Dunántúli Napló, 1950. május (7. évfolyam, 101-124. szám)

1950-05-11 / 108. szám

' 1350 MÁJUS It NAPLÓ 3 Ami6tq cr verseny* nem kampányként kezelik, fokozatosan javul a termelés a Petőfi-aknán 'A pécsvidéki bányáknál általában a május 1 tiszteletére történő munka- felajánlásoknál ismerték fel a mun- kaverseny kampányszeríiségét, ami igen károsan befolyásolta az egész­séges versenyszellem kifejlődését. Így volt ez a vasasi Petőfi-aknán is, ahol április 4-re, a felszabadulás ün­nepére úgy készültek, hogy az ün­nep előtt való napon a termelésben kiugrást érjenek el. Az előkészített ..termelési napon“ teljesítették is az előirányzatukat 130—140 százalékra, az ünnep után pedig nem egyezer felére csökkent a termelés és a visz- szaesés után csak igen nehezen tud­ták S3—80 százalékra felemelni a termelést. Ilyen versenymunkával persze, hogy nem sokra mentek a vasasi bá­nyászok. Csak a múlt hónap köze­pén, amikor megindult a munkafel­ajánlás, május 1-re állt be fordulat ezen a téren. Felismerték az üzem vezetői és a dolgozók közül is igen sokan, hogy meg kell szüntetni a munkaversenyben a kampányszerüsé- get, mert csak így lehet a termelést fokozatosan emelni és megfelelően állandó színvonalon tartani. A vasasi Petőfi-aknán azóta jó úton haladnak a kampányszevűség kiküszöbölésére és ennek eredményei meg is mutat­koznak. A munkafelajánlások terén is alap­vető változás történt. „Nem verseny a verseny, ha nincs szerződés, ha vsak a levegőbe mondjuk, hogy ennyire és ennyire túlteljesítem a fel­ajánlásomat'* — mondották a dol­gozók. A munkafelajánlás április 4-re még úgy történt, hogy röpgyíilésen méltatták az ünnep jelentőségét és a dolgozók ott szóbeli felajánlást tét-1 tek. De a felajánlásnak eredményei csak egy napon mutatkozott meg. Május 1-re már másképpen készültek fel a Petőfi-aknán. Nem röpgyülc- seken, hanem széleskörű politika,1 tudatosító munkával mélyítették el a dolgozókban május 1 jelentőséget, aminek eredménye megmutatkozott a dolgozók által nagy számban írt ver- sényezerződésben. Sajátkezűiefr írta le mindenki, hogy mennyivel teljesíti túl a tervét mennyire emeli teljesítményét. De nemcsak a munkaverseny kam- pányszerüsége volt egyedül az oka annak, hogy a vasasi Petőfi-akna nem tudta hosszú heteken keresztü' teljesíteni az előirányzatát. Hiba volt az is, amit Pálkuti elvtárs, helyet­tes üzemvezető vet fel, hogy a mű­szaki vezetők nem fordítottak kellő gondot a feltárási és elővájási mun­kákra. A fejtések „beálltak“. Nern állt rendelkezésre megfelelő mennyi­ségű fejtés és mégsem törekedtek arra, hogy a feltárási munkákat meg­gyorsítsák, hanem elszedték az eiő- vájásokból az embereket és betelepí­tették a meglévő fejtésekbe, azzal az „érveléssel“: Hát ha nem is megy a termelés, legalább döcögjön. De a műszaki vezetőség is rájött, hogy fgy nem lehet biztosítani a termelés fokozását. Már nem veszik el az elővájásokból a munkásokat, hanem inkább szaporítják számukat és mindinkább gyorsítják a fejtések előkészítési munkálatait. Ennek ered­ménye máris megmutatkozik: május elsejével indult egy új fejtés, mni 10 százalékkal felemelte a Petőfi- akna teljesítményét. Annak ellenére, hogy a vasasi Pe­tőfi-akna termelése áll jelen pilla­natban a legmagasabban az összes MESZIIART aknák között, ez nem jelenti még azt, hogy minden rend­ben van már. Van egyéb hiba, ami igen sürgősen javításra szorul. Ez pe­dig az üzemi szakszervezet mun­kája, ami az utóbbi hónapokban teljesen ellaposodott. A szakszerve­zet vezetői nem foglalkoznak megfe­lelően a termelési kérdésekkel és a harmadbizotfsági titkárok még azt sem tudják, hogy kik a szakszerve­zet népnevelői, A függetlenített har­madbizottsági titkárok foglalkoznak a eipőtalpulalvány kiosztásától kezd­ve mindennel, csak éppen a legdön­tőbb kérdéssel: a termelés emelé­sével nem. Ezen a téren azonnal változtatni kell és a szakszervezet­nek teljes súlyával a termelés felé kell fordulnia. A Petőfi-akna most 100.0 százalé­kon áll a napi tervelőirányzatának teljesítésében. Ez azt mutatja, hogy az üzemi pártszervezet, az üzemveze­tőség és a dolgozók nagy része fel­ismerte a muvkaverseny kampány- szerűségének veszélyét és ezt igyek­szik a megfelelő szervezéssel kikü­szöbölni. Minden erejükkel igyekez­nek a munkaversenyt úgy szervezni é* ellenőrizni, hogy az állandó jellegűvé váljon. Ennek igen alapos oka van a Petőfi- aknán, mert le vannak maradva az ötéves terv előirányzatainak teljesí­tésében. Éppen ezért az ÜB-nek vál­toztatnia kell a munkamódszerén és aktívan kell foglalkozn'ok a verseny­munka és a Sztahánov-mozgalom to­vábbi fejlesztésén. Ha ezt végrehajt­ják és az üzemi pártszervezet, vala­mint a műszaki vezetőség tovább­folytatja az április közepe óta vég­zett jó munkáját, akkor a Petőfi- akna hamarosan behozza az ötéves terv teljesítésében lemaradását és túl is fogja azt teljesíteni. Ragoncsa János Egy példa a sok száz közül, hogy milyen bürokráciát szüntetnek meg a helyi tanácsok 14 év óta folyik az aktagyártas Kővágószöllős és a megyeháza között a tűzoltószertár ügyében, amely még mindig nem épült meg Kővágószöllős kisközség a pécsi járásban, mégis nagy fába vágta a fejszéjét 1936-ban. A község dolgozói úgy látták, hogy vagyonkájuk nincs biztosítva mindaddig, míg a községnek nincs megfelelő tűzoltószertára. Ezért elhatározták, hogy tűzoltószertárt építenek. A tervüket úgy gondolták megvalósítani, hogy a község tulaj­donában lévő kovácsműhelyt, ame­lyet már előzőleg meg akart venni az oPani Hangya, átadja a szövetkezet­nek azzal a kikötéssel, hogy a vételár fejében építsen egy tüzoltószertárt. A dolog egész egyszerűnek látszott, de közbe szólt _ mint mindenbe — a közigazgatás, aminek az lett az eredménye, hogy Kővágőszöllősnek a mai napig sincs tűzoltószertárja. Miért?... 1036 október 26. A Kővágó- W.Öil(isí képviselőtestület elfogadta a dolgozók kívánságát és utasította Horváth Jenő bírót, hogy kösse meg a szerződést a dolgozók elgondolása szerint a Hangyával. Horváth Jenő községi bíró megkezdte a tárgyalást a Hangya vezetőjével, aki vállalta, Hogy a kovácsmühely fejében felépí­tik a tüzoltószertárt. Ehhez azonban a megye alispánjának az engedélye kellett. És ezzel megindult az akták tologatása, amint erről a megyeházán • lévő aktacsomők sárgult darabjai ta- . nuskodnak. A Hangyával történt megállapodást a jegyző írásban jelentette az alis­pánnak és kérte annak jóváhagyását. Az alispán költségvetést és tervraj­zot kért, ami hamarosan meg is ér­kezett. A tervrajzot az alispán elkül- dötte véleményezés végett az Állam- építészeti Hivatalhoz. Onnan szakér­tők szálltak ki a helyszínre és a cserét és megállapodást nem tartották valósnak. Ezt jelentették az alispán­nak, aki a jegyzőtől újabb tervrajz elkészítését kérte. Ez két évig tartott és az akták halomra gyűltek. Végre 1938 december 20-án a me­gye kisgyülése elé került az ügy, amely elfogadta a kővágószöllősiek kérését a Hangyával való ügylet le­bonyolítására. Közben 1037 őszén a Községi képviselőtestület már átadta a kovács- műhelyt a Hangyának. A Hangya mi­után biriokon belül volt, nem iparko­dott a tüzoltószertárt felépíteni és a megyeháza sem nézett utána, hogy a Hangya miért nem teljesíti vállalt kö­telezettségét. 1942 október másodikén váratlanul tűzrendészért ellenőrzést tartottak Kö- vágószöllösön és ekkor újból napirend­re került a tűzoltószertar kérdése. A tűzrendészért parancsnok jelentést tett az ellenőrzés után az alispánnak, aki sürgős jelentést kért a jegyzőtől az ügyre vonatkozóan. 1943. január 4. A jegyző jelenti az alispánnak, hogy a Hangya építési anyaghiány miatt nem tud eleget ten­ni vállalt kötelezettségének. 1943. január 25. Az alispán újabb aktán megkérdezi a jegyzőt, hogy mi­ért nem szorgalmazta a tűzoltószertár építését. Ez a „kérdezz és felelek" cí­mű játék többszőr megismétlődött az alispán és a jegvző között. Az ered­mény: a tűzoltáshoz szükséges szerszá­mok rozsdásodtak, az akták pedig ijesztően szaporodtak. 1945. február 27-én a rendkívüli vi­szonyok miatt az aktaköteg az irat­tárba került azzal a megjegyzéssel, hogy két év múlva „kiadmányozandó". 1947 május 8. Az aKlnKöleer újból előkerül. Az alispán felhívja a jegyzőt: jelentse, hogy a Hangya mi­kor kezdi meg a szertár építését. 1947. augusztus 16. A jegyző vála­szol: hogy a szertár előreláthatólag 1948 tavasza előtt nem épül meg. Ezt a választ az alísoán tudomásul vette és az akta újból az irattárba került' azzal, hogy egy év múlva kiosztandó. 1948. május 12. A poros akták újból megkezdik a körforgalmat. Az alispán felszólítja a jegyzőt: tegyen jelentést, hogy a Hangya elvégez.te-e az építke­zést. Nemleges válasz után az alispán a főügyészhez fordul, hogy mit lehet tenni az ügyben. Ezután rövid időn belül tízszer megismétlődik ez az ak­tagyártás az alispán és a jegyző kö­zött, míg végre 1948 december harma­dikén a jegyző jelenti, a Hangyát át­vette a Földműves Szövetkezet. Most mi lesz? — tették fel egy­másnak a kérdést. Az ügyben a fő­ügyészhez folyamodtak. A kapott ta­nács alapján 1949 január 10-én az al­ispán felszólítja Kővágószöllős képvi­selőtestületét, nyilatkozzék az irány­ban, hogy a Földművesszöve'.úezettöl, m:nt jogutódtól kívánja-e a kötelezett­ség teljesítését A nyilatkozatra adandó választ tizenkétszer sürgették meg. Közben újra eltelt egy esztendő. 1930 Január 22..% Jegy/.« Jelenti, hogy mellékelten küldi a képviselő­testület határozatát jóváhagyás végett. A képviselőtestület 1955 december 31- :g haladékot ad a Földmüvcsszövetke- zetnek a tűzoltószertár építésére. lEzután mindenki azt gondolhatná, hogy ezzel a bonyolult ügy lezárult. Azonban nem így történt. 1950. március 20. A megyeháza kér­dést intéz a jegyzőhöz, hogy a szertár felépítéséig mi lesz a tüzoltószerrk- kel? Ezután felkérik a tüzoltóparancs- nokságot, hogy tegye meg észrevéte­leit. 1950. máius 5. Miután a tűzoltópa­rancsnok véleménye szerint a tűzoltó- szerszámok elhelyezése megfelelő, a megye jóváhagyta a képviselőtestület halasztását. • 1950. május 8. Kádár János elvtárs, belügyminiszter, az országgyűlésen be­nyújtotta a helyi tanácsokról szóló törvényjavaslatot, amelynek mejgvalósí- tása felszámolja azt a minden fcj'ő. dést, haladást akadályozó bürokráciát, amely többek között olyan elrettentő eseteket produkál), mint. a 14 éve fo­lyó aktagyártás a kővágószöllősi tűz­oltószertár építése körül- , (Gróf József) Az ifjúság legjobbjait válasszuk küldöttekül A magyar ifjúság elérkezett ah­hoz a nagyjelentőségű állomáshoz, hogy megteremti a rég óhajtott és a Komszomolhoz hasonló egységes ifjúsági szövetséget. Ezen a héten indulnak meg megyénk ifjúsági szervezeteiben a küldöttválasztó tag­gyűlések. Az elkövetkező napokat a SZÍT, EPOSZ, Diákszövetség és MEFESZ szervezetekben a júniusi kongresszus bevezető ünnepeivé kell tennünk. ég a küldöttválasztó gyűlések előtt ifjúsági gyűléseken és egyéni beszélgetések formájában magyarázzuk meg mindenkinek, hogy az új szövetségnek mi a célja. Mindenkinek tudnia kell, hogy a Párt ifjúsági tömegszervezetéi akar­juk megteremteni. Hozzuk tudomá­sára minden fiatalnak, hogy a gyű­léseken megválasztott küldöttek az új ifjúsági szövetség szervezeti sza­bályzatát fogják megalkotni, az új szövetség vezetőit fogják megválasz­tani. Minden küldött érezze: azzal, hogy résztvesz a kongresszuson, a' saját jövőjéről, a magyar ifjúság jövőjéről dönt. Érezze minden be­csületes magyar munkás, paraszt és diákfiatal, hogy az új szövetség si­keres megteremtésével még köze­lebb kerülünk nagy Pártunkhoz, amely elsősorban nekünk fiatalok­nak teremtette meg a lehetőséget, hogy gond és bizonytalanság nél­kül, tele bizakodással és reményke­déssel nézhetünk a mostaninál is szebb jövő elé. De érezze és tudja meg minden fiú és leány azt is, hogy az új szövetség megteremtése nagy Pártunk vezetésével még határo­zottabb megálljt fog kiáltani a há­borús gyujtogatóknak, akik örült terveikkel újra vágóhídra akarják vinni a magyar fiatalok színe- javát. De az új egységes ifjúsági szerve­zet az eddiginél sokkal keményebb harcot fog vívni’a belső ellenség, a kulák és klerikális reakció, a há­borús uszítok bérencei ellen, akik nekünk legnagyobb és leggyűlöltebb ellenségeink. Nagy és történelmi feladatokat megoldó ifjúsági szövetséget fogunk megteremtem. A küldöttválasztó gyűléseket az öregek és fiatalok együttes ünnepé­vé kell tennünk. Mozgósítanunk kell minden erőt a gyűlések sike­réért. Kérjük a párt- és tömegszer­vezetek vezetőit, hogy munkánkban legyenek segítségünkre. Hívjunk meg erre a gyűlésre minden fiatalt még akkor is, ha szervezetünknek jelenleg még nem tagja. Vegyenek részt rajta az úttörők is. A kon­gresszusra olyan fiatalokat válasz- szunk meg, akik már eddig is sze­mélyes példamutatással bizonyítot­ták be, hogy érdemesek erre. A SZÍT szervezetek legjobbjait, sztahánov istákat, élmunká­sokat, a termelésben élenjárókat, falusi EPOSZ szervezeteinkből a legjobb traktorista lányokat és fiú­kat, az állami gazdaságok és ter- melöcsoportok legjobb fiatal dolgo­zóit. Magánszektorokból az EPOSZ- ban legaktívabban dolgozó fiatalo­kat érje a nagy megtiszteltetés, az iskolából az éltanulók legyenek megválasztva küldöttnek. A küldöttek összetételének tük­röznie kell azt, hogy az ifjúság leg­szélesebb tömegeit képviselik, éppen ezért biztosítani kell, hogy a kül­döttek hatvan százaléka párton- kívüli legyen. Az új szövetség a dolgozó magyar ifjúság széles töme­geit magábanfoglaló szervezet lesz, tehát a küldöttek többségének is a pártonkívüli becsületes, dolgozó fiatalokból kell kikerülnie. Akik ennek ellenkezőjét cselekszik, azok az új szövetséget még ma is szűk- körű és szektáns szervezetnek kép­zelik, és bezárják a kaput a szerve­zetbe belépni akaró becsületes, dol­gozó fiatalok előtt. Ez azonban nem jelenti azt, hogy most már tágra nyithatjuk szervezeteink kapuját az ellenség előtt is. A klerikális reakció hívei az EPOSZ szervezetekben lévő kulák- csemeték mindent el fognak kö- veni, hogy becsempésszék magukat a küldöttek közé. Éppen ezért a ve­zetőség a helyi pártszervezettel már előzőleg beszélje át, hogy kiket ja­vaslóinak és a gyűlésen minden kül­döttet személyesen külön-külön ter­jesszenek a gyűlés elé, hogy a je­lölt személyt kellően megvitathassák és határozatot hozhassanak. A kül­döttválasztó gyűlésekre gondos mun­kával kell felkészülni minden alap- szervezetaek. Nagy és komoly mun­ka vár az alapszervezeti titkáraink­ra, akiknek nagyrésze — különösen falun — most számol be először a szervezet munkájáról. Becsületesen, forradalmi lendülettel, ifjúmunká­sokhoz méltóan készüljön fel min­den titkárunk erre a beszámolóra. Segítséget kap ezen a téren is első­sorban a Párttól, a járási, vagy megyei MINSZ bizottságtól, — és külön, erre az alkalomra leküldött — útmutatóból is. A beszámoló ne általános, országos viszonylatról szóljon, hanem a helyi szervezet problémáival, az egység érdekében eddig kifejtett eredményekről szél- jen, vagy hiányosságokról adjon számot. Az ifjúsági agitátoroknak minden fiatalhoz el kell jutniok. Senki ne vegyeh úgy részt a gyűlésen, hogy ne ismerje annak jelentőségét és szabályait. Minden megkezdett öl­ven tag után választunk egy-egy küldöttet, akj a megyei küldöli- választó értekezleten vesz részt. I tt választják meg azokat, akik Baranya megye ifjúságát a kongresszuson képviselik majd. A "küidöttválasztó gyűlésen úgy a be­számolóhoz, mint a jelöltekre vonat­kozóan hozzászólási joga minden­kinek van, szavazni azonban csak tagsági könyvvel, vagy az ezt he­lyettesítő belépési nyilatkozattal le­het. A küldöttválasztó gyűlések jó előkészítésének és a tagtoborzás si­kerének biztosítéka az, ha a párt­szervezetek segítik és ellenőrzik az ifjúság munkáját, ha a pártszerve­zetek már most, a küldöttválasztó gyűlések előkészítő munkájában úgy foglakoznak az ifjúsági szervezetek­kel, mint amely szervezet erős, megingathatatlan pillére lesz Pár­tunknak. Nagy és felelősségteljes munka a küldöttnél osztások előkészítése. Sok gondosságot, komoly munkát és nem utolsó sorban nagyfokú éberséget, kíván. Az ellenség is nagyon jól tudja, milyen fontos esemény ez, ezért egy percig sem gondolhatunk arra, hogy nyugton maradna]-:. Biz­tos, hogy most is támadni fog az ellenség. Készüljünk hát fela harc­ra és a győzelemre. Minden dolgozó és tanuló fiatal úgy tekintsen a kü­szöbön álló küldöttválasztó gyűlé­sekre, mint az egységért folytatott harc döntő . csatájára. Jól előkészí­tett és megszervezett gyűlésekkel induljunk a csata sikeres megvívá­sára. Ä ......... Kővári Antal. MINSZ megyei titkár. Köszítoijük a Szakszervezeti Világszövetség tanácskozásait Büszke örömmel vesszük tudomá­sul azt a kitüntetést, hogy hazánk fővárosában taifj'a a Szakszervezeti Világszövetség tanácskozásait. Ennek a tanácskozásnak az lesz az egyik fontos célja, hogy a Világszövetség tagjait mozgósítsa a békeharc foko­zására, a nyugati államokban c»5 dol­gozókat pedig a demokratikus jogok és az életszínvonal felemelkedésének, kivívására. Ezt a harcot a Szovjetunió Szak­szervezete vezeti. Ebben a hatalmai országban már megszűnt az ember ember áífalj kizsákmányolása. Nagy tetteket visz véghez a dolgozó szov­jet nép, amelynek öröm és dicsőség a munka. A szovjet szakszervezeti vezetőktől példát vehetnek a többi szakszervezetek is. A Szakszervezeti Viíágszövcrtég Budapestre érkezett vezetői hitet me­ríthetnek a szovjet szakszervezetek nyomán, hogy összeforrva megte­remtjük a dolgozók nagy álmát bé­kés. boldog szocialista életet az em­beriség számára. Étjen a világszövet­ség hatalmas tábora, élén a békéért harcoló Szovjetunióval. JEKL JÓZSEF lakatos. Sopiana gépgyár dolgozója. ÄPOLLO 14-éis Vidám bonyodalmak egy ktsgye rek körül, sok zenével és sze relemmel. SZERELMEM B j Szminiova főszereplésével. jjj] j Előadások hétköznap 5-7-9 kor | URANIA 14-éiu I Fagya jev világhírű regén ve IFJÚ GARDA. Magyarul beszélő szovjet film. .3 és félórás műsor. Előadások: fél 5 és 8 órakor. rRKLYR 14éis íj. Szovjet Bjelorusizia. Régi orosz építőművészet. Cseh erdők vi­rága. Magyar és Szovjet híradó. Előadások s, fél 7 és 8-kor, vasár nao d e io és fél 12 érakor is.

Next

/
Thumbnails
Contents