Dunántúli Napló, 1950. március (7. évfolyam, 51-76. szám)

1950-03-15 / 63. szám

DUNÁNTÚLI r

NAPLÓ

Újabb termelöcsoportfob fpjezlék be az árpa és arab vetését

ao*. ■'*■■■■■■■*■■■—varwLinder József sztahánovisía mozdonyvezető beszámolója az országos tanácskozásról

Ormány pusztán megkezdték a földművelésügyi miniszter rendeletének végrehajtását

MÁRCIUS

A Magyar Újságírók Országos Szövetsége héttőn este a Művészeti Szövetségek Házában . rendezte meg hagyományos szabadságünnepét. A ser- íegbeszédef Losonczy Géza, a népművelésügyi minisztérium államtitkára mondotta. Az alábbiakban közöljük Losonczy elvtárs beszédét,

'Az idei márciusi ünnepségnek különös jelentőséget ad az a körülmény, hogy néhány hét múlva ünnepli dolgozó népünk felszabadulásának ötödik évfordulóját. Március 15-e és április 4-e időbeli közelsége véletlennek mondható. de nem mondható véletlennek az a mély történelmi és eszmei összefogás, amely 1848 március 15. és 1945 április 4-ike között fennáll.

1945 április 4., amikor a Szovjet Hadsereg a német és a magyar fasiszták utolsó hordáit is kiverte az országból és ezzel hazánk egész területe felszabadult, a legnagyobb fordulat nemzetünk történelmében. Április 4. nemcsak folytatta és bevégezte mindazt, amit Kossuth, Petőfi, Táncs cs lobogója alatt a magyar nép 1948- ban elkezdett s amit a szabadság- harc bukása s a magyar nagybirtokosoknak és . tőkéseknek az osztrák és a német reakcióra támaszkodó osztályuralma miatt majdnem egy évszázadon át nem sikerült megvalósítani, hanem tovább is ment március bü, programján: szabaddá tette at utat a magyar dolgozó nép teljes felszabadulásai a kapitalizmus szétzúzása és a szocializmus felépítése számára.

Felszabadulásunk ötödik évfordulóján dolgozó népünk méltó keretek között ünnepelni fogja azokat a nagy eredményeket, amelyeket a Szovjetunió segítségéve népi demokratikus fejlődésünk első őt esztendejében elértünk.

A sajtóra vonatkozóan is érvényes az a megállapítás, amit az előbb 1848 és 1945 viszonyáró tettünk: nemcsak megvalósítottuk és bevégeztük azt, amit 1848 március 15. elkezdett, hanem túl is haladtunk ezen a programon A régi Magyarországon a nagybirtokosok és a nagy tőkésosztály tulajdonában voltak a lapok kiadásához és fenntartásához szükséges eszközök s a reakciós rendszer különböző módszerekkel gondoskodott arról, hogy ez a monopólium épségben és sértetlenül megmaradjon majdnem egy évszázadon át.

Ennek ellenére volt az elmúlt évszázad — és közelebbről az ellenforradalmi negyedszázad — folyamán demokratikus sajtó Magyarországon. A demokratikus és kommunista sajtóért vívott küzdelem szerves és fontos része volt dolgozó népünk és illegális Pártunk nagy harcának a reakció, a fasizmus és az imperialista háború ellen. Ez a harc kemény volt és sok áldozattal járt. Ennek a harcnak esett áldozatul felejthetetlen elvtársunk, a Szabad Nép megalapítója és első szerkesztője Ró?sa Ferenc s ennek a harcnak jeti mártírjává annyi demokratikus, szocialista és kommunista újságíró.

A sajtószabadság megteremtését és intézményes biztosítását a fel- szabadulás tette lehetővé hazánkban. Azoknak a győzelmes harcoknak eredményeként, ame'yek- kel dolgozó népünk ’ a Magya» Kommunista Párt, maid a Magya- Dolgozók Pártja vezetésével folytatott a felszabadulás óta a belső reakció és a nyugati imperialisták beavatkozási kísérletei ellen, kivívtuk és megszi’árdíto'tuk a dolgozó parasztsággal szövetsége, munkásosztály hatalmát.

A Magyar Népköztársaságban a

ÜNNEPÉN I

sajtó és a rádió nem kapitálist* 1 — tehát hazúg — értelemben | szabad. A mi népköztársaságunk-1 ban a nyomdák és a papírkészlet | a nép tulajdonában vannak, s| megszűnt a töke uralma a sajté g felett. A mi népköztársaságunk- 8 ban a sajtót és a rádiót már nemjj vásárolhatják meg a gazdagok ét 1 nem használhatják fel az ügynevezett közvélemény gyártására é meghamisítására. Nálunk a sajtó és a rádió megszabadult a tőke uralmától és ellenőrzésétől s feladatának a nép érdekeinek szolgálatát és a nép nevelését tartja. Ezeket a vívmányokat csak. a népi demokratikus fejlődés bizxo-1 síthatja számunkra, — ilyen vi-1 szonyok kapitalista országokban | elképzelhetetlenek.

A sajtószabadság azonban nem| öncél. A reakció és a fasizmu | sötét éveiben ezért harcoltunk és| hoztunk áldozatokat a sajtósza-I badságért, hogy az igazat írhas-1 suk és dolgozó népünket a demo-g krácia és a szocializmus szel emé-1 ben nevelhessük és mozgósíthat-1 suk. A mi sajtónk és rád ónk. amely felszabadult a tőke uralma alól, az igazat írja és mondja: a fehérről nem állítja, hogy fekete s a feketét nem mossa fehérre

A mi sajtónk és rádiónk nem hazudik, nem csapja be és nem vezeti félre a népet. A mi sajtónk és rádiónk a béke támaszairól és barátairól nem hazudj a azt, hogy a béke ellenségei, a munkásosztály és a dolgozó nép árulóiról nem állítja, hogy a munkásosztály és a dolgozó nép érdekének képviselői, leleplezi azokat a manővereket, amelyek a belgrádi fasisztákat kommunistáknak, az egyházi reakciót önzetlen népbarátnak, Vogelert és Sanderst jámbor kereskedőknek akarják álcázni.

A magyar sajtó szabad! Szabadon írhatja és terjesztheti az igazságot^ szabadon harcolhat az imperialista háborús uszítok ellen, szabadon szállhat síkra a békéért, a szocializmus építéséért, a dolgozó népek megértéséért, testvériségéért, szolidaritásért. A magyar sajtó megtanult élni ezekkel a lehetőségekkel és azért állíthatjuk büszke öntudattal, hogy a legkisebb vidéki demokratikus magyar lap, amely a béke védelmét és a szocializmus építését szolgálja, mérhetetlen politikai és erkölcsi magasságban van a legnagyobb imperialista sajtóorgánumok felett is, amelyek a töke uralmát és az új háború előkészítését szolgálják.

Dolgozó népünk érzi ezt s ezért | növekszik nálunk napról-napra a demokratikus tájékoztatás szerveinek hitele, megbecsülése és. népszerűsége. El akarjuk érni munkánkkal azt, hogy lapjainkat és rádiónkat még még erősebb fegyverré tegyük népünk és Pártunk számára a békéért és a szocializmusért folytatott nagy harcunkban. El akarjuk érni, hogy mind több és több magyar dolgozó olvassa sajtónkat, hallgassa rádiónkat. Tudatában vagyunk annak, hogy ezeket a nagy feladatokat csak úgy tudjuk megoldani, ha szüntelenül tanulmányozzuk példaképünket: a szovjet sajtót és mindent megteszünk c szovjet tapasztalatok elsajátítására és követésére. A magyar sajtó története soha nem ismert olyan felvirágzást, mint amilyen előtt most állunk.

Márciusi ünnepségünkön megfogadjuk. hogy minden tehetségünk leél és erőnkkel szolgáljuk népünk felemelését, hazánk szocialista épí lését, békénk megvédését és egységesen, fegyelmezetten és forró | szeretettel követjük ezen az úton 1 vezérünket és tanítónkat Rákosi jj Mátyás elvtársat!

Á Szovjetunió Legfelső Tanácsának választásán a választók több mint 99 százaléka a kommunisták és pártonkívüliek tömbjének jelöltjeire szavazott

A TASZSZ iroda jelenti: Vasárnap 1950 március 12-én szerte a Szovjetunióban megtartották a Szovjetunió Legfelső Tanácsa képviselőinek választásait. A választások mindenütt helyi idő szerint reggel hat órakor kezdődtek. Március 12-én éjjel 12 órakor a szavazás mindenütt befejeződött. A választókerületek választói névjegyzékeikben 111,008.625 választót vettek fel az 1946. évben tartott választások 101,117-686 választójával szemben.

A kerületi választási bizottságok jelentése szerint a Szovjetunió Legfelső Tanácsa képviselőinek mostani választásában 110,964.172 választó, vagyis a választók általános létszámának 99.96 százaléka vett részt.

Március 13-án a körzeti választó- bizottságok befejezték a Szovjetunió Legfelső Tanácsa képviselőjelöltjeire leadott szavazatok összeszámlálását A kerületi választóbizottságok jelentése szerint a kommunisták .és pár- onkívüliek tömbjének képviselőjelölt listája teljes és osztatlan győzelmet aratott. Az előzetes adatok szerint, a kommunisták és pártonkívüliek tömbjének jelöltjeire a szavazásban résztvett választók több mint 99 százaléka szavazott. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa képviselőinek választása szerte az egész országban a hatalmas hazafias lendület ée a lakosság politikai aktivitása jegyében folyt le és a szovjet nép erkölcsipolitikai egységének magasztos megnyilvánulása volt.

A TASZSZ iroda jelenti Moszkvából, hogy Moszkva város sztálini kerületének választóbizottsága március 13-án éjszaka három órakor ülést tartott.

A bizottság a körzeti választó- bizottságok jegyzőkönyvei és a sza vázátok számadatai alapján megállapította, hogy Moszkva város sztálini választókerülete képviselőjévé a Szovjetunió Legfelső Tanácsába Joszif Visszárionovics Sztálint választotta meg.

Cvetkovnak, a kerületi választóbizottság elnöke bejelentését a jelenlevők szűnni nem akaró éljenzéssel fogadták. A terem visszhangzott a lelkes felkiáltásoktól „Éljen első kűL döftünk!" „Dicsőség a nagy SztdlinHolnap, március 15-én a központi választási bizottságnak lehetősége lesz a választások részletes eredményeinek és a Szovjetunió Legfelső Tanácsába megválasztott képviselők névjegyzékének közzétételére.

A Szovjetunió Legfelső Tanácsa választási központi választóbizoitsága.

A kerületi választóbizottság ülésén' megindító beszédeket tartottak a sztálini és baumani kerület vállalatainak és társadalmi szervezeteinek képviselői. Mindannyian arról az óriási örömről és boldogságról beszéltek, amelyet a sztálini választókerület és az ország összes dolgozói éreznek. A dolgozókat az a törekvés hatja át, hogy új sztahánovista sikerekkel ünnepeljék a kommunisták és pártonkívüliek sztálini blokkjának győzelmét

Cvetkov az ülés végén az egybegyűltek nevében egészséget és hosz- szú életet kívánt Sztálinnak, az egész nép küldöttének, a dolgozó emberiség üdvére.

A sztálini választókerület dolgozói óriási lelkesedéssel Joszif Visszárionovics Sztálint választották képviselőjükké

nakr

Kiosztották az 1950. évi Kossuth-dijakat

a tudomány, a művészet és a munka legjobbjainak

A pénteki minisztertanács a népművelési miniszter előterjesztésére elfogadta a jelölőbizottság javaslatát az ezévi Kossuth-díjak szétosztására. Az 1950. évi Kossuth-díja- kat a következők kapták:

I.

T ermészettudományok

Húszezer forintos „Kossuth-díjat" kapott a fizika terén kifejtett munkásságáért Gombás Pál, műszaki egyetemi ny. r. tanár és Neugebauer Tibor egyetemi intézeti tanár, megosztott 20 000 forintos dijat, mégpedig Gombás Pál a nemesfémek szerkezete elméletének megoldásáért és az atomfizikáról írt könyvért, Neugebauer Tibor pedig elektron- fizikai elméleti kutatásainak eredményéért.

A mezőgazdasági tudományok térért. kifejtett munkásságáért Man- ninger Rezső agráregyetemi ny. r. tanár a sertésorbánc oltóanyagának felfedezéséért.

A matematika terén kifejtett munkásságért Rédei László egyetemi ny. r. tanár számelméleti és csoportelmélet! kutatásaiban elért eredményeiért.

10.000 forintos „Kossuth-dijban"

részesült: a kémia terén kifejtett munkásságáért:

Erdei-Grúz Tibor egyetemi ny. r. tanár, katalytikus és korróziós vizsgálataiban elért eredményeiért;

Fodor Gábor egyetemi ny. r. tanár a szerves, vegyületek térbeli szerkezetének tisztázásáért és néhány gyógyszer szintézisért;

Szabó Zoltán egyetemi ny. r. tanár iparilag, is fontos reakciók mechanizmusának tisztázásáért.

Az orvosi tudományok terén kifejtett munkásságáért Hetényi Géza egyetemi ny. r. tanár az agyműködés és a gyomorfekély közötti ösz- szefüggések vizsgálata terén elért eredményeiért;

Szentágothai János pécsi egyetemi ny. r. tanár a labyrinth és a szemizmok működése közötti ösz- szefüggések vizsgálata terén eléri eredményeiért; Kemény Imre OT1 főorvos anatómiai és élettani vizs zálatal alapján készített alsó mü- 'ogsorért.

A mezőgazdasági tudományok te- ■én kifeltett munkásságáért: Sedl- ■nayer Kurt növénynemesítő a cukorrépa. őszirépa, len és bükköny nemesítésért;

Kreybig Laj.cs ny. kisérietügyi főigazgató a Magyarország talajtani térképe szerkesztésének irányításáért és a műtrágyázásban alkalmazott új módszerért

A műszaki tudományok terén kifejtett munkásságáért Freund Mihály műszaki egyetemi m. tanár a hazai ásványolajból nyert kenőolaj, mosószer és viaszpótló anyagok előállításáért;

Varga József műszaki egyetem' ny. r. tanár hazai ásványolajunk aromás vegyületekké való átalakításáért;

Winter Ernő, az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. kutatója a rádióadócsövek technikájában elért eredményeiért;

Tarján Gusztáv műszaki egyetemi ny. r. tanár a komlói szén kokszo- sításának kérdésében elért eredményeiért;

Martini Károly gépészmérnök a

komlói szén kokszosítása terén elért eredményeiért.

A matematika terén kifejtett

munkásságáért: Kalmár László egyetemi ny. r. tanár a matematikai logikai vizsgálatok terén elért eredményeiért,; ,

Szőkefalvi Nagy Béla egyetemi ny. r. tanár a Hilbertéré és Fourier- sorokra vonatkozó vizsgálatok terén elért eredményeiért.

II.

Művészei és irodalom

Húszezer forintos „Kossuth-díjat” kapott az irodalom terén kifejtett munkásságáért Veres Péter író „Próbatétel” című novellás kötetért;

Illés Béla író „Kárpáti rapszódia” és „Fegyvert és vitézt éneklek” című műveiért

4 zeneművészet terén kifejtett munkásságáért Weiner Leó zeneművészeti főiskolai tanár a Zene- művészeti Főiskolán a kamarazenei tanszakon való működésével és zeneszerzői munkásságával végzett iránytmutató tevékenységéért.

Képzőművészet terén kifejtett munkásságáért Kisfaludi-Stróbl Zsígmond szobrászművész Sztá:ír, generalisszimusz 70. születésnapjára készített szobráért és a Gellérthegyi „Szabadság”-szobráért;

Pátzay Pál szobrászművész és Csorba Géza szobrászművész megosztott húszezer forintos díjat kapott, mégpedig Pátzay Pál Lenin és Sztálin szobraiért, Csorba Géza a

Sztálin-téri autobuszállomásra készített Sztálin-domborműért.

Színművészet terén kifejtett munkás ságért Mészáros Ágnes színművész és Latabár Kálmán színművész megosztott húszezer forintos dijat kapott, még pedig Mészáros Ágnes Pavlenko „Boldogság“ című darabjában a szocialista embertípust ábrázoló alakításáért és Shakespeare nőalakjainak reá. lis ábrázolásáért, Latabár Kálmán a szórakoztató műfajoknak a haladás szolgálatába állításáért, főképpen * „Gerolsteini nagyheroegnő” című operettben alakításáért.

Filmművészet terén kifejtett munkásságáért Nádasdy Kálmán rendező és Bán Frigyes rendező megosztott húszezer forintos díjat kapott, mégpedig Nádasdy Kálmán a „Ludas Malyi” című film rendezéséért, Bán Frigyes » „Talpalatnyi föld” című film és az „Úri muri“ című film rendezéséért.

• Tízezer forintos „Kossuth-díj“-ban részesült irodalom terén kifejtett mun. kásságáért Benjámin László író „Örök. ké élni” című verskötetéért, Kónya Lajos Író a szocialista építés lendületét kifejező verseiért.

Zeneművészet terén kifejtett munkásságáért Kadosa Pál zeneművészeti főiskolai tanár „Májusi köszöntő” című tömegdalért és „Sztálin esküje” cl. mű kantátájáért, Farkas Ferenc zene- művészeti főiskolai tanár a „Csinom Palkó” rádióoperett zenéjéért.

Színművészet terén kifejtett munkásságáért Simon Zsuzsa színházigazgató- nő színiigazgatői működéséért, mellyel az új magyar dráma megteremtésének ügyét szolgálta, Gellert Endre rendező Pavlenko „Boldogság” című színdarab, jának rendezéséért, a magyar dráma haladó hagyományainak ápolásáért.

Filmművészet terén kifejtett munkásságáért Illés György filmoperatőr é* Hegyi Barnabás filmoperalőr megoszlott tízezer forintos díjat, még pedig Illés György a „Szövőnő“ című film, Hegyi Barnabás a „Ludas Matyi“ el- mű film opratőri munkájáért.

Ar iparművészet terén kifejtett mun. kásságáért K one esni György grafikusművész a moszkvai kiállításra készít«'.! dekorációjáért.

111.

Újjáépítés

Uj munkamódszerek bevezetéséért fizikai dolgozóknak. Húszezer forintos „Kossuth dijat“ kapott:

Muszka Imre f\VM) esztersrályo* é»

Horváth Ede (Győri vágón) eszter-