Dunántúli Napló, 1950. október (7. évfolyam, 229-254. szám)
1950-10-29 / 253. szám
8 If K PL© 1950 OKTÓBER 29 ©^TPMOM^MB/ag/i Suhog az eső. Fél <5®* uraira, éjfél. h/r aknán meglóbál ja a szél a lámpát, odalrabilien. pislog, mintha álmos lenne. Indul a bányászexprcssz, a viliany- T,onat. Viszi haza a déhitánosokaí. a Isa*6": lámpafények, túl az eső függönyén- A meszeli völgyben kígyózó vonaton beszélgetnek a bányászok. Sötét van, nem látni az a re <A at. Csak a beszélgetést hallani. — Jó laufoltunk máma, ment a szállítás simán• Többen is mondják rá, hogy ,,ment“, majd valaki azt mondja: — Na Jancsi, most már te is erre jársz. Egy sütés sapkás fej bólint rá. — Bizony, hogy erre, de még hamarább i, érek haza. Azután meg lesz-e * hót esiT.e a béketa nácskozásra? — Meg kell lenni, azért ajánlottam fel. Csák egy percre All meg a szerelvény, inkább megtorpan azután ismét felfénylemck » lámpaszemck és a sínek mellett egy pár fekete ember mozog Indulnak fét * völgyből. Fent a dombon alaktalan, nagy sötét tömbök Atillák, mellettük egy-egy torony, itt épülnek a kétemeletes házak fs ettél jobbra, tucatnál is több fehér ház jelzi az irtat « kit csapatnak. Erre van haza... „ , I kisüt a reap és a föld Reggelre | 37lesöfi csak itt-ott csillog egy-egy tócsa. A mada rak most bepótolják a három napi hallgatást éa az új eresz alatt verebek csi- vitelnek. A reggeli napsütésben H ház •ziritgntja a tetejét és a kémények is lásson pipálni kezdenek. Készül a kávé- A mécs eksaabo lesi országúiról egy pár hét óta új út nyílik. Széles, sárga homokos út, hirtelen hagyja ott az or- azágutnt, mintha csak meggondolta volna magát, azután újból hirtelen kény öklu.- fordul, innét máT egyenes. Oldalára sorakoznak ar. új meszesi bá- nyiszházak, piros tetejükkel, zöld ab- laktábláikkal, ajtóikkal. Ez az df szinte • jövőbe vezet, mert nekifut az építkezéseknek, sok-sok bányászcsalád jövő évi Aj otthonának. KrrSl az útról nyílik két másik út, egyazon forma házukkal. Ilyen szép, takaros bányászházak esak a Szovjetunióban vannak, nemhiába választotta ezeket megépítésre a hánya szovjet igazgatója, aki autót és kocsit ja adott a bányászoknak a köt törködéihez. ISI*. SJr.' gyerekek Így ia megelőzik. Már az ébredés előtti féJálomban Is hallja, hogy a konyhában pattog a tűz. Mos tanó ban másként ébred, mint odalent Cze- rék-völgyben. Pedig még csak egy hete jöttek onnét, ahol a régi malom ósdi épületében 8Í8 bányászcsalád Jkik. Ott reggelenként, amikor felébredt, kinyitotta a szemét, de rögvest le is hunyta, még egy kicsit elszundílott- De nem ágy itt! Ha kinyitja a szemét, akkor nyitva is tartja éa jól körülnéz, mert nem is tud betelni ar. új lakással. Mikor kimegy a konyhába mondja is a_ feleségének: — Ma reggel is úgy voltam, hogy jóformán nem is tudtam, hogy hol vagyok. Hozzá kell még a jóhoz it t zokni. A rosszhoz annakidején nem úgy szokott hozzá, hanem beleszületett a rosszba. Apja bányász volt és hét emberre keresett. Kenyér is szűkösen volt, ruha meg csak sorjába, aki kinőtte az levetett«, aki meg felvette az belenőtt. A kis GyusrWk meg Erzsikének jut nár új is. A felszabadulás óta két szoba bútorra, négy hónap alatt 1500 forintos rádióra felett. Persze nem sült- galamb módjára repült ez be az ablakon. hanem megdolgozott érte. Mint tizes bizalmi és R. gárdista nem maradhat le * munkában, de nemcsak hogy nem nvnrad le, hanem élen is jár. nvunájához és közti: „A Buszt tsz med- fodta atzt az ajtót•" De még ezért sincs harag, meri most van először fehérre olajozott ajtója a Dobszai családnak. Dobszai elvtárs ölébe ülteti Gyuszit és előveszi az újságot. Az ötödik oldalon rátalál egy cikkre, arról szól, hogyan gyilkoltak, hogyan szabotáltak egy páran a nép ellenségei közül, éppen az 6 bányájukon. Leteszi az öléből-'a kisfiút. — Eredj most játszani — mondja és homloka ráncokba borul. fH I a cikket arról, hogy miért I keleltt bányásztár tatnak elpusztulni, miért kellett nékik hónapokig dolgozni azért, hogy helyrehozzák azt a kárt, amit etek a szabotálók okoztak. Ezek a brigmirtik, akiknek fájt, hogy végre eljött a dolgozó em- Iterek világa, akik ezekből a lakásokból is szeretnék kirakni » bányászokat és helyükbe ,,nri embereket“ berakni, ahogy a múltban volt. Hát ez nehéz lesz, mert a meszesi 17 ház 17 erőd lesz, ha kell és erőd a mellette épülő nyolc lakóház ,erőd a bányavidék, erőd Komló és erőd az egész ország. Erről beszélt Rákosi élv-: Ell Öntetik tára is, amikor azt mondta, hogy ,oem rés, hanem erős bástya vagyunk a béke frontján- Amikor erre gondol, megsimogatja a kisfiú szőke fejét, aki még parancsra sem ment játszani, ha nem a simogatástól felbátorodva, visz- sráült az apja térdére. A szabotálókról szóló eßek tövében ott van egy másik is, a „Termelés élén“ ott szerepel DudveiUer István csapata 146 százalékkal. (1 Is ebben a csapatban d olgozik. még a nywmít is annak, áradt a szabotálók ártottak. Ö is, Kerekes is, Barkáta is, akik már itt laknak és Wágner György is, aki most költözik fel ide. megmondta, hogy akkor is jön, ha esik az eső. De nem esik. Szép időben indul útnak Dobszai elvtárs. Kilenc órára elhagyja új otthonát, a világos szobákat, a festett, vidám szfnü napppH szobát, a szekrény tetején egy sor birsalmával* Még talán az almák is eszébe jutnak, amikor haza gondol- Szereti új otthonát, új hazáját, a bányászok nt- fáját és a nép hazáját. Szántó Tibor „Önköltségcsökkentéssel ünnepeljük a Nagy Szocialista Forradalom évfordulóját" kilő dohányt ,-ix 4ndrá*-aí:na ötödik szintjének harmadik déli keresztvágatának fejtésében dolgozik. Legelöl jár a tervteljesftésbén. már a jövő évi március 80-nA1 tart. Most meg a békekongresszusra azt vállalta, hogy hat helyett hét csille szenet termel ki naponta. Még a munka is jobban megy, amióta új otthonba költő rtok. A múltkor mondta az asszonynak. Mielőtt még szabadok lettünk nem is gondoltam én ilyesmire, két szobára, fürdőszobára, előszobára, szőnyegre, függönyre meg minderre. Hát azután mégis mi lett belőle, gondolt ránk bányászokra a Párt és mindez megvan. Most már esak egy kerékpár kell.' Csak elnézi * gyerekeket, hogy -milyen természetesen vették birtokukba a jnssukat. Az ötéves Gyuszinak legjobban a csengő tetszik- Kimegy az udvari ajtón és becsönget az utcain, azután elfut és nevet. De nem szidják meg érte, inkább ök is nevetnek. Nem kell már kocoyni, csengő van. Erzsiké inkább a fehér ajtókat . «nsratolja össze, de asért odatotyog a Nálunk a Dohánygyárban talán egy olyan dolgozó sincs, aki nem ismer minket — Péter és Pált — ahogy a munkatársak hívnak bennünket. Együtt dolgozunk' az épület alsó részén, ott vágjuk a dohányt. Amióta miénk lett a gyár, jobb munkabeosztással dolgozunk,. így többet vágtunk és így több cigaretta Is készülhet el A takarékosság terén nem sokat tettünk eddig, inkább a mennyiségre fektettük a fösúlyt. Többet és mindig többet, ez volt a célunk. Aztán rájöttünk arra, hogy a minőség rovására nem lehet dolgozni. A dohányt néha szélesebbre vágtuk, ennek az lett a következménye, hogy újból! meg kellett vágni. AJ őst, amikor a Szocialista Forradalom 33. évfordulójára készülünk, felajánlottuk azt- hogy a nagy évforduló tiszteletére ketten 84 takarítunk meg. Felkerestük Gyergyák Jánosné és Kovács Ferenc né munkatársakat és felkértük őket: ők la járuljanak hozzá munkafelajánlásunkhoz, azzal hogy ezután úgy keverjék a dohányt, hogy ne maradjon köztük száraz levél ami törik és szétmorzsolódik. Örömmel magukévá tették kívánságunkat. Munkatársaink segítségével Így további vállalást tettünk a Szocialista Forradalom tiszteletére, azt, hogy az év végéig 5 métormázsa dohányt takarítunk meg. Az üzem dolgozói érdeklődéssel figyelik & munkánkat és bizonyosra vesszük, hogy ők is követnek bennünket békeharcunkban. lyány! Péter. Szálas Pál ' - dojiáügyárj dolgozók. • • Örülök, hogy fiam is ott áll őrt a béke bástyafokán Októbert esős Időben a Nap kilátástalanul próbálkozott kibújni 9 szürke esőfelhők közül. Délfelé postás kopogtatott hozzánk. Nyomban ráismertem fiam írására, örömtől könnyes szemmel olvastam levelét, melyben hirt adott: tiszti Iskolára vezényelték. Reszkető kezekkel olvastam el kétszer, háromszor és még ki tudja, hányszor, mert nem tudtam betelni a gyönyörűségtől, a boldogságtól. Az én fiam, az egyszerű munkásgyerek, tiszt, a néphadsereg tisztje lesz, hivatása megvédeni országunkat a külső és belső ellenséggel szemben. Este, amikór leíeküdtem, számvetést csináltam eddigi életem telett. Nem volt nehéz megállapítanom, hogy életem legszebb napja volt. Pillanatok alatt pergett le az élelem. Amióta eszemet tudom, dolgoznom kellett. Lá- tástól-vakulásig kapáltam éhbérért a kulákok földjét. Sokszor sírva mentem haza a fáradtságtól. Becsületünk még sem volt, mert az urak az állatot többre becsülték, mint a munkást. Amikor férjhez mentem, akkor sem változott a helyzet A nyomor, a nélkülözés állandóan kísért. A férjem sem keresett' többet az éhbérnél, Sokszor sírva adtam neki a száraz kenyeret útravalóul. A gyerek még fokozta a gondot. Mindent elkövettünk, hogy ember legyen belőle. Beírattuk a polgári iskolába. Sokszor nem ettünk, hogy a magas tandíjat kifizethessük, mert, bár apácák tanítottak, könyö- rOlét nem Volt. Már az első évben meggyűlt a bajunk a tandíjfizetéssel Mind több zsírt, cukrot és lisztet követeltek. Amikor nem tudtam fizetni, azt üzenték, a tandíjat le lehet dolgozni. Ezután együtt jártunk a ttommal a tandíj fejében kapálni, pádlót súrolni. Aztán a hős Szovjet Hadsereg meghozta a szabadságot. Megváltozott az életünk, a hilátástalanság helyébe, a bizakodás lépett. És nem csalód tunk. A Párt, a hatalmas Szovjetunió támogatásával hozzálátott a lerombolt ország újjáépítéséhez. Ahogy tűntek el a háborús romok, emelkedtek kt a földből az új gyárak Iskolák, napközi otthonok, kultúrházak, sporttelepek, úgy emelkedett életszínvonalunk is. A dolgozó nép saját orsz’í- gának, sorsának irányitója lett. Mtbelőlünk Is, nincstelenekből, szabad em- . bér lett. A tanulás már nem a kiváltságosak monopóliuma. Megváltozott ebben, az országban minden. Már a laluban Is a paraszt az űr. A tanácsok megválasztásával a dolgozók irányítják a falu életét. A hadsereg tisztikara már nem a népelnyomó „kiváltságos" ivadékok gyülekező helye. Ma .a tisztikarban a munkások és dolgozó parasztok legjobbjai loglalnak helyet, .védik azokat az eredményeket, amelyeket az osztályunk és a dolgozó parasztság ért el a Párt és Rákosi eivtórs vezetésével, « hatalmcg Szovjetunió és.a nagy Sztálin elvtárs támogatásával. Anyai szívemet forró melegség önti el, valahányszor arra gondolok, hojry fiam is ott áll a vártán, a béke egyik bástyalokán, hogy ha kell, lesújtson mindazokra, akik aljas támadásukkal veszélyeztetni akarják hazánk fejlődését, gyermekeink boldog, gondtalan, napsugaras jövőjét POTYOND1 ISTVÁNNE Szászvár. Hónapról-hónapra emelkedik a textíifogyasztás Tavaszra nagymennyiségű árut gyártanak Pécs és Baranya számára A muttban a text! Így árak nem kérték ki a kereskedelmi vállalatok véleményét a gyártandó anyagokról Ma, már ez ia, mint annyi min de.t}, .másképp történik. , . Olyan katonák akarunk lenni, mint Ivanov, az acélöntő — mondják a Dózsa tisztképző újoncai Mikor elbúcsúzott a Jeleségétől és a kis Józsikától, az asszony rápirított: — Olyan örömmel mész, mintha nem is hagynál el bennünket! Nem is gondolsz majd ránk talán! Simon József, a zombai Vörös Csillag tszcs tagja elnevette magát. Magához emelte a négyesztendős kisfiút, megsímogatta piros, pufók arcát és a gyerekkel a kezében beszélni kezdett — Bogy nem gondolok rátok P ! Tudod te jól, hogy csak rátok, meg a csoportra gondolok, mikor elmegyek. Tudod, hogy gazdasági cseléd voltam negyvenöt előtt a Dőry uraságnál. Kaptam egy évre' 14 mázsa búzái meg 100 pengőt. Ha Icaptam. Ha nem, akkor se szólhattam egy kukkot sem. Sajtgyáros volt az uraság, de én a felszabadulásig nem is tudtam, milyen is az íze annak, amit mdzsaszám adott el Dőry Frigyes, és amiből nekünk, a cselédeknek még haja sem jutott. — Aztán történt egy és más. Kisütött a nap nekünk is. A szovjet katonák emberré tették a cselédet, a munkást, mindenkit. Két éve csoportunk is van. Mi alapítottuk és én, a volt nincstelen is teljes jogú tagja vagyok. Két év alatt annyit szereztünk, hogy altár egy évig megéltek ketten munka nélkül is. ' — És én mégis féltlek benneteket. Féltem a csoportot, az országot. A békét féltem. Azért megyek , el. Elmegyek, hogy megvéd- jelek benneteket is. Katonatisztnek megyek. Most itt Ü1. Simon József a Dózsa tisztképző iskola mozijában. A fehér vászon még nem elevenedett meg. De a vetítés kezdetéig sem unatkoznak a bajtársak. Kovács Tibor harmonikázik, többen halkan beszélgetnek. Simon elvtárs is a fogadtatásról,, a katonaéletről szövi a szók — Alig rtírom mára holnapi napot, hogy megkapjuk végre a ka- tónaruhát. így civilben valahogy rosszul érzem már magam. Öröm ma felvenni az egyenruhát Nagy öröm . ,— A héten is, amikor a városi moziba mentünk, bizony irigyen néztem a beöltözött, bajtársakat. De mikor megkezdődött a film, megfeledkeztem mindenről. A Berlin élestét néztük meg. De szeretnénk olyanok lenni, mint Ivanov, az acélöntő, mint a szovjet emberek. Talán, ha nagyon jól dolgozunk, ha ergnket megfeszítve tanulunk, hasonlítunk is hozzájuk. — Nálunk se volt máskép — szólal meg Nagy Lajos bajtárs, aki eddig figyelmesen hallgatta Simon József életfolyását. Rajta már katonaruha feszül. Vállán fehér csík jelzi, hogy már őrvezető, nem újság neki a néphadseregben élet, — A mi 2 hold földünk csak adósságot termett. Minden héten dobszóra ébredtünk. Árverezésre, Aztán jött a háború, a német fasiszták se maradtak el. Minket, fiatalokat összeszedtek ' és ' mint a rabokat, úgy vittek Németországba. Aztán amerikai fogságba estem. „Rendesen” megismertem ókét is, meg a mi tiszturainkat is. Egyformán csépeltek, ütöttek, vertek bennünket. gyerekeket, de még a katonákat is. — Annál jobban csodálkoztam, mikor hazafelé jövet szovjet katonák vettek át bennünket Barátságosak voltak velünk. Igazi emberek! De egymás között is másképpen viselkedtek, mint ahogy mi a Horthy- hadseregnél láttuk: barátok voltak a tisztek és katonák. Akkor határoztam el, hogy én is ilyen katona leszek. 1 Éa mire hasaiért Nagy Jhajas, más világot talált itt. Kaptak még két és fél hold földet, házat fs építettek. Aztán megalakították a tszcs-t. És mikor elérte a kort, bevonult katonának tényleges szolgálatra. Jól dolgozott. Alig négy hónap múlva előlépett őrvezetővé. Egyszer aztán kijöttek hozzájuk.a tisztbajtársak. Elmondták, hogy a néphadseregnek jó tisztekre van szüksége, jelentkezzenek hát, akik a béke védelmét, a gyárak, üzemek, kenyéradó földek minden bajtól való megóvását, mint katonatisztek akarják szolgálni. jclént- tudta, demo- , b olts Nagy Lajos őrvezétő kezeit. Jelentkezett, mert hogy a katonatiszt a népi kráciában a nép vívmányait dog, nyugodt életét védi. — Itt mindig arra *tanítanak bennünket: működjünk együtt a dolgozókkal. Azt' halljuk oktatótiszt baj- társainktól: segítsük minden téren népünket. Segítjük is a dolgozó népet elsősorban azzal, hogy őrizzük o békét. De segítünk úgy is, hogy réSZtveszünk az aratásban, a mezőgazdasági munkákban. Ellátogatunk a gyárakba, üzemekbe is. Népnevelő munkát végzünk, Ott segítjük. egymást, ahol csak lehet. Ezt várjak tőlünk családunk, a csoport tagjai, a bajtársak és az egész ország. Sánta Jóaaef már «I fa felejtette a szomorú, sötét múltat. 0 csak a jelenről beszél, a megszépült jelenről. Még civilben van. Egy hete érkezett. A pesti Iskolabútorgyár Vállalat fenyőillatú műhelyeit hagyta ott, hogy katona lehessen. A DISZ küldte 11 társával együtt. —A fogadás már az állomáson is gyönyörű volt. Katonazene, bajtársak baráti kézszorítása fogadott bennünket. Mint egy fénykép, úgy van bennem az első nap. — De tudjátok, mikor lepődtem meg igazán? — kérdi Sánta bajtárs. — Az étkezésnél.. Mikor terített asztal, tányérok, evőeszközök vártak bennünket. Tálakban hozzák az ételt, annyit veszünk, amennyit jónak látunk. Gondolhattunk-e ilyesmire hat évvel ezelőtt? így folyik * a szó mindenütt. Az első élményekről beszélnek a bajtársak. Megpróbálják szavakba öntve elmesélni egymásnak, az oktatótiszt bajt&rsaknak, milyen boldogok, hogy itt lehetnek. Boldogok, hogy a Párt. a népköztársaság rájuk bízza a béke őreinek, honvédségünk tagjainak vezetését. Hirtelen sötét lesz. Halkan búg a gép, a Szibériai rapszódiát vetíti. Es ragyogó színekben, mintha eljöttek volna közénk, megjelennek előttünk a szovjet tájak, a szovjet emberek, a mi példaképeink. . Garami László A Ruházati Központ mögMsottjt. érkezett a közelmúltban Pices'« éa magával hozta a tavaszra gyártandó gyapjúszövetek mintakollekcióját. A kiküldött a megyei tanács kereskedői mi osztályának és a helyi kerav- kodelmi vállalatok vezetőinek bevonásával megbeszélést tartott, kikérve azok véleményét, hogy a minták mennyire megfelelőek a helyi fogyasztás számára. A megbeszélések eredményeképpen például jsottis gyapjúszövete* gyártanak a baranyai dolgozók ezáraára, a legszebb színekben, a legjobb minőségben. A szövetek ára 29 és 135 forint között mozog majd. Ugvan- asak nagymennyiségű gyaipjú-ripsz anyag érkezik tavaszra Baranyába és Tolnába, ezámolva a vidék fokozott vásárlóképességével A tavaezra gyártásra kerülő szövetek már kizárólag szovjet és hazai gyapjúból készülnek. Teljesen kiküszöböltük a nyugati gyapjú felhasználását. Szöveteink minősége már, eléri a nyugati nyersanyagból gyártottakét, sőt számos cikknél túl is tesz azokon. Érdeke« jelensége a pécsi és baranyai piacnak, hogy a textilfogyasz- táa aa utóbbi hónapokban erősen eltolódott a pamnfezövetek helyett a gyapjúanyagok felé. Ez a jelenség is az életszínvonal emelkedésével magyarázható. Pamutárukban főleg a konfekcióipar termelvényeinél mutatkozik nagyobb fogyasztás, A nagyarányú vásárlótképeseégre, könnyebb, szépülő életünkre jellemző, hogy Pécsett és Baranyában az elmúlt hónap folyamán 4,136.000 forint ára különböző gyappíszőwtei ás 5,461.000 forint értékű pamtrtárut vásároltak és ebben az összegben még nincs benn a konfekcionált 'árucikkek értéke. A textilgyárakban folyó munka- verseny így válik kézzelfogható javára egész hazánk dolgozó népének. A 11. Újító Kiállításra a baranyamegyei gépállomások legjobb dolgozói közül most, október 29-én Maiig Béla fögépész a bóléi, Szívós Pál főgépész a vajszlói gépállomásról, Győri Pál újítási megbízott a megyei alközpont részéről vesznek részt, nivember elsején pedig Papp József a mohácsszigeti gépállomás újítási felelőse, Szuelián József óesár- di . fögépész és a megyei' köZponl részéről pedig Hullám János vezető mechanikus jó munkájuk elismeréséin képviselik a gépállomások dolgozóit. Az ott látott újításokat, amennyiben náluk használhatók, átveszik és hasznosítják, a gépek termelékenységének emelésére. \
