Dunántúli Napló, 1950. március (7. évfolyam, 51-76. szám)

1950-03-10 / 59. szám

1950 MÁRCIUS 10 N H P L © 3 Ä né*aaetfoó!yi gépállomás párosversenyre hívta ki a villányi traktorosokat, akik. ellemtervükben a németbólyiaknál is magasabb teljesítményekre vállalkoztak A németbólyi gépállomás dolgozói versenyre hívták ki a villányi, veit kisharsányi gépállomást. A kihívást az üzemi értekezleten tárgyalták meg. Kürschner elvlárs megnyílója után Világos József traktoros élmun­kás emelkedett szólásra és a gép­állomás dolgozói elé terjesztette a 10 pontból álló versenyfelhívást. Esze­rint a felbontott tavaszi üzemtervet tíz százalékkal túlteljesítik, az íizemanyagfogyisztást nyolc szá­zalékra csökkentik, az üresjáratot a gépállomás egész területén nyolcvan méterre csökkentik, a. munkát minő­ségileg a határidői előtt egy héttel befejezik, politikai oktatást adnak a dolgozóknak hetenlcnt kétszer, kul­turális oktatás hetenként egyszer, az erőgépek elhasználódását tíz száza­lékkal csökkentik, » termelőszövetke­zeti csoportoknál jó felvilágosító munkát végeznek hetenként kétszer, a dolgozó parasztikat jó felvilá­gosító munkával a termelőszövet­kezeti csoportba szervezik be, számszerint tizenhat dolgozó parasz­tot Végül kiképezik a női traktoris- tákat, úgy, hagy önálló brigádban tudjanak dolgozni. A gépállomás dolgozói nagy lelke­sedéssel' fogadták el a versenyfelhí­vást ós hozzászólásaikban ígéretet tettek, hogy a vállaltakat százszáza­lékig végrehajtják é* megnyerik a versenyt' a villányi gépállomással szemben. Horváth János elvtársat é« •Simonfalvi Katalin elvtársnőt válasz­tották meg, hogy a versenyfelhívást vigyék el Villányba. A villányi gépállomás dolgozói lelkes hangulatban gyűltek össze a kultúrterembe, amikor megérkeztek a nómetbólyi gépállomás küldöttei. Nagy figyelemmel hallgatták Horváth János elvtársat, aki részletesen is­mertette a versenykihívást. A villá­nyi gépállomás dolgozói nemcsak elfogadták a versenyki­hívást, hanem azonnal kidolgoztak egy ellen versenytervet. Eszerint az ellen terv a követke­zőkben tér el a németbólyiakétól: A felbontott tavaszi ütemtervet nem tíz százalékkal, haííem húsz száza­léikka! teljesítik túl. Az üzem- anyagíogyasztást tíz százalékra, az üresjáratot nem nyolcvan, hanem ötven méterre csökkentik. Kultu­rális oktatást nem egyszer, hanem kétszer tartanak a brigádokon be­lül, ezen t'úlmenőleg kullűrcsoportol alakítanak és he­tenként egyszer kultúrelőadást tartanak a termelőszövetkezeti csoportoknál. Végül a villányi gépállomás dolgo­zóinak hetenként egyszer műszaki előadást tartanak. A gépállomás dolgozói örömmel és lelkesen tettek ígéretet, hogy a vállaltakat maradéktalanul elvégzik Igyekeznek, hogy a németbólyi gép­állomással a párosversenyt a kitű­zött szempontok teljes betartásával meg is valósítsák. Ezután még so­káig elbeszélgettek a németbólyi kül­döttek és a gépállomás dolgozói, majd azzal a tudattal váltak el, hogy a verseny állását kölcsönösen ellen­őrzik baráti látogatások alkalmával. Miért (űri a komiéi aknai pártszervezet* hogy egy művezető hanyagsága miatt csökkenjen a termelés ötéves tervünk n elindulásakor Komlón az egyéni versny még csak itt-ott felbukkanó tünaény voll De a „tüneményből“ csakimar valóság született ós egyre szélebben kezdett kibontakozni az egyéni -rseny. Ennek eredményeként január égén már 91 bányász dolgozott egyú versenyben normájuk túlteljesítéséi. Az egyéni versenyzők munkája nynán csakha­mar megszülettek a II—200 száza­lékos eredmények. A; eredmények láttán a többiek is egnásután kap­csolódtak bele a vére ymozg alomba és február végére már 0 egyéni ver­senyzőt tartottak nyián Kossuth- aknán. Ez a szám máius hónapban tovább emelkedett és jelenleg 180 komlói bányász dolgoá a verseny­zésnek ebben az igen tagas formájá­ban. A* csyéni vcrsef*flK számü- isali emelkedése ’azizemi pártszer­vezet és a szakszerv el jó szervező és tudatosító munkájí tükrözi vissza. De visszatükrözi a inyászok öntu­datát is, ami bizonyla, hogy magu­kévá tették Pártunk hzponii Vezelő- ségének határozatát xmmk*vcrseny szélesítésére és fejlesésére. Az egyé­ni versenyzők jó telkit menye nyo­mán a komlói Kosuth-akna az 5 éves terv február hói előirányzatát 102.9 százalékban (ejjsítetle. Ahogy az ember tfl£ a nagycsap-« nokba. nyomban szeabíűnik az almi* teljesítményének napokénti kimuta­tása. A kimutatáson linden számol­gatás nélkül is megalapítható, hogy üz akna teljesítnvéiiyeaz utóbbi két -lapban lecsökkent. £ beszéljenek a számok. Március 4-6 101 százalék­, bán teljesítette az ana az előirány­zatát, 6-án 73 száalékban, 7-én 98 hri«al okban. önkéntelenül is .ondolkodóba ejti Űz. embert: vájjon niért csökkent az ■akna teljesítménye Választ a párt­~zt f i FOLLO 12-éig Ü CIRKUSZ Előadáíoki 5, 7, 9 órakor. p OB&H1& A milliomos őr szerelmes előadások tél E, fél 7, fél B-kojr FÁKLYA 12-éig Kísérletek a levegővel és viz- zel. Szovjet; Ukrajna. Előadások 5, fél 7 és 8 órakor, folytatólagos bemenettel. Vasárnap de. Í0 és fél 12-kor. irodában Zsubla Vilmos párltitkár és Szilágyi Ernő főaknász elvtársak ad­ják meg, akik éppen ezt a kérdés; vitatják. A főszAUító Y/igiiltO» körülbe­lül 2 ezer méter hosszú húzókőtéü tel­jesen tönkre ment. Ennek pótlására nincs az üzemben tarUlékkőtél. A sú­lyos nehézség áthidalására az üzem­vezetőség elhatározta, hogy amíg az 1949 szeptember 23-án megrendelt új kőtél meg nem érkezik, addig 4 lo- vat állítanak be szállításra a két kilo­méter hosszú drótkötélpálya pótlá­sára. — De hogyan megy ez a munka — szó! közbe Szilágyi Ernő főaknász elvtárs. A lovak mind a három har­madban be vannak vonva a munká­ba és már annyira kimerülitek, hogy majdnem összerogynak a fáradtságtól. 3—4 csillénél többet nem is tudnak kiszállna ni. A szállítási nehézségek megmutat­koznak az akna teljesítményén és hátráltatják a fejtésben dolgozó vájá­rok munkáját. Ahogy Szilágyi elvtársi meséli, a bányászok alig látszanak ki a kitermelt széntől. 'Az akna teljesítménye csökken, a .kitermelt szenet nem tudják elszállí­tani és mindez amiatt, hogy nincs kö­tél, mert nem gondoskodtak idejében á pótlásról. Nézzük meg ennek a súlyos hibái­nak gyökerét. Az üzemben a kötélpá­lya javítása, karbantartása és a. szük­séges anyag megrendelése. Símoncsic* István művezető hatáskörébe tartozik. Az igaz, hogy még a múlt évben meg­rendelte, de hogy az miért nem érke­zett meg, arra már nem terjedt ki a figyelme. Amlfeor fedtél a már teljesen tönkrement, akkor jutott csak eszébe megkérdezni Dúl László anyagraktár vezetőt: — A kötél még nem érkezett meg? Hát nemi És valószínű, beletelik még 'két hét, mire megérkezik és addig a termelés vonalán nem sok javulás vár­ható Kossuth-aknán. Hogy kinek a hi­bájából? Az a fentiek szerint nem vi­tás. Ilyen gondatlanul, felelősség nélkül kezeli Simoncsics művezető a komlói bánya érdekeit. Alig párt héttel ezelőH az eltörött kasszék kijavításának el­hanyagolása miatt okozott termelés ki­esést Kossuth-aknán. Most pedig a szállitckötél beszerzésének elmuíasztá- sávaL Az nem lehet mentsége, hogy megrendelte. Lényeg az, hogy nincs kö­tél, a termelés pedig csökken. Ezért ♦felelős valaki és aki felelős, azt fele­lősségre is kell vonni és nem szabad hagyni, hogy ismét „szárazon" ússza meg a súlyos mulasztást. A innuk-ágot 1© keli szűrni az üzemi pártszervezet vezetőinek épp­úgy, mint a szakszervezetnek és ío- kozoitubb ellenőrző munkát keli ki fejteni, hogy az Üyen hibáikat még a csirájában eí tudják fojtani. Az ilyen gondatlanságok megmu­tatják az üzemi pártszervezet gyen­geségét is és rávilágítanak arra is, hogy a k-omíói aknai párt tervezet még mindig nem tudott az üzem irá­nyítója és kézbentartója [enni. A pártszervezet és a szakszerve­zet vegye tudomásul, hogy így nem lehet a termelést felemelni Komlón. Hiába akarják a dolgozók a terme­lést fokozni és mélfókléppen ünne­pelni a fel-zabadutás ünnepét, ha vannak az üzemben ofyan eíemek. akik megismétlődő gondatlansággal, feltűnő hanyagsággal gátolják a ter­mei»* emelését. Ragoncüa János. A Vegyipari Szakszervezetik Szövetségének Budapesten tartandó nemzetközi konferenciája iránt igen nagy az érdeklődés. — Egy­más után jelentik be részvételüket az alakuló konferenciára a külföldi vegy­ipari szakszervezetek. A japán és a vietnami vegyipari szakszervezet is be­jelentette, hogy a konferencia minden határozatát kötelezőnek ismerik el ma. gukra nézve. Levelükben forró üdvöz­leteiket küldik a konferencia küldöt­teinek és a magyar vegyipari dolgo­zóknak.[Előreláthatólag 15 ország mint- egy 50 képviselője vesz riszt a kon­ferencián. Ma délután nyűik a szovjet kereskedelmi kiállítás Közöltük már, hogy a Magyar—Szovjet Barátság Hónapja keretében i Pénzügyi és Kereskedelmi Dolgozók Szakszervezete megrendezi a szov­jet kereskedelmi és főnyképkiáilítás-t. A kiállítás ünnepélyes megnyitása ma délután 6 órakor lesz a Széchenyi tér 16 szám alatti Népbolt kultúr­teremben. A kiállítás hétköznapokon délután 4-től este 9-ág, vasár- és ün­nepnapokon pedig délelőtt 9-től este 9-ig tart nyitva. A hatalmas szovjet kereskedelem rendkívüli sokrétű életét bemutató kiállítást nagy érdeklődés előzi meg és a kereskedelmi vállalatok, áoígo- zó' maros csoportosan jelentették be a kiállításon való megjelenésüket, A kiállítás, melyet dolgozóink bizonyára ezrével fognak megtekinteni; már­cius 19-ig lesz Pécsett. Átadták a nehézipari miniszter díszoklevelét Krouman elvtársnak, a Sopiana büszkeségének el Az udvaron vidám indulókait kap szél a mikrofonból, széjjel viszi az udvaron. A friss ütemekre egy­másután fordulnak ki a műhelyeikből a Sopiana gépgyár munkásai. Röp- Úyülésre készülnek. Koszorúban kö­rülfogják az asztalt, ahol a piros té­rítőn egy fehér lap fekszik. Krouman Lajos elvtárs nevére kiállított díszok­levél. A díszes oklevél komiokén bar­na gyár kémény ékből vígan száll a füst, g ae alsó részen ragyogó sín- autóbusz, mozdony szalad, hatalmas oszlopú híd hajol víz fölé, arrébb traktor gurul a barna barázdákon. Zsofinyec elvtárs nehézipari miniszter irta alá az oklevelet. Krouman La­josnak, aki a szakma legjobbja ói­méért folyó országos versenyben a harmadik helyezett lett a marós szak­mában. ' Az ünnepélyes jröpgyülést Gelen­csér József Ü. B. titkár nyitja meg, majd Alexa Vilmos elvtárs az Á. G. K. vezérigazgatója mondott ünnepi beszédet: — Krouman elvtárs példája meg­mutatja, hogy milyen eredményeket tud elérni az a munkás, aki megér­tette, hogy ma más a munkához való viszonya, hogy ma magáért és a kö­zösség nagy céljaiért dolgozik. Ez hozta meg azt az eredményt, hogy ma orrLá^szerte százával és ezrével vsá­nak sztahanovisták, akik kiváló telje­sítményeket érnek el, mint Krouman Lajos, akit méltán állíthatunk példt- képnek uz üzem minden dolgozója elé. Ezután Hailabrin Gábor vállalatve­zető közvetlen, meleg szavakkal kö­szöntötte a gyár büszkeségét és kér­te, hogy az ö példáját kő vertve vé­gezzék a többiek is munkájukat. Ifj. Gelencsér József a Szakszervezet me­gyei titkársága nevében üdvözölte Krouman Lajost, aki a díszoklevél át­vétele után örömteli szavakkal kö­szönte meg kitüntetését. — Én íazt kérem az elvtársaktól, hogy minél többen végezzünk jó mun­kát az üzemben, mert ezzel a szocia­lizmust segítjük, s ■ jól tudjuk, ezért érdemes dolgozni. Köszönöm a tapasz­talatokat, amit az idősebb szaktársak- tói kaptam és ígérem, hogy a fiata­loknak én is mindenben segítségére leszek. Krouman elvtársat telkes tapssal köszöntötték dolgozótársai, majd ax ünnepély Gelencsér Ü. B. titkár elv­társ zárószavai után az Internacion lévai ért végért. Megkezdődtek Baranyában a tavaszi munkák A mnlf bét esős-borús napjai! szép napsütéses idő válfolfa fel és ez fefle (ehetővé, hogy megkezdődje- nek a tavaszi munkák. Ez különösen vooakozik a dombos, homokos (erő­ietekre, ahol már annyira száraz a föld, hogy meg lehet kezdeni a tár- csázást, boronálásf, majd a legkoráb­bi tavaszi gabonák vetését. Legelsőnek az áljflmi gazdaságok indították be a falsai munkákul, amelybe bekapcsolódlak a lermelő. csoportok is. Az eddigi értesülések szerint a líppói, dunaszekcsői, új- pelrei és a nagynyárádi termelő- csoporfok kezdték meg a tárcsázást és a vetést, A felsoroltakon kívül még számos csoportban folynak a 1®* vaszi munkák. A megye gépállomásainak éráklo- rai is megkezdték a munkát, hogy eleget tegyenek a termelőszövetkeze­tek és a dolgozó parasztsággal kötött szerződésnek és elvégezzék a vállalt taiajmunkát. A pécsváradi, német- bólyi, páprádi, szenttörinci, mágocsi és a kisharsányi gépállomások trnk- fartós lesz, a mezőgazdaság teruíe- lerüteten a Ítél eleje óta már teljes erővet megindítotíák a munkát. Az. elkövetkező napokban, ha a jó idő tartó setsz, a mezőgazdaság terüle­ten teljes erővel megindul a munka. Héfyy- kétszázas foi$ád alakult a Ma$as4pli& viUany&z&íet'é tnűkd^é&en április tiszteletébe Először neked sem tűnik nagy do­lognak, ha kimondod: a pécsi Alagas- ipítö villanyszerelő műhelyében négy 200-as brigád alakult. Ha végig gon­dolod, hogy a Magasépítőknél ezen a téren milyen nehezen tört meg a jég. hogy a nagy vállalatnak a Sztahánov tanácskozás előtt csak egy 200-as bri­gádja volt és összegezed a dolgokat, neked is meg kell állapítanod a szép eredményeket, meg kell látni a nagy jelentőségét a négy 200-as villanysze­relő brigád alakulásának. Sokan, sokféle akadályra hivatkoz­tak, ellenezték a brigádok megalakí- lását, de az újonnan megalakított brigádok tagjai mégsem hagyták be­folyásolni magukat. Számtalanszor felvetődött bennük munkaközben és munkaidő után is a gondolat: hogyan tudnának ők szebb, jobb eredménye­ket elérni? Hogyan tudnák a tervet mielőbb teljesíteni? Közben megkezdődtek a felszabadu­lás ünnepére a felajánlások. Határo­zatlanok voltak a villanyszerelők, nem tudták mit. ajánljanak. Szépet, és sokat szerettek volna adni a munká­ban, hogy bebizonyítsák, nem méltat­lanok arra a szabadságra, melyet Sztálin elvtárs fial hoztak el nekünk, amelyért hősi halált hallak a szovjet emberek legjobbjai. Olyan munkalel- ajánlást akartak tenni, amellyel hűen kifejezhetik « lyárt és Rákosi elvlárs iránt érzett szerzetükét és bizalma­kat is. A villanyszerelő műhely legjobb­jainak hálája, szeretete, a Szovjet­unió; a Párt iránt érzett bizalma ha­tározatot öltött- Közösen fogalmazva mondták tollba a brigádszerződést. „Alulírottak elvállaljak, hogy mun­kánk jó megszervezésével és a munka-' ban egymás kölcsönös megsegítésével, a tapasztalatok állandó kicserélésével teljesítményünket állandóan 200 szá­zalékon tartjuk. Teljesítményünk eme­lése mellett fokozottabb gondot fordí­tunk az elsőrendű minőségi, munkára és a selejt legkisebb mértékre való csök­kentésére!" — A kétszázra még ötvenet ajánlok fel! — szólalt meg szerényen Szabó Sándor és Eilingsleld Gyula csatlako­. zott hozzá azonnal: — Én _\all la. kampányszerűen kezelik, hanem "'j A brigádok megalakulása óta mát^ dó, kitartó, jó munkát akdrnc- u hói Irt/ il ón emiatt a brigádok mert ez lesz a legmeltobb, ,eS» megünneplése április 4-nek két hét lelt él és ezalatt a brigádok tagjai bebizonyították q kétkedőknek, hogy a kétszáz százalék elérése nem ördöngösség, csak jó szervezettséget, akaratot, kitartást kell vinni a munka, ba. A brigádok egytől-egy lg teljesítik a vállalásukat, a tifigádtagok úgy igye­keznek, hogy teljesítményük megh ladja a vállalt százalékot. Kétyi Aladár javítómunkát végei munkatársával, az átképzös Gáti Klá­rával együtt, múlt heti teljesítményük mégis jóval meghaladta a 200-at, az eredménykiértékelés a hét végén 280 százalékot mulatott, a brigád össze: tett teljesítménye pedig 230% volt. Szavó Sándor, Halász István és a t bi kétszázas, valamennyien azt Ígérik hogy az eredményeket, melyeket arány lag rövid idő alatt elértek, fokozni fi ják. Kiszélesítik az egyéni- és brig versenyt társaik közölt, példái mat nak nekik a termelésben, fokozott ban kapcsolódnak bele a szakszerve:< ti és szabadságharcos oktatásba, hu az eredmények felmutatása után a méltónak találja őket a fagjelöltsi A versenyt, melyet elindítottak,

Next

/
Thumbnails
Contents