Dunántúli Napló, 1950. augusztus (7. évfolyam, 176-202. szám)

1950-08-27 / 199. szám

TOO AUGUSZTUS 27 K PF t Q Az idei aratás ötéves tervünk első aratása volt. Az időjárás szeszélyeitől eltekintve mindenkinek egyéni szor­galma szerint fizetett a föld. Aki ta­valy jól előkészítette a talajt és egész évben jól dolgozott, bő termést taka­ríthatott be, amelyből eladhatta a fe­leslegei és ezen keresztül valóra vált­hulla egyéni terveit. Magyarszéken ezek az egyéni ter­vek mindenkinél különbözőek voltak. Poácr Ferenc kilenchoklas bíró pél­dán! az egész családot fel akarta ru­házni, cipőt is akart vásárolni a gyer­mekeinek, Gállá György télikabátot akart venni magának és a feleségének is és mindkettőjük meg is vásárolta mindazt, amit előirányoztak. Fodor Ferenc szorgalmas ember hí­rében áll a községben. A kilenc hold l'öidet, amely olt fekszik az I.. H-> és a III. kerületekben, gondosan, lelkiis­meretesen munkálja és példát mutat a község valamennyi dolgozó paraszt­jának. t/, aratással is az elsőn k.«- /.bn végzett, a csépléssel ugyancsak az elsők között lett készen. Alig várta már, hogy az utolsó szem is kihulljon a zsákokba és felrakhassa a kocsijá­ra, hogy a szövetkezeti terményrak­tárba vigye. Elment vele a három gyereke is, hogy szemtanúi lehessene. nek a mérlegelésnek és ott legyenek akkor is, amikor édesapjuk a- sok ga. bonácri megapja a pénzt. Az asszony­nak. aki otthon várta őket, kilenc­százharminchét forintot adott kezébe az ura, amit a nyolc mázsa „C" je- gye* búzáért és a négy mázsa nyolc kiló beadott árpáért kapott. Még ugyanaznap átment az egész család a szövetkezeti boltba, hogy be. vásároljanak. Eljönnek ide naponta Jóért, paprikáért, háztartási cikkekért, cukorkáért a gyerekeknek, vagy egy- egy üveg sörért, de most komoly be­vásárlásra került sor. Míg a nagy- leány a selymek és szövetek között válogatott, az asszony a zománcozott, lábasokat nézegette, az ura meg a bakancsot próbálgatta. Gyorsan vá. lasztottak, mert át akartak menni a szövetkezeti kocsmában rendezett áru­bemutatóra is, hogy ott is körülnézze­nek. A nagylány rnh.it kapott hatvannyolc forintos szövetből, Fodor, né kartonruhát vásárólt magának, Fo­dor elvlársnalt megvették a bakancsot 116 forintért és zoknit is kapott hoz­zá. A legkisebb gyereknek jól mos­ható ruhácskákat vettek. Ar. árubemu­tatón miután mindent megnéztek, úgy határoztak, hogy mindkét fiúnak sző. ▼ctruliát vásárolnak és ingeket is vesznek. így kapott az egyik gyerek kétszáz, a másik pedig négyszáz fo­rintért cgy-egy öltönyt, inget és sap­kát Is a ruhához. A Fodor család tervei megvalósul­tak, sőt még több is került a pénzből, mint amennyire számítottak. A terv­ben nem volt benn sem a nagyleány, sem a kisgyerek cipője. Fodorék tér. veihez, hasonlóan valósultak meg Gallóéké is. Galló György tizennyolc holdas dolgozó paraszt, aki gyors és túlteljesített beadásáért az elsők közé került a begyűjtési versenyben. A fiatalasszony három hónapos’ kisleá­nya mellett ül a barátságos lakásban ás arról beszél mit vettek azou az összegen, amit a huszonhét mázsa „C"- re leadott gabonáért kaplak. — A tavasszal, amikor tervezget­tünk, nem is gondoltunk komolyan arra hogy mindkettőnknek nagykabá. tot vásárolhatunk, de a jótermés, meg a gyors beadásért adott jutalom hozzá­segített ehhez. Készéi! Közben kinyitja aszok, ré.uyajtót és kiemeli belőle új, barna kabátját, amit a szövetkezettől vettek á« az ura kabátjának való sötétszürke «zövetot. A keltő összesen 1300 fo­rintba került. A két értékes ruhada­rabon kívül sok más apróságot is vá­sároltak. Paplant, cipőcskct ruhákat a kicsinek és szülőknek is egyegy ru­hára, cgy-egy ingre valót. Makó Ferencnek tíz hokija van a •ásodik kerületben. Feleségével, húszévcs leányával és tizennyolcéves fiával lakik együtt. Munkájukat igye­keznek mindig jól elvégezni. Makóéit f terménybcgyüjtésbcn is példát mu­tatlak az egész község dolgozó pa­rasztsága leié. A iöldjükön termett összes gabonalelcsleget, és azt a ga­bonái is eladták „C '-re az államnak, amit Makó Ferenc cséplőgépnél, mint tészesmunliús keresett. Összesen hu- «onbúrom múzsa búzát és két mázsa árpát adtak_ el, és ezért 1952 forintot kaptak. Első dolguk az volt, hogy az adójukat rendezték és azután mentek vásárolni.’ 050 iorinlétl négy süldői vetlek, 500 torintos kosztümöt Makó shrtára leányának, a tia meg ööQ fo­rinton Kcavelruhót kapott. A többi már „apróság", ahogy Makó Ferenc mondja. Ingek azok, zoknik, haris­nyák kendők, szoknyára, kötényre való kartonok, fehémeműek és ház­tartási szükségletek. I*e nemesük Fodorék, «allé- ék. és iTSaUééli. akik a legtöbbet adták el „C"-re Magyarszéken az ál­lamnak, voltak azok, akik ilyen szé­pen bevásárolhattak munkájuk jöve­delméből. Megmutatja ezt a szövetke­zeti bolt áruforgalmi naplója is és a rendelések, amelyek szintén ott sora­koznak egy vastag füzetben. A bolt áruforgalmi naplójában havonként je. lentős ezresekkel emelkednek a szá­mok. Áprilisban 58.000 forintos volt az áruforgalom, májusban 62.400, jú­niusban 71.600, júliusban pedig, az ara­tás után 87.000 forintra ugrott lel, ami a dolgozó parasztok emelkedő vásárlóképességét mutatja. Száz és száz fogyasztó dolgozó paraszt keresi fel naponta a szövetkezeti boltot és így naponta cserélődik az áru is. Meg. találnak a boltjukban mindent a dol­gozó parasztok a fehérneműtől a por. cellánedényekig^ a szövetektől a- leg­finomabb likőrig vagy csokoládéig és vásárolnak is mindenből. Kiss Feren. cék, Schaff Róbertok, Gvenis Mihályék, Hodür Jenöók és rajtuk kívül sok dolgozó paraszt, aki gyors termény- beadásukkal segítették a tervet és akiknek mindezt a sok fát az ötéves terv adja. Igazsággá vált Magyarországon Is az a mondás, amely piros betűkből van összeállítva a szövetkezeti bolt fa. Ián. „Gyors terménybeadás, több áru több ruha, magasabb életszínvonal." A mondás első részének valóraváltásá. ról gondoskodik a dolgozó paraszt­ság, második részének megvalósulásé, ról pedig a Párt, az ötéves terv, mind. annyiunk, nagy terve. Magyarszéken tudják jól a dolgozó parasztok, hogy bőségesen jutalmazza az állam szorgalmas munkájukat. De azt is tudják valamennyien, hogy a termelőcsoportokban még az övékénél is szebb az élet és a csoporttagoknak még többre telik, mint nekik. Gondolkodtak men már só- kun, főleg Fodor Ferenc. Galló György, Makó Ferenc és Schaff Ró­bert, akik a terménybegyüjtésben a legelsők voltak a községben, legtöb­bet adták el feleslegként az államnak. Ök és még nchányan a falu dolgozó parasztjai közül, akik sokat olvastak a kolhozok boldog életéről a társas- gazdálkodás mérhetetlen előnyeiről, valóban meg 's akarják alakítani a csoportot. Azért, hogy a mainál is szebb és könnyebb legyen az életük és jövőjük még biztosabb legyen. Bikov tanítványai között. A képen látható (jobbszélső) munkás,,at», kadij Lipkin esztergályos, az ötéves terv három éve alatt nyolc, év normáját teljesítette. Bikov részletesen megmagyarázza neki munka- módszerét, hogy Lipkin még kivál óbb eredményeket érhessen eL Megvédik a dolgozó parasztok földjeit az árvizektől Sok milliót fordítanak Baranyában árvízszabályozásra Baranya megy« a múltban a víz­szabályozás terén igen rosszul állt. Egy-egy nagyobb eső után a Me­csekről lezúduló csapadék elöntötte a gondozatlan árkokat, amelyek számtalan esetben kiléptek a medrük­ből és hatalmas területeket árasztot­tak el vizzeL Ezenkívül a mélyebben fekvő részeken gyakori vadmzek elő- bufrkctndsa tette használhatatlanná a földeket. Mindezek megakadályozásá­ra a muH urai semmit sem tettek, mert az 6 földjeik a legjobb helye­ken feküdték. A felszabadulásnak, a hároméves tervnek kellett jönnie, hogy ezen a t.óren is gyökeres változás történjék. Ma már ott tartunk, hogy egy-egy nagyobb eső után vem kell a gaz­dáknak attól rettegniük, hogy elönti és tönlrrcicszi vetésüket . az árvíz. /Mindezeket az eredményeket lerög­zíti a dolgozó nép Alkotmánya és megadja hozzá a lehetőséget, hogy tovább fokozzuk az eredményeket a vízszabályozás, a vízzel való gazdál­kodás terén. Különösen most van ennek jelentősége, amikor megyénk­ben is kísérletezések folynak rizs­termelésre. A 'megye területén lévő patakok és csatornák szabályozása már a há­roméves terv olső óvében megkezdő­dött. Először a Smnony és Szent-, dienes községek közötti Ókor csator­navész szabályozása nyert befejezést. Ezzel megszűnt Okorag, Güvánfálva és Királyegyháza községek árvízzel való veszélyeztetése és ezzel 2.400 katasztcrí*hold szántóföld mentesül a gyakori árvízveszélytől. Ezzel a szabályozással ugyancsak biztosítva lesz a Smnony községben lévő 450 holdon elterülő halastó vízzel való ellátása. A munkálatok költsége fél­millió forintot tesz ki. Elkészült a Gordisa és Harkány között folyó melegvíz csatorna ja­vítása, valamint a komlói Kaszárnya pataié szabályozása 200.000 forint költséggel. A harmadik tervévben került sor a Mohács felett folyó Csc- lo-patak szabályozására, amellyel le­hetővé vált 300 hold teljesen* clmo- csarosodott terület lecsapolása 63 termékennyé tétele. Ugyancsak ebben az évben került sor á Szentlőrinc község biztonságát veszélyeztető Vá­lyogvető árok szabálvozására, amely munka egyben megoldja Szentlőrinc község belterületének viztelAiítéséf is. Elkészült, a Karasica felső sza­kaszának Kisjaknbfalva és Szeder­kény községek közötti szabályozása, továbbá a Maráza-lánycsóki patak alsó szakaszának l.áaycsók és Kis- nyárád községek közötti részének jó. Elméleti színvonalunk emelé­sét segíti elő az Anyag- és aslalszolpilatás rendszeres olvasása karba helyezése. Megtörtént Kapos- szekoső község határában folyó Sa- rádi csatorna medrének kijavítása is. A mind,'álatok 000.000 forintot tesz­nek ki. A hosszantartó száraz idő alatt a megye mélyen fekvő részein elég gyakori jelenség a kutak kiapadása. ami azt eredményezi, hogy sokszor kilométeres távolságról kell hordók­ban ős lajtokban vizet hordani az állatok itatásához. Ennek kiküszö­bölése már hároméves tervünk alatt megkezdődött. A megyo területén egymásután készülnek el a mély fúrású ártézikutak. amelyek bizto­sítják a dolgozók vízzel való ellátá­sát. A patakok szabályozása, a, mo­csarak leosäpolAsia, további ártézi­kutak fúrása • ötéves tervünk alatt teljesen megszünteti a mutt hiá­nyosságait. Népi demokráciánk erre az ötéves tcív alatt többmillió forin­tot fordít a múlttal ellentétben, ami­kor ilyen célra alig költöttek vala­mit. A mocsarak leesapolúsán, patakok szabályozásán, kutak fúrásán keresz­tül is biztosítja Alkotmányunk a dolgozó nép szebb, boldogabb életét. A tőkés társadalomban a bányamunka egyike a legnehezebb, légi egészsegrontóbb munkáknak. A Szovjetunióban, a szocializmus or­szágában a szovjet technika legújabb vívmányai a bányászok mun­káját iis megkönnyítették. A szén kombájn lényegesen megkönnyíti a vájár munkáját és hatalmas termelési eredményeket, tesz lehetővé. A szénkonibttjn által kifejtett szenet elektromos futószalagon to­vábbítják a szállítóvagonokhoz. Képünk Anatolij Fj odor ovo t, a Moszkva alatti szénmedence egyik legjobb szénkombájn-kezelöjét áb­rázolja munka közben. A rosztovi terület ,,Sztálln"-kolhozában 420 kolhozparaszícsalád dolgozik. Az élenjár,ó «-zovjet mezőgazdasági technika.segítségével a kolhoz dolgozói egyre növelik gazdaságuk jövedelmét. A kolhoz megerősödésével emelkedik a kol hozparasztok életszínvonala is. Ké­pünk a kolhoz egyik házaspárját mutatja be otthonukban. cím Drót Géza a gőzpolitikai osztály helyettes merfhe- szélője végül így szóit Gyáriás Istvánhoz, a szakszer­vezet új termelési felelőséhez. — Gyárfás chdárs — amikor most munkához látsz, mindig tartsd a szemed előtt azt, hogy velünk szorosan együtt dolgozz, munkádról számolj be és mi téged, ha nehézségek adódnak, mindig kisegítünk. Gyáriás elvtárs, mikor végigment a gőzpolitihai osz­tály szobaszerclvényén, jóiormán nem nézett se jobbra, se balra, annyira elmerült az új munkakörével kapcso­latos gondolataiban. Ha tudta volna, hogy hosszú időre utoljára jár itt., akkor biztos nagyobb ligyclemmcl nézett volna körül cs civillé volna magával az aktákba temet­kezett, íróasztal fölé görnyedő emberek szomorú képét. Már másnap beszámolni- és tonácsolkérnivalója akadt. A gözpolilikai osztály bejárafthuil azonban egy zordképű Cerberus az útját állta. — Neve? — megmondta. — Foglalkozása? — meg­mondta. — Anyja neve? — Katona volt? — megmondta. Milyen ügyben akar bemenni? — megmondta. Minekutána a bejárai zord őre közölte vele, hogy menjen vissza oda, ahonnét jött, a szakszervezet helyi­ségébe, kérje meg a szakszervezeti titkárt, azon egyetlen íéríiút, aki a gőzigazgalón kívül megpillanthatja belül a gözpolilikai mennyeknek országát. — De a beszámolás... és a segítség ■.. — próbál­kozott esdön Gyáriás elvtárs, azonban a mélyvizek kérel­mekben megedzell őre hajthatatlan marad> és már egy. a műhelyből érkező munkásnak adta ki az útját. Közben azonban kilenc óra lelt és a szakszervezeti titkár, úgyis mint bejáratos személyiség, megkezdte me. nctrendszerű ingajáratát. A kilencórai menetben hét darab üzenetet, bárom kérelmet, és öt tűéit atlankodást vitt magával. Kilenc 15-kor menetrendszerűen békítőit a szakszer. vezeti helyiség előcsarnokába, aholis-átadott az olt vára­kozóknak hót darab viszontválasz/ és három elutasítást. A szakszervezeti titkár vizel vett és máris indult vissza újabb megbízásokkal, így ment ez egész dé'cICIl, hiába hívták tonlos ügyek elintézésére, hiábu csalogatták holmi értekezletek bűvkörével, ö minderűic.k ellenállt, mert érezte, hogy rá az az elhivatott szerep vár, hogy fenntartsa a kapcsolatot, a pécsi gi^,igazgatóság politikai osztálya és a külvilág között. Egyszer csak ‘betűtott egy újságíró a bejárati vál­tókhoz. A: szokásos kérdésekre válaszolt és bejelentette_ hogy miről .akar írni és azt is, hogy az információs ősz. túly vezetőjével akar beszélni. A bejárati váltóőr telefonon jelentette az informá­ciós osztály vezetőjének, hogy mit akar az újságíró- Az információs osztály vezetője közölte, hogy a helyet­tes megbeszélő tilahna következtében r. r óíl módjában inlórrnáéiöt adni, különben is ő’most áá aktákat jelöli. Az újságíró cselhez folyamodott ’ és"• hozzákapcsolta magái g bóléié'igyekvő szakszervezeti titkárhoz ér így jiilotl be a féltve őrzött ‘clelántcsonltotohvbg. ■ • Meri ez az osztály valójában eleiánicscrHi: anv volt az Éberség, halárain jóval túl,' a sötét fBütokráeiábttn. Odabent azt dán a vezető színe elé' körüli, aki igen barátságoson fogadta és megrökönyödve hal ottá, hogy milyen nehézségekbe kerül hozzájuk bejutni. Érről mii sem tudott, hiszen nemrég érkezett, vissza a párt iskolá­ról, ahol éppen a tömegekkel váló szoros kapcsolat ion. tosságáról is sokai lanult. — Én magam iá csodálkoztam — mondta r—s hogy milyen kevesen keresnek íel bennünket, pedig igy nehéz a munka. Nem Indiám róla, hogy helyettesem befalazta az osztályt. Így azután az elefántcsonlloró/fy a lelkűk közül re­mélhetőleg leszáll n földre és olyan bejáratot vágunk rajta, amit szükség esetén ki is lehel nyílni.

Next

/
Thumbnails
Contents