Dunántúli Napló, 1950. október (7. évfolyam, 229-254. szám)
1950-10-29 / 253. szám
DUNÁNTÚLI ncitrpmiramr wvtsotirmi Rákosi elvtárs beszédét ma, vasárnap délután 5 órakor a Rádió újra közvetíti. (4. o.) — November 7-e állami ünnep, (4. o.) — Ma délelőtt küldöüválasztó békenagy- gyűlés Pécsett. (5. o.) — Minőségi munkával kell eb végezni a mélyszántást. (5. o.) — Nagy felháborodást váltott ki dolgozóinkból a gyilkos és szabotáló Vietorisz- banda gaztettet. (7. o.) — Uj burgonyaosztási rendelet. (11. o.) MDP* BARANYAM ECYEI PÁRTB I ZO TTIÁ N A.K *LAPJ A • “ * t- r»V VIL ÉVFOLYAM, 253 SZÁM ARA SO FILLER VASÁRNAP, 1950 OKTOBER 2<> Rajta (eszünk, hogy biztos kézzel, sikeresen vezessük tovább új győzelmek felé szeretett Pártunkat és dolgos népünket Rákosi Mátyás elvtárs hatalmas jelentőségű beszéde a Magyar Dolgosok Pártja Központi Vezetőségének ütésén A Megyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége 1950 október 27-én ülést tartott. Az ülésen Rákosa Mátyás elvtárs tartott beszámolót a politikai helyzetről és a Párt feladatairól, A Központi Vezetőség egyhangúlag jóváhagyta Rákosi Mátyás elvtárs beszáI mólóját és utasította a pártszervezeteket, hogy azt munkájukban I irány jfviil tekintsék, / A Központi Vezetőség a Politikai Bizottság javaslatára elhatá- Irozta a Párt Országos Kongresszusának összehívását 1951 február Í24-re a következő napirenddel! 1, A Központi Vezetőség beszámolója és a Párt feladat®!. 2, ötéves tervünk első évének eredményei és a szocialista népgazdaság építésének további feladatai, 3. A Magyar Dolgozók Pártja Szervezeti Szabályzatának móI dúsítása, ■ > 4. A Központi Vezetőség és a Központi Ellenőrző Bizottság í megválasztása. Az alábbiakban közöljük Rákosi Mátyás elvtárs beszédét. A ne mset közi helyzet jellemzése — Kedves Elvtársak! — Központi Vezetőségünk ülése olyan időre esik, amelyet a nemzetközi helyzet fokozódó feszültsége és egyben a nemzetközi békeroozgalom erősödése jellemez. I Belpolitikáiig népi demokráciánk egy sor sikerre mutathat rá, amilyen a győzelmes tanácsválásztás. n milliárdos békekölcsön, ötéves tervünk első évének eredményes végrehajtása. Ugyanakkor mutatkoznak az egészséges növekedés velejárójaként bizonyos átmeneti nehézségek. , — A nemzetközi helyzetet — í folytatta Rákosi elvtárs — az utolsó ! hónapokban az jellemzi, hogy az EgycsUlt Államok vezetése alatt álló imperialista blokk a „hidegháborúi“ egyre inkább „meleg- háborúra“ akarja átváltoztatni. A szocializmust építő államok gazdasági és politikai megerősödésére, a Szovjetunió-vezette békefront sikereire az amerikai imperialisták a harmadik világháború előkészületeinek meggyorsításával felelnek. Ezért nemcsak saját hadiiparukat és hadseregüket fejlesztik lázasan, de fokozódó nyomást gyakorolnak csatlósaikra, a marshallizált országokra, hogy azok is fokozzák fegyverkezésüket. A „New Statesman” című liberális angol lap négy héttel ezelőtt így írt erről: „Amerika azt a célt tűzte maga elé, hogy a világuralom megszerzésére felfegyverzi Németországban ugyanazokat a csoportokat, amelyek az utolsó világháborút okozták, olyan békét köt Japánnal, amely teljesen szabad kezet biztosit a régi Japán hadurainak, egyben úgy szervezi át a. Nemzetek Szövetségét, hogy az minden körülmények között az amerikai politikát támogassa és a szovjet politikát elutasítsa.” — Ennek a támadó, világuralomra törő politikának egyik megnyilvánulása az. ami Koreában történik. Az Egyesült Államok gondosan készítették elő ezt az agresz- sziót és meg voltak győződve, hogy Li Szin-Man könnyen elfoglalja számukra Eszakkoreát. Mikor délkoreai csati ósailc seregét a Koreai Népköztársaság csapatai szétverték, a meglepett amerikai imperialisták el öször saját hadügyminiszterüket o'.oltók, aki szerintük nem fegyverezte fel eléggé Li Szin-Manékat. — A kezdeti kudarcok igazi okai hamarosan napvilágra kerültek. Maguk a Koreában lévő amerikai haditudósítók kezdték megírni, hogy a délkoreai nép gyűlöli LI Szin-Mant, akit „vén szömyeteg”-nek hívták, kormányzását „a mészárosok uralmának” nevezték és lelkesedve fogadták -Kim Ir-Szen bátor felszabadító katonáit. Erre közbelépett a hadicenzúra, amely csakhamar olyan alaposan működött, hogy a „szabad“ amerikai sajtó nem hozhatta le Nehru Indiai miniszterelnök javaslatát, amely a koreai kérdés békés megoldását célozta. A gyarmatosító erő nem Térheti le egy nép szabadságvágyát _ Az amerikai imperialistáknak ne m a tartós, békés, a koreai nép önállóságát és függetlenségét biztosító megoldás kellett, ök gyarmatosítani akarják Koreát s ezért Utasítottak el minden indítványt, amelyet a Szovjetunió, a népi Kína, vagy India a békés megoldásra tettek. Közben mozgósították minden erejüket s mikor emberben és anyagban óriási fölénybe kerültek, megindították az ellentámadást. A koreai hazafiak hősiességét és önfeláldozását még az ellenség is kénytelen elismerni. A fasiszta gyarmatosító' kísérletek és a gyarmati népek felszabadító harcának tanulsága azt mutatja, hogy a gyarmatosító csak területet hódíthat meg, de nem verheti le egy nép szabadságvágyát. Ezt tapasztalták Koreában a japán imperialisták és már most tapasztalják az amerikai gyarmatosítók, akiknek hátában a hős partizánok tízezrei folytatják elszánt harcukat. — A kezdetben elszenvedett kudarcokért most úgy állnak bosszút rz amerikai megszállók, hogy térdig gázolnak a koreai hazafiak vérében. Ázsia népei, de az egész haladó világ felháborodással látja, hogy az új' gyarmatosítók vadságban és embertelenségben felülmúlják mindazt, amit a gyarmatok véres története eddig feljegyzett A koreai nép hősi önvédelmi harca, szörnyű szenvedései különösen Ázsiában gyakorolnak mély hatást. Alexander Werth, az Lsmert angol polgári újságíró erről szeptember elején azt írta: „Korea gyorsan jelképpé fejlődött egész Ázsiában. Akár azzal végződik, hogy ■ az amerikaiakat a tengerbe szórják, akár a koreai nép vértanuságávdl, egész Ázsiát az Egyesült Államok ellen mozgósítja." Hasonlót állapít meg az angol nagytőke lapja, a The Economist is a koreai bombázásokkal kapcsolatban. Az amerikai imperialisták ezzel a felháborodással szemben úgy akarnak védekezni, hogy világhódító terveiket, egyrészt, mint „a kommunizmus terjedésének meggátlá- sát” állítják be, másrészt a Nemzetek Szövetsége mögé bújnak. Amerikának a csatlósok szövetségére van szüksége — Ezért akarják most úgy átala- jfcítani az Egyesült Nemzetek Szerkezetét, hogy az számukra nemcsak készséges szavazógép legyen, de a csatlósok hadseregével Is rendelkezhessenek. I — Az Egyesült Nemzetek Szövetsége megalakulása a második világháború szenvedéseitől elgyötört em 1 beriség légnagvobb reménysége volt. ' Azt várták tőle, amit létrejöttekor ; leért, hogy egységesen és keményen fogja elutasítani a szétzúzott faslz- itnns minden feltámadás! kfsérle'ét, ' ürőteljesen támogatni fogja a demokrácia, az emberi haladás ügyét. Az amerikai imperialisták világhódító lörckvésci azonban egészen más irányt adlak az Egyesült Nemzetek Szervezetének. A Marshall-tervvel és egyéb rendszabályokkal anyagi függőségbe hozták az Egyesült Nemzetek egy sor államát. Az Egyesült Nemzetek országidnak jelentékeny része. Anglia. Franciaország. Belgium, Hollandia. Ausztrália, a Délafrikai Unió és a többi, maga is gyarmattartó, sőt nem egyszer rabszolgatartó állam és helyenként, mint Vietnamban, Malájban, vére* gyarmati háborút folytat az Egyesült Államok segítségével. Ezek az orfizágok természetesen szemben állnak a Szovjetunióval, a népek felszabadításának bajnokával óh a világuralomra törekvő, gyarmatosító Amerika mögé sorakoznak fel. A Nemzetek Szövetségének egy sor olyan kormány a tagja, amely az amerikai dollárok, vagy az amerikai szuronyok nélkül nem sokáig ülhetne népe nyakán. Ezek a, kormányok szolgában követik az Egyesült Államok minden utasítását. — Minél kevésbbé képviseli valamely kormány saját népénok érdekeit, minél gyűlöltebb és ellenszenvesebb otthon, annál megfelelőbb Amerika számára, mert annál szolgaiakban teljesíti utasításait. Ezért is ragaszkodik Amerika olyan görcsösen Csaug-Kaj-Sekhez és ezért akadályozza meg a hatalmas kínai nép igazi képviselőinek felvételét Neki nem a népek képviselőinek szövetségére, hnnern csatlósok szövetségére van szüksége. — Rá kell mutatni arra ifi, hogy a Nemzetek Szövetségének szervezete lehetővé teszi az Egyesült Államok Ids csatlósainak segítségével a többség akaratának elutasítását. Amikor például a koreai kérdésben India képviselője bizonytalan és radikálisnak egyáltalán nem nevezhető közvetítő megoldást ajánlott, ezt a javaslatot annyi ország támogatta, amelynek lakossága jóval meghaladta az Ámerika-vezette imperialista tábor lakóinak számát. Ennek dacára a közvetítést az Egyesült Államok apró csatlósai segítségével cl tud'a utasítani. 'A szabadság bajnokai64 •\z Egyesült Nemzetek Szövet- melyeknek kormányai ezt i javas. «égének fejlődése azzal fenyeget, hogy az anmrikai . imperializmus őgyik fedőszervévé, vak eszközévé válik. Ml, magyarok is nem régen tapasztalhattuk, milyen készséges eszköze az amerikai agressziónak és hírverésének a N’emzelek Szövetsége. Amikor az amerikaiak koreai kegyetlenkedései miatt szerte a világon nagy volt a felháborodás. — abból a óéiból, hogy eltereljék erről a figyelmet és hogy az Egyesült Államokat „a szabadság bajnokának* ‘tüntessék fel, hirtelen napirendre tűzték Magyarország, Románia és Bulgária ügyét'. — Azt állították, hogy ezek az országok megsértik a szabadságjogokat. Kierőszakoltak egy megbélyegző határozatot, mely felszólította az Egyesült > Nemzetek Szövetségének tagjait, hogy igyekezzenek olyan adatokat gyűjteni, amelyek azt bizonyítanák. hogy mi megsértjük a szabadságjogokat. — Nagyon csábító feladat volna sorra venni azokat az országokat, latot megszavazták és külön-külön megmutatni, hogyan áll náluk a szabadság ' ügye. fen csak egyetlenegyet ragadok ki. — Az ellenünk szavazók között ott volt a monarchofasiszta Görögország is. Hogy hogyan áll náluk n szabadság, arról egy tényt idézek, melyet a reakciós svájci .,Die Tar" című újság ez év július 29-i száma közöl. Egy szemtanú leírja, mit látott a görög Makronizosz szigetén, a politikai foglyok táborában. Azt mondja: „Láttuk a iílzes vas okozta friss égési sebeket, az eltört kezeket és térdeket és ami a legszörngűbb, a néma férfiakat, akiknek a gégéjét zúzták szel." — Még hozzá kell tennem, hogy e* a monarchofasiszta. Görögország el. határozta, hogy csapatokat küld a koreai szabadságharcosok ellen. A magyar népi dcniokrócia kormánya helyesen cselekedett, amikor a Nemzetek Szövetségének erre az amerikai imperialisták által kezdeményezett határozatára jogi és erkölcsi igazának tudatában éles és szilárd tiltakozással és elutasítással válaszolt. JugoszláTia katasztrofális gazdasági helyzetének oka — A mi déli határainkon ágál és provokál az amerikai imperialisták ügynöksége, a Tito-kormány. Ez a maga módján igyekszik segédkezni amerikai gazdáinak. Különösen a háborús uszítás és kardesörtetóe terén fejtenek ki Titoék nagy tevékenységet. Ennek megfelelően az imperialista sajtó hol aláhúzza azt., hogy Tito hadserege erősebb, mint a környező békés országoké együttvéve, hol pedig ennek ellenkezőjét, hogy a népi demokráciák meg akarják rohanni Jugoszláviát. Most azonban az imperialisták nagy gondban vannak Jugoszlávia miatt, melynek gazdasági helyzete olyan válságosra fordult, hogy a .kapitalista országok sajtója Is az egész rendszer megingásáról beszél. _ A Tito-banda a gazdasági válságért és zűrzavarért az idei szárazságot teszi felelőssé. — Nálunk, Magyarországon is volt. az idén szárazság, semmivel sem kisebb, mint Jugoszláviában. Tudvalevő, hogy a legfontosabb jugoszláv mezőgazdasági területek a magyar határ mentén húzódnak. A szárazság teljesen egyforma volt Makón és Nagykikindán, Szegeden és Szabadkán, Baján é« Zomborban, Pécsett és Eszéken. Ennek dacára nálunk távolról sem okozott olyan bajokat, mint Jugoszláviában, inert a mi megelégedett parasztságunk a népi demokrácia segítségével lelkesen, pontosan és idejében elvégezte mindazokat a mezőgazdasági munkálatokul. amelyek jórészben ki tudlák védeni, vagy csökkenteni az aszály hatását. — Egészen más a helyzet Jugoszláviában, amelynek kormánya imperialista zsoldosokból, kémekből és provokátorokból, a dolgozó nép ellenségeiből áll. A Tito-banda már tavaly ősszel elliarácsolta a jugoszláv parasztoktól a jó vetőmagot, a mezőgazdasági munkák idején százezrével hurcolták el a parasztokat erdő- irtásra, vagy mint az idén, az aratás kellős közepén a hadseregbe. Ezek az elkeseredett jugoszláv parasztok természetesen nem törték magukat a termelésnél és még kevésbé a termés beadásánál. Ez. az oka annak, hogy a százezrekre rugó titoista janiosárbad nyomása dacára Jugoszlávia élelmezési helyzete és egész gazdasági élete az aratás utáni hetekben már katasztrofálisra fordult. Természetesen az elkeseredett ipari munkások sem dolgoznak úgy. mint nálunk. Fokozza a gazdasági zűrzavart az. hogy Titoék a parasztoktól, az uszály dacára, az aratás után is erőszakkal elrekviralfák u termés jelentős, részét és azonnal Imperialista gazdáik országába etpor- táliák. Egyre értődik a jugoszláv dolgozók ellenállása —- Rendkívül tanulságos az a látvány, ami a jugoszláv válsággal kapcsolatban az imperialista országokban mutatkozik. Ugyanaz az amerikai sajtó, amely kéjjel uszít a szocializmust, építő országok ellen, amely uapról-napra vórgőzös jelentéseket közöl a koreai néppel Szemben elkövetett kegyetlenségekről, most már nem kertel, hanem féltő aggódással ir arról a válságról, amelybe Tito és bundája került. Félreveri a harangokat és nyíltan követeli Titonak, mint az amerikai imperializmus fontos szövetségesének azonnali megsegítését. — Nagyon sokan vannak a jugoszláv dolgozók között, akiket két évvel ezelőtt Titonak sikerült meg tévesztenie azzal, hogy ö is kommunista. aki csak „félreértésből" került ellentétbe a felszabadító Szovjetunió, val. Az elmúlt két esztendő keserves tapasztalatai ezeket a jóhiszemüeket ki meggyőzhették arról, hogy netn Inylmi félreértésről volt itt szó, hogy Tito és cinkosai már akkor is, akárcsak most, az imperialisták aljas és alattomos ügynökei voltak. Ennek a felismerésnek megfelelően egyre erősödik a jugoszláv dolgozók ellenállása Tito bandájával szemben, szaporodnak a hírek az Ipari munkások és parasztok szabotázsairól és egyre gyakrabban fegyveres ellenállásukról Is, — Mi a legnagyobb rokonsr.euwel és megértéssel kísérjük ezt a harcot, amelyet a jugoszláv dolgozó nép az amerikai imperialisták szocialista mezbe öltözött aljas segéd csapa tat val folytatnak és számukra nem kérdéses, hogy er a bare előbb, vagy utóbb, de « jugoszláv népszabadság és ,i szocializmus híveinek győzelmével *og végződül.
