Dunántúli Napló, 1950. március (7. évfolyam, 51-76. szám)
1950-03-11 / 60. szám
NAPLÓ 1050 MÁRCIUS 11 Rendelet az állatni gazdaságok munkaszervezetének szabályozására ötéves népgazdasági tervünk előírja a mezőgazdaság elmaradottságának felszámolását. Ebben a munkában komoly feladat hárul az állami gazdaságokra. Szocialista építésünk jelenlegi szakaszában az állami gazdaságok legfontosabb feladata, hogy a szovjet agrártudomány tapasztalatainak alkalmazásával olyan fejlett nagyüzemi gazdálkodást valósítsanak meg, mely a dolgozó parasztság előtt példaképül szolgál és kézzelfogható eredményekkel biztosítja a nagyüzemi gazdálkodás fölényét a parcellagazdálkodással szemben. Állami gazdaságaink jóllehet már eddigi eredményeikkel is igazolták a szocialista nagyüzem fölényét az egyéni gazdaságokkal szemben, de a munka megszervezése terén még nagy mértékben el vannak maradva. Az állami gazdaságok jelentős részében az állandó brigádok é« munkacsapatok kialakítása, a munkának a szocialista munkaszervezés elvei szerint való megszervezése vagy egyáltalán nem történik meg vagy helytelenül történt. Az állami gazdaságok feladataikat csak abban az esetben valósíthatják meg, ha a magasabbfokó technika és az agrártudományi módszerek bevezetését összekötik az üzemek szocialista munkaszervezésének módszereivel. E tekintetben is a Szovjetunió élenjáró állami gazdaságainak (szovhozainak) követendő példája áll előttünk. Ezért az állami gazdaságokban a tavaszi munkák megkezdésével egyidejűleg alkalmazni kell a szocialista munka- szervezés módszereit. E feladat sikeres megvalósítását segíti elő, az ehhez szükséges alapot adia meg a föld- mivelésügyi miniszter most megjelent rendelete. Brigádok és munkacsapatok A rendelet kimondja, hogy minden állami gazdaságban állandó jellegű munkaszervezeti egységeket, brigádokat kell alakítani. A brigádok az állami gazdaságban azt a szerepet töltik be, amit az ipari üzemben a műhelyek. A brigádok tehát az állami gazdaságban nem mozgalmi szervezetek, hanem o gazdasági munka szervezeti egységei és azok megalakítása a gazdaságok feladata. Olyan munkaszervezeti egység, melyek tagjai a termelési feladatokat szervezetten és tervszerűen hajtják végre. A rendelet szerint a brigádokat állandó jelleggel egy évnél hosszabb időre, de legalább egy évre kell megszervezni úgy, hogy személyi összetételük lehetőleg változatlan maradjon. A brigádokat az agronomus és a gazdaság vezetője szervezi meg. Minden egyes brigád rendszeresen brigádérle- kezletet tart, amelyen a tagok megbeszélik az időközben végzett munka tanulságait, az elvégzendő munkákat, előadják javaslataikat, észrevételeiket, megbeszélik az alkalmazott munkamódszereket és azok alkalmazása, átadása tekintetében javaslatot tesznek a brigádvezetőnek. A brigád a szükséges munkaeszközöket működése idejére saját kezelésébe kapja és ezért felelős. A brigádok létszáma üzemáganként változik, egy- egy üzemág — különösen a növény- termelés — brigádjainak létszáma, időközönként is változik a soronlévö mezőgazdasági munkáknak megfelelően. A brigádot úgy kell összeállítani, hogy lehetőleg egyenlő erők csoportosuljanak minden egyes brigádban. — Ugyanakkor gondoskodni kell arról is, hogy a brigádokban és vezetésben o nőknek és fiataloknak megfelelő hely legyen biztosítva. A brigád élére rátermett és szakképzett vezetőt kell állítani. A brigádvezetőt a gazdaságve- zelő a dolgozók közül jelöli ki, szakmai és politikai képességének, valamint korábbi munkájának alapján. Az ő feladata, hogv elkészítse az agronó- mussal a brigád munkatervét, a munkatervet munkacsapatokra, amennyiben lehetséges egyéni dolgozókra bont- sa fel, úgy. hogy azt a brigád a leggazdaságosabban tudja teljesíteni. Lel tár szerint veszi ót a brigád munkaeszközeit és felelős érte. A brigádve- zelő szervezi meg a munkacsapatokat és jelöli ki azok vezetőit. Naponta átveszik a munkacsapatok által elvégzett munkát, irányítja és minőségileg, mennyiségileg ellenőrzi a munkák elvégzését. Minden egyes brigád munkacsapatokra oszlik. A munkacsapat csak mint a brigád része működik. A nmn kncsnpat a brigád tervéből a ráeső részt teljesíti. Általában egv évre alakul. de a brigád tagjaiból cgy-egv kűlnnleg«* feladat elvégzésére hnsz- szabb rövidebb időre (cíéplés, permetezés, stb.) szintén lehet munkacsapatot alakítani. A brigádon belül az egyes munkacsapatok egymástól eltérő, különféle feladatokra is alakulhatnak. Pl. állattenyésztő brigádon belül tehenész, borjúnevelő, stb. munkacsapat. A munkacsapat — különösen az állattenyésztésben .és a kertészetben — a brigádnak ordott vagyontárgyakból megkaphatja azokat, amelyek a munkálatok végzéséhez szükségesek. A munkacsapatvezető a brigádveze'ö utasításai alapján végzi a munkáját és közvetlenül annak tartozik felelősséggel. Felelős a munkacsapat munkájának minőségéért és a munkacsapat tagjainak kiadott munkaeszközökért. A munkacsapatvezető hatáskörébe tartozik a munkacsapaton belül a munka megszervezése és szétosztása, annak irányítása és ellenőrzése. Gondoskodik annak kellő időben való elvégzéséről. A munka akadályait és a változásokra irányuló javaslatát közli a brigádvezetőkkel, ugyancsak közli a munka befejezését, hogy az a soronkövetkezö munka kiadásáról időben gondoskodni tudjon Mindennap jelenti a brigádvezetőnek a munkacsapat által végzett munkát. Növénytermelés Az állami gazdaságban folyó növénytermelési munka ‘termelékenységének növelését és a jó munka végzését a gazdaság növénytermelési munkatervének brigádok és ezen belül munkacsapatok közötti tervszerű felbontásával kell biztosítani. A brigádok részére lehetőleg az egész vetésforgó tartamára, de legalább egy évre meghatározott területet kell megművelésre kijelölni. Az így kijelölt területeken hajtják végre a növénytermelő brigádok az állami gazdaság növénytermelési munkaiervének a rájuk eső részét a gazdaságvezető irányításával Az egyes brigádok munkáját ógv kell megszervezni, hogv a különböző körülmények között dolgozó brigádok munkáját össze lehessen hasonlítani. Az egyes brigádok létszámát és annak változásait úgv kell előirányozni. hogy a brigád a maga területén termelt növények munkáiét irrnden- kor el tudja végezni. Ugyanakkor a brigád tagjai állandóan forialkoztaiot- faik legyenek. F.npen ezért a növény- termelő brigádok létszáma az én 'n- lyamán a mezőgazdasági munkálatok igényeinek megfelelően változhatnak. A gazdaság területét a brigádok között az agronomusnak ógv kell felosztani, hogy a vetésforgó minden e£yes szakaszából, lehetőleg minden egyes brigádra egyenlő rész jusson. Területileg széttagolt gazdaságokban a tényleges termelési viszonyoknak megfelelően ógv kell felosz'ani a területet a brigádok között, hogv egv- ogy területbrigádra nagyrészt összefüggő terület jusson. A brigád munkatervében az egyes munkacsapatok között a brigádvezető és a munkacsa- patvezetö bevonásával kell felosztani a területet. Az egyes munkacsapatok részére az így kijelölt területei egész éven át lehetőleg ugyanarra a munkacsapatra kell bízni. A munkacsapat részére kijelölt területet a munkacsapat tagjai között általában nem kell szétosztani, egyes növényeknél azonban (gyapot, ricinus) ajánlatos a területnek a munkacsapat tagjai között való szétosztása. A kapásnövények megművelésénél a munkacsapatra eső feladatrészt a csapat dolgozói között fel kell bontani. A gazdaság munkaterve szerint a soronkövetkezö munkákat adja ki a brigádok részére. Ez év május hó 1-ig el kell érni, hogy a munkák kiadása hetenkint történjék. Mind a brigádvezető, mind a munkacsapatve- zető az elvégzett munkát pontosan köteles felmérni és feljegyezni. A végzett munkáról a munkacsapatveze-, tő a brigádvezetőnek naponta, a bri- gádvezetö az agronomusnak hetenként köteles számot adni. A növénytermelő brigád fogatszük- ségleíét az állattenyésztő brigád kocsis munkacsapata biztosítja. A fogatok igénybevételénél feltétlenül törekedni kell arra. hogy ugyanannál a brigádnál lehetőleg állandóan ugyanaz a fogat dolgozzék, mert így a kocsis személyes felelőssége élesebben határolható el. A beosztott fogat helyes kihasználásáért a brigádvezető felelős és annak munkáját ő igazolja. Ugyancsak a növénytermelő brigád tartozik a traktorok munkáját Úgy előkészíteni, hogy a gépi munka célszerűen beosztható és jól elvégezhető legyen. Itt is a brigádvezető felelős a traktorok teljes kihasználásáért. Úgy a foga't, mint a traktorszükségletet a növénytermelő brigád vezetője minden alkalommal idejekorán az agronomustól igényli. A brigádoknak kölcsönösen segíte- niők kell egymást, ha ezt a természeti adottságok vagy bizonyos idénymunkák szükségessé teszik. Az ilyen összevonás végrehajtására az agronomus az érdekelt brígádvezetö meghallgatásával ad utasítást és az érintett brigádok kötelesek azt teljesíteni. A kölcsönös segítésnek azonban nemcsak a munka végzésében vagy esetleg munkaeszközök kölcsönadásában van helve,, hanem ennek még határozottabban meg kell nyilvánulnia ■zz áj munkamódszerek, tapasztalatok. újítások kölcsönös kicserélése terén. A brigád az általa kipróbált és bevált új munkamódszereket köteles megismertetni az állami gazdaságok 'vboi munkaszerveze i egységével is. A brigádok, munkacsapatok és egyes dolgozók munkáját teljesítményük alapján kell elszámolni és fizetni. A brigádvezetö és a munkacsapatvezető jelentéséből az egyéni teljesítményeknek teljesen ki kell tűnniük, kivéve azt az esetét, ha a munkacsapat vagy annak egy része meghatározott munka elvégzését kifejezetten csoportban vállalja. A gazdaság do! gózóinák mindenkor ismerniük kell a saját és munkatársaik munkateljesítményeit. Különösen súlyt kell helyezni arra. hogy a legjobban dolgozó brigádok, munkacsapatok és dolgozók munkateljesítményeit a gazdaság minden dolgozata megismerje. A növénytermelési brigádhoz hasonlóan a kertészetben is brigádot kell szervezni. Abban az esetben, ha íz állami gazdaságban a kertészet kisebb területen fekszik, akkor annak megművelését a szántóföldi brigád egyik munkacsapatára kell bízni. A keresteti brigádot lehetőleg kél-há- rom évre kell megalakítani, míg a zöldségtermelő brigádot lehe'öleg a vetésforgó egész idejére kell megalakítani. A gyümölcsösben dolgozó kertészeti brigád munkáját a különleges szak- képzettséget igénylő munkák figyelembevételével kell rnunkáscsapatokra szétbontani, viszont a kertészet egves idényjellegű munkáit (metszés, permetezés, stb.) úgv kell munkás ősapa 'okra beállítani, hogv lehetőleg min dig ugyanazok az emberek végezzék ezt a tpunkát. mivel ezeknek a mun káknak elvégzéséhez feltétlenül szűk s^ges a szakértelem és a gyakorlat. Ál lat < cn résztc« Az állattenyésztő brigádokat hosszabb idpre, két-három év tartamára kell megszervezni, hogy az állattenyésztés minőségi és meny- nyiségi fejlődését biztosítsuk. Az átlatenyésztö brigádok megszerve zésének két főformáját, módozata.- határozza meg a rendelet. Az egyik szerint az állattenyésztésben dolgozókat a gazdaságban a tenyésztett állatfajonként kell brigádba szervezni. A brigád egyes munkáscsapatai a munkát egymás között tenyésztési feladatoknak megfelelően osszák szét. így pl. a szarvasmarha-tenyésztő brigádnak tehenész. üszöneveiő, göbölyös stb. munkacsapatai lehetnek. A másik mód az. hogy az állattenyésztésben foglalkoztatott dolgozókat munkahelyeik területi elosztása szerin' kell brigádokba szervezni. Az így szervezett, brigád munkáscsa/>aíai a munkát egymás között állatfajonként osztják szét A két mód közül lehetőleg az e- sőt kell alkalmazni. Az állattenyésztő brigád feladata a tenyésztés irányítása, felügyel az állatok takarmányozására, az agronomüfi irányítása mellett megállapítja az egyes állatfajták ístallórcndjét, figyelemmel kíséri az állatok egész ségi állapotát, fejlődését, szükség esetén állatorvost vesz igénybe, ellenőrzi ez állatok megfelelő vízellátását, trágyakezelést, valamint az Istálló karbantartását és ellenőrzi a megtermékenyítéseket és az illéseket az egyes munkacsapatok munkakörének megfelelő nyilvántartásokat, . így a tejkönyvet, fedeztetés! naplót stb. Részletesen intézkedik a rendelet az egyes munkacsapatok létszámáról, valamint az állattenyésztő brigád felosztására1 és megá'lapítja, hogy lehetőleg az állattenyésztő brigád 4—6 munkacsapatból álljon és egy-egy munkacsapat-létszám 5—10 fő legyen. Az állattenyésztési munkacsapat létszáma az előírtnál kevesebb csak akkor lehet, ha egy-egy tenyésztési ág kevesebb dolgozót foglalkoztat és ennek a teiepe a többi állat- tenyésztési ág telepeitől messze esik. Ugyanakkor megállapítja a rendelet, hogy a munkacsapat egy-egy tagja a lehetőség szerint egész idő alatt ugyanazolMt az állatokat gondozza. Az állattenyésztő brigád munka'er- vét munkacsapatokra és szentélyekre kell felbontani A rendelet meghatározza a továbbiakban az egyes Győzelemmel végződött 80.000 amerikai antracifbányász bérharca is Newyorki jelentés szerint 80.000 amerikai antracit-bányász bérharca győzelemmel végződött. Washingtonban aláírlak az új kollektív szerződést, amely a barnaszénbányászokhoz hasonló munkabéremclést és munkafeltételeket ad az antracit-bányászoknak is. Síiufásították Francianrs&ághól Bért Wilíiamsot Csütörtökön este háromnegyed hétkor Seine-ct-Oise megye megyefönök- sége telefonon értesítette Bert Willi“ amsot, a DÍVSZ titkárát, hogy ha nein hagyja el negyed órán belül Francia- ország területét, úgy karhatalmat vesznek igénybe. A hatóságok nem vették figyelembe Williams betegségét, amelyet pedig orvosi bizonyítványok erősítették meg és igy Williams csütör tökön este repülőgépen elhagyta Franciaországot. A kiutasítás haladó körökben nagy felháborodást keltett. A DÍVSZ francia bizottsága azonnal tiltakozoll Queuille belügyminiszternél. Williams elutazása előtt kijelentette: „Biztos vagyok, hogy még visszajövök Franciaországba akkor, amikor Franciaországnak olyan kormánya lesz. amely méltó Franciaország harcos szabadság-hagyományaihoz." A Szovjetunió válasza az USA, Nagybritannia és Franciaország kormányának a Duna-kérdésben A TASZSZ jelenti Moszkvából: Mint ismeretes, 1948 július—augusztusában Betgrádban ülésezett az a konferencia, amelyet a külügyminiszterek tanácsa 1946 december 12-i határozata értelmében a dunai hajózásra vonatkozó egyezmény kidolgozása céljából hivtnk össze. A konferencián a Szovjetunió és a duna- menti államok, valamint az USA, Anglia és Franciaország képviselői vetlek részi. A konferencia egyezményt dolgozol! ki az 1921. évi párisi dunai egyezmény helyeit, amelyet a Versailles; szerződés alapján a Szovjeluníó részvélele néikül és a dunai országok érdekei ellenére kötöttek és amely a dunai igazgatási szervekben döntő befolyást juitaloff a nem dunai Angliának és Francia- országnak. Az 1948. évi egyezmény kiküszöbölte ezt az igazságtalanságot és teljesen helyreállította a dunai államok szuverenitását a Duna igazgatása tekintetében, aminek következtében az USA, Anglia és Francia- ország lemondott az egyezményhez vató csatlakozásáról. Az életbeléptéiéit egyezménnyel és azzal kapcsolatban, hogy 1949 novemberében összehívták az egyez menynek megfelelően létesített Dunai Bizottság első ülésszakát, az USA, Anglia és Franciaország kormányai jegyzéket intéztek a szovjet kormányhoz. amelyben kijelentették, hogy nem ismerik el sem az 1948. évi dunai egyezményt, sem pedig az ezen egyezmény alapján létesített Dunai Bizottság joghatóságát és továbbra is az 1921-es egyezményt tekintik érvényesnek A jegyzékek ugyancsak minden alapot nélkülöző kijelentést tartalmaznak arról, hogy az 1948. évi egyezmény állítólag megszegi azokat a hagyományokat, amelyek több mint száz év óta irányítják a nemzetközi folyami hajózást és nem felel meg a Romániával, Bulgáriával és Magyarországgal kötött békeszerződés előírásainak. Az USA, Anglia és Franciaország álláspontjához Belgium, Olaszország és Görögország kormányai is csatlakozlak és hasonló jegyzéket Intézlek a szovjet kormányhoz. A szovjet kormány március 1-én válaszjegyzéket juttatóit el az USA, Anglia és Franciaország kermányai- hcz. A szovjet kormány jegyzékeiben rámulat, hogy a három állam jegyzékében foglalt érveket képviselőik felhozták az 1948 évi belgrádi konferencián, azonban a dunai államok képviselői elutasították ezeket. A Szovjetunió kormányának jegyzékei azt is megállapítják, hogy az 1948 évi egyezmény, amelyet a konferencián résztvevő dunamenii álla. mok egyhangúan fogadtak el, teljes mértékben megfelel az 1947 évi békeszerződések előírásainak és biztosítja mind a dunai hajózás szabadságát, mind a dunai államok szuverenitását és érvényesít! azt az általánosan elismert szabályt, hogy a nemzetközi folyamok hajózásának joga csak a parlmenti államokat illeti meg és ez a szabályozás közös megállapodásuk alapján valósul meg. A szovjet kormánynak a belga, olasz és görög kormányokhoz intézett válaszjegyzékei rámutatnak, hogy miután a külügyminiszterek tanácsa 1946 évi december 12-iki határozata értelmében Belgiumot, Olaszországot és Görögországot nem vonták be a dunai konferenciába, a szovjet kormány nem tartja lehetségesnek, hogy belemenjen a fent említett három állam kijelentéseinek megvitatásába, amely kijelentések az 1948 évi egyezmény és a dunai bizottság joghatósága ellen irányulnak. munkaköröket, melyeket az állat- tenyésztő brigádon belül fel kell osztani Külön brigádot kell lehetőleg szervezni szarvasmarhatenyésztés, sertéstenyésztés vonalán, viszont a íuh- és lótenyésztőknek, valamint a fogatos munkát végző dolgozóknak egy-egy munkacsapatba kell tömörülniük, ahol az állatlétszám ezt indokolttá teszi. A gazdaság egész állatállományának takarmánnyal va>ó ellátására takarmányétőkészitő munkacsapatot kelt létesíteni, melynek feladata, nemcsak a takarmány közvetlen előkészítése, hanem annak lekaszálása, betakarítása, kezelése és megjelelő adagolása is. Az egyes állattenyésztő brigádok meghatározott feladatokat, teljesítenek és éppen ezért szükséges, hogy az ott dolgozók mennél hosszabb ideig maradjanak ugyanabban a munkakörben, hogy egyrészt elsajátítsák az állattenyésztési eljárásokat, és így azt tovább tudják fejleszteni, másrészt szakmai oktatással is elő tudják segíteni az állatok fokozottabb gondozását. Traktoros brigádok szervezése Mindén állami gazdaságban függetlenül a traktorok számától, egy traktoros-brigádot kell szervezni. Külön súlyt kell helyezni arra, hoc/;/ a traktoros-brigádnak állandó lúgjai legyenek: személyi változtatást csak kivételes esetben leltet alkalmazni. A traktoros-brigád egy-egy traktorát egy, szántóföldi, kertészeti-brigád mellé lehetőleg úgy kell beosztani, hogy egv területen mindig ugyanaz a traktor végezze el a'gépi munkái. Ezzel egyrészt kidomborodik a szomélvi fele Lösség« másrészt i talaj viVég ii a rendé 0\ o'/ti; ja. hogy s s'sonvo k i < méretében ered meny esi liit brig’.do k és z U szerinunk :í t_ Ir bet végezni. A rak; ólnj»V ez és ét azonnal mi Pír kell iczdeni, liriírM és i traktorok inunk at érvé* n hogv a tava°zi műnk Akii; a gazdátrnktoi os-l rigád vezetője 1 l*7 it i pl. ságok ( olgnzói n ár *•/ ú; inui ik.” r 7 «riijrva ne rak ő gondoskodik az tűve/e! be l vége»z.é ; el. r^íirvj i a mi.•inyaffp 11* ísrői ,és ellenőrzi n z ü > c* ntrtisztor az állami k vttlá:ui vair fog vasztását is. Atví 7Sg.il j* mennyi fizikai és ty.e.twin»; »Jo! geré iát. tra'.torokat és ellenőrzi a trakt.n>-.,s<>lí A traktoros-brigádnak nagy szerepe van a termelékenység fokozásában és ezért mindent el kel! követni, hogy munkáját kellő időben és jól végezze el. hogy ezáltal.a termelési lerv teljesítését előmozdítón. 1. fő- feladaton belül nagy súlyt kell helyezni arra. hogy csökkentse az üresjáratokat és megtakarításokat r-jr-n el az f 1 zemanyagfogyasz:flslein. Ezért' együtt kell működnie azzal a brigád- dal. amelynek területén dolgozik és munkáját jól. szervezetten, helyes munkamódszerekkel kelt végez nie. hogv rendeletben f r<r'oU'.a.ka‘ .t munkáját. gépeik karbantartásit, j lowlAs jóid. vi»Cczerveznse érdélé 4? ő felgdnro. a traktgros'd: nk(g- i Pop ! .■ I;! r. tc p ytyflrandi! f-vada tán a* oj.pt. a t rak to, és mtrzőgii'desórji gé- j -s segit.se oiő a;:.1-. e>v:K g* őrs*, hi nck helyes kezelésére. * és helyesebb alksiaaiAeit.