Dunántúli Napló, 1950. június (7. évfolyam, 125-149. szám)

1950-06-25 / 145. szám

4

W B PLÓ

totó JfVTUS 73

Ilyen nyelvuc» tekinthcitc-c azt ? Természetesen nem! Mar* ésszerűén azt akarta mondani, hogy a burzsoák kalmár szókincsűkkel beszennyezték az egyseké; nemzeti nyelvet, hogy a burzsoáknak meg van a saját kalmár zsargonjuk Kitűnik tehát, hogy ezek az elvtársak elferdítették Marx álláspontját. Mégpedig azért ferdítették e!, mert Marxot nem marxisták módjára, hanem a dolog lényegébe be nem hatolva, mechanikus módon idézték.

Hivatkoznak Engel-re. idézik ,A munkásosztály helyzete Angliában"

című könyvéből. hogv ....az angol

mu

nkásosztály az iaók folyamán egészen más néppé lett. mint az angol burzsoázia'', hogy .,a munkások más dialektust be<zé<nek. más eszméik és képzeteik, más s/okásatk és erkölc-i elveik más vallásuk és politikájuk van. mint a burzsoáziának". Ennek az idézetnek alapján egyes elvtársak arra a következtetésre jutnak, hogv Engel* tagadta az össznépi, nemzeti nvelv Szükségességét, hogv ö — lám — e nyelv „osztály-jellegének" álláspontján volt. Igaz ugvsn. hogy Engels Itt nem nve’.vról, hanem dialektusról beszél, mivel teljesen tisztában van azzal, hogy a d alek- tus. mint a nemzeti nyelv k'Sga. zása nem léphet e nemzeti nyelv he yébe Ezeknek sz elvtársiknak azonban úgylátszik nem nagvon van ínyükre, hogy nyelv és dialektus között különbség van . .

Nyilvánvaló, hogy az idézetet nem helyénvalóén hozták fel, mert hiszen Engels itt nem „osztály- nyelvekről" * beszél, hanem fö»ént osztály-esrmékröl, képzetekről, szó. kásokról, erkölcsi elvekről, vallás, ról, politikáról. Teliesen helyes az. hogv a burzsoák, illetőleg a proletárok eszméi, képzetei, szokásai erkölcsi elvei, valláia, politikája merőben ellentétesek. De h.>gy ke- lül ide a nemzeti nyelv, vagy a nyelv „oaztályjellege"? Talán a társadalomban meglévő osztályellentétek ténye érvül szolgálhat a nyelv „osztályjellage" mellett vagy az egységes nemzeti nyelv szüksé- ges-rge ellen? A marxizmus azt tanítja, hogy a nyalv közössege egyike a nemzet legfontosabb is. mérveinek, ugyanakkor azonban jó. tudja, hogy a nemzeten belül osztályéi len tétek vannak Eiiirae rik-a az említett elvtársik ezt a marxista tétalt?

Hivatkoznak Lafarguera és iá- mutatnak arra, hogy Lafargue „Nyelv és forradalom'* cfmü cikkében elismeri a nyelv „osztály- jellegit ', hogy állítólag tagadta aa Össznépi nemzeti nyelv szükségességét. Ez nem igaz. Lafargue való- ben beszél „nemesi" vagy „arisztokratikus" nyelvről ét a társadalom különféle rétegeinek ..^argonjáról**. Ezek az elvtársi * azonban elfelejtik, hogy Lafargue. akit nem érdekelt a nyelv (i a zsargon kúlöabségének kérdése é< a dialektusokat hol ,.mesterkélt nyelvnek". hol meg „zsargonnak" nevezi. határozottan kijelenti broeó rájábsn. hogy , ,az arisztokráciát megkülönböztető mesterkélt

nyelv .,. abból ez össznépi nyelvből vált ki, amelyen a burzaolk b a/ iparosok. ■ *‘ros és s falu beszélt".

Lafargue tehát elismeri ai ft«ez sápi nyelv létezését ás szükségességét. s ugyaniékor teljesen megérti az . arisrtokntlkui nyelv" és a többi dialektus ét zsargon alárendelt jellegét ét fűggé-ét ■! öi-znépi nyelviül.

Kiderült, hogy a l.aiargtiers történt hivatkozás 'z.ti talál célba.

Hivatkoznak s-rs hogv Angiié ben az angol hübérurak cgyidőben „századokon át” francia nyelven beszéltek. mtg az angol nép angol nyelven hesaélt. hogy ez a körülmény érv a nyelv ,oaztályjellege mellett és az ösaznépi nvelv szűk- •égeseége ellen. Ez azonban nem érv, hanem valami an«kdőte-féle Először la francia nyelven akkori Kan nem valameonyl húhérár be.

• rélt. hanem a királyi udvarban *s a gróf.ag-ihhen élő angol hóbér- arak jelen tékte’en felső rétege Másodszor, óh sem holmi „oa««á>v- nyelven" beszéltek hanem a közönséges. össznépi franc s nyelven Harmadszor mint tudink. as a francia nyelvvel folytatott kA'Ape ködét később nyomtalanul eltűnt éa átadta helyét az össznépi ingni •velvaa k Azt gondolják . z-b az eMérsek hogy az angol hébérursk '

„évszázadokon át" tolmácsok útján értették meg magukat az angol néppel,' hogv nem használták az angol nyelvet, hogy akkoriban nem volt Össznépi angol nyelv, hogy abban sz időben Angliában a frsneia ayelv több volt holmi szalon-nve v- nél. amely cupán az angol arisz tokracia felső rétegének ■s/uk körében dívott? Hogy Tehet ilyen snek- dóta jel.egú „érvek" alapján tagadni az össsznépi nvelv meglétét és szükségességét?

Az orosz arisztokraták egy időben a cári udvarban és a szalonok. l>an szintén szórakoztak a francia nyelvvel Bü-zkélkedtek szzal. aogy amikor oroszul beszélnek, francia módra dadognak, hogy csak francia akcentussal tudnak 'Oroszul beszélni. Azt felenti e ez. hogy Orotzországban abban az .dóben nem volt ö-sznépi orosz nyelv, hogy az össznépi nyelv abban az időben fikció volt. az „oaz- iálynye.vak" ellenben valóság?

Elvtársink itt legalább is két Irhát követnek el.

Az eUA hiba abban áll. hogy a nyelvet összekeverik a felépítmény* nyel Azt gondolják, hogy ha * fal. építmény osztályjellegú. a nyelv sem lehet össznépi, hanem osztály- jellegűnek ke l lennie. De már feo- tehb megmondtam, hogy a nyelv éi a felépítmény két különböző foga. lom, hógy marxista nem keverheti össze ókat.

A második hiba ebben rejlik, hogv ezek az elvtársak a burzsoázia és a proletariátus érdekeinek ellentétét, éles oiztályharcukat a ártadalom szétesésének, az ellenséges osztályok közötti mindenféle kapcsolat megszakadásnak tekintik. Úgy vélik, hogy mivel « társadalom szétesett és nincs többé egy. séges tár<adalom. csupán osztályok vannak, nincs szükség az egész tár sadalom számára egysége* nyelvre nincs szükség nemzeti nyelvre sem Mi marad nát. ha a társadalom s/úteett és ninca többé össznépi nemzeti nvelv? Megmaradnak az osztályok és . osztály-ny elvek" Ea úgy értendő, hogy minden egyes „oeztálynyelvnek" meglesz a saját „OMtt.y nyeltana —- le*z „proletár’ -nyelvtan. „hurxsoá"-nyelvtan. Perase, ilyen nyelvtanok a való ságban ninc-enek. ez azonban nem Mtortalanftia el ezeket az alvtár. sakat: ők hiszik, hogy ilyen nyelv, tanok majd megjelennek.

Voltak nálunk egyidöbeo olyan „marxisták", akik aat állították, hogy országunkban a« Októberi Forradalom után maradt vasutak burzsoájellegiiak, hogy hozzánk, marxistákhoz, nem méltó használni őket, hogy fel kell szaggatni őket és új .pro!etár"-vtanukat kall építeni. Ezek a „marxisták" azért a „trogiodita” (barlanglaké) csúfnevat kapték...

Érthető, hogy a társadalomra za osztályokra, a nyelvre vonatkozó ilyen primitiv, anarchista nézetnek semmi köze a marxizmushoz- Ez a nézet azonban kétségkívül létezik és még mindig él egyes eltévelyedeH elvtAztelnk fejében.

Természetesen nem Igaz az. hogy a. éles oeztályharc folytén a társadalom szétesett olyan osztályokra. amelyek aincseoek többé gazdaság lag egvbekapcsolya egymásáéi egy társadalomban. Ellenkezőleg Amíg a kapitalizmus létezik, a burssoét és a proletárt a gazdasági élet minden szála • gvmáshoz kapcsolj t. mint az egységes kapitalista társadalom részeit. A burzsoák nem élhatnak és nem gazdagodhatnak, ha nem állanak rendelkezésükre bérmunkások, a proletárok nem élhetnek. Ha aem vállalnak bérmunkát a kapitalistáknál. A horssoák és a proletárok között m ndeenemú gazdasági kapcsolat mrgizftnéte mindennemű termelés megszűnését ‘«lenti. mindennemű termetéé megszűnése viszont a táresdalomnek, maguknak az osztályoknak pusztuláséra vezet. Érthető, hogv egyetlen osztály sem akarj* megsemmisítésének kitenni magét, topén ezért bármily é’es Is az oea- 'álvhsrc. nem vezethet a társadalom seétasésáre Csupán a marxizmus kérdé*elben velő tudatlanság ée a nyalv termáeae'ánek telise mefnemértése ««gslmsaha’ie agree efvtá'ss nknek a társsát- lom seéfe*évéről, s« osfé't"- nyelvekről ez . oszt|ly"-nvelvta- nőkről szóló mesét.

Hfvatkötnek to*éhhé tenln'eé*

arra emlékesre'nah Lae in elismer

te, hegy u kapitalizmusban két kultúra létezik — a burr -oá és proletár kultúra —, hogy a nemzeti kultúra jelszava a kapitalizmusban nacionalista jelszó. M ndez igaz ca Leninnek ebben teljesen .gaza van Mi köze azonban ehhez a nyelv r'áiyjcllegének" 1 Amikor e/ek uí elvtársak Leninnek azokra a szavaira hivatkoznak, amelyek szerint a kapitalizmusban két kultúra létezik, nyilvánvalóan azt akarják sugalmazni az olvasónak, hogy a két kultúra — a burzsoá és a proletár kultúra — megléte a társadalomban azt jelenti, hogy nyelvnek is kettőnek kell lennie, minthogy a nyelv kapcsolatban áll a kultúrával. — következésképpen Lenin tagadja az egységes nemzeti nyelv szükségességét, következésképpen Lenin az „osztálynyelvek" mellett van. Ereknek az elvtártak- nak h bája abban áll. hogy a nyelvet azonosítják és ösizekovartli a kultúrával. Márpedig a kultúra és a nyelv — két Különböző dolog- A kultúr« lehet burraoé és szodsliv* kultúra, őzzel szemben a nyel', mint az érintkezés eszköze, mindig <i»'rnépi nyelv ós a hurz»oé koltü rét I*. a szór slista kultúrát Is szolgálhatja. Vájjon nem ténye, hogy az rrosz az ukrán. vegy az ózbég nvelv épp olyan jól szolgálja most a szocialista kultúrál, mintáz Októberi Forradalom előtt 4 burring kultúrát szolgálta? Ezek ez elvtársak tehát mély’égésén tévedlek. amikor azt állítják, bogy a kéf különböző kultúra léte két kü* •flnhőzó nyelv kialakuláséra éa az egységes nyelv szükségességének 'agadéiért vetet.

Két kultúráról beszélve. Lenin éppen abból a tételből Indult VI. hogv r két kultúra létezése nem vezethet az egységes nyalv »agadé iához és két nvelv képződéséhez, hogy a nyelvnek egységesnek kel' Unnia. Amikor a bundtat ők azzal kezdték vádolni Lenint, hogy ta- gádla a nemzeti nyelv sritkiééei- • égé' át a kn'túrát .nemzetoélkflll- nek“ fogi# fel, Lenin — mint tudtuk — életen tiltakoantt az elten ás kl|eleo?tt»e. hogy t burzscá kul- 'óra ellen harcol éa nem a •’emi-li nyelv ellen amelynek szükségességé' vitathat t'lannsk tartja- furcsa. hogv néhány elvréraunk a bundisták nyomdokába lép.

Ami az egységet nyelvet Illeti amelynek szükségességet Lenin állítólag tagadja, meg kellene hallgató Lenin következő szavalt: „Az emberi nyelv az érintkezés legfontosabb eszköze. A nvelv egység« éa akadálytalan fejlődése egvtk legfontosabb feltétele a modem kapitalizmusnak magfela'ó valóban szabad éa azélaskörű kareskedalmt forgalomnak éa a lakosság agya* osztályok szerinti ssab»d jb széleskörű csoportosulásának"

Kiderül, bogy a Hatált elvtár- ak eltorzították Lenin náaatét.

Végül Satá' ara hivatkozva, idézetet hoznak Sztálintól, «mely szerint „a burzsoázia éa n&eionatts'a pártjai voltak ée mazadaak ebben az időszakban 41 Ilyen oemseUk vezető eret«" Ea telj«»** halyea. A burzsoázia és nacionalista partjai vezetik valóban a bursaoá kultúrát épp ágy. m nt ákogy a pro- lalariétus és namaetkftzl sid i vezeti a proletár keltárét. De mi keresnivalója ven Itt a nyelvhát- •ályjallagénak"? Váljon ezek az elvtársak nem tudják. hogy a nemzeti nyelv a nemzeti kultúr« formáié. hogy e nemzeti nyelv a kortané kultúrát U a szociálist# kultúrát la szolgá'hatja? Vjjion elv- társa nknek nine« tudomásuk a marxistáknak arról az Ismart meghatározásáról, amely Mariét a mai orosz, ukrán. Ms'ontm áa más kultúrák tartalmukét tekintve szocialista, formáinkra. vsvyla nyelvükre nézve nemzett kultúrák? Egv«*ért#n«k-e ezzel e maratta meghatéroaésaal?

ElvtArssiek hibéta Itt sz, hogy nem látták a kútönbséget a kultúra éa # nvelv között és nem iniji, hogy e kultúra, tnr'elmát tekintve. változik a táraadtlou» feilődé- sének mieden út tank sssável mf s nvelv eUoUhnn ugyan«* s n*elv marad. e egyenlően szolgáHn mind st út kultúrát, mind a régit

|gv tékát)

«I e nyelv, m nt az érintkezés Miköse. mind1! egységes volt é« -neved a tév*da*nm Mini's és hó* •A* x •a*s»é«t"«n ••<*)«* •rámára

Ij 4 dialektusok é-» sserg *«••« ’átesése nem 'agad-e Hanem megerősíti az öszznépi nyelv létét, amelynek elágazásai, a amelynek alá vannak rendelve;

ej a nyelv „ovztályjellegénck" formulája hibáa. nem-marxisja formulaKérdési Melyek a nyelv jellemző ismertetöjelei?

Felelet: A nyelv a társadalmi lét mindig működő társadalmi jc lényegeinek sorába tartozik- A társadalom kelatkczéaével éa fejlődésével keletkezik éa fejlődik. Elhal a társadalom elhalásával együtt. A társadalmon kívül n-ncs nyelv.

Ezárt a nyelvet és feilődási törvényeit esek ahban ez ese'ben lehet megérteni, ha szoros kapcsolatban Tanulmányozzák a társadalom történetével — annak a népnek a történetével, atnelyé a tanulmányozótr nyelv éa amely ennek a nyelvnek alkotója éa hordozóié.

A nyalv szerszám, eszköz, melynek segltságéval az emberek

érintkeznek egymással, kicserél.k gondolataikat éa kölcsönösen megértik egymást. A nyelv, minthogy közvetlen kapcsolatban áll a gondolkodással. regisztrálja éa szavakban. szavakból összetett mondatokban lerögzíti a gondolkodás munkáiénak eredményeit, az ember megismerő tevékenységének vívmányait és így lehetővé teszi a gondolatcserét az emberi társa- dalomban.

A gondolatok kicaerélése Állandó és létíontoMigú szükséglet, n othogy nélküle lehetetlenség az embereit együtt«« tevékenységét megszervezni a természet erői elleni harcban, a szükséges anyagi ‘avak megteremtéséért vívott harcban. Uhcfetlen sikereket elérni a társadalom termelő tevékenységében — következésképpen lehetetlen magének a társadalmi termelésnek a létezése. Ebből követ- késik, hogy olyan nyelv nélkül., mely érthető a társadslom esá- mAr.t ée közős annak tagjai némára. a társadslom megszűnik termelni, szétesik éa megszűnik, ro nt társadalom létezni. Ebben az értelemben a nyelv az érintkezés eszköze, egyúttal a társadalom harcának és fejlódéeének Is eszköze

Amint ismeret««, a nyelv valamennyi szava együttvéve alkot)« a ryuh) úgynevesett szó'éri mő- készletét- A nyelv szótárt szókészletében a legfőbb — ez alapvető szókincs, ahová — mint annak magva —minden gyökérszó is tartozik. A nyelv alapvető szókincse lóval kavésbbé bő. mint a ayelv szótári szókészlete, azonban igen sokéig él. évazazadaki-n át éa a nyalv Máméra új Mavak képzéséhez alapot éd. A szótári írókészlet a nyelv állapotának képét tükrözi: minél gazdagabb éa sokoldalúbb a MÓtéri késztet, aanal gazdagabb és fejlettebb a nyelv,

A saótári szókészlet ásónkén, egymagában véve. még nem le lenti a nyelvet — hanem mindenekelőtt a nyelv építőanyaga. Mint ahogy az építőanyagok ea építésnél nem jelentik ea épül«- tel jóllehet, nélkülük lehetetlen az épületet felépíteni, hasonlóképpen a nyelv saótér* szókészlet* sem jelenti magát a nyelvet, jóllehet nélküle semmiféle nyelv sem gondo'hstó el. A nyelv szótári szókészlete azonban Igen nagy jelen tőségre tea* szert, amikor azt a ayelv grammatikája lel- hasznA!|a. vagyis a eyelvteo. «mely meghatározza a Mavak m- gozáaánah a azófúzéenek szabályait és így a nyelvnek rend**««*» éa értelmes jelleget ed. A nselv- tea (alaktan éa mondattani a szavak ragozása éa a ssófúzás ssebatssmtk fyóitensény«. Kövei- keséskénpen a "*••* • •*«!»•#*•

segítségével kap lek«töeéu«f erre hogy az emberi gondolatokét anyagi nyehrt burokks AhAsteeee

A nyelvtan megkülőehói'elő vonása ehb<n át*, hogy megs-lfe • szavak ragozásának ezahélyett. nem e konkrét «savakat h»n»m a •tavakat él’staban, kirultrea hon- t-réteág nélkül) m«g»dia a mám- detezerke*stée s*abétv*l' mlW h nesn vnlemely ko»W»é' u«aí*t«' •ért etem nlútt. például egy hon- Vfú! alenvt. egy kőnk »ét é,t'•• mányi, eth kanem áHa'ah«n bármilyen svmkI«m fágéeitessúl •»' nek vagy #»“ -k 4 n-sé• *s«k Von krát («srmáfától. Köveikeréekép

pen 4 nyelvtan azzal, hogy clvonatkozik az egyestől és konkréttól, mind s szavakban, mind e mondatokban — az általánost ragadja meg, ami a szavak ragozásának és a mondatfúxéanek alapját képezi és ebből nyelvtani szabályokat. nyelvtani törvényeket szerkeszt. A nyelvtan az emberi gondolkozás hosszú élvonalkor atú munkájának eredménye, a gondot« kodáa hatalmas alkaréinak jele.

Ebben a tekintetben e nyelvtan a mártanra emlékestet, amely törvényeit a konkrét tárgyaktól elvonatkoztatva adja meg. a tárgyakat mint konkrétság né.küti teet.Ut tekinti, s a köztük lévő viszonyokat nem mint bizonyos konkrét tárgyak közti konkrét sdezonyo- kát határozza meg, hanem mint minden konkrétság nélküli testek viasonyait általában.

Eltérően a (alépítménytől, amaly a termeléssel nem közvetlenül, hanem a gazdaság közvetítésével függ össze, a nyelv közve.lenál aa ember termelő tevékenységével van kapcsolatban épp úgy, mint bármely más tevékenységével, munkáiénak kivétel nélkül minden szférájában. Ezért a nyelv szókincse, mint amely a legérzékenyebb a változások Iránt, majdnem szakadatlanul a váltósáé állapotában van. Ugyanakkor a Bjllülk a felépítménytől eltérően nem kell megvárnia az a'ápitmény megszüntetését. Változásokat visz he a szókincsébe az alépítmény felszámolása előtt áe függetlenül as alépítmény állapotától.

De a nyelv asókéM'ete nem úgy

változik, mint a felépítmény, nem a régi kiküszöbölése és az új fel- épitése útján, hanem a létező szókincs új szavakkal való klegéazi- tése útján, amelyek a társadalmi rend változáMivel. a termelés fejlődésével, a kultúra, a tudomány, »tk fejlődésével kapcsolatban keletkeztek. amikor is annak ellenére. hogy a nyalv szókincséből rendesen bizonyos számú elavult szó eltűnik, a szókészlet sokkal több új szóval egészül ki. Ami sz alapvető szókincset Illeti, ea a'apjé- ban megmarad és használják tovább. mint a nyelv szókincsének alapját.

Ea érthető la. Efyáltalábaa nana szükséges megsemmisíteni az alapvető azókJoeeet, ha sikeresen bast- nálható egész sor történelmi időszak folyamán, nem la hesaélv« arról, hogy az évszázadok folyamán felgyűlt alapvető tzóklóts megsemmisítése, minthogy úf alapvető szókincs terem'ése rövid idő alatt lehetetlen, a nyelv megbénulására. az emberek egymésközőttl érintkezésének teljes zűrzavarára vezetne.

A nyelv nyelvtani uerkasate még sokkal lassabban változik, mint alapvető szókincse. A korok folyamán kidolgozott ée a nyelv vérévé vélt nyelvtani «retkeset még lasaabben véHns k. mint aa alapvető szókincs. Terméaaetanén. m idők fotvemáe változásokon megy át. tókéleteeedih. megjavítja ée pontosabbá taazl szabályait. J.j taabélyokkal gazdagodik, da a nyelvtant sserkeeet alapjai Igen hosszé idők folyamán megmaradnak. minthogy, amint a tőr éuelem mutatja, sikeresen Motgáthetiák « '«riadalmat s*«moe korúak folyamánIly módon a nyelv nyelvtani szer- keret« ée alapvető szókincse alkun« a nyelv alapját, sajáto—ájé- nak lényegét.

A történelem aat mutatja, bogé a nyalv nagyon szilárd ée óriást az ellenallókapeazég* az eróeaak«** asaitmiláclóval szemben. Né' ári* énées, ehelyett h<*gv megme gysrama ezt e jeleneégel. béé«* a csodálkozás««', de e csudáik*- sásra itt semmi ok since- A nyele udárdsáéét nyelvien! «seekeleiének ée elepveté szék nevének s«í- 'ardsage magyarázza A tóé ók «Msimilátók évszázadokon át Jgyek estek megoynmort’eal. saé^ rombolni ée megsemmlkai- laut népek evetvét Ea «Uli *e 'dö eleit e beiként nyelvek e*ú* Vine«# komoly vé»’ őzé ♦-•kon ment keresztül sok tőrök szói ás k't*- éré«* vetlek ét. vu*«ek Jalegfú- «4" le. „diftereneiéerék" k de s balkáni nvelvek el»)»el,ak én •álétMk mhsdezt Mién? Árért, mert ezeknek • nyelveknek e nyelvtant szerke*«*« ée ea •’ -eiő széhtneee «Isp-Sbsn ma rúd'