Dunántúli Napló, 1950. augusztus (7. évfolyam, 176-202. szám)

1950-08-13 / 187. szám

4 N ftp h a 1950 AUGUSZTUS 13 Az etoiált hét. legjelentősebb, külpo­litikai eseménye továbbra is az a harc volt, melyet a Szovjetunió képviselője. Malik «Ívtárs folytat a Biztonság; Ta nácsban a béke megvédése érdekében. Ez a harc két vonalon foiyik: e'öszöT a Biztonsági Tanács törvényes össze' tételének helyreállításáére, azaz a Kí­nai Népköztársaság képviselője helyé, nck. biztosításáért a Biztonsági Tanács­ban, másrészt pedig a koreai kérdés békés rendezéséért. Az imperialisták képviselői, élükön az amerikai Austinnal, mindent elkö vetnek, hogy mindkét kérdésben elgán­csolják a Szovjetunió képviselőjének törekvéseit és szavazógépezetükke! nap mint nap bénítják meg és viszik tör­vénytelen útra a Biztonsági Tanács munkáját. Azonban, ahogy telik az idő a Biz­tonsági Tanács üléseinek megkezdése óta, úgy les: egyre világosabb, hogy müc az imperialisták céljai, akkor, amikor minden eszközzel meg akarják akadályozni azt, hogy a népi Kína képviselője elfoglalja az öl megillető helyet a Biztonsági Tanácsban és hogy miért fejtenok ki elszánt ellenállást az imperialisták a koreai kérdés békés rendezése ellen. Az első kérdésben, mety természe­tesen szorosan összefügg a másodikkal, az imperialisták magatartásának okai! így határozta meg a Pravda: „Az an­gol-amerikai többség azért akadályozza a kínai nép valód; képviselőjének be­bocsátását a Biztonsági Tanácsba, hogy szétrombolja az Egyesült Nemzetek szervezetét, erőtlenné tegye azt és sza­baddá tegye saját kezét az agresszió folytatására és kiterjesztésére". Ez az oka annak, hogy most még leplezetlenebből próbálják megakadá­lyozni a népi Kína képviseletét a Biz­tonsági Tanácsban, mint bármikor az­előtt, azért, hogy amint Matik elvtárs mondotta, Ázsia más vidékeire is ki­terjesszék az agressziót. A koreai kérdés békés rendezéséért folytatott küzdelem során Maiik eiv- társ többízben rámutatott a koreaj há­borít lényegére, arra, hogy Koreában polgárháború van két kormány köré tömörült tábor között. És ennek alap­ján élesen rámutatott Malik elvtárs arra is, hogy ki tekinthető agresezor nak a jelenleg; esetben. Visszaverhetet- len érveléssel, bizonyította be, hogy az amerikai imperialisták részéről forog fenn az agresszió esete, kiknek cse­lekedete pontosan kimeríti a Népszö­vetség által -1933-ban • elfogadott hatá­rodat szerint az •agresszió' fogalmái. Eszerint ugresszornak, azaz támadónak azt az államot, kell tekinteni ,,amely­nek fegyveres erői akár hadüzenet nél­kül is benyomulnak egy másik állam területére", „amelynek"■szárazföldi, légi, vagy tengeri erői egy másik állam te­rületét bombázzák Kik csinálják pzt? Az amerikai im­perialisták. Az agresszorok, a támadók. Olyan tény ez amil semmiféle gépsza­vazással, a dróton rángatott figurák sémiié!« kézfeltartásával, sem szemfor­gató hazugságokkal, sem nyílt robban­tási kísérletekkel — melyek nemcsak a Biztonsági Tanács, de az ENSZ szél- zúzására irányulnak ■— nem lehet el­takarni. Olyan lények melyek az egész világ közvéleményét az agresszorok ellen küzdő hős koreai nép melié ál­lítják, olyan igazság, mely a koreai nép harcával együtt biztosítja Korea népének győzelmei, az agresszorok csúfos vereségét, (Ijakb ppóvokácidk OlaszorszAgban Az agresszorok és csatlósaik azonban maguk is tudják, hogy az egész vilá­gon a becsületes emberek százmilliói elszántan állnak a béke megvédéséért, az agresszorok megfékezéséért folyta­tott haltban. És azt is tudják, ho.gv ezeket a milliókat mindenütt a kom­munisták, a legjobb hazafiak vezetik. Ezért indítanak újabb és újabb (átnn dásokat a nemzeti ellenállást vezető kommunista pártok ellen. Ilyen támadást indítottak nemrég a Japán Kommunista Párt ellen, föld alá kényszerítve vezetőit, betiltva lapjait. Hasonló fasiszta jellegű támadás zaj- i°ít le a múlt héten Kómában is. Sceíba munkásgyilkosságban edzett terrorbanditái rohamot intéztek a hét elején az. Olasz Kommunista Párt Ro­ma-városi központja és hét kerület; szervezete ellen. Vandál rombolások, tömeges letartóztatások kísérték ezt az aljas támadást, mely azonban ismét csak arra volt jó, hogy megmutassa az olasz nép tömegeinek, kikben hízhat. Az olasz nép ugyanis már tudja' számára a legnagyobb átkot a dollár­leső lakájul^ kormánya jelenti s az ellene való harcban azoktól várhat leg­többet. akiket legjobban gyűlölnek a Lakájok, de akiktől legjobban is fél­nek: a kommunistáktól Szavaznak az amerikai imperialisták dróton rángatott figurái a Biztonsági Tanácsban, Az amerikai küldött azonban rángathatja a drótot. A 450 milliós felszebaduU kínai népet nem lehet most már soha többé semmiféle szavazással elütni attól, hogy döntő tényező legyen ,a békéért vívott harcban. Ä TOTÁLIS ELNÖK A fö!d napkörüli keringésének rendszerét a nagy Kopernikusz fe - dezte fel A Wall-Street olyan rend­szerrel óhajtja helyettesíteni, amely­ben a föld az Egyesült államok kö­rül keringene. Ennek a rendszernek a felfedezését a kis Trumanra bíz­ták. Trumannak megparancsolták azt is, hogy fedezze fel saját színelméle­tét. Az „I. G. Farben”, a „Standard Oil” é3 Dupont kartelek közt mostan­ié.' kezdve szerződésileg csak két színt ismernék el, a fehéret és a vöröset. Aki nem fehér, az vörös. A nemzétközi vegyimonopoliuínok be akarják vezetni a kötelező dalto- n:\zmust: fehér terror segítségével át akarnak festeni vagy meg akarnak semmisíteni minden vöröset a leg­modernebb eszközökkel, olyanokkal amelyek nem maradnak messze a hitleri idők gázkamrái mögött. Az amerikai elnöknek még a tu­domány birodalmával is foglalkoz­nia kellett. Truman nekigyürözkö- dött, hogy bebizonyítsa, az Egyesült Államok és csatlósáilamainak 4Ö0 millió lakosa több, mint az a nyolc­százmillió, amely a világ szabad ré- 'szében él és a Szovjetunió körül tö­mörül. Jaj annak « newyorki, vagy wa­shingtoni matematikusnak, aki ra­gaszkodni szeretne a számtan régi szabályaihoz. Jaj annak, aki hangoz­tatni merné, hogy a kapitalista álla­mok népei a leghatározottabban vonakodnak harcolni és meghalni az amerikai pénzeszsákok érdekei­ért! Truman a Wall-Street legfelsőbb parancsára kezelésbe vette az irodai a:at is. A totális diplomáciának arra van szüksége hogy az emberek fe­jében to ;es sötétség uralkodjék Az egyszerű embernek nem szabad meg­értenie, hogy . az amerikai világ- uraimi tervek megvalósítása égy •egységes, óriás méretű koncentrá­ciós táborrá alakítaná át az egész világot; ezért többé nem szabad gon- dolkodniok. És a bűnügyi regények 55 milliós hadserege a műk évben már meg is indította támadó hadjá­ratát az amerikai olvasók józan esze ellen. Eli kell ismerni, hogy Truman bi­zonyos sikereket ért el abban a kampányban, amellyel ki akarja ol­tani a világosságot a fejekből. Ezt megerősítette nemrég Dr. William Manrűnger, az egyik legismertebb amerikai idegorvos. Az általa felsorakoztatott statisz­tikai adatok szerint minden tizedik amerikai családban van egy elmebe­teg, aldt elmegyógyintézetben tarta­nak. (Egyes gazdag családok, 'ami­lyen például a Forrestal -család, megengedhetik maguknak, azt a fényűzést, hogy elmebetegeiket a kormányban helyezzék el.) Csaknem kétmillió amerikai nem tud eleget tenni katonai kötelezettségének, mert idegbetegségben szenved. To­vábbi hétszázezer amerikait ugyan­ilyen okból elbocsátottak a Hadse­reg kötelékéből. Manninger adatai szerint több, mint egymillió ameri­kai gyermek — idegbeteg. Az amerikai lakosság e roppant nagy hányadához, amelyben nem kis számban vannak a „hidegháború” áldozatai, hozzá kell még számítani az idült alkoholisták és az ópium, kokain és egyébb kábítószerek élve­zőinek négymilliós hadseregét; a fel­nőtt és kiskorú bűnözőket, akiknek a száma Amerikában rendkívül nagy és naprdl-napra növekszik, akárcsak az elkövetett visszataszító bűncselekmények száma. Az elmék teljes elsötétítésének tervei, amelyeket Trumán és- „totá­lis kormánya” eszeltek ki, máris sok vereséget szenvedtek. Vereséget szen­vedett az az új ideológiai „Marshall- terv” is, amely Truman és Acheson hirdetnek. A béke hívei tudatára ébrednek erejüknek, fokozzák szer­vezkedésüket és fáradhatatlanul vonják a maguk oldalára azokat, ibriknek érdekében folyik e harc. de akik eddig nem .csatlakoztak hozzá. hogy elítélték Tiíoék áruló politikáját és nyíltan kifejezték rokonszenvűket a béke és demokrácia tábora, s védő­bástyája, a Szovjetunió iránt. Zágráb, Ljubjana, Zseleznik, Itakovica, Móri* bor, Kasa, Dervar ipari központok fi* atal munkáshazafiainalc ezreit vetették börtönökbe, vagy koncenlrác'ós tábo­rokba, csak azért,, mert bátran lelep­lezték Titoék fasizált ifjúsági szerveze­teinek áruló tevékenységét, amelyeket az országban joggal neveznek „Titler jugendnek“. Titoék véres terrorja azonban nem tudja megtörni a szabad­ságszerelő jugoszláv ifjúság akaratát, nem tudja az ifjakat és leányokat en­gedelmes rabokká tenni. C sak erőszak alkalmazásával sike­rül (de még ez sem mindig) if­jakat és leányokat összeterelni ingye­nes munkára. így például Tszlibon fa­luban (Kocsani körzet) letartóztatták az egész ifjúságot, mert nem .akart megjeienui a gyülekező helyen és fel­fegyverzett rendőnc&apatok fedezetével vitték a hegyek közé erdőiUermeiésre. Szokolári faluban, amely ugyanebben a körzetben van, a rendőrök a mun­kaerők mozgósítása során elfogtak egy legényt, aki nem volt hajlandó belépni az „önkéntes brigádba“ és az egész lakosság megfélemlítésére kikó'.ötlék. Ebben a helyzetben hagyták néhány ftapon és éjszakán át. Most Szerbia, Bosznia és Szlovénia bányáiból az an­gol-amerikai imperialistáik részére szí­nes fémeket termeinek, ki a kényszer­munkára kárhoztatott ifjak és leányok tízezrei. Valamennyit karhatalommal szállították a munkahelyre. Kaszárnyái rend-őrterr or-rendszert vezettek be számukra. Au uralkodó fasiszta klikk a ju­goszláv ifjúságot éppen úgy, mint a*' egész dolgozó népet, embertelen ki- merítő munkára és ínséges cugödésre ítélte. Jan Kari .Wonde. a lengyel köztársaság követe» aki nemrég tért haza Bc'.grádbó'l, Varsóban a sajtó képviselőinek' elmondotta, hogy a Tiio-Mik!b molyén irgalmailanúl ki­zsákmányolja a jugoszláv dolgozókat és elsősorban az ifjúságot és hogy a nyomornak milyen, mélységébe süly- lyedt a városi és falusi 'lakosság, „Elég az átlagos polgárokra, különösen az if jakra és leányokra pillantani,.— mondotta Wonde, -h s rongyos ruhá­jukból, fáradt arcukból és fénytelen szemükből ki lehet olvasni életük egész tragédiáját, amelybe Ti!ónak és kűkkfénete áruló politikája sodorta őket". A jugoszláv ifjúság, amelyet az acgol-amerikad imperialisták nyere­ségei kedvéért és a belgrádi kényúrak. személyes gazdagodása érdekében kc- gyetilenüí .aizsákmányolnak» e'.viselhe-; felien feltételek közt él, A szó szoros értelmében fizikailag irtják őket. Kü­lönösen nagy a halandóság azoknak az ifjaknak és leányoknak a körében» akiket a színes fémek bányába haj­lottak cink- króm- réz, higany, ólom, stb. kitérmeiés'éfé. Nemrég . Mi lián Neorecsics, a fasizált- ifjúsági szerve­zet titoista vezére elismerte, hogy’ az országban minden' négy ifjú közül egy lüdöbajban szenved. A valóságban ez a betegség a jugoszláv ifjúság körében sokkal nagyobb mértékben pusztít, a «zó szoros érteimében kaszál sorai­ban. A jugoszláv ifjúság nagyon is tisz­tában van azzal, hogy az ural­kodó kbltk kalandorpolitikájóért néki kel! majd vérével fizetnie. -Ezért- egyre 1 keményebben és erőteljese,'-,ben fordul szembe népének árulóival. Ez év ta­vaszán például a fiatal munkásuk, és parasztok szó . szerint bojkottá'-iá.k az ; általános katonai kiképzést. A Tito- hadseregben lévő ifjak is kezdik bát­ran kifejezésre juttatni véleményüké! az imperializmus belgrádi bérenceivel szemben. Kreacsics tjtoisla tábornok beismerése szerint csupán Mis kato­na] kerületében több, mint 15 olyan eset fordult elő, amikor katonák és altisztek nyilán elítélték a mai jugo­szláv kormány népellenés politikáját Az újonnan feltámadó kommurtM* szervezetek körül tömörül ország-reite Jugoszlávia egész élenjáró forradalmi ifjúsága, telve azzal az elszántsággal» hogy tevékenyen segít népének a Tuo- Bankovjcs- fasiszta klikk' ellen vívott harcában. J ugoszláviai tartózkodásom alatt egy vasárnapon Belgrad központ; parkjában, a Kaiernagdánon találkoz­tam egy fiatalemberrel (nevét szándé­kosan hallgatom el, nehogy reá irá­nyítsam a Tito-rendőrség , bosszúját). A parkban sétált, alig tudta mozdítani a lábát és nyilván azért «'határozta, hogy pihen egy keveset. Leült melléin a pad rá. Hajlott alakjára, sápadt, ki­merült arcára és fényié'en szemére pillantva akaratlanul arra gondoltam, hogy Auschwitz, vagy Majdanek egyik volt rabja tol mehettem. — A hitleristák fogságában volt? — kérdeztem tőle. — Igen, fogságban voltam — felelte és miután gyanakodva szétnézett, hoz­zátette: — He nem a hitleristáknál, hanem Rankoviesraál ... Fürkészve nézett minden járókelőre, aztán elmondta nekem, hogyan lett 18 éves, életerős fiatalemberből tíz hónap alatt rokkant és hogyan öregedett meg idő előtt. Ez történt vele. B fejezte gimnáziumi tanulmányait. Egy napon, amint társaival a tanterembe léptek, az asztalokon röp- iratokat találtak, amelyek harcra szó­lították az ifjúságot az áruló Titoék ellen. Elolvasta a röpiratot, majd a zsebébe gyűrte. Ugyanígy tettek osz­tálytársai is. Félóra múlva rendőrök rontottak a gimnázium épületébe. Sze­mélyi, motozásokat végeztek, s úgyszól­ván minden tanulónál találtak >öpira­tokat. Az iskolából egyenesen a bel­grádi gyűjtői ogházba szállították őket. Kegyetlenül elverték, s a legválogalot- tább kínzásoknak vetették alá a gim­nazistákat, hogy kivegyék belőlük, mi­ként került az iskolába a titkos röp- irat és hogy ki vezeti a gimnáziumban az illegális szervezetet. Valamennyien állhatatosan kitartottak. Több hónapos kínvallatás után a gimnazistákat más rabokkal, köztük a belgrádi üzemek sok fiatal munkásával és sok diákkal együtt, elszállították az Adriai-tenger valamelyik szigetére. Ott márványt fej­tenek a Tito-Téte kényurak villáinak és palotáinak díszítésére. Rabságban tartott hazafiak százai haltak meg na­ponként a kimerítő rabszo’ga-munká- tól és a tettleges bántalmazásoktól a fiatalember szénié láttára. A z éhségtől és az erejét meghaladó munkától megnyomorodott és kimerült ifjút, aki közben munkakép­telen lett, átszállították a partra és elvitték egy vajdaság; koncentrációs táborba. Itt véletlenül megakadt rajta a rendőrorvos szeme és azt javasolta a porkoláboknak, hogy eresszék haza „ezt a' már vés vél vielen, kétlábon járó halált“. — Azt kérdezi, — mondotta befeje­zésül szomszédom, — hogy voltara-e fogságban? Higyje el, hogy amit én átéltem, az rosszabb volt minden fog­ságnál ... Én már fndom, mit jelen* tenek a Rankovics-féle börtönök! Lát­tam, hogyan ömlik ott legjobb embe­reink vére. Titoék irgalmatlanul bánnak a for­radalmi ifjúsággal. Ez év telén* például Rankovics janicsárja; Belgrádban és az ország más nagy városaiban külön börtönöket és koncentrációs táborokat szerveztek, s ezekbe gyűjtik a „meg­bízhatatlan“ ifjakat és leányokat. Az utolsó két év folyamán csak Belgrad főiskoláiban körülbelül hatezer diákot tartóztatlak le. Az volt a „bűnük“, Á russzéi járási népi tanács egy éve A bolgár népi tanácsok egyéves működésük alatt■ az állami feladatok és országos jellegű kampányok hatalmas munkája mellett — széleskörű építő munkát is kifejteitek. A bolgár falvakban sorra gyulladt ki a villany, új iskolákat, kultúrházakat, egészségügyi- és szülőotthonokat építettek, többszáz kilométernyi új útat létesítettek. Számos tanács egész sor ialuícj. lesztési intézkedést hajlott végre, olymódon is teljesítve a választás előtti ígéretét. Russzéban a járási tanács Igen eredményes munkát végzett. A járás­ban túlteljesítették c terménybeadási tervet. Ezenkívül a tanács u járásban 270 dekaron létesített új szőlőültetvényt, 42 keltelöállomást szerveztek. A termelőszövetkezetek részére 27 isíálót, 7 íészert, 5 disznóólát és 2 ter- ményraktárt építettek. A tanács gondoskodásának eredményeképpen a szö­vetkezetek igen szép terméseredmény eket értek el. A járási középítkezések keretében megjavították a megrongált utcák és terek burkolatát, ezenkívül 16.350 négyzetméternyi területen új útbur­kolatot építettek. Fokozott gondot íoidítottak a falu vízellátására és e cél­ból a régi kutakat kijavították és ezenkívül több új kutat építettek. A járás területén 260 dekát mocsaras területei csapoltak le, 17.700 méter hosszéi villamosvezetőket, valamint 6520 méter hosszú tclaionvonalal fektetlek le. A járáshoz tartozó lalvakban három új szülőotthont, öt gyermekböl­csődét, három fogorvosi rendelőt és hét egészségvédelmi tanácsadó állomást nyitottak meg. Ezek a kiragadott példák, jellemzik a népi tanácsok egyéves műkö­désének eredményeit. Megállapíthatjuk c példákból is, hogy a tanácsok hasznos munkát végeznek és hozzájárulnak a szocializmus építéséhez, a nép kultúrájának és életszínvonalának további emelkedéséhez. r" Elméleti színvonalunk emelé­sét segíti elő az ßnyes és aÉtszoipííaiss rendszeres olvasása A jugoszláv ifjúság harcba száll a fasiszta klikk ellen

Next

/
Thumbnails
Contents