Dunántúli Napló, 1950. augusztus (7. évfolyam, 176-202. szám)
1950-08-13 / 187. szám
1950 AUGUSZTUS 13 ' ianTM BÉXÉEMi'ifc r * ,A Magyar Népköztársaság társadalmi rendjének alapja a munka.” (Alkotmány 9. §. 1. pont). — Hát persze, hogy nem volt ez mindig így — emeli fel hangját id. Szí lágyi József elvtárs, a bőrgyár nyers- börraktára előtt. Hát bizony nem volt mindig ilyen helyzetben Szilágyi elvtárs és család ja, mint. amilyenben most. Kis kertvárosi lakásukban sokszor beszélt feleségével a dolgozók sanyarú helyzetéről, a tőkések kizsákmányolásáról. Sokszor végignézett négy fiatal gyermeken és feltört belőle az apai aggódás: „Csak legalább ezeknek terme jobb, fia felnőnek." 1940—41-ben nemigen látta a kiutat sivár helyzetéből, A napi 16 órás haj- csármtmka letörte reményét és igen sokszor úgy érezte: „Itt még sokáig nem lesz változás." Hunkából igyekezett megélni és arról ő nem tehetett, hogy ez alig- aUa sikerült. Egy héten 90—75 órát dolgozott és ezért, kapott 28 pengő fizetést, ami hatodmagára csak a leg- (tzükösebb megélhetést biztosította. Ebben az időben még a meszes-műhelyben faragta a bőrt, forgatta a nehéz, vizes bördarabokat. Nehéz volt az élete. A gyerekek nőttek, mindig több ruhára, több élelemre volt szükség. A háborús évek azt eredményezték, hogy még jobban össze kellett húzni magukat Ahogy egyik oldalon fokozódott a nyomorúság, sűrűsödött a keserűség, a másik oldalon úgy érett az öntudata: .'^Meglátjátok, nem marad már így so—- Te Józsi, ne beszélj ilyen hangosan, mert meghallja valaki és mi lesz velünk — figyelmeztette többször a felesége. Vigyázni kellett minden szóra. Besúgók, a nyilas és Gestapo -brigantik figyelték a munkásokat A következő hónapokban mindig csendesebben és csendesebben mesélte el az újságokat feleségének, de egy szerda reggel — 1944 novemberében — hangosan, boldogan kimondta: Szabadság! Hej, ,de más jóit a helyzet mikor a felszabadulás után újra megindult a gyár. A tőkés még ugyan ott volt, de már nem volt sok szava. A hónapok mintha madárszámyon repültek volna. Jött ugyan az infláció, de ekkor már az a biztos tudat fűtötte^ hogy pár hónapról lehet csak mindössze szó. A Párt czavára is segített megrövidíteni mtinkaverscnyévcl, többtcrmcíésével az infláció idejét. „Minden munkaképes polgárnak jogi, kötelessége és becsületbeli ügye, hogy képességei szerint dolgozzék.” (Alkotmány 9. §. 2. pont). 194S-ban brigádot alakított. Nem oent könnyen, de győzött. 160—170 »zúzalékot teljesítettek. Jól megszervezték a munkát és jól végzett munkájáért hetenként 250 forintot keresett. Szépen gyarapodott az otthon. Az elnyűtt ruhák helyét mindig több cs több új foglalta el. Uj ruha került a gyerekekre és már futotta iskoláztatásra, könyvekre, szórakozásra. Jó munkájáért 100 forint jutalmat is kapott. „A Magyar Népköztársaság különös gondot fordít az ifjúság fejlődésére és nevelésére; következetesen védelmezi az ifjúság érdekeit,” (Alkotmány 52. §.) Vidám tekintetéi síírfíu végig jártat ja a megrakott kocsin. Nézi a bőröket. Amikor pár pillanatra ráér, szabadjára engedi gondolatait. Lengyelország felé. Béla fia Lengyelországban van úttörő-táborban, jó munkájának jutalmául. Ki is érdemelte, ö szervezte meg Kertvárosban az úttörő csapatot. — Jó dolga van, fejlődik a gyerek. Aztán a másik fiára gondol, a Sándorra, aki DISZ-iskolán van. — Okosodik a gyerek. Mikor esténként számba veszi az életet, eszébejut; Mennyivel jobb, menynyivel más, szebb az élet. Bár nekem lehetett volna ilyen sorsom fiatalkoromban. A jobb életért harcolt, mióta élt. A győzelemhez a felszabadulással érkezett el. A nyomorgásrtak, a szolgaságnak, a megaláztatásnak már őf éve vége. Szilágyi Józsefé és a többi becsülete® dolgozóé a hatalom ebben az országban. Ennek a hatalomnak á gyümölcsét élvezi Szilágyi elvtára. Hát vigyáz is erre a hatalomra. Míg a meszes-műhelyben dolgozott, a versennyel, többtermeléssel. Most, hogy a nyersbőrraktárban van, szintén versenyez önmagával, az átvétel hibátlan megszervezésével. Ezt ajánlotta fel a Koreai Hét sikeréhez. Ha a meszesben lett volna, akkor biztosan vagy 30—40 százalékot túlteljesítést vállalt volna, — Mnnka ex is, munka az is — — mondja. Itt is ugyanúgy lehet és kell dolgozni a békéért, az imperialista háborús uszttók vereségéért, munkásosztály hatalmának további szilárdításáért és alkotmányunk megvédéséért, akár a meszes-műhelyben. Szilágyi elvtárs jól látja, mit jelent a béke. Ezért dolgozik lelkesen és ezért vigyáz éberen arra, hogy a béke ellenségei ne tudjanak semmi kárt tenni. „A Magyar Népköztársaság biztosítja a dolgozóknak a pihenéshez és üdüléshez való jogát,” (Alkotmány 46. §. 1. pont). — Egy hónap szabadságra megyek hamarosan — mondja mosolyogva. Elutazik Debrecenbe, meglátogatja a szüleit, öt, vagy tíz évvel ezelőtt ezt sem tehette meg. Most meg ötvenszá- zalékos vasúti jegyet, teljes fizetést kap. Gondatlan lesz pihenése. — Ez bizony a Róthék alatt még álomnak is szép lett volna. Ma már erre is lehetősége van Szilágyi elvtérsnak, csakúgy mint a többi dolgozónak. És ezenkívül sok má6 mindenhez van lehetősége, joga. Ezeket a jogokat 1949 augusztusában törvénybe iktatva kapta meg Szilágyi elvtárs ia, amikor Rákosi elvtára beterjesztette a Magyar Népköztársaság Alkotmányának törvényjavaslatát. Örömmel fogadta ö is, akár csak a többi dolgozó, mert tudta, hogy az alkotmány a dolgozók boldog, szabad életének a törvénye. — Soha nem volt ilyen szép életem és nem volt ilyen élete a családomnak sem — mondja Szilágyi elvtárs és jól tudja, hogy ezt a jó életet Pártunk, alkotmányunk biztosította számára is. Az alkotmáúy ünnepére Szilágyi elvtárs is, — mint a többi millió és millió magyar dolgozó — több és jobb munkával készül. Kászon József Eredményeink láttán már 30 új tag jelentkezett csoportunkba — írják az ócsárdi Rákóczi tszcs tagjai Karádi Katalin Pogány László augusztus 16-án, szerdán Hádor Étteremben vendégszerepelnek BÄPOU.O 16-áif, B Legény a Tajgáről Szovjet vígjáték egy sztahanovista aranyásóról. Előadások 5-7-9 órakor. Vasárnap d. c. 10 órakor MATINÉ IDAUn&DlB CS4PÍS 70 fillérre® helyárakkal. Ü»AHIÄ r?-éifi\ Fehér homály Hétfőn: LEGÉNY A TAJGARÖL Előadások fél 5. fél 7, fél 9-kor KERJL'-MOZI 16-ái fi | Csehszlovák film. Fehér homály Előadások hétköznap 6—8, vasárnap 4—6—8 órakor. i, az ócsárdi „Rákóczií** termelőcsoport tagjai nagy örömmel számolunk be arról a nagy jövedelemről, amelyet egy év alatt a társasgazdálkodás, biztosított a csoportnak. Először is leírjuk azt, hogy milyen nagy volt a földterület, mekkora területünk volt ehetve és mennyi termést kaptunk róla. Búzavelésünk 61 hold, erről terméseredményünk 752 mázsa. Tehát 12 mázsa és 33 kiló holdanhint. Rozsvetésünk 16 hold, eredmény: 221 mázsa. Cukorborsó vetésünk 5 hold, termett rajta; 30 mázsa. Kendervetésűnk 5 hold, eredmény 25 mázsa, 30 kiló (a szalmájáért külön zsákokat kapunk). Ezeken kívül még sok mást is vetettünk. Cukorrépánk, burgonyánk, sárgarépánk, dohányunk és kukoricánk mind bőséges termést ígér. Az igaz, hogy egész évben odaadóan dolgoztunk, mert tudtuk azt, hogy csak jó munka kozza meg bőségesen a gyümölcsét. Tudtuk azt, ha idejében végzünk a munkákkal jobb és nagyobb termést kapunk. Az aratás után a csépied munkákban is helytálltunk. A csépiéinél átlagban kevesen voltunk, 24 munkaerő helyett tizenkettőn dolgoztunk « gép nél, mégis napi 190 mázsás átlagol értünk cl liz órás munkaidő alatt. Mi a szép eredményeket nem dicsekvésből hangoztatjuk az egész világ előtt. Ezek az eredmények a való ságon alapulnak és örömmel mondhatjuk el mindenkinek. Jószágállományunk is gyarapszik. Van 100 darab hízónk, van húsz darab hízott linónk (600 kiló körülbelül egy-egy), húsz darab anyakocát is tartunk és háromszáz birkái amelyeknek a gyapjút értékesítjük Mindezek nagy értéket képviselnek és büszkén mondhatjuk a magunkénak. Ezért figyellek fel ránk az egyéni gazdáit és ezért akarnak cső porttagok lenni a becsületes ócsárdi dolgozó parasztok közül nagyon sokan. Harmincnégy tagja volt eddig a ml csoportunknak. de erre az őszre harminc új tag jelentette be a belépését. Harmincán jelentkeztek, hogy jövőre ők is velünk örülhessenek a bőséges termésnek, n napról-napra szépülő életnek. Most úgy érezzük, hogy egy új és szép világ kapuja nyílt meg előliünk. Egy olyan új világ, ahol minden gondot, nélkülözést eloszlat a becsületesen, szorgalmasan ' végzett munka ahol szeretettel gondoskodik a dolgozók szép életéről a Párt, Rákosi elvtárs. Most nagy ünnepre, alkotmányunk egyéves fordulójának megünneplésére készülünk a falu dolgozó parasztjai val. Ügy érezzük — különösen nu csoporttagok — hogy végtelenül hálásaknak kell lennünk boldog életünkért. Hálával tartozunk a Pártnak, a nagy Szovjetuniónak, a szovjet népnek, mert. felszabadultunk, mert szabadon dolgozhatunk, boldogan élhetünk. A „Rákóczi“ tszcs Ócsárdon azzal készül augusztus húszadikára, hogy az eddigi taglétszámot megduplázza és meggyőző agitációval sok új tagot szerez a csoportnak. AZ ÓCSÁRDI „RÁKÓCZI“ TSZCS TAGJAI. HARC A BÉKÉÉRT A békefvet aláírta & Szovjetunió egész felnőtt lakossága. KépünS azt mutatja, amikor Szergej Vavilov, a Szovjetunió Tudományo* Akadémiájának elnöke, aláírja a felhívást. A román dolgozók egyhangúlag követelik az atomfegyver befilfÄ- sát és harcosai síkraszállnak a béke ügyéért a nagy Szovjetunió mellett, az imperialista háborús gyújtogatok ellen. A képen * Filaret-gyár munkásai aláírják a békefelhívási „Le a háborúval“! „Békét Vietnamnak!" jelszavakkal vonultak ki Paris utcáira a béke harcosai, hogy követeljék a hadműveletek azonnali beszüntetését a vietnami nép ellen, amely országénak szabadságát és függetlenségét védelmezi. AGITÁCIÓ AZ ÉJJELI MŰSZAKNÁL Mielőtt a mozdonyvezetők és a fütök hozzákezdtek volna éjszakai munkájukhoz, összegyűltek a pályaudvar épületében. Már vart rájuk Rubinov, az agitátor. Rubinov először a muH alkalommal felvetődött néhány olyan kérdésre válaszolt, amire akkor hirtcle- nében nem tudott pontos feleletet adni. Aztán beszélt a koreai nép nagy győzelmeiről, az amerikai imperialisták provokációiról és ismertette a hírhedt Schumcn-leryct. után sorra felszó beszámolja laltak a hallgatók. Bikin mozdonyvezető például elmondta, hogy mit tapasztalt a gafconaszállítássál kapcsolatos mozdony-előkészítő munkálatok- nál: — Bizony, akad még nálunk hiányosság — mondotta. Itt van például Bocskércv mozdonya. A gép hátsó hengerfedele és a ■ tctőlemczek átengedik a gőzt. Danilov mozdonyának armatúrája nincs kijavítva és ezerig olyan, mint valami füstölgő teafőző Ez nagy hiba, meri ha a gőz a mozdonyvezető szemébe csapódik, akkor nehezen figyelheti a jelzéseket. Mások is hozzászólnak a beszámolóhoz cs több példát sorolnak fel arra vonatkozó.,n. hogy milyen hibákat keü kikűszöbö’oi munkájukból. A vasút dolgozói »** n ós őszintén beszélnek, mert szeretik Rubinovot, aki mint mozdonyvezető, személyes példát mutat cs már többizben is megdöntötte a mozdonyvezetés elavult normáit. Ru- binov gondosan késiül agitációs előadásaira és gyakran lehel látni a vasúd központ pártszervezetében, amint, éppen könyvekei, vagy újságokat tanulmányoz. A vasúti dolgozók között egyébként is megélénkült az agitáció. A pártszervezet vezetősége különösen fontosnak tartja az éjszakai munkacsoportokkal való politikai foglalkozást. Az éjszakai agitáció azért jelentős, mert az éjszakai műszakok munkája akkor illesz- kedhetik be egyenletesen az egósznapi nmnkatcrvbe, ha folyamatosan végzi a munkát, ha nem marad le a nappali műszakkal szemben. a vasúti dolgozók számára nem az a probléma, hogy az éjszakai váltás ugyanolyan teljesítményt nyújtson, mint a nappali. A munka jó megszervezése folytán ez ma már természetes. A verseny azért folyik, hogy a régi normák megdöntésével, újításokkal és megtakarítással növeljék az éjszakai vasúti dolgozók teljesítményét. — Valamennyien tapasztalhatjuk — mondja hallgatóinak Rubinov , milyen fontos a tervszerű munka. Ha például Ivanov nem áliítaná össze ideiében a vagonok tolatásának rendjét, akkor sok idő veszne kárba, amíg almir kalma® vágányokat kapna a rendezi* elvégzésére. A vagonok vesztcglése «6 esetben nagymértékben hátráltatná a gabonaszálUtás munkáját. Nemcsak a* államnak, hanem a kolhozparasztoknak is tartozunk azzal, Hogy tervére felüli gbonabeadásukhoz hasonlóan, mi is tervcnfelüli teljesítményt nyújtsunk, A közelmúltban Ruboniv rámutatott arra, hogy milyen fontos dolog aj vasúti pálya rendezése, a váltóbcrenr1 dezésak megerősítése ós a pályatest rendben tartásával kapcsolatos egyéb munka. Az agitáció eredmény« mindjárt másnap megmutatkozott. Az egyik váltóőr, Vinogradova felkereste az ál- Iosmásíőnököt és új kulcsokat, kért <* váltók lezárásához. Treljakova olajat igényelt, hogy kitisztíthassa a váltókat. Mások is hozzáláttak a rendcsinálás« hoz. az eiszaKa dolgozó vasúti munkások nagymértékben hozzájár rultak a teherszállítási lerv határidő előtti teljesítéséhez. Terven felül eddig több, mint kétezer var gont raktak meg. A vasúti állomás, jó munkájáért, megkapta a minisztérium vörös vándorzászlójál. A vasúti dolgozók inuikaeredményeitcn nagy része vau a vasúti pártszervezetnek, amely élére állt a termelékenység emeléséért, a se'ejt csökkentéséért és á megtakar látásért folyó munkaversénynek.