Dunántúli Napló, 1950. március (7. évfolyam, 51-76. szám)

1950-03-10 / 59. szám

NAPLÓ 1950 MÁRCIUS 10 Ötezer kötetes könyvtár, saját mozi és újság, énekkar, zenekar, színjátszó- és tánccsoport A HOLOTOVO KOLHOZBAN 1 f ... 1 _ i _____ 1.. Jt«« l _ _____M »___M.___ _____ art < •» n«i* VT • fos re lebet h&sountam a városi utak- kai. A koíhozvezetöség szép háza, « klub, a bölcsőde és a gyönyörű isko­laépület minden város dísz« lehetne. A társadalmi gazdaság magas életszín­vonalat biztosít a kolhozparaszt részé, re, az emberek jómódú, kulturált éle­tet élnek. A kolhozpara&zlok igényei és szük­ségletei szinte a felismerhetett enségig megváltoztak az idők folyamán. Az al- tá.ji Molotovo-kolhozban sok kolhoz- parasztnak jól összeválogatott könyv­IS SIC Pécset!, a Dmamá Soproias, a Loloiaoífí Várpalotái? játszik vasárnap az öreg r uip uuzmics messze néz a dús földek felé és így válaszol saját kérdésére: — A Párt, • szeretett Sztálin adta dekfimk a kolhoz életét. Igazi sztálini élet ez! ISMERJÜK. MEGAVAl,0Mc»0'r1 A darwinizmus lényege A pécsi csapatok vasárnapi jó sze­replése ntán ismét megnőtt a közönség érdeklődése a labdarúgás után. A ba j nokság nyílt lett, mert a tatabányaiak előnye három pontra csappant, ugyan­akkor mindhárom csapatunk lényege­sen megjavította helyzetét a bajnoki tabellán. Vasárnap ismét komoly erő próbák előtt állanak az egyesületek és különösen a vidéken játszó Dinamó és a Lokomotív mérkőzései lesznek „rázósak". Mindhárom csapat olyan ellenfelet kap, amelyek a kiesés eilen küzdenek és éppen ezért nehezen ad ják majd meg magukat. Hazai pályán ezúttal a BTC játszik a Nagykanizsai VSE elien. A mérkőzés csak így első látásra lát­szik könnyűnek,- hiszen a pécsi csapat három veresége közül az egyiket ép­pen Nagykanizsán szenvedte el. A ka­nizsai csapat elmúlt vasárnap öl gól! lőtt a széke,sfahérváriaknak és kiilö nősen a csatársoruk van igen jó for mában. A bőrgyáriak jól raboltak a tavasszal és elrpult vasárnapi gyözel műk azt mutatja, hogy a csapat visz- szanyerte lelki egyensúlyát. A vezetők szerint korszerű, hosszú labdákkal operáló játékuknak köszönhetik a kél pontot. A csapat védelme kezd össze kovácsolód-ni, a fedezetek nagyon ja­vulnak és ez vonatkozik a .csatársorra is. A vasárnapi mérkőzésre is nagyon I készülnek, hiszen az NVSE ellen is teljes érőbedobásra lesz szükség. A csapa! csak akkor vállazik. ha Leipá mot eltilt ia az egyesbíró., A papírforma egy-ké< gólos ha­zai győzelmet ígér. A mérkőzés délután fél 4 órakor kez­dődik a Verseny-utcában, elölte fél 2 ( órakor az Erdőgazdaság—Barcsi MTE I NB 111 bajnoki találkozó kerül lebo­nyolításra! ' 'Két idegenben játszó csapatunk kőzfií n Dinamónak tesz nehezebb dolga. A Soproni VSE javuló formát árul! el, hiszen poníoi hozott el Győrből. Csa­patuk. a .kjescs ellen küzd és ez külö­nösen hazai pályán megsokszorozza a luwjuu, uicu lugaazAvuiua uhu u / a hibás felfogáshoz, hogy az egyes fajok, bármennyire is hasonlítanak egymáshoz, szigorúan megőrzik sajá­tosságaikat és egyik nem mehet át n másikba. Darwin érdem-e, hogy éppen ezt a babonás hiedelmet döntötte meg és bebizonyította hogy: 1. Az élőlények a külvilághoz ialá al­kalmazkodás révén folytonosan váltó:, lak, ez a variabilitás (változékonyság) elve. 2, .4 természettel és egymással folytatott harcban a jobb, az alkalma­sabb fennmaradt, az atkalrnat'anabb változat kipusztult. Ahol az alkalmaz kodási képesség hiányzik, vagy elég­telen, ott á természet könyörtelenül elvégzi kiválogató munkáját (természe­tes kiválasztás). Darwin másik alapvető munkájá ban, az „Ember származásában", be­bizonyítja, hbgy az ember sem kivétel ezen a területen, Az ember, mint a legmagasabbrcndű emlősök sarja, ugyanazoknak » természeti törvények­nek engedelmeskedik, mint minden élőlény. Dprwinnak ez a munkája az előbbi műveinél is forradalmibb, ami­kor az emberre ugyanazt a méfléke1 alkalmazza, mint az, állatra. Azonban ismeretlen marad “IS11e az az :új té^ nyező, amely alkalmazkodása menetét megváltoztatja és amely á'tal ugrás­szerűen emelkedik ki az állatvilág kö­réből. Ez az újdonság az élettelen szer­szám felhasználása a létér' folytatott küzdelemben, amely nagyobb haté. konys.ágánál fogva merőben új fejlő­dés számáré nyitja nre* az utat Ez - felismerés Marx és Engels ’érdeme, akik a munka szerepét felismerték az ugrásszerű emherréválás folyamatá­ban. Darwin elmélete kiválóan alkal más arra. hogy a fajok keletkezésének a történetét megmagyarázza, de semmi támpontot nem nyujlott arra, hogyan avatkozhat be Hz ember mint átalakító az új 'fajok keletkezésének rendjébe. A fajok tervszerű átalakításának a munká ját, ami az emberiség számára j annyira pelentös, Darwin tanainak to­vábbfejlesztői, Timirjazen M’cstirln. Liszenkó és nagyszámú tanítványaik- ! nak az útmutatása alapjár viszik á1! a gyakorlatba milliók is milliók, aho­gyan ez csak szocialista társadalomban lehetséges. Dr Tlgyi András erejűket. Az SVSE-nek különösen a vé­delem az erőssége. A Dinamó igen jó. formát árult el a legutóbbi mérkőzé­sem A védelem biztosan verte vissza a támadásokat, a fedezetek lelkesen küzdöttek, a csatárok ötletes és ered­ményes játékkal tűntek ki. Az újhegyiek minden részükben jobbnak látszanak az SVSE-nél. Itt azonban az játszik komoly szere­pet, hogy a Dinamónak nem igen ment eddig idegenben és éppen az SVSE ellen nem tudlak eddig győzni Sopronban. Ha a csapat nem utazik elbizakodottan, Sopronba komoly esé­lyekkel engedjük el őket. Lehetséges, hogy Készt er is játszik már vasárnap, bár Opafának gondot okoz majd, ho<Jy kit hagyjon ki a csatársorból. Csupán óvatosságból döntetlen eredményt jósolunk a mérkőzésre. A Lokomotív Várpalotára utazik, ahol az ugyancsak kiesés ejl.en küzdő bányás^csapat lesz az ellenfélé. A vár­palotaiak elmúlt vasárnap vereséget szenvedtek KapojVaron, de otthonuk­ban jobban szeretjeinek. A fiaiul játé­kosokból álló csajainak inkább a vé­delem a jobb rész), de a lelkes csatár­sor is meglepetése képes, amit éppen Pécsett a vasutasét ellen bizonyítottak be az ősszel. A Lokomolívnak fájó emlék marad az szi vereség, ezért nagyon készít a visszavágóra. A csapat sokkal jobb, mint az első félévben, különijen a csatársorban mutatkozik a jaalás. A védelem még nem egységes, nm játszik mindegyi­kük sallangmenteen. A fedezetek mind a védekezésben,mind pedig s táma­dásban hasznosa játszanak, a csatár­sor ebben az ®leállításban eredmé­nyesebb, de a aloldala döcög még egy kicsit. Ha vasutasok az eddig látott nagy lelkt'edéssel küzdőnek Vár­palotán. akár niindkétontot is megszerez­hetik. Szoros eredmért várunk, valószínűleg itt is pontdsztskodással. A sportolásban is élen akartak kaladn ■ a kiskar sányi gépállomás dolgozói Részlet Veres Péter: Próbatétel című regényé­ből. (Athenaeum kiadás.) Déli pihenőkön 'is esti ta- nyázásokon Dankó odaül n bokorba. Kis Gáborék mellé, akik örökké azon vitaikoz­tak, hogy melyik jobb rend­szer: a társasggidáikodás-e. I oogy' az — egyént. És Kis j Gábor olyan jól tudta ezt: — Mert lássátok, itt van i Dankó János bátyám kilenc |l gyereke van, kopott nyolc jf kaid földet, meg egy hóid Íj ölöt. . Ha Tp/ghal, ami csak Ij ’ e’kövptlzezjk egyszer, minden V gyermeknek jutna egy hold föld. Mit csipáinak veiéi Ab. ' , nem lehet megélni... De ,7 van más is, így vagyok :>i is. Akinek kevesebb a gyereke, az meg földet ts ke­vesebbet kapott, — ffa most vagy van egy Igája hozzá az embernek, vagy nincs. Ha unit, az min- dint megeszik, ha nincs, ok­ká • meg nem győz esz ember •'ra keresni. Mint itt van *’• bá'yám ist Ha nem rid hefogni a hasas lehe. akinr fi /,-<>// r-pfri j,-,nnj • kölni Vagy pedig dal ■luhk a lovas gazdának VERES PÉTER: PRÓBATÉTEL szky József, Nclai Armaijd labda­rúgók, de Kirj: János röpiabdázó, Hauptmann Józfné sakkogó is. A KISHARSJÍYI TRAKTOROSOK példája követelő példa. Munkában is. sportban is s élen járnak. — A sportban edzett traktorosok kömény kézzel kormányszék majd gépeiket és jó munkájuk lyomáij nagyobb da­rab kenyér kér a dolgozók aszta. Iára. G, L. Honvéd őlsporoliai avattak Ősziekké Szerdán déleiül ünnepélyes keretek között tisztekké ratták a Honvéd SE élsportolóit. Sobm Lász’ó altábor­nagy beszéde uíl esküt tettek az új lisztek, akiknek sTáb.in a Honvéd SÉ labdarúgói, B»z.^ Puskás, Cserjés, Rákóczi és a dobják, továbbá Grosits, a Teherfuvar kimsa, majd a más sportágak ké>vi.<jlői, Maszlai, Papp, Hátszegi vívó, Ta;ács Károly olimpiai céllövőbajnok, Ezdnai, Fehér ökölví­vók és a többé* foglallak helyet. Az új tisztek névben Bozsik József fő­hadnagy, a mgyar válogatott lagja mondott bcszéót, Menüt 5?r?üsp Vémindon Mintegy 600 jnyi közönség elüli játszott a vémétli EPOSZ csapata a Pécsbányatelepi Tárna utánpótlásá­val és az! 2:1 (ll) arányban győzte le. A mérkőzés fán a kultúrierem zsúfolásig megtelt ahol a Pécsi Loko­motív kul úrctopoija és a MÁV igaz­gatóság falujáró grdája tarló'1 soká­ig emlékczcles bejutatőt. Különőc«n a vasutas lánccsopjrt aratod megér­demelt nagy sikert.A műsor ulán ad- la át a vasutasok ‘ezetője a vértjén- dieknek a Pécsi Ltkomo'ív ajándé­kát, a két pár ököl-ivó kesztyűt. A lelkes falusnak meglátott hangon mondottak köszönetét \z értékes aján­dékért és megígér’ék, hogy megkez­dik az edzéseket, Ezutáj átadták Vé- ménd második csapalá-ak a díszes érmékéi, amit azzal érdznieliek ki, hogy veretlenül nyerték meg 1949 őszén az alapfokú bajnokságokat. A műsor ulán fehér asztal mellett so­káig együtt maradtak a falusi és vá­rosi sportolók. ___ • Leipátn n. játékjogát az MT-R7 egyesbírája felfüggesztette és a játé­kost az intézővel együtt keddre Bu­dapestre megidézte. * Sakk. A BTC házi sakk ver; envt rendez, nevezéseket március 1 Hg fo­gadnak el a Rákóczi útí sakkkejyi- e’égben, A csapat a mccsekszabol- edpkkal ké'fordulós mérkőzést jfil­rotl, Pécsott 7:3, Mscsek'zabo’cson pedig 5.5;4.5 arányban győzött. uuvaia olajos ruhában traktorosok sürögnek forognak a gépek körül. Javítják, óla jozzák, liszloga ják traktoraikat, hog Ia rohamosan közeledő tavaszi munkál kezdetére üzemképes állapotban le gyének, — Szeretjük a gépeket é már alig várjuk a jó idői, hogy ki mehessünk a határba — mondja Pus kás Jenő traktoros. Benn az irodában találjuk a gép állomás sporlfolelőséi, Tóik Lajos elv társat, aki kérdéseinkre így válaszo1- TRAKTOROSAINK NAGYOÍ SZERETNEK sporlolni. — Iía va, Íegy kis szabadidejük, rögtön röplab dázni, vagy futballozni mennek. Je ienleg TÖplabda, labdarúgó, asztaiite nisz és sakk csapatunk van. FeJszere lés terén elég jól állunk, bár mé; akadnak hiányosságaink, de ezeket i- hamarosan pótoljuk majd. A gépállo más vezetője, Ludvig Rudolf elvtárs ski azelőtl maga is atléta volt, min Jenben támogat bennünket. 1 — Mi, valamennyien 'álérezzük e pori hatalmas ielenlőségét ;— kapcso 11 ódik a. beszélgclésbe Ludvig elvtár — így nagy gondot fordítunk arra hogy traktorosaink minél kedvezőbl körülmények közölt űzhessék ked véne sportjukat. Általában az a la- pasztalaf, hogy mióta a gépáííomá- dolgozóinak nagyrésze sportol, sok­kal jobb a teljesítmény a munkábar is. Ez valóban így is van. Valamenny1 baranyai gépállomás közti! a Mshar sányiak érték el a legiohb eredményi a szerződé'kö'ésben. Előirányzatuka 84 százalékban teljesítették. — Traktorosainkat politikai okta tásbsn részcsíljük. itt is a sportolók tárnak elől jó példával — folytatja Tóth elvlárs — Sokat foglalkozunk a nagy Szovejttmió sportjával, bagv ezzel is tanuljanak sportolóink. MUNKAIDŐ UTÁN A RÖPLABDA PÁLYÁN vidáman pattog a labda, bent a kultúrteremben nagy ping-pong c=a- Iát vív Bencze Anialné és Puskás Je nőné, a gépállomás két női traktoro­sa. A terem másik sarkában Haupt­mann József és Puskás Jenő a sakk- lábla előtt ül. Vájjon az MHK nevezésekkel hogy állnak a gépállomáson? — Tra-ktoro saink jól ismerik az MHK jelentőségé! — közli Tólh elvlárs — és igen so­kan jelentették be részvételüket. A nevezési lapokat sajnos még nem kaptuk meg, így nevezni még nem tudtunk, azonban ha az ivek megér­keznek, legalább ölven nevezésre szá miiünk. — Ha ré’ziveszünk az MMK-ban. azzal is jobb munkánkat segítjük elő — mondja Szuhány Mária trakloros- lány. — Ezt a sportolási alkalmai ’s ig"ekszünV kihasználni. Ezen a véleményen vannak Terján­nck. — Látta a falunkat?... Bízod néha végngmegyünk az utcákon és a hisszük, álmodunk. Boldog életet ép tettünk. S kinek köszönhetjük min< ezt? az 'filial! & növényi fajok az Ölel ke« dete óta állandóak. A Indimánylalai természetszemlélet hívei azt állították hogy az állatok és növények mindéi faja természetfölötti módon jött léir és azóta is változatlan maradt. Linn így írt: „Faj annyi van, ahány kéz dettől fogva teremtetett.“ Ezt a felfogást először Darwin KA roty angol természetkutató cáfolt, meg tudományos módszerekkel is fe leslegessi tette a misztikus hlpotézl sek használatát a biológiai természet tudomány területén. Mit adott Darwin az emberiségnek Kétségbevonhatatlan bizonyítékait an nak, hogy az élőlények, beleértve a embert is, természetes fejlődés ered ményei, nem valami természetfelet' lény teremtményei. Első naj?y munkája: „A fajok ere dete a természetes kiválasztódás út ján“, 185í)-ben jelent meg és forrada! masftolta a biológiát. Darwin ebbei az alapvető munkában fe’eletet adót arra, hogyan alakulták ki az élő világ különböző formái. Az állatvilág tüzetes tanulmányozás' arra az eredményre vezetett, hogy ai egész állatvilág, de ugyanígy az égés; növényvilág is közelebbi, vagy távo­labbi rokonsági kapcsolatban van egy­mással. Ha az ember kar iát, a ló lá­bát, a fóka úszóját, vagy a denevér szárnyát és a halak Uszonyát vizsgál­juk, azt látjuk, hogy különböző for­májuk és működésük ellenére ugyan­olyan csontokból, ugyanolyan izmok bői, inakból állanak. Még több egyezést találunk a fino­mabb sejti vagy különösen a vegyi felépítésben. Ha pedig minden élő sejt közös alapját, a kocsonyás protoplaz- macseppelt nézzük, akkor már csak a legfinomabb vizsgálattal találunk na gyón csekély különbségeket. De rendkívül sok hasonlatosságot találunk a kihalt és ma élő állatok és növények között is Végül a magzati élet folyamán lepereg előttünk min­den jelentős fejlődési fokozat a leg­elemibb egysejtű lénylöl kezdve egé­szen az emberig — a béka esetében az egysejtűtől a békáig. Mindezek a tények ismeretesek voltak Darwin idejében is, csak azt nem tudták bebizonyítani, hogy ez aj összefüggés abból ered, hogy rokonság fűzi a lényeket egymáshoz, hogy a tör lénelem folyamán millió és millió év alatt egymás ivadékaként jelentek meg A Molotovó-kolhoz női tánccsoportj tára van; majd mindegyiknél megts láthatjuk Lenin és Sztálin művei Micsurin, Viljaiusz és Liszenkó műn káit, valamint az orosz klasszikus é szovjet írók remekeit. A kolhoz könyu tárában több, mint 5Ö00 könyv áll a olvasók rendelkezésére. Saját újság fűk van, mely havonta kétszer jelenii meg, de ,valamennyi kolhozparas: több napilapot és folyóiratot is járat Két állandó ■mozija és saját rádióköz pontja van a Kolhoznak. ' A parasztok srép házait árnyas kgr veszi körül, mindegyikben kél-háron szobás lakás, fürdőszobával, vtzveze tökkel, konyhával, villanyvilágítással minden elképzelhető kényelemmel fel szerelve. Grinko kolhozelnök büszkén meséli hogy az ács- és asztalosmunkál má gépesítették, téglát, meszet, cserepe saját üzemeikben gyártanak, a gép- é szerszámjavító műhelyeket és építés 'munkálatokat kiváló szakembereit mérnökök vezetik. Most építik az áj 350 személyt befogadó kolho ■klubot amelyhez többmillió rubelt irányoztál elő. ,.\­Molotovo faluban a fiatal kolhoz parasztnak több mint fele köiipisko lát végzett; most 20 kolhozbeli ifjú fő iskolákon és technikumokon szeres szakképzettséget. A kolhoz :zabadsztn játszóit és kultúrcsoportjait messze oi dfken Ismerik. Énekkaruk, muzsíku saik, tánccsoportjuk többizben nagy j/. lrcrrel szerepelt városi hangversenye­ken. Joggal büszkék sportembereikre is. Az elmúlt télen sfcsapatuk nyerte meg n terühiti síbajnokságot. — Az öregeket szeretettel és tiszte lettel veszik körül — mondja Fiüe Kuzmics Polikárpov, aki a polgárhá­ború éveiben egy parlizáncsapalot ve de az a csatorna, amit ásun. vele: az már nem az enyérr hanem a miénk, De ebben mienkben benne van a er.yém is, mert amit terme lünk vele, a rizs- már megin a: enyém lesz. Legalább is amt jut és amit megeszel belőle. Hiszen nem a földe eszi meg az ember, hanem t teemiséf. Az hát o tő, hogi a föld többet és jobbat te remjen, hogy jusson böveb ben mindenkinek. — Mint ez a szik is itt meglássátok csak. bogy lg; lesz ez a csatorna elkészítési nyomán. Eddig sak a birka Üzengeti és a szöcske patlo gott rajta, azok is éhezlek még a sziksó oirágzo't. Mos majd húsz múzsa rizsi ad é: az árkában vízililiom virág z’k. Meglássátok csak. hog;, így lesz, én már láttam f!y«í o szentmiklósi kopogóii,,. Dankó nem szólt semmit csak hallgatott, fülelt és gon­dolkozott. Az, hogy a: urak­tól elvettük a földet, nagyon jól van, de az, ahogy kínló- ' nk. nem jól van. Lehetne ■:l csinálni jobban Is, Vaja. bogit úgy, ahogy Kis Gábor mondotta. az összességnek! Hát itt. ahogy kubikohwk 'húszán egy csapatban, ki paiancsol cr ki nem dolgózik? Éti nem dolgozok, vagy kit Hány ta­licska földdel maradok én el? — Ha így volna ... vetik kézbe többen is. * — Hát legyen igy. Mert csak ha így lesz, akkor lesz jól. — De miért kiabáltunk ok- kor, hogy főidet vissza nem adunkt — erősködött tovább Tóth Jóska. — Hál mert nem Is adunk/ Csótánynak semmit, azt is el­vesszük tőle, ami megmaradt neki. Azon is megél vagy liz- lizenkét család ... — Azt értsétek meg, hogy itt az enyémről, meg a mi­enkről van«szó és hogy ebbe melyik az első. Mert ez a rossz ujjas rajtom az enyém a kenyér, a szalonna, ami a kezemben von. az is a: enyém, a rugós ásó. ami itt áll előttem, szintén az enyém. egész nyáron a szántásért ro botba, a saját dolga meg ma rod és aljkor nincs termés. Most az egyik ember. Szökt Péter közbeszólt: — Jó, de akkor minek ősz tottuk el a földet,, minél mondtuk, hogy azé a főid akt megműveli9 — Megállj csak Péter, nen arról van szó. hogy a föld m azé legyen, aki megműveli Jegyen azé, maradjon is azé de az a kérdés, hogyan mű­veli meg: egyedül, vagy tár­sasan? Egyedül nem bírja, vagy nem mindenki bírja. De még ha bírná is egyedül, együtt és gépekkel lobban meg tudjuk művelni. — Igen, a: egyik dogozik, a másik meg parancsol neki. úgy, mint azelőtt — szál köz­be mérgesen Tóth Jóska. *— lígy nem tudnád elkép­zelni, hogy mindegyik dolgo­zd:. senki sem paiancsol mégis mindenki engedelmes- kedikf Nem egynek hanem

Next

/
Thumbnails
Contents