Dunántúli Napló, 1950. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1950-10-19 / 244. szám

A tánáesválasztással erősítjük népünk egységét, növeljük a béketábor erejét l

Opova elvtárs tisztán látja,

hogy a tanácsválasztás miért ütközet

és a szavazócédula miért fegyver az ellenség ellen

Vason tó volt Opova elvtárs tizenhárom évig, több mint egy évvel ezelőtt idöelemző lett, mint egy évvel ezelőtt müvelettervező. Ott 'dolgozik a pécsi Sopianában, a tervek fölé hajol és amint ő mondja: „Éppen ügy érzem, mintha én is ott hint dolgoznák, ahol a terveket végrehajtják“.

Leír pontosan minden munkamozzanatot és a szakmunkás, aki azután nekilát a munkához, elolvassa öt perc alatt a tervet, azután pedig már pontosan tudja, hogy mi a feladata, hogyan kell csinálni, mert érti amit csinál.

— Sb-icyon ílfjelmeseii elolvastam Rákost elvtárs cikkét — mondja Opova Ferenc — úgy olvastam é.s mindig is úgy olvasom Rákosi elvtárs írását, mint alapját a további munkának. Megtanultam, hogy Rákosi elvtársnak minden mondata alap, amire építeni lehet. Amint olvastam Rákosi elvtárs cikkét és azt a részét, melyében a' régi, úri közigazgatásról ír, va- lahogy a saját munkám jutott eszembe. Azelőtt olyanok csinálták a terveket akik, soha nem dolgoztak kint az üzemben, nem ismerték a gyakorlati végrehajtást, így azután a szakmunkások, amikor kezükbe fogták a tervet azt sem tudták, hol kezdjenek hozzá. Amikor idekerültem, mindjárt arra törekedtem, hogy ne látszatra, hanem annak dolgozzak, akinek szüksége van a tervre. Bevezettük a munkamenet leírását és azóta nincs is semmi hiba.

— Mindebből meg az jutott eszembe, hogy a múltban nem olyanok vezették a közigazgatóst, akik ismerték a dolgozók gondját-baját és törődtek volna vele. Most pedig bekerülnek a közigazgatásba a dolgozók, akik azután nem aktákat fognak gyártani, hanem a dolgozók érdekeit képviselik.

— Hogy ez fgy van, erre példának

felhozhatom a saját ügyemet. Két évig olyan nedves pincelakásban laktunk negyedmagammal, ahol három gerenda tartotta a menyezetet, hogy le ne szakadjon. A háztulajdonosnak még hét háza van. A városi tanács felszólította, hogy azonnal csináltassa meg a lakást, én pedig, amikor megtudtam egy megüresedett lakásnak a címét, felhívtam telefonon a városi tanács végrehajtó bizottságának az elnökét, aki azonnal magához hívatott és rövidesen beköltözhettem az új lakásba. Persze ezzel nem azt akarom mondani — erre Rákosi elvtárs is rámutatott. csak az ellenség próbálja úgy beállítani —, hogy a tanácsválasztásokkal varázsütésre vége lesz minden bajnak. Mindezt csak példának mondtam el, mint népnevelő többeknek is itt az üzemben, hogy lássák, mennyire más már az ideiglenes tanács is, mint a régi közigazgatás.

— Ahogy olvastam Rákosi elvtárs cikkét, felfigyeltem arra is, hogy már a dolgozók sokfelé előre összeállítják azt, hogy mit várnak, mit kérnek a tanácstól. így azután este én is elbeszélgettem erről a feleségemmel, aki szintén népnevelő, hogy mi gyárvárosiak, mit is kérünk a tanácstól.

racsesyewünU a*>itan, hogy először is a régóta félbehagyott kul- titrház befejezését kérjük, mert nemcsak a Gyárváros nőtt meg a felépülő meszesi házakkal, de megnőtt a kultúrigényűnk is. azután én, mint ős Jankovics-telepí még azt is várom a tanácstól, hogy a Jankovics-telepre vezesse be a vizet. Hirtelenéhen így állítottuk össze a listát.

Ez már két napja volt, de Rákosi elvtárs cikkének egy része azóta is sokszor eszébe jutott Opova Ferencnek: „A tanácsválasztás ütközet, benne a szavazócédula a fegyver. Használjuk ezt a fegyvert egységesen, lelkesen, győzelmesen.“'

Végiggondolta jól ezt a két mondatot és megértette, hogy azért lesz ütközet, mert a csatában sem lehet egy lépést sem előremenni harc nélkül. Az pedig nem kétséges, hogy a tanácsok megválasztása előrehaladást jelent a szocializmus, a béke megszilárdítása útján és így az sem kétséges, hogy a béke és a szocializmus külső és belső ellenségei, egyben a tanácsok ellenségei is. Ezért jelent minden szavazó- cédula fegyvert számunkra és egy-egy téglát a szocializmus építésében.

Hűért lógjuk egységesen.

lelkesen, győzelmesen használni ezt a fegyvert. Opova elvtárs úgy találta, hogy a Sopiana dolgozói egységes csapatként szavaznak a választási ütközetben, felesége pedig azt tapasztalta, hogy Gyárváros népe is egységes lesz ebben a harcban.

Opova Ferenc asztala előtt egy újságból kivágott kép van a falon. A moszkvai május elsején készült a Vörös téren. Sűrű sorokban, mosolygós, de elszánt arccal, feszes testtartással vonulnak a szovjet katonák, mintha mind a szemébe nézne.

Opova Ferenc ránézett a képre még rá is csodálkozott, mintha most látta volna először, pedig már június óta az asztala felett állt, még mosolygott is a képre, amikor eszébe jutott az, hogy október 22-e a tanácsválasztások napja Magyarországon is ilyen seregszemle lesz, amikor dolgozó népünk, egységesen, lelkesen, győzelmesen áll ki a béke, az ötéves terv .ügye mellett.

Maga előtt látta a szavazóhelyiségek előtt álló sorokat és rájött arra, hogy ezek is a béketábornak ugyanazon hadseregéhez tartoznak, melvnek első sorai ott meneteltek Moszkvában, így lesz a tanácsválasztás ütközete, egyben a béketábor magyarországi csatája Ls.

Győzelmes ütközet, győzelmes csata.

Nem kell majd Hóban-stírban gyalogolni' órák hosszat várakozni

Hindein bodolyabéri dolgozó örül

sí tanácsnak

DENKE GYULA fiz holdas vajszlói dolgozó paraszt. Azelőtt hét holdja volt, hármat a földosztáskor kapóit. Tagja c földmiivesszövelkezetnek, községi előliáró, a legeltetési bizottság elnöke. Szorgalmas, becsületes dolgozója Vajszló községnek, egyike ü legjobb gazdáknak, öt is tanácstagnak jelölték, mert élenjáró harcosa a község fejlődésének. Begyűjtésben példamutató volt mindenkor, érdemes nek tartják dolgozó társai is a megyei tanács tagságára.

KELLER G1 ÖRGY huszonnyolc éves tekiafalusi dolgozó paraszt. Hét hold földel kapóit az oszláskor s ezt ketten, édesapjával, Keller Jánossal művelik. Példát mutatott a begyűjtésben, a békekölcsön-jegyzésben is az élenjárók egyike volt. Dohányt termelnek, ricinust, napraforgót . s mint 6 maga meséli — igen szép eredménnyel. Példát mutat minden munkában. A megyei tanácsba jelölték Keller Györgyöt,-mert becsületet, szorgalmas dolgozója Teklafalunak.

„ Kimondhatatlan gyűlöletet

és megvetést érzünk

A tanácsválasztás napja örömünnepe, győzelmi napja lesz dolgozó népünknek. A tanácsválasztásra készül a dolgozó nép, de készül az ellenség is, amelyről hiba lenne megfeledkezni. Egy pillanatra sem kétséges, hogy a magyar haza minden becsületes dolgozója, egy emberként a Népfrontra adja le a szavazatát október 22-én. Minden ember érzi azt, hogy ezzel a békére a függetlenségre, a boldog családi életre szavaz. Azonkívül a választások ere élményével hatalmas csapást mérünk úgy a belső, mint a külső ellenségeinkre.

Fel kell készülnünk arra, hogy az ellenség titkos ügynökeivel megkísérli a választások zavarását. Különösen nekünk, akik közel vagyunk Tito Jugoszláviájához, kell ébereknek lenni. Mi, a magyar dolgozó nép rendőrei egyszerű munkások, dolgozó parasztok gyermekei vagyunk, dolgozó népünk és Pártunk bizalmából itt szolgálunk Tito szomszédságában, nekünk kell példát mutatni. Amíg dolgozó népünk, apáink, testvéreink lázasan készülnek a tanácsválasztás

a Tito-banda iránt“

napjára, fogadjuk, hogy az eddiginél még fokozottabb éberséggel látjuk el szolgálatunkat.

Jól tudjuk, hogy a jugoszláv dolgozó nép milyen nyomorban él, nélkülöz a Tito és bandája terrorja miatt. Éhezés és szenvedés, bizonytalan holnap jutott osztályrészül a jugoszláv dolgozó népnek, amely a felszabadító harc során példásan megállta helyét a Szovjetunió és a többi népi demokratikus államok mellett.

Kimondhatatlan gyűlöletet és megvetést érzünk Tito és bűntársai ellen, de ugyanakkor megingathatatlan ragaszkodás és szeretet tölt el bennünket a Szovjetunió, annak lángeszű vezére Sztálin elvtárs, Pártunk és Rákosi elvtárs iránt. Mi, ha kell életünk árán is megvédjük minden támadással szemben népi demokráciánkat, dolgozó népünk eddig elért eredményeit.

A tanácsok megválasztása legyen hatalmas erőforrása dolgozó népünk további szocializmust épitö munkáinak, Legyen őszinte kiállás a Szovjetunó, Pártunk és békénk mellett.

A magyarbólyi rendőrség beosztott bajtársai.

Válaszol nagyjyülésl Wo lak a szenflőrinci vasutasok

Al% *6 házat számoló Ma fain volt Bodolyabér. Nemrég még Kisbodolyá uak hívták, alig pár hete, hogy Egy- bázbérhez csatolták s most az egyiiüe? nevük Bodolyabér. Fentről a dombtetőről, ahonnét lefelé ereszkedik a kanyargós út, átlátni az egész vidéket. Lent a kis faluban kukoricaszárral megrakott szekerek verik az út porát s gyéreitek játszadoznak a házak mellett.

Békés kis falu ez itt az isten háta- mögött — szokták mondani, ha valaki betért hozzájuk. De folyik itt harc is mostanában ... Bírókra kelt Bodolya- béren a jövendő a múlttal. Választásra. e fände* megválasztására készülnek. Délutánonként, esténként a tanácstag* Jelöltek kisgyűléseken mondják el, mi lt az a tanács — a falu lakossága meg arról beszél, hogy mit vár * tanácstól.

Nincs ma többet emlegetett téma Bo- dolya béren, mint a tanács. A kis falóban, melyet csak járatlan úton lehe* tett megközelíteni, beköltözött a jövő friss szele s megcsapta a lakóit Az arcukra mosolyt derített, munkájuknak lendül etett adott- A Mecsek dombjai közé eldugott kis fa'« dolgozó népe tztvesen' és

szeretettel bcssél íz tanácsról.

®e ugyanakkor, keserűen, gyűlölettel ° mait. közigazgatáséról.

Nem volt a múltban önálló község, * magyarhertelendi körjegyzőséghez tartoztak. Ez annyit jelentett, hogyha valami ügyes-bajos dolgukat elintézni °harlák, át kellett gyalogolni Magyar bertelendre. Náluk nem lehetett sem- mtee sem orvoslást keresni. Minden ügyben F> kilómétert gyalogoltak s elveszett fél nap a munkából.

* _ Télvíz idején, vagy őszi esőben Mrdig érő sarat kellett gyúrni, míg át értünk Hertelendre — mondja Babb T Amikor a községházára szóló behívást kaptam, szinte megremegteti), amikor az útra gondoltam

Az ót nehéz volt, !t munka meg ott- Ison várt rám, míg én félnapokat tői < .lem a jegyzőségen. Legtöbbször per

Népnevelőink munkáját segíti eiő a

NÉPNEVELŐ

füzet olvasása

sze dolgom intézése, nélkül fordultam vissza.

Így volt ez vagy húsz évvel ezelőtt is — emlékezik vissza Babb Ferenc — többen a kisparasztok közül, pár hold földet vásároltak. Győrfi nevezetű jegyző hasáskodott akkoriban Ifertelen den. Átmentek hozzá, hogy átírassák nevükre a földet, de ő azzal küldte el őket, hogy jöjjenek máskor. Később újból elmentek hozzá s akkor nagy kegyesen megígérte, v majd megcsinálja csak legyenek nyugodtan. Vagy tíz évre rá, a mérhetetlen szipolyozás, .adózás miatt, arra szorultak többen, hogy eladták * földet. Akkor derült ki, hogy bizony a jegyző „úr“ nem telek- könyvezte a földet, s nem volt a nevükön.

Hát

ilyen volt a múlt kösigatsgatántu

Sokat tudnak erről beszélni a bodofys- bériek- Egyszer keserű mosollyal, máskor gyűlölettel fetparázsló szemmel, sorolják a régi sérelmeket.

—• A sók közül egyik alkalommal azt hiszem adóügyben hivattak Herteleiid- re —• mondja csendesen Kopasz Márton középparaszt — mert azzal bizonv a súlyos kivetés miatt, mindig rosszul álltunk. Már előre féltem, mert tud lám. olyan kiabálás, mey csendőrséggel való femjegetés lesz, hogg az eszem megy el tőle. Vagy ötször nekiindultam hogy lenyomjam a kilincset, de mindig visszaléptem. Bentről hangos nevetés .tétlenség zaja hallatszol ki. Amikoz aztán nekiszántam magam s beléptem az irodába, nyomban nekem rohantak, mindent mondtak, csak jó! nem. Gőgösen, lealázóan beszéltek velem, én meg csendesen hallgattam a jegyző fo,"hegyről odavetett szavait. Azzal bocsátottak el. ha nem fizetek, dobraverik a birtokot.

Ezt könnyen osztogatták a magyar- hertelcndi jegyzőségen.

Október 22 után a népnyuzó, szipo- ivozó jegyzők helyébe n dolgozó nép fiai kerülnek, a dolgozó nép küldöttei- önálló község lesz s a községben intéznek cl minden ügyet. Azok ülnek majd az íróasztalok mellett, akik ismerik a bodolyabériek gondját- baját s akik

élintesik minden kérésüket.

Olyanok mint Kovács István (megyesO. Zsirmon Ferenc, ifj. Beák Ferenc és még sokan a legjobbak közti).

Bodolyabé-ren lelkesen készülnek .1

lanée? választásra. Fogadkoznak. hoey mindenki teljesíti a hazafias kötelességét: fj Népfrontra szavaz. Érzik azt a hatalmas változási amit a tanács hoz. számukra, mert tapasztalták a múlt átkait. A készülődés a határban is mey látszik, s amit látunk, azt ifj. Deák Ferenc is elmondja: A tanácsválasztás ünnep tesz egyszer, azért, mert teljesen a mi kezünkbe kerül a hatalom, s magunk döntünk sorsáról, másodszor meg azért, mert erre a napra tett vállalásunknak tegnap eleget teltünk. Befejeztük az árpa és rozs után n búza vetését isPécs, József Attila-n. S3., Fíume-u.

33—35—37—39. Egyetlen hatalmas tömbház a két utca sarkán 5 lépcsőházas, 80 főbérlő lakik benne- Az épület csak egyidze a környék hajdani bérházainak. Valamikor a városé volt, s a régi államrend tisztviselőhadának adott otthont. Ma már javarészt munkások, munkásokból lett állami hivatalnokok, értelmiségiek és kisemberek lakják.

Pilisvári Károly Zsolnay-gyári munkás, az üzem helyettes párttitkára, 5c- léntji Géza a megyei tanács tisztviselője és Schivara Nándor telekkönyvvezető, kiváló munkások, Németh Gyula dobozgyári munkás, Bodlaki Ákos tanár, Tácsi László gépkocsivezető, Depéngt Béla tanító, Póth Aladár gázgyári tisztviselő, Horváth Pál klinikai altiszt, Diószegi Imre éjjeliőr és még sok más dolgozó.

*

Tácsi Lászlóné, az Állami Házak házfelügyelőinek tizcs-csoportbizalniija eb mondja, hogy már nagyban készülődnek a tanácsválasztásra. Mint tömb' megbízott a lépcsőházak házfelügyelőivel ő intézi a dekorációt.

— Mert a mi házunk lakói ki akarnak ám tenni magukért vasárnapra — mondja büszkén Tácsiné —. Nemzeti ünnepünk lesz ez n nap, ezért összefogunk mi, lakók, mint május elsején, amikor ugyancsak nagyon szép volt a ház feldíszítése. Ezzel is megköszönjük boldog életünk gyarapodását- Mert az én kisfiam g tizennégyéves Sanyi ösztöndíjat kapott az iskolában. Tegnap a szülői értekezleten fel is szólaltam, •delem első felszólalása volt ennyi ember előtt. Felhívtam a szülőket, hogy

A szentlőrinci vasutas-kuHiírházhan mintegy négyszáz szentlőrinci és környék; vasutas gyűlt össze lelkes választó; nagygyűlésre- A szépen dekorált kultúrteremben Sárvári Mihály, a pécs; igazgatóság politikai osztályának vezetője mondott beszédet. Ismertette a tanácsválasztások nagy jelentőségé! s megállapította, hogy a tanácsjelöltek sorában a vasutas dolgozók legjobbjai is helyet foglalnak, s személyük bizlo- ték arra. hogy a vasutas dolgozói: érdekei méltó képviselőkre találnak bériszavazzanak a dolgozóinkból álló ta- nácsliztára.

*

Németh Gguláni, dobozgyári munkát felesége éppen vasalja a száraz ruhákat, mikor belépünk.

— Az újságban olvastam Rákosi előtárt cikkét. Nagyon tetszett, ahogy Rákosi elvtárs megmagyarázta, hogy a mi közülünk valók, a dolgozók jutnak a tanácsokba. így legalább hamarabb elintéződnek a dolgaink, meg az a sok építés is előbb lesz kész. Az uram öccse elmondta, hogy ők, fiatalok, milyen nagy lendülettel végzik munkájukat. Valahol ózd körül dolgozik most. Én erre a fiatalságra f* szavazok vasárnap.

*

PiHsvdri Károlyné az apósáéknál lakik a Fiume-utca 39-ben. Pilis- vári Béla meg ő elmondják, hogy a lakók egyöntetűen vonulnak vasárnap a szavazókörzet választási helyiségébe. Már kora reggel, hogy úgy szavazzanak, mint a szovjet állampolgárok.

Pilisváriné elvtársnö elmondja még azt, hogy, a ház minden lakóját meglátogatták már a népnevelők és megmagyarázták a tanácsválasztások jelentőségét. — A mi házunkban nem lesz olyan, aki ne szavazna, és aki ne tudná, hogy mire szavaz. Uj államrendünkért, mely a dolgozóké, ötéves tervünkért, és békénk megvédéséért.

*

Horváth Pál gyermekklinikai altiszt és felesége a 37. számban nagy munkában vannak, éppen költözködnek.

nük, A nagysikerű beszédet többször szakította félbe a lelkes éljenzés és taps. s'utána a vasutas dolgozók közül számosán szófiák hozzá. Tóth Kálmán, az egyik tanácstag-jelölt versenyre hívta a vasutas dolgozókat, hogy y, délelőtt tíz órára mindenki adja le szavazatát. majd javaslatot tett, hogy a nagygyűlés küldjön üdvözlő táv-iratot Bákosi elvtársnak, amelyben biztosítják arról, hogy a szentlörinci és 'környéki vasutasok is egy emberként szavaznak a ta* nácsokra.

— Én is népnevelő * vagyok __

mo

ndja Horváth elvtárs — és már alig várom, hogy a választás harcában én is használhassam a fegyvert, a szavazócédulát.

De a tanácsválasztásokra készül Depényi Béla tanító is feleségével együtt

— Van mire szavaznunk. Van miért harcoljunk. En munkafclaján- lásomban három növendékem külön tanítását vállaltam. Mikor a tanács- választásra gondolok, a békére, feleségem és 2 éves kisfiam életére, most kapott kétszobás lakásomra, név élőmunkámra is gondolok. Nagyon gyűlölöm azokat, akik szét akarják bombázni házunkat, az iskolánkat. Itt van a szomszédban Tito gyilkos bandája is ugrásra készen. Fel kell készülnünk és őrködnünk, állandóan ébereknek kell lennünk. Azért szavazok én a becsületes dolgozók listájára, amelyiken pedagógusok is vannak, mint lakatos József és Végh István. Ismerem őket. Ünnep lesz nekünk ez a vasárnap, a béke, az építés, a becsületes dolgozók ünnepe!

* ■

Erre készülnek a ^földszinti lakásban ' Póthék is. Póth Ilona már azon gondolkozik. hogyan díszíts• fel a házat, milyen új, szét) ötlete Jeted?. gazdagítsa eddigi tapasztalataikat.

— Majd segít apus is. hiszen a Gázgyárban ő a dekorálok mestere! Ilyen gyönyörű házból akarunk elindulni szavazni!

Az egész Uóztémk tokéi egy etn&etUétA a HéftfaMtéio vzovozmU...