Dunántúli Napló, 1950. augusztus (7. évfolyam, 176-202. szám)

1950-08-27 / 199. szám

N. JR P L Ő 1950 AUGUSZTUS 27 MAP A , KÜLPOLITIKÁBAN As egús* világ haladó kfravélemó- kyét felrázta az * gálád ée aljas gyilkosság, melynek Julies Lahmst elvtái», a Belga Kommunista Párt elnöke eeett áldozatul. A belgiumi jobboldali azociálde mok ráták és klerikális reakciósok miután viaszaceempéezték a vróura a hitleri emlőkön nevelő­dött királyukat, igyekeztek tovább­menni egy lépésed é« imperialista megbízóik minden parancsát teljesí­teni. Nagy igyekezetükben, és szolgai talpnyalásnkban azonban * gyilkos­ság előkészítése idején úgy látszik megfeledkeztek arról, hogy az aljas gyilkosságnak következményei lees­nek, nem számítottak a világ beosü- tetes dolgozóinak felháborodására és a belga munkásosztály válaszára. Amerre a belgiumi orvgyilkosság nyomai vezetnek As orvgyilkoeság hírére minden becsülő«* ember felismerte azt, amit Rákosi elvtái« is leszögezett a Belga Kommunista Párt főtitkárához inté­zett táviratában, megemlékezve La- liaut elvtársról: palád gyilkosság, aonelyci eUene elkövettek, egysse't:- mnifíd a béke és a szabadság ügye ellen irányul" Százezrek sztrájkoltak válaszként Belgiumban, de az olasz és a/francia idoigbzók Százezrei ie sztrájkokkal és tüntetésekkel fejezték ki együttérző- *)ikc-t. A belgiumi marsU&Hizált bábkor­mány még a tömegek felháborodása ellenére sem szánta rá magát, hogy a gyilkosokat lefogja. Azokban a fe- tóőseégrevonás mégsem marad él, de akkor az orvgyükoSok mellett az imperializmus is a vádlottak pad­jára kerül. A békét akaró és dolgozó százmilliók mondanak felettük ítéle­tet. Egyre terjed a tiltakozó mozgalom az USA vére« koreai agressziójával és az amerikai légierő barbár terror- bombázásaival kapcsolatosan. Ezek a tiltakozások, melyeket a világ min­den részéből a Biztonsági Tárnicshoz küldenek, hűen kifejezik azt,, ahogy a földkerekség minden táján a be­nHBWA csületes emberek' vélekednek a ko­reai intervencióról, ■ as amerikai be­avatkozásról ás kegyetlenkedésekről és arról, hogy - minden hadászati cél nélkül, tisztán szadismusból és azért, hogy a fronton elszenvedett soroza­tos vereségüket az amerikai felső tízezrek felé megpróbáljak elleneú- lyosni, a békés polgári ■ lakosságra, iskolákra, kórházakra, lakónegye­dekre. vadásznák bombáikkal. E*t a barbarizmust. ítélik d vi­lágszerte a dolgozók óa ezért özönle­nek a tiltakozó táviratok & Bizton­sági Tanácshoz, követelve a terror­bombázások megszüntetését és az amerikai csapatok kivonását Koreá­ból. Románia dolgozó népe auguaztue 23-án ünnepelte felsza­badulásának hatodik évfordulóját. Hat éve már annak, hogy a román nép a Szovjetunió segítségével le­rázhatta magáról a fasifiáta-miiitaris- ta diktatúráit és megteremtődtek a feltételei annak, hogy Románia a szabadság útjára lépjen. Azonban még eok harcot kellett a román népnek vinni addig, amig •'hozzákezdhetett a szocializmus építé­séhez, karcot a régi rend hívei és összeesküvői ellen, akiket az imperia­listák -nyíltan támogattak. Ezt a harcot is, akár a szocializmus építé­sének harcát, a Román Kommunista Párt vezette. így, az ellenséggel szembeni állandó haro közben ért el a Román Népköztársaság kimagasló eredményeket és fejlesztette iparát, mezőgazdaságát minden eddiginél magasabb fokra. Románia ma szilárd támasza e békefroKtnák. Es visszatükröződött a bukaresti hatalmas felszabadulási ün­nepségen is, melyre a magyer kül­döttséget Rálxvri elvtárs vezette. Százezrek tüntettek a felejthetet­len ünnepségeken a hatalmas Szov­jetunió, Sztálin elvűire ée a béke ügye mellett, százezrek hirdették az igaz baráteágot, amely összefűzi * népi demokráciákat a ezociaüzmus építésének közös művében. Mit vétett Potter ? AugHn veoető körei egyre jobbén félnek • világszerte kibontakozó békemozgalomtól. á ,munkáspárt“ jobboldali vezetői már odáig jutot­tak, hogy * békeharcot a párttagsággal össee- egycztethetetknniek“ nyil­vánították. Az elmúlt hónapban konferenciát tartott az angol vasutas szakszer­vezet és' itt is, “ ugyan­úgy mint más munkás- gyűléseken — az »tom­• fegyver betiltását köv«_ telő határozatot hoztak. Anglia kapila lista sajtója riadót fújt a vasutasok határozata miatt és kü­lönösen élesen támadja Poltert, » vasutas szak­szervezet elnökét. Vájjon mit vétett Potter? Semmi mást, mint a konferen­cián is kijelentette, hogy „a szovjet munkások semmit som akarnak in. kább, mint .békét.“ Ezt az állítását saját tapasztalataival támasz­totta alá, mert Polterack alkalma volt arra, hogy hosszú időt töltsön együtt a szovjet vasutas szövetség küldöttségével. Ekkor szűrte le tapasz­talatait. A kapitalista újságok most Poltert „vaksággal“ és „naivSággal“ vádol, ják- Közben elfelejtik azt, hogy elsősorban ők vi­selkednek vakok módjá­ra, mert nem akarjak meglátni, hogy az angol dolgozók egyre nagyobb tőbsége békét akar. Á Tifo-klíkk újabb lépése a kapitalizmus visszaállítására í(ö;Sudoiíi3sy A jugoezláv nemzetgyűlés tör­vényjavaslatot fogadott el a vállala­tok államosításának sk^szüntetésé-> ről. Észermt az iparvállalatokat, vas­utakat, bányákat az úgynevezett .munkaközösségek" kezébe adják. Tito-klikkje tehát újabb lépést tett a kapitalizmus visszaállítása érdeké­ben. tény' az, hogy Títoék soha nem gondoltak arra, hogy Jugoszlá­viában a szocializmust felépítsék. Az ipar, a szállítás „államosítására" is csak azért volt szükség, annakidején, hogy a dolgozókat félrevezessék é3 hogy a kormány megszilárdítsa hatal­mát, A Tito-klikk által kereszlülvitt ellenforradalmi államcsíny után Jugo­szlávia gazdaságának állami’ szektora már végleg megszűnt a nép tulajdo­na lenni. A jugoszláv fasiszták most nyíltan folytatják a kapitalizmus visszaállí­tását. Títanat' ezeket az intézkedé­seit az imperialistáknak az a követe­lése váltotta ki, hogy állítsák vissza Jugoszláviában a magántulajdont és efjlesszék ki a magánkezdeményezést. Jugoszlávia gazdasága nagyot ha­nyatlott. Elég megemlíteni azt, hogy igen sek bánya teljesen beszüntette a termelést, mert a bányászok meg­tagadták a munkát. A jugoszláv gaz­daság hanyatlásának oka, többek kö­zött, a Tito-klilck népellenes politi­kája, a munkásosztály növekvő ellen­állása. Titoéknak csakis a kényszer- munka alkalmazásával sikerült leg­alább részben teljesíteni az angol- amerikai imperialisták nvcjsanyag- megrendeléseit, angol-amerikai vezető körök azt a feladatot rótták Trióra, hogy szé­fóúsl az Bukarest doJgozói segítik 87 ideiglenes blzsitság városrendezési miinkálaiaif v Bukarest ideiglenes bizottságának egyik legtöbb törekvése, hogy a város rendezése során felszámolja a megdöntött tőkésrendszer bűnös marad­ványait. -Bukarest minden részében folynak városfejlesztési munkálatok és elsősorban a munkáslakta külvárosokat és peremvárosokat kívánják rendbehozni. Ezekben a városrészekben mindenütt, nagyszabású útjavítások, parkosítások, építkezések és más városrendezési munkálatok folynak. A leg. több helyen a városnegyed lakúi — a környékbeli üzemek, vállalatok dol­gozói, — öntudatos munkával sietnek a főváros ideiglenes bizottságának segítségére. Miután befejezték a Sfeíancel Akire út. kövezését. néhány nappal ezelőtt megkezdték Bukarest egyik legnépesebb peremvárosának, a Colen- tina városrész íőútjágak kikövezését, A kövezés/ munkálatok itt két kilo­méteres útszakaszon iolynak. A Maioí Coraon úttól a Mancii útig egykor valóságos szeméi lerakódé telep volt, A főváros dolgozói önkéntes munká­val itt is alapos nagytakarítást végeztek és hozzáfogtak a parkosításhoz. A lökés rendszer Militari peremvárost, is mostohán kezelte. A fő­város csak az adót szedte a dolgozóktól, de az utakata közvilágítást, a közlekedés!, csatornázást, sajnálta ettől a városnegyedtől is. Az Apostol \ Constantin út például esős időben teljesen járhatatlan volt. Ugyanígy a kerület számos más utcája. Militär1 a közelmúltban villamosközlekedést kapott. Több közmunka és önkéntes munka folyik a peremváros további fejlesztése érdekében. Az Apostol Constantin úton, 1200 méteres útszakaszon két, méter széles járdát építenek. Ennél a munkánál 150 önkéntes munkás vesz részt. Ugyancsak a Militari peremvárosban, az Ilié Pintllie utcában egv teljesen elhagyott részen, két hektárnyi területen parkot, a Dambovitei. ideában pedig, ugyancsak önkéntes munkával, játszóteret létesítenek. így járulnak hozzá a nép széles tömegeire támaszkodó Ideialcnes Bizottságok a dolgozók jólétének további emeléséhez. leskörű lehetőséget biztosítson az ide­gen töKe befektetésére és biztosítsa a kapitalizmus teljes helyreállításá­nak a lehetőségét. Vájjon sikerülne-e a jugoszláv ve­zetőknek egy egyszerű dekrétummal teljesen visszaállítani a magántulaj­dont az iparban. Ez feltétlenül^ ve­szélyes lenne Titoékra, hisz nyilván­való, hogy felháborodást keltene a munkásosztály körében és esetleg nyílt zendüléshez is vezethetne, Tito klikkje más- kerülő útat vá fosztott» amelynek segítségével igyek­szik a munkásosztályt félrevezetni. ,,A bürokratizmus felszámolása" és a „munkásosztály fokozott sezrepc“ de­magóg szólamaival és azzá'- hogy a vállalatokat» vasútokat éf bányákat a ..munkaközösségeknek“ adják, hogy „a 'kommunizmus felé vezető gyors útra térjenek" — ezekkel a szólamok­kal igyekeznek a tömegeket félreve­zetni. i demagóg szólamokban semmi ú) sincs és nagyon ha­sonlítanak' a MussoJi- ni-félo fasiszta korporativ rendszerre. Az olasz fasiszták is az úgynevezett ,.mtinkakorporáció‘'-l;at hozták létre. Ez azonban csak az imperialista való­ság álcázására szolgált. Ugyanezt_ ?. célt zoignlják e szervek a Tito kel . kezében A jugoszláv nép előtt azonban nem lehet eltitkolni azt, hogy Tiloék frázisai mögött a magántulajdon visszaállításá­nak a ténye rejlik és hogy Jugoszlávia teljes egészében az amerikai monopo­listák ellenőrzése alatt áll. &z amerikaiak vadállat! k©gy©tl©nkesiés@l Eereáhan A koreai nép, amely Li-Szár-Mán babrendszerésaek terrorját már ismer­te, most az amerikai-fasiszta inter­venciósok méjg borzalmasabb terror­ját szenvedi át. Korea területét rend­szeresen bombázzák, Phöngjang és az ország más várossal és falvai szünte­len repűiótámadásak céltáblái lettek. Az amerikai beavatkozók vadállat! kegyetlenkedései egyre inkább féke­vesztett cselekményeik jellegét öltik, mindaz, amit délen látiunlc, harsogva hirdeti Washington szemérmetlen ha­zugságát, amely álszent módon Dél- korea, „védelmére" hivatkozik, t le­leplezi az egész ország, az egész ko­reai nép ellen, indított agresszió bű­nöseit A z amerikai repülők és amerikai *"*■ lövészek Truman és Mac Arthur tisztjeinek parancsnoksága alatt gyúj­togatnak, ölnek, pusztítják a békés lakosokat, ölnek és rabolnak a gyil­kosságra szomjas gonosztevők őrjön­gésével, s olyan vadáliafi szemérmet- leaiségigel, mint azok a rablók, akiket Hitler szabadított Európára 1939-ben. Korea városainak és falvainak több­ségét teljesen vagy csaknem teljesen elpusztították a légitámadások, s po­rig égették visszavonuláskor az ameri­kai csapatok. A gyermekek, nők, fér­fiak, fiatalok és öregek ezreit megfon­tolt szándékkal, hidegvérrel irtják, gyújtogatások füzében elégetik, go­lyószórók sorozataival lövik agyon. ■££" őrségiek szomorú romjai, ame­**" lyekre nemrégen még kertekben játszadozó gyermekek vére ömlött, iszonyatos rom és üszőkhalmazok, az épületeik; elszenesedett vázai, ame­lyekből itt-ott asztallábak, rádióké­szülékek roncsai, fémlábasok, agyag- korsók merednek elénk, a tűz keserű szaga beszédesen tanúskodik arról, hogyan viselkednek ezek a tengeren­túli SS-legényck, akiket a Wall- Street parancsára eleresztettek pórá­zukról. Az amerikai beavatkozók irtják a békés lakosságot, go !y úszó rákkal tü­zelnek a,mezőkön dolgozó asszonyok­ra, hajókról tüzelnek az öregekre és gyermekekre, kegyetlenül és gyáván töltik ki bosszújukat a Néphadsereg hős katonáin, akik sikeresen nyomul­nak előre. .’’T’aezsonbao öt. nap alatt 7,000 _ha- zafít végeztek ki az amerikai — Liszinman — hóhérok. A mezőre hur­colták ötvenes-százas csoportokban és agyonlőtték őket. Az amerikai inter­vencióscít egyik védelmi szakaszukon, a Taezsoai mellett, nőkből, gyermekek­ből készítettek „mellvédet", így pró­báltak rejtőzni a Néphadsereg tüze elől, A* amerikaiak Snuvocbaun 8.00, Voti.uLzuban 700 és Incsaagbr.n l.ÓOO embert öllek meg. Mohám faluban.. egy amerikai tiszt revolverévé! lőtt agyon egy hároméves kislányt, »kl sírt, mert hiába kereste szüleit, ami­kor a falu egész lakosságát, délre hajtották. 1930 július 16-áin történt ez — és ezt a dátumot nem lehet elí elejteni. Láttam egy hófehérre őszült nyolc-1 éves kisfiút. Öt órát töltött ez a gyér- ’■ mek Vonzain valamelyik pincéjében, amikor az amerikai légiihanditák tö­megesen bajigálták bombáikat. A Taézsonban kivégzett hazafiak ilye® büszke kiáltással mentek a halálba: „Éljen a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság!“ Truman és Mac-Arthur hóhérainak reájuk irá­nyított fegyverei előtt a koreai nép mindén igaz fiának érzését fejezték kí ezek a hős&k, akik készek életűket is áldozni hazájuk nemzeti felszaba­dításáért, a békéért és demokráciáért vívott harcban. Tudják ezt meg a földkerekség mkv den. táján! Növekedjék mihidémütt » nép haragos tiltakozásának hulláma. az amerikai fasizmus koreai háborúja ellen! Si>Ai*gí*a imSífffiíMosjm «MieFÜka» gyarmattá aüaknfi át“ A Dail^ Worker közJi tudósítójának, Rose Smith-nek cikkét a Souihamptca közelében megkezdett kőolajfinomftó, építésről. A gyárat a Standard GU Company amerikai kőolaj társaság ré­szére építik. A tizes munkáscsoportok . vezetőitől feljebb minden vezető mun­kakört amerikaiak, töltenek be. Smith közli néhány munkás nyilatkozatát. Egy ácsmunkás így jellemezte a hely.- zetet: ,,Országunkban már vannak olyan amerikai katonák, akik diktál­ják, hogy fiaink közül hányat küld­jünk háborúba és nemzeti jövedel­münkből mennyit kell háborús ■ készü­lődésre fordítani. Anglia rohamosan jenki-gyarmattá alakul át." A csehszlovák szövetkezeti mozgalom fellendülése Egyre erősödik a szövetkezeti mozgalom Ccehszlovákla falvaiban. A dolgozó parasztság a nagy eredmények láttára növekvő lelkesedéssel csat­lakozik a szövetkezetekbe. A szövetkezeti mozgalom fejJotléiét Csehszlovákia Kommunista Pártja irányítja. A tennivalókra világosan rámutat az a határozati ameyet a Párt IX. Kongresszusa hozott. A határozat szerint, a falvak szocialista átalakí­tásának egyetlen helyes és legszélesebb körben alkulmezható módszere aa egyéni meggyőzés. v Á jó agitációs munkának tu'.ajdojútható az is. hogy Csehszlovákia termelőszövetkezeteinek tagjai a terveket legncgyobbré zDen túlteljesítik. Mindig időben gondoskodnak arról, hogy az i dé a y mun k ál a to ka r megfele­lően előkészítsék. Erre legjobb példa az, hegy a csehszlovákiai termelő­szövetkezetekben már elkészítették a közös gszí vetés tervét. Különösen nagy' a szövetkezet taglétszámának emelkedése most, hogy a csehszlovák parasztság ::z őszi vetési munkálatokra készül. Niigyon «olé egyénileg gazdálitodő paraszt azért lépett be a termelőszövetkezetbe» l.ert a Szovjetunióban járt porasztküldött-égek beszámolói nyomán jó! meg­ismerte a kollektív gazdálkodást folytató szovjet parasztság munkájának nagy eredményeit. A szövetkezeti mozgalom ilyen nagymértékű fejlődése Csehszlovákiá­ban egyre dühösebb támruá.ra készteti a kulákságot. Azt a kulákságot. amely minden maradék idejét latbnveti» hogy kizsákmányc-lhíissa a mező- gr.sdasági dolgozókat. De mesterkedése hiábavaló. A pártszervezetek íiink- cicnárlusai leleplezik kártevő működésüket. Nincsen olyan erő, mely útját állíthatná a csehszlovák dolgozó parasztság szövetkezeti mozgalmának.

Next

/
Thumbnails
Contents