Dunántúli Napló, 1950. június (7. évfolyam, 125-149. szám)

1950-06-13 / 134. szám

1950 JÜNIUS 13 NfiPLÓ Ä k «dákokkal szoros szövetségben harcol a béke ellen Királyegyháza knlákpapja Fokozni kell a klerikális reakció támadása ellen a felvilágosító munkát Amerre a szem ellát, embemyi magas gabonatáblák sűrű, tömött szárait lengeti a szél. A királyegy­házi határban, még itt—ott sötétzöld a búzaszár levele, de az árpákat már megkapta, aranysárgára ér­lelte a nap. Különösen így van ez a termelőcsoport földjén, ahol már a gazdag termés learatására készül­nek. ök lesznek a faluban az elsők, akik betakarítják a jövőévi ke­nyerünkhöz szükséges gabonát. Csupa derű, napfény borítja a ha­tárt. A „határjárás eredménye De van itt sötét árnyék is. Most ott imbolyog épp az aranyszín ve­tések felett. Cimborájával, Fapp Ferenc kulákkal „határjárást” tart a község lelkipásztora, Nagy György. Hol az egyik, hol a másik puszi- pajtásával rándu! ki a földekre. Nem ok nélkül teszi. A határjárá­sokat követő napokon mindig bal­jóslatú hírek verik fel a falut. Ilyenkor suttogják: „Nem érdemes dolgozni, hisz eső híjján elszárad minden” — és más eféléket a mun­káról és a plébános úr által hőn várt háborúról. Széli a hír házról-házra. A kulá- kok megtoldják, hogy nagyobb le­gyen a nyomatéba. Akkor is így volt ez, amikor a libavai provoká­ció napfényre került. „Háború lesz” — mondogatták a községben és en­nek nyomán megindult a vásárlási láz. Dolgozó parasztok, akik bedől­tek a klerikális reakció és hű szö­vetségese, a kulák meséjének, tíz meg húsz kiló szám vásárolták a sót, cukrot, meg a többi árukat. De Varga Gyula és Tóth Ferenc már nem találták elégségesnek az „álta­lános” rémhírek terjesztését, hanem nyilt kártyákkal „konkréten” kezd­tek dolgozni. — Itt lesznek egy hónapon belül az amerikaiak, akkor felakasztunk minden kommunistát — mondogat­ták. Ahonnan a rémhírek kiindulnak A hírek, melyek széltében-hosz- szában bejárják a falut, minden al­kalomkor Nagy György plébános rezidenciájából indulnak ki. A kulá­kok öss Lajos, Papp Ferenc, Borza Gyula meg a többiek vagy huszon- hatan el-elmennek a papiakba egy kis „beszélgetésre”. A lefüggönyzött ablakok mögött az éjfélbe is be­nyúlok a baráti kör tárgyalása. Hogy a beszélgetés miről folyt, azt másnap vagy harmadnak megtud­ták a község lakói, amikor meg­indulnak az újfajta rémhírek. Legtöbbször az ünnepnapokat használják fel a megbeszélésre. A mise végén, mikor már a tömeg el- széled, a kulákok a sváb „elkobzot­takkal” együtt körülfogják a plé­bános „urat”. Azután együttesen bevonulnak a xmplakásba... így indult meg akkor is az agi- tációjuk, amikor népköztársaságunk 'kormánya kibocsátotta — rendelet­ben —, hogy a vallásoktatás nem kötelező. Körlevelet adtak ki, me­lyet az egyházközség kulák tagjai végighordoztak a községben. Sok szülőt megtévesztettek és aláíratták velük, ezzel kötelezték őket, hogy gyermekeiekt vallásoktatásra járas­sák. Előzőleg szülői értekezletet hí­vott össze a reakció falusi vezére, ahol nagy beszédet mondott. Emel­lett a templombajárást is kötelezővé tette és ha valamelyik gyereket va­sárnaponként nem látta ott, az a következő hittanórán büntetést ka- ' pott. A plébánosnak nem keil a béke A kis iskolás gyerekek „megnöve­lése” mellett különös gondot fordí­tott a legények és lányok „nevelé­sére’’ is. Az egyik a sok közül még a tavasszal történt Abban az idő­ben öt ferencrendi és jezsuita ba­rát telepedett le a községbe. Más­nap már munkához is láttak. Ház­ról-házra jártak, s kenetteljes sza­vakat szervezték a „lelkigyakorla­tot”, különös gonddal az ifjúság között. Segítőtársra is akadtak, az EPOSZ egyik vezetője, Erdei János személyében, öt napon keresztül el­mélkedett a falu lakóinak .jó ré­sze, külön a lányok, fiúk és az idő­sebbek. Minden nap reggeltől késő estig, az ebédet az otthon maradtak vitték el, mert napközben nem volt szabad hazamenni. Hogy a lelkigyakorlat leple alatt miről folyt a beszélgetés, azt máig sem tudja senki, mert a lelkűkre lett kötve a szigorú titoktartás. De azt tudják a faluban, hogy azóta még erősebb lett a klerikális reak­ció és a kulákok agitációja és „mun­kája”. Ezt bizonyítja az is, hogy a legnagyobb munkaidőben oda tud­ták csábítani a középparasztokat is a templomkerítés megjavításához. De nemcsak munkát adtak hozzá, hanem pénzt is, mintegy tizennyolc- ezer forintot. De amikor a falu mozihelyiségének építésére gyűjtöt­tek, akkor azzal küldték el a nép­nevelőket: „Nem kell nekünk mozi, meg voltunk mi eddig is anélkül.” (Csak 93 forint gyűlt össze!) A község dolgozó parasztságát Pártunk, népi demokráciánk, a fejlődés, a felvilágosodottság, a kul­túra ellen Nagy György irányítja a kuákokon keresztül. Amikor a béke- aláírásgyiijtés volt, kereken elutasí­totta a népnevelőket, szembefordidt a község dolgozóinak békeakaratá­val. — Én nem írom alá a békeívet, mert nem kaptam rá utasítást. Persze Nagy György úr jól tudfca, hogy a béke esküdt ellenségétől, Virág püspöktől sohsem fog erre utasítást kapni. A plébános „úr” azonban úgylát­szik arra kapott utasítást, hogy a 25 hold földjét cselédeivel és har­mados. bérlőkkel munkáltassa meg és a kollektivet felrúgva nyomorú­ságos éhbért adjon nekik. Szívós népnevelő munkái! A községi pártszervezet vezető­sége nem veszi fel az ellenséggel keményen a harcot. Azt mondják: „Reakcós az egész község, nem le­het itt semmit csinálni.” Pedig ez nem így van! Csak a pártszerve­zet vezetőinek támaszkodva párt­tagságunkra és a termelőcsoportra, szívós felvilágosító munkával meg kell mutatnia a dolgozó parasztok­nak, hogy ki az ellensége, le kell leplezni előttük felforgató tevékeny­ségét, pellengére kell állítani a köz­ség lakói előtt. Elsősorban a nép­nevelő munkára kell támaszkodni és azon. keresztül kell meggyőzni a dolgozókat arról, hogy a klérus új háborúra dolgozik, a dolgozó pa­rasztság nyomorba taszítását akar­ja, hogy a békés építőmunkánkat gátolja. Ka a pártszervezet Révai elvtárs beszéde szellemében lát a felada­tokhoz, biztosan sikerül a klérus oldaláról leválasztani a dolgozó pa­rasztságot és Királyegyházán is megindul az egészséges fejlődés. Délduoáníúl jogászai megvitatták az új büntetőtörvény könyvet Vasárnap délelőtt .a Magyar Jo­gász Szövetség Pécsi Csoportja nagy érdeklődéssel kísért büntetőjogi an- kétot rendezett az egyetem aulá­jában. Az ankéton a pécsi és dél­dunántúli jogászokon kívül meg­jelentek a pécsi dolgozók képvise­lői is, hogy meghallgassák az ország első. vidéki ankétjét, amelyen szo­cialista fejlődésünk legújabb alko­tása, az új. büntetőtörvénykönyv általános része került ismertetésre és megvitatásra. Az értekezletet Vass Tibor elv­társ, egyetemi tanár nyitotta: meg, majd dr. Kádár Miklós elvtárs egyetemi tanár, a Magyar Jogász Szövetség társenlöke, tartotta meg beszámolóját. Elmondotta, hogy a régi, büntetőtörvényköny.v . a kapita­listák érdekeit védte. Az idealista jogtudósok tudatosan elködösítették a büntetőtörvénykönyv lényegét, hogy leplezzék a kizsákmányolást. A régi büntetőtörvénykönyv hirdet­te az 'egyenlőséget és ugyanakkor pallos volt az uralkodó osztály ke­zében.- Ma, amikor a szocializmust építjük, itt az ideje . annak, hogy olyan büntetőtörvénykönyvet alkos­sunk; amely elősegíti :és védi a szo­cializmus építését; ; védi a dolgozó nép érdekeit és bünteti a dolgozó nép ellenségeit. Az új .büntetőtör- vénykönyv megfelel azoknak a mar­xista-leninista elveknek, amelyek élőbbre Viszik az emberiség boldo­gulásának ügyét és erősítik a bé­kéért folytatott harcot — fejezi e be beszédét Kádár el /társ 4hol más nem leit valósag Gerő elvtnrs beszéde Egy építkezés termelési és politikai fogyotékossáaai Szerte Baranyában vannak építke­zései a Pécsi Magasépítési NV-nek. A központban sok mindent tudnak ezekről a munkákról, de sokszor az adatok nem elég élők, nem azért ké­rik bé az adatokat és kimutatásokat, hogy a számokból meglássák, hol van lemaradás, hová kell segítség és hol mennek rendjén a dolgok. Sokszor nagyon is az íróasztal mellől folyik az irányítás, de ezek mind kezdeti nehézségnek tekinthe­tők.. Az egyik nagy építkezés termelési és politikai kérdéseit vettük vizsgá­lat alá, abból kiindulva, hogy as itt talált jelenségei: leginkább általánosak a többi épít­kezéseken is. Az üzemgazdasági osztály az épít­kezésről nem tudott bérhetenkénti átlagos százalékteljesilményt adni, ide csak a dolgozók egyéni teljesít­ménye érkezik be. Ez helytelen, mert a legbiztosabb fokmérő egyegy építkezés helyzetére a termelés ala­kulása. A műszaki osztály elmondja, hogy az építkezésnél jóidéig a tervek ké­sői érkezése akadályozta a folyama­tos munkákat. Egy-egy épületre csak felerészben jöttek a tervek és előbb csak az épület egyik felét lehetett felépíteni, azután kerülhetett sor a másikra, ahelyett, hogy egyszerre emelhették volna a falakat. így azután néha hiány volt mun­kásokban, néha pedig túl volt tele­pítve az építkezés és 100—150 em­ber is lézengett munka nélkül, kapun belüli munkanélküliség lépett fel. Van pedig egy miniszteri rendelet, mely előírja, hogy a teljes tervanya­got meg kell kapni a munka megkez­dése előtt harminc nappal. Azért, hogy a vállalat biztosíthassa a szük­séges munkaerőt, az anyagot és üte­mezhesse a munkákat . Ebben az esetben azonban az épít­tető egyidőben kötötte meg a terve­zési és a kivitelezési szerződést és így a tervezés miatt szinte behoz­hatatlan késedelem adódott. Ettől el­tekintve azonban még egyetlen egy esetben sem fordult elő, hogy a ren­delet szerint, már harminc nappal a munkák megkezdése előtt, már meg­érkezett volna a terv. Künn a szóbanforgó építkezésen a dolgozók 60 százaléka versenyez. Ez a szám nem sok és ez is csak papí­ron van meg, mert a nyilvántartásba vett egyéni és brigádversenyzőknek valójában csak 70 százaléka áll ténylegesen versenyben. A népnevelőmunka még egyhely ben topog. Tíz napja már nem volt megbeszélés és. nem vitatták meg Gerő elvlárs beszédét és az ubbqn felvetett szempontokat nem vitték ki a dolgozók közé. ,-í néptieielfímunkn megjavításáéi t most a pártszervezet agitációs isko­lát indit, melynek első előadásában bemutatják, hogyan dolgoznak a Bolsevik Párt agitátorai. ­A felvilágosító munka hiányának tudható be, hogy a fiatalok legtöbb­je kongresszusi felajánlását közvet­lenül a kongresszus előtti hétre tette meg, nem világították meg előttük, hogy a munkaverseny nem kampány és a jó eredmények elérését és meg­tartását nem lehet egy hétre leszű­kíteni. A darabbérezés bevezetésénél az építkezésen nem mutatkoztak különö­sebb hibák. Az elmúlt héten azonban többízben előfordult, hogy a munka­lapok nem voltak elég pontosan ki­töltve, több esetben nem számították lel a szállítás munkáját, de ezek a hibák nem állandósultak, hanem megszűnőben vannak. Sok kivetnivaló van azonban az éberség területén Nem a technikai éberségre, a belépöcédulák rendsze­rére, hanem a magasabbíokú, forradalmi éberségre gondolunk, ami kizárja azt, hogy a központi személyzeti osztály ,.bárót" közvetítsen ki a munkára. Pedig ez történt, a ,,báró úr" megjelent fel­venni a munkát és dolgozott itt nyolc fasiszta Horthy-tiszt, kulák. A megvizsgált kérdésekben ez a kép mutatkozott a pécsi Magasépítési NV egyik nagyobb építkezésén. Mindez arra int, hogy az elvégzett munkák időnkénti kiértékelése a pártszervezet, az ÜB és a vállalatve­zetőség számára sok tanulsággal jár­hat és nagy segítséget jelent a to­vábbi feladatok elvégzésére. Ezután dr. Zalán Kornél elvtárs, az igazságügyminisztérium törvény- előkészítő osztályánál-; főelőadója szólalt fel és rámutatott arra,- hogy ma olyan büntetőtörvénykönyvre van szükség, amelynek felépítése egyszerű és a dolgozó. nép jogi' ér­zékéhez közel áll. Felhívta a .mar­xista-leninista jogászok figyelmét arra; valamennyiük feladata, hogy az új büntetőtörvénykönyvet ’ ta­nulmányozzák és annak szellemé­ben folytassák munkájukat. A következő hozzászóló 'dr. Sza- bóky Jenő elvtárs, az igazságügy- minisztérium törvényelőkészítő osz­tályának főelőadója behatóan fog-! lalkozoít az új büntetőtörvér.ykönvv szerinti tévedés és gondatlanság fo­galmával, majd arról beszélt, hogy az új büntetőtörvénykönyv, szóéi a- - lista jogalkotás és arra büszkék le­hetünk. Ezután dr. Kocsis. Mihály elvtár.s, a felsőbíróság elnöke elmondotta, hogy a felszabadulás után a bírói kar egyik része mereven ragaszko­dott a burzsoá büntetőtörvény-1 könyvhöz, a másik rész nyomban '• felismerte, hogy ho] a heiye is'.a dolgozó nép mellé állt. . . A bírói kar feladata- .az,-' 'hogy még jobban sajátítsa el a marxista-; leninista elméletet, mert csak' így tudják megérteni és a gyakorlatban felhasználni az új büntetőtörvény­könyvet. Dr. Dosonczi István, a pécsi' egye­tem büntetőjogi tanára bevezetésé­ben azt fejtegette, hogy az idealista világnézet ellensége minden haladás­nak. Majd azt hangsúlyozta, hogy az új büntetőtörvénykönyv mentes az idealista nézetektől és a- mar-, xista-leninista dialektikus materia­lizmus alapélvei jutnak benne -,ér- vépyré. Dr. Huszár István elvtárs.főájlam- ügyészhelyettes beszédében kihang­súlyozta, hogy az új büntetőíöf-. vénykönyv megalkotásánál felhass-- nálták a Szovjetunió tapasztalatait és törvénykönyvét. Majd árról be­szélt, hogy a büntetés megszűnt megtorló intézkedés lenni és he-, lyette javító és nevelő munkát végez. Végül Tímár György elvtárs, élmunkás munkáségyetemi esti hal!- gató szólalt fel a dolgozók nevében. Rámutatott arra, hogy a' dolgozó nép osztatlan örömmel - fogadja' az új büntetőtörvénykönyVét, amely védi és elősegíti ötéves tervüfik megvalósítását. ’ A do gozó poroszlókat jól mozgósította a növényápolásra, de az ellenséget szabotálni hagyja a vásárosdomhái pártszervezet Dolgozó parasztságunk széles tö­megei — ha nem is teljes egészében — jól megértették a minisztertanács határozatát. A határozat megjelente után újult erővel indultak meg a növényápolási munkák. így volt ez Vásárosdombón is, ahol a körülbe­lül nyolcszázfőnyi lakosság néhány kulák kivételével azon igyekszik, hogy jó növényápolási munkával bőségessé tegyék az amúgy is jó­nak ígérkező termést. A község közepetáján van a föid- müvesszövetkezti holt és a kocsma. Itt van elhelyezve az a versenytáb’a is,- amelyen a Jágónak és Vásáros- dombó közti verseny legfrissebb eredményeit lehet olvasni, \x elmúlt liétcu is volt ha'ái- jérás. A bizottság tagjai így értékel­ték ki, az eredményeket; „Az őszi gabonafélék a jágónaki határban jobbak és tisztábbak, min: nálunk. A tavaszi növények ná unk jobbak. A kapásnövények megmun­kálásában Vásárosdombó vezet Já.jó- nakkal szemben. Vásárosdombó job­ban teljesíti az ütemtervet, mint ver- versenytársa, Jágónak." A község dolgozó parasztjai büsz­kén iel'inlenek a táblára, valahány­szor elmennek mellette és jog as a büszkeség, mert Vásárosdombón a répát már háromszor kapálták é» sá- rabo.ték, a burgonyát kétszer töltö­gették és egyszer kapálták, a kuko­rica második kapálását is lefejez­ték és a. cukorrépát negyedszerre is megkapálják még az aratás előtt. A szép eredmények mögött oltván a jó népnevelő, felvilágosító munka, ott van a helyi pártszervezet nép­nevelőinek nagyszerű agitációja. — Jól tudom, mi a kötelességem — mondja Illés József középparaszl, amikor megkérdezzük, hogyan áll a növényápolással, — mégis nagyon jól esik, ha a Párt népnevelői meg­látogatnak. így érzem azt, hogy fi­gyelemmel kísérik a munkámat és velem együtt örülnek az eredmé­nyeknek. A jó agitáció és a dolgozó parasz­tok szorgalma mellett a verseny nyilvánossága is döntően hozzájá­rul a jó eredményekhez. Nemcsak egy versenytábla van a községben. Ott függnek a községházán a dicsé­rő- és a szégyentáblák is. Arra ke­rülnek ki nap, mint nap a szép ered­ményt elérők nevei és kiírják azo- két is, akik elmaradoznak és akik tudatosan szabotálják a növényápo­lási munkák elvégzését. Legutóbb Illés József neve is kinn volt a di­csérőtáblán. i —. Kifizeti magát a jó munka — mondja Illés József. — Meghálálja azt a növény, ha jól meggondozzuk. Példát veszek csak a tavalyi cukor­répatermésemről. Aratás előtt négy­szer kapáltam a feleségemmel a ré­pát, és aratás után is adtunk neki egy kapálást. Lett is olyan termé­sünk, hogy csodájára jártak a Köz­ségbeliek. A miénk lett a legszebb — Ugyanígy t«siek az idén is. Háromszor kapáltak már a répánkat, de az aratás előtt szeretnénk elvé­gezni a negyediket is. Hiába hazud­nak nálunk is össze-vissza a kulákok — akár szárazság van. akár esőt kapunk —, legjobb az. ha minél többször kapáljak a növényeket! , Illés József szavainak igazságát alátámasztja az, ha összehasonlítjuk az 6 cukorrépáját például Szőke Já- nos kalákával. Szőkének ott fekszik az országút mellett kb. egy hold ’ré­pája, amelyet látszólag „gondosan" megkapált, de ennek ellentmond, hogy teljesen elborította . á gyom és virít rajta a vadrepce. Szóltak mát a kuláknak, irtsa ki a gyomol a földjéről, de azt a kibúvót találta, hogy szárazság van, nem lehet ka­pálni. A pártvezetőség ■ és a népne­velők úgylátszik elfogadták ezt ’ á gyenge „érvet" és még a mai napig sem tettek bűnvádi feljelentést- a szabotáló kulák ellen. Az olyan gazdák, mint Illés József is, gyűlölettel nézik a .ku­lák alattomos mesterkedését; Harag forr bennük azért, hogy amíg ők ki­tartóan, szorgalmasan dolgoznak, hogy minél bőségesebb termésünk, aratásunk legyen, hogy minél töb­bet tudjanak beszolgáltatni és még a visszamaradó feleslegből is átadni a nép államának, addig a kulák nem irtja a gyomot és elhanyagolja-föld- jét. Ä pártszervezetnek is éberebben kell figyelni a kulákok aknamukájá- ra, mert Vásárosdombón is a kleri­kális reakcióval szövetkezve támad­nak. Induljanak a vásárosdombóiak még fokozottabban harcba az ellen­ség ellen. Verjék vissza a kulák és a klerikális reakció támadásait és kemény kézzel szorítsák rá a knl.áko- kát arra, hogy a mezőgazdasági mun­kálatokat ök is maradéktalanul vé­gezzék el.

Next

/
Thumbnails
Contents