Dunántúli Napló, 1950. augusztus (7. évfolyam, 176-202. szám)

1950-08-27 / 199. szám

6

N M P LÓ

1950 AUGUSZTUS rj

EGYSÉGES IRÁNYÍTÁST AZ ÜZEMI KULTÚRMUNKA TERÜLETÉN

A felszabaduláa/öta jelentős emel kedés mutatkqzjjr a széles néptömegek kulturális színvonalában. A kultúrcso. portok zöme mér levetkőzte a burzsoá beütés nyomait (elsősorban az üzemi küliűrgárdákról van szó) és egyre határozottabb iormában alakul ki az egészséges szellemű müsorpolltika mellett' a lelkesebb, egyéni profillal rendelkező tájkultúra is. Elsősorban a népi tánccsoportok viszik a pálmát persze, még nem hibátlanul, de ko moly reményeket keltő eredmények kei

Az első időkben még kutatni kellett e működő kultúrcsoportok után, ma már minden üzemben jelentékeny kul, túlmunka folyik. Persze, ma is van oak kivételek i még. De végeredmény, ben megállapíthatjuk, hogy a kultúr- csoportok száma aránylag kielégítő Éppen ez okozza aztán, hogy nem egyszer, káoszt teremt á sok kultúr' csoport működésében az erélyes, de jóindulatú irányítás hiánya. S úgy érezzük, hogy a kultúrmúnka feladatai közé tartozik ez a kérdés is.

«egyél, illeti» városi viszony latban sürgős megoldásra van szükség. Elengedhetetlen a kullúrfronton belüli állapotok rendezése és rendszeres ellenőrzése, irányítása hétről-hét- ve, napról- napra. Szerintünk a tanács kötelékébe tartozó Népművelési Alosztály feladata lenne, hogy minden fculfúrszerv. »kul hírcsoport heti jelentőséből összeállítsa az elkövetkező na. pok, hetek kultúrműsorát főleg városi, üzemi viszonylatban értve. Nem szabad elöiordulnia egymást keresztező kulíúrprogrammoknak és ezt a kultúr politikát zenei, irodalmi, képzőművészeti és színházi vonalon is érvényesíteni kellene. A pártszervezetek és a kultúrfelelősök szoros együttműködése kizárhatná az üzemen belüli rendezvények káoszát, s nem fordulhatnának , elő a jövőben olyan esetek, mint amilyen nemrégiben a pécsi MSZT és az MNDSZ belvárosi szervezetei között. Ugyanis az MNDSZ belvárosi aíapszervezete minden szerdán tart nőnapot, s az elmúlt hétre e kereten belül irodalmi előadást szervezett és [ártott. Ugyanakkor az MSZT belvá- rösi szervezete is elhatározta — az utolsó pillanatban értesítve az MNDSZ asszonyokat ís —, hogy taggyűlés lesz ezen a napon. Az MNDSZ belvárosi szerveztének asszonyai igykét csoportra oszolva hallgattak végig egy taggyűlést - és egy irodalmi előadási.

t f. tsak Kiragadott példa

sokkal találkozunk szinte naponta. Pécsett éppúgy, mint Kaposváron, vagy Szekszárdon. Különösen hiányzott az összoműködés a pécsi zenekarok között is.. Ennek eredménye volt, hogy a város dolgozói néha "e gy hónapon belül bárom hangver ,»n vettek részt, aztán bárom hónapig nélkülözni voltak kénytelenek a komolyabb zenei megnyilvánulásokat. Hozzá kell fűzni azt is, hogy a fővárosi művészek „vendégfellépései" sem kis galibákat, okoztak már a város kultúrpolitikájában, áthúzva az itteni rendezvények sikereit. Régebben ajún_( lőttük már a műsortábla megszerkesz-f lését, mindhiába. Most ismét felvet- f tiénk egy ötletet. é

A magunk részéről kétségtelenül? hasznosnak tartanánk a kővetkező? megoldást: Olyan nagyobb táblázat? elkészítése lenne szükséges, nmelyi-? ken világos beosztással 'áttekinthető? volna, hogy o hét melyik napján, hol,\ kik rendeznek valamilyen műsort és- ez a tábla a hivatalos szeri' helyiségén kívül a város legforgalmasabb pontján is^ kifüggeszthető lenne. Lapunk hasábjain is holy ej adhatnánk egy. hétről-hétre leközölt müsorfáblá- zatnak. Az ebben a műsorban nem szereplő rendezvényekért felelőseket pedig szigorúan felelősségre vonnák. Azt hisszük, érthető, Hogy milyen jelentőséggel bírna ez a megoldás.

Nagyon fontos — hiszen rendelet Itta elő — a műsorok feltétlen átvizsgálása. Elsősorban kultúresoporíok rendezvényei alkalmával szükséges ez. így véletlenül sem csúszhatnak be a műsorba az ellenség sugalmazta rossz. Izü részletek, ],

• >s»II iiíikt Tcsívdclme a jó kultúrnwiikának a csoportok, vagy egyéni szereplők kérzülctlenségc. Sajnos, »cg igen sok eset lebeg a szemünk előtt. Csak példának vesszük elő, mert legutóbb zajlott ÍS — az ,,E1 a kezek.1 kel Koreától", című dokumentfilm pé_ esi díszbemutatóján, történteket. A1 Szabadságharcos Szövetség rendezésé-' ben két szavaló is szerepelt a nteg-1 nyitóbeszéd előtt, s mindkettő felkészületlenül ál;t közönség elé. Igen rontja az ilyen lelkiismeretlen műsor, szám az ünnepi hangulatokat! Inkább maradjon cl a szavalat, minthogy fel - ( készületien szereplő álljon a dobogó- ra. _ '

A tmiccsoporiok a kultúrmunka mit-( taiósabb részét végzik könnyebben, könyvelhetnek el sikert, mint példáu|

a színjátszók. Éppen ezért könnyebben siklik félre a tánccsoportok munkája is. Sókan úgy érzik, hogy egy tarka virágos szoknya és egy színes selyem, blúz megadja a „népi jelleget" a cső. portnak, a táncot sem mindig szakértő állítja össze és tanítja be, nem beszélve arról, hogy a zenökíséret nem. egyszer igen silány, Egyizben az egyik üzemi tánccsoport baranyai tán. cokat mutatott be, s egy harmonika és egy gitár kísérte őket. Szakirányítás nélkül több kárt okozhatunk a kultúrmunkában is, mint hasznot. Éppen ezért találjuk meg mindig a megfelelő kapcsolatokat az illetékes kul- túrszerveklcel, e a magunk érdekében ellenőriztessük le műsoranyagunkat még időben, a bemutatás előtt.

i\a:rou vigyázzunk, ne legyen

kirakatkultúrpolitika az üzemekben. Ha megfelelő körülmények elősegítik a mozgalmas kulíúrélctet, nagyon nagy súlyt fektessünk a mennyiség mellett a minőségre. A város, a megye jellegzetes arcélót kutassuk kul- túrvonalon. Öiyasformán igyekezzük összeállítani a műsort, hogy ha az ország valamelyik idgen területén mutatjuk be, észrevehető szine, egységes, jellegzetesen baranyai, somogyit vagy tolnai arculata legyen műsorunknak. Ehhez persze szakemberek tanácsai kellenek, ezért fontosak a jó kapcsolatok művészeti, irodalmi, zenei vezetőkkel.

A kultúrfelelősök munkája még legtöbb helyütt ma sem elégé lelkes és' alapos. Arra, hogy jót és jól lehet nyújtani, példa a vasutas kultúrcso- port újabb működése. Nemrégiben tel.

insert új, ötletes és egyéni brigádmű, soj, állítottak össze, színes és eredeti anyagokból, lelkiismeretes munkával dolgozva ki. Ajánljuk, hogy egy alkalommal ezt a műsort mutassák bú az üzemi kultúrfelelősök számúra, mint követendő példát.

Az utóbbi időben szépen fejlődik a pécsi kultúrcsoportok sorában a Kesztyűgyár NV és a Bőrgyár tárnccso- portja. A Magasépítési NV most pompás körülményeket kapott új kultúr- otthonában, itt az ideje, hogy éljen is vele. A kultúrfelelös ne csak a tánc- csoport gondját viselje, de nézzen utána a színjátszás, a továbbképzés mélyebb lehetőségeinek is. Kapcsolatai sem eléggé szorosak as Illetékes

kultúr szervekkel.

\

Csak néhány üzemről átél

nak róluk is csak felületekben. .Ahhoz, hogy az őszi kultúrprog romra országos Viszonylatban is jelentős emelkedését érjen cl, abhoz a kultúr, csoportok újraszervezése kell. a kul- túrfelelösök beszámolója után vizS' gálát: megfelelnek-e az egyre növekvő feladatoknak? Minden üzemi párt- szervezet tegye kötelességévé a kai- túrcsoport messzemenő támogatását, de a pártszervezet tudta nélkül égy lépést se tegyen a kultúrfelelös, kulhircsoport. A Párttal való szoros együttműködés nélkül nem képzelhető el jó kuli ármunka.

Teremtsünk hát rendet minél gyorsabban DéhDunántúI kultúréletében, legyünk a kultúra frontján Is erős bástya. Nagy kulturális eredményekre van szüksége népi demokráciánknak.

ALBANIA FELSZABADiTASA

után az orosz és szovjet Irodalom legkiválóbb művei jelentek meg elsőnek albán fordításban. Egymásét an látlak napvilágot Puskin, Ehrenburg, Osztrovszkij, Gorbatov, Fagycjev és mások művei. Ez a szoros kapcsolat rányomta bélyegét az albán írók munkáira. -4r új albán irók a szovjet irodalmat választották mintaképükül. Mark ffdoia albán író versgyűjteménye Albánia új életének és

az albán nép hősiességének állít emléket. Ndoin drámán is dolgozik, „A hős falu“ című dráma az albán nép szabadságharcával foglalkozik, Sefket Mussarai ismert albán író nemrégen (anulmányúton volt a Szovjetunióban. A szocializmus országában szerzett tapasztalatairól „IIusz nap a Szovjetunióban"' című könyvében számot be.

Évszázadokon keresztül

sokszázezer hektárnyi naptól kiégett, szárazságtól kiszikkadt» lakatlan löld jellemezte az Éhség-Sztyeppét. A ha. tjyomány azerlnt valamikor a sztyeppe szélén kiíratok figyelmeztették az utazót a veszélyekre, ha megkockáztatja az utat az Éhség-Sztyeppén ke. resztül. A szovjet kormány nagy gon doskodással fordult az Éhség-Sztyeppére a települt lakosság kulturális életé note fejlesztése leié. A falvak ban cs járás} központokban iskolák nyíltak, kul túrotthonok, filmszínházak» könyvtárak létesültek. Saját színházuk is van» amelyet joggal neveznek a .»megújhodott föld színházának1*. A nurz-acsuU színház még fiatal» alig két esztendős, de már rövid Idő alatt is nagy népzerüségre tett szert. Színé szel gyakori és szívesen látott vendé» gel a kolhozistáknak, gépállomások és fzovhozok dolgozóinak. A színháznak 2S színésze van, Egyre nagyobb számban egészítik ki a művész-gárdát olyan Újakkal, akik a kolhozok szín. játszó csoportjaiban tűnnek ki tehetségükkel

ÜJ KÖNYVEK

Négy most megjelent könyvet matatunk be olvasóinknak, melyeket a Szikra adott ki. A könyvek fontos ismereteket nyújtanak az imperialisták és a klerikális reakció elleni harcban. Különösen nagy jelentősége van az új Kínáról szóló két könyvnek és a Koreát ismertető kiadványnak. Sztyepán Tudor regénye a galíciai katolikus egyház mesterkedéseiben a Vatikán újfasiszta propagandáját leplezi le.

AGNES SMEDI.EY: KINA VISSZAÜT

Ágnes Smcdler, a könyv írója, sok sok évet töltött Kínában. Résztvett a kínai Vörös Hadsereg legnehezebb időszakának valamennyi tónk» harci cselekményében. Ez a müve — mint hővezetőjében Írja — levelekből, naplórészletekből áll. A feljegyzések Kína történteimének egyik legérdekesebb fejezetéről szólnak. Í937 őszén Csang Kai-Sck a tömegeb nyomására kénytelen egy időre abbahagyni a kommunisták elleni harcot. Elfogadja a Kommunista Párt felhívását az egységfront megalakítására és sí:irt?cg résztvesz a japánok elleni harcban. A Kommunista Vörös Hadsereg — « 3. hadsereg — megindul, hogy felvegye a harcot a túlerőben'‘Tévő, jólfélezerclt japán hadseregekkel. A kínai népfclsza- baditó háborúnak ebben a szakaszában is a Kommunista Párt volt az, amelyik a kínai népet mozgósította, felszabadította, tanította. Smedley mint „kívülálló" ír erről a hadjáratról, ezekről az eseményekről. Csupán „szemtanú” 0, A kínai nép hősiessége, kitartása, a kommunisták fölényes hadvezetése aznoban magával ragadja a« irőítőt, aki csodálattal és megbecsüléssel adózik írásában a nagy fefnai népnek és vezetőjének, a Kínai Kommunista Pártnak,

KOREA A FELSZABAPUEAS UTJÁN

Ezekben a napokban a magyar dolgozók Korea népének hősi harca felé fordulnak Timiden figyelmükkel Dolgozó népűnk meg akarja ismerni Korea népet, történetét, földrajzi viszonyait. Ezért hézagpótló ez a 64 oldalas könyvecske. Kovizsenko szovjet szerző ismerteti benne Korea történetéi a III. századtól egészen napjainkig, különösen kiemelve a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság történetet. A brossura továbbá közli Li-Szin-Ob cs Li- Gi-En koreai politikusok cikkeit. Li- Szin-Ob az amerikai imperializmus délkorcai gyarmatosító politikájáról rántja le a leplet és megmutatja az amerikai rémuralom aljas, embertelen módszereit. Li-Gi-En a Korea és Szovjetunió közötti kultúrkapcsolatok társasága elnökének cikke a szovjet, és a koreai nép közötti mély baráti kapcsolatokról, a két nép egymás iránti szcrctetéről cs a koreai nép eltörölhe- tetlen hálájáról ír, melyet felszabadítója, segítője, barátja a Nagy Szovjetunió iránt érez. A brossura az Uj üorea 1950 április 1-i számából közöl meg egy cikket a Fölszabadult Korea címmel. A brossura borítólapján 3 koreai térkép van. Az egyik Korea

közigazgatási felosztását, a mázuk Ko- ,

reá ásványkincseit, a harmadik korcsa helyrajzi térképét tünteti fel. A „Korea a felszabadulás útján" e. kiadvány nagymértékben hozzá fog járulni ahhoz, hogy a magyar dolgozók megismerjék a koreai nép életét és még na- j gyobb lelkesedéssel és szeretette] támogassák hősi harcát az imperializmus ellen — a békéért.

TUDOR: SZOJKA ATYA NAPJA

Sztyepán Tudor: Szojka atya napja című regényében a galíciai egyház reakciós mesterkedéseit mutatja be. \ Szojka atya —- gazdag ukrán földbir- j tokos család sarja. Hideg, számító jellem, aki & papi talárt i® arra használja fel, hogy családjának vagyonát, földjeit gyarapítsa. Az első háború alatt Rómában tanul, ott éri a Nagy Októberi Forradalom híre is. A vatikáni propaganda tanítványa lesz. A,»propaganda" szinte egy második Vatikán. Vezetésük alatt sokszáz reverendós hivatalnok dolgozV Rómában óa ezernyi misszionárius igyekszik a világ minden táján a római uralom engedelmes eszközeivé nevelni az embereket. A kommunisták az ukrán parasztok között hatalmas felvilágosító munkát végezünk. A Szojkák hatalmának a bukása elkerülhetetlen... Tudor e regényében leplezi a „tisztelendő atyák” igazi arcát; elénk állítja a pápai Rómát híven kiszolgáló kulik, nép gyűl ölő, harácsoló pap képét.

DIN EIN: FELKELT A NAP A SZANOAN FOLYÓ FELETT

Dk» Lia a felszabadult kínai irodalom Legnagyobb írónője. Ez a regénye, »amely most kerül a magyar olvasók kezébe, bemutatja a felszabadult kínai nép építőm unkájának megindulását, a földreform végrehajtását, . mely nem mént simán és zökkenő nélkül, A nyílt, és álcázott reakció minden eszközt felhasznált arra, hogy megakadályozza a kínai paraszt ősi álmainak és emberi jogainak beteljesülését: a paraszt földhözjuttatáíát. Az írónő bemutatja azt a harcot, amelyeket kezdeti nehézségekkel küzdő, de egyre, erősödő pártszervezet vív a föld gyors és helyes szétosztásáért, Bemutatja azt á nagy átalakulást, amely végbement az elnyomott kínai parasztban akkor, amikor látta, hogy a felszabadulás valóság, hogy ezentúl emberhez méltó életet fog élni, nem rabszolgája már a Töldesúr- aak, övé a föld. A regény egy falu alig egy hónapjának történetét írja le, de képet kapunk az egész felszabadult Kína új • életet építő harcáról is.

A Román Népköztársaság a napokban ünnepelte felszabadulásának hatodik évfordulóját. Ez a felszabadulás nemcsak politikai és gazdasági fellendülését jelentette a román népnek, hanem — mint ezt az alábbi elbeszélésben látjuk — kulturális forradalmát, műveltségért folytatott harcának győzelmét is.

Nadm Constantin :

ÖNÉLETRAJZ

tekint arra a helyre, ahonnan elindult.. Néhány percei pihen, mielőtt újra elindulna.

— Jóreggelt elvtárs. Itt vagyok megint.

— Te vagy az Vásile, elvtárs? Alig ismertelek meg! Hál visszajöttél?... Elvégezted az iskolát?

— Elvégeztem.

Mindketten nevelték. Vasile a pártszervezet titkára, egy évvel ezelőtt ment cl pártiskolára.

— örülök, hogy meg vagy elégedve, — mosolygott Vasile. — Ezt különben láttam ré. gebbi leveleidből is. Most azonban leolvasom az arcodról.

—- Meg vagyok elégedve? Ugyan, keveset mondanék, még akkor is, ha azt mondanám, hogy boldog vagyok. Boldogságomban szeretnem megszorongatni minden ember kezét.

' — Az ellenségekét is?

— Azoknak ä gégéjét.

Amikor négy évvel ezelőtt Costin az üzembe jött, azt mondta Vasilének:

— Nem értek semmi mesterséghez. Azt hallottam, hogy napszámosra van szükség.

— Jól hallottad.

Székkel kínálta meg, egy ív papirost vett ki a szekrényből és egy tollat nyomott a kesébe.

— írd le az önéletrajzodat. Vasile közben egy iratcsomóban lapozgatott. Amikor megtalálta azt, amit. kereseti, csodálkozva nézett Costinra,

— ti át miért nem írsz? Kezdd azzal, hol születtél. hogy hívják szüléidét, mi, a vagyonuk, hol jártál az elemibe...

Costin mélázó tekintettel nézett rá.

— Nem tudok Írni.

V'.silc Ossz! ráncolta a szemöldökét > s halkan felelt.

— Majd megírom helyetted.

ultikor Vasile befejezte uc Írást, így szolt:

— Na majd nálunk megtanulsz Irni-olvasni.

— Régen szeretnék már megtanulni irni- olvasni — mondotta Costin. — Hadd legyek már egyszer én is ember. Hadd írjam le magam életéi, úgy, ohogy az velem történt.

— Hogy felejteném el, Vasile elvtárs. Hiszen csen rágódok már annyi, esztendő óta. A napokban a mi váltásunknál egyik elviárs verset Irt a szerelméhez. Ha megtanulok Irni-olvasni, én is wJTSet akarok írni... a Párthoz!

Áruikor Vasile elment pártiskolára, Costin nagyon erezte a hiányát.

Egy napon Costin megírta az első levelét Vasilenak: „Valisé elvtárs, — irta_— érzem, hogy úgy növök, mint a mesebeli legény, Most az üzemi irodalmi kör titkára és egyik bukaresti írói kör tagja vagyok. A Párt és a szakszervezet nagyszerűen segít engem." Más alkalommal Costin megírta neki, hogy egy versen dolgozik, amelyet a Pártnak szentel és amiről már akkor beszélgettek, amikor még nem ismerte a betű titkait. ,A Párt volt számomra az étet forrása, 6 rántotta le rólam a múlt kínjait, ö nevel engem... Más ember vagyok ma. Szeretem a verseket, mint ahogy szeretem a gépeket

Egyiitt sétáltuk a hosszú vörös téglafal melleit, amely az üzemet elválasztotta az országúitól Costin a szeme sarkából figyelte Vasilet, aki a Scanteiát olvasta. Ott a harmadik oldalon a jobb felső sarokban az ő két versét közölték. ..Hajszoltak, űztek, kergettek engem Mikor a bojárnál húztam áz igát.

Az ispán korbácsa suhogott rajtam,

Hány keserves-gyászos éjen-napon it".

— Már sejtem, hogy maholnap kiemelnek téged a gyárból. — nevetett Vasile.

Costin mosolyogva bólintott.

— Azt hallottam, hogy egy szerkesztőségbe álcáinál, küldeni. Gondolhatod, Vasile elvtárt. milyen boldog vagyok. És ahogy itt az üzemben forgattam a, kalapácsot, ügy akarom ott forgatni a tollat. Az én munkámnak itt is. ott is ugyanaz a célja: a mi új életünk felépítése.

A gyár kapujánál elváltaik. Costin tudatában még visszhangzottak egy vers utolsó strófái: Kezemben most a munka kalapácsa,

Amit a Párt, az éltetőm adott...

Costin feines az újságból és kitekint az ablakon. A villamos a Titán-megálló felé megy, maga mögött hagyja a külváros apró kertjeit, a dúsan termő gyümölcsfákat és beültetett parcellákat. Costin úgy érzi, hogy az az öröm, mely belőle kiárad, összeolvad a levegő fény- sugaraival. Gondolatai messze, járnak, mosolyog ' is, el is szomorodik. Húsz esztendő telt cl.

Ismét Olvassa az új verseket, amelyeket már kivillrőT tud. De I visszaemlékezései túlviszik öt a szavak rnesgyéirí. Azon a tavaszon mezítláb és csaknem meztelenül rohant át a szántóföldön. A félelem elűzte éhségét és a hajnali friss levegő erői adott vézna testénél:, amely még sajgóit as ispán kobúcsának ütéseitől. Ha az ember 13 éves, azt hiszi, hogy az első szekér, amely elviszi őt a városba, mindörökre megmibadúja a szolgasors szomorú napjaitól. Csakhamar észreveszi azonban, hogy nem csinált egyebei, minthogy az ispán korbácsát felcserélte a kapzsi kocsmáros kemény öklével. De a vergődő ember állandóan keres valami célt. Valami felszabadulást, egy helyet, ahol meghúzódjék és emberi eletet éljen. Egy, két, három év... Az élet mindenütt ugyanaz maradt. Ugyanaz maradt a robot, akár téglákkal megrakott targoncát görgettél a munkatelep csúcsára, akár csákánnyá! forgattad ki a föld fekete miítél, akár cementtel megtelt zsákokat cipeltél mezítláb a kikötő ragadós iszapjában. Costin mindezt ismeri es megpróbálta. ...

De tud még valam>\ hogy az üzem kapuja szélestn feltárult az utolsó négy évben, és megnyitotta A.öttc azt az utal, amelyet mindig keresett Akkor ragyogott fel számára innék az útnak a tényé, amikor az első szovjet csapatokat meglátta. Mu magaslatra éri fel és vissza-