Dunántúli Napló, 1950. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)
1950-09-17 / 217. szám
WIIPIO 1950 SZEPTEMBER 11 Az egyetemi oktatás reformja Egyetemi és főiskolai oktatásunk marxista-leninista szellemének kialakítása és alaposabbá 7tétele szükségessé tette, hogy felszabadulásunk hatodik s ötéves tervünk első évében felsőoktatásunk régi, burzsoá maradványait felszámolva új reformot léptessünk életbe. Ez az eddigi reformok továbbfej lesztését jelenti, mellyel teljesen végetvetünk a volt uralkodó osztályok kultúrmonopóliumának, illetve e monopólium csökovényeinck. Mun kásosztályunk és dolgozó parasztságaink gyermekei egyre nagyobb szám- ban foglalják el helyüket az ügyete- meken és főiskolákon s ez növekvő igényt, növekvő kötelességeket ró felsőoktatásunkra. A reform egyik döntő alapvonása a demokratikus szelekció, az, hogy munkás és dolgozó parasztszármazású fiatalságunk mi nél nagyobb számba.i tanuljon az egyetemeken. Ezen a téren a felvétel bizottságok jó munkát végeztek, A pécsi állami és jogtudományi karon a hallgatók 45 százaléka munkás és parasztszármazású, az orvostudományi karon 39 százaiéira. l'ISjeieniKiiiU I Jji reformjáérvényesült tervgazdálkodásunk tudó. mányos és szakkáder szükséglete cs fokozottan biztosítani törekszik ötéves tervünk számára minél több és jobb tudományos és gyakorlati szakembert képezni. Az új reform nagymértékben figyelembe vette a Szovjetunió felsőoktatásának harmincéves tapasztalatait, melyek példaként szolgáltak egyetemei és főiskolai oktatásunk átszervezéséhez. Az qgyes karóikon súlypontot jelent az ideológiai képzés főtantárggyá tétele, mely átlagosan heti 4 főtárgyi árában kap helyet az oktatásban. Hallgatóinknak el kell sajátítanak a marxista-leninista világnézetet, mert csak így tudják tanulmányaikat, a haladó tudományokat teljesen elsajátítani és ezt a tudományt a dolgozó osztályok érdekében felhasználni. A dialektikus és történelmi materializmus az egyetlen alap, melyre egész tudományos és gyakorlati munkánkat felépíthetjük, s ez egyúttal a tovább- fejlődés lendítőereje, biztosítéka. j számolni fcisőoktatá- _____J sunkban is a 'mindenféle kétkulacsos, megalkuvó ideológiát, megsemmisíteni a táros, burzsoá hagyományokat, mint a hazafiátlan nacionalizmust és kozmopolitizmust, sib. Fe lsőoktatásunk reformja döntő változásokat jelent a karok életében. Az orvoskaron például megszűnik az a régi oktatási rend, mellyel lényegében a magánpraxisban dolgozó orvosok képzéséről gondoskodtak. Ez az orvostípus nem látott tovább a betegágynál, illetve a saját üzleti hasznánál. A nép orvosaira, egészen más feladat vár. A környezet, a társadalmi viszonyok széleskörű figyelembevete- le, és az ú. n. preventív medicina (megelőző gyógyítás), a közegészségtan kibővítése lényegesen megváltoztatja a tanulmányi időt és a tantervet. Az orvosképzés ideje egyetemeinken 6 év lesz. Ezt a hat évet állandó elméleti és gyakorlati oktatásban töltik a hallgatók. Megszűnik a ,,cseléd- konyvezés“ és a klinikai gyakorlatot a. harmadik és negyedik évet követő nyári szünetben szerzik meg leendő orvosaink. Az óraszámok lehetővé teszik, hogy a hallgatók elmélyült tudományos képzésben részesüljenek A maxlmalizmus felszámolásával és a fokozatos óraszám-növekedéssel biztosítják alapos, de nem túlterhelt oktatásukat. Az első évben például heti 28 a kötelező órák száma, a harmadikban 36.________ Ma r Készii nck "j f? tan" ___________________ könyvek, melyeke t a legjobb magyar cs szovjet szerzők írták. Addig is jegyzetirodák működnek a karok mellett, bogy a tanulmányok zavartalan menetét biztosítsák. Az oktató' személyzet, a tanárok tanszabadsága kérdésében is jelentős változások történnek. Megszűnik ezen a téren minden a tanulmányok rovására menő liberalizmus. A tanárok is egységes lanterv szerint dolgoznak és az egész ország területén ugyanazt ez anyagot kell leadniok. amiből a hallgatók vizsgát tesznek. A tanfegyelem megerősítése terén döntő változások történnek. Egyetlen orvostanhallgató sem mehet tovább addig, míg az év végén a következő év elején le nem vizsgázik. Maguknál a vizsgák-náT is olyan módszert léptetnek életbe, mely teljesen kizárja az esetleges részrehajlást. A hallgatók r. .iden óv végén a kötelező (súlypont) tárgyakból vizsgáznak, a hatodik év végén pedig összefoglaló államvizsgára kerül sor. Az orvosi oktatás reformjában igen jelentős szerepe van a szovjet orvosképzésnek, melyet Szapozskov és Pelrovszkij professzorok segítségéve] részleteiben is megismerhetünk. Fel ken Az állami és jogtudományi karon történő reform elvi kérdésekben azonos az egyéb karokon életbelévö reformmal, Meghatározza a jogi karok feladatát, mely az igazságügyi szervezet, az államigazgatás és annak jogi reszortjai, a vállalati és szabad ügyvédség, valamint a tudományos munka és a felsőoktatás számara képez magaskepzettségü szakembereket. Meghatározza az ötéves tervünkben előirányzott szükségletet is, mely szerint évente 450 hallgatót kell felvenni a magyarországi három karra. a szovjet jogi _______._______oktatásból indul ki s ennek szempontjait alkalmazza a magyar viszonyokra. Minden évben megállapítja a reform az oktatás súlypontjait. Az ideológia és elméleti képzés az első két évre esik, a tételes képzés a másodikban kezdődik és a harmadik évben van a súlypontja, míg a negyedik évre a speciális szakképzés jut. Az első kát óv viszonylag könnyebb s ez megkönnyíti a hallgatok számára középiskolából az egyetemre való átmenetet. A tárgyak száma az első évben 7 és a következő években eggyel- eggyel növekszik. A tárgyak heti óraszáma a 30 alatt van, csak egy évfolyamon 31. Az előadási órákat szemináriumi, illetve gyakorlati órák egészítik ki. Ezeken az órákon a hallgatók részvétele kötelező. A szovjet jogi tantervvcl szemben nálunk szakosítás van. Eltérő tantárgyakként leendő vállalati ügyészek számára üzemgazdaságtant is tanítanak. Előírja a reform- tanterv az orosz nyelv három éven át való tanulását, míg az első évben latint, a negyedikben pedig egy nyugati A Jogi ri'loruii nyelvet tanulnak hallgatóink. Az egyes évfolyamok végén a súly- pouuargyakból köte.ező a szigorlat, a többi tárgyból pedig kötelező a kollokvium. Kétéves tárgyból évenként kell vizsgázni. A szakosításnak megfelelően kétféle diplomát bocsát ki a kar. Ebben az esetben a tanulmányi idő négy év helyett öt év. megszidó ritásá- sával a „mezei jogászkodást" teljesen felszámolják. Az első két évben senki sem kaphat felmentést az órák hallgatása aioi. A következő években is csak egeszen kivételesen, állami érdekkel indokolt esetekben. A tanszékek előadói szintén egységes program szerint dolgoznak. A jegyzetek elkészítése is előzetes. A kar egységes elnevezése ezután; állami és jogtudományi kar. Egyetemi reformunkat nagy lelkesedéssel fogadják a tanárok és hallgatók egyaránt. Vártunk és kormányzatunk messzemenő segítségét látják benne, mely teljesen felszámolja a burzsoá tanítási rendet s a tudományos felsőoktatást is a dolgozó ncp szolgálatába állítja. Egyetemi és főiskolai, lJárt- és DISZ-szervezeteinknek az a feladatuk, hogy a reform megvalósítását mindenben támogassák. Mozgósítsák szervezeteink a tanárokat és a fiatalokat, hogy a jobb, alaposabb ideológiai tudás és szakképzés érdekében elsőrendű kötelességüknek érezzék a reform kereteinek élettel való kitöltését. Csak így válhatnak hazánk többi dolgozójának méltó segítőivé, fegyertarsaivá a szocialista építés és a békeharc győzelmes megvívásában. IC I. a lúnfeitjvicin Oj FÚVÓSZENE lármát üssön, hanem az egyes hang szerek finomabb hangképzésére is nagy gondot fordítanak. Nagy fúvós zenekaraink példamutatóan már meg. valósították ezt a prograinmot; most már komoly feladat, hogy kisebb vidéki fúvósegyütteseink is rátérjenek arra az útra, mely a Szovjteunió példája nyomán megnyílt előttünk: a magasabbrendű, művészi fúvószenélés útjára, H. M. c7//'« OCiüztián Qé-zieif. Leg.b&ldag.abh-napja Szovjetöeziöndíjat kapott az Építőipart Technikum negyedikes diákja „Kedves Elvtársi Örömmel értesít- lek, hogy abban a nagy kitüntetésben részesültél, hogy felvetett nyertél az Oleg Kosevoj szovjetösztöndijas iskolába .. Alább következik részletes leírása annak, hogy mit vigyen magával, milyen iratokra van szüksége, s mikor jelentkezzék. Ezeket olvasta a kultuszminisztérium levélpapírján. Egy félórája sincs, hogy belépeti a kék borítékkal a postás. Hogy varia már! Napok óta leste a lepel kézbesítőt és már-már elszorult a szive: hátha mégse tartják méltónak rá? De nem. Itt a kézben a bizonyíték. ¥ Ifjú Krisztián József mégegyszer elolvasta az értesítési, aztán kirohant az utcára. Érezte, hogy valakinek el kell mondani ezt a nagy dicsőséget. Szovjetösztöndíj! A.z utcán szinte oe- lébotlott egy ismerős újságíróba. — Elvtársi Elvtárs! Ezt kapiani! Tessék elolvasni! Meg szeretném köszönni a lapban a Tártnak és az egész Szovjetuniónak, hogy én, ifjú Krisztián József, ilt Pécsett, eszükbe jutottam. Pedig párttag sem vagyok. Az újságíró elolvasta « levelei. „Örömmel értesítelek, hogy abban a nagy kitüntetésben részesültél.. — Bizony ez nagy kitüntetés — mondottuk a boldog fiatalembernek és felhívlak a szerkesztőségbe. OH aztán csendes beszélgetés kezdődött. Ifjú Krisztián József mindent elmondott magáról. Beszélt arról, hogy valaha milyen nehézségek közepette tanította az apja, Krisztián József kőműves, aki ugyancsak a felszabadulás, nak, a Pártnak köszönheti, hogy a Dombóvári Műköüzem üzemvezetője lett. — Apám nagyon mcgindultan fogadta a hírt — mondotta az ifjabb Krisztián apjáról, majd a maga életéről szólt újra. — Most az Építőipari Technikum negyedik évfolyamát kezdtem éppen. Nyáron, amikor a szünidőt a dombóvári Magasépítési Vállalatnál töltölA felszabadulás után kulturális fellendülésünk egyik fontos feladata letl a zenekultúra minél szélesebb körökben való elterjesztése. Az elmúlt, gyászos emlékű korszak zenepolitikája csak a kiváltságosakkal törődött, a tö rnegek felé, zenekultúrájuk emelésén semmi komoly kezdeményezés nem történt. Megelégedlek azzal, hogy a ci gányzene mákonyos magyar nótái (nem igazi magyar népdal!) és a selejtes, rossz, giccscs, úgynevezett „könnyű zene” hódítsa a tömegeket, A Szovejet. unió példájára a felszabadulás után hatalmas lendületet vett a jó zene tér jcsztése, megszerettetése és megérte lése. Igen helyesen, elmosódlak a határok a „könnyű zene“ és „nehéz zene“ között, csupán csak jó zene és rossz zene lelt. A rossz ifenét lassankint si került száműzni műsorainkból; ma már a Szovjetunió optimista muzsika jújlak halasára egymásután születnek jobbnál jobb, új életformát hirdető derűs, a jövőben bizakodó, építő len dülelű zenemüvek. A zenekultúra fontos pillérei, már számuknál fogva is, a fúvószenekarok A fúvóshangszerek aránylag könnyen megtanulhátók és rövid idő alatt szép eredményekkel alakulhat fúvószenekar A fúvószenekarok legnagyobb problé. mája a felszabadulás után a műsoranyag kérdése volt; a felszabadulás előtt teljesen a német szellem uralko dőlt fúvószcnckarainknál. Lcglöbbszöi selejtes müvek hangzottak el vaskos művészieden hangszerelésben. Ez bizo hvos mértékben folytatódott közvetlen 1 a felszabadulás után is. A Bartók Béla Szövetség a Szovjetunió hatalmasan ( fejlett fúvószenekari kultúrájának pél dója nyomán új és igen fontos, lénye ges kezdeményezést indított el: jó ék- könnyen játszható, de művészi induló kát és előadási darabokat komponál látott fúvószenekarra. Ennek a nagy. jelentőségű kezdeményezésnek mennyi sági és minőségi eredményeit a rádió ban majdnem minden bélen tübbszöi is hallhatjuk, önálló, kimondottan fű vószenekarra írott művek mellett remek hangszcrelésü és feldolgozásé •Bartók, Kodály, Bach slb, szvitek szii lellek. A magyar népdalkincs nagy ré sze ugyancsak alkalmas fúvószenekari feldolgozásra. Óriási különbség van régi (telszaba dutós élőiül és mai fúvószene között Legalapvetőbb különbség a fúvószéne. kari müvek megválasztásában var.: míg a felszabadulás elölt legtöbbször selej les holmi került fúvószenekaraink elé addig ma már a legjobb, lcgértéke sebb müveket hallhaljuk. Megví-lozo!1 a hangszerelés is. A régi. vaskos bang zás helyett ma már levegős, áttetsző liejvenkint egészen finom hanghatású <nt keltő fúvószenekari muzsikát hal! íialuok. Bégen a fúvószene fogalmává ?gyiitljárl valami alacsonyahhrendü isinadralla muzsikálás, A fúvószene 'gyállalán nem vo!t tényezője a zene. sultúrának. Ma komoly művészi fűkor iraszthatja a fúvósztiue a tömegek fele 1 leginagasnbhréiulű muzsika szépsé ;eit,. nagy előkészítője lehet a If-gszé esebb rétegek zenei ízlésnevelésének é, közeledésének a szimfonikus zene szép 1 égéi felé. Megváltozol! a fúvószenekarok elő 1 dási módja is: ma már nem az a* tél, Hogy a fúvószenkar miné. nagyobb iem, még nem sejtettem, hogy ilyen nagy kitüntetés ér. Két hete, hogy megjelent nálam egy elvtársnö a Póriból és közölte velem az örömhírt. Most meg ez a levél érkezett a vallás- és közoktatásügyi minisztériumból. — Milyen mozgalmi munkát végzett eddig? — A DISZ iskolai szervezetében sokat dolgoztam. 1948-ban voltam diákszövetsegi vezetőképző táborban, ahonnét hazaérkezve, azonnal fegyelmi titkár lettem az iskolában. Tavaly pedig már, mint iskolai kultúrtilkar működtem, azonkívül az iskolai MSZP szervezeteken ugyancsak kultúrtitkári tisztséget töltöttem be. De amit most mondán, azt okvetlenül írja meg az elvtárs: Nagyon köszönöm, hogy tehetővé tette a Párt a továbbtanulásomat s különösen azt, hogy a Szovjetunióba mehetek. Ha kikerülök a Szovjetunióba, ott műegyetemre járok. Jót képzelt szakemberként akarok hazajönni. Csak ezzel tudom meghálálni a Pártnak, a népi demokráciának azt a hallatlanul nagy gondoskodást, amellyel elhalmoztak. Nemcsak én köszönöm ezt, a többiek is, akik Pécsről indulnak 18-án Pestre, hogy olt elökészüljenek a szép és hatalmas feladatra. Három barátom jön velem az útra: Pókos István, a Gép- ipari Technikumból, Kovács Árpád, a Nagy Lajos gimnáziumból és Gyenia István, a Közgazdasági Gimnáziumból. Képzelem, hogy örülnek ők is. Eddig tartott a beszélgetés. Ifjú Krisztián Józsefnél kevés boldogabb ember él most Pécsett. Már látja magát Moszkva hatalmas utcáin, a hatalmas iskolapalotában, ahol a világ leghaladóbb szellemű ifjúságá- val tanul majd együtt. A zsebében lapuló levelet legszívesebben a mellére tűzné, mint egy csillogó kitüntetést. És mondogatja magában az utcán, amerre megy: Ifjú Krisztián József, szovjetösztöndijas. Ifjú Krisztián József... MAGASABB SZEMPONTBÓL TANÁR ÚR a gondolatnak, amely ide-odajárkálás közben ért meg benne s hisztérikusan kiabálni kezdett: — Tessék! Ez az eredménye a Masarykizmusnak! Mindnyájunkat agyonlőnek! Úgy, mint Táborban! Az intézet igazgatója halkan feljajdult és szivéhez kapott. A többiek elhallgattak. Csak a történelemtanár, mézesszavú, sunyi ember"', mert megszólalni. Aktatáskájából kivett egy ív négyrét hajtott papírost, szétterítve az asztalra tette és édeskés hangján, melyet a félelem sem változtatott meg, mondta: — Kolléga urak, én feltétlenül szükségesnek tartom, hogy haladéktalanul küldjünk egy nyilatkozatot az államtitkár úrnak és Moravec miniszter úrnak, amelyben őszintén loyalilásunkról biztosítjuk őket. Bátorkodtam a nyilatkozatot megfogalmazni... A rettenetes csendben húsz sort olvasott fel, húsz sort, telve alúvalósággal és szolgalelküscggel. Aztán kicsavarta a töltőtollát s a papirost a gyülekezet legidősebb tagja elé tolva szolgálatkész gesztussal kínálta aláírásra. A hetvenéves aggastyán, aki már istentudja hány éve tanított, reszkető újjai közé vette az írást és alaposan végigsillabi- zálla a szövegei, betűről betűre. Mikor elkészült vele, a papirost az asztalra ejtette. — Én öreg ember vagyok. Az életem végén nem fogok hazudni... Elhatározták hát, hogy ezen aktus helyeit a tétlenért hetedik osztály diákjai előtt ki kell jelenteni, hogy elitélik elvetemedett társaik kijelentését. Ezt a nyilatkozatot per dig illően be kell venni az osztálykönyvbe. — De az Isten szerelmére, ki fogja ezt megcsinálni?, A cseh nyelv tanára és a történelemtanár egyszerre felelték: — Természetesen az osztályfőnök! Mindnyájan fcllélekzettek, akik megszabadultak a hévtől. Magasabb Szempontból tanár úr némán, figyelemmel szemlélte összekulcsolt kezei ízületeit. A hetediknek ö volt az osztályfőnöke. l '■ Magasabb Szempontból tanár úr kinyitja az osztály ajtaját, de akik most érkezésére felállnak az iskolapa-' dókban, teljesen mások, mint tegnap voltak. Úgy ülnek le, mint a gépek, mikor Magasabb Szempontból tanár úr elfoglalja helyét a katedrán. Nem osztály többi. Nem is közösség már. Mindegyik egyedül van, begubózva a félelembe. Vagy a gyűlöletbe? — Fiúk dadogja újra. A gallér fojtogatja. AL tanári kar megbízott... hogy... hm... a tegnapi., szomorú eseményt... helyesen értelmezzem maguk előtt.» hm... Magasabb erkölcsi szempontból..., Ebben a pillanatban húsz diák emelte rá szeméi Mintha ez az ócska, komolytalan frázis egyszerre új, rettenetes értelmet és jelentőséget kapott volna. Mintha éket vert volna közte és diákjai közölt. Vagy .. Négy erőfeszítéssel lélekzetet vett, azután egyszerre, a "fuldokló sietségével, aki fél, hogy elmerül, mielőtt végigmondanú, kiáltotta diákjainak: —- Magasabb erkölcsi szempontból... csak azt at egyet mondhatom magoknak: a zsarnokot meggyilkolni nem bűn! . — Én is helyeslem a Hcydrich ellen elkövetett merényletet! - ' Úgy érezte, mindent megmondott. A katedra felé for- .dúlt hál, leült és Írni kezdett a- osztálykönyvbe. De alig érintette a tolla a papirost, a padokból jólismert zaj hangzott fel Magasabb Szempontból tanár úr lassan az osztályra emelte tekintetét Húsz hetedista állt előtte vv gyázban, fölemelt fejjel, lángoló szemekkel. i Esetlen, vidékies, rosszulvasalt öltönyében, himlőlie| lycs arcával, klasszikusokkal mindig dugig telt aktatáskájával — mely klasszikusokból hosszú szakaszokat idézett, 1ittasan a szöveg szépségétől, s megfeledkezve kodácsoló ihangjáról — hetedikesei szörnyen komikus figurának 1látták. i — Magasabb Szempontból tanár úr — mondották róla rögtön harmadnap, miután a latin és görög órákon negyed- ' órákig hallgatták elragadtatott magyarázatait Ez a gúny- 'ncv rövidesen eltakarta polgári nevét. • — Magasabb erkölcsi szempontból... hm ... — ezt 'még el kell sajátitaniok, fiúk, — magasabb erkölcsi szem- 1pontból nem engedhető meg olyan nevetséges aljasság, 'mint aminő a szomszéd dolgozatának lemásolása lenne — 1mondotta ezen a napon a kékeslila latin dolgozalfiizelek 'fölé hajolva. Aztán felemelte csontos, örökké tintofoltos 1 mutatóújját, hogy régimódi méltósággal bejelentse, diktálni 'kezdi az első mondatot, mikor egyszerre ideges kopogfa- 1tás hangzott fel és a keskenyre nyitott ajtón hirtelen belépett az intézet igazgatója. Valami szörnyű nyomástól 'fuldokolva, háttal az ajtónak dőlt, s bágyadt kézlegyintéssel jelezte a diákoknak, hogy ülve maradhatnak.-— Ö, spártaiak, menekülök Termopyléböl! — súgta Rysánek hetedik osztályos tanuló Moucska nevű szomszédjának, tréfával próbálta elülfii nyugtalanságát, mely e percben elfogta. De Moucska elsápadva egy hirtelen balsejtelemtől, meg sem hallotta pajtása szavait, •— Halevka... Moucska... Rysanek... jöjjenek ve- lem — hallatszott az igazgató hangja, elgyengülve az izgalomtól. Magasabb Szempontból tanár úr, akinek diktálásra felkészült, felemelt újját a meglepetés egészen természet- ellenes helyzetbe juttatta, nyomatékosan tiltakozott: — Igazgató úr kérem, éppen latin dolgozatra készülünk ... és igy ... magasabb szempontból... éppen ezeknek a diákoknak a távolléte ... A három hetedikes zavartan felállt. Körülnézlek az osztályban, mintha társaik vonásaiból jövendő sorsukat olvashatnák ki. Mindnyájuknak egyszerre eszébe jutott a tegnapi ostoba vita az uszodában. Az igazgató nem bírta ki tovább az osztályban. Gyorsan kiment a folyosóra. Ebben a pillanatban Havclka, Moucska és Rysánek hetedikesek, akik már az ajtóhoz érlek, szemébe néztek sorsuknak. Az ajtónyitáson át látták, hogy a folyosó nagy, világos ablakánál három férfi áll, szürkészöld bőrkabátban Moucska mégegyszer visszanézett, sóvár szemével átölelte zz osztályt, mintha egy szörnyű kérdésre várt volna feleletet. Homlokán verejtélicseppek ütköztek ki. Havelka, aki íz első padban ült, helyére szaladt, öntudatlan mozdulatai rátétté a tinlatartóra a fedelét, aztán ismét visszatért ‘iysánekhez. Az már a kilincshez nyúlt. Nem nézett körül. Vem búcsúzott senkitől és semmitől. Az ajló bezárult mögöttük. A hetedik osztály benl- naradt tanulói hátán végigszánkázott a jeges iszonyai. \lerl 1942 júniusát irták akkor. Este hétkor az utcai rádió szélharsogta azoknak a nevét, ‘kiket aznap föbelöltek ,meri helyeselték a Hyedrich ellen Ikövetett merényletet. A rádió ezek közölt bemondta •'ranlyisek Havelka, Karel Moucska cs Vlaslyimil Rysá- tek nevel is. A tanárok már reggel hétkor összegyűllek a tanácseremben. Némán, m'ndcn szóra képtelenül. Minden újon- an érkező csak megsokszorozta tehetetlenségüket. Kalt- 'Cr, a cseh tanár, leke/ehajú, komor külsejű lórii, aki okto- er 28-ára. a nernzeti űnnevre hazafias rímeket gyártott, z ablak elölt tarkáit, tgyszerre megragadott egy széket, ezével álloglo a szék támláját, mintha támaszt keresne
