Dunántúli Napló, 1950. március (7. évfolyam, 51-76. szám)
1950-03-12 / 61. szám
DUNÁNTÚLI NAPLÓ T&twegre« fela^nlásokat íe«2n?k Ht, acemek «JoJgosói áprilii 4-re Szapozshov szovjet orvosprofesszor előadást tart Pécsett Szélesedik a mezőgazdasági verseny Baranyában vn. évfolyam, ei. szám ARA 50 FILLER VASÁRNAP, 1950 MÁRCIUS 12 Tegyük e!eyen tömegmozgalommá a mezőgazdasági versenyt ötéves tervünk és ezen be’ü' növénytermelésünk fejlesztésének kétéves terve komoly feladatokat ró mezőgazdaságunk dolgozóira. A minisztertanács határozata az állami gazdaságok számára 35, a termelöcsoportok számára 25, az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok felé pedig 10 százalékos termésátlag-emelést tűz ki célul. A termelőszövetkezeti csoportok országos és megyei tanácskozás pedig az elé a feladat elé állítja termelőcsoportjainkat, hogy a munka jobb megszervezésével fejlett agrotechnikai módszerei« alkalmazásával 20 százalékkal magasabb termésátlagot érjenek cl. mint községeik egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztjai, Kétségkívül ezek komoly feladatok, melyek teljesítéséhez a mezőgazdaságban is meg kell teremteni azt a hajtóerőt, ami az Iparban is a rendelkezésre álló lehetőségek legteljesebb kihasználása felé vezeti a dolgozókat, ami a rejtett tartalékok feltárására ösztönzi őket, ami gyárainkban 2—3000 százalékos rekordteljesít- ményeket eredményez: a széleskörű versenymozga'.mat. Csak eleven, tömegmozgalommá vált versennyel, „a szoc'alizmns építésének kommunista módszerével” tudjuk kiharcolni a mez'' ovzdaság- ban a munka nagyobb 'onne’é- kenységét, tudunk elérni magasabb termésátlagot, tudjuk építői napfényes szocialista jövőnket. Állami gazdaságaink dolgozói, termelőesoportjaink tagjai, de egyénileg gazdálkodó dolgozó pa- fasztja nk előtt sem új már a verseny. Dolgozó parasztságunk versenyzett már a mul'ban is és az őszi munkák folyamán nem egy szép eredmény született meg dol- íozó parasztjaink verseny'endü- ete nyomán- Mezőgazda-águnkban azonban a verseny még nem vált tömegmozgalommá. nem mondhatjuk el róla, hogy „a ver- valóban Széles, tömegméret 'ékben alkalmazzák, hogy valóban ? dolgozók többségéi vonják be az nlyan munkába, ahol megmutatják, mit tudnak. ahol kifejleszthetik "epésségeiket, ahol megnyilvánulhatnak azok a tehetségek, melyek, a népben, c frissen buzgó forrásban megvannak..." (Lenin), Most értünk el oda, hogy tovább nem halogathatjuk azt, hogy a mezőgazdaságban is „valóban széles, valóban tömegméretekben folyó" versenymozga'mat fedesz- szűnk ki. Erre a lehetőségek ná mák is megvannak s hogy mezőgazdaságunk dolgozói is érzik ennek szükségességét, azt számo pé.da^ bizonyítja. A tolnamegye állami gazdaságok például napok alatt kivétel né’kül csat'akoztak az alsőleperd ek kihívásához. Baranyában pár nappal ezelőtt hangzott el a németbólyiak kihívása 1 * nia IJ’^r valamennyi gépállomás versenyben áll, A reménypuszta; •i.ermelőesoport tegnapelőtt hívta Ui versenyre Baranya csoportmi' és két nap alatt számos termelö- nsopoft ielenteftc be csatlakozást S hogy az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok közö t is milyen lelkes versenyh^ngula« 'ira’kodik. azt bizonyítják azok a csatlakozások, mc’yek I-tvándi. oomogy „legjobb községe" versenyfelhívását követték. Ahhoz azonban, hogy ezekből a versenyfelhívásokból komo’y eredmények szülessenek, szük-érfe- bogy a versenyt mindenekelőtt 41 övi, eleven oalósággá tegyük. Ezen az útón az el-fi lépést már a versenykihívásoknál kell megtennünk. Nem lesz élő, eleven valóság a verseny ott, ahol a versenyt irodában négy-öt ember indítja vagy fogadja el. A versenynek már elindulása pillanatában a dolgozók legszélesebb tömegeinek bevonásával kell megtörténnie. Jó példát mutattak erre a német- bólyi gépállomáson, az ormánypusztai állami gazdaságban, a re- mónypusztai tszcs-ben, ahol_ az összes dolgozók bevoná-ával ind'- tották el a versenyt és küldöttség vitte át a versenytársul kiszemelt gépállomásra, állami gazdaságba, termelöcsoportba a kihívást, aho' a küldöttség szintén az összes dolgozók előtt ismertette a verseny feltételeit. Hasonlóképpen fontos az, hogy a versenypontok a legdöntőbb feladatokat foglalják magukba, ezekre kell fektetni a fősúlyt a versennyel kapcsolatos Vállalásoknál is. Helytelen az, ha a versenyt csak a határidők betartására vagv a munkák határidő előtti elvégzésére k°r^tozzuk, Ezek mellet a versenyben döntően irányt kel1 venni a termésátlagok emelésére és ezt kell a munkák határidő- előtti elvégzése mellett a vállalások gerbicévé tenni. Úgy, aho^y az a juhépusztai állami gazdaságban is történt, ahol az aUólepc-di állami gazdaság kihívásának alka1- mából vállalták, hogy búzából 11 mázsa helyett 15.4 mázsát. ő'z‘ árpából 12 mázsa helyett 16.c mázsát, zabból 8 mázsa helyett 14.3 métermázsát termelnek. Ezt a célt tűzzük ki magunk elé, ennyivel akarjuk túlszárnyalni tervünk előirányzatait, búzában, zabban, kukoricában, vagy ennyivel akarjuk eme’ni tejhoz - munkát. f’Watási átlagunkat,- stb — Ezt kell tartalmaznia a jó ver- senyszerzödésnek és ehhez kell még azt hozzávenni, hogy miként akarjuk ezt elérni s hogy a brigádok, munkacsapatok és döntően az egyes dolgozók mit vál'a'najk a cél megvajósítása érdekében. Versenyeink középpontjába az egyéni versenyt kell állítani, melyet hatalmas mértékben előre lendít a minisztertanácsnak az a rendelkezése, hogy ezután a mezőgazdaságban is munkaérdemrenddel való kitüntetéssel és magas pénzjutalommal kell kifejezésre juttatni a jobb cs eredményesebb munka megbecsülését. Ezzé* mezőgazdaságunk legjobbjai számára is mód nyílik, hogy ugyanazt a megbecsülést vívják ki maguknak, amit az ipari dolgozók legjobbjai, a sztahánovisták élveznek. A mezőgazda-ságban ilyenek egyelőre még nincsenek. De éppen azért kell középpontba állítanunk az egyéni versenyt, hogy a mezőgazdaságban is kifejlődjön a Szta- hánov-mozgalom. Mert amint azt Geró elvtárs mondotta a sztahánovisták első országos tanácskozásán: „Nem szükségszerű jelenség az, hogy nálunk a mezőgazdaság szocialista szektorában a Sztahá- nov-mozgalom még szinte ismeretlen ... a Sztafiánov-mozgalomra a mezőgazdaságban is szükségünk van". Döntő fontcssságú . még versenyeinknél, hogy azok a legteljesebb nyilvánosság előtt folyjanak. Feltétlenül el kell érnünk, hogy \ a gépállomás, a* állami gazdaság, a csoport, a falu összes dolgozó- állandóan tudják, hogy az elmúlt héten kik érték el a legjobb eredményeket, de azt is, hogy kik a lemaradók, akik kullognak a munkában a sor Végén. A verseny gazdája a DÉFOSZ. de üzemi és falusi pártszervezeteÄ népek igazságos felháborodása örökre 1®söpri a föld színéről az imperialistákat Molotov elvtárs nagy beszéde moszkvai választókerületében Molotov.választóherülct választói március 10-én gyütésí tartottak Moszkvában a Szakszervezeti Szövetség székhazának oszlopcsarnokában. A megjelentek között ott voltak a moszkvai üzemek sztahanovistái, továbbá a tudósok, mérnökök, művészek, a Szovjet Hadsereg képviselői. A gyűlés díszelnökségébe hatalmas lelkesedéssel a Bolsevik Párt Politikai Bizottságát választották be Sztálin elvtárssal az élen. A gyűlésen elsőnek Turtár.ov elvtárs, a Szovjetunió legjobb hengermű- mestere, a „Sarló és kalapács" üzemve zetöje szólalt fel és méltatta a válaszI tókerület felölt jenek, Sztálin hűséges küzdőtársának, Molotov elvlársnak hatalmas államférfiul és társadalmi tevékenységét. —Lcvruhina sztahánovista _ munkdsnő és Voronkov mérnök, a szocialista munka hőse után Mo’otov elvtárs, a Szovjetunió miniszlerelnökhelyetlcse emelkedett szólásra. Megjelenését a szónoki emelvényen a gyűlés résztvevői hosszas tapssal fogadták. Molotov elvtáre bevezetőjében köszönetét mondott azért a bizalomért, amely iránta, mint képviselőjelölt iránt megnyilvánult, majd rátért annak a fejlődésnek ismertetésére, amely a Szovjetunióban a második világháború befejezése óta történt Megállapította, hogy a Szovjetunió népgazdasága valamennyi főágazatban nemcsak hogy elérte, de túl is haladta a hábora előtti színvonalat. A dolgozók életszínvonalának szakadat,an emelkedése a szovjet szocialistái álam gazdasági fejlődésének alaptörvényei közé tartozik. Azt jelenti ez, hogy nyugodtan megállhatunk az elért eredmény éknél? — Nem. A Párt ét Sztálin elvtárs másrg tanít bennünket. A Párt mindannyiunktól azt követeli, hogy állandóan és merészen, kritikailag vizsgáljuk munkánkat. Mi éppen akkor haladunk amúgy igazán előre, amikor bolsevik módon bátran feltárjuk a munkánkban mutatkozó hiányosságokat és hibákat, am'kor az ország hatalmas felemelkedésére támaszkodva, egyre magasabb követelményeket támasztunk magunkkal szemben, amikor a szovjet emberek élenjáró erőit és egész népünket egyesíteni tudjuk, irányítva őket újabb és újabb feladatok megoldására, amely feladatokat a Párt a belső és a nemzetközi helyzet követelményeinek megfelelően tűzi ki. Látjuk tehát, hogy országunknak a háború után megkezdett gazdasági újjáépítése lényegében befejeződött és hogy már magasabb gazdasági színvonalra emelkedtünk, mint amilyenen a háború előtt voltunk. Most nagy lehetőségeink vannak, hogy igazában hozzálássunk olyan fontos kérdések megoldásához, mint a lakáskérdós. Az új lakások építése, új iskolák és kórházak építésével együtt, a legtekintélyesebb helyet foglalja el fővárosunk, Moszkva további építési ttrvében. Hatalmas iparunk van, amely képen kielégíteni a lakosság fokozott áruszükségletét. A munka minden ágában, a döntő helyeket és vezető tisztsége, ket olyan kommunisták és más szovjet emberek foglalják el, akiknek nagy gyakorlatuk, tapasztalataik és komoly képzettségük van. A trockistáknak, bucharinistáknak és más, iparvállalatainkba és intézményeinkbe befcszkelő- dött kártevőknek még a háború előtt történt szétverése, az imperialista államok mindennemű kémeivel történt leszámolás — erről sohasem szabad megfeledkeznünk — szintén elősegítette gazdasági kádereink fejlődését. A népgazdaságban foglalkoztatott szakemberek száma, akik főiskolát és technikumot végeztek, jelenleg mintegy 70 százalékkal nagyobb, mint a háború előtt 1940-ben. A Siovjeínnió valóban csodákra képes élj társadalmi tényezőkre támaszkodik A szovjet nép viselte el a második világháború főterhét, de mindennek ellenére még erősebben, még hatalmasabban, erejében még inkább bízva került ki a háborúból. Még olyan országokban is, amelyek a második világháborúban szövetségeseink voltak, akadt több olyan államférfi is, aki arra építette számításait, hogy a szovjet állam az ellenséges megszállás és a népre szakadt hatalmas teher súlya alatt eierötlenedik és akkor az imperialisták diktálhatnak a Szovjetuniónak. Ezek az emberek túl rövidlátók voltak. Nem volt elég eszük, hogy megértsék, miben rejlik az igazi erő és hol van a forrása az olyan erős szocialista állam hatalmának, mint a Szovjetunió. Nem értették még annak a ténynek a jelentőségét, hogy a Szovjetunió olyan a múltban ismeretlen, de valóban csodákra képes új társadalmi tényezőkre támaszkodik, mint a szocialista társadalom törhetetlen erkölcsi- politikai egysége, a szovjet állam népeinek testvéri barátsága és a napról-napra fokozódó szovjet ha» zaliság, amelyben a szovjet emberek a Kommunista Párt vezetésével nevelkednek. (Viharos taps). Nem kell meglepődnünk azon, hogy a mindenféle reakciósok nem értik meg, mi is a Szovjetunió. Ez azért van, mert hátrafelé tekintenek, nem pedig előre. A német fasizmus és a japán imperializmus felett aratott győzelem és a Szovjetunió döntő szerepe ezeknek az agresszív erőknek a szétverésében fontos változásokat hozott a nemzetközi helyzetben. A »tépi demokráciák bizonyítják, hogy Európa népeinek egyetlen útja a szabadság felé: a szocializmusra való határozott áttérés Nézzenek a Szovjetunió határai felöl nyugatra. Ott kialakultak és megerősödtek a népi demokratikus államok: Lengyelország, Csehszlovákia, Magyarország. Románia, Bulgária és Albánia. Ezek a fasiszmus Európában történt katonai szétzúzásának eredményeként keletkeztek, annak következtében, hogy a Szovjet Hadsereg segítséget nyújtott ez országok népeinek nemzeti és társadalmi felszabadításuk ügyében. (Taps). Miután kivívták maguknak a szabadságol, ez országok népei kiszorították és kivetették az uralkodó pozíciókból a kizsákmányoló osztályokat, a kapitalistákat és a földesurakat is bevezették a pepi demokratikus rendszert, amely a munkásak és paresztnk szövetségén alapul, a kommunista és munkáspártok vezetése alatt álló munkásosztály- lyal az élen. A második világháború elölt ezeknek az országoknak kormányában gyakran játszottak szerepet Anglia, Franc.ia- onszág, az Amerikai Egyesült Államok vagy a fasiszta államok —- Németország és Olaszország — ügynökei, de nem ritkán azok együtt is. Most a helyzet gyökeresen megváltozott. A kis államokban természetesen nem oly könnyű végezni-az imperialista ügynökségekkel. A magyarországi Rajk-pcr, a bulgáriai Kosztov-pcr és több más tény bizonyítja, hogy az imperialisták a kommunista pártok irányiló központjaiba is beküldik kémügynökeiket, nem is szólva a burzsoá pártokról. Midőn a népi demokrácia országai végül is hozzálátnak ezeknek a kémfészkeknek —amelyek mindenféle kártevők, diverzánsok ós terroristák menedékhelyei — annyira szükséges és jogos megsemmisítéséhez, akkor az amerikai és európai uralkodó körök kísérletet tesznek, hogy „emberi jog védelmi" ürügyével beavatkozzanak ezeknek az országoknak bel- ügyebe. Jégesőként zúdítják ezekre az országokra a fenyegetéseket, vádakat, megtorló intézkedéseket, még a diplomáciai kapcsolatokat is felbontják, mint ez nemrégiben Bulgáriával történt. Nem nehéz azonban megérteni ezeknek a támadó jellegű lépéseknek luknak ke'l iránvítaniok a versenyt, nekik kell gondoskodniok arról, hogy a verseny elöli álló akadályok elháruljanak, hasonlóan az ipari üzemek pártszervezeteihez, szervezniük kall a dolgozók ver- uCnymozgalmál. U gyávákkor gép- á lomásaink, állami gazdaságaink, tcrmelöcsoporijaink kommunistáinak személyes példájukkal kell elöbbrevinniöá a versenyt. Nagy hiba, hogy néhol egyszerűen megfeledkeznek az osztóly- elleResscgröl. a kulákoítról Pedig a kulákok máris mindent megkísérelnek. hogy csökkentsék a verseny lendületét hogy meúa'<arlú- lyoz^ák a verseny széleskörű kibontakozását. El kell rá készülnünk, hogy a verseny minden kétséget kizáróan hamarosan jelentkező eredményei dühüket még tovább fokozzák és helyenként nem fognak attól se visszariadni, hogy erőszakkal, kártevéssel, rombolással akadályozzák a versenyt, miit ahogy a dolgozó parasztság szebb életének építésében elért minden eddigi sikerünk újabb, még alattomosabb vagy még ebzántsbb támadásra dühítette őket, Bbcriégünkön meg kell iörniök ezeknek a támadásoknak s Pártunk vezetésével, a Szovjetunió bő és hasznos tar<a«.vtplr**tirp tómzsz- kodva el kell érnünk, hogy élő haszontalanságát. A háború után eltelt négy év alatt a népi demokratikus országok véglegesen meghatározták fejlődésüknek további irányát. Megerősödtek, mint olyan államok, amelyek n proletárdiktatúra funkcióit is teljesítik, a szocializmus útjára léptek, szemléltetően bizonyítják, hogy Európa népei számára nincs más út a szabadság és életszínvonaluk emelése felé, mint a szocializmusra való határozott áttérés. A Szovjetuniót a népi demokritiku* országokkal a barátság és a kölcsönös segítség szoros szálai fűzik össze. A jugoszláviai Tito-kiikk sötét árulása leleplezésének nagy, pozitív jelentősége volt. Ma ez a fasiszta főbenjáró bűnöző banda már nem leplezheti magát országában a kommunizmus á’ arcéval és nem bomlaszthatja többé más országokban a becsületes demokraták és szocialisták sorait. Jugoszlávia népei természetesen levonják h következtetést a kialakult helyseiből. I imiinni II ........■main ■ ni Mm i miibiibi Beim el even tömegmozgalommá váljon o verseny, kitermelje magából a legkiválóbb, a nagyszerű eredményeket elérő, a mezőgazdaságban ií fejlett, kultúrált, szocialista módszereket alkalmazó dolgozókat: a mezőgazdaság sztahánovistá-H, hogy megvalósítsuk ötéves tervünk, a minisztertanács és az egész dolgozó magyar nép által ránkbízott feladatokat, hogy vcrscnvmozgal- munk nyomán születő eredményeinkkel előre vigyük hazánkban a szocializmus építését s hogy erősítsük, még bevehetetlenebbó tegyük n Szovjetunió vezette hatalma- bé'">lábor rcánkbizott frontszakaszát.
