Dunántúli Napló, 1950. március (7. évfolyam, 51-76. szám)

1950-03-11 / 60. szám

NAPLÓ 1050 MÁRCIUS 11 Rendelet az állatni gazdaságok munkaszervezetének szabályozására ötéves népgazdasági tervünk előír­ja a mezőgazdaság elmaradottságának felszámolását. Ebben a munkában ko­moly feladat hárul az állami gazda­ságokra. Szocialista építésünk jelen­legi szakaszában az állami gazdasá­gok legfontosabb feladata, hogy a szovjet agrártudomány tapasztalatai­nak alkalmazásával olyan fejlett nagyüzemi gazdálkodást valósítsanak meg, mely a dolgozó parasztság előtt példaképül szolgál és kézzelfogható eredményekkel biztosítja a nagyüzemi gazdálkodás fölényét a parcellagaz­dálkodással szemben. Állami gazdaságaink jóllehet már eddigi eredményeikkel is igazolták a szocialista nagyüzem fölényét az egyé­ni gazdaságokkal szemben, de a mun­ka megszervezése terén még nagy mértékben el vannak maradva. Az ál­lami gazdaságok jelentős részében az állandó brigádok é« munkacsapatok kialakítása, a munkának a szocialista munkaszervezés elvei szerint való megszervezése vagy egyáltalán nem történik meg vagy helytelenül történt. Az állami gazdaságok feladataikat csak abban az esetben valósíthatják meg, ha a magasabbfokó technika és az agrártudományi módszerek beveze­tését összekötik az üzemek szocialista munkaszervezésének módszereivel. E tekintetben is a Szovjetunió élenjáró állami gazdaságainak (szovhozainak) követendő példája áll előttünk. Ezért az állami gazdaságokban a tavaszi munkák megkezdésével egyidejűleg alkalmazni kell a szocialista munka- szervezés módszereit. E feladat sike­res megvalósítását segíti elő, az eh­hez szükséges alapot adia meg a föld- mivelésügyi miniszter most megjelent rendelete. Brigádok és munkacsapatok A rendelet kimondja, hogy minden állami gazdaságban állandó jellegű munkaszervezeti egységeket, brigádo­kat kell alakítani. A brigádok az állami gazdaságban azt a szerepet töltik be, amit az ipari üzemben a műhelyek. A brigádok te­hát az állami gazdaságban nem moz­galmi szervezetek, hanem o gazdasá­gi munka szervezeti egységei és azok megalakítása a gazdaságok feladata. Olyan munkaszervezeti egység, melyek tagjai a termelési feladatokat szer­vezetten és tervszerűen hajtják végre. A rendelet szerint a brigádokat ál­landó jelleggel egy évnél hosszabb időre, de legalább egy évre kell meg­szervezni úgy, hogy személyi összeté­telük lehetőleg változatlan maradjon. A brigádokat az agronomus és a gaz­daság vezetője szervezi meg. Minden egyes brigád rendszeresen brigádérle- kezletet tart, amelyen a tagok meg­beszélik az időközben végzett munka tanulságait, az elvégzendő munkákat, előadják javaslataikat, észrevételei­ket, megbeszélik az alkalmazott mun­kamódszereket és azok alkalmazása, átadása tekintetében javaslatot tesz­nek a brigádvezetőnek. A brigád a szükséges munkaeszkö­zöket működése idejére saját kezelé­sébe kapja és ezért felelős. A brigádok létszáma üzemáganként változik, egy- egy üzemág — különösen a növény- termelés — brigádjainak létszáma, időközönként is változik a soronlévö mezőgazdasági munkáknak megfelelő­en. A brigádot úgy kell összeállítani, hogy lehetőleg egyenlő erők csoporto­suljanak minden egyes brigádban. — Ugyanakkor gondoskodni kell arról is, hogy a brigádokban és vezetésben o nőknek és fiataloknak megfelelő hely legyen biztosítva. A brigád élére rá­termett és szakképzett vezetőt kell ál­lítani. A brigádvezetőt a gazdaságve- zelő a dolgozók közül jelöli ki, szak­mai és politikai képességének, vala­mint korábbi munkájának alapján. Az ő feladata, hogv elkészítse az agronó- mussal a brigád munkatervét, a mun­katervet munkacsapatokra, amennyi­ben lehetséges egyéni dolgozókra bont- sa fel, úgy. hogy azt a brigád a leg­gazdaságosabban tudja teljesíteni. Lel tár szerint veszi ót a brigád munka­eszközeit és felelős érte. A brigádve- zelő szervezi meg a munkacsapatokat és jelöli ki azok vezetőit. Naponta át­veszik a munkacsapatok által elvég­zett munkát, irányítja és minőségileg, mennyiségileg ellenőrzi a munkák el­végzését. Minden egyes brigád munkacsapa­tokra oszlik. A munkacsapat csak mint a brigád része működik. A nmn kncsnpat a brigád tervéből a ráeső részt teljesíti. Általában egv évre ala­kul. de a brigád tagjaiból cgy-egv kűlnnleg«* feladat elvégzésére hnsz- szabb rövidebb időre (cíéplés, perme­tezés, stb.) szintén lehet munkacsa­patot alakítani. A brigádon belül az egyes munkacsapatok egymástól elté­rő, különféle feladatokra is alakulhat­nak. Pl. állattenyésztő brigádon belül tehenész, borjúnevelő, stb. munka­csapat. A munkacsapat — különösen az állattenyésztésben .és a kertészet­ben — a brigádnak ordott vagyontár­gyakból megkaphatja azokat, amelyek a munkálatok végzéséhez szükségesek. A munkacsapatvezető a brigádveze'ö utasításai alapján végzi a munkáját és közvetlenül annak tartozik felelős­séggel. Felelős a munkacsapat mun­kájának minőségéért és a munkacsa­pat tagjainak kiadott munkaeszközök­ért. A munkacsapatvezető hatásköré­be tartozik a munkacsapaton belül a munka megszervezése és szétosztása, annak irányítása és ellenőrzése. Gon­doskodik annak kellő időben való elvégzéséről. A munka akadályait és a változásokra irányuló javaslatát közli a brigádvezetőkkel, ugyancsak közli a munka befejezését, hogy az a soronkövetkezö munka kiadásáról idő­ben gondoskodni tudjon Mindennap jelenti a brigádvezetőnek a munka­csapat által végzett munkát. Növénytermelés Az állami gazdaságban folyó nö­vénytermelési munka ‘termelékenysé­gének növelését és a jó munka végzé­sét a gazdaság növénytermelési mun­katervének brigádok és ezen belül munkacsapatok közötti tervszerű fel­bontásával kell biztosítani. A brigá­dok részére lehetőleg az egész vetés­forgó tartamára, de legalább egy évre meghatározott területet kell megműve­lésre kijelölni. Az így kijelölt terüle­teken hajtják végre a növénytermelő brigádok az állami gazdaság növény­termelési munkaiervének a rájuk eső részét a gazdaságvezető irányításával Az egyes brigádok munkáját ógv kell megszervezni, hogv a különböző körülmények között dolgozó brigá­dok munkáját össze lehessen hasonlí­tani. Az egyes brigádok létszámát és annak változásait úgv kell előirányoz­ni. hogy a brigád a maga területén termelt növények munkáiét irrnden- kor el tudja végezni. Ugyanakkor a brigád tagjai állandóan forialkoztaiot- faik legyenek. F.npen ezért a növény- termelő brigádok létszáma az én 'n- lyamán a mezőgazdasági munkálatok igényeinek megfelelően változhatnak. A gazdaság területét a brigádok kö­zött az agronomusnak ógv kell fel­osztani, hogy a vetésforgó minden e£yes szakaszából, lehetőleg minden egyes brigádra egyenlő rész jusson. Területileg széttagolt gazdaságokban a tényleges termelési viszonyoknak megfelelően ógv kell felosz'ani a te­rületet a brigádok között, hogv egv- ogy területbrigádra nagyrészt össze­függő terület jusson. A brigád munka­tervében az egyes munkacsapatok kö­zött a brigádvezető és a munkacsa- patvezetö bevonásával kell felosztani a területet. Az egyes munkacsapatok részére az így kijelölt területei egész éven át lehetőleg ugyanarra a munka­csapatra kell bízni. A munkacsapat részére kijelölt területet a munkacsa­pat tagjai között általában nem kell szétosztani, egyes növényeknél azon­ban (gyapot, ricinus) ajánlatos a terü­letnek a munkacsapat tagjai között való szétosztása. A kapásnövények megművelésénél a munkacsapatra eső feladatrészt a csapat dolgozói között fel kell bontani. A gazdaság munkaterve szerint a soronkövetkezö munkákat adja ki a brigádok részére. Ez év május hó 1-ig el kell érni, hogy a munkák ki­adása hetenkint történjék. Mind a brigádvezető, mind a munkacsapatve- zető az elvégzett munkát pontosan köteles felmérni és feljegyezni. A végzett munkáról a munkacsapatveze-, tő a brigádvezetőnek naponta, a bri- gádvezetö az agronomusnak hetenként köteles számot adni. A növénytermelő brigád fogatszük- ségleíét az állattenyésztő brigád ko­csis munkacsapata biztosítja. A foga­tok igénybevételénél feltétlenül töre­kedni kell arra. hogy ugyanannál a brigádnál lehetőleg állandóan ugyan­az a fogat dolgozzék, mert így a ko­csis személyes felelőssége élesebben határolható el. A beosztott fogat he­lyes kihasználásáért a brigádvezető felelős és annak munkáját ő igazol­ja. Ugyancsak a növénytermelő bri­gád tartozik a traktorok munkáját Úgy előkészíteni, hogy a gépi munka célszerűen beosztható és jól elvégez­hető legyen. Itt is a brigádvezető fe­lelős a traktorok teljes kihasználásá­ért. Úgy a foga't, mint a traktorszük­ségletet a növénytermelő brigád veze­tője minden alkalommal idejekorán az agronomustól igényli. A brigádoknak kölcsönösen segíte- niők kell egymást, ha ezt a termé­szeti adottságok vagy bizonyos idény­munkák szükségessé teszik. Az ilyen összevonás végrehajtására az agrono­mus az érdekelt brígádvezetö meg­hallgatásával ad utasítást és az érin­tett brigádok kötelesek azt teljesíte­ni. A kölcsönös segítésnek azonban nemcsak a munka végzésében vagy esetleg munkaeszközök kölcsönadásá­ban van helve,, hanem ennek még ha­tározottabban meg kell nyilvánulnia ■zz áj munkamódszerek, tapasztala­tok. újítások kölcsönös kicserélése te­rén. A brigád az általa kipróbált és bevált új munkamódszereket köteles megismertetni az állami gazdaságok 'vboi munkaszerveze i egységével is. A brigádok, munkacsapatok és egyes dolgozók munkáját teljesítmé­nyük alapján kell elszámolni és fizet­ni. A brigádvezetö és a munkacsapat­vezető jelentéséből az egyéni teljesít­ményeknek teljesen ki kell tűnniük, kivéve azt az esetét, ha a munkacsa­pat vagy annak egy része meghatáro­zott munka elvégzését kifejezetten csoportban vállalja. A gazdaság do! gózóinák mindenkor ismerniük kell a saját és munkatársaik munkateljesít­ményeit. Különösen súlyt kell helyez­ni arra. hogy a legjobban dolgozó brigádok, munkacsapatok és dolgozók munkateljesítményeit a gazdaság min­den dolgozata megismerje. A növénytermelési brigádhoz ha­sonlóan a kertészetben is brigádot kell szervezni. Abban az esetben, ha íz állami gazdaságban a kertészet ki­sebb területen fekszik, akkor annak megművelését a szántóföldi brigád egyik munkacsapatára kell bízni. A keresteti brigádot lehetőleg kél-há- rom évre kell megalakítani, míg a zöldségtermelő brigádot lehe'öleg a vetésforgó egész idejére kell megala­kítani. A gyümölcsösben dolgozó kertésze­ti brigád munkáját a különleges szak- képzettséget igénylő munkák figye­lembevételével kell rnunkáscsapatokra szétbontani, viszont a kertészet egves idényjellegű munkáit (metszés, perme­tezés, stb.) úgv kell munkás ősapa 'okra beállítani, hogv lehetőleg min dig ugyanazok az emberek végezzék ezt a tpunkát. mivel ezeknek a mun káknak elvégzéséhez feltétlenül szűk s^ges a szakértelem és a gyakorlat. Ál lat < cn résztc« Az állattenyésztő brigádokat hosszabb idpre, két-három év tarta­mára kell megszervezni, hogy az állattenyésztés minőségi és meny- nyiségi fejlődését biztosítsuk. Az átlatenyésztö brigádok megszerve zésének két főformáját, módozata.- határozza meg a rendelet. Az egyik szerint az állattenyésztésben dol­gozókat a gazdaságban a tenyész­tett állatfajonként kell brigádba szervezni. A brigád egyes munkás­csapatai a munkát egymás között tenyésztési feladatoknak megfele­lően osszák szét. így pl. a szarvas­marha-tenyésztő brigádnak tehe­nész. üszöneveiő, göbölyös stb. mun­kacsapatai lehetnek. A másik mód az. hogy az állattenyésztésben fog­lalkoztatott dolgozókat munka­helyeik területi elosztása szerin' kell brigádokba szervezni. Az így szervezett, brigád munkáscsa/>aíai a munkát egymás között állatfajon­ként osztják szét A két mód közül lehetőleg az e- sőt kell alkalmazni. Az állattenyész­tő brigád feladata a tenyésztés irá­nyítása, felügyel az állatok takar­mányozására, az agronomüfi irá­nyítása mellett megállapítja az egyes állatfajták ístallórcndjét, fi­gyelemmel kíséri az állatok egész ségi állapotát, fejlődését, szükség esetén állatorvost vesz igénybe, el­lenőrzi ez állatok megfelelő víz­ellátását, trágyakezelést, valamint az Istálló karbantartását és ellen­őrzi a megtermékenyítéseket és az illéseket az egyes munkacsapatok munkakörének megfelelő nyilván­tartásokat, . így a tejkönyvet, fedez­tetés! naplót stb. Részletesen intéz­kedik a rendelet az egyes munka­csapatok létszámáról, valamint az állattenyésztő brigád felosztására1 és megá'lapítja, hogy lehetőleg az ál­lattenyésztő brigád 4—6 munkacsa­patból álljon és egy-egy munka­csapat-létszám 5—10 fő legyen. Az állattenyésztési munkacsapat létszáma az előírtnál kevesebb csak akkor lehet, ha egy-egy tenyésztési ág kevesebb dolgozót foglalkoztat és ennek a teiepe a többi állat- tenyésztési ág telepeitől messze esik. Ugyanakkor megállapítja a rendelet, hogy a munkacsapat egy-egy tagja a lehetőség szerint egész idő alatt ugyanazolMt az állatokat gondozza. Az állattenyésztő brigád munka'er- vét munkacsapatokra és szentélyek­re kell felbontani A rendelet meg­határozza a továbbiakban az egyes Győzelemmel végződött 80.000 amerikai antracifbányász bérharca is Newyorki jelentés szerint 80.000 amerikai antracit-bányász bérharca győzelemmel végződött. Washingtonban aláírlak az új kollektív szerző­dést, amely a barnaszénbányászokhoz hasonló munkabéremclést és mun­kafeltételeket ad az antracit-bányászoknak is. Síiufásították Francianrs&ághól Bért Wilíiamsot Csütörtökön este háromnegyed hét­kor Seine-ct-Oise megye megyefönök- sége telefonon értesítette Bert Willi“ amsot, a DÍVSZ titkárát, hogy ha nein hagyja el negyed órán belül Francia- ország területét, úgy karhatalmat vesz­nek igénybe. A hatóságok nem vették figyelembe Williams betegségét, ame­lyet pedig orvosi bizonyítványok erő­sítették meg és igy Williams csütör tökön este repülőgépen elhagyta Fran­ciaországot. A kiutasítás haladó körökben nagy felháborodást keltett. A DÍVSZ fran­cia bizottsága azonnal tiltakozoll Queuille belügyminiszternél. Williams elutazása előtt kijelentet­te: „Biztos vagyok, hogy még vissza­jövök Franciaországba akkor, amikor Franciaországnak olyan kormánya lesz. amely méltó Franciaország har­cos szabadság-hagyományaihoz." A Szovjetunió válasza az USA, Nagybritannia és Franciaország kormányának a Duna-kérdésben A TASZSZ jelenti Moszkvából: Mint ismeretes, 1948 július—augusz­tusában Betgrádban ülésezett az a konferencia, amelyet a külügyminisz­terek tanácsa 1946 december 12-i határozata értelmében a dunai hajó­zásra vonatkozó egyezmény kidolgo­zása céljából hivtnk össze. A kon­ferencián a Szovjetunió és a duna- menti államok, valamint az USA, Anglia és Franciaország képviselői vetlek részi. A konferencia egyez­ményt dolgozol! ki az 1921. évi pá­risi dunai egyezmény helyeit, ame­lyet a Versailles; szerződés alapján a Szovjeluníó részvélele néikül és a dunai országok érdekei ellenére kö­töttek és amely a dunai igazgatási szervekben döntő befolyást juitaloff a nem dunai Angliának és Francia- országnak. Az 1948. évi egyezmény kiküszöbölte ezt az igazságtalanságot és teljesen helyreállította a dunai államok szuverenitását a Duna igaz­gatása tekintetében, aminek követ­keztében az USA, Anglia és Francia- ország lemondott az egyezményhez vató csatlakozásáról. Az életbeléptéiéit egyezménnyel és azzal kapcsolatban, hogy 1949 novemberében összehívták az egyez menynek megfelelően létesített Dunai Bizottság első ülésszakát, az USA, Anglia és Franciaország kormányai jegyzéket intéztek a szovjet kormány­hoz. amelyben kijelentették, hogy nem ismerik el sem az 1948. évi du­nai egyezményt, sem pedig az ezen egyezmény alapján létesített Dunai Bizottság joghatóságát és továbbra is az 1921-es egyezményt tekintik érvényesnek A jegyzékek ugyancsak minden alapot nélkülöző kijelentést tartalmaznak arról, hogy az 1948. évi egyezmény állítólag megszegi azokat a hagyományokat, amelyek több mint száz év óta irányítják a nemzetközi folyami hajózást és nem felel meg a Romániával, Bulgáriával és Magyarországgal kötött békeszer­ződés előírásainak. Az USA, Anglia és Franciaország álláspontjához Belgium, Olaszország és Görögország kormányai is csatla­kozlak és hasonló jegyzéket Intézlek a szovjet kormányhoz. A szovjet kormány március 1-én válaszjegyzéket juttatóit el az USA, Anglia és Franciaország kermányai- hcz. A szovjet kormány jegyzékei­ben rámulat, hogy a három állam jegyzékében foglalt érveket képvise­lőik felhozták az 1948 évi belgrádi konferencián, azonban a dunai álla­mok képviselői elutasították ezeket. A Szovjetunió kormányának jegyzé­kei azt is megállapítják, hogy az 1948 évi egyezmény, amelyet a kon­ferencián résztvevő dunamenii álla. mok egyhangúan fogadtak el, teljes mértékben megfelel az 1947 évi bé­keszerződések előírásainak és bizto­sítja mind a dunai hajózás szabadsá­gát, mind a dunai államok szuvere­nitását és érvényesít! azt az általá­nosan elismert szabályt, hogy a nem­zetközi folyamok hajózásának joga csak a parlmenti államokat illeti meg és ez a szabályozás közös meg­állapodásuk alapján valósul meg. A szovjet kormánynak a belga, olasz és görög kormányokhoz inté­zett válaszjegyzékei rámutatnak, hogy miután a külügyminiszterek tanácsa 1946 évi december 12-iki határozata értelmében Belgiumot, Olaszországot és Görögországot nem vonták be a dunai konferenciába, a szovjet kor­mány nem tartja lehetségesnek, hogy belemenjen a fent említett három ál­lam kijelentéseinek megvitatásába, amely kijelentések az 1948 évi egyez­mény és a dunai bizottság jogható­sága ellen irányulnak. munkaköröket, melyeket az állat- tenyésztő brigádon belül fel kell osztani Külön brigádot kell lehetőleg szervezni szarvasmarhatenyésztés, sertéstenyésztés vonalán, viszont a íuh- és lótenyésztőknek, valamint a fogatos munkát végző dolgozóknak egy-egy munkacsapatba kell tömö­rülniük, ahol az állatlétszám ezt indokolttá teszi. A gazdaság egész állatállományának takarmánnyal va>ó ellátására takarmányétőkészitő munkacsapatot kelt létesíteni, mely­nek feladata, nemcsak a takarmány közvetlen előkészítése, hanem annak lekaszálása, betakarítása, kezelése és megjelelő adagolása is. Az egyes állattenyésztő brigá­dok meghatározott feladatokat, tel­jesítenek és éppen ezért szüksé­ges, hogy az ott dolgozók mennél hosszabb ideig maradjanak ugyan­abban a munkakörben, hogy egy­részt elsajátítsák az állattenyésztési eljárásokat, és így azt tovább tud­ják fejleszteni, másrészt szakmai oktatással is elő tudják segíteni az állatok fokozottabb gondozását. Traktoros brigádok szervezése Mindén állami gazdaságban függet­lenül a traktorok számától, egy traktoros-brigádot kell szervezni. Külön súlyt kell helyezni arra, hoc/;/ a traktoros-brigádnak állandó lúgjai legyenek: személyi változtatást csak kivételes esetben leltet alkalmazni. A traktoros-brigád egy-egy traktorát egy, szántóföldi, kertészeti-brigád mellé lehetőleg úgy kell beosztani, hogy egv területen mindig ugyanaz a traktor végezze el a'gépi munkái. Ezzel egyrészt kidomborodik a szo­mélvi fele Lösség« másrészt i talaj vi­Vég ii a rendé 0\ o'/ti; ja. hogy s s'sonvo k i < méretében ered meny esi liit brig’.do k és z U szer­inunk :í t_ Ir bet végezni. A rak; ól­nj»­V ez és ét azonnal mi Pír kell iczdeni, liriírM és i traktorok inunk at érvé* n hogv a tava°zi műnk Akii; a gazdá­trnktoi os-l rigád vezetője 1 l*7 it i pl. ságok ( olgnzói n ár *•/ ú; inui ik.” r 7 «r­iijrva ne rak ő gondoskodik az tű­ve/e! be l vége»z.é ; el. r^íirvj i a mi­.•inyaffp 11* ísrői ,és ellenőrzi n z ü > c* nt­rtisztor az állami k vttlá­:ui vair fog vasztását is. Atví 7Sg.il j* mennyi fizikai és ty.e.twin»; »Jo! geré iát. tra'.torokat és ellenőrzi a trakt.n>-.,s<>lí A traktoros-brigádnak nagy szere­pe van a termelékenység fokozásá­ban és ezért mindent el kel! követni, hogy munkáját kellő időben és jól végezze el. hogy ezáltal.a termelési lerv teljesítését előmozdítón. 1. fő- feladaton belül nagy súlyt kell he­lyezni arra. hogy csökkentse az üres­járatokat és megtakarításokat r-jr-n el az f 1 zemanyagfogyasz:flslein. Ezért' együtt kell működnie azzal a brigád- dal. amelynek területén dolgozik és munkáját jól. szervezetten, helyes munkamódszerekkel kelt végez nie. hogv rendeletben f r<r'oU'.a.ka‘ .t munkáját. gépeik karbantartásit, j lowlAs jóid. vi»Cczerveznse érdélé 4? ő felgdnro. a traktgros'd: nk(g- i Pop ! .■ I;! r. tc p ytyflrandi! f-vada tán a* oj.pt. a t rak to, és mtrzőgii'desórji gé- j -s segit.se oiő a;:.1-. e>v:K g* őrs*, hi nck helyes kezelésére. * és helyesebb alksiaaiAeit.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents