Dunántúli Napló, 1950. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1950-09-13 / 213. szám

DUNÁNTÚLI VILÁG PROLETÁRJÁT EGYESÜLJETEKl NAPLÓ A MAI SZÁMBANt A pécsi fntóhá* dolgozói tadják, hogy az őszi csúcsfor­galom sikeres lebonyolítása is a béke megvédését szol­gálja (5. o.) — Ellenség a ' szárász! termelőcsoportban (5. o.) — A Bőrgyár boxos műhelyének népnevelői ver­senyre hívták ki a többi üzemrészt a tervkölcsön sor­solás és a tanácsválasztás agitációjában (3. o.) I AZ MD p bárány; \MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA § VII. ÉVFOLYAM, 213. SZÁM ARA 50 FILLÉR SZERDA, SZEPTEMBER 13 Győzött a darabbér a bányában (K. J.) „A bányászatban, tehát abban az iparágban, amelyben a munka kétségtelenül a legnehe­zebb s mely népgazdaságunk szem­pontjából is egyike a legfonto­sabbnak, az átlagórabér alacso­nyabb, mint a ruházati iparban. A bányászok a bérszínvonal tekinte­tében sorrendben a nyoCcadik helyre kerültek, amit egyáltalán nem lehet normálisnak mondani." Gerő Ernő elvtárs ezeket a szava­kat a Központi Vezetőség május 31-i ülésén mondotta. Joggal fi­gyeltek fel rá az ország, így a pécsi és mecseki szénmedence bá­nyászai is, A bányászok sok elrettentő pél­dát tudnak mesélni a régi bérezés hátrány túrói. Ennél nem érvénye­sült a magasabb szakmai képzett­ség előnye. Nem tudták a bányá­szok kiszámítani keresetüket, min­dig csak a hónap végén értesültek arról, hogy alakul havi keresetük. Nem vette tekintetbe az ezelőtti bérezés a mellékmunkát, amivel pe­dig nem egy esetben hosszú órákat töltöttek el a bányászok. Különb­séget tett a segédvájár és vájár fizetése között, holott mindkettő egy és ugyanazt a munkát végez­te. A rossz bérezés mellett a bá­nyászok nem törekedtek magasabb szakmai képzettségre és ez gátja volt a termelékenység emelkedésé­nek, Egyszóval: nem érvényesült az a szocialista elv, hogy mindenki végzett munkája szerint részese­dik. Joggal várták tehát őrömmel a bányászok a Központi Vezetőség határozata után az új bérezést, a darabbért. A darabbér bevezetésére két hónappal ezelőtt került sor a MESZHART és a MASZ bányá­kon. A két hónap elteltével nyu­godtan el lehet mondani, hogy a bányászok abból a hátrányos hely­zetből, amiben voltak, kikerültek. A darabbér bevezetésével döntő változás következett be. Lényegesen felemelkedett a bá­nyászok fizetése. Tömegével lehet­ne sorolni a becsületes munkával kiérdemelt magasabb keresetet. Csak pár példát. A MESZHART bányaüzemeinél dolgozó Kovács József (25) vájár 1.811 forintot, Varga Gyula (5) vájár 1.677 forin­tot, Bartalovics János csillés 1.330 forintot keresett a múlt hónapban. Vagy nézzük a MÁSZ bányákat. Bien József vájár 60.52 forintot, Álrám József vájár 47.78 forintot, Szabadi Gábor csillés 32.69 forin­tot keresett egy-egy műszakra. Ezek a számok pörölycsapás­ként verték szét az ellenség agitá- cióját, amely a darabbér bevezeté­se előtt azt hangoztatta: „Még a hideg vizet sem fogjátok megkeres- ni". Az öntudatos bányászok, a dolgozók többsége azonban szikla- szilárdan hitt a Pártban és az első pillanattól hirdette, hogy amit a Párt javasol, az helyes- Es ®z bekövetkezett most is: a darabbe- rezés jelentős életszínvonal emel­kedést hozott bányászainknak, aki­ket új eredményekre sarkal a szo­cialista bérezés lendítő ereje. Sok jelentős változás történt^ J- bányában a napi munka elvégzésé nél. A darabbérezéssel már megfi aetik a bányászoknak a „mellék­munkát“, a munkafolyamatok leg­apróbb részét is. Megszűnt a vájár és a segédvájár közötti bérkülönb fiég, megszűnt teljesen annak lehe tősége, hogy a lazsálok a becsüle­tesen dolgozó társaik munkájából éljenek meg. A bányászok elége­dettek a darabbérezéssel ,amit bi­zonyítanak Márfai Ferenc segéd­vájár szavai is, aki több mint 38 forintos műszakonként! keresetet ért el András-aknán: ..Tudtam, hogy így lesz, mert a Párt még soha nem csapolt be bennünket''. A darabbér bevezetése nem ment minden zökkenő nélkül. Akadozott az első időkben a munkaátadás és átvétel, a munkaerő elosztása, a bérezésben alaptalan eltolódások voltak. Ezeken a hiányosságokon már nagyrészt túlvannak a MESZ­HART ás MÁSZ aknákon. A bá­nyászok többsége már megtanulta helyesen átadni elvégzett munká­ját, az aknászok és helyetteseik megtanulták azt átvenni. Nemcsak a bányászoktól, hanem a műszaki értelmiségiektől is jobb munkát követel a darabbérezés Szükségessé teszi a munkaerő jobb elosztását, a műszakok, a csille- ellátás jobb megszervezését. Min­den zavar, minden szervezetlenség azonnal megmutatkozik a munka­helyen dolgozó bányász napi tel­jesítményében és keresetében. A műszaki értelmiség többsége jól oldja meg megnövekedett felada­tát, de előfordulnak még — első­sorban a munkaerőelosztásban — hibák, amelyeket nagyobb figye­lemmel, jobb szervezéssel ki kell küszöbölni. Amikor a darabbérezés nagy előnyeiről beszélünk, lemérjük a két hónap alatt elért fejlődést, fel kell vetnünk a még fennálló hiányosságokat és az ellenség munkáját is. Ellenségeink, a jobboldali szo­ciáldemokraták most elsősorban a munkafegyelem lazításával támad- H nak. A műszakmulasztások ellen keményen felvették az öntudatos bányászok a harcot, mert látják, hogy az igazolatlan műszakmulasz­tás és az ezzel járó vájár, csillés, stb. változás saját munkájuk, ke­resetük hátrányára van, de látják azt is, hogy az igazolatlanul mu­lasztók megkárosítják az orszá­got, hátráltatják ötéves tervünket, az ellenségnek használnak. Ezért okozzák harcukat a munkafegye- em megszilárdításáért. A vasasi Petőfi-aknán társadalmi bíróságot alakítottak a legjobb bányászok­ból és ők mondanak ítéletet a visszaeső mulasztók felett. A va- sasiak példáját követve rövidesen az összes MESZHART-aknán megalakulnak a társadalmi bírósá­gok, amelyek nagy segítséget jelen­tenek a munkafegyelem megszilár­dításában. Nem lehet elmenni szónélkül amellett sem, hogy az elővájási csapatok nagyrésze, mint például Ferenc-aknán Műllerék kivételé­vel valamennyi, felhagyott a jól bevált melegcsákány-váltással és visszacsúszott oda, ahonnan jú­niusban elindult. Ez Pécs Vl-on, Mecsekszabolcson és Vasason egyaránt megtalálható. A munka fegyelem meglazulásának ez a for mája jelentősen kihat az egyes vá járok, csillések termelésére és ke­resetére, kihat az egész akna tel­jesítményére, az ötéves terv teljesí tésére. A darabbérezés feltárta az egyes helyeken előforduló munkásfelesle­geket. Meg kell említsük a fejtési csillések helyzetét, akik igen sok­szor indokolatlanul dolgoznak né­gyen egy csapatnál. Ennek hátrá­nya az, hogy négyen végzik két csillés munkáját és négyen kere­sik meg két csillés bérét. Ha a csapat folyamatosan szállítana és nem 9 órakor vagy még később kezdené termelését, ha a munka­idő 85 százalékát t^’-melé-re for­dítaná, ez kiküszöbölhető lenne. Ezek a hiányosságok nem ho- málvosítják ?l a darabbérezés elő­nyeit, nem csorbítanak sikerén de arra késztetnek minden bá­nyászt és műszaki értelmiséget, hogv közös erővel javítsák ki azokat. A darabbér, a szocialista bére­zési elv érvényesítése tehát jelen­tősen felemelte a bányászok élet- színvonalát és előbbre viszi öt­éves tervünk győzelmét. r Újabb vízierőművek és öntözőm és vek építését rendelték el a Szovjetunióban Turkménia hatalmas sivatagai termőfölddé változnak Az Ipari üzemek vízzel való el­látásának, főleg gyapottermesztésre szolgáló új földek öntözésének, a legelők vízellátásának és az állat- tenyésztés takarmány-bázisa to­vábbi fejlesztésének céljaira a Kaspi-tenger menti síkság déli vi­dékein, Nyugat-Turkméniában, az Amu Dar ja alsó folyásán és a Kara Kum sivatag nyugati részén, az ipar és mezőgazdaság ellátását szolgáló vizáénergia előállítására, a Szovjet­unió minisztertanácsa elrendelte: 1. * turkméniaf Amu Darja Kraszneredszkj főcsatorna meg­építését 1100 kilométer hosszú­ságban. A csatorna az Amu Darja mel­lett felt vő Tahia-Tas-ból indul ki, a Kara Kum pusztán keresztül ha­lad az Uzbei régi medre mentén a Kaspi-tenger menti alföld, Nyu- gat-Turkménia vízszegény vidékeire. A turkménlai főcsatorna építésé­vel egyidejűleg gátat kell építeni az Ama Darja folyón Tahía-Tasnál. A főcsatornán két gátat kell fel­építeni nagy víztárolóval. Három vizierőművet kell felépíteni százezer kilowatt összkapacitássaf: ezek kö­zül egyet a Tahia-tasi gátnál és kettőt a turkmén főcsatorna gát­jain. Nagy vízlevezető öntöző és el­árasztó csatornákat keli építeni öszesen 1200 kilométer hosszú­ságban. amelyek a turkmén főcsatornából és a Tahia-tasi gáttól indulnak ki — a Kaspi-tenger menti alföld nyu- gatturkméniai déli vidékeinek és az Amu-Darja alsó folyásának föld­jei öntözésére. Nagy csővezetéket kell építeni összesen ezer kilométer hosszúság­ban, amely a turkmén főcsatorná­ból indul ki. A csővezeték az ipari üzemeket és a lakótelepeket látja el vízzel. Az Amu Darjából a turkmén főcsator­nába özönlő víz mennyisége másod­percenként háromszázötvenezer­négyszázezer köbméter. Ezt a meny- nyiséget hatszázezer köbméterig le­het emelni másodpercenként, anél­kül, hogy a viz beleömlene a Kaspi-tengerbe. 2. A Tahia-tasi gáttól kiinduló turkmén főcsatorna felhasználása alapján meg kell valósítani: a) egymilliőhárotnszázezer hektár kiterjedésű új iöld öntözését és mezőgazdasági művelés alá véte­lét, főleg a gyapottermesztés céljára, ebből ötszázezer hektárt a Kaspi- tenger menti alföld nyugatturkmé- niai déli vidékein, háromszázezer hektárt az Amu-Darja deltája vi­dékén és ötszázezer hektárt a Kara- Kalpak Autonom Köztársaságban és a Turkmén Szövetséges Köztár­saság északi vidékein. b) A Kara'Kum sivatag hétmillió hektár kiterjedésű legelőjének víz­zel való ellátását a turkmén főcsatorna befolyási övezetében. c) Az ipari üzemek, a vasúti szállítás ivó és ipari célokra szol­gáló vizzel való teljes ellátását, valamint Nyugat-Turkménia lakó­telepeinek vízellátását és öntözését. d) Védő- és homokmegkőtő erdő­ket kell telepíteni a turkmén főcsatorna, a vízlevezető és öntözőcsatorna mentén, az újon­nan öntözött földek határán, az ipari üzemek és a lakótelepek kö­rül, összesen körülbelül ötszázezer hektár kiterjedésben. 3. A turkmén főcsatorna megépí­tésének előkészítő munkálataihoz 1951-ben kell hozzálátni és 1957' ben be kell iejezni a gát megépí­tését. A vizierőművet az Ámu- Darja folyón Tahia-Tasnál, meg kell építeni a turkmén főcsa­tornát minden felszerelésével, a vízlevezető, elárasztó és öntöző csa­tornákkal együtt. 4. Minden tervezési és kutató munkálatot, amely a turkmén fő­csatorna, az Amu-darjai gát, a vízierőművek, az öntöző, vizelárasz- tó és levezető csatornák és szivaty- tyútelep építésével kapcsolatos, a Gidroprojakt (Zsuk elvtárs) végzi. Az építés megvalósítására „Szre- dazgidrosztroj” néven építő szerve­zetet kell alakítani. Az építkezés vezetője Sz. K. Ka- lizsnyuk, főmérnöke V. Sz. Je- risztova elvtárs. A rendelet befejező része ezután a Szovjetunió különböző miniszté­riumainak feladatait sorolja fel a rendelet végrehajtásával kapcsolat­ban. A koreai néphadsereg csapatai súlyos csapásokat mérve az ellenségre, minden arcvonalon előnyomulnak A Koreai Népi Demokratikus Köztár­saság népi hadseregének főparancsnok­sága hétfőn esfe közölte, hogy a népi hadseregnek azok az egységei, melyek felszabadították Gunjit (Guni), Korent (Koréi), Tapudont. (Tafudo) és Tegutól (Taikiu) északra elfoglaltak más fon­tos ellenséges védelmi állásokat, foly­tatják támadásukat. A Tapudontól (Tafudo) délre lévő szakaszon az amerikai csapatok, köz­tük egy gépesített hadosztály, abban az igyekezetükben, hogy akadályozzák a népi hadsereg egységeinek támadá­sát, elkeseredett ellenállást fejtenek ki. A népi hadsereg ebben az irányban támadó egységei, megtörve az ellenség ellenállását és emberben. valamint hadfelszerelésben nagy veszteségeket okozva az ellenségnek, folytatják elő­nyomulásukat déli irányban — e har­cokban a népi hadsereg egységei sok ellenséges katonát és tisztet semmi­sítettek meg és ejtettek foglyul, ezen- kívül három harckocsit, 8 löveget, köztük négy rakétalöveget, úgyszin­tén sok egyéb hadianyagot és lőszert zsákmányoltak. A népi hadsereg egységei a déli partvidék mentén súlyos csapást mérvo az ellenségre, amely szilárd védeiriű ál­lásokból ellentámadást indított, min­denütt előrenyomulnak. Szeptember 7-én a keleti partvidé­ken a népi hadsereg légvédelmi egysé­gei lelőttek egy amerikai vadászgépet. A Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság népi hadseregének főparancs­noksága közli szeptember 12-én reg­gel, hogy a népi had^reg egységei va­lamennyi fronton az|ellenség kemény ellenállását leküzdve folytatták hatá­rozott támadásaikat. A keleti partvidéken Tegutói (Taikiu) északra és északnyugatra és Joncson (Ejszena) körzetében az amerikai és liszinman-féle csapatok igyekeznek el­lenállást kifejteni a népi hadsereg egy­ségeinek támadásával szemben. A népi hadseregnek a Nakton (Ra- kuto-Ko) folyó keleti partján tevékeny­kedő egységei az ellenség konok ellen­állását megtörve, sokhelyen beékelőd­tek az ellenség védelmi vonalába és folytatják tárna dúsaikat. A koreai csapatkfildés ellen foglalt állást a fülöpszigeti szakszervezeti szövetség A Fülöp-szigetek szakszervezeS szö- veségének ülésén egyhangúlag elítélték a Quirino-korm'ánynak azt a határozatát, amely szerint fülöp­szigeti csapatokat küldenek Ko­reába az amerikai agresszió támo­gatására. A küldőitek határozata' fogadtak ef, melyben követelik a konszern-alakítás megtiltását, törvényt a minimális bé­rek biztosítására, az árellenőrzés szi­gorú megvalósítását és a ti'k'osrend- őrség feloszlatását. Fejszólítjíflt az összes fülöpszigeti szakszer vfize1«!, hogy még szilárdabban harcoljon a reakció ellen és a szabadságjogok biz­tosításáért. „Küldjétek Qulrinot és Romuiot Koreába”, „Munkát a Fülöp-szigetek két és fél­milliónyi munkanélkülijének” — ezek voltak a kongresszus jelmondatai. Csütörtökön délután lesz az ötéves tervkölcsönkötvények nyereményeinek első ünnepélyes sorsolása 1950 szeptember 14-én, csütörtökön délután 4 órakor ünnepélyesen meg­kezdik az ötéves tervkölcsön nyere­ményeinek első sorsolását. Az ünne­pélyes megnyitón jelen lesznek a szakszervezetek a tömegszervezetek és a budapesti üzemek legkiválóbb dolgozóinak küldöttségei, valamint az ország összes megyéjéből Budapest­re érkezett dolgozó parasztok kül­döttsége. Az ünnepség a Himnusszal kezdő, dik, Horváth Ferenc szavalata után Neményi István, a sorsolási bizottság elnöke mond megnyitó szavakat, majd Olt Károly pénzügyminiszter mond beszédet. Ezután a sorsolási bizottság elnöke ismertette a nyere­mények kisorsolásának módját. Ez­zel a megnyitó ünnepség véget ér é* kezdetét veszi a sorsolás. A Pécsi Dohánygyár első, a Bőrgyár és a Szigetvári Cipőgyár második az üzemek közötti versenyben Bőripar: Első helyezett az Új­pesti Bőrgyár, második helyezett a Pécsi Bőrgyár, amely jelenleg az élüzem cím birtokában van. A gyár dolgozói második negyedévi tervü­ket 133 °/o-ra teljesítették, az egy munkaórára eső termelési értéket 290/»-kaI növelték. Cipőipar: Első helyezett az él­üzem címet nyert Tisza Cipőgyár, . második helyezett a Szigetvári Cipő­gyár. Tervteljesitése 117.57», terv­szerűsége 100%os, az egy órára eső termelési érték állandó emelkedést mutat. Harmadik helyzeti a szom­bathelyi cipőipari NV. Dohányipar: Első helyezett a Pécsi Dohánygyár, amely tervét lOOVt-ra, önköltségcsökkentési elő­irányzatát pedig 102.2°/o-ra teljesí­tette, második helyezett a Sátor­aljaújhelyi Dohánygyár, harmadik helyezett a Szegedi Dohánygyár, . ‘

Next

/
Thumbnails
Contents