Dunántúli Napló, 1950. március (7. évfolyam, 51-76. szám)
1950-03-12 / 61. szám
J950 MÁRCIUS t? NAPLÓ 5 A TAGGYŰLÉSEKRŐL H fa ? pártunk' Központi Vezetőségének ferbuár 10-én hozott határozata és Rákosi elvtárs nagyjelentőségű referátuma Pártunk erősödésének, a tömegekkel való kapcsolataink megszilárdításának és ezen keresztül népi demokráciánk még fokozottabb fejlődésének új szakaszát nyitotta meg. Éppen ezért ez a határozat hatalmas jelentőségű. Végrehajtása azt igényli pártszerveinktől, pártszervezeteinktől és minden egyes párttagunktól, hogy a maguk munkája frontján fordulatot teremtsenek. Olyan fordulatot, amely szakít a párttagok jogainak elnyomásával, kiskirálykodással, a Pártnak anyagi előnyökre való felhasználásával, amely a kommunista kritika és önkritika fegyverével kisöpri a Pártból, az államéletből és a vállalati vezetésből az önelégültség és kirakatpolitika szellemét, amely fokozottabb harcot eredményez oz ellenség behatolási kísérleteivel szemben és amely ezen keresztül továbbfejleszti Pártunk belső erejét és egységét s egyúttal javítja kapcsolatát erejének forrásához, a dolgozó néphez. A nemrégiben lezajlott taggyűlések igen fontos részét képezték e határozat végrehajtásának. A hónap végén kezdődő vezetőségvá- lasztó taggyűlések pedig még fontosabb láncszemei e munkának. Ezért helyes, ha az eddig lezajlott taggyűléseik tapasztalatait kiértékeljük és tanulságait felhasználva látunk hozzá a vezetőségeket újjáválasztó taggyűlések előkészítéséhez, megszervezéséhez. A február végén és március elején lezajlott taggyűléseken a párttagság a titkár elvtársiak beszámolója alapján megtárgyalta a Központi Vezetőség határozatát és Rákosi elvtárs referátumát. Ezek tapasztalatai azt mutatják, hogy igen komoly fejlődés van a korábbi taggyűlésekhez viszonyítva. Míg azelőtt taggyűléseink jórésze rendszerint kevésbé sikerült pártnaphoz hasonlított, addig a mostaniak már az első komoly lépésnek számítanak azon az úton, hogy tulaj donképeni feladatuknak megfelelve: a pártszervezet legfelsőbb szervévé váljanak. Ezt támassza alá az is, hogy a taggyűléseken a párttagok részvétele jelentőseti emelkedett. A pécsvaradi járásban pl. a tagság 85%-a, a mohácsiban 77%-a vett részt a taggyűléseken. Sok párt- szervezetünkben, mint pl. a mázai villamoserőműnél, a mekényesi termelőcsoportnál, P écsett az Agrária-nál, a Gyárépítő NV-nél Mohácson minden egyes tag és tagjelölt résztvett a taggyűlésen. Ezeken túl jónéhány helyen 90— 95%-a jelent meg a párttagságnak és bár több pártszervezetünkben volt lemaradás a részvétel terén, általában mégis az a jellemző, hogy a felülvizsgálat óta soha eny- nyien taggyűléseinken nem voltak. De a fejlődésre mutat az is, hogy a taggyűlésen megjelent elvtársak több, mint 20 százaléka felszólalt. Sőt egyes helyeken ennél jóval többen. így a sásdi üzemi szervezetnél 40 százalék, a Kossuth-akna egyik alapszervezeténél 26 százalék, a sátorhelyi állami gazdaságnál 46 százalék, a németbólyi alapszervezetnél 30 százalék, a Zsolnay-gyárban 45 százalék felszólaló volt. Van javulás a felszólalók számának emelkedésén túl a felszólalások politikai színvonala tekintetében is. Ha még nem is kielégítő mértékben, de volt bírálat és önbírálat. Vajszlón pl. a párttagság keményen megbírálta a pártvezetőséget parasztpolitikánk hamis felfogásáért. Ott a pártvezetőség osztályozta a kulákokat. Három „fő- kulák" ellen akarta vinni a harcot és a többi húszat „alkúlák"- nak tüntette fel és lényegében a harcot ellenük nem folytatta. A taggyűlésen azután kiderült, hogy a többi kulákoknál is istállóban alszanak a cselédek, a kollektív bért nem fizetik meg nekik. Üzemi pártszervezetek, állami gazdaságok, tszcs-k pártszervezeteinek taggyűlésein bírálták az elvtársak a pártvezetőségek munkáját a termelés, az oktatási munka frontján. Ezen túl számos hasznos javaslat, termelési felajánlás is volt. Több helyen már a taggyűlésen megoldottak a Központi Vezetőség határozatában f edvette tt hiányosságokat: hiányzó bizalmiakat állítottak be, népnevelőcsoportot szerveztek, funkciókat osztottak el, több pártszervezetünknél a taggyűlés után pártmunkáért jelentkeztek eddig passzív elvtársak. Ezek az eredmények is mutatják, hogy a határozat alapos ismertetése és megértése milyen hatalmas, eddig ki nem használt energiákat szabadít fel. Taggyűléseink eredményeként a párttagság közelebb került a Párthoz és a vezető elvtársaknak nőtt felelősségérzetük azáltal, hogy a tagság elé tárták eddigi munkájukat, a tagság fokozottabb ellenőrzése alá kerültek. Tr*zek a kétségtelenül komoly eredmények azonban nem takarhatják el előlünk azokat a még kijavításra váró hibákat, amelyeket a taggyűlések előkészítése és lefolytatása területén elkövettünk. A leglényegesebb hiba, hogy a taggyűlések előkészítésével, a tagság meghívásával egyidejűleg nem folytattunk megfelelő tudatosító munkát annak érdekében, hogy minden egyes párttagunk megismerje a Központi Vezetőség határozatát és így felkészülve jöjjön a párttaggyűlésre. Csak Pécsett és Mohácson előzte meg bizalmi és népnevelő értekezlet a párttaggyűléseket. Szinte általánosnak mondható, hogy a párttagság nem volt pontosan tájékoztatva taggyűléseink napirendjéről Ez még olyan helyeken is előfordult, ahol maga a párttitkár elvtárs végezte a meghívást. így pl. a sátorhelyi állami gazdaság párttitkára, az almáskeresztúri pártszervezet titkára saját maga járta végig a párttagokat, meg is hívta őket a taggyűlésre, csak éppen nem beszélt velük a napirendről, nem beszélt velük sem a Központi Vezetőség határozatáról, sem Rákosi elvtárs beszédéről. «Sőt némely helyen az is előfordult, hogy magát a megszervezést is bürokratikus módszerekkel, dobolással, hirdetményekkel „biztosították". A titkár elvtársak beszámolói- ■‘®- nak is lényeges gyengéi voltak. Sok helyen a referátumok nem voltak elég konkrétek, nem dolgozták fel megfelelően helyi viszonyokra a Központi Vezetőség határozatát. Ez megnehezíti a határozat alapos megértését, köny- nyen frázisok ismételgetésének útjára viheti nemcsak a referátumot, hanem a vitát is. Emellett pedig» csak néhány alapszervezetünknél mondhatjuk el, hogy a beszámoló egyúttal megfelelő bírálatot is adott a vezetőségek és a titkár elvtársak saját munkájáról így hiba történt Sásdon is ahol a titkár elvtárs két-háro:n perces külpolitikai ismertetés után hasonló rövidséggel „önkritikát" gyakorolt. Nem csoda, hogy felszólaló alig jelentkezett. A titkár elvtárs a problémát úgy oldotta meg, hogy hozzászólásra szólította fel az EPOSZ elnökét, majd a népnevelő-felelőst hívta fel, hogy „tegyen önkritikái.“, utána a földmüvesszövetkezet elnökének kellett egy „hosszadalmas hozzászólást" elmondani. Az ilyen taggyűlés persze többet árt, mint használ. Pedig, ha a titkár elvtárs jól felkészül a referátumra, bátran bírálat alá veszi munkáját és gondosan előkészíti a vezetőség a taggyűlést, akkor komoly eredményeket lehet elérni, így csinálták az elv-társak pl a mekényesi tszcs-ben. Meg is látszott a taggyűlésen. Húsz hozzászóló volt, akik a helyi ügyeket tárgyalták, rámutattak a vezetőségben csíráiban meglévő önelégültségre és nagyon helyesen még a járási bizottság munkáját is bírálat alá vették. A mekényesi tszcs azelőtt is a legjobbak közé tartozott, de ahogy mondják, most még jobban fognak igyekezni. Kritika már több volt a beszámolókban. Itt az a hiba, hogy nem a főkérdésekre, a párttagság jogainak tisz.teletbentartására, a tömegekkel való kapcsolatra, a termelésre, a párttagok aktivizálására összpontosították, hanem elsősorban apró kérdéseket, részlet- problémákat, tömegszervezeti és vállalati kérdéseket érintettek. így aztán a referátumok nem bátorították és aktivizálták megfelelően a párttagságot bírálatra és önbírálatra. Jórészt ez az oká annak, hogy a felszólalóknak jelentős része a különböző pártszervezeti, állami és vállalati vezetőkből kerül1 ki. Nem sikerült megfelelő mértékben mozgósítani egyszerű párttagjainkat felszólalásokra, nem sikerült megfelelő mértékben véleményünket felszínrehozni. Külön ki kell emelni, hogy ez a probléma néhány jelentős üzemünknél is élesen jelentkezett, ami egyúttal figyelmeztet bennünket arra, hogy a vezetőségválasztó taggyűléseknél nagy gondot fordítsunk az üzemekben úgy a referátum, mind a taggyűlés előkészítésére. A referátumokban és a vitában meglévő hiányosságok megmutatkoztak a hozott határozatokban is. Bár némely helyen értékes, a munkát továbbfejlesztő határozatok születtek, mégis az a jellemző, hogy vagy egyszerűen nem is hoztak határozatot, vagy ped'g a határozatban nem jutottak túl általános elvi megállapításokon, a helyi konkrét feladatok meghatározása helyett. Pedig éppen a határozatnak kellett volna azokat a tennivalókat leszögeznie, amelyeket a Központi Vezetőség határozata és Rákosi elvtárs referátuma tárgyalása alapján a tagság saját szervezetében maga előtt lát és amit feladatul állít a vezetőség elé. T^ffár eddigi taggyűléseink is mutatják, hogy az ellenség is felismerte, hogy e taggyűlések során Pártunk jelentősen erősödik, ezért fokozták támadásukat. Az egyháza reakció különböző látogatások, családi körök és más hasonló formákat felhasználva fokozza a rémhírterjesztést. Kulák és egyéb ellenséges elemek arról beszélnek, hogy most minden kommunista vezetőt le fognak váltani. Több helyen megmozdultak a jobboldali szociáldemokraták maradványai is, akik igyekeznek aktivizálódni, Pártunk további erősödését megakadályozni. Ha eddig lezajlott taggyűléseinket összegezzük, megállapíthatjuk, hogy a kétségtelen fejlődés dacára csak részben sikerült céljainkat elérni, csak <tz első lépéseket tettük meg a határozat megfelelő tudatosítása, megvitatása területén. V emaradásaink főokaiként ál- lapíthatjuk meg, hogy a pártvezetőségek és a párttitkár elvtársak nem értették meg megfelelően Rákosi elvtárs útmutatását, nem értik még megfelelően a pártgyűlés jelentőségét és szerepét a pártmunkában. így az előkészítő, mindenekelőtt a politikai tudatosító munkát elhanyagolták, nem biztosították a pártbizalmiakon és népnevelőkön keresztül a párttagság és a dolgozók előkészítését a taggyűlésre- Sok helyen a politikai előkészítés helyett a könnyebb ellenállás vonalára csúszva, a kommunista pártmunkától idegen, bü- rokratikhs módszereket alkalmazták. A feladat nehéz volta mellett a taggyűlés lebecsüléséből és a határozat meg nem értéséből származik az is, hogy a referátumok sok helyen nem voltak megfelelőek. A pártvezetőségeknek minden alapszervezetünknél ki kell értékelnie e taggyűlések tapasztalatait és a náluk konkréten felmerült hiányosságokat kiküszöbölve kell előkésziteniök a vezetőségválasztó taggyűléseket. Ehhez a legfontosabb segítőeszköz a Központi Vezetőség határozatának és Rákosi elvtárs beszédének nap, mint nap, újra és újra való tanulmányozása, megtárgyalása. A hibák és hiányosságok másik legfőbb oka, hogy a felsőbb pártszervek. a járási- és városi párt- bizottságok, söt velük együtt a Megyei Pártbizottság sem nyújtott megfelelő segítséget alapszerveza- teinknek a taggyűlések előkészítéséhez. Még a pártbizottságok tagjai és politikai munkásai sem értették meg megfele'öen Rákosi elvtárs útmutatását, ezért alakul•• Ünnepi gyűléseket tartanak március 15-én Pécsett és a bányatelepeken Lelkes ünnepségekkel készül PéCs városa március 15-énck megünneplésére. A szabadságharc ünnepe délelőtt 9 órakor a városi díszközgyűléssel nyílik meg, majd utána délelőtt lí órakor a 48-as téren ünnepi nagygyűlés lesz, melyen részt vesznek az ifjúsági szervezetek, üzemek, hivatalok és fömegszervezefek. Az ünnepéíy műsora: Kossuth induló. Szavalat. Megnyíló beszédet mond Krancz pál polgármester. Kővári József MINSZ megyei titkár mond ünnepi beszédet. A záróbeszédet Krancz Pál tartja, majd a Felöíi-szobor megkoszorúzása után a Köztársasági indulóval zárul a délelőtti ünnepély. A bányalakóíelepeken színién ünnepélyeket rendeznek, délelőtt 11 órakor. Mecsekszabolcs telepen Tamás Imre, Mecsekszabolcs ialun Bo- bánovits Jenő, Vasas I. telepen Moór József, Vasas I. falun Géczi Gyula, Vasas II. telepen Radó Islván, Vasas II. ialun Berki Fülöp, Péc-bánya- telepen Czeft József, Borbálatelepen Vérfes Ferencné, Erzsébellciepen Be- dő Pálné, Újhegy telepen Gyócri Jenő, Újhegy szőlőn Dallos Kovács József, Meszeslelepcn dr. Farádi László lesznek a Párt részéről az elő. adók. Az ünnepi beszédei pedig a MINSZ állal kiküldött ifjúsági előadók (ártják, az alábbi beosztásban: Mecsekszabolcs-felep: Horváth János Közlekedés, Mecsekszabolcs falu: Bánát Gyula Magasépítési NV., Vasas II. telep: Gyenis István Ma. gasépífési NV., Vasas II. ialu: Balázs Aulai, Közlekedés, Pécsbánya: Ambrus Dezső Magasépítési NV., Bor bálatelcp: Ruder Islván Alex, Erzsé- bef telep: Balog Irén, Közlekedés, Újhegy lelep, kuliúrház: Makai Alíréd Magasépítési NV., Újhegy szőlő: Gombos Károly Iiibolt, Mes-zeslelep; iíj. Gadó Ferenc, Vasas I. telep: Balog József Egészségügy, Vasas I. falu: Lanfos Pál AVESZ. hattak tó egyes helyeken olyan hamis nézetek, amelyek a mostani taggyűléseket egyszerű kampány- feladatnak fogták fel. A határozat meg nem értéséből származik, hogy egyes alapszervezeteknél két- három óra alatt beszélték meg az összes feladatokat a felsőbb pártszerv kiküldöttei és legtöbbször e megbeszélések nem terjedtek ki az előkészítés áttárgyalására, hanem csak a referátumra szorítkoztak. Növeli e hibát, hogy sok pártszervezetnél nem is az egész vezetőséggel, hanem-csak a párttitkár elvtárssal beszéltek a felsőbb pártszerv küldöttei, így sokszor a vezetőség nem is tárgyalta meg a referátumot. A párttagokig csak a legritkább esetben jutottak el. Előfordult az is, hogy csak az utolsó órákban- ment ki a járási vagy városi bizottság kiküldöttje, ami szánté lehetetlenné tette a megfelelő -segítség biztosítását. Emellett néhány helyen a határozat olyan súlyos megsértése is előfordult, hogy a kiküldött elvtárs egyszerűen megírta a vezetőség helyett a referátumot ahelyett, hogy alaposan áttárgyalta volna velük. A Megyei Bizottságtól kezdve minden pártszervünknek fontos feladata, hogy növelje az alapszervezeteknek nyújtott segítséget anélkül azonban, hogy helyettük végezné el a munkát. Rezeknek a taggyűléseknek a ■“-i tanulságai, az ellenség fokozódó támadása mind azt mutatja és arra hívja fel figyelmünket, hogy sokszoros alapossággal kell a vezetőségválasztó taggyűléseket előkészíteni. A pártszervezeti vezetőségek alaposan és részletesen tárgyalják meg a politikai és szervezeti előkészítést. A pártbizalmiak és népnevelők felhasználásával biztosítsák, hogy minden párttagunk alaposan megismerkedjék Rákosi elvtárs beszédével, de egyúttal még a taggyűlés előtt hozzák tudomására párttagjainknak a vezetőség értékelését a saját párt- szervezetük helyzetéről és feladatairól is. A taggyűlésen a beszámoló ne a titkár elvtárs személyes jelentése, hanem az egész pártvezetőség értékelése legyen a pártszervezet helyzetéről. Ugyanígy a pártvezetőségnek kell a további feladatokat magában foglaló határozata javaslat felett is megfelelő vita után dönteni. Ezért úgy a beszámolót, mind a határozati javaslatot a vezetőségi ülések tűzzék napirendre, hívják meg rá a felsőbb pártszerv képviselőjét, hogy segítségükre lehessen. Beszámolójukban vegyék építő, kommunista bírálat alá eddigi munkájukat, tárják fel őszintén és bátran a párttagságnak a hibákat, hogy azok kijavíthatok legyenek. Ugyanakkor mutassanak rá az egyes párttagok munkájában lévő hiányosságokra is és ezeken keresztül érjék el a párttagság, főleg a tényleges lermelő munkában résztvevő párttagok aktivitásának fokozódását. Fontos feladat, hogv minden alapszervezetünk biztosiba a taggyűlés lefolyására vonatkozó határozat minden pontjának érvényesülését Éberen vigyázzanak arra, hogy csak azok juthassanak be a taggyűlésre, akiknek ténylegesen joguk van arra, tehát azok, akik érvényes párttagsági könyvvel, vagy tagjelölte'gazolvánnyal rendelkeznek. Szavazni csak a párttagsági könyv felmutatásával lehet ezért előre figyelmeztessenek mindenkit, hogy párttagsági könyvét hozza magával. Taggyűléseinken a pártdemokrácián alapuló széles, szabad vita alapján bontakozzék ki a párttagság fokozódó részvétele, bekapcsolása a pártmunkába. Különös gonddal kell majd arra vigyázni, hogy a vezetőségi tagokat egyé- néniként válasszák, azok adjanak feleletet a tagság hozzájuk intézett kérdéseire, mondják el, mit dolgoztak eddig a Pártért és mivel akarják a jövőben fokozottabban szolgálni. f-'1 ondosan, mindenekelőtt poli'-*r tikailag megfelelően előkészített taggyűlések hatalmas erőforrásokat nyitnak majd meg Pártunk és a dolgozó nép számára. E taggyűlések sikere és az újjá-, választott vezetőségek összetétele nagyrészben meghatározója lesz megyénkben Pártunk politikai erejének és ütőképességének. Ez azonban csak akkor valósítható meg, ha a feladat végrehajtása során nem szűkítjük le a Központi Vezetőség határozatát belső párl- kérdéssé, ha nem lesz befeléfordu- fás a munkánkban, hanem javítjuk kapcsolatainkat a pártonhivüli dolgozó tömegekhez, ha még az eddiginél is nagyobb figyelmet és gondot fordítunk a termelésre, amely Rákosi elvtárs szavaival „ellenőrzi" a jó politikai munkát. STIimGER 1STV.C* a Megyei Bizottság szervező titkára BiilPOLLO 12-étg | CIRKUSZ Előadások 3. 5, 7, 9 órakor. Hétfőn, március 13-án: A milliomos úr szer»’mes. Előadások: 5. 7. 9 órakor. OBAüIA 12-éig A ihHíqiíiiis úr szerelmes! Hétfőn: CIRKUSZ Előadások fél 6, fél 7, tél 9-kor j FÄKLYÄ 12-éig ÉLET AZ ERDŐBEN Előadások 5, fél 7 és 8 órakoT, folytatólagos bemenettel. Vasárnap de 10 és lél 12-kor. Hétfőn: SZÜNNAP 3 6 N
