Dunántúli Napló, 1950. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)
1950-09-17 / 217. szám
5 fW» SEKFggMBEH 17 H BP I. 6 Á Szigetvári Cipőgyár pártszervezete segítse a dolgozókat az új normák túlteljesítéséért folytatott karéban X SrigetvSri- Cipőgyár portásfülkéjének falán, egy Képeit papírlapon ez áll: „Neumann, Lipót cipőgyára“. — Ez a gyár már nem ■ Neumann Lipóté, miért ran még most is itt ez a papiros?;—. kérdjük a .portástól, mire az csodálkozó tekintettel vála- szolja: „Hát-még itt Tan?" A gyár udvarai műhelyei rendezettek a falon versenytábla hirdeti az ú] normákat legjobban teljesítő dolgozók neveit. Szemben a bejárattal új'épület emelkedik, amelyben alul a „stancoló“ felül a kultúrterem kapott otthont. Két héttel ezelőtt avatták fel. Beljebb *z üzemben is elüntették már Neu mann Lipót „hagyatékát“: a korhadt deszkapadlókat, a rendezetlen műhelyeket. Két éré kpzdtéK meg a gyár korszerűsítését, fellendítését. 1948-al írt akkor « naptár, mikor a dolgozóké lett az üzem. És aki két évvel ezelőtt látta. a Szigetvári Cipőgyárat, ma alig Ismerne rá. — 'Amia a felszabadulás után a tátit kezében volt ai üzem, inkább csak létezett, ’mint mozgott — mondja Po hoTák elvtárs, a párttitkár. Az államosítás után kezdett csak beköltözni a cipőgyárba is az a szellem, dmi akkoriban már gyökeret eresztett a bányákban és a többi nagyobb üzemekben. Lassan de biztosan indult meg a cipőgyár a fejlődét útján, A munkához való megváltozott viszony felismerése először úgy nyilvánult meg, hogy ketten, hárman az öntuda tosabb dolgozók közül, munkaver seruji indítottak. Persze emiatt nem voltak először népszerűek. De a kommunisták példamutatása nyomán mind többen ébredtek öntudatra, mindig jobban teret hódított az új szellem, az, hogy a munka becsület és dicsőség dolga tNapróPnapra nőtt a versenyzők száma és ahogy a párttitkár elvtárs meséli: — Rákosi elvtárs egy-egy beszéde adott mindig új lendületet. Ez év januárjában a cipőgyár is megkezdte az ötéves tervet. Előszói nem ment. Lemaradtak, nem tudták teljesíteni az előirányzatot. Ennek oka egyrészt az üzem gyártási szer: ereilen- zége, másrészt a politikai tudatosító munka hiánya volt. A vállalatvezetőség javított a hibán, rendezték a gyártás folyamatosságát A pártszervezet is — bár csak félgőzzel — hozzákezdett a politikai tudatosító munkához. Ez meg is,hozta a gyümölcseit. Az első negyedév végére behozták a lemaradást és az ország cipőgyárai között a második helyet értél: el. Ezt a helyezést megtartották a második negyedévben is, 117 százalékos tervteljesítéssel, 100 százalékos terv. szerűséggel és a termelékenység 23 szá. zalékos emelésével. A dolgozók őröm tnel fogadták a második helyet és azt ígérték, hogy azt meg is tártják, sőt fokozzák eredményeiket. Az üzem vezetése nem éppen a leg nehezebb. Egyrészt azért, mert az üzem nem nagy, másrészt, mert jó az üzem profilozása. És ha jó vállalatvezető áll- egy ilyen üzem élén, meg tudja oldani feladatát, Osztermaier elvtárs, vállalatvezető valóban jól dolgozik, a pártszervezetről azonban ezt nem lehet elmondani. Hogy miért nem?-Hát menjünk csak végig szép Sorjában a hibákon. A szabászatban van Schrenk Emilné szabásznő, aki résztvesz az anyagtaka- rékoisági mozgalomban. Egy hónapban átlag 5 óra 42 percet dolgozik megtakarított anyagból. Rajta kívül csak egy dolgozó ért el e téren jobb eredményt. Schrenk Emilné azonban nem látja munkájának jelentőségét Munkamódszerét csak akkor adja át, ha odamennek hozzá és érdeklődnek nála. ilyen eset azonban ritkán fordul elő. Arra a kérdésre, hogy hogyan éri el szép eredményét, Schrenk- né azzal válaszol: azért, mert szereti a munkáját. A többi jól dolgozó munkás is ilyen feleleteket ad, nem; értik, nem tadják, hogy az ötéves tervért, a szocializmusért és a béke megvédéséért harcolnak munkájukkal. Az üzemben augusztus elsején vezették be az új normákat. A legutóbbi hét üzemállaga 99 százalék volt. Kb. 40 százaléka a dolgozóknak 100 százalékon ahit teljesít. Hogy miért? Mert a pártszervezet és a szakszervezet nem tudatosította kellően, hogy ml a jelentősége a minisztertanács határozatának, az olcsóbb termelésnek, az anyagtakarékossággl mozgalomnak, a munkamódszerátadásirak. Pedig a tervszerű agitációval, a jó munkamódszer- átadással a 100 százalékot már vala mennyien elérhettek volna. Csak egy példa. Ha jobban tudatosítanák az anyagtakarékossági mozga. lom jelentőségét és Schrenkné, valamint a másik élenjáró szabásznő. Har sányiné, átadná munkamódszerét, nem 200 ezer forintos megtakarítást, hanem ennél többet érhettek volna el már a második negyedévben is. A munkamódszerátadást feltétlenül meg kell javítani az üzemben és az e téren lévő komoly hiányosságokért a pártszervezet vonja felelősségre a szakszervezetet De nemcsak a munkamódszerátadással van baj. Nagy a lemaradás a politikai tudatosító munkában. Ezt bizonyítja, hogy a népnevelők közűi csak 7 jelenik meg népnevelő értekezleten, hogy az üzemben szinte semmit sem tettek a klerikális reakció leleplezésére annak ellenére, hogy érezni lehet ak namunkáját. Van olyan dolgozó Is az üzemben, aki többszöri figyelmeztetés ellenére a ,,urazza“ a vállalatvezetőt. Bizonyítja a rossz népnevelőmunkát az is, hogy a portásnak mindegy, otí van-e fülkéjében „Neumann Lipót“ neve, vagy nincs és az sem helyes, hogy a dolgozók szakmai tanfolyam helyett elmennek szórakozni. Van tehát tennivalója bőven a cipő- gyári pártszervezetnek. Először is haladéktalanul be kell hozni a politikai munka terén fennálló nagy lemaiadás.t. Erre meg van a lehetősége a pártszervezetnek, mert vannak az üzemben öntudatos dolgozók, szép számmal. Ezekre támaszkodjék a pártszervezet és ahogy a váillalatvezető neki látott az üzem hiányosságainak kiküszöbölésé he«, tervszerűen, a hibák alapos megvitatásával azonnal fogjanak hozzá n népnevelőmunka megjavításához. a békeharc döntő jelentőségének, az ellenség leleplezése, a kritika és önkritika gyakorlása fontosságának tudatosításához. Ha így dolgoznak, akkor az elért eredményeknek nem lesznek az üzemen belül árnyékai és még s<zebb eredményeket érhetnek el a következő negyedévben. K. J. Nyílt ezz steg keö mondani, hogy kfflpoH- tSfcánk »era tűzhet! hí célul a békét. (Jerries .Burnham, amerikai szerző *A világuralomért" című könyvéből.4') Xn-Szat-Hl északkoreai parasztasszony volt. Eveinek számával ő maga sem nagyon törődött, de nem nagyon törődtek vele a szomszédok se. Mindenki tudta róla, hogy két fiút meg egy lányt már felnevelt, így hát negyvenen valószínűleg túl van már, de azt is látta mindenki, hogy még négy kisebb szaladgál az udvaron, tehát nem valószínű, hogy az ötvenet meghaladta. ö maga attól a pillanattól számítja életét amikor a kis faluban megjelentek a szovjet csapatok. Addig nyomorúság, állati munka a földesúr földjén, örökös, nyomasztó félelem — ebből állt ki az élete. Különösen a félelem. An-Szat-Hinek mindig volt valamitől félnie. Hol attól, hogy nem tud másnap mit tenni a család asztalára, hol attól hogy a felügyelők ismét véresre verik az urát, aki közismert volt a faluban lázongó természetéről. Félni kellett az uraktól, a japánoktól, és féltenie kellett a nap minden percében a két nagy fiát, akik valahol Kim-Ir-Szen csapataival irtották az ellenséget. Mindez megszűnt azon a napon. Milyen szép nap- Bogaras lett az élet_ «ezután. Földet kaptak a földesúr földjéből elkergették a felügyelőket, ^ férje vezető ember lett a faluban- Aztán egyszer csak megjöttek a fiai is, a néphadsereg egyenruhájában — tiszt 'lett mind fi kettő — és teljes lett a boldogsága. [ így tartott ez csaknem öt esztendeig, hogy aztán fegy nap újból megváltozzék minden. És most ismét iodavan a két fia, de elment velük a harmadik is. Aztán utánuk ment az apjuk. A legnagyobb lány egy hét. tel ezelőtt jelentette ki, hogy nem marad ő se tovább otthon, ő is elment harcolni. «A világpolitika minden kérdésébe» az intervenció, a fegyveres beavatkozás a normális eljárás.“ (James Bumhamt A világuralomért.) Csend volt a faluban. Az emberek legnagyobb része kinn volt a földeken, ki krumplit szedett, ki meg a kukoricát törte, ki meg az árpát vetette. A faluban inkább csak az öregek és a gyerekek voltak és csak az iskola nyitott ablakán hallatszottak ki a vékony gye- rekhangok, amikor a tanító egyet-egyet felszólított felelni. Dél felé járt az idő, ekkor kezdtek befelé szállingózni az emberek. Az utca szép egyenes, középen megy a. kövesút, kétoldalt meg a földes, úgynevezett nyári út. Ezen hajtottak a kocsik, a por csaknem teljesen elnyelte zörgésüket. • A hegy felől bukkantak fel, ott, ahol a szőlők élesen elválnak az erdőtől. Egy pillanat alatt, már égett a Patkóék háza. Aztán sorba Sinkóék, Mátéék, Gábri- sék háza repült hatalmas csattanással a levegőbe. Az utcán emberek rohantak első ijedtségükben összevissza. Megszólaltak a légvédelmi ütegek. Az iskolából ijedt gyerekek futottak ki. A következő pillanatban már levegőbe repült az is romjai alá • temetve a hátrébb maradottakat. Terítve volt a föld gyermekholttestekkel. Pár percig lehetett még hallani a távolodó repülőgépek búgását. ★ Ennek az írásnak az első része valóság, a második fele sose történt meg. Kistótfalut soha nem érte ilyen borzalmas repülőtámadás. Kistótfalun nem bombázták le se a Sinkóék, se a Mátéék házát s most is áll a vidám sárgásbarna kis állomás, körülötte az alacsonyra nyírott élősövénnyel. A gyerekek vidáman énekelnek az iskolában, az elsőosztályosok most tanulják a Köztársasági Indulót. 1 An-Szat-Hi gondterhelten Jön a folyó felöl rájuk gondol. Aggódik értük, de büszke is fiaira, férjére, lányára. ö maga is sokat fejlődött ezalatt az öt év alatt. Most már tudja, hogy az övéi mindnyájukért, minden koreai szabadságáért harcolnak. És ez nagy büszkeséggel tölti el. Dél felé jár az idő a nap szikrázóan süt. 'Álmos Csend van a faluban, még a Szél'se mozdul. Hirtelen hatalmas csattanás remegtette meg a levegőt. Előtte csak a másodperc töredékéig hallotta a gyűlöletes aiúerikai gépek zúgását és aztán már el is nyomta a robbanások zaja. A falu szélén hullott le az első bomba. Aztán sóiba a többi házakra. An-Szet-Hi még látta mint repül a levegőbe kalimpálva Pak-Un- Geh tízéves kislánya, látta égni az iskolát, aztán egy hatalmas csauanás és An-Szat-Hi nem látott többé semmit. Ez a hasonlat akkor jutott Kovács Mártonná eszébe, akkor gondolt erre amikor az egyik asszonynak magyarázta, hogy tulajdonképpen mit is jelent a békeharc. A tervkölcsönnel kapcsolatban jött fel erről a szó, most, hogy folyik a sorsolása. Kovácsné azt magyarázta, hogy a tervKölcsön több egyszerű kölcsönnél vagy sorsjegynél. Hogy a békénket is védjük vele. Éppúgy, min, ahogy a békét védjük az őszi munkák határidő előtti elvégzésével, a tanácsok megválasztásával, dol- gozo népünk hatalmának megerősítésével is. Védenünk keli, azt már tudja Kovácsné, mert szép boldog életünk van, — van mit védenünk! Azt is tudja, hogy Jék 6Zert az amerikaiak nekünk is Korea sorsát szánEzért harcolnak a kommunisták Rákosi Mátyás vezetesevet a békéért, minden erőnkkel, Hogy a ini ialvamkaí romba ne dönthessék! Javítsák meg munkájukat gépállomásaink pártszervezetei A gépállomásokra rendkívüli feladatok hárulnak a szocializmus építésének időszakában. Hogy ezeket a feladatokat a gépállomások sikerrel oldhassák meg, nem nélkülözhetik az erős pártszervezeteket, melyek irányítják, ellenőrzik az állomás termelési és politikai munkáját, melyek motorként viszik előre az egész gépállomást. A baranyai gépállomások pártszervezetei a nyári munkák megindulásáig csak részben töltötték be ezt a feladatot és munkájukban számos hiányosság mutatkozott. A nyári munkák eíött a Politikai Bizottság határozata komoly fordulatot idézett azonban elő gépállomásaink pártszervezeteinél. Miután a párt- szervezetek élére választott titkárok kerültek, lényeges javulás állott be munkájukban. Döntően ennek eredményeképpen sikerült gépállomásainknak elsőízben túlteljesíteniük előirányzatukat és 117 százalékot elérni cséplési tervük teljesítésében. Ugyancsak ennek köszönhető, hogy a megyei központhoz tartozó gépállomások együttesen a tarlóhántási tervet is túlteljesítették és 103 százalékot értek eL Ezen belül több gépállomás ért el kimagasló eredményt. így a kétúj- falusi gépállomás 175 százalékra teljesítette cséplési előirányzatát, míg a szigetvári 167, a vajszlói gépállomás pedig 154 százalékra teljesítette tarlóhántási tervét Ugyanakkor mind a cséplésben, mind a tarlóhántásban kiváló egyéni teljesítmények is születtek, mint Jávorka Lajos újpetrei, Garai Ferenc mágocsi, Stájer József vajszlói, Puskás Jenő villányi traktorosok 150—200 százalékos eredmények De már előbb te, a gépjavítások terén kibontakozott a kommunista példamutatás. így a villányi gépállomáson Puskás Jenő elvtáre 4 gép kijavítását vállalta, ugyanitt az állomás kommunista vezetői vállalták egy gép kijavítását és el is végezték a vállaltakat határidőre. Ebben az időben fejlődést lehetett tapasztalni a kritika alkalmazása terén is. A vajszlói gépállomás kommunistái például kemény kritikát gyakoroltak az állomás vezetője felett, aki nem látta meg a politikai és termelő munka közötti összefüggést. A nyári munkák óta eltelt időszak azonban azt bizonyítja, hogy a Politikai Bizottság határozata után támadt fellendülés csak időszakos volt, gépállomásaink pártszervezetei nem állandósították és még kevésbbé fejlesztették tovább áss elért eredményeket. Munkájukban újabb lanyhulás állott be. Ezt bizonyítja többek között az, hogy gépállomásaink mindezidáig — amikor már javában folynak az őszi munkák — tervüknek mindössze 67.7 százalékára kötöttek szerződést. Ha a visszaesés többi jeleitől el is tekintünk, ez az egy szám te figyelmeztet bennünket, hogy a gépállomások munkájában komoly hiányosságok vannak. A/T elyek ezek a hiányosságok, ameleyknek a szerződéskötésben való lemaradás csak külső megjelenési formája? Gépállomási pártszervezeteink munkájában mindenekelőtt komoly hibák vannak a pártépítés területén. Gépállomási pártszervezeteink — amint azt számos példa bizonyítja — teljesen a véletlenre bízzák a pártépítést. Nem törődnek azzal, hogy a termelésben élenjáró, kimagasló eredményeket elérő traktorosokat, akik egyéb vonalon is bebizonyították: méltók arra, hogy Pártunk tagjai legyenek, akiknek a munkásosztály élcsapatában van a helyük, felvilágosítsák erről és velük erősítsék párt- szervezetüket. így az ócsárdi gépállomáson, mely «I cséplésben 185 százalékos átlagot teljesített ée ahol tehát feltétlenül vannak kimagasló eredményeket elért, becsületes dolgozók, a nyári munkák megindulásáétól mostanáig egyetlen egy tagjelöltet se vettek fel! Hasonló a helyzet a szentlőrinci és még több gépállomáson. Másik döntő hiányosság — mely, részben az előbbiből fakad — az, hogy legtöbb állomáson még mindig elmosódik a Párt vezetőszerepe. Néhány állomáson annyira fajult, hogy a párttaggyűlések ée az üzemi értekezletek között is teljesen eltűntek a határok és legtöbb helyen a Párt vezetőszerepe csak apró technikai kérdésekben nyilvánult meg. Mindezeken túl döntő hiba gépállomásaink pártszervezetei munkájában. hogy nem folytainak kemény, kérlelhetetlen harcot az ellenséggel szemben. Nem leplezik le a gépállomásra befurakodott jobboldali szociáldemokratákat és kulákokat s ha le is leplezik, nem folytatnak kemény harcot azért, hogy a gépállomások megtisztuljanak az ellenséges elemektől. Ez a magyarázat* annak, hogy a bólyi gépállomáson kuliktól kezdve volt likörgyárosig az ellenség minden fajtája megtalálható és hogy a szentlőrinci gépállomáson még mindig kulák a főgépósx. De ugyanígy nem folytatnak harcot a legtöbb gépállomáson a párt- szervezetek az ellenséges nézetekkel szemben se. Elmennek például amellett, hogy az állomásokon Pártunk irányelveivel ellentétben „nőellenes“ hangulat uralkodjék, aminek következtében nem fejlődés, hanem visszaesés van a női traktorosok számárban. Erre semmi sem jellemzőbb, mint az ócsárdi gépállomás vezetőjének kijelentése, aki azt mondotta: „Legszívesebben azt vennénk, ha egyetlen nő sem volna az állomáson“. H ol van ezeknek a hibáknak * gyökere, mi ezeknek a súlyos hiányosságoknak a magyarázata? A hibák gyökere ott van, hogy a gépállomások pártszervezetei és ezek vezetői sem látják tisztán a gépállomások feladatait. Számtalan esetben megfeledkeznek arról, hogy a gépállomásoknak a szocializmus építésében sajátos szerepük van, mely nemcsak a mezőgazadság gépesítéséből áll, hanem ugyanakkor hatalmas politikai nevelő munkát, a dolgózó parasztságnak nyújtott állandó segítséget is jelent. De abban, hogy üyen komoly hiányosságok vannak még mindig gépállomásaink pártszervezeteinek munkájában, nagy része van a gépállo- mások megyei központja politikai osztályának is. A megyei központ nem nyújt megfelelő példát és segítséget a pártszervezeteknek eem * pártópítés, eem a termelés, sea as ellenség elleni harc terén. Gépállomásaink ipártszerveseteitoek sürgősen ki kell javítaniok ezeket a hibákat Meg kell kezdeniük a szervezett, céltudatos pártépítést, határozottan érvényesíteniük kell minden gépállomáson a Párt vezetőezerepét és kérlelhetetlen harcot kell indítaniok az állomásokra befurakodott ellenséges elemekkel szemben. A hibák kiküszöbölésében a gépállomások megyei központja politikai osztályának minden segítséget meg kell adnia a gépállomások pártszervezeteinek. A gépállomások működjenek sokkal szorosabban együtt a járási pártbizottságokkal, amelynek egyik jelentős feladata munkájuk irányítása és ellenőrzése. [Vonják szorosabbra kapcsolataikat a termelőcsoportokkal is, hogy. gépállomásaink sjkerrel teljesíthessék azokat a feladatokat, melyek most a* őszi munkákban és ezen túlmenően s szocializmus építésében rájuk várnak. T-AHINTŐPOR J
