Dunántúli Napló, 1950. március (7. évfolyam, 51-76. szám)

1950-03-11 / 60. szám

1950 MÁRCIUS 11 H mo s Ötéves tervünk, a minisztertanács, az országos és a megyei tanácskozás határozatának megvalósítása érdekében... r • A reménypusztai „Uj Elet" termelőcsoport versenyfelhívása Baranya termelőcsoportjaihoz Tegnapelőtt a németbólyi gép­állomás dolgozói versenyre hívták a villányi, volt klsharsányi gépállo­más dolgozóit. A kihívók vállalták felemelt versenytervük teljesítését, a kihívották pedig még ennél is magasabb eMenterv teljesítését vál­lalták. ' Tegnap a reménypusztai termelő- csoport tagjai tartottak csoport­értekezletet és ezen újabb verseny- kihívás született meg. A remény­pusztai termelőcsoport tagjai el­határozták, hogy párosversenyre hívják a nagykozári „Szabadság” termelőcsoportot, valamint a megye valamennyi III. típusú termelőszö­vetkezeti csoportját. A remény­pusztaiak a következő versenyfel­hívással fordulnak a termelőcso­portokhoz: „Mi, a Pécs, Reménypusztai „Uj Elet” termelőszövetkezeti csoport öt­éves tervünk sikeres megvalósítása, a tavaszi szántás-vetési munkák határidő előtti elvégzése, a Termelő- szövetkezetek és a Gépállomások Országos Tanácskozásának és a mi­nisztertanács határozatának teljesí­tése érdekében versenyre hívjuk a nagykozári „Szabadság” termelő­szövetkezeti csoport, valamint a megye összes 111. típusú termelő­csoportjainak tagjait a legnagyobb eredmény elérésére a növényter­mesztés és az állattenyésztés ágai­ban a következő szempontok alap­ján: NÖTcayíemesztés: 1. Melyik termelőszövetkezeti cso­port végzi el a kitűzött határidő előtt a tavaszi növények elvetését? Melyik termelőszövetkezeti osoport éri el a legnagyobb terméseredményt? Ezzel kapcsolatban 4 csoportunk „Törekvés“ és „Előre“ nevű munkáscsapatai vál­lalják, hogy a tavaszi árpát és a zabot a kitűzött Ili. SÍ. határidő előtt 15 nappal, a cukorrépa vetését a kitűzött, április 15. határidő helyeit 20 nappal, a napraforgó vetését a kitűzött április 10: határidő helyett 10 nappal, a kuko rica vetését a kitűzött május 10. határ­idő helyett 20 nappal, a burgonya ve­tését a kitűzött április 30. határidő helyett 20 nappal előbb elvégzik. Vállaljuk továbbá, hogy az árpa vetésnél előirányzott átlagos napi tel­jesítményt 4.5 kh-ról 5.5 kh-ra emel­jük, a zab vetésiénél előirányzott átla­gos napi teljesítményt 4,4 kh-ról 5.5 kh-ra emeljük, a tengeri vetésénél elő­irányzott átlagos napi teljesítményt kézi kapával fészkenként trágyázva 1000 négyszögölet elvégzőnk, a cukor, répa elvetésénél az előirányzott átla­gos napi teljesítményt 4.5 kh-ról 5.5 kh-ra emeljük, a naprafoTgővetésnél előirányzott átlagos napi teljesítményt 4.5 kh-ról 5.5 kh-ra emeljük. Vállaljuk, hogy: búzából 12 q elő’ irányzat helyett ló q-át, őszi árpából 14 q előirányzat helyett lő q-át, zab' bál 9 q előirányzat helyett 12 q-át, tengeriből 20 q előirányzat helyett 25 q-át, cukorrépából 120 q előirányzói helyett ISO q-át, tavaszi, árpából 12 q előirányzat helyett 14 q-át, napraforgó­ból 8 q előirányzat helyett 10 q-át Hogy a kitűzött eredményeket elér­jük, vállaljuk, hogy a kalászosoknál és tist, vetési, növényápolási, trágyázás!, betakarítási munkálatokat fogjuk vé­gezni. ÁIÍaMcnyésastés« 1. Melyik termelőszövetkezeti cso­port éri el a legmagasabb fejési át­lagol? Ezzel kapcsolatban Kovács Ferenc és Berta László tehenészeink vállalják, hogy a mostani 5.3 liter istálló átlagot 6 literre 'emelik fel. 2. Melyik termelőszövetkezeti cso­port éri el a legjobb eredményt a borjúnevelés terén? Ezzel kapcsolat­ban Kovács Ferenc és Berta László ezarvasmarhagondozók vállalják, hogy a tehenek számához viszonyí­tott borjaeási számot az eddigi 65% helyett 80°/o-ra emelik fel, ugyancsak az eddigi választási súlyátlagot az eddigi 95 kg-ról 120 kg-ra emelik fel, gondos, szakszerű ápolással. 3. Melyik termelőszövetkezeti cso­port malacnevelője éri el a legna­gyobb választási hozamot? Ennek elősegítésére id. Latin János sertés- tenyésztőnk vállalta, hogy az eddigi átlagos malacok számát, mangalica keverék kocáknál 4 drb-ról 6 drb-ra emeli fel. Ugyancsak vállalja, hogy az eddigi átlagos 15 kg választási súlyt. 20 kg-ra emeli fel. 4. Melyik termelőszövetkezeti cso­port sertéshizlalója éri el a legjobb hízlalási százalékot? Ezzel kapcsolat­ban Szűcs János sertéshízlalónk vál­lalja. hogy az eddigi 18 százalékos hízlalási átlagot 20 százalékra emeli fel. Kitűzött céljaink megvalósítása ér­dekében vállaljuk, hogy minden hé­ten csoportértekezletet tartunk, ahol a tagság minden tagja megjelenik és ott közösen beszéljük meg min den problémánkat és minden elvég­zendő mimkánkat. Minden alkalom­mal jegyzőkönyvet készítünk három példányban és ebből egyet elküldünk a Mezőgazdasági Igazgatóságnak-, egyet a járási MEZOSZ-nak: és egy példány marad a csoportnál. Vállaljuk, hogy minden munkát munkaegységgel 'mérünk és az el­végzett munka minden nap be lesz írva a tag könyvébe. Vállaljuk, hogy az elvégzett mun­kát minden hetén jelentjük a Mező- gazdasági Igazgatóságnak és a kihí­vott versenytárs tszcs-nek is. Ezen szerződésünket azért készí­tettük és fogadtuk el. mert_ meg akar­juk mutatni, be akarjuk bizonyítani, hogy a munka jobb megszervezésé­vel, jobb munkamódszerek bevezeté­sével termelésünket' az eddiginél sokkal magasabbra tudjuk emelni. Mi is részt akarunk venni a nagyobb termésért megindult országos mozga­lomban. amely lehetővé teszi, hogy országunk Pártunk, Rákosi Mátyás elvtárs bölcs vezetésével, a hatal­mas Szovjetunió tapasztalataira tá­maszkodva, a legnagyobb jólétben élő országgá váljék. Varga Lajos Szűcs János tszcs elnök int. biz. :ag Kovács Ferenc Udvari Ferenc r §f(meh Árpád elvtársi áj A belügyminiszter leiratban értesí­tette Simek Árpád elvtársat, Baranya megye főjegyzőjét, hogy a megye al­ispánjává kinevezte. A belügyminiszter egyben dr. Hídvégi Tivadart, érdeme- elismerése mellett alispán! tisztségétől felmentette. Simek Árpáid elvtárs pár évvel ez* előtt még vasmunkás volt és ezután küldte a Part a közigazgatásba, ahol különböző munkakörökben elismerés re. méltó munkát végzelt, Simek elvtárs többhónapos közigazgatási tanfolyam után került Baranyába főjegyzőnek. Lelkes április 4-i munkafelajánlások a Dohánygyárban Ünnepélyesen megnyitották a szovjet kereskeilelmel bemutató kiállítást A Magyar—Szovjet Barátság napja keretében a Pénzügyi és &POLL© 12-éig CIRKUSZI Előadások: 5, 7, 9 órakor, ^ 0RÄNIA i2-éig fi milliomos úr szerelmes előadások fél 5. fél 7, fél 9-kor 12-éig i ! fAKLYA ŰLET AZ ERDŐBEN Előadások 5, fél 7 cs 8 órakor, folyfafóiagos bcmencllel. Vasárnap de. 10 és fél 12-kur. Hó- Ke­reskedelmi Dolgozók Szakszervezeté­neik rendezésében pénteken délután ünnepélyesen megnyílt a 6zovjet ke­reskedelmi fényképkiállítás a Széche- nyi-tér 16. szám alatt, Népbolt kultúr­teremben. A kiállítás megnyitásán nagyszámban jelentek meg a pécsi kereskedelmi dolgozók é® más szak­mák, dolgozói is. A kiállítási terem bejáratával szemben a következő sztá­lini idézetek olvashatók: ■ „A szovjet kereskedelem a mi vérbeli ügyünk, a kereskedelemben dolgozók pedig, be­leértve az üzleti elárusítókat is, fel­téve, hogy becsületesen dolgoznak, a mi forradalmi bolsevik ügyünk meg­valósítói. — Hogy az ország gazdasá­gi élete erőteljes legyen és, hogy az ipar és mezőgazdaság ösztönzést nyer­jen termelése további növelésére, szükséges még egy feltétel; Fejlett áruforgalom a város és fala között'4. A kiállítás fényképeiken mutatja be azt a magas fejlettségi fokot, amelyet a szovjet kereskedelem elért. Láthatók a különböző árukkal gazdagon felsze­relt fényes üzletek, bemutatják a ké­pek a kereskedelmi alkalmazottak kulturális és szociális életét- Szovjet mozgalmi életet bemutató képek ss láthatók a felállításon. A kiállítást az MSZT országos köz­pontja nevében Czin Márton nyitotta meg. Rámutatott arra a tényre, hogy a kiállítást Budapest után legelsősor­ban Pécs dolgozóinak mutatják be, annak köszönhető, hogy a pécsi ke­reskedelmi dolgozók jó munkájukkal ezt kiérdemelték. A kiállítás célja az, hogy ezen keresztül i* elmélyítsük a magyar-szovjet barátságot, amely egy­re jobban fokozódik a magyar dolgo­zó népben. Szólott ezután arról a ha­talmas baráti támogatásról, amelyben a Szovjetunió a felszabadulás-óta ré­szesíti Magyarországot. A szovjet ke­reskedelmi dolgozók példája nyomán emelkedett magasabbra nálunk » a kereskedelmi dolgozók életszínvonala és tekintélye. Gellér Brúnó, a Kereskedelmi és Pénzügyi dolgozók Szakszervezetének baranyamegyei titkára, az MDP párt- bizottsága nevében üdvözölte a kiállí­tást, amely a szovjet kereskedelem és dolgozóinak életét tükrözi vissza, meg­mutatja, milyen hatalmas mértékben emelkedett a dolgozók életszínvonala a Szovjetunióban a nagy Sztálin bölcs irányítása alatt a szovjet nép szocia­lista munkájának folyamányaként. Ez a kiállítás megmutatja azt az utat is, amelyen a magyar népnek haladnia kell és amely útra mi a Magyar Dol­gozók Pártja vezetésével, annak sze­retett. és bölcs vezére, Rákosi Mátyás irányításával ráléptünk. A magyar ke­reskedelmi dolgozók az április 4-ére lett hafnlmas felajánlásaikban magu­kévá tették azt a tanítást, amely eb­ben a képkiállitcsban megnyilvánul. Mosch Ede a SZOT baranyamegyei titkársága nevében üdvözölte a kiállí­tást, majd az egybegyűltek lelkesen ünnepelték a Szovjetuniót, Sztálint, a Magyar Dolgozók Pártját éa a magyar nép szeretett vezérét, Rákosi Mátyást. Ezután nagy érdeklődéssel szemlélték a kiállítás művészien elrendezett anya­gát. A kiállítás hétköznapokon délután 4 órától este 9-ig, vasár- és ünnep­napokon délelőtt 9 órától este 9 óráig lesz nyitva. A Dohánygyár feldíszített kultúr­termében cSalk. Sik e!vtár-nő szavait hallani. Minden tekintet, minden szem rajta nyugszik. Beszédében fel­tárja az üzem eddig elért eredmé­nyeit, a meglévő hiányosságokat, me­lyeken sürgősen javítani kell. Fel­merül a minőség kérdése, napirendre kerülnek a Locsányozásnát, gőzölés­nél, csomagolásnál, anyagmozgatás­nál előforduló hibák és azok: kikü­szöbölésének módja. Sík elvtársnő önkritikát . gyakorol, nagyon sokat értekeztek, mechanikusan kezelték a versenyt, a hibát kijavítják. A sze­mek kifényesednek, az arcok moso­lyognak, amikor április 4-ről beszél. Ezt várták, ezért tartogatják tarso­lyukban a felajánlásokat, 3—4, és tíz százalékokat. A felszólalásokban azon­ban mindez előjön. Elsőnek Kautz Ede vállalaitvezető áll fel. Felajánlja a vállalatvezctöség nevében, hogy az anyagmozgatást 50 százalékkal megja­vítják. villamos szállítókocsikat állítanak be H minőségi termelés érdekében, ébe. rebben fognak figyelni az üzemi eseményekre. A vállalt feladatokat nem kampányként fogják kezelni, hanem április 4-én tűi is megtartják, sőt tovább ’viszik az eredményeiket, Tóth Lászlóné a elutazók nevében felajánlja, hogy óránkénti teljesítmé­nyüket 372, majd 380 kilóra emelik. Kelemen József gépmester közvetlen munkatársai nevében vállalja .a selejt januári átlagának Hz százalékkal való csökkentését és párosversenyre hívja ki Mátjs Sándor gépmestert. Brassói Józsefné bejelenti, hogy a kocsányo- zásnál az óránkénti teljesítményi áp­rilis 4-ig 7.25 kilóra, 4-től 7.5-re eme­lik. Válogatásnál 23 kilót vállalnak a felszabadulás ünnepéig, utána felfo­kozzák 23.5-re. Malis Sándor elfogad­ja Kelemen elvtárs kihívását. Kelemen Józ-'efné a szivarka csomagolásnál 50.000 ÓTánlcéníi túl­teljesítést ígér. Visontai Józisefné a 3-es O. M. géptől 4%-ra csökkenti a februári selejt átlagot. Borbás Gyula a lakatosmühely nevében két újítást ajánl fel, melyek közül az egyik a sztabánov munkamódszer bevezetésé­hez szükséges műszaki berendezés. A ládajavítók naponta öt ládával löbbet javíianak ki napon’a. Wcrle Viímos-né a bálabontók minőségi mun­káját és a morzsalék -ItgminimáM- tabbra való csökkentését ajánlja. Várkonyi Lajos a műszerész műhely nevében megígéri, hogy a gépek ja­vítási idejét lecsökkeniik. Tóth Jó­zsef, Ónodi Gyula minőségi mun­kál, Kovács Nándor a kőművesek és festők 10 ■ százalék munkatöbblet felajánlását :elenti be. A telkes hoz­zászólások után Barna Mihály elv‘ars a Dohányipari Központ küldöl’e megbírál’a a műszaki crlelmiséget* meri a sok felajánló közölt csak egy műszaki Értelmiségi volt Az űnnsp-cg végén Kautz elvlárs -vál-l a’atviezetö díszoklevéllel adott át az üzem nyolc legkiválóbb mun­kásának Mágocsi Islvánné élmunkás- nő> Garamvári Gyula gépmester, Balázs Kálmánná élmunkás csoma­golónő» Kelemen József ólmunk ás gépmester. Schneider Lajosné élmun- kás 100-as csomago’ónő, Kiskörös Félémé válogatónő» Pallos Andorné ólmunkás bontónő, Újvári István él­munkás gépmester nyerte el a szo­cialista munkaversenyben elért kw magasló teljesítményéért munkatár­sai elismerését és a vállalat dícsére­tét. X díszoklevelek ’átadása ulán az Inlernacioná’.éval zárták be a lelkes felajánlási gyűlést. I kritika is önkritika Isiip romlási okoz — de nem jobb ennél az elvtelen bírálat és önbirilal sem Erre tanít a Közlekedési Vállalat pártszervezetének példája A pécsi Közlekedési Vállalat pártszervezete az elmúlt évben el­követte azt a nagy hibát, hogy helyet engedett az üzemen belül a Kékesi—Király „párviadalnak”. Ez a két öntelt karrierista egymás hátamögött a Pártot megkerülve mindent elkövetett, hogy egymást letiporja azért, hogy egyikük győz­tesen maradjon a porondon és minden úgy történjen, hogy abból neki haszna származzon. Eb­ben az egy kérdésben mindketten egyetértettek. Kékesi a gépkocsi­üzem, míg Király a vÍHomosüzem „korlátlan” ura volt. Ez a személyi harc később annyira elfajult, hogy gépkocsiüzem és villamosüzem párt­harccá alalcult át, ami természete­sen egészen el mérgesítette a hely­zetet és már a termelés rovására ment. Király és Kékesi ahelyett, hogy egy taggyűlésen nyíltan kri­tikát, vagy önkritikát gyakoroltak volna egymással szemben, titkos ide-oda jelentésekkel akarták egy­mást „kinyírni”. Erről az áldatlan harcról tudott a pártszervezet veze­tősége is. Mégsem akadt senki a vezetőség közül, aki hi mert volna állni a taggyűlés elé — ha már Király­ban ós Kékesiben nem volt annyi bátorság, hogy a taggyűlés előtt mondják el személyi sérelmeiket — óe kritikát gyakoroltak volna Király és Kékesi felé. — Ezek csak a Széchenyi-tér sar­kán merik megmondani a vélemé­nyüket — mondott bírálatot egy pávtonkívüli, a Közlekedési Vállalat­tól, úgy a vezetőség, mint az egy­szerű párttagság, felé. Ennek a dolgozónak a bírálata Ke­mény. de igazságos volt. mert a Közlekedési Vállalat dolgozói való­ban, a Széchenyi-tér sarkátgondolták a taggyűlés színhelyének. Itt aztán folyt belőlük a szó. Kritizáltak itt mindenkit, aki csak ált. De, hogy a hibákat felvessék a taggyűlésen, ar­ra egyikük sem vállalkozott. — Ez - a vezetőség dolga — hárí­tották el magukról a felelősségei a párttagok, nagyon helytelenül, . mert az egyszerű párttagnak nemcsak jo­ga, keinem kötelessége is a hibákat feltárni, mert a hibákat csak azok feltárása után lehet kijavítani. Általában személyi harcok, kritika és önkritika teljes hiánya jellemezte a Közlekedési Vállalat pártszerveze­tét. Erre az áldatlan személyes harcra felfigyeltek a Nagypécsi Pártbizott­ságban is és kivizsgálták az ügyet, aminek az lett az eredménye, — na­gyon helyesen — hogy mindkettőjü­ket, Királyt és Kékesit is kizárták a Pártból és a munkahelyükről is. Azóta lényegesen megváltozott a helyzet a Közlekedési Vállalat pártszerveze­ténél, de annyiban, hogy az egyik hi­ba helyébe egy másikat vettek „na­pirendre“. Akkora lendületet veitek a hibák gyökeres kijavítására, akkorát ugrottak, hogy átestek a ló másik ol­dalára. A legutóbbi , caggyülés előtt a párt- ezervezet vezetősége minden egyes párttag figyelmét felhívta Rákosi elv­lárs február 10-én, Pártunk Központi Vezetősége előtt elmondott beszédé­nek arra a részére, amely a kritikát és önkritikát mint fegyvert jelöli meg a hibák kiküszöbölésére. Ez helyes is volt a pártvezetőség részéről. De helytelen volt az, hogy ugyanakkor szinte parancsszerüen „kérlek“ fel az elvtársakat kritikájuk, illetve önkri­tikájuk elmondására a taggyűlés elől!. A taggyűlés megnyílt. Minden te­kintet a párítiikár felé fordult, aki újból felhívta a tagság figyelmét ar­ra, hogy minél többen ÍJ' szálljanah magukba ec­és gyakoroljanak kritikát, illetve ön­kritikát. Hogy szavának súlyt adjon ű maga járt elöl jó példával. „ — Elvtársak önkritikát kell gya­korolnom a vezetőség nevében. Be­vallom, hogy a pártvezetőség nem mindneben állt hivatása magaslatán — mondotta bűnbánóan —, de nem lelte hozzá, miben, és ezt sem, hogyan akar most már erre a magaslatra állni. A példa nyomán megindult a szó- •áradat. A párttitkár után Tillai elv- társ, a vállalatvezető mondott önkri­tikát munkájáról. Aztán következtek a többi vezetőségi tagok. A propagan­dista kritikát gyakorolt a tizesbizal* miak felé, de arra nem mulatott rá, hogy mit kell tenniük annak érdeké­ben, hogy a munkájuk jó legyen, A népnevelők is „megkapták" a magú' két Tillai elvtárstól. Orbán Béla elv* társ az ifjúság nevében mondott „mélyreható" szavakat, de a hibák ki­javításának módjáról ő sem beszélt. Csáma elvtárs arra tett ígéretet, hogy többé nem iszik bort­Amikor a vezetőség a „napirend szerint" megszánta-bánta bűneit, a tagságra‘került a sor. Jónéhányan él­tek ezzel a „lehetőséggel" és a tag­gyűlés a késő éjszakai órákig tartott. Az elvtársak elmondottak olyan hi­bát is, ami meg sem történt, csak az­ért, hogy ök is mondjanak valamit, hiszen erre egyenes felszólítást kap­tak. — Nekünk nincs szükségünk „min­denféle” kritikára cs önkritikára — mondotta Sztálin elvtárs. .— Nekünk olyan kritikára cs önkritikára van szükségünk, amely a munkásosztály kulturáltságát emeli, amely neveli har­ci szellemét, megszilárdítfa benne a győzelembe vetett hitel, felfokozza erejét és segil neki abban, hogy az or­szág valódi gazdájává váljon. Nem elég a semilyen bírálatiéi a ..mindenféle", azaz elvtelen bírálatra, személyeskedésre átlérni, meg kell ta­nulni a kritika és önkritika alkalma­zásának helyes módját a Közlekedési Vállalatnál is.

Next

/
Thumbnails
Contents