Dunántúli Napló, 1950. június (7. évfolyam, 125-149. szám)

1950-06-13 / 134. szám

4 1550 JÜNfU5 13 NAPLÓ ... n.n hi n ■■■ ■«■■ ■” KÖNYVNAP/ Köm VEK Sztálin elvtárs ez OPjpkájs mintegy öt esztendő elejt, leveleit, tanulmányait tartalmaz­za 1925—1930-as évek között íród - lak e gyűjteményben megjelent kü­lönböző sztálini útmutatások a kínai forradalomról. A gyűjteményt kíméletlen és követ­kezetes harc jellemzi. Sztálin elvtárs Lenin és a leninizmus érveivel száll síkra Trocbij, Kamenyev, Zinovjev, Radek álmarxista, valójában ellensé­ges „érveivel”. Megdönti Trockijnak azt a nézetét, hogy Kínában csak a külföldi impe­rializmus ellen kell harcolni. Sztálin 'elvtárs bizonyítja, hogy Kínában még fennáll a feudális középkori el­nyomás. A külföldi imperializmus ki­zsákmányolása mellett szorosan fel­zárkózik a belső feudális kizsákmá­nyolás is. Ezzel megdönti Trorkijt, aki a gyakorlati bizonyííékok elirnére azt hirdette, hogy nincs szükség feu­Vannak, akik vitatják, hogy az em­ber át tudja-e alakítani a természe­tet. az öt körülvevő világot. Sokan az ember gyarlóságára, tehetetlenségére hivatkoznak. Ez pedig hamis gondolkozás. Az ember nem is olyan gyarló, mint ami lyennek egyesek szeretnék mutatni. Az ember szüntelenül munkálkodik, alkot, megváltoztatja az őt körülvevő világ képét. Igaz, hogy mindeddig az ember nem tudta eléggé kifejteni al­kotó képességet s azért a termeszeiét átalakító munkája lassú és tervsze­rűtlen volt; egy emberöltő alatt nem tudott annyi változást létrehozni hogy az szembeszökő lett volna — de uié,£is, mióta emberek élnek a földtekén, szüntelenül alakították a világ ai cafatát. A változás lassú volt, de évszázadok, évezredek alatt a sok kis változás nagy átalakulásokat hozott létre Tudjuk például, hogy hazánk a honfoglaló Árpád idején egészen más képet mutatott, mint ma. Hatalmas erdőségek, lápok, mocsarak borították az egész országot. Csak imitt-amott voltak füves tisztások és még keve­sebb helyen folyt földművelés. Azóta az erdőket kiirtották, a múlt század második felében pedig a folyók men fén gátakat emeljek, a lápokat, mo­csarakat lecsapolták. A földesúri világ­ban alaposan átalakították a termé- «set képit, de nem tervszerűen: csak e pillanatnyi hasznot tekintették, azt, hogy minél több termőföldet nyerje­nek, tízért csapolták le a vadvizeket, irtották ki az erdőket és mindez oda vezetett, hogy megkezdődött a ma­gyar Alföld kiszáradása. Erdők hiá­dálizmus elleni harcra Kínában, mert nines már feudalizmus. Ugyanakkor Sztálin elvtárs bebizo­nyítja, a forradalmi gyakorlat alap­ján, hogy a nemzeti kérdés és gyar­mati kérdés egymástól sohasem vá­lasztható cl. Az imperializmus léte a nemzeti elnyomást és a gyarmati ki- zsámányolásf állandósítja. Bebizo­nyítja azt is, hogy a proletariátus csak akkor győzhet teljes mértékben, ha a nemzetek felszabadultak nemzeti elnyomásuk alól és ugyanakkor a gyarmatok is megszabadulnak az im- peria’izmus igája alól. Döntő és az ellenség érveit megsemmisítő megálla­pítása Sztálinnak az, hogy korunkban minden út a kapitalizmus bukásához vezet. Természetes tehát, hogy ez Kí­nára is érvényes. Ma az egész világ gyakorlati szem­lélője a kínai forradalom győzelmé­nek, amelyhez Mao-Ce-Tung elvtárs vezetésével Sztálin elvtárs útmutatá­nyában szárazzá vált az éghajlat, a termőföld egyes helyeken futóhemok- ká változott, másutt kivirágzót! a sziksú s ez tette művelésre alkalmat­lanná a földet. Mondani sem kell, hogy ami áll hazánkra, az áll a föld többi részeire is. Az ember keze nyomát magán vi­seli a föld minden lakott része. Az ember az erdőket, mocsarakat eltün- tetle, a maga hasznos növényeivel és állataival népesítette be a vidéket. De más a szocialista cs más a pol­gári természetátalakííás — amiként gyökeresen más a szocialista és ka­pitalista termelési rend. A szocializmus­ban a felfedezések és tanulmányok a dolgozó tömegek szolgálják, nem pe­dig — mint a kapitalista termelési rendben — egy kis kizsákmányoló réteg érdekeit. A szovjet tudományos technika például természctátalakíló módszereit a népek, közkincsévé tette. Nem rejti véka alí világraszóló vív­mányait, mint a kapitalisták üzemi titkaikat. De más különbség is van. A kapitalizmus — természeténél fogva — képtelen arra, hogy nagyszabású természetátalakító terveket hajtson végre. Ezzel szemben a Szovjetunió és a népi demokráciák — amelyek már a leszűrt szovjet eredményekből és tapasztalatokból indulhatnak ki — a tcrmcszctátala- kitás nagyszabású lehetőségeit is ki­használhatják. Lengyelországban, Csehszlovákiában, Romániában, Bulgáriában és Albá­niában már ugyanúgy folyamatban vannak a természetátalakító munká­latok cs különleges, helyi igényeknek megfelelő kísérletek, mint hazánkban. sai alapján jutott el a kínai nép. Négyszázhetvenötmillió kínai felsza­badulva a gyarmati elnyomás és a hűbéri kizsákmányolás alól, a kínai kommunisták. Mao-Ce-Tung elvtárs vezetésével felépíti azt a Kínát, amelyért az első pillanattól kezdve Sztálin clvlárs és a szovjet állam, a Bolsevikok Pártja következetesen har- volt. GUI«') I'llVÖ : HARCBAN A SZOCIALISTA NÉPGAZDASÁGÉRT Hazánkban a dolgozók milliói Úgy tekintenek Gcrő Ernő elvtársra, mint a marxi-lenini-sztálini tudomány egyik legjobb ismerőjére és gyakor­lati alkalmazójára, aki a kommuniz­mus és a nemzetközi munkásosztály győzelme ügyéért folytatott évtizedes harcok közepette vált a kiváló bolse­vik vezető megszemélyesítőjévé. Könyvének minden sorából a Párthoz, a munkásosztályhoz való törhetetlen hűség, a Szovjetunió iránti határtalan szeretet, a marxi-lenini világszemlélet fénye világít. A könyv több, mint hatszáz oldalnyi terjedelmében hazánk történetének közvetlenül a felszabadulás előtt kez­dődő mintegy öt és féléves időszakát öleli fel. A cikkek és beszédek a szocialista gazdaság rendjéért vívott harc frontjának első vonalában íród­tak, nem a haditudósító, hanem a hadműveletek egyik irányítójának tol­lával. A mű a maga egészében visszatük­rözi Rákosi Mátyás elvtárs vezetésé­vel Pártunk győzelmes stratégiáját és taktikáját, a marxi-lenini-sztálini el­mélet és gyakorlat sikeres alkalmazá­sát a mi magyar viszonyainkra. A könyv rendkívül gazdag anyaga nem időrendi sorrendben, hanem egyes, különösen jelentős kérdések körül van csoportosítva. így külön szerepel­nek azok a nagvíontosságó cikkek és beszédek, melyek az ország haladó erőinek mozgósítását .és összefogását hirdetik a földreform végrehajtása, az újjáépítés, eredményeink megszi­lárdítása, békés^ építő munkánk meg­védése érdekében. Külön csoportot alkot a vasút, a közlekedés helyreállításának időszaka, a büszke folyami hidak sorozata, a stabilizáció. *a hároméves terv. Külön fejezet foglalkozik az értelmiség fon­tos szerepével, a tudományos munka szocialista jellegű megszervezesével. Végül —- jelentőségéhez mérten — a könyvnek csaknem egyhirmada „Ötéves tervvel a szocializmus felé" fejezet köré csoportosul. Gcrő Ernő élvtárs könyve tankönyv és , iránytű, de elsősorban újabb éles fegyver lesz a munkásosztály, a dol­gozó parasztság, a haladó értelmiség, egész dolgozó népünk kezében a szo­cializmus felépíléséér’ vívott harc­ban. VTTTTTTTfTTTTVTVTTTVTTTTTVTTTTVTTTYTVTTVTTTTTTVVVTVVVVVVWVVVTVVWWWVTVVWVTWVTTWTTTVTVTTVI Sztálin: KÍNÁRÓL összegyűjtött beszé­jr Ul ÉRJÜK MEG A íflróMGÓr 3 fU A szocialista ember átalakítja a természetet 1811- június 13-án szüle­tett V. G. Bjelinszkl), a nagy orosz forraddmúr-úemokrafa, filozófus, kritikus és publi­cist«. * 'Az orosz polgári családból származó Visszárion Bje. 'llnszlcljt mór gimnáziumi 'étiéi alatt az irodalom, a történelem és a földrajz ér­dé kelte. Szenvedélyesen sze­rette az irodalmat és általá­ban a művészeteket. A moszkvai egyetem hallgatója Irlt és 1831. január elején megírta „Dmilrij Kalinin“ ci. 'mü drámai elbeszélését, ame­lyet förradalmi hangja, < n jobbágyrendszer kipellcngc- re’ése és a származási jogot; kifigurázása miatt nyomban indexre tették. Drámája miatt igen rossz anyagi helyzetbe került, az egyetemről is kizárták. Több­féle munkával próbálkozóit, végül is a Iiirlapírásmíl kö­tőit ki. Bekerült a „ffírek" szerkesztőségébe, ahol meg­jelent első nagy kritikai cik­ke. az „Irodalmi ábrándok“. E cikk indította cl az iro­dalmi hírnév útján. Irodal­mi munkássága tévén került összeköttetésbe a haladó moszkvai ifjúsággal: Sztan- kenlersel Akszakovvnl, Bot- kinnal, Baknnyinnal és Uer- zenncl. BJELINSZKIJ Döntő fordulatot jelentet! 'lében, amikor . 1880. őszén ■lervárott elvállalta g ,.lla- i jegyzetel;" kritikai róva- nal; vezetéséi. Működése betétien mértékben fellen- tette a lap olvasottságát. olvasók széles rétegei bá­nlattal és odaadással for- iPak az új irodalmár, fHa­jas és kritikus írásai jelé. lap kiadóját viszont ez ar- ösztönözte, hogy kiszipo- ozza Bjelinszkijt és ontassn le a cikkeket, ,,/i hírlap- is időhöz kötött, hajszolt unkája kiszívja belőlem az öl, mint a vámpír a vért. impítja agyamat, tőnkre- s: i egészségemet" írta röl keserűen Bjelinszkij. Mindezek - ellenére kritikai unkája minden eddigit fe- rmúló volt. Akik az a kri- ;a; szellemében fejlődtek irodalom büszkeségei let- V. Puskinról, fíogoljrál, rmontovról és más kiasz- Utasokról írt kritikai mim­'d e műfaj utóié rhctetlen htaképei. Természetének ín den szenvedélyességét, a űvészet iránti határtalan errietet, minden harcos nxperamentumát belevitte itikai cikkeibe. Körben nagy filozófiai fej­lődésen megy keresztül. El­szakad a hegeli filozófiától és — mint maya is írja. a „szocializmus eszméjének" hatalmába kerül .-„Szilaj, fa­natikus szeretet fejlődött lzi bennem a szabadság és a függetlenség iránt. Megértein a francia forradalmat, meg­értettem Marat véres szabad- ságszerctetét." Forradalmi lelkűidé és életszemlélete nem bontakoz­hatott ki teljes egészében a cenzúra által megnyirbált cikkeiben. De munkássága n.égis eredményes volt a művelődés fejlesztése és a társadalom nevelése terén Egyszerű nyelven magasztos igazságokat fejezett ki. , Krit ikui l c vek e. yységé pék központja a realista művé­szet, a haladéi irányzat vé­delme és propagálása roll, az igazi egészséges irodalom el­különítése a hazug, maradi és elavult irodalomtól llje­linszkij nagy összefoglaló cikkében, .,.t: orosz ir(ido­lom áttekintéséiben leszö­gezte, hogy soha és - sehol nem volt „tiszta művészet' az, amely „önmagáért" van. A művészet a valósiig (crnic. ke, a való tények minden formájúval és igazságával. Áz irodalom a társadalom tükörképe kell. hogy legyen. Felfokozott munkája, az állandó súlyos anyagi gon- ihik aláásták amúgy is gyen­ge egészségét. Barátai pén­zén és unszolására élete vé­gén már Idába utazóit kül­földre gyógyulást keresni ISIS. május 28-án a testben törékeny, de lelkűidében erős és szenvedélyes fnrrn- da'mar-demokrata meghalt. Halála megkímélte a tovább’ szenvedéstől, amelyet a cár- izmus akart rá kiróni. Utolsó művében, a „Levél Gogolj- hoz“ című írásában már olyan forradalmi hangokat ütött meg, bogy a cárizmus nem nézhette' tovább 'tétle­nül. Már a cikk olvasásáért is. börtönbüntetés, vagy széntüzelés járt. Bjelinszkij meglátta az oios: népben fejlő nagy erő­ket ' és az elkövetkezendő időket: Irigyeljük unokáin­kat és dédunokáinkat, akik. nek megadatik majd hogy egy század múlva lássák Oroszországot, n művelt vi­lág élén, törvényeket adva ti tudománynak és művé­szetnek, . az egész művel! emberiség tiszteletétől övezet­ien. E: a korszak szivünk szerint való, dicső, ragyogó korszid; lesz “ Jól szerepeltek a KASÉ és MEFESZ atlétái a kétnapos atlétikai versenyeken Szombaton éj vasárnap úgyszólván minden számottevő pécsi és délnyu­gati alléla réizlveil az egyesületi bajnokságokon. Az I. és II. osztályú versenyeket Budapesten, míg a ke­rületi III. és IV o.zlályú férfi és női versenyeket Pécsett, a Tüzér-utcában bonyolítót Iák le. Szombaton négy pécsi atléta ért cl jó helyezést az I. osztályúak ver­senyén. Krisztián Ilona Pécsi MEFESZ a női súlylökésben 10.66.al harmadik ’etl. Férfi súlyban Söjlör bár 14.06-ot dobott, ez csak a harmadik hely megszerzésére volt elég. Söjlör fá­radtságra panaszkodott. Solymosi ha­talmas küzdelmet vívott 100 méteren Bánhalmivá)!. A pécsi allé a majd­nem végig vezetett, de a célban Bánhalmi mellszéle «éggel! gyözölil. Mindketten 19.8-at fu'ottak — Kalapácsvetésben Bender Pécsi KASÉ 49.95-ös dobásával a negyedik helyen végzett. A II. oszfályú versenyeken több kellemes meglepetés született. A KASÉ nők két első helyet szerez­lek Bucsányi 100 méteren 17 induló közül 13.3-mal. Tiszavölgyiné gerely- hajMá-ban !1 induló köziül 31.29-cl győztek. A komlói Pék 100 méteren 11.4-es jó idővel a második helyen végzett, míg Tasnádi Pécsi Lokomo­tiv második lett 340-cs ugrásával a rúdugrásban. Vasárnap az első osztályúak verse, nyén Solymosi Egon harmadik helyen végzell 200 méteren 22.9-cs idővel, mig Krisztián női távolugrásban 447- e.l ötödik lett. A II. osztályúak verse­nyén egy bajno'-ság született, a ki­tűnő Buc'ányi 496 rm-el 17 induló közölt el:ő lett a távolugrásban. — Gömziik P KASÉ díszkoszban 4. helven végzett 29.78.al, *Gulvás ME­FESZ 200 méteren 28.6-os idővel har­re->d''k helyezési szerzett. Pécsett, a Tüzér-utcai pályán a ne­vezett egyesületek közül a legnagyobb rdával a Pécsi KASÉ és a Pécsi MEFESZ vett részt. A szombati eső után a futópálya feljavult, az ugró­pályák azonban igen lazák voltak. Az eredmények általában közepesek, a szombati eredmények közül kiemelke­dik Pccelí 2000 méteres 6:07"es, Sé- lci 11.6-os százas. Harász 17-2-es ered. mé.nye a 110 gáton, a nőknél pedig Vörös 2:47.4_es nyolcszázas eredmé­nye. Részletek: III. osztály. Nők: súlylökés, 2 in­duló) 1. Urzinyi P. KASÉ 8:07, 100 méter (5 induló) 1. Rcgdon Pécsi AV.FESZ 141, 2. Rákos P. KASÉ 14.2. 3. Vörös P. KASÉ 14.2. 400 mé­ter (3 induló). 1. Mészáros P. KASÉ 69, 2. Budai P- K. 71.3, 3. Kovács P. M. 75. Magasugrás {3 induló), 1. Tóthnc P. K. 128, 2. Gáspárné P- K. 123, 3. Gál P. M. 115. Gerelyhaja ás (2 induló), 1. Strenger P- K- 22.15. Távolugrás (4 induló). 1. Szekeres P­K. 421, 2. Dávid P. K. 420, 3. Budai P. K- 410. Diszkoszvetés (4 indulói. 1. Vermes P. K. 25.56, 2. Strenger P- K. 2410, 3. Urzinvi P. K. 23.70. 80 m gát (1 induló). 1. Káptalan P. M- 15.7. 800 méter (1 induló). 1.,Vörös P. K- 2:47.4. 200 méteren nem volt in­duló. Férfink. 400 méter (14 induló, 2 elő­futam), 1. Varga P. Lokomotív 54-5, 2. Horváth P. L- 55.4, 3. Lőrincz P. K. 55.5. 110 gát (4 induló) 1. Harász P. M 17.2, 2. Tóth J. p. L. 18, 3, Virá­nyi Komlói Tárna 20.4. 100 méter (6 induló), 1. Sélei P. M. 11.6, 2- Giczi P. L. i;.9. 3. Horváth P. M- 12. 200 méter (12 induló), 1. Péceli P, L, 6:07, 2 Krensberger P. L. 6:13,4,, 3, Szcndi P. K. 6:19.6. Súlylökés (4 in­duló), 1. Pál Komló 10.96. 2. Halasi P. M- 10.12. Rúdugrás (1 induló), 1. Godina P. L. 280, versenyen kívül Brlkó P. M. 300-at ugrott. Távolugrás (7 induló). 1. Rátkai Komló 614. 2. Sélei P. M. 596. 3. Litz P. L. 582. -f Kalapácsvetés (2 induló), 1. Gyura P. L, 39.16. 2. Zlinszky P. K. 34.37. Gc- relyvetés (2 induló), 1. Kolozsi Kom'ó 44.52, 2- Hermann P. M. 43.60. 400 m gát (2 induló), 1. Varga P, L. 62 60, 2. Tóth F. P. L. 65.8, Hármasugrás (2 induló). 1. Rátkai Komló 12.15. 2. Ha­rász P. M. 11.62. 3000 akadályon és 10.000 gyaloglásban nem volt induló. *200 méter (12 induló), 1- A! exits Komló 24.2. 2. Balogh P. L. 24.3, 3- Sélei P. M. 24.4- Diszkoszvetés (1 in- duó!), 1. Szakály P. M. 30.21. Ma­gasugrás (6 induló), 1. Villányi Konjló 160. 2. Kalpis Komló 160, 3. Halasi P. M. 160. 800 méter (11 induló); 1. Szedi P. K. 2:08,2. 2. Tóth F. P. L 2:09.6, 3. Pólai P. M. 2:10 7. IV. osztály. Nők. 100 méteren (5 in­duló), 1. Győr P. íM- 14.8. 400 méter (3 induló), 1. Fábián P. M. 78.8: ma­gasugrás (3 induló). 1. Ve]Iák P. M. 115. gerelyvetés (2 induló), 1. Káptalan P. M. 21.11. lávolugrás (3 induló). 1- Sárközt P. M. 390, diszkoszvetés M induló), 1. Bányavári P. M. 20-89. 80 m gát (1 induló), 1. Harász P. í'T 18.8. 80') méter (2 induló), 1. Fábián P. M- 3:09, 200 méter (1 induló). 1. Rupa P. M. 36.2. Férfiak. 100 méter (11 indul), 1. Németh P. K. 11-7, 200 méter (7 in­duló), 1. Peri Komló 6:37.8. rúdugrás (6 induló), 1. Pesti Komló-280, tá- volugrás (4 induló), 1. Győrfi P. K- 562,kctlapáesvetés (3 induló), 1. Búck- nert Komló 25.66, 10,000 gyaloglás (\ induló) 1. Dadai P. M. 58:01.8 kerü­leti csúcs!, gerelyvetés (2 induló), 1. Kőhegyi P. M. 41.03, 400 gát (4 in- duluó), 1. Czibulka dr P. KI 66:3. — hármasugrás (1 induló), 1. Deák P. L. 11 01. 3000 akadály (2 induló). 1. Kampf P. K. 11:41 8, 200 méter (6 in­duló). 1. Germer P. M. 25.5, magasug­rás (1 induló). 1. Szabó P. L, 15-9, diszkoszvetés (3 induló), 1. Csillag P. K. 35.50. 800 méter (7 induló), 1. Peri Komló 2:16.6. Pontversenyben a pécsi egyesületek az egyes osztályokban a következő pontokat szerezték: I osztály: MEFESZ 102, Lokomo­tiv 72, KASÉ 33 pont. II. osztály: KASÉ 113. MEFESZ 46, Lokomotív 27, Komló 27 pont. III. osztály: KASÉ 3SS, MEtfESZ 343. Lokomotív 275. Komló 174 pont. IV. osztály: MEFESZ 183, KASÉ 150, Komló 91, Lokomotív 27 popf összesítve: KASÉ 684, MEFESZ 677, Lokomotív 401, Komló 292. Félbeszakad! a Nagymányok—Komló mérkőzés Vasárnap játszották le az NTi Hi­bán az utolsó bajnoki fordulót. A leg­érdekesebb mérkőzés, a Nagymúnyok —Komló találkozó a 11. félidő 23. per­cében félbeszakadt. A DVSK ismét pontot adott le Bálaszéken. A pécsi esapalok győzelemmel fejezlek be az idei ével. Legnagyobb meglepetés a szezon végére pompásan feljavult Pos- lás nagyarányú szigetvári győzelme. Az. Erdőgazdaság kilenc emberrel vívta ki a győzelmet. Részletes eredmények: Komló—Nagymányok 3:2 (3:0) fél­beszakadt. Nagymányok, 2000 néző, ve­zette: Velő, Az első félidőben Schmelzt, Szám IT. és Iluszti révén bárom góll szerzett a Komló. Nagymányok me­zőnyben egyenrangú volt. Szünet után Wéber .szépített, ma jd Fazekas értéke sítfette Kiűzi felvágása miatt megadott büntetőt. Pákozdi lőtt még kapufát, majd sorozatos hazai támadásik után a 23. percben Szám II. megrúgta Baum- gartnert, aki nem maradt adósa a komlóinak. A játékvezető mindkettői kiállította. Ezután sok szurkoló befu­tott a pályára, a rendezők nem liullúk n rendet helyreállítani, a játékvezető lefújta a mérkőzést. .Tó, erősiramú mérkőzés volt. Egyénileg Kanizsai, Alt. Fáskerti, Szirtes, illetve Németh. Kap­ros, Pálffy és Khizi játszottak jók Pécsi KASÉ—Szekszárdi Törekvés 2:0 (0:0). Szekszárd 800 néző. vezette: Pazaurek. Változatos mérkőzés, majd­nem végig nyílt küzdelem. A pécsj csa­pat az. utolsó negyedórában dönlőtte el á maga javára a mérkőzést. Postás—Srigetvár 6:1 (2d)). Szige - vár, 700 néző, vrz.tle: Flumholdt. A pé- esj csapat igen jól játszott Szigetváron és komoly közönségsikert is aratoll. Győzelme ebben az arányban is meg' érdemeit. Góljait Vidíts 3, Nénietb 2 és Mczöfi szerezték. A jó csapéiból Németh, Vidus, Huber és Borbás emel­kedett ki. A szigetváriak Telkesen iát* szotlak. Erdőgazdaság—Marcali DSK4:2 (1:1) Verseny-utca, 300 néző, vezette: Duna dr. A pécsi jjsapat tíz emberrel kezdett, majd Horváth kiállijásá után kilenc főre olvadt le. A mérkőzés csapkodó játékot hozott, a pécsiek sokkal lerv- szerübben játszottak tartalékos, gyen­ge ellenfelüknél. Góllövők: Blcsákj; 3, Farkas, illetve Cserháti’!. 2. Jók:■ Rí- csáki, Pelei, ITázclbach, Strausz, illetve Bősz. * Kerüleü bajnokság. Zsolnay SE— PBTC 3:2 (1:1). I. osztályú bajnoki, A Zsolnay soAlkail lelkesebben ját­szott. PBTC—Zsoinay 4:0 (1:0). Hiú­sági bajnoki. Erzsébeilelcp—KASÉ II. 6:1 (5:0). II. osztályú bajnoki; * Asztalitenisz Pécsi Lokomotív— B’ekloromos 13:6. NB I. bajnoki Pécs, vasutas sportcsarnok. A pécsiek jó játéklka! megérdemelten győztek még ebben az arányban is az ide; bajno­ki év utolsó mérkőzésén. A győzel­meket Halász 4. Francia 3, Ragon* csa. Cser. Bodzái 2—2. illetve Rel- chardt 4 és Pénzes .2 szerezitek. * A Csepelen rendezett a'.létiksi versenyen a magasugrásban Lehoczky (Honvéd) 190 centimétert ért el, a diszkoszdobásban Klics (Vasas) 48.19 in t dobott, mig a női 200 m-es sík­futásban Erdődi Klára, a Győri. Va­sas tagja nyert 26.8 mp idővel. ■i< Blelia Anna országos rekordot fu­tó'! 400 méteren a Csepeli Vasas al- léIákai viadalán. Az új rekord 59.9 mp.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents