Dunántúli Napló, 1950. március (7. évfolyam, 51-76. szám)
1950-03-31 / 76. szám
2 NÄ PL * O Sztálinról nevezzék el az óbudai hidat! — kérték rftpgyalésükön a hídépítők, aWik vállalták, hogy november 30 helyett november 7-re, a Nagy Októberi Forradalom évfordulójára felépül a híd Az óbudai hí4 építői csütörtökön délben röpgyűlést tartottak. Varga József rohamcsónakos kijelentette: — Úgy érzem, hogy az április 4-i felajánlások során hídépítőink jó munkát végeznek akkor, amikor együttes munkánk eredményének megjavítását ajánlják fel. A hídépítésnél résztvevő valamennyi dolgozó nevében azt javaslom, hogy a híd forgníombahelyezé-ének időpontját kapcsoljuk össze a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 33. évfordulójával és » híd építését november vége helyett november 7-ére fejezzük be. A dolgozók hatalmas lelkesedéssel magukévá tették a javaslatot. Ezután Antal Lajos szegecselő állott a mikrofon elé: — Hálánk és forró szeretetünk jeléül közös akarattal arra kérjük a Pártot, kormányzatunkat és nagy vezetőnket. Rakó»! Mátyást, hogy az óbudai hidal a haladó emberiség nagy vezéréről, a békefábor vezetőjéről, a magyar nép nagy barátjáról, Sztálinról nevezzék et. Az egybegyűlt dolgozók felállva lelkesen ünnepelték az emberiség bölcs tanítóját, ,,Éljen Sztálin!” hallatszott mindenünnen. A röpgyűlés után a dolgozóik lelkesen tértek vissza munkahelyükre, hogy méltón nagy elhatározásukhoz folytassák nagy munkájukat. „ Elsősorban Tito és Rankovics a bűnös“ fl szófiai kémper vádlottainak vallomása A szófiai kémper tárgyalásában Brarikó Zvierac jugoszláv állampolgár beismerte bűnösségét és elmondta, hogy 1948-bam mint a jugoszláv hadsereg biztonsági szolgálatának osztályfőnökét magához hívatta Pe- nezics szerb belügyminiszter. Közölte, hogy bizalmas szolgálatra osztják be, illegálisan át keit lépnie a bolgár határt és érintkezésbe lépnie Szávics-csaí, a szófiai jugoszláv nagykövetség útievéiosztáiyának főnökével. A jövőben nem tűrünk meg bolgárokat. Meg fogják érteni, hogy ki Tito és hogy mi a Tito-kormány Zvierac a továbbiak során elmond ta. hogy 1949 március 30-án lépett illegálisan bolgár terűiéire, politikai emigránsnak adva ki magát. Többször találkozott Szávics-osal. aki közölte vele, hogy meg kelt ölnie Radomir Andricsot, a jugoszláv SzknpMina képviselőjét, aki Bulgáriába menekült. Azt is kijelentette Szávics, hogy ké szén keli állnia arra, hogy a közeljövőben változás történik Bulgáriában. Kijelentette, hogy a nagykövetségen bombákat, pisztolyokat é- egyéb „szükséges tárgyakat” fognak kapni. Emlékeztetett arra, hogy a szeptember 9-i bolgár nemzeti ünnepen jelen lesz Vörös lov tábornagy és a népi demokráciák képviselői. Arra kért, állapodjak meg valamelyik bolgárral, aki ellenséges érzülettel viseltetik » bolgár kormány irányában. Adjak neki bombákat, hogy hajítsa az emelvényre, ahol a bolgár képviselők és a külföldi vendégek állanak. A najJT kavarodásban a merénylőnek majd sikerül elmenekülni. így egy csapással elpusztítjuk az egész bolgár kormányt é-s a szovjet vendé geket is — mondotta Szávics. Aj Szovjetunió azt fogja képzelni, hogy Bulgária a Szovjetunió ellensége és nem Tito! Később megértettem, hogy ezt a tervet lehetetlenség végrehajtani — folytatta vallomá-ában Zvierac. Az a véleményem, hogy azokban a bűncselekményekben, amelyeket Bulgáriában elkövel- tem> elsősorban Tito—Rankovics és Pcnezics a bűnös. Délután Milosevics, Iljics. Darin!;a Sztojkova, Katerina Szpaszova és Bajalcaljev vádlottakat hallgatták ki Ezek is mind beismerő vallomást tettek. A vezetőség választás eddigi tanulságai A lázas,- lelkes készülődés legnagyobb nemzeti ünnepünkre egybeesik pártszervezeteink új vezetőségeinek megválasztásával- A termelés frontján történő nagyarányú előretörés szoro-s egységbe fonódik a Párt építésével. A kettő elválaszthatatlanul összetartozik. mert azokat a nagyszerű eredményeket, amelyeket a szocia'iz- mus építésében öt esztendő alatt elértünk, csak úgy tudjuk fokozni, még nagyabbakkal tetézni, ha tovább erősítjük fejlődésünk motorját, győzelmeink szervezőjét, Pártunkat. A lezajlott vezetőségválasztó taggyűlések arra mutatnak, hogy párttagságunk látja azt a megtisztelő feladatot és nagy felelősséget, amely vállain nyugszik. Ezek a taggyűlések a résztvevők és a felszólalók számával, a beszámolók és a hozzászólások minőségével messze kiemelkednek az eddigiek közül. Döntő fordulat állott be a tagS gyűlések előkészítésében. Legtöbb helyen megértették a felvilágosító, agitációs munka jelentőségét és letértek a bürokratikus, lélektelen : intézkedések útjáról. Pártbizal- j miak és népnevelők járták sorra a í tagságot, sőt néhol a pártonkívü- lieket is- A tagságot felkészítették a taggyűlésre, újra elmagyarázták Rákosi elvtárs beszédének és a Központi Vezetőség határozatának rendkívüli jelentőségét, megbeszélték a hozzászólásokat, a párton- kívüliekkel pedig megértették azt, hogy az új vezetőségválasztás nem be-ő ügye a Pártnak, hanem az egész dolgozó nép közvetlen érdeke. így történt Dunaszekcsőn is az előkészület és a vezetőségválasztó taggyűlés napján a község zászlódíszbe öltözött, énekkel, zeneszóval vonultak a taggyűlésre lelkes párttagjaink. Elvtársaink érezték, hogy a pártszervezet megerősítésének napja ünnepnap a számunkra, ezért öltöztek ünneplőbe nemcsak Dunaszekcsőn és a szigetvári cipőgyárban, de még több helyt másutt is. A sok jó tapasztalat mellett akadt még hiányosság is. Voltak pártszervezetek, ahol a vezetők adminisztrációs úton próbálták összeverbuválni a taggyűlést, nem I használták fel legdöntőbb fegyverünket, a meggyőzés, az agitáció módszerét. Nagyhajmáson meghívókat köröztek, aminek az eredménye az lett, hogy nem lehetett megtartani a taggyűlést. Ugyanez a hiba történt a mohácsi bőrgyár pártszervezeténél, másutt pedig az, hogy ha fel is keresték a pártbizalmiak és a népnevelők a tagságot, nem vittek a tarsolyukban semmit: felkészületlenül mentek és nem beszélték át az elvtársakkal Rákosi elvtárs fordulatot hozó beszédét Az újpetrei tszcs pártvezetősége és bizonyára mások is ebben magukra ismernek. Hogy a hibákat gyűjtsük csokorba. hadd vessük fel, hogy a legtöbb abból származik: pártszervezeteink nem tartják magukat a Központi Vezetőség határozataihoz. A leggyakoribb hibáik közé tartozik, hogy nem a tagkönyv felmutatásával vesznek részt a taggyűlésen, nem is azzal szavaznak, hogy az elnöklésben zavarok vannak, nem megfelelőt választanak az ülés levezetésére, hogy a titkári beszámoló után rögtön új vezetőséget választanak, nem pedig a vita végeztével és végül, hogy a megválasztásnál az úi vezetőségi tagok nem számolnak be eddigi életükről. »/ff ind ezek a hibák mellett tag- gyűléseink vonalán döntően a pozitívumokról szólhatunk. Elsősorban azon a területen, ahol a legnehezebben indul meg a fejlődés: a bírálat, önbírálat terén. Alapszervezeteink vezetői és párttagjaink kezdik megérteni, hogy a bolsevik kritika, önkritika nélkü’ nincs kommunista párt, hogy a pártmunka és a termelés vonalán előbbre csak annak alkalmazásával juthatunk. Az ormánypusztai állami gazdaság párttitkára becsü- jletesen rámutatott arra, hogy hi- jbázott eddig, mert nem vett részt i a termelő munkában. Beszámoló- | ában igen helyesen, megnevezte I azokat, akik a munkaversenyt A francia munkások újabb eredményeket harcoltak ki sztrájkjukkal Több sf. nazatrel építőipari vállalat «rer dán 16 százalékos béremelést adott munkásainak. A vas- és fémiparban még mindig többtízezret tesz ki a sztrájkolok száma. A marseillei dolgozók a békeharc során eddig 117 győzelmet arattak. Puy de Dome megyében a hatalmas rohamrendőr különítmények ellenére 18.000 dolgozó áll sztrájkban. A marseillei büntetőtörvényszék szerdán este felmentett 38 viltanyközponti munkást, akiket a hatóságok a behívó parancs nem teljesítése miatt helyeztek vád alá. A bolgár nép a gazdaság minden ágában túlteljesítette az 1949-es évet- Szófiából jelentik: Lapjelentések beszámolnak arról, hogy a bolgár nép a gazdaság minden ágában jelentős mértékben túlteljesítette az 1949-ea évet. Az ipari termelésben a tervet a bolgár dolgozók 110 százalékban teljesítették, ami az 1948-as évvel összehasonlítva 30 százalékos termelési emelkedő»!. Az 1949 évi mezőgazdasági termelés jelentős mértékben! túlszárnyalja az 1948 évit, 70 százalékkal több dohányt, 22 százalékkal több szénát, 29 százalékkal több lent. 31 százalékkal több bingo »yát, 20 százalékkal több zöldségfélét és 23 százalékkal több szőlőt termeltek. A szövetkezetek száma ax 1948 évi 1100-ról 1949-ben 1601-n-, emelkedett. A szövetkezetek által megművelt földterület az 1948. évi 292.380 hektárról 553.780 hektárra emelkedett. A szövetkezeti szektorban megművelt földterület hozama jelentős mértékben túlszárnyalta a magángazdálkodásban lévő föld terméshozamát. Az építkezési tervet 123 százalékban valósították meg, ami az 1948 évihez képest 45 százalékos emelkedést jelent A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának fogadása a Moszkvában tartózkodó magyar tudósok tiszteletére Március 27-én a Szovjetunió Tudományos Akadémiáján fogadást rendeztek a jelenleg Moszkvában tartózkodó magyar tudósok, Alexits György akadémikus, a Magyar Népköztársaság Tudományos Akadémiája főtitkára, Straub Brúnó, a Magyar Tudományos Akadémia elnökségi tagja éa Györffy Barna, budapesti agrobiológiai intézet vezetője tiszteletére. Sacrgej Vavilov, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának elnöke és a fogadáson megjelent neves szovjet tudósok, Volgin, Oparin. Varga, Petrovszkij akadémikusok és mások melegen üdvözölték a magyar vendégeket Vavilov akadémikus a magyar tudó tok kérésére részletesen ismertette a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának szervezeti felépítésé:, a tudományos kutatások megszervezését, a szovjet tudományos káderek nevelését és a tudósok kapcsolatait a termeléssel. Vavilov akadémikus a szovjet tu dósoknak azt a kívánságát fejezte ki, hogy szorosan, termékenyen együttműködjenek a magyar tudósokkal és támogassák őket az új Magyarország tudományos munkájának megszervezésében. Az. elmúlt évben — mondotta Vavilov —, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája több. mint három és félezer tudományos könyvet és folyóirat tot küldött Magyarországra. Alexits György megköszönte a meleg fogadtatást. Kijelentette, hogy a magyar tudósok élnek azzal a nagy támogatással, amelyben őket a Szovjetunió Tudományos Akadémiája részesíti. majd azt a kívánságát fejezte ki, hogy még jobban elmélyítsék a tudományos kapcsolatokat a Szovjetunió és Magyarország között. A magyar vendégek a Szovjetunió Tudományos Akadémiája tudományos kutató intézeteinek és laboratóriumainak tanu'mnrivozáíára érkeztek a Szovjetunióba Bolgár tütalwss a? EHSZ-né! a [őriig manarchotasiszlák határsér.ései miatt Az Egyesült Nemzetek Szervezetének titkársága közölte, hogy Popto- mov. Bulgária külügyminisztere levelet intézett Trygve Liehez. az ENSZ főtitkárához. amelyben tiltakozik az étién, hogy február 20-án egy görög repülőgép háromszor megsértette a bolgár államhatárt, március 20-án pedig Kusla falu közelében két görög katona rálőtt a bolgár őrségre. 9z ano«! katonaszökevényed száma: 19.477 Az angol atsóházban Shinwel! nemzetvédelmi miniszter több kérdésre fejelve kijelentette, hogy a katona- szökevények száma 19.477. Legnagyobb részük több. mint egy év óta van jogosulatlanul távol. Az önkén tes jelentkezések és a letartóztatások számát majdnem ellensúlyozzák az újabb szökések. Shinwell a továbbiakban beismeri, hogy a katonaszö kevények magas száma »rendkívül aggasztó/* frsöc:a nemzeiqyólés kiüaiIMikai bizUK'w r alimwlwas a’ vitája sarán nssbai'aaüa Í9üa:-Cur:e professzor! A francia nemzetgyűlés külpolitikai bizottsága a kommunista bizottsági tagok indítványára 21 szavazattal 2 ellenében elhatározta, hogy o bizottságban folyó ctomerő vita során legközelebb meghallgatja Joliot-Carie profesz- szort. A bizottság — mint ismeretes. — most egy baloldali tagok által beterjesztett javaslatot tárgyal, amely javaslat háborús bűnösöknek minősít1 annak annak az államnak a kormányát, amely az atomfegyvert először használja. Április l.'.iw fogadják cl az MHK .jelentkezési írekéi A Munkára Harcra Kész Sportmozgalom központi irányító b zott- ság,a közli, hogy az MHK jelentkezési íveket a próbáztató bizottságok április 15-:g bezárólag fogadjál' e(. Az MHK központi irányító bízott ''ága felhívja az üzemek, gépállomások, állami gazdaságok'.' iskolák é* szervezetek sportfe(e(őse:t, hogy a je.lentfc.yzési iveket kitöltésük után azonnal juttassák el a fenti szervek nek. nem veszik komolyan. A párttagság szavaival nem elégedett meg és a hibák felvetése után élesen tette fel a kérdést: hogyan akarja kijavítani a titkár elvtárs az elkövetett hibákat. A mohácsi bőrgyárban fejére olvasták a párttitkárnak. hogy túl sok funkciót tölt be. A nagynyárádi termelőcsoportban a titkár helyesen a jó munka eredményeiről is beszámolt, elmondta, hogy milyen fellendülés következett be a pártszervezet életében a Központi Vezetőség határozata óta. A Kokszmű párt- titkára is kommunista őszinteséggel bírálta önmagát, de a tagság is megmondta munkájáról véleményét. Ezek és még számos példa azt mutatja, hogy fordulat érlelődik a bírálat, önbírálat területén. Kevés már az olyan titkárunk, aki fél a tagság kritikájától, legtöbben úgy értékelik azt, mint a legnagyobb segítséget, amit a párt- szervezettől kaphatnak, miöt az egyetlen lehetőséget ahhoz, hogy nagy hibákat ne kövessenek el, hogy jól dolgozhassanak. Persze van még ezen a vonalon sok tennivaló is. Több alapszervezetben, elsősorban a szigetvári és a szentlőrinci járásban, felszínes volt vagy teljesen elmaradt a pártvezetöségek önbírálata. A beszámolókat a titkár elvtársak nem egyszer általános világpolitikai vagy országos kérdésekről tartották meg és nem beszéltek saját községükről, saját munkájukról. Ebbe a hibába esett a pellér- di párttitkár, aki ékesszóló referátumot tartott a kínai forradalomról, de hogy Pellérden hogy áll az osztályharc és ő mit tett a vezetőség élén, arról megfeledkezett. Súlyos fogyatékossága volt általában taggyűléseinknek, hogy nem indult meg elég szélesen a felsőbb pártszervek felé a bírálat, ami azt jelenti, hogy alapszerveink még nem segítik eléggé a leghatásosabb módon a járási bizottságok és a Megyei Bizottságok munkáját. 35/' égezetül két dologra hívjuk * fel pártszervezeteink figyelmét. Az egyik az, hogy fokozzák az ellenséggel szemben éberségüket, mert még néhány taggyűlésen az ellenség hangja is megszólalhatott. Kátolyban, Királyegyházán és Hirden a kulák, az osztályellen' ség vagy saját személyében vagy ügynökein keresztül támadta Pártunk politikáját, a dolgozó nép érdekét. Gondoljunk arra, hogy az új vezetőségek választását nem jó szívvel nézik a szocializmus esküdt ellenségei, mert tudják, hogy ezzel újabb csapást mérünk rájuk. Épp ezért ügyeljünk arra, ho|5y a vezetőségekbe becsületes, áldozátkész, szerény dolgozók kerüljenek, akik megérdemlik azt a tisztességet, hogy a pártszervezet élén álljanak. Ezt elsősorban azáltal érhetjük el, ha a jelölt felett mindenkor önéletrajzának elmondása után szavaz a tagság, mert a hozzá intézett kérdések nyomán életének jónéhány addig ismeretlen részlete előjöhet. A merenyei cs a pellérdi pártszervezetben így tudták megakadályozni azt, hogy arra méltatlan kerülhessen vezető posztra. A másik dolog, amire fel kell hívnunk a figyelmet az, hogy — különösen a szentlőrinci járásban és Pécseit — nem választanak be a vezetőségekbe megfelelő számmal nőket és ifjakat. Ezen a téren csak a pécsváradi járásban vannak jó eredményeink. Ezzel együtljáró hiba az is, hogy különösen a szigetvári, szentlőrinci és mohácsi járásokban sok 50 éven felülit állítanak a pártszervezet élére, fiatal, eleven, fejlődőképes káderek helyett. pártszervezeteink vezetősegei*■ nek újjáválasztása komoly lépést jelent a Központi Vezetőség határozatainak végrehajtásában. De ne felejtsük: ezzel nem fejeztük be munkánkat. Sőt: az új vezetőségekkel tudjuk csak alaposan végrehajtani azokat a feladatokat, amelyeket Rákosi elvtárs elénk tűzött. A jó vezetőségek megválasztásával méltóképpen készülünk felszabadulásunk ötödik évfordulójára. Vezetésükkel bátran, győzelmesen haladunk előre a szocializmus építésének útján. I
