Dunántúli Napló, 1950. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1950-09-13 / 213. szám

\ 1950 SZEPTEMBER 13 3 m RPt, 6 Á Bőrgyár boxos műhelyének népnevelői versenyre hívták ki a többi üzemrészt a lervköfcsön-sorsolás és a tanácsválasztás agitációjában Az üzemi népnevelők értekezleten beszélték meg a rájuk váró feladatokat Valamennyi pécsi üzemben és a bányákon, kedden délután összegyűl­tek a népnevelők, hpgy átbeszéljék azokat a nagy és szép feladatokat, melyek a tervköJcsönsqrsolás és- a helyi-tanácsok megválasztásának idő­szakában várnak reájuk. A pécsbányatelepi András és Szé- ckenyt-aknán az értekezlet előadója Ecliter Antal üzemi párttitkár elv­társ volt. aki rámutatott a tervkölcsön-kötvé­nyek kisorsoiűsánalc és a helyi tanácsok választásának hatalmas jelentősegére, — A kötvények kisorsolásáná'l nem­csak az nyer. akinek számát kihúz­ták, hanem az egész dolgozó társa­dalom — hangsúlyozta előadásában, és rávilágított arra, hogy milyen ered­mények születtek meg a tervkölcsön- ből. Megemlítette az épülő bányász- házakat» az idén felújított kultúrhá- 2at, stb. A tanácsolt választási harcának je­lentőségének ismertetése után meg­kezdődött a vita. A népnevelő elv­társak közül többen hozzászóltak és kiegészítették a titkár előadását, majd megvitatták, hogy miként vi­szik le a dolgozók > körébe az érte­kezleten elhangzottakat. A Bőrgyár népnevelő értekezletén Milkovics ©Ívtárs. az üzemi párt- •zervezet titkára ismertette a bőr- gyári népnevelőkkel a arájuk váré feladatokat. A népnevelő' értekezletről azon­ban igen sok népnevelő hiány­zott. Ez a tény egymagában is megmagya­rázza, miért olyan lassú ütemben ja­vul az üzem népnevelő munkája, mi- étr található még ma is annyi hiá­nyosság a pártszervezet munkájában. Milkovics elvtárs igen helyesen rá­mutatott arra, hogy ebben elsősor­ban az alapszervezetek vezetőségei hibásak: nem egy alapszervezet vezetősé­géből számos vezetőségi tag hi­ányzott erröi az értekezletről is. Váradi elvtárs, a boxQi műhely ne­vében a továbbiak során versenyre hívta ki a Bőrgyár valamennyi üzem­részének népnevelő csoportjait. ..Me­lyik népnevelő csoport végez ered­ményesebb, konkrétabb agitációt. melyik ncpnevelőcsoport von be a felvilágosító munkába több pártonki- vül tömegrzervezeti aktívát. A gyár valamennyi üzemrésze el­fogadta a versenykihívást, de Bátai elvtárs az üzemfontartók részéről azonnal figyelmeztette vala­mennyi népnevelő társát, hogy ebben a versenyben meg kél! mutatniok, hogy nem állnak meg a szép kezde­ményezéseknél. A Sopiana gépgyár népnevelő érte­kezletét nem a legszerencsésebb idő­pontban tartották meg, mert ugyan­akkor volt szakszervezeti és DISZ gyűlés is. a népnevelők közül pedig tizenketten dolgoztak. A jövőre nézve az a tanukág, hogy gondosan meg kell választani ax időpontot. . Fóliák Dezső elvtárs népnevelő felelős beszámolóját átbeszélte elő­zőles az üzem párttitkárával és így alapjaiban jó és szempontokat adó beszámoló volt* Igen helyesen felhívta a figyelmet arra, hogy a népnevelők necsak a nyereményekkel érveljenek, ne esse­nek olyan hibába, mint amikor a mi­nisztertanács határozata után. sok he­lyen csak az alapbéremelést hang­súlyozták ki. A hozzászólások során többek kö­zött felszólalt Hajdú Lajos elvtárs lakatos is és ezeket mondotta: — Még azok U> akik azelőtt inga­doztak, most látják, hogy sorra minden, amit lervbcveszSnk megépül, hogy az ígéreteket min­dig betartjuk. — Most mégis nem a búsás ha­szonra kell számítani, a nagy nyere­ményeket beo.ztani, hanem azt nézni, hogy mi épül. itt a gyárban, 'Komlón. Budapesten, mindenütt. — Ami a tanácsválasztási illeti, tu­dom. hogy a helyi tanácsok megáll­ják a helyüket, én sem voltam azelőtt járásbírósági bíró, mégis belejöttem. Megtanít a Párt bennünket, hogyan vezessük az országunkat. A népnevelők a kapott szempon­tok alapján már ma munkába állnak, hogy minden dolgozónak megmagya­rázzák a tervkölcsön sorsolás és a tiinácsválasztás jelentő-égét és egy- hen megkezdjék a felkészülést a ta- nácsvá'lasztásokra. Számos Éipzó paraszt tépett Sie a csoportba parasztiiilÉlteik vasárnapi gyűlései után Szombaton és vasárnap megyénk parasztküldöítei újabb gyűléseken számoltak be dolgozó parasztságunk elöli: mit láttak, tapasztaltak négy­hetes lonulmányúljuk alkalmával a világ iegíejleltebb mezőgazdaságú. ban. A jelentőségéhez mérten hatal­mas érdeklődés előzte meg vala­mennyi községben a gyúlási. BABARCON szombaton dé.uián Szikra Sándor i.lvlárs. Pártunk Megyei Bizottságá­nak titkára tartott rendkívül nagy érdeklődéssel várt beszámolót. A gyűlésre eljöttek a liptódi, szajki dolgozó parasztok is, akik hatalmas érdeklődéssel hallgatták a beszámo. lót s többször felhangzott a lelkes taps, majd megkezdődtek a hozzá­szólások, a zúgó él jennel, fogadott beszéd után. Beke János babarci kőzépparaszt is felszólalt: — Én elhatároztam, hogy a mai nap belépek a csoportba — mondta — mert látom, hogy ott jobban él­nek, többet termelnek. Ez az út a helyes s én magam is ezt ajánlom mindenkinek. VOKANYBAN - ~ szombaton este hatalmas tömeg gyűlt össze, hogy meghallgassa Me­zei József parasztküldött beszámoló­ját. A gyűlésen sok felszólalás hang­zott el és a felszólalók arra tettek ígéretet, hogy másnap belépnek u csoportba. Másnap, vasárnap, amikor az elmúlt héten jelentkezett új be­lépőket vették fel. valóban- még 17 család jelentkezett, s kérte vegyék fel őket a termelőcsoportba. IVÁNDÁRDÁN más eredményeinek szólt. • Ugyan­ilyen lelkes gyűlés volt Boldogasz- szonyfán is vasárnap délután, ahol Kiss Ferenc és Máder Józsefné be­széltek tapasztalataikról. A hozzászó­lások során több dolgozó paraszt be­jelentette, hogy családjával együtt azt az utat választja, melyen a szov­jet parasztok járnak. . _ VILL.ANYKÖVESDEN T ugjatiLCMlA v ctöcU jJ, muüeí mondta el a község és a környék dolgozó parasztságának: milyen be­nyomásokkal tért haza Szovjet­unióból. Az előadás után számosán hozzászóltak és két család nyom­ban a gyűlésen belépett a termelő- csoportba. BERUHENDEN Csömör János volt az előadó. Be-- számolója után szintén több hozzá­szólás hangzott el, de itt a párt- szervezet ' súlyos hibát követett ef, mert nem végzett népnevelő mun­kát a községben, hogy megmagya-i rázza a dolgozó parasztoknak a . gyűlés jelentőségét." Ezeken kívül még számos község- . ben ünnepelték dolgozó paraszt­jaink a Szövetkezeti Nappal egybe­kötve a csoportfejlesztés eredmé­nyeit. LAPANCSÁN szombaton este 13 dolgozó paraszt határozta el, hogy csoportot alakít. De a reménypusztai csoport meg­látogatása után, vasárnap este újabb 13 család kérte felvételét. TÓFŰN A szőkéi dolgozó parasztoknak nagy részleteket fizetett már vissza a terv, Nagy örömmel és várakozással néznek a csütörtöki sorsolás elé ' Sßg öbvenegynéhány házból ál! a falu. íl legnagyobb jóindulattal se lehelne »átfogni Szőkére, hogy a nagy községek közé tartozik. Valahogy mégis rája ■ illik a mondás: kicsi, de erős. Kis köz­ség, de erős a benne lakó dolgozó pa­rasztok hite., erős az alcarása. Erős a hitük a szőkéi dolgozó parasztoknak » Pártban, a népi demokráciában és abban, hogy a Párt, a népi demokra­tikus' kormányzat segítségével szebbé, ’jobbá gazdagabbá teszik életüket. Ez vezette őket akkor is, amikor egy 'évvel ezelőtt a népnevelők felvilágosító »unkája nyomán becsülettel kivették részüket a tcrvkölcsönjegyzésből és pél­dát mutattak a környező községek 'dolgozó parasztjainak. Báztak az «téves tervben its bíztak- a tervkölcsőnbeni — hiába beszéltek a kuláíkok- Hiába terjesz­tették a faluban, hogy „keresztet le­het vetni arra a pénzre.“ szőkéi dol­gozó parasztok nem a Mákokra hall- (attak, hanem Iveszics Jánosra, Eánosí Mámra, Jantal Józsefre és a lobbi népnevelőre. A - népnevelők annak Idején, «mi­kor a jegyzések voltak főleg a villanyt, még a telefont hozták fel a dolgozó parasztoknak. Erről beszélt Iveszics Já J»os is Kadia János 9 holdas dolgozó '. parasztnak. ' — Gondolja el — magyarázta — csak «hiányul a kapcsolóhoz és már világos Is a szo-ba. S ha valaki tudni akarja, hogy mit jelent a villany a falusi dolgozóknak, ekkor beszéljen Kadia Jánossal. Mint •rey csodálatos élményt, úgy magyarázza — Csak odanyulok a kapcsolóhoz és már ég is a villany, olyan világosság van, tnintha tiz petróleumlámpát gyuj tottam volna meg. Olyan ajándék ez •z ötéves tervtől, hogy ha nem f.t kap- Hátik vissta, amit befizettünk, akkor is jót jártunk volna. De tudja azt, hogy vissza is kapja, •mit befizetett. És türelmetlenül varja • sorsolást: Szeret erről a témáról be­szélni, szívesen magyarázza, bog}' o 1 hogy és miként látja a kérdést: . — Yolí olyan Ms nálnnK, aki mondta: — „Rendben van. Máskor is vettünk már sorsjegyet, aztán ha nem •yertünk, akkor se bántuk nagyon, «ägfeljebb odalett a sorjegy Ara.“ Ak­kor még én se nagyon láttam, hogy van a dolog, de azóta sokat gondol" koziam ezen. Kfilönösen, amióta olvas­tam, hogy jön a sorsolás. ~~ Akkor úgy, elkezdtem számolgat- *i. Egy éve múlott, hogy volt a jegy Vs. Egy év alatt gépállomás lett Ócsár- dog, szánthattunk traktorral. Telefont ^topott a községünk. 17 mázsa gabonát •dtam be szállítási szerződésre, szép összegre rúgott a prémium. Most meg • viUanyt is megkaptak. Jóval előljb, *>int ahogy számítottunk. Von ezekhez miami köze az én 450 forintomnak is. Kndiáék. házától oda lehet látni a talu közepére a térre. Feketére mázolt oszlopon ált n transzformátor, öl irány­ban szaladnak szét belőle a csillogó huzalok, mintha az egész falut össze akarnák fogni erős szálaikkal. Ötfelé viszik a fényt a szétszórt házú faluban. És ötfeló, akármelyik házba mész be a dolgozó parasztokhoz, mindnyájan azt mondják: Mi már rimsKaptuk a pén- Bünket, amit a tervnek adtunk. És ha voltak olyanok, akik akkor azt hit- ték, hogy ajándékba kéri tőlük hozzá? járulásukat a terv, most azok is, úgy érzik, hogy az az ajándék, amit akár nyeremény, akár törlesztéscs formájá­ban visszakapnak . A fainban folynak az őszi munkák. Szekerek ballagnak haza a mezőről, megrakva kukoricával. A házaknál ve­„Nálunk nincsenek ellenséges han­gok. Nálunk nincs ellenség" — .ez az elbizakodottság, az éberség teljes hiányának a hangja. így beszélnek a pécsi Délsajt vállalatnál is. így vé­lekedik a pártíitkár, a vállalatveze­tő és a személyzeti felelős. Azonban nem így vélekednek ál­talában a pécsi dolgozók, akik még igen jól emlékeznek, hogy az el­múlt években hányszor volt napo­kig, sokszor hetekig zavar a tejellá. tas, a vajellátás körül, emlékeznek arra is, hogy 1947-ben a pécsi OMTK akkori vezetői megkísérelték a tej árának felemelését és ezt csak a tejcsarnokokba ellenőrzésre be­küldött dolgozók tudták megakadá. lyozni, emlékeznek még arra is, ami­kor teherautószámra tűnt el g pesti feketepiacra a tejtermék. Ezek a gyakori, visszatérő hibák, mind gyanúsak, ezek mögött az el­lenség kezét kell keresni és ha ke­ressük, akkor rá is találunk a „hibák" mögött. A Délsajt vezető tisztviselői szin­te kivétel nélkül a reakció emberei, a dolgozók ellenségei,, akik látszólag „poluikutnentesen" végzik munkáju­kat, de a valóságban a pécsi Délsa/t vállalat irodája egy fasiszta, ríépcl- lenes gócpont, és ezek a fasiszta „urak" és „hölgyek" húsnak ezer­forintos fizetéseket a nép államá­tól. A tisztviselők díszes listájából ki lehetne állítani egy horthysta száza, dot és egy nyilas különítményt. Az anyagbeszerzés vezetője, Péter Károly 15 évig volt tényleges törzs- őrmester, „érdemeiért", mert nyúzta a beosztottakat, még. a horthysta hadseregben hadnagy lett. Péter Ké­rik a napraforgót, másutt készülnek a vetésre. Az élet főijük -tovább. Kátai Györgyné kendert tilol, a biró és a legöntudatosabbak tcrmelöcsoportot alakítanak. De az élet ma már szebb, jobb, mint egy évvel ezelőtt volt. S ha külsőleg nem is sokban különböznek ezek a na­pok a többiektől, azért különbség mégis yan. Ezekben a napokban már min­denki egyre többet gondol szeretette! niTa, hágj’ neki is van tervkfücsönkőí- vénye, örömmel és várakozással arra, hogy holnap megkezdődnek a húzás-ok és amit oly bőségesen kezdett vissza­fizetni máris a terv, azt most ismét sokszorosan1 visszaadja. roly most is katonaingben jár, uszi. tó, ellenséges kijelentéseket tesz és úton-útfélen Hangot ad klerikális re­akciós beállítottságának is. Sógora, Várádi Lajos, az autóügyek vezetője, ő is aktív katona volt. A főkönyvelő helyettese Fekete Sándor, kiugrott kispap, akt állandó­an becsmérlő kijelentéseket tesz a nép államára és intézményeire. Egy ízben kijelentette: „Bar már jönné­nek Titoék és az amerikaiak." Az imperialistákat, a nép esküdt ellen­ségeit várja, ezt áhitja és emellett az 1100 forintos fizetést szemrebbenés nélkül felveszi. ...Es a többiek: dr Beck Károly imrédysla volt, Hopp Pált a saját ki­jelentése szerint is azért küldték el a budapesti Délsajttól mert szélső­jobboldali beállítottságú volt, de eb­ben a társaságban még ő sem kirí­Jogosan felmerül itt a kérdés: kinek a jóvoltából kerüllek ezek ide és ki a felelős azért, hogy még min­dig vezető beosztásban vannak? A válaszadásnál is az ellenség ke­zét és az éberség hiányát kell ke­resni. Major Kálmán az üzem régi igaz. gatója, aki az üzem irányításában most is döntő szerepet visz, ő vet­te fel valamennyit, ö vetette körül magát becsületes dolgozók helyett fasisztákkal. Major Kálmán kizárt párttag, több háza, villája, autója van. Jól ért ahhoz, hogy az üzem­ben, mint „jó embert" ismerjék: az állam pénzével könnyelműen bánik, lekenyerezi a beosztottakat. 194Ó.ban került az üzembe Fábián Jenőné, egy rendörtiszthelyettes lá­nya, aki Í947-ben lett a Párt tagja. Csömör János kijelentette: Én ma­gam is a Szovjetunióban győződtem meg a csoport előnyéről és hazatér, ve, én is beléptem. Az előadás után hárman azonnal kitöltötték a belé­pést nyilatkozatot és tagjai lettek a csoportnak. A SZIGETVÁRI JÁRÁSBAN szombaton három községben tartot­tak parasztküldötteink beszámolót: Szentdienesen Varga Kálmán, So. mogyhárságyon Kiss Ferenc, Alma­melléken Sarbak Béla. IBAFAN már jóval a gyűlést megelőzően ha­talmas tömeg gyűlt össze, hogy meg­hallgassa Varga Kálmán elvtárs be­számolóját a Szovjetunió élenjáró mezőgazdaságáról. A dolgozó pa­rasztok feszült érdeklődéssel figyel­ték az előadást s közben sokszor felhangzott a taps, mely a szocialis­ta mezőgazdaság fölényének, hátai. vó, itt rögtön felvették, dr Karácso­nyi Gyula üzemkönyvelő, régebben jegyző, hat tisztviselőnőnek a férje nyilas, katonatiszt vagy hasonló volt. Azután van közöttük két, a Pártba befurakodott, ellenséges és nem oda­való elem is, akiknek semmi közük sincs a Párthoz és semmi helyük sincs az élcsapat soraiban. Az egyik Gál István volt katonatiszt, aki sem­miféle pártmunkát nem végez, ha­nem ehelyett, mint a klerikális realc- ció ügynöke működik. A másik Var. ga József üzemi könyvelő, volt ak­tív katonatiszt aki nyíltan szidalmaz­za a népi demokráciát. Varga gúnyos megjegyzéseket tett a munkásokra, amikor azok nagy lelkesedéssel átvették a tervkölcsön kötvényeket. Kijelentette, hogy „az- zal ugyan nem nyer senki, és az egész csak megtévesztés" Major rövidesen „kiemelte", normás lett, majd egy ideig ő volt az üzem párttitkára. Majorékkal együtt ülték meg a névnapokat, a disznótorokat, amihez a disznót az üzem volt ÜB- titkára, Oroszi János hizlalta Major, nalc. Major igazgató irta meg 1949-ig a párttitkárnőnek a beszédvázlato­kat, résztvett a pártszervezet tényle­ges vezetésében. Az új párttitkárnőt, Jegenyési Má­ria elvtársnőt, az üzemi konyhára osztotta be, ő a felszolgáló, a fasisz­ták elé ő viszi az ételt. Ez nem más, mint a pártlitkári funkció tudatos lejáratásai Azonban a párttitkárnőt is komoly felelősség terheli azért, hogy az űzőmben még el sem kezdték az el­A fasiszták gyülekezőhelye a Délsajt irodája A fíártszervezet és a vállalat vezetőség tisztítsa meg snrgőten a vállalatot a söpredéktől Komoly felelősség terheli az üzem kommunistáit vasárnap lelkes ünnepség kereté­ben adták át a begyűjtésben élen­járó dolgozó parasztoknak a dísz­oklevelet. Az ünnepélyen alakult meg a termelőcsoport is, mely egyelőre 1U2 holdon gazdálkodik. Azonban az eredményeit mellett számos komoly hiányosság merült fel az utóbjoi napok során. A fele­lősség járási bizottságainkat,.. cso­portjaink és községeink pártszer­vezeteit terheli. Teljes lanyhulás áll be az agitációban számos helyen és az a nézet lett úrrá, hogy a cso­port fejlesztése befejeződött így vélekednek Gödrén is, ahol a cso­port elnöke az>t mondta többek előtt, hogy „most nem vészünk fel senkit, majd csak tavasszal.” Ez a nézet teljesen hamis és ellenkezik Pártunk irányvonalával. A fejlesz­tés tovább folyik. Nap mint nap tovább kell folytatni agitációt a dolgozó parasztok között lenség elleni harcot, nem volt elég éber, nem leplezte le az uszítókat és olyanokról, mint Varga József üze­mi könyvelő, jó kádervéleményt ■ adott. Felelős Kirchner András elvtárs, a bányászból lett vállalatvezető is, aki személyi ügyekkel nem la foglalko­zott. A reakciós gyülekezet ellene is áskálódott, őt is szerették volna kívül látni az üzemen. Egyetlen új, demokratikus érzelmű, vagy mun. kí.sszármazású tisztviselőt sem tűr­nek meg szívesen maguk között a fasiszták, azt szeretnék, hogy az iro­dán csak „megbízható reakciós" le­gyen. Felelős özv. Török Jánosné elv­társnő, személyzeti vezető, aki egy­éves működése alatt esetlen íasisz. tát sem váltott le, egyetlen munkást nem ültetett az íróaszal mögé sem az üzemből, sem más üzemből. Nem végezte el azt a munkát, ami felada­ta lett volna, mindössze egy sze­mélycserét bonyolított le: Mánfal Károly nevű ludovikás hadnagyot, aki a Szovjetunió bombázásában résztvett a budapesti Délsajthoz küldte. A tejipari központban !s bőven vannak még kártevők. Ezt az is bi­zonyítja, hogy Major igazgató a vál'. lalatvezetőhöz érkező minden bizal­mas jelentésről már akkor tud, ami­kor az még ide sem érkezett. Az ellenség kézét kell keresni a tejipari központ össze-vissza intéz­kedései mögött is, amikor egyik nap 20—30 ezer liter tejet kér, másnap egy decit sem és így teljes tervsze- rütlenségbe íullasztja már maga a központ is a munkát. A feladat ag, hogy a Délsajt ve­zetősége. a pártszervezettel legszo. rosabban együttműködve, szabadítsa meg az üzemet a felesleges és nem odavaló elemektő] és biztosítsa, hogy az ügyintézés jó kezekbe kerüljön, akik a nép államáért dolgoznak, a szocializmus építését segítik elő és ne olyanokéba, akik esküdt és ki­próbált ellenségei a dolgozó népnek, i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents