Dunántúli Napló, 1950. augusztus (7. évfolyam, 176-202. szám)

1950-08-03 / 178. szám

Í95C AUGUSZTUS * KÜFIiŐ er «ü» így teljesítette tűi új normáját két Zsolnay-gyári korongos Ä Zsoluay-gyár korongos műhe­lyének végében, dolgozik Kopjár László ós Keller József korongos. A két korongot egy nagy préselögép választja el egymástól, amely a masz- sza formába préselésére szolgál. Most HD/30-as szigetelőket gyártanak. Mun­kájuk egyike a legkényesebbeknek. Három részből állnak ezek >. szigete­lők, három részből lesznek kiformáz­va, utána összeragasztva. Kit a mun­kafolyamatot végzi több, mint fél éve a két korongos és amint mondják: — Ez alatt az idő alatt jói bele­jöttünk ebbe a munkába. Ezt bizonyítja az áprilisi hónap 148 százalékos átlagteljesítménye. Mind­kettőjük ennyit ért el, mert ketten összekapcsdlt munkát végeznek, vagy­is megosztják egymás között a mun. kafolyamatot. Ezzel a módszerrel ér­ték el szép teljesítményüket. A normarendezés csökkentette az eddigi keresetet Ä minisztertanács határozata nálunk Is változást hozott az alapbérben és « normában. Már a hétfői nap óta az új norma és az új alapbér szerint dol­goznak. Mindketten jó szakemberek, jól ismerik a munkájuk apró fogá­sait, módszereit és mindketten állan­dóan észszerűsilésen gondolkodnak. Mikor elolvasták a minisztertanács határozatát, azon a véleményen vol­tak, hogy „túl lehet teljesíteni az új normákat is." Bíztak benne, hogy még jobban lehet tökéletesíteni a munka- módszerüket, ami magasabb termelé­kenységet eredményez. Az új normákat hétfőn kapták meg és elhatározták, hogy új munkálnod, szert vezetnek be. Ennek eredménye­ként már az első napon sikerült túl­teljesíteni az új normát. A miniszter- tanács határozata náluk is jelentős alapbéremelést hozott, de ennek eile, nére a normarendezéssel mégis fize­téscsökkenés állt be náluk. Nézzük csak meg. hogyan alakul náluk az új normaszámítás alapján és a béralap emlőssel együtt teljesítményük és ke­resetük. 148 százalékos régi átlag norma helyett 125 százalék 'Áprilisban 148 százalék volt az át­lagteljesítményük. A minisztertanács határozata értelmében — felhasználva a „tűrési százalék"-ot, mert nehéz fi­zikai munkával érték el a teljesít­ményt •— 125 százalékra vették visz- sza a normájukat. A régi alapbérük 2.82 íorint volt. az új alapbérük 3.18 torint léli. Az új norma szerint 1 da­rab szigetelőt 18 perc és 2.43 mp alatt kell elvégezni, ezért a fizetésük 97.47 fillér. A régi norma szerint egy da­rabot 19 perc és 4.97 mp alatt kellett megcsinálnunk, vagyis 3 darabot egy óra alatt, amiért 1 forintot kaptak. Tehát az alapbéremeléssel és a nor­marendezéssel 1 forintról 97.47 túlér­te csökkent le az egy darab után já­ró bérük. De Kopjár László és Keller József ezt szó nélkül tudomásul vet­ték, mert látták, hogy a jobb anyagel­látás, a munkafolyamat állandósága náluk is fellazította a normát éá tud­ják, hogy laza normával nem lehet szocializmust építeni, nem lehet az árak olcsóbbodását megvalósítani. Helyeselték a normarendezést, bár előre látták, hogy ha az alapbéreme­lés ellenére először csökken is a ke­resetük, de pár nap múlva újra el­érik a régi keresetet, mert többet fog­nak termelni. A ,,pár nap" elérkezett már az új norma bevezetésének első napján, hétlőn. Új munkamódszer — több fizetés Ä munka ugyanúgy kezdődött, mint máskor. Egyikük előkészített, míg a másik kidolgozta a szigetelő egy-egy részét. Mikor készen voltak száz da­rabbal és kezdték összeragasztani, akkor rájöttek, hogy a ragasztást ' egyszerre csinálják, és ne külön-külön, mini szombaton, vagy pénteken. Az első próba jól sikerült és jelentősen rövidebb idő alatt ragasztották meg ketten a 100 darab szigetelői, mint máskor szokták. Erre az időre abba­hagyta Kopjár László az előkészítést (máskor ezt szokta csinálni, míg Kel­S-e=f ra9asztoU) és az új mód- eredmény született., mindegyikük 50—50 darab szigetelőt készített el, holott új nor- majuk szerint egyenként 25 92 darabot keilet volna elkészíteni, hogy az elő .rf teljesítményt elérjék. De új mun kamodszerukkel lerövidítették az időt megtakarítottak egy darab előállttá sávai 3.7 percet, aminek eredménye ként egy óra alatt 4 darabot készítet tek az előirányzóit 3.24 darab helyett, így 48.73 fillérrel keresnek többet egy óra alatt. Kopjár László és Keller József te­hát az új munkamódszerrel elérték, hogy a 2.63 filléres darabonkénti bér- csökkenést a magasabb termelékeny­séggel kiküszöbölték és új normáju­kat túlteljesítették. Kopjár László és Keller József ko­rongosok örömmel újságolják, hogy­ha az új norma nem jött volna, még talán hosszú hónapok után sem jöttek volna rá az újabb munkamódszerre. Kopjár László és Keller József példá­ja tanulságul szolgálhat a többi üze­mek dolgozói felé is — ahol már új normával dolgoznak, vagy fognak dolgozni —, hogyan lehet túlteljesíte­ni az új normát, hogyan lehet elérni, hogy a fizetés még átmenetileg se csökkenjen. Az új normával új lendületet ka­pott a munkában a Zsolnay-gyár két korongosa és új munkamódszerük be. vezetésével még több szigetelő készül hazai használatra és exportra, hogy minél előbb megvalósulhasson az öt­éves terv villamosítása és minél- több értékes külföldi valutát kapjon nép­gazdaságunk ... ' Kászon Józsei Nem elégedhetnek meg a jól siker ült gyűléssel a na&ycsányiak TsváSiSü keffi foglalni a népneved munkát fia leliesstenä aliarják begyűjtési ¥áfSalá$ui2f Pénteken és vasárnap a rádió a Szovjetunióban járó parasziküldöttség beszámolóit adja Minden fesgöen szervezzék meg s csoportos rádióftalíga^st A Szovjetunióban járó parasztkü Idöttségről szóló hírek iránt ország­szerte igen nagy az érdeklődés. A rádió — részben riportokkal), rész­ben a paíasztkíiIdcVtek leveleinek' közlésével — eddig is igyekezett ezt az érdeklődést kielégíteni. Hogy a küldöttek beszámolóit még többen meg- hallgathissák, ezen a héten két kelön fásban ioglrlkozik a rádió a pa- raszíláildöltoég ú'ijávaL Augusztus 4-én, pénteken este a Falurádió ne­gyedóráját teljes egészében n küldöttek beszámolóiból állítják össze (este kilenc órától negyed tízig, a Petőfi rádión). Vasárnap délután 17.40-től 18.40-ig pedig a Kincseskalendárium keretében mondják el élményeiket a dolgozó parasztság Szovjelunióban járó követel. Legjobban termoszé lesen a dolgozó parasztok szeretnék meghallgatni a rádión at küldött beszámolókat. Éppen ezért fontos, hogy minden falu­ban felhívják a dolgozó parasztok figyelmét a két rádióadás időpontjára és szervezzék meg a csoportos rádió hallgatást. Pártszervezeteink gondos­kodjanak arról, hogy ez megtörténjen és minél több dolgozó paraszt meg­hallgathassa választott küldötteinek beszámolóit. Az országúiról szederíákkal sze­gélyezett földút vezet Nagycsány községbe. Néha-néha feltűnik egy-egy szekér, rajta jól megtömött ga­bonás zsákok — s a lovak vígan poroszkálnak a termén yr akt ár felé. Ott már hangosabban vannak. A dolgozó parasztok — akik várják a sorr&kerülésüket, — arról beszél­getnek, hogy is állnak a termény- begyűjtéssel. — Hát bizony mehetne jobban is — mondja nekik Göbölös János terménybegyüjtő — mert ha így megy, megelőznek bennünket a gíl- vánfaiak." Nagycsányban is a szegváriak. verseny­kihívását s hallottak arról is, hogy a megyében elsőnek a máriakéméndi dolgozó parasztok csatlakoztak a versenyhez. Péntek este volt akkor s a dolgozó parasz­tok azt*, mondogatták: — Körül kell nézni nálunk is, hogy mit tudunk csinálni ebben az ügyben. Tárgyaljuk meg, aztán csatlakozzunk mi is hozzájuk. _ A h ír hamar átszaladta a községet, a népnevelők is munkába kezdtek és másnap kora hajnalban a község minden részéből megindultak a ga­bonaszállító kocsik. Vasárnap délelőtt azonban ott szorongott a kis teremben a község apraja-nagyja. Még az asszonyok, Jakab Sándomé, Miskó Jánosné, Pinok Julianna és a többiek sem maradtak el. Ott aztán megtud­ták ,hogy elég jól állnak a begyűj­téssel a nagy lelkesedéssel járultak hozzá, hogy augusztus 20 helyett másodikára befejezik a begyűjtést. — Be is tudjuk fejezni akkorára — mondogatták többen is — hisz péntek estére befejeződött a csép- lés.”- HoöY hamarabb teljesítsük ez előirányzatot — mondta Ke­lemen János — vállalom, hogy öt mázsa felesleget holnap reggel be­szállítok a raktárba. Aztán sorban szólaltak fel a töb­biek, Molnár József, Mészáros Kál­mán s megígérték, hogy még hét­főn beadják az összes feleslegüket. Hétfőn kora reggel Göbölös elv­társ, a terményraktáros azzal a gondolattal indult el hazulról: — Na, ma biztos sok munkám lesz, nem is bírom majd érövéi. _ Ügy mo rfondírozott magában, hogy a vasárnapi gyűlés lelkes hangulata meghozza a maga eredményét, s a dolgozó parasztok nem késlekednek a beadással. De nem is lehetett na­gyon késlelkedni, mert másadikáig csak három nap volt vissza. Göbölös elvtárs azonban hiába várt, a dolgozó parasztok nem va- lami gyorsan jöttek. Néha-néha jött ugyan egy-egy kocsi, de az mind kevés volt ahhoz, hogy a vál­lalt időre készen legyenek a be­gyűjtéssel. Mészáros elvtárs, a párt- titkár helyettese azonban úgy gon­dola s ezt el is mondta neki. Majd délutánra megszaporodik a szekerek száma- Biztos most me­rik zsákokba a gabonát. így bizakodtak a község vezetői, és közben várták a dolgozó parasz­tokat. Jöttek is egynéhányan, mint például Geczi János, aki egy nagy szekere valót, hozott. Idős Göbölös Sándor is elhozta a maga gaboná­ját s a tetejére beadta a három múzsa feleslegét is. De ez bizony még nem sokka: emelte a község százalékát. — Hát Iia ma nem hózták, majd hozzák holnap — mondták egy­másnak magabiztosan a pari szerve­zet vezetői. — Tudják azok a kö­telességüket. — De bizony másnap is csak vontatottan haladt á be­gyűjtés. Mert az elbizakodottságra, a meg­elégedettségre nem volt semmi okuk a nagycsányiaknak. Egy lelkes han­gulatú gyűlés még nem jelenti azt, hogy azután minden rendben is megy. A nagycsányi pártszervezet vezetői meg úgy látták: — Jó hangulat van a községben, menni fog rendben a begyűjtés. Nincs itt 'nekünk már semmi dolgunk. ; Ez 3 „megy minden magától” gondolkodás meg is bosz- szulta magát. Harmadnap ugyanis hiába lesték az utat, hogy jönnek-e már a kocsik — azok csak nem akartak jönni. És Mészá­ros elvtárs párttitkár helyettes és a többiek még mindig nem kapnak észbe s nem nézték meg, mi az oka a késlekedésnek. Ahelyett, hogy mindjárt a gyűlést követő nap új­ból beszéltek volna a dolgozó pa­rasztokkal, de különösen azokkal, akik vállalást is tettele, ültek és ülnek még most is nyugodtan a babéraikon, eltelve a gyűlés sike­rétől. így aztán még Kelemen Já­nos, Molnár József, Vajda Lajos és Göbölös János sem adták le a gabonájukat, pedig már hétfőre ígérték, hogy beszállítják. Ugyan­akkor a pártszervezet nem irányí­totta rá a népnevelők figyelmét a szállítási szerződésre lekötött ga­bonára sem. A „megy minden magától” elv, az elbizakodottság, a felvilágosító munka elhanyagolása azt eredmé­nyezte, hogy egy nappal a vállalt határidő előtt, csak 88 százalékban teljesítették az előirányzatot. A gyű­lést kövelő két nap alatt mindössze öt százalékkal emelkedett a begyűj­tött gabona mennyisége. A nagycsányi példa figyelmeztetés minden község pártszervezetének. Ha jól is sikerült a vasárnapi gyű­lés, ne kövesse azt a népnevelő munka elhanyagolása. Újból házi- agitációt kell szervezni s minden dolgozó paraszttal tudassák: becsü­letbeli kötelessége eleget tenni vál­lalásának. Bocz József A pécsi MÁV üzletigazgatóság jól, felkészült az őszi csúcsforgalomra Dolgoró parasztságunk kiváló mun­kája nyomán az idén bőséges termést takaríthatunk be. Ez a tény arra kész­teti a vasútat, hogy alaposan felkészül­jön az idei csúcsforgalom lebonyolí­tására, amely felülmúl majd minden eddigi őszi forgalmát. Az őszi csúcs­forgalom sikeres lebonvoítása érdeké­ben a pécsi MÁV üzletigazgatóság terű. Idén is folynak az előkészületi munkák A pályafenntartás dolgozói lázas gyorsasággal végzik a talpfák kicseré­lését, a hidak megjavítását, hogy emiatt fennakadás ne legyen az őszi csúcs- forgalom beálltával. A pécsi, kapos­vári, dombóvári, nagykanizsai ffitőlvá- zakban is serényen dolgoznak a javí­tásra szorult nrozxlonyok gördülő ké­pes állapotba hozásán. Még olyan moz­donyokat is üzemképes állapotba hoz­nak, amelyeket már régen kivontak a forgalomból. A mozdonyok időszakos vizsgálatát is előbbre hozták, hogy még a csúcsforgalom beállta előtt elkészül­jenek vele. A megrongálódott kocsipar­kot is vcrsenymunkával hozzák hasz­nálható állapotba. Egymásután alakul­nak a műszaki és fizikai dolgozókból álló komplexbrigádok a háromnapos kocsijorduló megvalósításának érdeké­ben, am; szintén az őszi csúcsforgalom lebonyolításának sikerét biztosítja. A vasnti dolgozók úgy járulnak ehhez hozzá, hogy a kocsik kirakodási idejét az előírt hat óra críá csökkentik. Jó példával járnak _el,öl a mohácsi állomás dogozói, akik 2—3 óra alatt rakják ki a vagónokat. Megtörténtek az intézke­dések a tolatás! idők lecsökkentésé­re is. Az egész iizieigargatóság területén most folynak a termelési értekez.etek Az értekezletek főfcladata az őszi csúcsforgalom lebonyolításánk meg­szervezése és annak zökkenő nélküli biztosítása. Ugyanezt a célt szolgálja a koreai műszak beállítása is. Bár a vasút vezetősége és dolgozói mindent megtesznek az őszi csúcsfor­galom lebonyolítása érdekében, még­sem tudja feladatát teljes sikerrel elvé­gezni, ha a: üzemek, nemzeti vállalatok tervszerű, észszerű és körültekintő munkájukkal nem segítenek a vasút dolgozóinak. Ezeket a problémákat a vasút *z érdekelt üzemek és nemzeti vállalatok vezetőivel értekezleteken megtárgyalták. A vasút a szállítási ter­vek ekészítésénél az üzemek, nemzeti vállalatok segítségére siet úgy, hogy a termelési felelőse megy ki az üzemek­hez és nemzeti vállalatokhoz, hogy kö­zösen készítsék rf a szállítási tervet. Ezenkívül a vasút rakodási kirendelt­ségeket állít fel minden nagyobb vas­úti állomáson. Ezek a kirendeltségek tanácsokkalútbaigazításokkal és fel­világosításokkal látják el a szállító le­ieket. Ezeken kívül feladata lesz a ra­kodási kirendetségeknek ellenőrizni a tervszerűséget, a kocsik rendelését és ha hibát lalálnak, azonnal rámutatnak a hibákra és tanácsot adnak a hibák gyors kijavítására. Az utóbbi napok esőzései bősérrej cukorrépa termésre nyújtanak kilátást. \ vasút erre is számít és felkészül a cukorrépa termelésére is. A pécsi üzletigazgatóság mindent el­követ a háromnapos kocsiforduló si­keres megvalósításáért. Ezért állandóan ellenőrzi a szállító feleket, ha rendel­lenességeket tapasztal, azonnal intéz­kedik, nehogy fennakadás Hegyen n csúcsforgalom lebonyolításában. Hozzátartozik az őszi csúcsforgalom sikeres lebonyolításához az irányvonal tok megszervezése, mert egyedül ez a' módszer segíti elő a gyors szállítást. Az irányvonatok megszervezéséhez is feltétlenül szükséges a szállítófelek tá— I mogatáva. Ide példaképül kell áNítnnl a MESZ HART új hegyi dolgozóinak Ul­kes munkáját az irányvonalok össze­állításánál. Az irányvonatok szervezé­sénél mindent elkövetnek a vasút dol­gozói n kétezertonnás és az 500 kilo­méteres mozgalom összekapcsolására. Ma ez a vasúinál már nem műszaki kérdés, mert a tervfelboniás alapján minden dolgozó tudja és magáévá tet­tet, hogy az áru gyors továbbítása nemzetgazdasági érdek. A pécsi üzletigazgatóság dolgozói fel­készülten várják az őszi csúcsforgalom megindítását, hogy sikeres munkájuk­kal előbbre vigyék a szocializmus ügyét. tvAél-ww gaadogoM, lesz a „jMnicfazcv^-UMKAz Szép a ,,Timirjazev‘‘-kolHoz és év- ről-évrc gazdagabb. Sűrű, nagyhala- szú gabona ért be földjein. Példásan gondozott kertjeiben vonatrako- mánynyi a vetemény, érik a renge­teg nedvdús gyümölcs. A kolhozt virágoktól pompázó parkok díszítik és külső képét szebbé varázsolják a modern, nagy családi házak. Ez évben a kolhoz vezetősége nagy pénzösszeget utalt ki kultúrpark és sporttelep építésére. U.j klubjuk 650 férőhelyes lesz. A kolhoz területén újabb lakóházakat építenek. Száz család tart majd év végéig házava­tást. A kolhoz felvírágzásánek történe­tét hatalmas üvegszekrényben elhe­lyezett számok, adatok, grafikonok mutatják. Az üvegszekrényt Timir- jazev, a nag}' szovjet agrártudós arcképével díszítették. I Az adatokból világosan * 6 kitűnik, hogy a kolhozrendszer tel­jesen átalakította a parasztok életét. Legjobb példa erre a Romanov csa­lád útja. .Romanov szülei a forradalom előtt faekével tiírták a földet, gyékény, kosárból vetettek, kézi eséphmlaró- val csépeltek. Mit érhettek el ilyen módon? Egy hóidról legfeljebb 5— 6 mázsa gabonát gyüjthettek be. Romanov fia ma brigádvezető a kol­hozban. A brigád traktorral szántja a földet 25 centiméteres mélység­ben, válogatott jarovizált vetőmagot használ, kombájnnal arat és a kicsó- pelt, megtisztított gabonát egyre tö­kéletesebb módszerekkel, futószalag­szerűen indítja a magtárakba. A szocialista mezőgazdaság előnyét mu­tatja, hogy búzából 15, rozsból 13 mázsát termeltek holdanként — há­romszor annyit, mint az egyéni gaz­dálkodás idején. | Nagyszerű eredményeket érnek el konyhakertészetben is. Bicskov brigádja pl. az elmúlt évben 500 mázsa káposztát termelt. Ilyen eredmények mutatkoztak a többi véleményben is. Ezért emelkedett 1949-bpn a kolhoz jövedelme 2 mil­lió rubelnél is magasabbra. Ebben az évben még nagyobb jövedelmük lesz. A termények kitűnő minőségét, az önköltség csökkentését, a termelés idejének lerövidítését elsősorban a. munkaszervezés magasabb formáinak alkalmazásával, a folyamatos terme­léssel érték el. A termelés vala­mennyi szakaszának megvan a maga szigorú sorrendje, meghatározott üte­me. v A ,,Tirnirjazev“-kolhoz elnökének, Ivan Jemeljanovnak minden évben gondja van arra, hogy a gabona gyorsan kerüljön a magtárba, a szalmát, a pelyvát idejében eltaka­rítsák a tarlóról és úgyszólván órá­kon belül elvégezzék a tarlóhántást is. A gépi technika segítségével a 10—12 óra alatt learatott földet másfél óra alatt megtisztítják a szal­mától, 24 órán belül pedig a tarló­hántást is elvégzik. | A gépesítés biztosította a földművelési munkálatok színvonal Iának emelkedését. Ez az alapja az életszínvonal általános emelkedésé­nek a kolhozban. A „Timirjazev"- kolhoz parasztjai is jómódú, boldog életei teremtettek maguknak. Látták ezt a román parasztok is, akik az elmúlt évben tanulmány­úton jártak a Szovjetunióban. Meg­nézték a „Timirjazev“»ko'lhozt és nem felejtették el, amit ott láttak, Sztiridona román parasztasszony le­vele erről tanúskodik: „Kolhozotok tapasztalataival gaz­dag óva, hazatérésem után termelő- szó ve/kezdet szervezetem falunkban. Szövetkezetünk egyenlőre 36 szegény­es középparaszt családot egyesít. Munkánk során mindig szem előtt tartjuk, hogyan dolgoztatok ti, ha­lai más, fejlett kolhozotokban A „Tijmirjazev'hkolhoz parasztjai egyre nagyobbá, gazdagabbá fejlesz­tik gazdaságaikat és példájukkal hozzájárulnak a. népi demokratikus , országok mezőgazdaságának fejlesz-J tűséhez is.

Next

/
Thumbnails
Contents