Dunántúli Napló, 1950. október (7. évfolyam, 229-254. szám)
1950-10-08 / 235. szám
4 H RP l Ő 1950 0STŐ3FR « MAP A , KÜLPOLITIKÁBAN VISINSZKIJ A* Egyesült Nemietek «Tervezetében heves küzdelem folyik a béke ée a háború erűi között, A Szovjetunió küldöttsége rendíthetetlen következetességgel küzd azért, hogy a Koreában feilobbantott háború tüzét eloltsák és az egész emberiség számára biztosítsák a békés, alkotó munkát, Négy állam támogatásával ezért nyújtotta be e hét elején Vi- sinezkij elvtárs azt a javaslatot, amolynek végrehajtása azt jelentené, hogy a hadműveleteket Koreában ’naladék- talanul beszüntetik, az USjl és más államo/c intervenciós csapatait tüstént kivonják, s ezután összkoreai választásokat tartanak, biztosítva egész Korea lakosságának szabad akarat nyilvahí- tását. Az öt állam által benyújtott javadat kiegészítéséül többek közt azt is felvetette: „Az ENSZ közgyűlése javasolja az USA kormányának, hegy szüntesse meg és a jövőbe na engedje tneg a vdrosoltnak és helyisé, geknek légierővel vagy más módon történő bombázását, valamint Korea békés lakosságának levegőből való követését." E javaslat messzemenően védelmezi ft világ minden népének, mindenekelőtt Korea sokat szenvedett, hős népének érdekeit. Éppen oz volt az. ok, ftmi miatt az amerikai szavazógépezet a javaslatot elvetette és helyette megszavazta az amerikaiak és* hét csatlósuk ellenkező szándékú javaslatát. Természetesen elvetette az amerikai imperialisták járszalagjára főzött „ENSZ-többség1' azt a Javaslatot is, amely az embertelen bombázások azonnali beszüntetését követelte. Az USA és dollárral fizetett szolgái ismét bebizonyították, hogy eszük ágában sincs a koreai hadműveleteket befejezni, a háború tüzét eloltani, nyílt céljuk a háború folytatása. Ezt bizonyítja Pearson kanadai küldött október 3-i kijelentése, alii a vita hevében magát elragadtatva kifecsegte, bogy semmiféle javaslatnak sem szabad akadályoznia a Koreában fo. hfó hadműveleteket." Az ENSZ kögyűlésen éleeen áll a front a béke és a háború hívei között. Az amerikaiak és csatlósaik nap mint nap lelepleződnek az egész' világ •lőtt, mint a koreai háborút előidéző bünöeők, mint a gyilkolás, a pusztítás hívei és tömegméretű végrehajtói. A Szovjetunió küldöttsége pedig nap mint nap kivívja magának azt a mind mélyebb megbecsülést, amelyet a világ 'dolgozói, minden békeszerető ember a béke hatalmas őro iránt érez. Az osztrák nép haragja Az osztrák üzemi bizottságok néhány nappal ezelőtt összevont értekezleten 2414 üzem dolgozói nevében elhatározták: ha a kormány a jobbot, dali szociáldemokraták áttol is támogatott 30 százalékos reálbércsökken- test végrehajtja, úgy október 4.-én Ausztria egész munkásosztálya sztrájkba láp. Az áruló „amerikai" kormány visszautasította az üzemi bizottságok követeléseit. i Durván, tárgyalás nélkül elvetette azokat a követeléseket, amelyek arra voltak hivatottak, hogy az osztrák munkások létérdekeit megvédjék, életszínvonalának rohamos zuhanását feltartóztas- Mk. Ai üzemi bizottság értekezletének határozata értelmében október 4-én, elemi erővel tört ki az ausztriai sztrájk. Nyugati szomszédunk munkásai egy sor döntő iparágban teljesen beszüntették a munkái, megbénították a közlekedést, Bécsijén, Steyr- ben, Wiener-Neustadtba-n és más városokban hatalmas tömegtüntetésekkel szálltak síkra jogaikért. A sr.trájkharc hatalmas erejével bebizonyították: Ausztriában is a legnagyobb erő a munkásosztály, ebben az országban sem lehet az amerikai gyarmatosítóknak megtorlót!ónul garázdálkodni! Fiegl kancellár és a nép- ellenes kormány leghűségesebb támaszai itt is a munkásosztály legaljasabb ellenségei: a jobboldali szó. ciáldemolrra- táli. Közös elhatározással kérték fel az amerikai megszálló hatóságokat, hogy a dolgozókkal szemben fegyveres segítségét adjon. „Nem felháborítód, hogy azok a miniszterek, akik folyton „demokFIEGL rácidrót" és ,független Ausztriáról' szavalnak, a, megszálló hatóságoktól amerikai katonai rendőrséget kérnek az osztrák nép ellen?" — veti fel a kérdést a Volksátimme, az Osztrák Kommunista Párt központi lapja. Az áruló osztrák kormány a munkásosztállyal szemben felvonultatta a eztráikhárc letörésének minden sötét módszerét. Dusán megfizetett sztrájktörőket alkalmazott, fegyveres üsz- szetűzéReket provokált és minden erejét megfeszített® azért, hogy a kommunistákat, a munkásosztály érdekeinek hűséges és hősies védelmezőjét megrágalmazza. Ezért a parasztság és a kispolgári rétegek megfélemlítésére „kommunistái puccs" ^előkészítéséről terjesztett híreket, ezzel akarta a munkásosztályt bátor sztrájkharcában elszigetelni. Kísérlete azonban eredménytelenül végződött. Mint a Volke- timmo írja: „Nemcsak <i munkások, hanem a középosztályhoz tartozó emberek is elítélik a kormány népette• nes, antidemoliratikus intézkedéseit." Sőt a kormánypárti katolikus Salzburger Nachrichten is kénytelen elismerni: „Ami az utolsó napokban Ausztriában történik, kétségtelenül a népharag valóságos megnyilatkozása. A nép a lehető legvUdgosabban bizaí-trMtttmsdgot szavazott a kormánynak. Politikusaiul: tekintélye a tömegek előtt ritkán volt olyan kiesi, mint ezekben a napokban." Az áruló politikusok tekintélye valóban tokiói-fokra csökken Ausztriában is. Mert előbb-utóbb mindenütt elvesztik a talajt lábuk alól azok, akik nem saját népüket, hanem az amerikai nagytőkét, a háborús kalandorokat szolgálják. Ugyanakkor rohamosan növekszik a tekintélye azoknak, akik a dolgozó nép mellett tűzön-vízen keresztül kiáílanak, akik elszántan harcolnak népük életszínvonalának emeléséért, hazájuk függetlenségének és békéjének védelme- z és óért. Szüntelenül növekszik Ausztriában és az egész világon a kommunisták- tekintélye! Ez volt az eredménye innak ti néhány napos hősies eztrájkkarcnak. amelyet, az osztrák munkásosztály vívott és amelyet más formában most tovább folytat. A fegyveres erők bevetése megmutatta: milyen ingatag az a talaj, amelyen a jelenlegi osztrák hatalom áll. Meg vannak számlálva annak a kormánynak napjai, amely csak idegen fegyverekkel képes saját népével szemben gyűlölt uralmát megvédelmeznU Faj helyett ágyát A kapitalista országok népellenes kormányai Amerikától Norvégiáig csökkentik a dolgozók életszínvonalát. Mind kiméletlen«bbül korlátozzák a közszükségleti cikkek termelését, csakhogy háborúi kalandjaikhoz elegendő fegyverük legyen. Truman kiadta a hitleri jelszót: „Vaj helyett ágyút!" Ez a jelszó valósul meg a marshallizált országokban. Rajzunk egy francia lapban jelent meg: a háziasszonyt a munkásgyilkos jobboldali szoc:áldemokrata, Moch nemzetvédelmi miniszter így szolgálja ki... Melléfogott a S2avazógépezet A tanácsok — a Szovjetunió politikájának alapja (Az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlésén történt.) — Tegyék le urak azonnal a karjukat, mister Austin csak a fejét vakarja! Az alábbi ciéfc. a Pravda-ban jelent meg ez év e éjén, a Szovjetunió tanácsainak választását előkészítő időszakban. Mint a Sztálini Alkotmány leszögezi, a Szovjetunió politikai alapját a dolgozók küldötteinek tanácsai képezik, amelyek a földes urak és a tőkések hatalmának megdöntése és a proletariátus d iktatóra .iának megteremtése eredményeképpen fejlődtek ki és erősödtek meg. A Szovjetunióban a hatalom teljessége a városi és falusi dolgozóké, a dolgozók küldöttei tanácsának formájában. A szovjet állam vezető és irányító ereje Lenin Sztálin pártja. * A nagy Lenin zseniálisan értékelte a Szovjetunió forradalmi proletariátusának alkotó kezdeményezését, amely létrehozta a tanácsokat. Lenin összefoglalta a két oroszországi forradalom tapasztalatait és arra a következte- lésre jutott, hogy a proletariátus diktatúrájának legjobb politikai formája nem a parlamentáris köztársaság, hanem a tanácsok köztársasága, mert ez a világon a legdemokratikusabb hatalom. A tanácsok ereje abban áll, hogy a legátfogóbb tömegszervezetek, amelyek egységbe fogják a város és falu valamennyi dolgozóját, megtestesítik a munkás- osztály és a parasztság szövetségét a kommunizmus győzelméért folytatott harcban. A munkásosztály a tanácsokon keresztül gyaMIÉRT HAGYJÁK EL Az utóbbi időben a. külföldi sajtó egyre gyakrabban közöl jelentéseket arról, hogy jugoszláv állampolgárok valamelyik szomszédos országba menekülnek. . . A * Albán Távirati Ügynökség pl. a napokban ’jelentette, hogy Jugoszláviából húsz macedón menekült érkezett Albániát».'. Valamennyien kijelentették, bogy már nem tudták tovább elvieolni a dühöngő fasiszta rendszert, amelyet az uralkodó Tito-Rankovios klikk vezetett be. A menekültek közt van Akit Kosi, aki tagja volt az úgynevezett macedón nemzetgyűlés elnöki tanácsának, a Tito-féle parlamentnek, a jugoszláv szkupsesinának és elnöke Debar kör zet, végrehajtó bizottságának. Vájjon mit mond az okokról, amelyek Jugoszlávia elhagyására kényszerítették? — Elmúltam 50 éves. Jugoszláviában éltem Péter Ízirály uralma alatt is. De az az elnyomás és jogfoszfott- ság, amely most uralkodik az ország, ban, arányaiban messze felülmúlja a- monarchikus rendszert is. Jugoszlávia ma valóságos pokol! A lakosság nyomasztó bizonytalanságban él. Serijei sem tudja, hogy este a munkából hazatér-e családjához és reggeli otthon éri-e még meg. Az UDB, a Tito-klikk kém- és rendőrszervezete állandó rémületben t-arfja a jugoszláv lakosságot. Szeptember elején, mint a római újságok jelentették, Goriziából, az úgynevezett szlovén tengerparti vidékről tíz ember menekült Olaszországba. Egy esős éjjel, amikor lehetőség volt arra, hogy észrevétlenül kikerüljék a határotokét, életük kockáztatásával átkeltek a Pacco hegyi- folyón. Kik voltak a menekültek? Valamennyien szlovének és horvátok, akik hosszú' éveken át brazíliai emigrációban éltek. A Tito-féle propaganda és a nagyhangú Ígéretek annyira félrevezették őket, hogy tavaly visszatér tek hazájukba, Jugoszláviába. De pl ár az első napokban keserűen kiábrándultak. Az állandó éhezés, az embertelen életfeltételek és a kényszer munka arra késztette ezeket az üld# zött jugoszlávokat, hogy ismét meneküljenek hazájuk hó 1. A „Die Presse“ bécsi újság arról közölt jelentést, hogy Jugoszlávia bői kél,, szerb menekült Ausztriába. •Stoyer körzetébe. Egyikük kihallgatá. sakbr kijelentette: a kibírhatatlan életfeltételek miatt volt kénytelen elhagyni hazáját. A France Presse hír- ügynökség római tudósítója jelentette ez év szeptember 12-én, hogy az Adriai tengeren csónakkal menekült át Kiigiábn (Qlaszosszág) három montenegrói lakos. Elhatározásukat azzal, indokolták, hogy nem bírták tovább elviselni azokat a súlyos életfeltételeket, ■ melyekre a Tito-Rankovics klikk - uralma ítélte a montenegrói népet. Négy 'jugoszláv sportevezős, akik Milánóban menték, hogy versenyeken vegyenek részt, nem akartak visszatérni hazájukba, „A mi hatónkban olyan rendszert állítottak fel, — jelentették ki az olasz sajtó képvi^elől- Trek. — mely lábbal tapossa a legelemibb emberi jogokat," Azelőtt is volt már néhány eset, hogy jugoszláv sportemberek, — labdarúgók, röplabdátok és sakkozók, akik egyik vagy másik országba versenyezni raeptek, nem voltak hajlandók hazatérni. K egyetlenül elbánnak a menekülőkkel azok a fasiszta gyilkosuk, akik a jugoszláv határokat őrzik. Az egyik elvetemült titoi-ta. Pe- nezies tábornok, amikor a határőr- tiszteket ellátta utasításokkal, kijelentette: „Minden személyt, akit elfognak. alaposan meg kell vizsgálni, fis ha /.•ideiül, hogy rendszerünk ellensége, ott- a helyszínen öljétek meg' — legyen az miniszter, vagy bárki más." ' A Tito-luuiditúk -buzgón teljesítik főnökük parancsát. A Román Népköztársaság kormánya még szeptemberben jegyzéket intézett a jugoszláv kormány hoz, ebben idézi tizt az esetet, amikor Tito határőrei valóságos haj tóvá dászutot rendeztek egv jugoszláv állampolgár ni b-n. aki Romániában akart ménedé két keresni. A határőrök Zlatica-S/ kol körzetében átkeltek a Kora folyón. román területre léptek és a me iH'külőt halálosan megsebesítették. A fasiszta banditák áldozata, egy román nemzetiségű jugoszláv állampolgár, t'lieorghiu Lupja munkád volt. Tito határőrei rendszeresen követnek el ilyen bűncselekményeket. ]Vi iért menekül sok jugoszláv állampolgár abból az országból, ahol hosszú éveken á.t élt. és miért kénytelen idegenben keresni menedéket ? Erre a kérdésre meggyőző magyarázatot adott Prágában Tadics, a jugoszláv követség tagja, aki Csehszlovákiában talált, menedéket. — Néhaiig héttel ezelőtt — írja nyilatkozatában Tadics —saját szememmel győződtem meg, milyen mélyre sülycdl a Tito-klikk, meggyő- diétám a Tito-propaganda hazugságairól. Ez év június 24-én szabadságra Jugosiláviába 'utaztam. Már az utón Maribortól- Zágrábig tanúja voltam, hogyan tartóztattak fel és hogyan hurcoltak cl egyenesen a vonatból több fiatalembert, akikkel együtt utaztam Később Jugoszláviai tartózkodásom alatt, más esetekből is meggyőződtem a Tito.féle rendőr uralom egyre nő vekvo kegyetlenségéről. A leglényegesebb, ami Jugoszlávia mostani állapotát, jellemzi — az éhség." Akik elhagyják hazájukat, szakíta útik Tito Jugoszláviájával, elítélik a fasiszta klikkeket és azt a jugoszláv nép ellenségének, az egész haladó emberiség ellenségének bélyegzik. Utazó bronzharang Eisenhower tábornok és Clay tá bőrnek a bankárok és atomlovagok höslelkü vitézei korszakalkotó) cselekedetre határozták el magukat Nagy bronzharangot öntetnek, amit aztán elküldenek szerte a. világon, hogy mindenfelé zúgjon és zengjen harci riadóként a stockholmi béke felhívás ellen. Sokáig töprenghetett a kitűnő hadfi, amíg erre a nagyszerű. gondolatra jutott. Mindazok, akik csatlakoznak a harang-kongató mozgalomhoz, együttérzésüknek leg inkább azzal adhatnak kifejezést, hogy hozzájárulnak néminemű ősz szeggel a harangkongatással járó költségekhez. Persze ebből az üzlet bői Eizenhower és Clay urak is megkapják a szokásos üzleti juta lékukat. így azután érthető, hogy két marokra fogják majd a harang nyelvét és jó hangosan csilingelnek kongatnak az új üzlet örömére. Égé szén addig, amíg a végén majd ne > kik harangoznak. kőről politikai vezetést a dolgozók fölött. A következő adatok világos ké- l>et nyújtanak arról, hogyan vesznek részt a nép milliós tömegei az állam igazgatásában. Az ítéli! és 1Í147 évi választások alkalmával valamennyi tanácsba — a Szovjetunió Legfelső Tanácsától dolgozók kiilödtteinek falusi ía nácsáig — több mint egymillió négyszázezer küldöttet választottak. Ezenkívül többmillió embert kapcsoltak he az állami munkába tanácstagok mellett létesített állandó bizottságok tagjaiként. Ez meggyőző módon mutatja, hogy a tanácsok valóban a dolgozók tömegszervezetei, a legdemokratikusabb hatalmi szervek! A szovjet demokrácia hű kifejezője a Szovjetunió legfelső államhatalmi szervének, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának összetétele. A Szovjetunió 1946 február 10-én megválasztott Legfelső Tanácsában például 682 küldött közül 287 munkás, 151 paraszt,_ a többi a tisztviselők és a szovjet értelmiség képviselője volt. A Nemzetiségi Tanácsba 224 munkást, 188 parasztot valamint a tisztviselők és a szovjet értelmiség 235 küldöttjét választották be. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának összetétele mutatja, bogy a Szovjetunióban élő valamennyi nemzet és népcsoport tevékenyen. részt vesz az ország politikai életében. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának két házában az 1339 küldött: közül orosz 555, ukrán — 175, bjelorussz — 48, iizbég — 39. kahaz — .26. grúz — 61, azerbajdzsán — 40. litván — 23. moldován — 24, lett — 30, kirgiz - 20. tadzsik —• 22. örmény — 43. turkinén — 22,_ oszt — 25, ka- rél-íiim — 12. tatár -— 19. esuvas 11, oszetin — 12. dageszíám — lt, burját-mongol — 10. A Lcniu-Sztálin pártja vezette szovjet állam a legfőbb fegyver a szovjet nép kezében a kommunista társadalom építéséért folyó harcban. Tömöríti és összefogja a néptömegeket újabb sikerek kivívására a szocialista gazdasági élet és kultúra valamennyi területén. V szovjet hatalom éberen őrködik az,egész világ békéje fölött. A történelem bebizonyította, hogy a népből született és a nép teljes támogatását élvező szo\jet hatalom a legszilárdabb hatalom a világon. Az hn per la! isták azon kísérletei, hogy e társadalmi és államrendszert katonai bevatko- zással semmisítsék meg. kudarcot vallottak. Ugyancsak az ellenség szétzúzásával és a Szovjetunió világtörténelmi jelentőségű győzelmével ért véget a fasiszta ag- resszorok által a Szovjetunióra kényszeritett háború is. A _ szovjet állam megerősödötlen és hatalmasan kerüli ki e háborúból. A szovjet emberek minden eszközzel óvják és erősítik a tanácsok hatalmán alapuló szociálist* államukat, az ország kőin mii (lista elütésének és megvédésének leg» jobb fegyverét, a világ béke leghatalmasabb biztositékái.
