Dunántúli Napló, 1950. június (7. évfolyam, 125-149. szám)
1950-06-25 / 145. szám
IV t íí II > N A Pld 3 MARXIZMUS ÉS NYELVTUDOMÁNY SZTÁLIN EL VT Alis CIKKE A KEDDI SZaMaBAN A Pravdában néhíi-iy hittel ez •toll vilii mdatl meg • tzoviel nyelvtudomány kárdá'aiiül. *■»<> torban N. J. M«ir, »/.«vj*l nyel vémt (ISfcá — l9Jt) r (métáiéról. A vita, amelyben szovjet ludó*«V tora »el* rá'it. letvetett«- nyelvtudomány nl.tpvelö problémait. Ebbei a vitához »/ól bor /A Sztálin alvlárvnak „ Pravda keddi »rámában meglelem .Muraiamat áa nyelvtudomány" cuaá cikke, nmety-t az alábbi akben lelje* egészében kő/. Idák. Eíy ifid clvtár»akl*ól álló csoport azzal a javallattal fordult hozzám, hogy szögezzem le a sajtóban véleményemet a nyelvtudomány kérdéseiről, különösen arról. hofiy mi * inarvízmű» álláspontja a nyelv tudomány terén. Nem vagyok nyelvész át természetesen nem tudom tcljc-.cn kiele Tlcni az dvtáraakal Ami a marxizmusnak a nyelvhíd«»- mány óh mát társadalmi tudományok terén elfoglalt álláspontját illeti, ezen a téren otthonná vagyok Ezért engedek kérésüknek ét válaszolok az elvtáraak által feltett • «tibi M.r kérdésreKérdét: Igaz-e. hogy a nyelv felépítmény az alépítményen? Válasz; Nem, nem igaz. Az alépítmény a társadalom ? jazda«ági rendje, a társadalom cilödetenek adott szakaszában. A felépítmény: a társadalom politikai, jogi, vallási, művészeti éa filozófiai nézetei A* az ezeknek megfeleld politikai, jogi éa egyéb intézmé nyék. Minden alépítménynek megvan a B«ki megléteié felépítménye. A hűbéri rend alépítményének megvan a maga felépítménye, megvannak a maga politikai, jogi é* egyéb nézetei ét az ezeknek megfelelő intézményei, a kapitalista alépit «ténynek megvan a maga felépít menye, megvan a szocialista alépit ménytick is. Ha megváltozik éa tuegi.-tiiok az alépítmény, akkor ennek nyomán megváltozik éa megszűnik a felépítménye, ha új alépítmény jön litre, nyomában létrejön a neki megfeleld felépítmény. A nyelv «Msen a tekintetben gyökereién különbözik a felépítménytől. Vegyük például az orosz társadalmat í* az orosz nyelvet. Az utóbbi harminc év folyamán Oroszországban megszűnt a régi kapitalista alépítmény ét felépült az ül. szoctalbta alépítmény. Ennek megfelelően meg»zúnt a kupi »allste alépítményen nyugvó felépítmény ée létrejött az d| felépít, mény. amely megfelel a szocialista alépítménynek. Követ kezéské-spen a régi politikai, jogi és egyéb in- tézményeket üj, szocialista Intéz, menyek váltottak fel. Ennek eile nére az or«s»r nvelv alapjában véve úgy am is an maradt, mint az Októberi Forradalom előtt volt. Ml változott ezalatt az időszak alatt az orosz nyelvisen? Megvál- tsMott Kzonyoa mértékben ar orosz nyelv szókincse, megváltozott olyan értelemben. Hogy nagyszámú A| uóssl éá kifejezéssel gyarapodott, •malyvk az új szocialista terme’é» léire (öltés cl, az új állam, az új szocialista kultúra, az új köz-zcl- lám, az új morál megjelrtsé evel, ss'gúl a technika és a tud. . oy te ltod été»/! kapcsolatban kcMkez teli e*s»z sor szónak éa kilata. isek az értelme megs allotoll, ezek új itlralmt kaptak; isiveszett a itó* lArK l bizony oa számú elavult szó, Ami anailui a* on—z nyelv slip, vétó uak ne-ét éa nyelvtani szer- kstcUI illeti, amelyek a nvelv alapiét alkotják, ezek a kapitalista sléoitméni le számolása után nemcsak. b--g / nem szűntek meg és nem c-erel-ádtek lel út. alapvető trsAiticstel és aj nyelvtani szerbe- •vitel, ha lsem ellenkező! eg. teljes MáuslWn lennmazadtak —- min- •bn kossixls»'«t« ií ;.i#áa nétkúl. ép P»s n-tnl a mai áru»* nyelv »tapsai maradtak fenn. Továbbá; A fe tpltménvI az áléfl HtmliftA •grslltlu fsvtn azt jelenti. brgy a faiéfsiUneeiv csupán »nottutiótía« alépllménvl. Ht*gy pasasié, semle késAmh.s magsUrtást tsi.oit' •i építmény ének torsa (ránt, a* osztályok sorsa, a rend jellege iránt Ellenkezőleg, miután létrejött, ha talmas, aktiv erővé válik, tévéké nyen hozzájárul alépítményének ki alakulásához, megerősödéséhez mhident megtesz, hogy segítsen az új rendnek a régi alépítmény és régi osztályok felszámolásában megszüntetésében. Másként nem is lehetséges.^ Az alépítmény éppen azért hozza létre a felépítményt, hogy ez >zolgála tára legyen, hogy tevékeny segítse get nyújtson neki kialakulásában éi megerősödésében, hogy tevékenye küzdjön a régi, önmagát túlélő al építménynek és régi felépítményé nek felszámolásáéit. Mihelyt a tel építmény lemond erről a kisegítő szerepéről mihelyt a fe'épilmény s maga alépítménye aktív védelmé nek álláspontjáról arra az. állás pontra helyezkedik, hogy közömbös magatartást tanúsít saját alépit ménye irányában, hogy egy form magatartást tanúsít az osztályú irányában, legott elveszti fel,1 pit mény minőséget és megszűnik fel építmény lenni. A nyelv ebt>vn a vonatkozásban gyökeresen különbözik a felépít mény tői. A nyelvet nem ez vagy a az alépítmény, régi vagy új al építmény hozza létre egy adott tár Aidáimon lseiül, hanem századok folyamán a társadalom történetének és az alépítmények történeténe’ egész menete. A nyelvel nem egy valamelyik osztály hozza létre, ha nem az egész társadalom, a társa dalom valamennyi osztálya, száz meg száz nemzedék erőfeszítése. A nyelv nem egy valamelyik osztály szükségleteinek kielégítésére jön létre, hanem az egész társadalom a társadalom valamennyi osztálya szükségleteinek kielégítésére. Éppen ezért a nyelv mint a társadalom rzamára egységes és a társadalom valamennyi tagja számára közös össznépi nyelv iön létre. Ennél fogva a nyelvnek. mint az emberek érintkezési évközének kiszolgáló szerepe nem altban áll, hogy egy osztá yt szolgáljon ki a többi ősz tályok rovására, hanem hogy egy iitrmán kiszolgálja az egu-z társa dalmat, a társadalom valanu-nny osztályát. Éppen ez s magyarázata annak, hogy a nyelv egyformán k; szolgálhatja a régi halódó rendet é» az új, felemelkedóben lévő rendet, mind a régi, mind az új alépítményt, mind a kizsákmányoló kst, mind pedig a kinákmányolta kátSenki előtt sem titok a^ a tény Hogy ax orosz nyelv ugyanolyan jól ki:Zolgálta az orosz kapitalizmust és az orosz bur/soá kultúrát az Októberi Forradalom előtt mint ahogy ma kiszolgálja a azo. elállttá rendet éa az orosz társadalom szocialista kultúráját. Ugyanezt kell mondani az uk- ián, a bjelorus-z, az flzbég, a ka- zab. a grúz, az Örmény, az észt, • lett, a litván, a molJován, a tatár. az azerbajdzsáni. a baskír, türkmrn nyelvről és a szovjet nemzetek tőblsl nyelvéről, amelyek ugyanolyan ól kiszolgállak nem- zetek régi mrzsoA rendjét, mint ahogy kiszolgálják az ú|. szocla lista rendet. Másként nem la lehetséges. A nyelv éppen azért van, éppen azért fóti létre, hogy szolgálja a társadalmat mint egészet, az emberek érintkezésének e-zkőzeképpen, hogy kdzu* tegyen a társadalom tagjai számára és egysége» a táraada.om számúra, rgyloiman szolgaija i társadalom Ing iáit, függetlenül ovi la.yhelyzetüktől. Mihelyt a nyelv leur erről az egész népét átfogó álláspontról, mihelyt a nyelv valamilyen »zosiu.it csoportot előnyben Y támogatásban ri-%/e*(t a társ«- dalom többi sióéul,, csoportja fo- var«ra, ogutt *|»e„uj 4 mi. nősige!, tnrgstónik at embers érint, kezét eszköze lenni a társadalom- lan. valamely szociális caoport ««argonjává sállk, lefokozta ás puszta á»ra ítéli magát. A nyelv e tekintetben elvileg ktt- 1 out-ónk a feli utttaéiiy lói, nem ku- tőntsőnk a/unban a munkavtc körök tói. Us-'tst *»t, t gépektől, amelyek egyaránt szolgálhat j*k mind a kapita ista, mind pedig a »eocialiata rendet Továbbá: A felépítmény annak az egy korszaknak a terméke, amelynek folyamán az. adott gazda. <ági alap él és működik. Éppen ezért a felépítmény rövidéletü, megszűnik éa eltűnik az adott alap megszűnésével és «’tűnésével. Ezzel szemben a nyelv a korszakok egész sorának terméke, amelyek folyamán kialakul, gazdagodik, fejlődik, csiszolódik Ezért a nyelv hasonlíthatatlanul tovább él, mint bármelyik alap és bármelyik felépítmény. Ez tulajdonképpen a magyarázata annak, hogy nemcsak egyetlen alapnak és felépítményének születése és megszűnése, de több alap és az azoknak megfelelő íelépitéményck megszűnése sem ve. zet a történelemben egy adott nyelv megszűnésére, a nyelv szerkezetének megszűnésére és üj nyelv születésére új szókinccsel, új nyelvtani szerkezettel. Puskin halai» óta több. mint »zúz esztendő telt el. Ez. alatt az idő alatt Oroszországban megszűnt a hűbéri rend a kapitalista rend «'•» egy harmadik rend keletkezett — a szocialista icnd. Igv tehát kél alap szűnt meg felépítményével együtt és úi. >znciali*ta alap keletkezett a maga új felépítményeivé. Mindamellett, ha például az orosz nyelvet nézzük, ez alatt • hosszú idő alatt semmilyen törést .cm -zenvedelt és a mai oro»z nye'v, szerkezetét tekintve, alig kiilőnbö zik Puskin nyelvétől Mi változott meg ez alatt az idő alatt az oroS* nyelvben? Az orosz nvelv szókincse ez. idő alatt jelentékenyen kibővült, a szókinesbö. nagyszámú elavult szó eltűnt, •ok szó jelentése megváltozott; megjavult a nyelv nyelvtani szerkezete. Ami a puskini nyelv jtruk- tóráját, a nyelv nyelvtani szerkezetét. és alapvető szókészletet il «'ti. az lényegében megmaradt, mint •> modern orosz nyelv alapja. Es er lettesen érthető. \ alóban, mi -zük ság van irr». hogy a nyelv meg- lésó struktúrája, nyelvtani »zei'l-e zet« és alapvető szókincse minden «gyes forradalmi átalakulás .itán megsemmisít,jón és helyébe ój lép jen. amint ez a felépítménnyel rend szerint történik? Kinek van urra szük-ége. hogy a .,viz"-et, ..föld”-et begy" et. ..erd-V'-t, ,,hai"-at. „cm her" t, „menni"-!, „csinálni"-!, ,.lcrtn#lni"-t, ..kereskedni"-1, slb-t ne víznek, főidnek, hegynek, *tb- nck nevezzék. hanetn valahogy másként. Kinek van arra szüksége hogy a szavak ragozása a nvelv ben és a szavak füze >■ a mondat ban ne a fennálló, hanem «gjy egész mis nyelvtan szerint történ jék? Ml ha-rna van a forrada <>tn nak a nyelv ilyen forradalmi át alakulásából? Á történelem áltslá San véve nem tesz. semmi lényeg*, -cl különleges szükségszerűség né kül. Felmerül a kérdés, mi ./üksé| van az ilyen nyelvi forradalomra ii-s Nu. . . I» oiiyosodott, hogy a meglévő nyelv éa annak sn-rke- rcia alapjában véve teljesen a kaimat az új rend azük végleteinek ki elégité»ére? Néhány év alatt meg. «mmlsitcnl és újjal caerélni fel a régi felépítményt lehetséges és rcfilcsé.cs, hogy teret atíjunk i társadalom termelőerőinek kifejlö désérc, de hogyan lehet megsemmisíteni a meglévő nyelvet és néhány ei.-tcndő alatt új nyelvet építeni helyébe anélkül, hogy ne vigyünk anarchiát a társadalmi életbe, hogy ne idézzük fe! a társadalom széteaéaénck veszélyét. Ilyesfajta feladatot ctak Don Qui- jotek tűzhetnek maguk elé. Végül “ még egy gyökere* hű* önhzég a felépítmény és a nyelv között A felépítmény nem al! közvetlen kapcsolatban a termeléssel, az esyber termelő tevéLenységcvel. Csak l.ózvartve, a gazdasági életen resztül az alépítményen kérést- tűi van kapcsolata a tér.- .Ibsei fpnen eztbt a felépítmény a ter- melíWrők fejlődésének színvonalé- twin beállott változásokat nem agy. zerre es item közvetlenül, hartem I aUpitmenybvn véghem.-nt vél- luZustJk Utalt, a tunie é*l*--t toi tent áltwzasok, az alépítményben már «ftwmznl változásokon keze ztül tükrözi, f.z azt jelenti, hogy a 1*1- i és aorlátopltmCny hal* kőre »«. Ezzel szemben a nyelv közvetlen kapcsolatban áll az ember tcrineló tevékenységével ésnemc-ak termelő tevékenységével, hanem az ember minden egyéb tevékeny - jgévtl i-, munkájának valamennyi területén a termeléstől az alépítményig, az alépítménytől a felépítményig- Éppen ezért a nyelv egyszerre és közvetlenül tükrözi a termelésben beállott változásokat, nem várja meg az «építményben bekóvet kező változásokat. Éppen ezért i nyelv hatóköre, minthogy a nyelv rtz emberi tevékenység .valamennyi területét átfogja, sokkal szélesebi' és sokoldalúbb, mint a felépítmény hatóköre. Mi tőbb. majdnem határtalan. Mindenekelőtt ez a magyarázata annak, hogy a nyelv, különösen a szókészlete, majdnem szakadatlan változás állapotában van. Az ipar és « mezőgazdaság, a kereskedelem és a közlekedés, a technika és a tudomány állandó fejlődése megköveteli a nyelvtől szókincsének kl- egészité-ét olyan új szavakkal é> kifejezésekkel, amelyek szük-éje *ek azok munkájához É- a nyelv közvetlenül tükrözi ezeket a szükségleteket. új szavakkal egészíti ki szótárát, tökéletesíti nyelvtani szerkez«ítét Vagyis: a) marxista nem tekintheti a nyelvet, felépítménynek az alépítményen, b) aki a nyelvet a felépítmény- nyel ö-szekeveri, az komoly hibát követ el. Kérdés; Igsz.-e. hogy a nvelv mindig osztályjcllegű volt é* marad. hogy a tár-adalom szamára közős és egységes osztálvonkivüti. ösí/népi nyeiv nem létezik? Valist: \em, nem ige* Nem nehéz megérteni, hogy ab ban a társsdaiomban. ahol nincsenek osztályok, szó sem lehet osztálynyi- vröl. Az ősközösség! nem zet-évi rend nem ismert osztályo. «»at. következésképpen ni-m lehetett «itt osztálvnyelv *vm a nyelv ott a* egész közösség számára ho/ö«, egységes volt. Az az cllenv.-té., hogv osztályon minden emberi kn zösség, Így az. ősközösség is értendő. — nem ellenvetés, hanem játék » tzavakkal, amit nem érdeme» cáfolni Ami a további fejlődést íllr! nemzetségi nv elvektől a törzsi nyelvekhez, a törzsi nyelvrktó! népek nyelvéhez, a népek nyelvétő á nemzeti nyelvekhez. — a nyelv mint az emberek érintkezésinek eszköze a társadalomban, a feil dés minden szakaszában körö> o egységes volt a társadalom sz .«já ra. egyenlő módim szolgálta < t.ir- zadalom tagjait, függetlenül zol társadalmi helyzetétőlNem a ralnztilgakor és a kázép kor birodalmaira gondolok itt. mint például Cyrus «'» Nagy Sándor vagy Caesar é« Nagy Károly biro dalmára, amelyeknek nem volt -a ját gazdasági alépítményük, s am lyek Jdelgltmc- és nem tartós kato nal és közigazgatási egyosülérck voltak. Ezeknek a birodalmaknak nem csak nem volt, de nem is le heteit a birodalom számúra egységes és a birodalom minden tagja »rámára érthető nyelve. Ezek a birodalmak a maguk életét élő és saját nyelvükön beszélő töritek «'« népek konglomerátumai voltak. Következésképpen nem az ilyen és ezekhez, hasonló birodalmakra gondolok, hanem azokra a törzsekre és népekre, amelyek *z*ket a biro dalmakat alkották, amelyeknek megvolt a maguk gazdasági a'épit ménye, megvoltak a régóta kialakult nyelveik. A történelem azt tanítja, hogjr ezeknek a törzseknek és népeknek nyelvei nem osztály- nyelvek, hanem övsznéptek, a törzsek éa nének számára körö« és érthető nyelvek voltak. 1’ersMf, voltak em«!lctt dialektu* ok, helyi nvelvjárútok, de ezeknek (öltbe emelkedett és ereket magi. nak alárendelte a törzs vagy a nép egw'fe* és közös nyelv* A továbbiakban, a kapitalizmus meg jelenétével, a hűbéri »«éttagoiU •ág f«lszámolá«ával «’s a nemzeti piac kialakulóéival a n»p«k nrmte. iákká fejlődtek, a népek ntelvei pedig nemzeti nyelvekké A törté nelem art tanltja. hogy a nemzeti nyelvek nem osztáfynyelvok hanem ö-sznépi nyelvek, közösek a nemzet valamennyi tagja és cóyipgc- zek az cgé'Z. nemzet számára. Fent szó vo’t arról, hogy a nyelv, mint az emberek érint kézé »ének eszköze a társadalomban, egyenlően </.«>!vá!ja a társadalom valamennyi osztályát és c tekintetben saját»- közömbösséget tanúsít az osztályok iránt. Az emberek, se egyes tir-adalmi csoportok az osztályok azonban korántsem közömbösek a nyelv irányában. Igyekeznek a nyelvet a saját érdekük- ben felhasználni, reákényszeriteni saját szók inc-ukct, saját különleges műszavaikat, különleges kifejezéseiket- Különösen kitűnnek e tck.ntet- hen a néptől ebzakadt és a népet gyülölö vagyonos o-ztályok »zük vezető rétegei: a nemesi anVz- tokrácia. a burzsoázia fclsőréte- gei. ..Osztály*'-dialektusok. zsargo- nők, •zalon-..nyelvek" jönnek létre. Az irodalomban ezeket a dialektu. »okát é» /.»argonokat nem ritkán helytelenül nyelveknek minő-TUk; „nemesi nyelv”, „burzsoá nyrfv" — sremU-n a „proletár-nyelvvel", a „paraszt-nyelvvel". Ezen az »la. pon. bármennyire furcsa is ez. egye. elvtársiink arra a következtetésre jutottak, hogy a nemzeti nyelv fikció, hogy a való-ágban c-uipán ofztálvny elvek léteznek. Úgy gondolom, hogy ez a lehető leghihásaltb kövctkeztPtés. T«:k.nt- hetók-e ezek a dialektusok és z«ar- gonrk nyelveknek? Scmmicsctre ;tm Nem tekinthetők, elő«zör is azért, mert ezeknek a dialektusoknak é« zsargonoknak nincs saját nyelvtani szerkezetük és alapvető szókincsük. — mindezt a nemzeti nvelvhö! kölcsönzi. Vem tekinthetők. mátod'tnr, azért, mert a dialektusok és ztirgonok -zök kör- ben !’i--n ilT, valameiv o»/. t.’ily -zi'k felső rétegének tagjai között, s egyáltalán nem a kalma- •ak arra. hogy az emberek érintkezésének eszközéül szolgáljanak a társadalom egésze számára. Mijük is van valójában Tzrknek a d:aiek- tu-oknak és zsargonoknak? Vans az ariiztokrácia. vagy a burzsoázia felső rétegeinek sajátos fzlé-ét tükröző: sajátos szavakból, álló készletük; néhány mesterkélt, gáláns kifejezésük és fordulatuk, amelyek mentesek a nemzeti nvelv „durva" kifejezéseitől és fordulataitól; végül néhány idegen szó. Tehát minden, ami alapvetó, u?z a szavak túlnyomó több»ige és a nyelvtani szerkezet »z összuépi. nemzeti nyelvből került ki. Követ, kezésképpen a dialektusok és ?s:r- gonók az ö-sznépi nemzeti nyelv elágazásai, amelyiknek scmm!ícle n>e!vi önállóságuk sincs és lengi- désr* vannak Hélv*. Azt gon.l ilni. hogy a dialektu-ok é> zsargonok önálló nyelvekké fejlődhetnek, amelyek kapcsok kiszoritcni'a nem- zeti nyelvet és annak helyére lépni. • - annyi, mint elveszteri a történelmi pcrrpcktivát és letérni » marxizmus álláspontjáról. Marxra hivatkoznak. „A szint Max" című müvéből idéznek, »hol sz áll. hogy a hurzsoáknak , -jj .t nyelvük" van, hogy ez a nyelv a „burzsoázia termek«", hogy ez! at- hat|a a metkantiÜzmus zz adásvétel szelleme. Egyes elvtársaink cz*cl az idézettel akarjak bizony i. tani, hogy Marx a nyelv „os/'á ' jelleg«" mellett foglalt állást. h«>':y tagadta az egységes nemzeti nyeiv létezését. Ha ezek a* «lvtámk tárgyilagosan fogták volna fe! fel- adatukst. *gy m„sik helyet is idézniük Vollen volna, ugyancsak A sr»*nt Mxx" cfmú műből, ahol Marx a* egysége« nemzeti nyelv kialakulása útjainak kérdését érintve, arról bénát, hogy a dialektorok egységes nemzeti nyelvvé kon centrálódnak s gazda-ugi és **.>!i- tikaf koncentráció következtéin Következésl-éjipen Marx cli*m«'i- te az egységes nemzeti pyelvnelr, m.nt magasAbl>rendA formának .-lükv-ges-ígéf, amelynek a d’jlek. tusok, mint alacsonyabb fortrlh ulá vannak rendelve Mit jelen Iliét then e-etS a a luirtsoá nyelv, rmrly «Marx szava« szerint „a hurztoáxia t/nnék*"? Ugyanolyan nyelvnek tekintett* • Mai a tri mint a külön nyelvi »sei icrelttl btró n*"*r*'. ny*'v*t?
