Dunántúli Napló, 1950. augusztus (7. évfolyam, 176-202. szám)

1950-08-03 / 178. szám

♦ NAPLÓ 1050 AUGUSZTUS 3 A kosárlabdázók is áttérnek a tavaszi-őszi bajnokságra A labdarúgók után a kosárlabdá­zók is áttérnek 1951-től a bajnok­ság tavasz—őszi megrendezésére. A szövetség az őszre egyfordulós baj­nokságot. irt ki. Az egyfordulós baj­nokság augusztus 27-én indul. Az NB 1-ben a női és férfi csoportban IG-os lesz a létszám. Az eddigi két­csoportos NB II helyett ötcspportos XB Il-t állítottak föl. Változást je­lent á kiírásban . az is, hogy as NB II.ben azok a csapatok indulhatnak, amelyek az NB 1-ben nem indulnak. Az NB 1 és az NB TI-ben résztvevő csapatok tartalékai részére Tartalék­bajnokságot írtak ki. Érdekes válto­zása a bajnokság kiírásának az, hogy ha a csapatok a szabályos já­tékidő alatt - döntetlenre végeznek, nem lesz meghosszabbítás. A baj­nokságban egyforma ponlszámmal végző egyesületek között az egymás ellen elért kosárarány dönti el a he­lyezést- Az NB If. öt csoportgyőz­tese semleges helyen körmérkőzés formájában dönti el a II. osztályú bajnoki címet. Az NB I férfi csoportjában Pécs­ről a P. Főiskolai DISZ indul. A női- NB 1-lien a Pécsi Lokomotiv és a Pécsi Postás vesz részt. A bajnokság első forduló jás-ük sorsolása a pécsi csapatok szempont­jából a következőképpen alakult: Bécsi Főiskolai DISZ—MAVAG, Pé­csi Postás—ózdi Vasas, Pécsi Loko- m of ív—D iósgyőri Vasas. A férfi NB Tl-ben a Déli csoport­ba nyert beosztást a P. Lokomotív, a P. Postás, a B. VSK, a Nagyka­nizsai VSK, a Székesfehérvári Loko­motív, a Bajai SzAK. KitünleHek több pécsi játékvezetőt A Honvédség által rendezett Rá­kosi Kupa mérkőzéseken jól műkö­dő játékvezetőket a' Honvédség Or­szágos Sportközpontja díszes emlék­éremmel tüntetett ki. A kitüntetett játékvezetők között több pécsi is szerepel. Vasveretet kaptak: Darázsi, Kassai, Katies, Kovács, Megyer, Páldi, Pápa, Szarka. Rronzveretet: Poliéder. EzUstveretet: SehiVara. — A Játékvezetők Országos Központja 25 éves játékvezetői működés jutal­mául Rizse. Heinesz, Kassai, Krebsz, és Dobsa játékvezetőknek újtípusú díszes nranyjelvényét ajándékozta. Játékvezetőink működésének elisme­rése serkentőleg hat a további mű­ködésűkre, a megbecsülés további jó munkára kötelez. — A Délnyugati JT rendezésében augusztus 5—(i-án Pécsett központi előadókkal tovább­képző tanfolyamot tartanak. A tan­folyamon a délnyugati játékvezető­kön kívül a kaposvári és a kiskun­halasi játékvezetők is résztvesznek. mintegy 250-en. Az évenként meg­ismétlődő tanfolyamok célja az egy­séges^ játékvezetés kialakítása. Já­tékvezetőink az értekezlet tapaszta­latait a jövő bajnoki évbon már hasznosítani fogj-" Megindultak az asztalitenisz Nyári Kupa mérkőzések Az Asztalitenisz Szövetség bara­nyai kerülete, Nyári Kupa mérkőzé- .icket- irt ki. A Nyári Kupa küzdel­meire a megye területéről 12 csapat nevezett be. A csapatok két cso­portba osztva, körmérkőzések formá­jában döntik el a csoport elsőségét, a Kupa elnyeréséért a két csoport- győztes vív mérkőzést. Az eddigi eredmények: A) csoport: P. Loko­motív—Mecsekszabolcsi Tárna 5:2, Húsos—Mohácsi SzMTE 5:0. P. Lo­komotív—Mohácsi SzMTE 5:3, 11c­csekszabolcsi Tárna—Dohánygyár II 5:0, Mecsekszabolcsi Tárna Mohácsi SzMTE 5:1, Húsos—Mecsekszabolcsi Tárna 5:4, Lokomotív—Húsos I 5:1. B) csoport: Tipográfia—Dohánygyár 5:1, Postás—Népbolt 5:4, Tipográíia —Beremend 5:1, Húsos II—Népbolt 5:2, Postás—Húsos TI 5:4, Tipográfia —Postás -5:0, Beremend—Népbolt 5:0. Jóslataink a vasárnapi TOTQ-ra Vasas—Textiles: A Textiles lát­szik az egységesebb csapatnak. A Vasas még nem forrt össze, 2, x — Sz. Lokomotív—PBTC: A bőrösök­nek Székesfehérvárott nehéz perceik lesznek. Mindhárom eredmény lehet­séges. x, 1 — Várpalotai Tárna— Nagykanizsai VSK: Várpalotán a ha­zai csapatnak van nagyobb esélye, a győzelemre. 1, x — KDSK—Győri VSK: A két jóképességü csapat ta­iSmeioük meg a valóságot Egy száműzött ígérete lálkozója nagy harcot ígér, a KDSK valamivel esélyesebb. 1, x — P. Ven. sas— Fások: A P. Vasas győzelmé­re lehet .számítani. 1,1 — BMTE— D. Honvéd: A BMTÉ-nek van na­gyobb esélye a győzelemre, a. D. Honvéd azonban meglepetésre ké­pes. 1, x — K. Vasas—M. Acél: A Magyar Acélnak' még Kisvárdán is győzelmi reményei vannak. 1.x — Phőbus—Diósgyőri Vasas: A diós­győriek határozottabban jobbak, a Phőbus már a döntetlennek is örül­het, erre sincs azonban sok esélye. 2, 2 — SMNVTK—X. kerületi Káosz: Az Édosz nagyon megerősödött, még idegenben is számítani lehet a győ­zelmére. 2, x — MDTK—Nyíregyházi Lokomotív: Szoros mérkőzés, mind a három eredmény lehetséges, a ha­zaiak valamivel esélyesebbek, x, -1 M. MÉMOSZ—Sajószentpéteri Tárna: A MÉMOSZ jelenleg jobb formában van, valószínűleg győzni fog. 1, 1 — Ti. Daugava—Moszkvai Lokomotív: A bajnoki táblázaton a rigai csapat áll jobban, a Moszkvai Lokomotív visszaesett a* ntóbbi időben. 1,1 — Pótmérkőzések: Moszkvai Dinamó— Leningrad! Dinamó: L x — MÉ­MOSZ—Autotaxi: 1,1 — Olajmun­kás—Pécel t, 1 — Dózsa—Lokomo­tív: 1, 1. * Ä P. Lokomotív ököHvfvffsTakosz- lálya értesíti Kagjaiit. hogy a ezak- otaráily pénteken délután 6 órakor a Lokomotiv tornacsarnokában az új mesteredző Horváth Gcza vezelésérel megkezdi edzéseit Kérik a verseny­zőket. hogy teljes számban jelenjenek meg. * Ä szovjet Ifjúsági sportolók' éti­ben az évben körülbelül 1O0 össx- «zövetségii csúcseredményt1 állítottál: föl, amelyek jelentős részét az atlé­táik találják. Az tóműit hetekben tűt ifjúsági csúcsot döntötflck meg. A napokban ért véget a Szovjet Hadsereg motorkerékpár bajnoki ver. senye, amelyen három új őssz-szövet- scifi csúcseredményt állítottak fel. * Játékvezető táborozás csak va. sárnap reggel 8 órai kezdettel a szak. szervezeti székházban lesz megtartva. Könyv a proletárnemzetköziség és a néphez való hűség ereiéről Az alábbi cikk a Tartós Bé­kéért, Népi Demokráciáért uj számában jelent meg. E z év március megjelent Bu­dapesten a ..u-.kosi-per“ című kötet. Bz a könyv bemutatja azt a harcot, amelyet 15 éven keresztül folytatott Rákosi elvtáre a kommu­nisták egy csoportjával együtt a nép. ellenes, reakciós, fasiszta magyar ál- lamrend ellen és azt a harcot, ame­lyet a magyar dolgozók és az egész világ haladó emberisége vívott meg Rákosi elvtáre és társai életének meg­mentéséért. A „Räkosi-per“ bemutatja A nemzetközi proletárszolidaritás ha­talmas erejét. A könyv sajátossága, hogy eredeti dokumentumokból áll. .A dokumentu­mok, cikkek é's beszédek, melyek a rönyv alapvető tartalmát alkotják, vi lúgos és következetes képet adnak . a lefolyt, eseményekről. 1925 szeptemberében, csaknem egy­évi illegális magyarországi munka után, Rákosi elvtársat letartóztatták és átadták a burzsoá bíróságnak. Az akkori időkben a vezető burzsoá kö­rök értetlenül álltak az üggyel szem­ben. Nem tudták megérteni, miért jött haza Magyarországra Rákosi Má­tyás, a Magyar Tanácsköztársaság népbiztosa, a nemzetközi kommunista mozgalom egyik legnagyobb harcosa. JTiszen tudta, hogy halálra keresik, tudta, hogyha az ellenség kezébe ke­rül, életével fizothet. Mi késztette őt mégis arra. Jiogy visszatérjen hazá­jába? A könyv világosan felel erre a kérdésre: Megmutatja, hogy Rákosi elvtáre azért tért vissza Ma­gyarországra, hogy megszervezze a dolgozók harcát a kizsákmányolók ol­len, hogy tömörítse az illegális kom­munista párt sorait és annak élére Alivá, vezesse a harcot. Ilyen önfeV- Aldozóan és önzetlenül csak a legjobb legkitartóbb és leghűségesebb fiai szolgálhatták pártjukat és népüket. Ezért látta a burzsoázia Rákosiban legveszélyesebb ellenségét, ezért ve­tette rá magát olyan őrült dühvei. Kettős bosszút akartak állni: bosz- Rzút a Magyar Tanácsköztársaság időjén végzett "munkájáért és bosszút az illegális szervezkedésért, amelynek 1924—-25-ben ő- volt a vezetője. De Rákosi életét a munkásmozga­lomnak szentelte és a nemzetközi munkásmozgalom szervezetten lépett fel megmentésére. Öt világrészen lán­golt fel a harc Rákosi védelmében. A könyv azon oldalai, melyek le­írják a „Rákosi-ügy'1 statáriáíis tár­gyalását, ■ tele vannak drámai fe­szültséggel. Bent a tanácsteremben folyik a harc a kommunicták életé­ért, lent a bíróság udvarán már ácsol­ják az akaeztófálrat a vádlottak szá­mára: xi ellenforradalom „igazeág- «zolgáltatáea" pontosan dolgozott. De a nemzetközi munkásosztály, élén a Szovjetunió dolgozóival, meg­akadályozta a készülő gyilkosságot és megmentette Rákosi elvtárs. és társai életét. A nemzetközi munkás­mozgalom hatalmas ellenállásának nyomására a hóhérok kénytelenek voltak átadni az ügyet a „polgári bí­róságnak". *" És itt feltárul az olvasó előtt az Úgynevezett „polgári bíróság“ képe. Az egyik oldalon a burzsoá „igaz­ságszolgáltatás“ gépezete: buta, kor­látolt, reakciós bírák, ravasz, jellem­űden ügyész és hamis tanuk, köztük emberkinzó detektívek és muakis- ára! ó szociáldemokrata szakszervezeti vezetők, a másik oldalon 57 vádlott, nagyobbrészt munkások, kommunis­ták." Rákosi Mátyással az élen. A be­széd, amelyet Rákosi elvtáre a tár- gyaláson elmondott, heves, lángoló vád volt az akkori Magyarország egész ellenforradalmi államrendszere ellen. És bár Rákosit 8 és félévi bör­tönre ítélték, mégis győztesként tá­vozott, a tárgyalóteremből. E nnek a pömek nagy jelentősége volt a magyar munkásosztály esztályöntwdatának felkeltésében. „A burzsoázia és az árulók elleni mély gyűlöletből — írta akkor Gcrő Ernő — az osztályharcnak új hadserege -született ■ meg.“ Ez a hadsereg, ame­lyet, Rákosi vezetett a börtönben é« a börtönön kfvttl, döngette & bur- ssoázia várának kapuit és a maga ■oldalára állította az egész világ ha­ladé emberiségét. Rákosi elvtárs börtönben eltöltött lóvéit ismertetve, a könyv mint fér­fias, törhetetlen forradalmárt mu­latja be őket, akinek akaratát nem itudták megtörni sem a kegyetlen bőr- lönviszonyok. sem a börtönőrök fe- ♦tyegetődzései és erőszakoskodásai, Rákosi elvtárs a börtönben is a tö­megek vezére és szervezőjo maradt, ITovább tannlt és tanította a dolgo- rókat az osztályharcra. 1921 áprilisában kitöltötte a bör- fSnbüntetés idejét és Rákosi elvtár­sit szabadon kellett volna bocsá­tani. Do a burzsoázia nem akarta őt kiengedni karmai közül. Felrúgva , saját törvényeit, újra letartóztatta Rákosi elvtársat *és új pört indított 1 ellene, most már a Magyar Tanács­köztársaság idején folytatott har­cáért. Magyarország fasiszta veze­tői mindenben Hitlert utánozva, úgy gondolták, hogy a munkásmoz­galom az egész világon visszavonu­lóban van és ezt az ő szempontjuk­ból kedvező helyzetet bosszújuk meg­valósítására, Rákosi Mátyás elpusz­títására akarták felhasználni. De ez nem sikerült nekik. Éppen úgy, mint cgv évvel azelőtt, Georgi Dimitrov perének idején, a nemzetközi mun­kásosztály felemelte a tiltakozás lán­goló szavát Rákosi Jíátyás készülő megsemmisítése ellen. Átadva Rákosi elvtársat újból a bíróságnak, a burzsoázia nem töb­bel és nem kevesebbel vádolta, mint hazaárulással,' pénzhamisítással, sőt gyilkossággal is, azaz éppen azok­kal a bűnökkel, amelyeket maga a burzsoázia követett el. A vádlottak padjára ültették a Magyar Tanácsköztársaságot., amelyet igyekeztek megrágalmazni és bemócskolni. Es íme, felvonultak a hamis tanuk, csak úgy fröcskölt a gyalázkodás és rágalmazás az ügyész szájából. De Rákosi elvtárs nyugodtan és keményen visszavet minden támadást, zavarbáhozza a tanúkat, és az ügyészt, akiknek ha­zug 'állításait egymásután dönti meg. „A vádlott vádol“ — írta ek­kor a „Pravda". Es valóban, Rákosi elvtárs megfordította a per menetét, az uralkodó rendszer peréből a Ma­gyar Tanácsköztársaság népbiztosa elten, a magyar dolgozó nép perévé változtatta az embertelen fasiszta rendszer ellen. Rákosi elvtárs felszólalása „az utolsó szó jogánV' az elnyomó rend­szer elleni vádneszéd, a magyar kommün, a Magyar Tanácsköztár­saság dicsőítése volt,. Hasztalan igye­kezett az elnök számtalanszor félbe­szakítani Rákosi elvtársat, hallga­tásra kényszeríteni a magyar dolgozó nóp, a magyar munkásosztály le­győzhetetlen igazának hangját- Rá­kosi elvtárs olyan prófétai szavakkal fejezte be beszédét, amelyek tíz évvel később beteljesültek: „Bármi legyen az én egyéni sorsom — mondta —, az ügy, amelyért én harcolok, győzni fog“. A fasiszta bíróság halálos ítéletet készült hozni Rákosi elvtárs ellen, de a nemzetközi és a magyar mun­kásosztály újra megmentette őt. Az egész világon felemelkedő tiltakozás háborgó vihara újra megmentette Rákosit — életfogytiglani {egyházra ítélték. D e a Rákosi elvtársért folytatott harc ezzel nem fejeződött be. A Szovjetunió di 'gozói, akik 15 éven keresztül ■ álltak a Rákosi elvtárs megmentéséért folytatott harc élén, kivívták szabadonbocsátását. Újabb ötévi börtön ós rettenetes szenvedé­sek után, Rákosi clytáre 1940 őszén végre a szabadság földjére, a Szov­jetunió földjére léphetett. * „A Rákosi-per“ megjelenését rend­kívüli érdeklődés előzte meg. 75.000 példányban rövidesen szétkapkodták. Fiatalok és öreg munkások, parasz­tok. valamint a dolgozó értelmiségiek nemcsak azért olvassák ezt, a köny­vet. meri a magyar nép mindent meg akar tudn vczéiének hősi életéről, hanem azért is, mert ez a könyv a múltról beszélve, hatalmas segítséget nyújt nekünk mai harcainkban. Megmutatja, hogyan harcolt Rá­kosi elvtáre a börtönben is a béké­ért, milyen rettenthetetlenül és bát­ran leplezte le a burzsoázia támadó terveit. Mikor 19:15-ben a fasiszta ügyész a civilizáció lerombolásával vádolta a kommunistákat-, Rákosi elv. társ marxista-leninista előrelátással ezt felelte neki: ,.A civilizációt tény­leg óriási veszély fenyegeti, . azon­ban nem a Szovjetunió és a kommu­nista pártok részéről, hanem veszély fenyegeti azáltal, hogy a háborús romboló eszközöket a tudomány úgy kifejlesztette, hogy a legközelebbi világháborúban számolni kcdl azzal, fliogy az összes nyugat európai* knl- túrcentrumok. legyenek azok nagy­városok vagy kultúrközpontok, rom­má fognak válni. A civilizációnak ezt a nagy ve­szélyét a Szovjetunió és a kommu­nista mozgalom nagymértékben el­lensúlyozza ... A világháború régen kitört volna, ha a Szovjetunió nem lett volna. Óriási béketényezők a kommunista pártok“. . A könyv azt is megmutatja, hogy a Szovjetunió és a kommunisták ellen az egész világon folytatott ke­resztesháború mögött, akkor éppen úgy, mint most, az angol-amerikai imperialisták rabló szándékai álltak. A könyv különösen értékes eszköz a dolgozóknak a szocialista nemzet­köziség szellemében való' nevelésére. Minden oldala át van itatva a be­börtönzött proletárhősök megmenté­sére. Rákosi Mátyás kiszabadítására erejét egyesítő, egységes nemzetközi munkásosztály szellemével. Tiyjagy meggyőző erővel bizonyítja a könyv azt is, hogy ennék a nemzetközi egységnek, az egész vi­lágra kiterjedő proletárszolidaritás­nak vezető ereje és lelke a Szovjet­unió és vezetője, a Bolsevik Párt. Rákosi elvtárs életéért és szabadsá­gáért folytatott harc vlső soraiban küzdött a Szovjetunió dolgozó népe. amely háromszor ragadta ki Rákosi elvtársat a hóhérok kezéből és vé­gül kiszabadította a fasiszta kínzó- kamrákból. Ezért mondotta Rákosi elvtárs 1940-ben a Szovjetunióba ér­kezésekor: ..Nincs szó, amellyel kifejezhetném hálámat a szovjet kormánynak, a Bol­sevik Pártnak, a nagy Sztálinnak'*. A Rákosi-perről szóló könyv az olvasókat a proletárinternaoionaliz- mus szellemében, a Szovjetunióhoz való hűség szellemében neveli. A békéért és szabadságért, az angol­amerikai imperializmus ellen az egész világon folytatott harc fegyvere. Ezért fogadták a magyar dolgozók a könyv megjelenését olyan nagy öröm­mel és szeretettel. RÉTI LÁSZLÓ a Magyar Munkásmozgalmi Intézet vezetője. A talajtani folyamatokba csak tü­zetes vizsgálattal lehet belátni. Enélkfll csak nagyjából tudunk ké­pet alkotni azokról az átalakulá&ko- ról, melyek a talaj megnövekedett termelőképességében bekövetkeznek. A növények átalakítására irányuló szovjet kísérletekből viszont a ter­mészet átlalkítását szinte közvetle­nül szemlélhetjük- Növényekről lé­vén szó, itt is, mint az állatoknál, teljosen a biológiai fejlődés alapjára kell helyezkednünk és Darwinig kell visszamennünk. A XIX. század biológiájának legjelentősebb alkotása Darwin származási elmélete voilt. Darwin elméletének jelentőségét két pontban foglalhatjuk össze: 1. Bebizonyította a fejlődés addig sokat vitatott tényét a természettu- iományban. 2. Rármtatolt arra, hogy a fejlődést Irányító tényezők természeti, tehát myagi jellegűek és mint ilyenek negismerhetők. Ez egyben azt is jelenti, hogy megismerésükkel befo­lyásolhatjuk a fejlődést. Micsurin kiküszöbülto Darwin hi- láifc, továbbfejlesztette tanait, a ryakorlat számára is alkalmazlm- ókká tette azokat. Kidolgozta az átalakítás hatékony módszereit. Lét­rehozta a hatékony szintézist: egy­részt a biológia szempontjából, mert a rendszertani, örökléstani és öko­lógiai ismereteket összefoglalta; másrészt a tudomány és a gyakor­lati élet szempontjából, mert egye­sítette a tudományos elmélet és a mezőgazdasági gyakorlat tapaszta­latait. Mindez lehetővé tette, hogy no csak a tudomány merítsen a mező­gazdasági gyakorlat tapasztalataiból, hanem maga is közvetlen útmutatást nyújtson a mindennapi gyakorlati élet számára. A talajök és a növények természe­tének átalakíthatósága és az elért nagyszerű eredmények érthetően csakhamar arra ösztönözték a szov­jet tudósokat, hogy a sarkköri tája­kat is bevonják a mezőgazdasági termelés körébe. Ezzel Sztálinnak egy nagy Ígéretét és hő kívánságát teljesítették. Sztálin ezt az ígéretét még utolsó szibériai száműzetése idején — 1914- ben, az első világháború elején — tette. A cári zsarnokság a tunihansz.ki kerületbe, Szibéria egyik legtávo­labbi és legmostohábk vidékre száműzte Sztálint, az imperialista háború és feudális-kapitalista kizsák­mányolás Irgkér lel hetet! énebb ellen­ségét, hogy távoltartsa a- hamu alatt parázsló forradalmi töztől, mely az egész országot a hatalmába kerítette. Itt élt Sztálin két esztendeig^ Kurejkában, . egy nyomorúságos fa­lucska még nyomorúságosabb favis­kójában, jóval a sarkkör felett. A rövid nyár alatt csak egyetlen gő­zös kötött ki itt, a Jenyiszej folya­mon, s az év három hónapján át a falu teljesen el volt zárva a világ­tól. Sztálin így behatóan tanulmányoz­hatta a bennszülött oeztjákok életmód­ját is. Ez a lelkiismerotlen üzérek­nek kiszolgáltatott, magárahagya- tott nép halászatból és vadászatból tengette nyomorúságos életét. A cári rendszer meghagtyn írástudatlanság­ban, A kapitalisták — oroszok ós külföldiek egyaránt — dögkeselyűk módjára vetették jnagukai a termé­szeti kincsekben gazdag területre, hogy kiszipolyozzák — irja Svejcer, Sztálin egyik sorstársa száműzetésé­ben. „Szent kötelességünk — mon­dotta ekkor Sztálin —, hogy ezt a népet felszabadítsuk és valóban em­berhez méltó viszonyokat' teremtsünk Észak lakóinak, éppúgy, mint az egész népnek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents