Dunántúli Napló, 1950. június (7. évfolyam, 125-149. szám)
1950-06-25 / 145. szám
10V) jonius M v n p t. 6 5 ASzov etunió m n szteríaiu csának és az SZK(b,P központi Bizottságára i üdvözle t a harmíncévesCsuvasfiutonom Köztársasághoz Mindebből az következik, hogy • nyelvet, annak szerkezetét nem tekinthetjük egy bizonyos korszak termékének. A nyelv struktúrája, nyelvtani szerkezete és alapvető szókincse számos korszak terméke Fel kell tenni, hogy a mai nyelv elemei még az Őskorban, a rabszolgaság előtt jöttek létre. Ez egyszerű és szegényes szókincsű nyelv volt. de meg volt a maga nyelvtahi szerkezete, igaz. hogy kezdetleges, de mégis nyelvtani szerkezete. A termelés továhbfejlódése, az osztálvnk megjelenése, az Írás megjelenése, az ál'am létreiótte. «melynek az igazgatás számára szüksége volt tOhhé-kevéshhé szabályozott trá*bcliségre a kereskedelem feÜódéae, amelynek mégin- káhh szüksége volt szabályozott levelezésre, a saitó megjelenése sz Irodj'om fejlődése. mindez ha- '•Imát vál'ozásokat idézett elő a nyelv fejlődésében. Ez alatt a törzsek és népek felaprózódtak és srétvándomltak. kevercd'ek és kereszteződtek, de a továhb'ak folvsmán meglelentek a nemzeti nyelvek éa á'lamok, forradalmi v*'tr»»a»<«k men-*-k végbe a ré>*i táraadalml rendeket újak váltót, rák fel Mindez még tOhb váltó- rá«t Mézeit elO a nyelvben és a fejlődésben. Mélységes tévédé* szonban azt gondolni, hogy a nyelv fejlődése épp úgy folyt le, mint a felépítmény fejlődését a látezfl magsam- misttéte és az dj fclépi’éte űtíán. Valójában a nyelv fejlődése nem a létesó nyelv megsemmisítése és egy dj (elépítése diján tArlént. hanem a létezd nyelv alapelemeinek kifejlesztése éa tókéletesltése diján. Ugyanakkor az átmenet a nyelv egyik m nOtégéhó! egy másik mlnóségbe nem robbanás dtján. nem a régi egyeupésra törlénö megsemmisítése éa az dj hasonló felépítése dfián ment végbe, hanem az dj minőségnek sz dj nyelv- szerkezet elemeinek fokozatna és bosssas felhalmozódás« d'ján, • régi mlnOség elemeinek fokozatos elhalása útién. Azt mondják, hogy a nyelv szakaszos lailódésének elmélete marxist« elmélet, minthogy elismeri a hirtelen robbanások szükségessét ét, mint ami feliétele annak. ngy a nyelv a régi minótégbAI úi minőségbe manjen át. Ez termé- sxatsaan nem helytálló, mert nehéz találni bármit is. ami ebben az almélatben marxista volna. &a hogyha a azakaszosság elmélete valóban elismeri a hirtelen robbanásokat a nyelv fejlődésének történetében. annál rosszabb reánézve A mnrsizmua nem tamer cl hirtelen robbanásokat a nyelv fejlődésében, a meg'évö nyelv hirtelen halálát éa egy új nyelv hirtelen felépülését. t.afarguenak Km volt igára, am kor hir'elen nyelvi forradalomról l>«.?élt, amely állítólag 17S0 éa 1794 kózótt ment Végbe Fr »ne iaor szájban. (lásd Ijifsrgua .A nyelv és a for-a 'a- lom" cinül |sro.óráját ) (semmiféle nyelvi luzradalom méghozzá hirtelen forradalom nem ment végbe akkoriban Franclaoraségban. Tér- ■ on era'aft n i irt A alatt a francia nyelv szék Inc«# dj szavakkal ét dj klfeiezé«ekkel egészült ki. eh&nt k zonyosszámd elavul' azó éa néhány szó éztelme meg vél fogott — és tóbb nem Is tórténf De az efféle változások semmiképpen sem dóntik el • nyelv soráét A nyelvben a legfőbb a nyelvtani szerkezet éa az alapvetó ásó- késr'at A francia nyelv nyelvtani ezerkerete éa alapvetó szókét?- let# azonban nemcsak, hogy nem novésaeH *1 a francia burzsoá for* zii’slma »dalén hanem lényeges vat’osánok nélkül megmaradt és nemcsak hogy megmaradt, hanem fos akb él ma ts a modern francia nvr-ben Arról már nem is be- szelek, hogy a meglévó nyelt m»zsemmisóléséher és új nemzet nyelv letéol'éeéhar (..hirtelen n 1 milyen név e'e*«ee#n kevés Ai-kst esr'endö —- ebhez évszésadok kellenek. A asarv1 rrstus szí tartja, hogy a ntelv á'meoe'e a régi m'nA*é -bői egt út minóségb* nem robbanás- err ten. "*» t nseg'évó nyelv p. éa dl nyelv ke* k'Vzéáv h««*m az úi mlnóség e' —et*-ei« |. if’rrtm fett-a'nyoeó' d»--' aula kóve’kesé kennen a ee -I nisá<K t'eme nek Inkozaloé efk »'*• ' in megy yigke Alléiéba« szaknak na el v< Érsek nak a tájékoztatására, akik vonzódnak a robbanásszerű átmenetekhez. meg kell mondani, hogy a régi minőségből egy új minőségbe robbanás útján való átmenet törvénye nemcsak a nyelv fejlődésének tórténctére nem alkalmazható, hanem ez a törvény nem mindig tlkalmazható az alépítmény, vagy a felépítmény körétté vágó más társadalmi jelenségekre sem. Ez a törvény kőtelező a társadalomra, amely ellenséges osztályokra oszlik. De egyáltalán nem kötelező arra a társadalomra, amelyben nincsenek ellenséges osztályok. Mi nyolc-tiz esztendő leforgása alatt országunk mezőgazdaságában megvalósítottuk az átmenetet a búr- zsoá egyén paraszti rendről a szó- cialiata kolhozrendre. Ez fórra Ja- lom volt. amely megsemmisítette a régi burzsoá gazdasági rendet a falun és úi azocialista rendet teremtett De ez a fordulat nem robbanás útján ment végbe, nem a fennálló ha'atom megdöntése és új hatalom felépítése útién, hanem a falu régi burzsoá rendszeréről egy óira való fokosain« áttérés útién. Ka ezt azért sikerült véghezvinni, mert az felülről jövő forrada'om volt. mert a fordulat a fennálló hatalom kezdeményezé-éro ment végbe, a parasztság alapvető tömegeinek támoga'á'ával. Azt mondták. hogy a nyelvek kereszteződésének a •Örénc,embM nagy számban ismert lénye alapot td arra a feltevésre hogy a keresztáré« alkalmával új nyelv alakul robbanás útién, h'rfeten átmenet útján a régi minőségből egy új minőségbe Ez taljeten helytelen. A nyelvek kereszteződését nem szabad úgy tekinteni, mint valamely döntő csapás egyszeri aktusát, amely néhány év leforgása alatt meghozza a maga eredményét. A nyelvek kereszteződése hosszantartó folyamat, amely év- «zázadnkon át tart. Ennélfogva itt semmiféle robbanásról sem lehet szó. Továbbá. Teljesen helytelen lenne azt gondolni, hogy mondjuk két nyelv kereszteződése úbán egy új. harmadik nyelv keletkezik, ■mely egyik keresztezett nyelvre sem hasonlít és m nótéglleg kü- 'önbörik mindegyik'ól. A va'óiág- ban a kereszteződésnél az egyik nyelv rendszerint győztesként kerül ki, megőrzi nyelvtani srerlra- rétét, megőrzi alapvető szókésr- 'atót és salát fejlődésének belső törvényei szerint frltódik tovább, ezzel szemben a másik nyelv fokozatosan elveszti minőségét ét fokozatosan elhal. Következésképpen a kereszteződés nem valamely új. harmadik nyelvet eredményez, hanem megőrzi az egyik nyelvet, megőrzi annak nyelvtani azerkere'ét és alapvető szókészletét s lehe'óvé teszi -rámára, hogy saját feilődésé-ek belső törvényei szerint fej'Adjék. Igaz, eközben a győztes nyelv szókészlete bizonyos mértékben ( azdagodik a legyőzött nyelv azó- észletéból, ez azonban nem gyengíti. hanem ellenkezőleg, erősíti a Jyóates nyelvet. így volt ez például az orosz nyelvvel, amellyel történelmi fejlődése során számos más nép nyelve kereszteződött, s m ndig az orosz nyelv került ki győztesen. Természetesen az orosa nyelv szókincse ennek során kiegészült más nyelvek szókincs# rovására. úz azonban nem gyengítette, sót ellenkezőleg gazdagított* ás erősített* az oroaa nyelvet. Ami az orosz nyelv nemzeti eredetiségét Illeti, a legkisebb csorbát sem szenvedte, mert az orosa nyelv megőrizte nyelvtani szerkezetét éa alapvető szókincsét. továbbhaladt és lejlódött salát belső fejlődé«! törvényei szerint. Nem lehet kétséges, hogy a keteesieaódésl elmélet semmi komolyat sem nyújthat a szovjet nyel)tudománynak. He Igaz az hogy a nyelt érzet (ófelsdata a “t*lt fetlódése belső törvényeinek tanulmántnzáse. úgy el kell lé- merni, hogy « keresztez Jésl elmélet nemcsak, hogy nem ntdia meg ezt a feladatot, de még esek lel »am vett — egyszerűen nem tnzi é-?re tagt nrm érti meg Kérdési Ifelyeeen ián-* el Pravda. amikor tz had vi ál ny •r1' e stz’-Z'i»! ké’dé»ei>Al* leteteti ..Helyesen isit el”. Hogy milyen irányban dőlnek el a nyelvészet kérdései — ez a vita végén világlik ki. De már most el lehet mondani, hogy a vita nagy haszonnal járt. A vita m'ndcnckelőtt tisztázta, hogy a nyelvtudományi szervekben — a központban és a köztársaságokban egyaránt — olyan rendszer uralkodott, amely nem felel meg a tudománynak és a tudomány művelőinek. A szovjet nyelvtudomány állapotának legkisebb kritikáját, sőt még az úgynevezett . új tanítás" bírálatának legfélénkebb kísérletét ia üldözték és elvágták a nyelvtudomány vezető körei. N. J. Marr hagyatékának b'rá'sté'rt N. J. Marr tanításának legkisebb helytelenítéséért értékes munkatársakat és kutatókat mozdi'o'tsk el állá«ukhól, vatfv helyeztek alacsonyabb beos/'ásba. A nyelvtudomány művelői nem tárgyi ismérv nlap’án kerül'ek felelős beosztásba, hanem annak al»nián, hogy feltétlenül clistncrik-c N. J. Marr tanítását. Mindenki tudja azt, hogy semmiféle tudomány sem fejlődhet és érhet cl sikereket a vélemények harca, a kritika szabadsága nélkül. Ezt az általánosan elismert szabályt azonban minden teketória nélküt figyelmen kívül hagyták és lábbal taposták. Kialakult a csalhatatlan vezetőknek egy zárt csoportja, amely b ztosltotta magát mindenfajta lehetséges kritikával szemben, s önkényeskednl és arcátlankodni kezdett. Ennek egyik példája az úgynevezett „Bakui tanfolyam", (oió- adások, amelyeket N. J. Marr Bakuban tartott). Ezeket maya a szerző selejtezte ki, A maga tiltotta meg újabb kiadásukat, azonban a vezetők kaszáénak (Mes- csanyinov „N. J. Marr tani ványainak" nevezi ókét) rendelkezésére a sorozatot újra kiadták és minden fenntartás nélkül besorolták a hallgatóknak ajánlo't segédkönyvek közé. Ez ar je'onti, hogy a hallgatókat megtévesztették, mert kiselejtezett „tanfolyamot" sdtak nekik telje« értékű segédkönyvként. Ha nem volnék meggyőződve Metccanyinov elviére éa a nyelvtudomány többi művelőjének becsületességéről, azt mondanám. hogy az ilyen eljárás annyi, mint kártevő#. Hogyan történhetett ez meg? Azért történhetett meg, mert a nyelvtudományban létrajött «rak* caajavi rendszer* dédelgeti a felelőtlenséget és hurdltia er ilyen el- jasségot. A vita mindenekelőtt azért bizonyult aiarfölótt hasznosnak, mert fényt derített erre az arakue jevi rendszerre és szétzúzta azt. A vita jelentősége azonban ebben még nem mezül ki. A vita nemcsak szétzúzta a nyelvtudományban uralkodó régi rendszert, hanem egyúttal rávilágított a felfogásoknak arra a hihetetlen zűrzavarára is a nyelvtudomány legfontosabb kérdéseiben amely e tudományág vezető körei között uralkod k. A vita megkezdéséig hallgattak és elhallgatták a nyelvtudomány nem kielégítő álUpo át. A vita megkezdése után azonban már lehetetlen volt hallgatni, kénytelenek voltak állást foglalni « sajtó hasábjain. mi történt? Kiderült, hogy N. J. Marr tanításában egész sor hézag. hiba. tisztázatlan probléma, kidolgozatlan tétel van. Felmerül a kérdés, hogy miért etak a vita megnyitás« után beszéltek erről N. J. Marr ..tanítványa»"? Miért , nem (ordítottak erre korábban gondo'? Miért nem beszé'tek arról nyíltan éa becsületesen idejében, amint ez a tudomány művelőihez illik? N J Marr „tanítványai", N. J. Marr .néhány" bibá-át Kismerve. i.gy látszik azt gonJolták. hogv a •rovle* nyelvtudományt kizárólag N J M rr elméletének pontosabb kidolgozása »Utóén lehet tovább- fcjlesztcn1. • V .1 Marr e'mé'etét marxista elméletnek tartják Frt •nár nem k'méljcnek meg bennünket N J. Marr „marffmusá'ót" V. J. M»rr vs'óbwi akart é* Igya- Vereti marxistává lenni, de nem 'udott martU'ává válni A marxizmusnak csak egyszarsMtőe éa suléartzálója volt a „proletkultoa • Ar.kisej.-s gróf <i7D# t»!W) .ári t*!.-».h.k. akl»..V snr gb-alel '■* < •>*» «kn» r'waúá IS.^W|r«.|«rl t jl I h Ht |Ut ; V V * • f I» \ A Szovjetunió minisztertanácsa ős n Szovjetunió Kommunista (bolsevik) l’ártjn Központi Bizottsági, a Csuvaa Autonom Snocinllsta Szovjet Köztársaság 30. óvfordulóju alkalmából üdvözölte n csuvas munkásokat, ko'hoztugokat, értelmiségeket és minden dolgozót A nagy Októberi Szocialista forradalom a csuvas népet megmentette a kutatástól, melyre a cárlsmus ítélte. A Kommunista I'árt vezetésével, a nagy orosz nép és a Szovjetunió többi népének rw-gltaégével a csuvas dolgozók megteremtették illomiságuHS1 újítást nyújtottak be az építő- part dolgozók Í43-al többet, mint tavaly egész évben. Az eddig cllogadott újí ások *»ánu — 1210 —, szintén megfulladja a múlt évit. A tavalyi újítások ll.IA7.2IO lórin! évi megtakarítást jelentenek, az klet év rívó öt hónapi újitásaiva! e‘ófhe'5 megtakart ia I9.ÜKI.957 forint. Egyedit! a mijt^bau benyújtót! újítások egy évi gazdasági oredrnó- nyu 7.141.240 toriul. A Szakazervezctek Oruzágoa Tuti ács. sajtóértekezletet tartott, amelyen Németh L:*J.j« elvtárr, az OTÍ vezérigazgatója ismertette, hogy az elmúlt hónapokban a: OTÍ már tóbb nepi/üzctnben bevezette a táp- pénzsegélyek üzemi kifizetését. A száznál tóbb do'gozót foglaikr.ztalö üzem a betegségi biztosítási segélyezést maga látja cl. — A szakszervezeti bizottságok ellenőrző bet cglá toga tóinak segíteniük keli « beteg do'gozót a Jutta* tárok kézhesvétc'ébúD Ezáltal r» beteg dolgozó és nz Üzem közötti kapcsolat a betegség ideje alatt Is megmarad. A szakszervezeti bizottságok éberségén múlik, hogy az ú) rendszer bevezetése után ne for- du'haanon elő, hogy t'alakl tudatosan vagy tudatlanul megkárosítja réjtgazrlnsápunkat. Le kell Icpler- nluk a szakszervezeti bizottság oknak áe maguknak a dolgozóknak Is a táppénzek.»!«'»kot, akik Indokot«t- 'nnul Jc'entenek beteget. — Temetkezési, születési és boton Jó JunafcUokban a rWporók az tízem segélyezési alapjából Is ré- tzettíAnek. Az új rendszer srertnt aat és nagyi sikereket érlek «I a rzociallsta cpitésben Nagy üzemek létesültek, az elmaradt mezőgazdaság szovjet hatalom éveiben é'on- járó, gépveitc-tt, kollektív gazdasággá alakú t át. Emelkedik a kHz- társaság dolgozóinak anyagi jóléte és kultúrája. A köztársaságban, ahol a forradalom előtt n lakosság túlnyomó többsége Írástudatlan volt, teljesen felszámolták az íráutudat- lunsuggt, négy főiskola, több mint ezer általános 6e középiskola, több- száz kolhozlt’ub, kultúrház, filmszínház. és könyvtár van. Az elfogadott újításokért eddig 27tt ezer loríntut fizettek ki ebben zz évben a dolgozóknak. Az építőipari újilórnozgalom terül*- .én azontizn bfányr>r>ágok rnu atkoznak az úji'.á»l meyt ásót tok tovibbk.'-p* zóeénét. Ennek Uedssőbő'ésére az Or- vzágoe Te'áknányt Hivatal rendczéaé- !>en rnegirkiuló újll.iki nxgbizotíi toko. U’m a magasépWBpart vállalatait, ipari központok és a mrr.tvt'éf.irn újtfási nvgbizo-tsl ts riszt veaznek majd. az OTI-tól járó segélyezéseket ezekkel egy Időben folyósítja majd az üzem uaért, hogy a dolgozók egyszerre Juthassanak nagyobb pénzösszeghez. Ezután Vince József elvtára, a Szakszervezetek Országos Tanácsa saoclá'politlkal osztályának vezetője Nmei tette a szakszervezetek H m népjóléti minisztérium által azudü- We terén cért eddigi eredménye!rét. At elmúlt tv ugyanezen Időpontjáig S! ezren üdültek. 1050-ben már eddig 45 cser dolgozó fejezte ba üdülését. Döntó módon bafolyáao'ta az UdÜ* lén tervszerűségét u Népgazdasági Tanára által elrendelt szabadságolást terv la. Nagy lépést Jelent » do'gosók üdültetésének I. Jhaztéeé- ben, hogy ma már minden Udüló a do'goxOk üdültrtéaét s/o'gálja. Mrg- rvóyvkodctt az üdülők befogadó* k*t>eR»ége ts. A külföldi esereüdültetésl akció keretében ez évben 900 d»'goaó üdül a Magas-Tátrában, 400 Ma- rlan>ke-La/nvban. 275 a bolgár, tornán és a lengyel tengerparton. sok" és a „RAPP"-követők fajtáiéból. N. J. Marr azzal, hogy a nyelvet felépítménynek minóaitette, helytelen. nem-marxiata formulát vitt ba a nyelvtudományba éa tévútra vitte önmagát, tévútra a nyelvtudományt Lehetetlen fejleszteni a szovjat nyelvtudományt egy helytelen formula alapján N, J. Marr bevitt » nyelvtudományba egy másik, ugyancsak helytelen ét nem marxista formulát, amikor a nyelv „oez:ilyjelle- gét" tanította és tévútra vitte önmagát, tévútra vitte a nyelvtudományt. Olyan formula alapján, amely helytelen, amely a népek éa a nyelvek történetének egész menetével ellenkezik, lehetetlen fejleszteni a szovjet nyelvtudományt. N. J. Marr a nyelvtudományba a marxizmu sai öasse nem eéyez- tethrtö. szerénytelen, pöffotzkedd, (onnhé|áró tónusa vitt be, amely mindannak puszta és könnyelmű tagadásához vezet ami N. J. Marr clö't volt a nyelvtudományban. N. J. Marr nagy hangon „Idealistának" pellengére»! ki az össze- hasonli'.ó történelmi módszert. Pedig ki kell jelenteni, hogy az ősz- <zeha«onhtó tör*éne!ml módszer lomnlv hiányai ellenére mén mindig iohb, mint N J. Marr va'Ahan death'• négyelemea ana!l«lse. mert az előbbi munkára, a nyelvek ■aniilmányorá-ár« ötziönöz, értél •zemhen az u'Abbl csak s-ra ős*- 'önőz h< év a kemeoc^oadkán I#- 'erünk és kávézaccból jósolaas- Hink a hi'bedt négy elem köré« 1 r'fll nisradvS N J M»*r minden »»’van kísérletet. amely a nyalvcaopotfoV (családok) tanulmányozására irányul, nagy hangon az „óznyelvi" elmélet megnyilvánulásának minősít. Pedig nem lehet tagadul, hogy az olyan nemriMtk nyelvi rokonsága, mint a szláv nemretek, nem kétséges, éa hogy c nemzetek nyelvi rokonságának tanu'mányn- zása nagy haszonnal járt volna a nyelvtudományra, a uyelvfejlódéa történetének tanulmány ozása terén. Érthető, hogy az „Aanyelv** elméletének ehhez semmi köze. Amikor N. J. M irrt és különösen „tanítványait" hallga juk. art gondolhatnák, hogy N. J. Mariig semmiféle nyelvtudomány sem létezett éa hogy a nyelvtudomány N. J. Marr . új tant'ásánxk" mvg- •elenéséve! kezdődött. Marx és Engels ezen a téren sokkal szerényebbek i ók azt tartották, hogy az 6 dialektikua materializmusuk .innak a fejlődésnek az eredmény a, «melyet a tudományok, köztük « (Hozóba, az előző korokban tettekIlyenformán a vita abban a te- kintethen is lendített az ügyön, hogy feltárta a szovjet nyelvtudományban lévő ideológiai fogyatékosságokat. Aat gondolom, hogy minél gyorsabban szabadul meg nyelv adományunk N J. Marr hibáitól, annál gyor?«hhvn lehet kivezetni abból az áldatlan helyzetből, ametv- ben most van. Az Srakeaejevi rendszer meg- «zflntntése a nya'vtudomáuy'-an. szabadulás N. J. Marr hibáitól a marxizmus meghono-l'ésa a nvelv- ‘udotnényban —- véleményem szerint ez az az út, amclve* a azovet xveUtudományt meg lehetne gyógyítani. Csaknem húszmillió forint az építő por öthónapi újításainak eiedménye Az ötéves terv első ö* hónapjában Sajióériekezleten Himrtették a táppénz-segély k fizetési módját é« az idei iidülérii programot
