Dunántúli Napló, 1950. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1950-10-29 / 253. szám

2

NI FLO

1550 OKTÓBER 29

Amerika és ax uszályába voní országok helyzete

— Mi itt közvetlenül déli határainkon láthatjuk, hogy a dolgozó nép <M>e {.színvonalának milyen gyors süllyedésével, a népszabadság milyen gúzsbakötésével jár az, ha egy országot a.?, amerikai imperialisták szolgálatába állítanak. ,Többó-ke- véisbbó hasonló jelenséggel találkozunk mindazokban az országokban, amelyeket Amerikának sikerült uszályába vonni. Mindenütt azt látjuk, hogy a fokozott hadikiadások miatt egyre csökken a dolgozó nép életszínvonala és ugyanakkor növek- sziíc a tőkések profitja. így van ez az .egyesült Államokban is, ahol Truman tói lefelé mindenki a dolgozó tömegeket hívja fel takarékosságra és önmegtartóztatásra. Ugyanakkor ugrásszerűen nőnek a hadianyaggyárosok és bankárok jövedelmei és emelkedik a részvények árfolyama a tőzsdén. Európa marshallizált országaiban eleinte a náci Göring jelszavát- kezdték prédikálni: „Kevesebb vajat, több ágyút.1’ Minthogy ezekben az országokban eddig sem sok vajat fogyasztottak, a -jetezó most t,z: ..Kevesebb kenyeret, több ágyút.“ j — Természetes, hogy a dolgozó

néptőmegek, amelyeknek életszínvonala eddig sem volt magas, elkeseredetten védekeznek nemcsak a tőkés kizsákmányolás fokozása, de a háborús uszítás ellen is.

Válaszul erre általános támadás Indul meg, nemcsak n dolgozó:: életszínvonala, de politikai jogai és szabadsága ellen.

— A fa-sizálódási hullám elsősorban Amerikából indul ki, ahol minden szabadságmozgalomra hisztérikus kitörésekkel válaszol a reakció. Nyu- gateurópában egyre szaporodnak a brutális gyilkosságok, fegyveres támadások a dolgozó nép legjobbjai, az élen harcoló kommunisták ellen. Hogy Amerikában magában mi a helyzet, arra jellemző a nyugat- amerikai matrózok szakszervezeti vezetőjének, Harry Bridgesnek kijelentése. Harry Bridges! a koreai agresszió kezdetén minden törvényes alap nélkül börtönbe vetették. Mikor a matrózok nyomására kieresztették, az újságírók megkérdezték, tőle, hogy érzi magát szabadon. Bridges azt válaszolta':

„Nem vagyok szabadon. Ab egéss ország egy börtön!“

— Ez az értekezlet egyben világosan felvázolta az amerikai agresszióval szemben azt a békés, építő programot, amely lehetővé teszi egész Németország demokratikus alapon történő egyesítését és a béke biztosítását. A nyolc külügyminiszter prágai nyilatkozata történelmi építő okmány, a béke védelmében.

— A magyar népi demokrácia kormánya helyesen cselekedett, amikor a maga részéről támogatta ezt a politikát, mely egyedül alkalmas arra, hogy az egész német nép ráléphessen a békés, demokratikus fejlődés útjára és meggátolja azt, hogy Németország az amerikaiak gyarmatává váljék.

A S/.ovje»Mniónak, a vtiá«békc űrének ielkctsfilhelctlpn szerepe

— A prágai értekezlet rsak egy részlete annak a hatalmas harcnak, amely a- Szovjetunió vezetésével a béke megvédéséért világszerte folyik.

Minél nyíltabban törnek az amerikai Imperialisták egy harmadik világháború kirobbantására, annál világosabban és láthatóbban emelkedik ki a Szovjetuniónak, mint a világbéke őrének felbecsülhetetlen szerepe.

A béke és a haladás híve csak a köszönet és hála hangján emlékezhet meg arról a következetes és szívós harcról, amelyet a Szovjetunió a béke érdekében az Egyesült Nemzetek Szövetségén belül, az amerikai háboríts gyűjtógátokkal szemben folytat.

— Ez az ellentét a világ békéiét őrző Szovjetunió és a világuralomra törő vérgőzös imperializmus között, minden téren kiütközik. Miközben az Egyesült Államokban az új háborúra való készülődést, a dolgozók életszínvonalának csökkentését állítják a középpontba, addig a Szovjetunió most gyűrkőzik neki, hogy dolgozó népe javára olyan hatalmas terveket valósítson meg, melyek egész országrészeket változtatnak száraz sivatagokból virágzó termőföldekké.

A kommunizmusba való átmenet kolosszális tervei, melyeket a bölcs Sztálin vezetésével éppen ezekben a betekben kezd megvalósítani a Szovjetunió békés, dolgozó népe, mindennél jobban szemléltetik az imperialista táborral szemben, n két világ közti különbséget.

— Gigászi méretű építés a dolgozó nép javára és, íelvirágozására a béketáborban, a háborús uszítás, lázas fegyverkezés, dühödt támadások a dolgozók szabadságjogai és életszínvonala ellen., az imperialistáknál, ez a helyzet, képe.

m^agal^émctopseág ójrafeJfegy vérzésének imperialista terve

— A march almáit országok felfegyverzése az imperialisták világhódító terveinek érdekében nagy nehézségekbe ütközik. Nem ezeknek az ©i -rigóknak kormányai miatt, mert hisz ezek a kormányok már rég kapituláltak az amerikai imperialisták előtt, hanem n dolgozó nép ellen- ezénve és ellenállása miatt. Kiilönö- tan bonyolult az a kérdés, hogy hogyan tudják Nyugat-Német ország népét amerikai imperialista ágyútöltelékké átváltoztatni.

Az angol és francia dolgozók kezdenek rájönni arra, hogy Nvu- gaí-Némétországban azok vannak bétáimon, akik annakidején Hitler szekerét tollák.

Ezek a dolgozók nem felejtették el a véres elnyomást, azt a rengeteg szenvedést és megaláztatást, amit a' német fasiszták hadseregei okoztak nékik. Azt is megértik, hogy a náci tábornokok vezette néniét hadsereg éket is fenyegeti •

és emiatt hallani sent akarnak róla, hogy az amerikai imperialisták most újra felfegyverezzék Hitler régi támogatóit.

Á nyugatnémet bábkormány, mely teljesen Amerika szolgálatúban áll, természetesen szívesen adná oda Nyugat-Németország népét imperialista ágyútöltelélktil. De, még magában a német burzsoázián belül is nagy ezzel szemben az ellenállás. Emiatt mondott le nemrégiben Heinemann, a nyugatnémet belügyminiszter és ezért tiltakoznak széles rétegek, köztük a nyugatnémet lutheránus egyház vezetői Nyugat-Német- ország felfegyverkezése ellen.

A prágai nyilatkozat történelmi építő okmány

— Az a terv, hogy Hitler tábornokainak vezetése alatt, az amerikai imperialisták segédcsapatként új hadsereget szerveznek Nvugat-Németor- szágban, sorompóba állította azokat az országokat, amelyek a felszabadító Szovjetunióval az élükön, annyit szenvedtek a német fasizmustól. A prágai értekezlet, melyen a Szovjetunió vezetésével a népi demokráciák és a Német Demokratikus Köztársaság külügyminiszterei vettek részt, élesen szembeszállott Nyugst-Német- ország újra felfegyverzésének imperialista tervével.

Ab értekezlet határozata nemcsak

azt juttalfc! kifejezésre, hogy a Szovjetunió és a vele szövetséges kormányok éberen figyelik « háborús gyújtogatok .minden aknamunkáját, hanem azt Is, hogy cl vannak szánva gátat emelni minden támadó törekvéssel szemben.

Sík épült egykstsigMlag, egységesen a béke nagy ügye mellé felsorakoztatni a magyar dolgozó népet

r — A béketábor most új seregszemlére készül. November közepére Sheffieldben összeül a Béke Híveinek II. Világkongresszusa, hogy számot vessen eddigi eredményeivel és kidolgozza a béke megvédésére ,irányuló harc további teendőit. A stockholmi békehatározatot rövid félesztendő alatt 500 millió ember írta alá. Ebben a számban benne vannak az imperialista országok békeharcosainak legjobbjai is, benne van 16 millió olasz, 15 millió francia, az olasz és francia nép felnőtt lakosságának zöme.

A Béke Híveinek világmozgninin az egyik legnagyobb gátja az amerikai Imperialisták világhódító terveinek.

Ezért támogatják a Béke Híveinek Világkongresszusát mindenütt a földkerekségen, a béke és haladás hívei, ezért készülnek lelkesedve és tettre készen a II. Világkongresszusra szerte a világon.

— A magyar dolgozó nép békeharcosai szintén jelen lesznek ezen a világkongresszuson és be fognak számolni a magyarországi békemozgn- lom állásáról ós eredményeiről. A jövő héten, november 4-én ül össze a magyar békekongresszus, amely megválasztja azokat a küldötteket, akika Béke Híveinek Világkongresszusán hazánk békeharcosait fogják képviselni A magyar bákemozgalom egy sor jó teljesítménnyel léphet a világ közvéleménye elé.

Sikerüli egyhangúlag, egységesen a béke nagy ügye mellé felsorakoztatni a rnngyar dolgozó népet. Ennek egyik megnyilvánulása volt az a lendület, amellyel rövid néhány hét alatt a béke hét ós negyedmillió híve irta alá nálunk a stockholmi békekonferencia határozatát. Ä koreai agresz- szióval kapcsolatban láthattuk, hogy a magyar dolgozó nép ingadozás nélkül, helyesen foglalt állást ebben a kérdésben és a dolgozók milliói adakoztak arra, hogy Korea szenvedő népét kórházzal és szeretetcsomagga! támogassuk. Ez & megnyilvánulás egyben mutatja, hogy dolgozó népünkben elevenen és tettrekészen él a proletár nemzetköziség és szolidaritás éltető tudata.

— A magyar dolgozó nép egyre világosabban látja c szocializmus építésének és a béke megvédésének összefüggését.

Látja ezt nemcsak az ipari munkásság, de a parasztság is. A termény- beszolgáltatás idején ezer, meg ezer földműves hangoztatta: „Tudom, hogy a terménybeadássai hazámat erősítem és a béke ügyét támogatom." Az ipari munkásság termelési felajánlásainál ugyancsak szakadatlanul megismétlődött az az indokolás, hogy a többtermélés nemcsak a népi demokráciát, de a béke ügyét is erősíti.

— Megmutatkozott dolgozó népünknek ez a beállítottsága a békekölcsön jegyzésénél is. Az a

2,750.000 magyar dolgozó, aki lelkesen, rövid napok alatt több, mint egy- milliárd forintot jegyzett, tisztában volt azzal, hogy e tettével egyben a béke ügye mellett is kiáll és hogy világos számára ötéves tervünk sikerének és a béke megvédésének elválaszthatatlan összefüggése.

— Végül, de nem utolsósorban az e héten lezajlott tanácsvaaasziasoK 1

mutatták, hogy a béke megvédésének kérdésében az egész magyar nép egységes.

•Soha a magyar dolgozók ilyen

összekovácsol!«« és lelkesen nem álltak ki egy eszme mellé, mini most, ezeken a választásokon, ahol a fő jelszó az volt: „Békét akarunk, a Népfrontra szavazunk!“ A tanácsválasztásokon megnyilvánuló népi egység, demokráciánk igen jelentős győzelme. Az a tudat, hogy a lanácsválasztások egyben szilárd 'kiállás, tüntetés a béke mellett, különös lendületet, lelkesedést és elszánt, ságot adott ennek a választásnak. Azért mondom, hogy elszántságot, mert a lelkesedés mellett mindenki megérthette, hogy

a magyar dolgozó nép nemcsak kívánja a békét, de el vau tökélve arra, hogy minden eszközzel meg Is védi.

— Ezért lesz a Béke Híveinek jövőheti magyarországi kongresszusa újabb hatalmas demonstráció népünk 1 békevágya és bókeakarata mellett.

Gazdasági fejlődésiünk nmtaiói

— Áttérek most hazánk gazdasági I helyzetének ismertetésére. Ma egy hete tettük közzé népgazdasági ter- J vünk teljesítésének 195Ö. III. negyedévi eredményeit. Ezeknek az eredményeknek a lényege az, hogy

gyáriparunk termelésének felemelt tervét a harmadik negyedévben 106.» százalékra túlteljesítettük.

Ez a teljesítmény 36.1 százalékkal nagyobb, mint az elmúlt év hasonló időszakának eredménye.

E szám magáért beszél éj mutatja azt a hatalmas fejlődést, amely egy esztendő folyamán több, mint egy- harmadáva! meg tudta emelni gyáripari termelésünket.

Fejlődésünknek másik mulatója, hogy ebben a harmadik negyedévben a megvalósított népgazdaság: beruházások összege a muH év hasonló időszakának 208.5 százaléka volt.

— A Szovjetunió legjobb sz'akemI hereinek eléggé fel nem becsülhető támogatásával kezdjük, elsajátítani a j szocialista termelési módokat, a munkaversenyt, a racionalizálást, az újí- tóinozgalora jó alkalmazását. Megtanuljuk lassanként a helyes kalkuláj ciót, rátértünk a termelést serkentő darabbér-rendszer bevezetésére. Az alapbérek emelésével jórészt ^ kijavítottuk a bérezés eddigi hibáit. Az ősszel végrehajtott, normarendezés is azt célozta, hogy kiküszöböljük azokat a lazaságokat és fegyelmezetlenségeket, amelyek gátolják a szocialista munka lendületét.

— Munkásosztályunk érettségének és szocialista öntudatának legjobb bizonyítéka, hogy egeket az intézkedéseket megértéssel, helyesléssel fogadta és gyorsan végrehajtotta. Elsősorban ennek volt betudható, hogy

<•/ év harmadik negyedében . a gyáriparban az egy főre eső termelés érléke 16.4 százalékkal volt

Boldogan játszó gyermekeink ragyogó jövőjét jelenti a béke. Az ő életük, az 5 boldogságuk, mosolygó szemük, tiszta homlokuk megvédéséért is harcolunk, amikor békénket védjük —- ezt sugározzák a november 4—5-i békekongresszus plakáljai.

magasabb, mint az í 040-es év hasonló időszakában.

Nemcsak*ipari munkásságunk öntudata és áldozatkészsége nőtt meg, de ugrásszerűen megnőtt az iparban foglalkoztatott munkások és tisztviselők száma. Az iparban egy év alatt 90 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma. Az építőiparban 97.000-rel többen dolgoznak, mint tavaly ilyenkor.

— Ez a növekedés átmenetileg bizonyos nehézségeket is okoz. A szak- munkások száma például lassabban

nő, mint a proletariátusé és emiatt átmenetileg komoly jzak- munkáshiány mutatkozik, különösen a szerszámkészítőknél.

Hasonlóképpen csökken a megnőve kedett munkáslétszámhoz viszonyítva a mérnökök és technikusok száma. Népi demokráciánk mindent megtett arra, hogy ezeken az átmeneti nehézségeken speciális szakmunkás-tanfolyamokkal, a technikusok és mérnökök kiképzésének meggyorsításával segítsen.

ÍJj bányászok ezreire van szükség

— Külön kell szótanom a bányászokról. Annyira hozzászoktunk ahhoz, hogy a bányászok népi demokráciánk legszilárdabb osziopai,hogy egy kicsit meg is feledkeztünk róluk, nem foglalkozlunk eléggé gazdasági helyzetükkel és politikai nevelésükkel. Ennek következtében a bányászok keresete kezdett elmaradni az általános fejlődéstől. Az is hátrányosan éreztette hatását, hogy politikailag nem foglalkoztunk velük eléggé. Most itt is változtatni fogunk.

— Tervgazdálkodásunk rohamos növekedése megköveteli a széntermelés gyors emelését Ezek a követelések olyan nagyméretűek, ji°£y

szénbányászatunk kezd elmaradni mögöttük.

Nem szórni magyarázatra, hogy mit jelent további fejlődésünkre, ha nem lesz elég szenünk. Mi már egy eor rendszabályt foganatosítottunk a szénbányászok anyagi helyzetének megjavítására. De ez nem elég.

Ab új bányászok ezreire van szükség.

Dolgozó Ifjúságunk Szövetsége egyre nagyobb részt követői magának a szocialista építés hatalmas munkájából: ezért jelentkezett lelkesen a Dunai Vasmii felépítésére.

Mi most azl javasoljuk, hogy az

ifjak legjobbjai forduljanak a bányák felé is. I’éldamulaló munkájukkal támogassák a bányászokat, a régi széucsaták hősei!.

— Van egyéb nehézség is. Az új munkások jelentékeny része faluról kerül az iparba és termesze ;eo, bogy időbe telik, amíg a gyári fegyelembe beleszoknak. Vagy' 200.0ÓÚ. re rúg az olyan ipari munkásoknak a száma, akik földdel is rendelkeznek. Ezek a munkások az aratás vetés idején gyakran elmaradnak # gyárból és ezzel zavarják a termelés menetét, Ugyanakkor éppen a gyári munka miatt nem dolgozzák meg kellő gonddal földjeiket, ami a •terméséredményben természetesen megmutatkozik. Ez a — hogy úgy mondjuk — kétlalri munkásréteg így egyszerre zavarja az ipar és mezőgazdaság termelését. Érzik ezt maguk a munkások is, akik közül az utolsó időben sokan ajánlották fel az államnak földjeiket.

Most dolgozunk olyan rendszabályon, amely az ilyen kisebb-na- gyobb földdel rendelkező munkásoknak lehetővé teszi, hogy földjeiket előnyös áron eladják, vagy bérbeadják az államnak és ezzel megszűnjön az a helyzet, amely őket úgy az ipari munkás, mint földművelő minőségükben zavarta.

Óriási vállalkozásaink

— A munkaverseny nálunk még mindig kampányszerű: egy-egy eseményhez, dátumhoz kapcsolódva fellobban és utána újra ellanyhuL Azok a jó kezdeményezések, amelyeket a Szovjetunió tapasztalatai alapján az ön költségcsökkentés, az anyagtaka- rékosság terén bevezetünk, még gyerekcipőben járnak. A küzdelem az anyagpocsékolás, n. selejt, a felesleges raktárkészletek és a pazarlás száz más formája ellen csak most kezdődik valójában.

— Iparunk, de egész tervgazdálkodásunk feladatai alapvetően megváltoztak azáltal, hogy a hároméves terv folyamán befejeztük a háború okozta károk helyreállítását és rátértünk a szocializmus építésére.

Az a lény, hogy gyáriparunk most már több, mint kétszeresét termeli annak, amit 1938-ban adott, mutatja, hogy itt egész új problémák, az eddigitől lényegesen eltérő tervezési és termelési feladatok jelentkeznek.

Az olyan’ óriási vállalkozások, mint a földalatti gyorsvasát, az inota! erőmű, a dunapentelei vasmű — jelentősége 'és méretei messzi felülmúlnak mindent, amit nálunk a kapitalizmus valaha alkotott. A feladat új, nem könnyű, de nagy segítőnk, a Szovjetunió támogatásával ezt ie meg fogjuk oldani.

— Gazdasági életünk gyors fejlődését az imperialisták azzal igyekeznek meggátolni, hogy egyre inkább megnehezítik a tőkés országokkal való kereskedelmek Az amerikai imperialisták gyakran beszélnek a vasfüggönyről. Mi azt tapasztaljuk, hogy ez! a vasfüggönyt éppen az amerikaiak igyekeznek minden téren velünk szemben létrehozni. Termelési számaink azonban azt mutatják, hogy bár helyenként okoznak ki- eebb-nagvobb nehézségeket, de össz- fejlődósiinket megakadályozni nem tudják.

Megniiveliedeil dolgozó paraHxtságntib iinf st«Ia<a

— Ami a mezőgazdaságot illeti, az j idei termés képe tarka. Búzatermő-1 síink jobb volt, mint a tavalyi, rozs- termésünk szintén. Jó termést adott a szöllő és a cukorrépa. Azonban az aszály miatt a tavalyinál gyengébb az árpa és a zab, valamint a napraforgó, a hüvelyesek, de különösen a burgonya.

— Dolgozó parasztságunk ■ a ter- ménybegyiijtést és a beadást, megnövekedőit öntudatának megfelelően, az idén jóval gyorsabban és pontosabban végezte el, mint tavaly. Amint tudjuk, augusztus 20-ra, Alkotmányunk első évfordulójára, nemcsak befejezték a kalászosok aratását, hanem a termény beadás zömét is elvégezték. Ez annál nagyobb erődmeny. mert hiszen ezekben a napokban az ellenséges hírverés itryeke- zett háborús hisztériát kelteni és rábírni a dolgozó parasztságot arra, hogy ne teljesítse beadási kötelezettségét.

A külcsünjcgyzés és a tauácsva- lasztás miatt az utolsó hetekben kissé meglassult a kukorica, a burgonya- és a napraforgó beadása. Ez.i n lemaradást gyorsan be kell hozni,

— Dolgozó parasztságunk poétikai érettségének és öntudatának jele az a munkaverseny, amellyel vállalták, hogy a tanácsvá!asztások napjára. október 22-re befejezik az őszi vetést. És valóban, 19 megyénk közül 17 o vállalást teljesítette is. A megmaradó két megye azóta -szintén

f