Dunántúli Napló, 1950. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1950-09-17 / 217. szám

t950 SZEPTEMBER 17 7 NAPLÓ A jó népnevelő munka nyomán a Zsnhiay-gyár dolgozói újabb eredményeket, újabb finyereményt érsek el Szorgos munka folyik a Zsolnay porcellángyár valamennyi üzemré­szében. Napközben többször is fel­búg a mikrofon jellegzetes hangján. Valamennyi munkás figyelmesen hallgatja a szétáradó hangokat. Ti­borc György ... Hauck Gyula, majd Witerle Lajosné nevét olvassa be a mikrofon és hozzáteszi, hogy hány forintot nyert nyereménykötvényé­vel. Minden üzemrészben élénk be­szélgetés követi a rövid közleményt. Csaknem valamennyien ugyanazt méltatják amit nem sokkal később az egyik szerencsés munkatársuk, Tiborc György közvetlen szavakkal el is mond a mikrofonba: — Kimondhatatlanul örülök an­nak, hogy nyertem, örömöm annál nagyobb, mivel az én nyereményem is Pártunk igazságát bizonyítja. Pár­tunkat erősíti az én nyereményem is, hiszen az én példám is azt bizonyít­ja, hogy amit megígér Pártunk. azt be is tartja/ Beszélgetés a gázkemence mellett Bíró Károly népnevelő, az új gáz­kemence mellett már hosszabb ideje méltatja a tervkölcsönsorsolás jelen­tőségét Horváth Istvánnal, amikor Bíró Károly hirtelen fgy fordul mun­katársaihoz: — Halljátok-e? Ml már megütöt­tük a főnyereményt akkor, amikor tavaly ősszel lejegyeztük forintjain­kat a tervkölcsönrel. — Szavait hall­gatás követi. Horváth István is csak akkor szólal meg, amikor már el­húzta a gázkemence vasajtaját beál. Iították az új kocsit a kemencébe. Gondolkodtak valamennyien Eíró Károly szavain. — Az ötéves terv eredményeire gondolsz, ugye? Arra, hogy már ed­dig is mennyi mindent megvalósítót. turJc. Uj gyárak épülnek, új, hatal­mas épületek, újabb és újabb utak, iskolák, napköziotthonok. Egyszóval arra, hogy milyen hatalmas győzel­met arattunk már eddig is a szocializ­mus építésében, milyen hatalmas csa_ pást mértünk az imperialista feneva­dakra? — Kissé váratott ugyan ma­gára Horváth István válasza, de hirtelenében sokat elmondott egy szuszra. Bíró Károly népnevelő to­vábbviszi szavait. — Közel'jár Pista bátyám a való­sághoz és mégis messziről érinti. Legjobban Horváth szaktárs tudja, milyen nehéz volt még tavaly ilyen­kor a munkája a régi körkemencé­ben. 23 évig épp elég ideje volt ar­ra, hogy megismerje minden oldalá­ról. Mennyi kvarcport nyelt milyen körülményes volt állásokról megrak­ni a kemencét. Amellett mennyi se­lejtes darab került ki a kemencé­ből, a nehéz munka ellenére hogy húzta vissza állandóan keresetüket a sok selejt. Valamennyien megnyertük a főnyereményt Ss most? Itt a modern gázkemen­cénél megrakja a kocsit, kinyitja a kemence vasajtaját és a kemence szájába taszítja a kocsit. Se kvarc­por — most már selejt sincs. — Könnyebb lett valamennyiünk »unkája, keresetünk meg — a*ked­vezőbb munkakörülmények között is — jelentősen emelkedett. Ezt ml már tavaly megnyertük. Megnyertünk egy főnyereményt már akkor, amikor köl­csönadtuk forintjainkat, ötéves ter­vünknek köszönhetjük ezt a hatal­mas, új gázkemencét. Szeretettel nézegeti a ke­mence vörös téglájú falát, majd visszafordul a kocsihoz és tovább rakosgatja az égetésre váró szigete- lőrudakat. Megnyugodva tekint kö­rül: valamennyi szak társa szemmel láthatóan jobban igyekszik. Vala­mennyi nyertesnek érzi magát, mert közel érzik magukhoz az ötéves terv eredményeit. Bíró Károly népnevelő azonban rövidesen továbbrendezi ma. gában gondolatait s rávezeti munka­társait arra is, hogy nemcsak a Zsolnay-gyár munkásai ütöttek meg egy főnyereményt, amikor ötéves tervünk első évében felépítették az új gázkemencét, de rajtuk kívül sok­ezren. Hiszen az új kemencében nyolc hónap alatt kitermelnek any- nyi porcellánt, mint a régi körke­mencékben egy egész esztendő alatt. Vagyis négy hónappal már az első évben is könnyűszerrel meggyorsít­hatják a ialuvillamosítást. Hány és hány falu dolgozó parasztsága nyer újabb és újabb főnyereményt ezál­tal? Győzelemre visszük a tanácsválasztást is Már a harmadik kocsirakományt folja ki a kemence, amikor Bíró Ká­roly népnevelő szavaiból valameny- nyien ráismernek arra is, hogyan mertek valamennyien súlyos csapás. a háborús uszitókra. A’ népnevelő el­mondja, hogyan fogadta az üzemen- belül meghúzódó ellenség az ötéves terv ajándékát. „Kellett nektek új kemence, selejtgyártó modern ke­mence. Nem kerestek amellett sem­mit." S legyőzték a selejtet is. Ma már kevesebb selejttel termel, mint a körkemence. Amikor egy-egy száza­lékkal lejebb szorították a selejtet, mindannyiszor újabb és újabb csa­pást mértek az üzemen belül meg­húzódó ellenségre, a háború hazai ügynökeire. Azután már valamennyi­en megtalálják a további 'láncszeme­ket. Ezen túlmenően csapást mértek az ellenségre azért is, mert kölcsön­adott forintjaikkal a békét szolgál­ták. Az ötéves tervet, a faluvilla- mositást. Tervkölcsönünk a béke kői„ csöne. A békés építést gyülmöcsözte minden forintjuk, nem úgy, mint a Marshall-segély ' júdáspénze. Ezekkel az eredményekkel Indul­nak harcba az újabb győzelemért is: a tanácsválasztások teljes sikeréért. Tiborc Györgyék tervkölcsön nye_ reményével valamennyi dolgozó fő­nyereményt nyert. Hosszú hónapok nehéz munkájával, Pártunk vezetésé­vel, dolgozó népünk kovácsolta fő­nyereménnyé tervkölcsönünket az öt­éves terv eredményein keresztül. A jó népnevelőmunka nyomában, Pár­tunk újabb győzelmét látva, vala­mennyi dolgozó újult erővel lát mun­kához s még további eredményekkel, még jobb munkával segítenek újabb eredményt, újabb nyereményt újabb győzelmet kikovácsolni: győzelemre vinni a tanácsválasztások harcát is, a békeharc újabb hatalmas ütköze­tét. Gyarmati. Az ősziárpa vetése a legsürgősebb feladat jelenleg a mezőgazdaságban. Mégis több sziget­vári járási termelőszövetkezet nem tudta eddig elvetni az árpát a vető­mag hiánya miatt» holott ezek a ter­melőcsoportok igénylésüket még au­gusztusban benyújtották. A kiutalást azonban a Termény forgalmi Vállalat még mindig nem intézte el. így állott elő az a szomorú helyzet, hogy több termelőcsoport nem tud vetni a szi­getvári járásban, ugyanakkor, amikor Szigetvárott a Terményiorgalmi V. raktárában — a járási tanács értesü­lése szerint — mintegy 800 métermá­zsa ősziárpa vetőmagot tároL Mikor akarja ezt kiadni a Terményiorgalmi V. és ki felelős azért» hogy több csoport nem teljesítheti időben az ösziárpa vetési tervét és ezzel gá­tolja az egyénileg gazdálkodó dolgo­zó parasztok munkáját is, hisz azok a termelőcsoporttól várják s. példa­mutatást i Gyermekosztállyal bővül a mohácsi kárház, korszerűsítik a járási egészsépházakat A megyei tanács gyors ütemben valósítja meg ötéves tervünk közegészségügyi beruházásait A néhány hónapja működő .megyei tanács X. ügyosztálya egyik azoknak a hivataloknak, amelyek működésével nagyon kevés dolgozó van tisztában. Ha népjóléti ügyosztályként emlegetik, legfeljebb segélyosztások hivatalára gondolnak, semmiesetre sem egy olyan szerteágazó működési területtel ren­delkező szervre, mint amilyen valójá­ban a X. ügyosztály. Idetartoznak a megye szociális ügyei 6s a közegészségügyet is ebben a hivatalban irányítják. Dr Szabó Zoltán elvtárs, az ügyosz­tály vezetője elmondja, hogy a most megindult OTI-székház kibővítésén túl egészségügyi vonalon szépszámú gazda­godást jelent már ez az év is, nem­beszélve az 1951-es tervesztendőről. Már folyik a mohácsi közkórház 30 ágyas gyermekosztályának felszerelése, a mohácsi egészségház átalakítása és korszerűsítése, a vajszlói egészségház rendbehozása. Pécsett például az 1951. éves tervberuházások során városi or­vosi rendelőt létesítenek, amelyet min­den valószínűség szerint a Pécsbáuya- telepi-országút környékén állítanak fel. Ugyanott orvosi lakást is építenek majd. Ugyancsak az elkövetkező esz­tendőben készül el Pécsett egy 35 ágyas típusbőlcsőde. Az ötéves terv során pedig a megye összes körorvosát autókkal látják el. Ebből a jövő évben egy körorvos máris megkapja az autót. Ugyancsak felszerelt autót kap 1951- ben a mohácsi járás egészségügyi szol­gálata is. Szociális vonalon is komo’v ered­ményekről számolhat be az ügyosztály. A közegészségügyi idénymunkák közölt legjelentősebb volt a nyári aratasi- cséplési munkáknál, a gép mellett dol­gozók jó vízzel való ellátása. Ugyan­itt előadásokat tartottak szakemberek a helyes táplálkozásról stb. Az ügy­osztály ■ feladata volt az egészségvede­lem kereten belüli tárgyi feltételek biztosítása is. Minden munkahelvet mentőszekrénnyel szereltetnek fel, azonkívül a vidéki tisztiorvosok szá­mos előadást tartottak egészségügyi vonalon a Vöröskereszt, az egészség­örök bevonásával. Ennek a munkának eredménye lett. hogy az aratási-csép- lési idény alatt a megyében mindössze 3 hurutos megbetegedés történt csak. A nyári csecsemőhalandóság meg­akadályozására is megfelelő intézke­dések történlek. Többek között 12.C00 darab sulfoguanidint osztottak széjjel. A megye az országos gyermekhalandó­ság vonalán 2—2 és fél százalékkal szerepel az országos átlag alatt. Az idénybetegságek között a legveszedel­mesebb, a tifusz két helyen lépett fel komolyabb mértékben: Mohácson és Komlón, itt védőoltásokat végeztek si­keresen. Megkezdődön a járási egészségügyi szolgálat is. Szakorvosok tarják a vi­dék falvait. tanyáit s beható vizsgála­tokat folytatnak. A körorvosok, védő­nők, szülésznők már jóelőre előkészí­tik a terhes anyákat s a betegeket s így mindenütt a megfelelő kezelésben részesíthetik őket. E mozgalom főcélja a vidék szakorvosokkal való ellátása. A megindulás óta szeptember elsejéig 69 községben tartottak 1259 szakvizs­gálatot s ebből 579 terhes, illetve szülő nőt, 515 (egytől három évesig) gyer­meket kezeltek és 135 rákszűrővizs­gálatot tartottak a megyében. Mivel Baranya megye legsúlyosabb ké.rdése az ivóvíz kérdés, a tanács fennállása óta Szigetvár, Dencsháza, Rózsafa, Magyarmecske községekben mélyfúrású kutakat létesítettek. Az 1951. évi tervben 12 mélyfúrású kút létesítését irányoztuk elő. Ezek elsősorban a Me­csek karsztvidékén és a Dráva-menti golyvás területeken történik majd. A fentiek csak szárazon feltüntetett adatok a megyei tanács X. ügyosztá­lyának munkaköréből s eddigi ered­ményeiből. S hogy mégis ilyen gazdag keresztmetszetet adhattunk, ez is bizo­nyltja a tanácsrendszer életrevalósá­gát. Bizonyítja azt is, hogy a Párt fi­gyelme az orszáigápítés minden ágára kiterjed. S mert különösen fontos, hogy egészséges nép építse az országot, minden segítséget megadott a Párt egészségügyünk kifejlesztéséhez, gaz­dagításához és a jövőben még több tá­mogatásra számíthatunk. A közelgő ta­nácsválasztásoknál nem szabad elfe­lejtenünk ezeket a jelentős tényeket és elsősorban eddigi eredményeinkre gondoljunk. A katolikus papok és a békemozgalom rA Katolikus Papok Országos Bé- kebizoltságához tömegesen érkeznek a levelek, amelyekben a katolikus alsópapság örömmel üdvözli a püs­pöki kar és a kormány között történt megállapodást. Ez a megegyezés a hívek lelkében is megnyugvást kellett. De elégsé­ges-e pusztán csak örülni, az esemé­nyeket csak szemlélni és másoktól várni a cselekvő kiállást a béke mel­lett? Amikor a megegyezés létrejött, a magyar püspöki kar a megegyezés 4. pontjában kijelenti, hogy „támo­gatja a békéért folyó mozgalmat. Helyesli a magyar népnek a Magyar Népköztársaság kormányának a bé­ke megvédésére irányuló törekvéseit, elítél minden háborús uszítást, elítéli az atomfegyver használatát, bűnös, nek tekinti azt a. kormányt amely először használja az atombombát." A magyar püspöki kar megadta a helyes választ ezzel arra vonatkozó­lag, hogy a katolikus papságnak mi­ért kell a békemozgalomba belekap­csolódnia. Az állampolgárnak erköl­csi kötelessége hazáját a pusztulás­tól élete árán is megvédeni. Tehát küzdenie kell az imperialisták által szított háborús uszítás ellen, minden eszközzel el kell hárítania a háború pusztítását és a háborúval járó szén. védésekét. Ezzel önmagunkat, családunkat és honfitársaink éleiét, békés munkáját védjük. Ez minden állampolgár kö­telessége. Ehhez kétség nem férhet: minden honpolgárnak elsőrangú kö­telessége, hogy a béke védelmére keljen és a béke eszméjéért küzd. jön. A papnak mint állampolgárnak, de mint Krisztus szolgájának fokozottabb mértékben, hivatásánál fogva is, kö­telessége a béke szolgálatába állni. Az anyaszentegyház alapítója, Jézus Krisztus, példaképe a béke apostolai­nak. ö maga a béke szószólója. Apostolait is arra inti, hogy a bé­két, a szeretetet hirdessék. A béke és a szeretet a türelem fegyverét ad. ja apostolai kezébe. Hányszor éne. keljük híveinkkel együtt: „Békesség a földön a• jóakaratú embereknek..." Tehat hivatásával, az egyház szelle­mével annak küldetésével helyezke­dik szembe az a pap, aki nem a bé­ke eszméjének a híve, de nemcsak híve hanem aktív munkása is. Ezek adják meg a feleletet arra, kell a béke ügyében tevékenykednie. Nem elég kijelenteni hogy én béke. párti vagyok, hanem ezt tettekkel is igazolnia kell. Igen! A béke szent ügyéért dol­goznunk kell! De hogyan? Azon már régen túl vagyunk, hogy a passzív magatartás elegendő lenne a béke megvédéséhez s annak bizto­sításához. Maga a püspöki kar kije­lenti: „ ... nem engedi meg a hívők vallásos érzületének valamint a ka­tolikus egyháznak államellenes poli­tikai célokra való felhasználását." íme aj első lehetőség, hogy a pap ezen a téren is tevékenykedjék fel- világosító munkájával hívei között. Óva intette őket az ilyen s ehhez ha. sonló cselekedetektől. Azután a békés lelkületű pap mennyire megtalálja a működési le­hetőséget, éppen a püspöki kar In­tenciója szerint, amely különösen arra hívja fel a papságot, hogy „ne fejtsen ki ellenállást a mezőgazdasá. gi termelőszövetkezeti mozgalommal szemben, mert az, mint önkéntes sző. vétkezés, az emberi szolidaritás er­kölcsi elvén alapszik." Illetve ebből világosan kitűnik hogy az őszi mun­kálatokban s mindabban, ami népünk életszínvonalát elősegíti, — ő is se- gítkezzen, buzdítsa a dolgozókat. A pap is az állampolgárok és a hívek egységéhez tartozik. így reá is vonatkoznak a megegyezés ezen szavai: „A püspöki kar felhívja a katolikus hívőket, hogy mint állam­polgárok és hazafiak, minden ere­jükkel vegyék ki részüket abból a nagy munkából, amelyet a népköz­társaság kormányának vezetésével a magyar nép egésze végez az ötéves terv megvalósításával..., stb." Bö. ven adódik alkalom, hogy aktív mun­kát végezzen nemcsak a hívő, de ve­le együtt papja is. Nem politikai szónoklatokat várnak egy paptól, nem agitációs előadásokat. Hanem a maga munkakörében, mint pap mint híveinek pásztora, joggal elvárhatja t'"e minden becsületes ember, hogy a béke és az építő munka magasztos eszméjét hirdesse úgy a templomban, mint a magánéletben. Mert elsősorban is ő hivatott arra, hogy a béke zász­laját kvei békés munkájával meg­szentelje és tiltó szavát felemelje minden olyan eszmével szemben, ame!\ u háború gyötrelmeit zúdítaná az érni <•: iség re. Ezt minden pap nemcsak, hogy nyugodt lelkiismerettel teheti, de a megegyezés értelmében meg is kell tennie. Látjuk Koreában, hogy az imperialisták által indított bűnös há­ború pusztulást, szenvedést és ha­lált hoz, a megcsonkítottak százezreit. Márpedig híveink és mi papok is, élni és dolgozni akarunk hazánk fel­virágzásáért/ A kérdésre: miért és hogyan kell nekünk, katolikus púpoknak a béke ügyéért dolgoznunk, erre maradékla. lanul választ ad lelkiismeretünk: én más nem lehetek — csak a béke apostola! Patócs József lelkész, Mohács. a Katolikus Papok Or­szágos Békebizotlságá­nak tagja. Minden csapat közösítse ki a műs/aMaszlnkat Pénteken, röpgyűlésen ismertet­ték a dolgozók előtt, hogy milyen károkat okoznak az igazolatlan mü- szakmulasztók a szocializmus építé­sében. Mi becsületes dolgozók fel­ismertük azt a tényt, hogy a mun­kakerülők helyett nekünk kell töb­bet termelni, hogy vállalt kötele­zettségeinket teljesíteni tudjuk. Az üzem vezetősége már mmdent el­követett ennek a megakadályozá­sára, de úgy vesszük észre, hogy ezek az adminisztrációs intézkedé­sek nem sokat változtattak a hely­zeten. Még mindig sok az igazolat­lan mulasztás. De ennek az áldat­lan helyzetnek véget fogunk vetni. Mi. a Beck-fejtéscsapat dolgozói, egyhangúlag elhatároztuk, hogy aki a csapatból igazolatlanul távol marad, azt kiközösítjük soraink közül. Vagyis többet nem dolgozunk vele egy munkahelyen. De ha csak a mi csapatunk jár így el a munka­kerülőkkel, akkor még nem sokra megyünk. Éppen ezért a sajtón ke­resztül felhívjuk a csapatvezetők éa a csapatban dolgozók figyelmét, hogy kövessék példánkat. Ezt a módszert kell alkalmazni a fel­tárási, elővájási és fenntartási csa­patoknak is, mert ha egy csapatban sem találnak menedéket ezek a kártevők, akkor majd meggondol­jak, hogy távolmaradjanak-e a rr-inkától. A Beck-csapat nevében: Széni Józsei vájár Széchenyi-akna. Bányászokröl szóló filmet mulatlak be a bámjászokank Mecsekszabolcson. Aktuáli­sabb filmet nem is vihettek volna ki a szabolcsink kis mozijába. Műszakmulasztók­ról rzólt, azokról a bányá­szokról, akiket könnyen köze­líthetnek meg a kártevők, mert sekélyei szenvedélyeik vannak, hiányzik belőlük a szocialista ember öntudata, És láttunk sztahanovistákat is, akiknek ragyogó példamu­tatása magúval ragadja a nézőt. Ezért kellett volna megnéz­nie minden bányásznak a fil­met és emiatt vi'ték ki so- ronkiviil a .,Szerencse lel“ ci. mű szovjet filmalkotást Me- csekszabnlcsra. Mi történt mégis? Ar. hogy az első elő­adáson mindössze hét-nyolc bányász jött össze s egyné­hány gyerek. Utánanéztünk, mi az oka ennek a feltűnőé a gyér látogatottságnak. Az volt a döntő oka. hogy ugyaneb­ben a: időpontban hívtak1 Ojám/iiizúk ccjif sjto-úfet b (uiyászfilm lé í mint a filmben szereplő, so­hasem győzhet az ellenség befolyása. Persze olyan em­berek is kellenek mellé, mint ugyanebben a filmben az öreg sztahanovista Kozodojcv és társai. Én nagyon sajná­lom. hogy a többiek hiányoz­lak erről az előadásról. Fivére, Tavasz Tsijos, en lstvón-akna vájára, csat: cny nyit mond: Bemek példát láttam ar­ra. hogy a munkakerülők, a részegesek milyen könnyen válhatnak az ellenség eszkö­zeivé. És tapasztaltam újra. hogy milyen döntően fontos a Párt ébersége. Bizony nagy kár. hogy nem látta minden bányász, sőt minden dolgozó ezt a killr nő. tanulságos filmet. Sokat tanúit volna egész Mecsek- Szabolcs belőle. Reméljük, ha legközelebb hasonló témójú filmet játszanak, gondosab­ban megszervezik tömeges megtekintését. össze értekezletei Pécsúfhe- gyen éppen a mű szak mulatt tások megszüntetése érdeké­ben. Éppen emiatt kellett vol­na összeegyeztetni a gyűlési és a mozielőadást, mivei egyik a másikat igen jól ki­egészítette volna. Hogy mennyire fontos leli volna minden bányásztak látnia a filmet, azt a néhány bányász elvtárs nyilatkozata is bizonyítja: Schneider Antal, a Fe- renc-akna Kővár-fejtésében dolgozik, ö már másodszor látta a filmet. Hogy kétszer láttam az is bizonyítja, hogy mennyire ér­tékeltem, — mondja. — Min­den jelenete tanulság ,« amel­lett gyönyörködtet is, mer! művészet. Nálunk éppen most vannak alakulóban a társa- talmi bíróságok s itt már példái láthattam, hogy mi­képpen működnek. Tavasz Ferenc, elvtárs. me- csekszabolcsi vájár az István- akna oktatási felelőse, össze­hasonlítja a maga munkahe­lyével a filmben szereplő bá­nyát: — Nagyon hasonló ez a filmtörténet az aknákon nem­régiben előfordult esetekhez, Szerencsére a pártszervezet nálunk is éber volt és a kár­tevőket leleplezte, sőt: csak egy nevel mondok: Csilik Győzőt, a lázitó jobboldali szociáldemokratát is eliávoli- tottuk sorainkból. Nagyon sokunknak meg kellene néz. nie ezt a filmet. Ha arra kel- lenr válaszolnom, hagy me­lyik szereplő tetszett legjob­ban rt filmben, én a pnrttil- kárrn szavaznék. Ha ilyen párltítkára van egy üzemnek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents