Dunántúli Napló, 1950. június (7. évfolyam, 125-149. szám)
1950-06-13 / 134. szám
1950 JÜNIUS 13 NfiPLÓ Ä k «dákokkal szoros szövetségben harcol a béke ellen Királyegyháza knlákpapja Fokozni kell a klerikális reakció támadása ellen a felvilágosító munkát Amerre a szem ellát, embemyi magas gabonatáblák sűrű, tömött szárait lengeti a szél. A királyegyházi határban, még itt—ott sötétzöld a búzaszár levele, de az árpákat már megkapta, aranysárgára érlelte a nap. Különösen így van ez a termelőcsoport földjén, ahol már a gazdag termés learatására készülnek. ök lesznek a faluban az elsők, akik betakarítják a jövőévi kenyerünkhöz szükséges gabonát. Csupa derű, napfény borítja a határt. A „határjárás eredménye De van itt sötét árnyék is. Most ott imbolyog épp az aranyszín vetések felett. Cimborájával, Fapp Ferenc kulákkal „határjárást” tart a község lelkipásztora, Nagy György. Hol az egyik, hol a másik puszi- pajtásával rándu! ki a földekre. Nem ok nélkül teszi. A határjárásokat követő napokon mindig baljóslatú hírek verik fel a falut. Ilyenkor suttogják: „Nem érdemes dolgozni, hisz eső híjján elszárad minden” — és más eféléket a munkáról és a plébános úr által hőn várt háborúról. Széli a hír házról-házra. A kulá- kok megtoldják, hogy nagyobb legyen a nyomatéba. Akkor is így volt ez, amikor a libavai provokáció napfényre került. „Háború lesz” — mondogatták a községben és ennek nyomán megindult a vásárlási láz. Dolgozó parasztok, akik bedőltek a klerikális reakció és hű szövetségese, a kulák meséjének, tíz meg húsz kiló szám vásárolták a sót, cukrot, meg a többi árukat. De Varga Gyula és Tóth Ferenc már nem találták elégségesnek az „általános” rémhírek terjesztését, hanem nyilt kártyákkal „konkréten” kezdtek dolgozni. — Itt lesznek egy hónapon belül az amerikaiak, akkor felakasztunk minden kommunistát — mondogatták. Ahonnan a rémhírek kiindulnak A hírek, melyek széltében-hosz- szában bejárják a falut, minden alkalomkor Nagy György plébános rezidenciájából indulnak ki. A kulákok öss Lajos, Papp Ferenc, Borza Gyula meg a többiek vagy huszon- hatan el-elmennek a papiakba egy kis „beszélgetésre”. A lefüggönyzött ablakok mögött az éjfélbe is benyúlok a baráti kör tárgyalása. Hogy a beszélgetés miről folyt, azt másnap vagy harmadnak megtudták a község lakói, amikor megindulnak az újfajta rémhírek. Legtöbbször az ünnepnapokat használják fel a megbeszélésre. A mise végén, mikor már a tömeg el- széled, a kulákok a sváb „elkobzottakkal” együtt körülfogják a plébános „urat”. Azután együttesen bevonulnak a xmplakásba... így indult meg akkor is az agi- tációjuk, amikor népköztársaságunk 'kormánya kibocsátotta — rendeletben —, hogy a vallásoktatás nem kötelező. Körlevelet adtak ki, melyet az egyházközség kulák tagjai végighordoztak a községben. Sok szülőt megtévesztettek és aláíratták velük, ezzel kötelezték őket, hogy gyermekeiekt vallásoktatásra járassák. Előzőleg szülői értekezletet hívott össze a reakció falusi vezére, ahol nagy beszédet mondott. Emellett a templombajárást is kötelezővé tette és ha valamelyik gyereket vasárnaponként nem látta ott, az a következő hittanórán büntetést ka- ' pott. A plébánosnak nem keil a béke A kis iskolás gyerekek „megnövelése” mellett különös gondot fordított a legények és lányok „nevelésére’’ is. Az egyik a sok közül még a tavasszal történt Abban az időben öt ferencrendi és jezsuita barát telepedett le a községbe. Másnap már munkához is láttak. Házról-házra jártak, s kenetteljes szavakat szervezték a „lelkigyakorlatot”, különös gonddal az ifjúság között. Segítőtársra is akadtak, az EPOSZ egyik vezetője, Erdei János személyében, öt napon keresztül elmélkedett a falu lakóinak .jó része, külön a lányok, fiúk és az idősebbek. Minden nap reggeltől késő estig, az ebédet az otthon maradtak vitték el, mert napközben nem volt szabad hazamenni. Hogy a lelkigyakorlat leple alatt miről folyt a beszélgetés, azt máig sem tudja senki, mert a lelkűkre lett kötve a szigorú titoktartás. De azt tudják a faluban, hogy azóta még erősebb lett a klerikális reakció és a kulákok agitációja és „munkája”. Ezt bizonyítja az is, hogy a legnagyobb munkaidőben oda tudták csábítani a középparasztokat is a templomkerítés megjavításához. De nemcsak munkát adtak hozzá, hanem pénzt is, mintegy tizennyolc- ezer forintot. De amikor a falu mozihelyiségének építésére gyűjtöttek, akkor azzal küldték el a népnevelőket: „Nem kell nekünk mozi, meg voltunk mi eddig is anélkül.” (Csak 93 forint gyűlt össze!) A község dolgozó parasztságát Pártunk, népi demokráciánk, a fejlődés, a felvilágosodottság, a kultúra ellen Nagy György irányítja a kuákokon keresztül. Amikor a béke- aláírásgyiijtés volt, kereken elutasította a népnevelőket, szembefordidt a község dolgozóinak békeakaratával. — Én nem írom alá a békeívet, mert nem kaptam rá utasítást. Persze Nagy György úr jól tudfca, hogy a béke esküdt ellenségétől, Virág püspöktől sohsem fog erre utasítást kapni. A plébános „úr” azonban úgylátszik arra kapott utasítást, hogy a 25 hold földjét cselédeivel és harmados. bérlőkkel munkáltassa meg és a kollektivet felrúgva nyomorúságos éhbért adjon nekik. Szívós népnevelő munkái! A községi pártszervezet vezetősége nem veszi fel az ellenséggel keményen a harcot. Azt mondják: „Reakcós az egész község, nem lehet itt semmit csinálni.” Pedig ez nem így van! Csak a pártszervezet vezetőinek támaszkodva párttagságunkra és a termelőcsoportra, szívós felvilágosító munkával meg kell mutatnia a dolgozó parasztoknak, hogy ki az ellensége, le kell leplezni előttük felforgató tevékenységét, pellengére kell állítani a község lakói előtt. Elsősorban a népnevelő munkára kell támaszkodni és azon. keresztül kell meggyőzni a dolgozókat arról, hogy a klérus új háborúra dolgozik, a dolgozó parasztság nyomorba taszítását akarja, hogy a békés építőmunkánkat gátolja. Ka a pártszervezet Révai elvtárs beszéde szellemében lát a feladatokhoz, biztosan sikerül a klérus oldaláról leválasztani a dolgozó parasztságot és Királyegyházán is megindul az egészséges fejlődés. Délduoáníúl jogászai megvitatták az új büntetőtörvény könyvet Vasárnap délelőtt .a Magyar Jogász Szövetség Pécsi Csoportja nagy érdeklődéssel kísért büntetőjogi an- kétot rendezett az egyetem aulájában. Az ankéton a pécsi és déldunántúli jogászokon kívül megjelentek a pécsi dolgozók képviselői is, hogy meghallgassák az ország első. vidéki ankétjét, amelyen szocialista fejlődésünk legújabb alkotása, az új. büntetőtörvénykönyv általános része került ismertetésre és megvitatásra. Az értekezletet Vass Tibor elvtárs, egyetemi tanár nyitotta: meg, majd dr. Kádár Miklós elvtárs egyetemi tanár, a Magyar Jogász Szövetség társenlöke, tartotta meg beszámolóját. Elmondotta, hogy a régi, büntetőtörvényköny.v . a kapitalisták érdekeit védte. Az idealista jogtudósok tudatosan elködösítették a büntetőtörvénykönyv lényegét, hogy leplezzék a kizsákmányolást. A régi büntetőtörvénykönyv hirdette az 'egyenlőséget és ugyanakkor pallos volt az uralkodó osztály kezében.- Ma, amikor a szocializmust építjük, itt az ideje . annak, hogy olyan büntetőtörvénykönyvet alkossunk; amely elősegíti :és védi a szocializmus építését; ; védi a dolgozó nép érdekeit és bünteti a dolgozó nép ellenségeit. Az új .büntetőtör- vénykönyv megfelel azoknak a marxista-leninista elveknek, amelyek élőbbre Viszik az emberiség boldogulásának ügyét és erősítik a békéért folytatott harcot — fejezi e be beszédét Kádár el /társ 4hol más nem leit valósag Gerő elvtnrs beszéde Egy építkezés termelési és politikai fogyotékossáaai Szerte Baranyában vannak építkezései a Pécsi Magasépítési NV-nek. A központban sok mindent tudnak ezekről a munkákról, de sokszor az adatok nem elég élők, nem azért kérik bé az adatokat és kimutatásokat, hogy a számokból meglássák, hol van lemaradás, hová kell segítség és hol mennek rendjén a dolgok. Sokszor nagyon is az íróasztal mellől folyik az irányítás, de ezek mind kezdeti nehézségnek tekinthetők.. Az egyik nagy építkezés termelési és politikai kérdéseit vettük vizsgálat alá, abból kiindulva, hogy as itt talált jelenségei: leginkább általánosak a többi építkezéseken is. Az üzemgazdasági osztály az építkezésről nem tudott bérhetenkénti átlagos százalékteljesilményt adni, ide csak a dolgozók egyéni teljesítménye érkezik be. Ez helytelen, mert a legbiztosabb fokmérő egyegy építkezés helyzetére a termelés alakulása. A műszaki osztály elmondja, hogy az építkezésnél jóidéig a tervek késői érkezése akadályozta a folyamatos munkákat. Egy-egy épületre csak felerészben jöttek a tervek és előbb csak az épület egyik felét lehetett felépíteni, azután kerülhetett sor a másikra, ahelyett, hogy egyszerre emelhették volna a falakat. így azután néha hiány volt munkásokban, néha pedig túl volt telepítve az építkezés és 100—150 ember is lézengett munka nélkül, kapun belüli munkanélküliség lépett fel. Van pedig egy miniszteri rendelet, mely előírja, hogy a teljes tervanyagot meg kell kapni a munka megkezdése előtt harminc nappal. Azért, hogy a vállalat biztosíthassa a szükséges munkaerőt, az anyagot és ütemezhesse a munkákat . Ebben az esetben azonban az építtető egyidőben kötötte meg a tervezési és a kivitelezési szerződést és így a tervezés miatt szinte behozhatatlan késedelem adódott. Ettől eltekintve azonban még egyetlen egy esetben sem fordult elő, hogy a rendelet szerint, már harminc nappal a munkák megkezdése előtt, már megérkezett volna a terv. Künn a szóbanforgó építkezésen a dolgozók 60 százaléka versenyez. Ez a szám nem sok és ez is csak papíron van meg, mert a nyilvántartásba vett egyéni és brigádversenyzőknek valójában csak 70 százaléka áll ténylegesen versenyben. A népnevelőmunka még egyhely ben topog. Tíz napja már nem volt megbeszélés és. nem vitatták meg Gerő elvlárs beszédét és az ubbqn felvetett szempontokat nem vitték ki a dolgozók közé. ,-í néptieielfímunkn megjavításáéi t most a pártszervezet agitációs iskolát indit, melynek első előadásában bemutatják, hogyan dolgoznak a Bolsevik Párt agitátorai. A felvilágosító munka hiányának tudható be, hogy a fiatalok legtöbbje kongresszusi felajánlását közvetlenül a kongresszus előtti hétre tette meg, nem világították meg előttük, hogy a munkaverseny nem kampány és a jó eredmények elérését és megtartását nem lehet egy hétre leszűkíteni. A darabbérezés bevezetésénél az építkezésen nem mutatkoztak különösebb hibák. Az elmúlt héten azonban többízben előfordult, hogy a munkalapok nem voltak elég pontosan kitöltve, több esetben nem számították lel a szállítás munkáját, de ezek a hibák nem állandósultak, hanem megszűnőben vannak. Sok kivetnivaló van azonban az éberség területén Nem a technikai éberségre, a belépöcédulák rendszerére, hanem a magasabbíokú, forradalmi éberségre gondolunk, ami kizárja azt, hogy a központi személyzeti osztály ,.bárót" közvetítsen ki a munkára. Pedig ez történt, a ,,báró úr" megjelent felvenni a munkát és dolgozott itt nyolc fasiszta Horthy-tiszt, kulák. A megvizsgált kérdésekben ez a kép mutatkozott a pécsi Magasépítési NV egyik nagyobb építkezésén. Mindez arra int, hogy az elvégzett munkák időnkénti kiértékelése a pártszervezet, az ÜB és a vállalatvezetőség számára sok tanulsággal járhat és nagy segítséget jelent a további feladatok elvégzésére. Ezután dr. Zalán Kornél elvtárs, az igazságügyminisztérium törvény- előkészítő osztályánál-; főelőadója szólalt fel és rámutatott arra,- hogy ma olyan büntetőtörvénykönyvre van szükség, amelynek felépítése egyszerű és a dolgozó. nép jogi' érzékéhez közel áll. Felhívta a .marxista-leninista jogászok figyelmét arra; valamennyiük feladata, hogy az új büntetőtörvénykönyvet ’ tanulmányozzák és annak szellemében folytassák munkájukat. A következő hozzászóló 'dr. Sza- bóky Jenő elvtárs, az igazságügy- minisztérium törvényelőkészítő osztályának főelőadója behatóan fog-! lalkozoít az új büntetőtörvér.ykönvv szerinti tévedés és gondatlanság fogalmával, majd arról beszélt, hogy az új büntetőtörvénykönyv, szóéi a- - lista jogalkotás és arra büszkék lehetünk. Ezután dr. Kocsis. Mihály elvtár.s, a felsőbíróság elnöke elmondotta, hogy a felszabadulás után a bírói kar egyik része mereven ragaszkodott a burzsoá büntetőtörvény-1 könyvhöz, a másik rész nyomban '• felismerte, hogy ho] a heiye is'.a dolgozó nép mellé állt. . . A bírói kar feladata- .az,-' 'hogy még jobban sajátítsa el a marxista-; leninista elméletet, mert csak' így tudják megérteni és a gyakorlatban felhasználni az új büntetőtörvénykönyvet. Dr. Dosonczi István, a pécsi' egyetem büntetőjogi tanára bevezetésében azt fejtegette, hogy az idealista világnézet ellensége minden haladásnak. Majd azt hangsúlyozta, hogy az új büntetőtörvénykönyv mentes az idealista nézetektől és a- mar-, xista-leninista dialektikus materializmus alapélvei jutnak benne -,ér- vépyré. Dr. Huszár István elvtárs.főájlam- ügyészhelyettes beszédében kihangsúlyozta, hogy az új büntetőíöf-. vénykönyv megalkotásánál felhass-- nálták a Szovjetunió tapasztalatait és törvénykönyvét. Majd árról beszélt, hogy a büntetés megszűnt megtorló intézkedés lenni és he-, lyette javító és nevelő munkát végez. Végül Tímár György elvtárs, élmunkás munkáségyetemi esti hal!- gató szólalt fel a dolgozók nevében. Rámutatott arra, hogy a' dolgozó nép osztatlan örömmel - fogadja' az új büntetőtörvénykönyVét, amely védi és elősegíti ötéves tervüfik megvalósítását. ’ A do gozó poroszlókat jól mozgósította a növényápolásra, de az ellenséget szabotálni hagyja a vásárosdomhái pártszervezet Dolgozó parasztságunk széles tömegei — ha nem is teljes egészében — jól megértették a minisztertanács határozatát. A határozat megjelente után újult erővel indultak meg a növényápolási munkák. így volt ez Vásárosdombón is, ahol a körülbelül nyolcszázfőnyi lakosság néhány kulák kivételével azon igyekszik, hogy jó növényápolási munkával bőségessé tegyék az amúgy is jónak ígérkező termést. A község közepetáján van a föid- müvesszövetkezti holt és a kocsma. Itt van elhelyezve az a versenytáb’a is,- amelyen a Jágónak és Vásáros- dombó közti verseny legfrissebb eredményeit lehet olvasni, \x elmúlt liétcu is volt ha'ái- jérás. A bizottság tagjai így értékelték ki, az eredményeket; „Az őszi gabonafélék a jágónaki határban jobbak és tisztábbak, min: nálunk. A tavaszi növények ná unk jobbak. A kapásnövények megmunkálásában Vásárosdombó vezet Já.jó- nakkal szemben. Vásárosdombó jobban teljesíti az ütemtervet, mint ver- versenytársa, Jágónak." A község dolgozó parasztjai büszkén iel'inlenek a táblára, valahányszor elmennek mellette és jog as a büszkeség, mert Vásárosdombón a répát már háromszor kapálták é» sá- rabo.ték, a burgonyát kétszer töltögették és egyszer kapálták, a kukorica második kapálását is lefejezték és a. cukorrépát negyedszerre is megkapálják még az aratás előtt. A szép eredmények mögött oltván a jó népnevelő, felvilágosító munka, ott van a helyi pártszervezet népnevelőinek nagyszerű agitációja. — Jól tudom, mi a kötelességem — mondja Illés József középparaszl, amikor megkérdezzük, hogyan áll a növényápolással, — mégis nagyon jól esik, ha a Párt népnevelői meglátogatnak. így érzem azt, hogy figyelemmel kísérik a munkámat és velem együtt örülnek az eredményeknek. A jó agitáció és a dolgozó parasztok szorgalma mellett a verseny nyilvánossága is döntően hozzájárul a jó eredményekhez. Nemcsak egy versenytábla van a községben. Ott függnek a községházán a dicsérő- és a szégyentáblák is. Arra kerülnek ki nap, mint nap a szép eredményt elérők nevei és kiírják azo- két is, akik elmaradoznak és akik tudatosan szabotálják a növényápolási munkák elvégzését. Legutóbb Illés József neve is kinn volt a dicsérőtáblán. i —. Kifizeti magát a jó munka — mondja Illés József. — Meghálálja azt a növény, ha jól meggondozzuk. Példát veszek csak a tavalyi cukorrépatermésemről. Aratás előtt négyszer kapáltam a feleségemmel a répát, és aratás után is adtunk neki egy kapálást. Lett is olyan termésünk, hogy csodájára jártak a Községbeliek. A miénk lett a legszebb — Ugyanígy t«siek az idén is. Háromszor kapáltak már a répánkat, de az aratás előtt szeretnénk elvégezni a negyediket is. Hiába hazudnak nálunk is össze-vissza a kulákok — akár szárazság van. akár esőt kapunk —, legjobb az. ha minél többször kapáljak a növényeket! , Illés József szavainak igazságát alátámasztja az, ha összehasonlítjuk az 6 cukorrépáját például Szőke Já- nos kalákával. Szőkének ott fekszik az országút mellett kb. egy hold ’répája, amelyet látszólag „gondosan" megkapált, de ennek ellentmond, hogy teljesen elborította . á gyom és virít rajta a vadrepce. Szóltak mát a kuláknak, irtsa ki a gyomol a földjéről, de azt a kibúvót találta, hogy szárazság van, nem lehet kapálni. A pártvezetőség ■ és a népnevelők úgylátszik elfogadták ezt ’ á gyenge „érvet" és még a mai napig sem tettek bűnvádi feljelentést- a szabotáló kulák ellen. Az olyan gazdák, mint Illés József is, gyűlölettel nézik a .kulák alattomos mesterkedését; Harag forr bennük azért, hogy amíg ők kitartóan, szorgalmasan dolgoznak, hogy minél bőségesebb termésünk, aratásunk legyen, hogy minél többet tudjanak beszolgáltatni és még a visszamaradó feleslegből is átadni a nép államának, addig a kulák nem irtja a gyomot és elhanyagolja-föld- jét. Ä pártszervezetnek is éberebben kell figyelni a kulákok aknamukájá- ra, mert Vásárosdombón is a klerikális reakcióval szövetkezve támadnak. Induljanak a vásárosdombóiak még fokozottabban harcba az ellenség ellen. Verjék vissza a kulák és a klerikális reakció támadásait és kemény kézzel szorítsák rá a knl.áko- kát arra, hogy a mezőgazdasági munkálatokat ök is maradéktalanul végezzék el.
