Dunántúli Napló, 1950. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1950-09-24 / 223. szám

2 N E.P h 6 595« SZEPTEMBER M Ä dolgozó nép lesni* ellenségeire HSi*ÉíÍME*e ítéltek ‘négy elvetemült pécsi árwüi^ejtegfetot Négy irábaluMtzó állott izomba ton M pécsi járásbÍróság Imutet&taaácsa eldti. Négyen a. dolgozó nép ellensé­gei közül, akik sóvárogva várják az új háborút »hogy az roaabadöntse azo­kat aic eredményeket, azaelyeket a ma­gyar dolgozó oép fáradságos és áldo­zatkész munkával felépített Amíg a dolgozó nép munkaversennyel, az új normák túlteljesítésével épiti boldog szocialista hazáját, addig ezek a kár­tevők, a dolgozó nép esküdt ellensé­gei árút halmoznak, hogy veszélyez­tessék a dolgozók ellátását. Ezek a kár-tevők az amerikai imperialisták ügynökei, akik békénkre törnek és háborút akarnak, hogy a dolgozók mérhetetlen szenvedéséből maguknak mgyoat harácsol hassanak fi volt MiriitíosBű lartaléfcclt az éj baborúra Az első vádlott Kollár Ferencné Tolt földbirtokos, Keresztes-pusztán polt 450 hold birtoka, jelenleg négy bőid szóló és Lél h^takuae bérház tu­lajdonosa. Lakásában 50 kiló sói, 6 , kiló mosószappant, 4 kiló gyertyái, 1 kiló pirospaprikát, 1 kiló pipereszajp- pari, 14 kiló tarhonyát, 45 kiló zsírt is Z14 kiló lisztet rejlett »1 a dol­gozók elől. Kollár Ferenoné a tárgyaláson nem tagadja meg önmagát Állandóan a ^cselédelirőr' beszél, mintha még 1944-et imánk. Üssze-vissza haaudoz- wa akarja bizonyítani „ártatlanságát'". Családi körülményeiről és kapcsola­tairól nem képes beszélni Tagadni ( akarja, hogy az egyik közeli rokona jezsuita, a másik ferences barát 0 maga is szoros kapcsolatot tartott fenn a szerzetesrendekkel. Arról sem beszél szívesen, hogy egyik rokona a Tito-banda jóvoltából Jugoszláviában élőskődik a dolgozó nép nyakán, akivel Üyakran yált levelet. A vádhatóság képviselője dr Huszár István íőáUamögyészihelyettes rámuta­tott arra, hogy a vádlott háborúra Számított és az árúk gyűjtögetését spekulációra akarta felhasználni. A bíróság közellátás érdekeit veszélyez­tető bűntett elkövetésében mondotta ki bűnösnek és ezért egyévi és tizhó- napi börtönre, 1.000 forint pénzbünte­tésre, 1.000 forint vagyoni elégtétel megfizetésére, valamint Pécsről három hónapra való kitiltásra ítélte. Az ál- laműgyész súlyosbításért fellebbezést jelentett be. Kollár Ferencné cinikus mosollyal hallgatta végig az Ítélet ki­hirdetését. V lální bérhíztula(donort, volt malomto- lajdonost és horthysta miniszteri osz­tálytanácsost, disszidált katonatisztet és volt gyárost. Baráti köre a város reakciós elemeiből tevődött ki. Jel­lemző magatartására, hogy a Jogász Szövetségbe sem volt hajlandó beiraf kozni. A tárgyaláson beismerte, hogy hábo­rúra számított és állandóan hallgatta „Amerika Hangja" 1 hazugságait. A vádheszéd után a bíróság kőzellátás érdekeit veszélyeztető bűntett elköve­tésében mondotta ki bűnösnek -és ezért egyévi és nyolchónapi börtönre, 2000 ___________ __________ fo rint pénzbüntetésre, 3000 forint va- 1 uagycsaládú munkásoknak. gyónt elégtétel megfizetésére, valamint Pécsről három hónapra való kitiltásra ítélte. Így járnak mindazok, akik a dolgozó nép ellen támadnak. A dolgozó nép példás büntetéssel fog lesújtani azok­ra, afrik aknamunkájukkal ötéves Ter­vünkre, békénkre törnek, akik hábo­rúra spekulálva nyomorba és szenve­désbe akarják dönteni az emberek millióit.-& Reméljük, hogy az illetékes ható­ság az áruhalmozok lakásait 24 órán belül kiutalja sztahanovistáknak vagy Eredmények és hibák a siklósi járási mezőgazdasági osztály munkájában As alábbi cSriraí a Magyar Dolgozók Pártja Baranyamcgyel Pártbizottsága határozata értel­mében hétfőn valamennyi járási mezőgazdasági osztálynak meg kell vitatnia. Hétfőn este a színházban ad hangversenyt a Plovdivi Kórus A Bolgár Népköztársaság félszoba- dulásának ünnepe alkalmából Ma­gyarországra érkezeit Plovdívi Kó­rus héttőn Pécsre érkezik és este fél 3 órakor a Nemzeti Színházban hangversenyt ad. A nagymultú vegyeskor 100 tag­ból áll. 1896-ban alakult Angel Bu- korlstllev vezetésével tértikórusként. 1935-be n megnyerte a Szói Iában ren­dezett országos dalosünnep első dí­ját. Az együttes többször szerepeli külföldön is. A plovdívi városi ének­kar jelentős szerepet vitt a gyönyörű bolgár énekkari művészetben, a nemzeti zenei hagyományok ápolásá­ban és a haladó művészet terjeszté­sében. Az énekkar tagjai közül sole an har­coltak a iasizmus ellen. A felszaba­dulás óta'végzett kiemelkedő művé­szi munkájukért a kórust a „Szép- j tember 9-e" éremmel tüntették ki. i A múltban nagyon sok küzdelmei vívtak az együttes fenntartásáért. Csak 1944 szeptember 9-ének győ­zelme hozta meg a kórus számára is a szabadságot, a zavartalan művészi munkát. A Párt hatalmas kulturális terve Bulgáriában gyökeresen megváltoz­tatja a művelődés arculatát. Kultúr- forradalom van ott is s ennek a hűl. túrforradalomnak egyik élharcosa c plovdívi énekkar. A Párt és Plovdiv város tanácsa minden támogatást megad a kórus számára. A Pártnak köszönheti az együttes, hogy most a felszabadulás ,ulún már küllöldön, Magyarországon szerepelhet. Az énekkar művészeti vezetője Nikola Janev elvlárs, karnagya Ászén Diamatiev elvtárs. Tagjai gyá­rimunkások, és munkásnők, mező­gazdasági dolgozók és értelmiségiek egyaránt. A kórus igyekszik úgy szolgálni az énekkari kultúrát, hogy minél na­gyobb területet fogjon át. Műsoruk legnagyobb részét mozgalmi dalok adják, de szép számmal megtalálhat­juk a szovjet népek dalait, a népi demokráciák dalait. Ezenkívül ápol­ják a bulgár népzenei hagyományt és a klasszikus bolgár műveket. Mai bulgár zeneszerzők müvei közül Pat­kó Sztajnov, Lubomir Pipkov, Filip Kutev és Szvetiszlav Obretenov kó­rusmüveit ismerjük majd meg. A Kórus pécsi szereplése bizonyo­san nagy eredménnyel járul hozzá a magyar és bulgár nép közti barát­ság elmélyüléséhez s rajta kérésziül népeink nagy ügyéhez, a béke meg­erősítéséhez. A hétfő esti hangverseny jegyeit a városi tanács népművelési osztályán kaphatják még korlátozott számban üzemeink, vállalataink dolgozói. Ez­zel kapcsolatban felhívjuk azokat az ízemeket, akik még nem vitték el je­gyeiket, vagy nem igényeitek, hét­főn délelőtt feltétlenül intézzék el a népművelési osztályon (Városháza, III. em. 98. szoba). Mintegy 6 hónap telt el azóta, hogy a minisztertanács rendelete alapján minden járás székhelyén járási mezőgazdasági osztályt állí­tottunk fel, melyen keresztül kiszé­lesedett és megerősödött a mező- gazdasági igazgatás 5 éves tervünk sikeres végrehajtása érdekében. Ekkor kezdte meg munkáját a siklósi járási, mezőgazdasági osztály is, mely az elteli. 6 hónap alatt ko­moly munkát fejteit Sri, ami meg­mutatkozott abban, hogy a járás úgy a tavaszi, mint a nyári mun­kák, de nem utolsó sorban a ter­melőszövetkezetek őszi fejlesztésé­ben is állandóan az elsők között mozgott. Ebben nagy része volt an­nak, hogy a járási pártbizottság,gail a kapcsolatuk szoros, és komoly tá­mogatást kapnak. Hetenként több­ször is a járási titkár elvtárs és az osztályvezető átbeszélte a súly­ponti feladatokat. Nagy segítséget jelentett a járási tanács megalaku­lása is, mely végrehajtó bizottsági ülésein rendszeresen foglalkozik a mezőgazdasági feladatokkal. De a járási tanács támogatása megmu­tatkozik úgy is, hogy a többi osztá­lyok munkáját összehangolva, meg­segíti a mezőgazdasági osztályt, pél­dául jelenleg az őszi mezőgazdasági munkálatoknál. A tömegszer vezetek szintén komoly támogatást jelente­nek a járási osztály előtt álló fel­adatok végrehajtásában. A fentiek dacára az osztály mun­káját egy sor igen komoly hiányos­ság jellemzi, minek következtében a járás erősen lemaradt az őszi munkákban. Igen súlyos hibaként mutatkozik mindenekelőtt a- sze­mélyi felelősség hiánya. Az osztály- vezető akár az. állattenyésztés, vagy a személyzeti előadóknak ad meg­bízatást, azt felületesen hajtják végre, és ezért egyetlen esetben sem történt felelősségrevonás. De hiba van az ellenőrzés terén la. A siklósi járás az őszi mező- gazdasági munkálatokra rosszul ké­szült fel, nem ellenőrizte le az osz­tály, hogy a termelőszövetkezeti cso­portok vetőmagja időben leérke­zik-e. így nem egy csoport vetőmag hiányában a vetést nem tudja el­végezni, mint Drávaszabolcs, Diós- viszló, Drávacsepely. De a lemaradás ofca másban' is keresendő. A járási osztály növény­termesztési felelőse szemben a mi­nisztertanács határozatával, amely meghatározza, hogy mit mikor kell elvetni, azt hirdeti — és ezt munka- tervébe is bevette, — hogy náluk a siklósi járásban az • ősziárpát csak október elején kell elvetni, mivel ,nan helyes mereven, mechaniku­san ragaszkodni a minisztertanács határozatához”, és ezért irtunkaíér­vében az őszfbúza vetését is no­vemberi határidőben állapította meg. Mi ez, ha nem az ellenség al­jas támadása, aki befurakodott az osztályra? Äs az osztály vezetőjét komoly felelősség terheli ezért, hogy ilyen sokáig rombolhatott. De az osztályellemség beépítette a maga emberét a járási könyvelő szemé­lyében is, aki leül álmák á fia. A járási osztály erre sem figyelt fel idejében és nem távolította el az osztály dolgozói közül. De hiányos még az is, hogy a járási osztály előadói többnyire egyoldalú munkát végeznek, pél­dául az állattenyésztési felelős, ha kimegy a községbe, csak az állat­tenyésztési problémákkal foglalko­zik, mezőgazdasági munka nem ér­dekli, dacára annak, hogy a község­ben komoly lemaradás van ezen a téren, és az ellenség komoly tevé­kenységet fejt ki, mint Óidon, ahol az ellenségnek sikerült elérni azt, hogy az őszi munkákat még alig kezdték meg, vagy Nagyharsány- ban. ahol egy 50 holdas kulik sem a betakarítási, sem a vetési mun­kákhoz hozzá sem fogott. így tehát nincs a munka össze­hangolva az egyes reszortok között,- mindenki a saját reszortjával törő­dik és foglalkozik. Az előadóknak nincs hetitervük, nem tudják meg­mondani, hogy az elkövetkezendő napokban mit csinálnak, mi a fel­adatuk. Sokat járnak ugyan vi­dékre, de tervszerütlenül. egy-egy községben vagy csoportoknál 10—15 percig tartózkodnak, és többnyire Csák statisztikai adatgyűjtésekben merülnek ki, ehelyett, hogy a tér­li eoiftari bankipzp'ift várja az amerikaisliat ’ Ä Bitók vádlott Pacher Béla, a Ma- gyor Nemzeti Bank volt pécsi igazga­tója, aki lakásában 150 kiló lisztet, 35 kiló zsírt, 30 kiló sót, 32 csomag gyufát és mór romlásnak indalt étola­jat rejtegetett. ö is háborúra speku­lált, várta az amerikaiakat, ő is a dolgozók millióinak holttestén keresz­tül akarta visszaszerezni, pozícióját, hogy tovább folytathassa a dolgozók kizsákmányolását. Békénk, biztonsá­gunk, ötéves tervünk ellensége beis­merte, hogy háborúra tartalékolt. Csak aki:or kezdett el hazudozni, amikor a családjára terelődött a sző. Szégyelte bevallani, hogy egyik fivére ezredesi ^rangban“ Salzbargban őszit a ma­gyar dolgozó nép ellen. A másik fi­vére nyugaton volt horthysta száza­dos. A vője, Ratkovioe József pedig ismert pel!érdi kulák. Az államügyész rádbeszédében kihangsúlyozta, hogy olyan osztályell-cnséggel állunk szem­ben, aki minden alkalmat megragad arra, hegy kártevéseivel támadja a dolgozó népet. A. bíróság kőzellátás érdekeit veszélyeztető bűntett miatt egyévi és négyhónapi bori” : vala­mint pécsröl háromhónapra való ki­tiltásra ilélte. Az államügyész súlyos­bításért fellebbezést jelentett be. Keifer Adém volt pécsi bornagyke­reskedő ia úgy akart kárt, okozni a dolgozó népnek, hogy lakásában 90 kilót lisztet, 80 kiló zsírt rejtett el, ennek ellenére naponta kenyeret vásá­rolt. Tipikus kon juktúra-lovag, aki ki­használva német nemzetiségét, a há­ború alatt „megszedte" magát. Az egyik fivér© SS volt, a másik jelenleg is nyugaton van és uszít a népi demo­krácia, a béke ellen. Vallomásában beismerte, hogy háborúra számított. A bíróság közellátás érdekeit veszé­lyeztető bűntett, elkövetése miatt egy­évi és halhónapi börtönre, valamint Pécsről három hónapra való kitiltásra ítélte. Reakciós ügyvéd tele éléskamra me'lel! lial(g?Ua „Amerika Hangját“ Dr Lehner Dezső ügyvéd 150 kiló lisztet, 30 kiló zsírt,, 14 kiló cukrot, 7 kiló sót, 50 csomag gyufát és egyéb közszükségleti cikkeket rejtett el. A vádlott családjában egyaránt lehet t*­Paraszfltüldctteink mai gyűlései A megye több községében tartanak ma ismét beszámolót pártküldötteink'. A gyűlések, melyeket nagy érdeklő­déssel vár a községek dolgozó pa­rasztsága Valamennyi Községben dél­előtt 10 órakor lesznek a következő beosztás szerint! Szárász; Méndi Magda, Kátoly: Béres Sándor, Magyartelek: Varga Kálmán. Süklósnagyfalu: Mezei József, Dunaszekcső: Csömör János, Bicsérd: Sarbak Béla, Töttős; Máder Györgyit í. Nincs kímélet azok számára, akik megrövidítik a dolgozókat Egy élmunkásnő levele a HUSÉRT panamista feketézőiről Még nem volt időm rendesen át­olvasni az újságot, csat. futtából néz­tem reggel munkába menet a Husér- t ébcoítő NV vezetőinek aljas bűn­ügyét, amelyet ellenünk — aifik be­csületes, szorgalmas munkával, az új normák IcUktísmeffetes teljesítésével keressük meg mindennap; kenyerün­ket — dolgozók ellen elkövettek. A gazemberek, visszaéltek a Párt é> a dolgozó nép bizalmával és aljasul megkárosítottak bennünket. — Nekik kellett volna gondoskodni a rendes áruelosztásról, hogy a dolgozóknak, akik1 a termelő munkában veszik, ki a részüket, ne legyen hiányuk sem­miben. Jól tudják, ha zavart kelte­nek a közellátásban, nagyban hátrál­tatják az ötéves terv teljesítését és hangulatot szítanak a Párt, népi kor­mányzatunk e’Hen, akik elvették mél­tó büntetésüket. Ebből az ügyből igen nagy a ta­nulság. Újból megtanulhattuk, hogy Pártunkkal együtt éberen kell figyel­ni az ellenséget. Segítenünk kell-ab. ban, hogy mielőbb megszűnjék a eor- baná'llás, amelynek ugyancsak az áru­halmozók és néhány helyen az ezek­kel összejátszó üzletvezetők az okai. Megfigyeltem már sokszor a Pécsbá- nyatelepi úti Népboltnál azt, hogy az üzletvezető, ha valami újabb szállít­mány érkezik mindent csinál, csak éppen a dolgozókat nem szolgálja ki. Tudatosan megvárja azt, míg az üz­lete előtt hosszú sor képződik, és ak­kor kezd hozzá a Jcoknkrét esetben — a burgonya elosztáshoz. Azt is tudjuk- hogy ebben a boltban kivált, lúgosoknak ecetet, atb. tesznek félre. Az ilyen ki'."'telező üzletvezetők tanuljanak a Ki.séjt vezetőinek bün­tetéséből. A dolgozók azt várják, hogy akik a Párt bizalmából a kőzellátás vezető helyeire kerülnek derekasan állják meg a helyüket. Ellenkező eset­ben az vár rájuk ami a Szita Pálokra, Imreh Jánosokra és Hizsnyai Pálokra vár: a nép méltó büntetése, Farkas Anna élmunkás Lószerszám és Lakato-.árugyár. »sícrv.m .OSzH-ra.ríiszlene is kaphat melószövetkezctl csoportoknak ko­moly útmutatást, támogatást ad­nának. A feladatod! végrehajtásánál as osztály nem támaszkodik a minisz­tertanács határozataira, nem tanul­mányozza és maga az osztályvezető nem tűzi napirendre osztály érte­kezletén. Ennek tulajdonítható az, hogy például a ncivénytermesztésl felelős nem tudta megmondani, hogy hány %-ka] kell emelnünk a növénytermesztés hozamát az ál­lami gazdaságoknál, termelőszövet­kezeti csoportoknál, magánszekto­roknál. De nem ismerik a határ­időket sem, és így természetesen a dologzó parasztsággal sem ismer­tetik. Ebből következik az, hogy a járásban az ősziárpa csak 10—15 %-foan elvetve, és a szántáé te csak 209/o-ban van kész. De hiányos az osztály munkája a másik lényegesebb feladat, a ter­melőszövetkezeti csoportok fejlesz­tése, szilárdítása terén is. A cso­portok alakításánál a járási osz­tály dolgozói nem eléggé részletesen ' ismertették a működési és belső szervezeti szabályzatot, Így előfor­dult az, hogy egyes csoportoknál, ; mint az egyházasharaszti, dráva- szabolcsi csoportoknál, hogy amikor az állatok beviteléről volt szó, meg- 1 hátráltak, mondván azt, hogy „ezt megalakuláskor nem mondták meg.” Ugyanez mutatkozik meg a takarmány, gazdasági felszerelés bevitelénél is. • A munkaszervezetek kiépítése érdekében a járási osztály - ezideig még semmit sem tett, holott az el­múlt év tapasztalatai alapján tud­nia kellene, hogy a csoportokon belül a munkaíegyeleem megszilár­dítása és a munka szervezettebbé tétele elsősorban attól függ,, hogy a csoportokon belül mennyiben vannak kiépítve a brigádok és mu likacsapa tok. Az újonnan ala­kult termelőszövetkezeti csopor- tolcnál különösen fontos, hogy a munkaszervezéssel és a területi be­osztással az első komoly támogatást megadja a járási osztály. Ennek hiányából ered az, hogy a siklósi járásban is az újonnan alakult cs.*- portok tétlenkednek, nem tudják azt, hogyan és miképpen fogjanak neki a munkának. A járási osztály munkáját íz jel­lemzi, hogy csak futólagosain né* meg egy-egy csoportot, és ott csak általános instrukciót ad ahelyett, hogy az intézőbizottságot és a bri­gádvezetőket egy-egy kiszállás al­kalmával összehívná, és ott ha szükséges, 2—3 órán keresztül ala­posan megadná a szempontokat az éppen aktuális, feladatokkal kapcso­latosan. Az osztály nem látja el kellően azt a feladatát, hogy a csoportok­nál tisztázzák a munkaszervezet, a munkaegységgé] való számolás, az épületbiztosítás, stb. kérdéseit, úgy, hogy egy-egy csoportnál, amennyi­ben szükséges, 2—3 napot is kint tartózkodna]!, de ugyanakkor ab­ban a községben az egyéni dolgozó parasztok felé is végezzenek irá­nyító, felvilágosító munkát. így például igaz, hogy Wittenberger olvtárs kint volt Egyh á zasli arasz tin, beszélt mindkét csoport elnökével, de már a figyelme nem terjedt ki arra, hogy a község vetésterve ki van-e függesztve látható helyen, vagy hogy tudatosítva van-e, hogy az egyéni dolgozó parasztok föld­területének 44°/o-át ősziekkel kell bevetni. Hogy az osztály ezeket a hiá­nyosságokat kiküszöbölhesse, szük­séges az, hogy a járási tanács vég­rehajtóbizottsága többször és beha­tóan ellenőrizze, ' segítse a járási osztályt. A megyei tanács mezőgaz­dasági osztálya viszont még foko­zottabb szákirányítást és ellenőrzést kell, hogy gyakoroljon, és gondos­kodnia kell arról, hogy a járási osztályok és azok vezetői mind job­ban és jobban önállóak legyenek és munkájukat személyi felelősség tudatában végezzék. A fenti eredmények és hiányos­ságok k*omoly tapasztalatként Well, hogy szerepeljenek a többi osztá­lyok, előtt is, melyeknél lényegé­ben ugyanezek a hiáhyosságok meg­találhatók, melyeket ki kell küszö­bölnünk. hogy végre tudják hajtani azokat a feladatokat, amelyet tő­lük Pártunk és a dolgozó magyar nép joggal elvár. Gyenge Károly a Megyei Tanács Mg. oszt • vesetője J

Next

/
Thumbnails
Contents