Dunántúli Napló, 1950. március (7. évfolyam, 51-76. szám)

1950-03-31 / 76. szám

2 NÄ PL * O Sztálinról nevezzék el az óbudai hidat! — kérték rftpgyalésükön a hídépítők, aWik vállalták, hogy november 30 helyett november 7-re, a Nagy Októberi Forradalom évfordulójára felépül a híd Az óbudai hí4 építői csütörtökön délben röpgyűlést tartottak. Varga József rohamcsónakos kijelentette: — Úgy érzem, hogy az április 4-i felajánlások során hídépítőink jó munkát végeznek akkor, amikor együttes munkánk eredményének megjavítását ajánlják fel. A híd­építésnél résztvevő valamennyi dol­gozó nevében azt javaslom, hogy a híd forgníombahelyezé-ének időpontját kapcsoljuk össze a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 33. évfordulójával és » híd építését november vége helyett november 7-ére fejezzük be. A dolgozók hatalmas lelkesedéssel magukévá tették a javaslatot. Ez­után Antal Lajos szegecselő állott a mikrofon elé: — Hálánk és forró szeretetünk jeléül közös akarattal arra kérjük a Pártot, kormány­zatunkat és nagy vezetőnket. Ra­kó»! Mátyást, hogy az óbudai hidal a haladó emberiség nagy vezéréről, a békefábor vezetőjé­ről, a magyar nép nagy barátjá­ról, Sztálinról nevezzék et. Az egybegyűlt dolgozók felállva lelkesen ünnepelték az emberiség bölcs tanítóját, ,,Éljen Sztálin!” hal­latszott mindenünnen. A röpgyűlés után a dolgozóik lel­kesen tértek vissza munkahelyükre, hogy méltón nagy elhatározásukhoz folytassák nagy munkájukat. „ Elsősorban Tito és Rankovics a bűnös“ fl szófiai kémper vádlottainak vallomása A szófiai kémper tárgyalásában Brarikó Zvierac jugoszláv állampol­gár beismerte bűnösségét és elmond­ta, hogy 1948-bam mint a jugoszláv hadsereg biztonsági szolgálatának osztályfőnökét magához hívatta Pe- nezics szerb belügyminiszter. Kö­zölte, hogy bizalmas szolgálatra oszt­ják be, illegálisan át keit lépnie a bolgár határt és érintkezésbe lépnie Szávics-csaí, a szófiai jugoszláv nagykövetség útievéiosztáiyának fő­nökével. A jövőben nem tűrünk meg bolgárokat. Meg fogják érteni, hogy ki Tito és hogy mi a Tito-kormány Zvierac a továbbiak során elmond ta. hogy 1949 március 30-án lépett illegálisan bolgár terűiéire, politikai emigránsnak adva ki magát. Több­ször találkozott Szávics-osal. aki kö­zölte vele, hogy meg kelt ölnie Radomir Andri­csot, a jugoszláv SzknpMina kép­viselőjét, aki Bulgáriába mene­kült. Azt is kijelentette Szávics, hogy ké szén keli állnia arra, hogy a közel­jövőben változás történik Bulgáriá­ban. Kijelentette, hogy a nagykövet­ségen bombákat, pisztolyokat é- egyéb „szükséges tárgyakat” fognak kapni. Emlékeztetett arra, hogy a szeptember 9-i bolgár nemzeti ünne­pen jelen lesz Vörös lov tábornagy és a népi demokráciák képviselői. Arra kért, állapodjak meg valamelyik bol­gárral, aki ellenséges érzülettel viseltetik » bolgár kormány irá­nyában. Adjak neki bombákat, hogy hajítsa az emelvényre, ahol a bolgár képviselők és a kül­földi vendégek állanak. A najJT kavarodásban a merénylő­nek majd sikerül elmenekülni. így egy csapással elpusztítjuk az egész bolgár kormányt é-s a szovjet vendé geket is — mondotta Szávics. Aj Szovjetunió azt fogja képzelni, hogy Bulgária a Szovjetunió ellensége és nem Tito! Később megértettem, hogy ezt a tervet lehetetlenség végrehajtani — folytatta vallomá-ában Zvierac. Az a véleményem, hogy azokban a bűncselekményekben, amelyeket Bulgáriában elkövel- tem> elsősorban Tito—Rankovics és Pcnezics a bűnös. Délután Milosevics, Iljics. Darin!;a Sztojkova, Katerina Szpaszova és Bajalcaljev vádlottakat hallgatták ki Ezek is mind beismerő vallomást tet­tek. A vezetőség választás eddigi tanulságai A lázas,- lelkes készülődés leg­nagyobb nemzeti ünnepünkre egy­beesik pártszervezeteink új veze­tőségeinek megválasztásával- A termelés frontján történő nagy­arányú előretörés szoro-s egységbe fonódik a Párt építésével. A ket­tő elválaszthatatlanul összetarto­zik. mert azokat a nagyszerű ered­ményeket, amelyeket a szocia'iz- mus építésében öt esztendő alatt elértünk, csak úgy tudjuk fokoz­ni, még nagyabbakkal tetézni, ha tovább erősítjük fejlődésünk mo­torját, győzelmeink szervezőjét, Pártunkat. A lezajlott vezetőségválasztó taggyűlések arra mutatnak, hogy párttagságunk látja azt a megtisztelő feladatot és nagy fe­lelősséget, amely vállain nyugszik. Ezek a taggyűlések a résztvevők és a felszólalók számával, a be­számolók és a hozzászólások mi­nőségével messze kiemelkednek az eddigiek közül. Döntő fordulat állott be a tag­S gyűlések előkészítésében. Legtöbb helyen megértették a felvilágosító, agitációs munka jelentőségét és letértek a bürokratikus, lélektelen : intézkedések útjáról. Pártbizal- j miak és népnevelők járták sorra a í tagságot, sőt néhol a pártonkívü- lieket is- A tagságot felkészítették a taggyűlésre, újra elmagyarázták Rákosi elvtárs beszédének és a Központi Vezetőség határozatának rendkívüli jelentőségét, megbeszél­ték a hozzászólásokat, a párton- kívüliekkel pedig megértették azt, hogy az új vezetőségválasztás nem be-ő ügye a Pártnak, hanem az egész dolgozó nép közvetlen ér­deke. így történt Dunaszekcsőn is az előkészület és a vezetőségvá­lasztó taggyűlés napján a község zászlódíszbe öltözött, énekkel, ze­neszóval vonultak a taggyűlésre lelkes párttagjaink. Elvtársaink érezték, hogy a pártszervezet megerősítésének napja ünnepnap a számunkra, ezért öltöztek ünnep­lőbe nemcsak Dunaszekcsőn és a szigetvári cipőgyárban, de még több helyt másutt is. A sok jó tapasztalat mellett akadt még hiányosság is. Voltak pártszervezetek, ahol a vezetők adminisztrációs úton próbálták összeverbuválni a taggyűlést, nem I használták fel legdöntőbb fegyve­rünket, a meggyőzés, az agitáció módszerét. Nagyhajmáson meghí­vókat köröztek, aminek az ered­ménye az lett, hogy nem lehetett megtartani a taggyűlést. Ugyanez a hiba történt a mohácsi bőrgyár pártszervezeténél, másutt pedig az, hogy ha fel is keresték a párt­bizalmiak és a népnevelők a tag­ságot, nem vittek a tarsolyukban semmit: felkészületlenül mentek és nem beszélték át az elvtársak­kal Rákosi elvtárs fordulatot hozó beszédét Az újpetrei tszcs párt­vezetősége és bizonyára mások is ebben magukra ismernek. Hogy a hibákat gyűjtsük csokor­ba. hadd vessük fel, hogy a leg­több abból származik: pártszerve­zeteink nem tartják magukat a Központi Vezetőség határozatai­hoz. A leggyakoribb hibáik közé tartozik, hogy nem a tagkönyv felmutatásával vesznek részt a taggyűlésen, nem is azzal szavaz­nak, hogy az elnöklésben zavarok vannak, nem megfelelőt választa­nak az ülés levezetésére, hogy a titkári beszámoló után rögtön új vezetőséget választanak, nem pe­dig a vita végeztével és végül, hogy a megválasztásnál az úi ve­zetőségi tagok nem számolnak be eddigi életükről. »/ff ind ezek a hibák mellett tag- gyűléseink vonalán döntő­en a pozitívumokról szólhatunk. Elsősorban azon a területen, ahol a legnehezebben indul meg a fej­lődés: a bírálat, önbírálat terén. Alapszervezeteink vezetői és párt­tagjaink kezdik megérteni, hogy a bolsevik kritika, önkritika nélkü’ nincs kommunista párt, hogy a pártmunka és a termelés vonalán előbbre csak annak alkalmazásá­val juthatunk. Az ormánypusztai állami gazdaság párttitkára becsü- jletesen rámutatott arra, hogy hi- jbázott eddig, mert nem vett részt i a termelő munkában. Beszámoló- | ában igen helyesen, megnevezte I azokat, akik a munkaversenyt A francia munkások újabb eredményeket harcoltak ki sztrájkjukkal Több sf. nazatrel építőipari vállalat «rer dán 16 százalékos béremelést adott munkásainak. A vas- és fém­iparban még mindig többtízezret tesz ki a sztrájkolok száma. A marseillei dolgozók a békeharc során eddig 117 győzelmet arattak. Puy de Dome me­gyében a hatalmas rohamrendőr kü­lönítmények ellenére 18.000 dolgozó áll sztrájkban. A marseillei büntető­törvényszék szerdán este felmentett 38 viltanyközponti munkást, akiket a hatóságok a behívó parancs nem tel­jesítése miatt helyeztek vád alá. A bolgár nép a gazdaság minden ágában túlteljesítette az 1949-es évet- Szófiából jelentik: Lapjelentések beszámolnak arról, hogy a bolgár nép a gazdaság minden ágában jelentős mértékben túlteljesítette az 1949-ea évet. Az ipari termelésben a tervet a bolgár dolgozók 110 száza­lékban teljesítették, ami az 1948-as évvel összehasonlítva 30 százalékos termelési emelkedő»!. Az 1949 évi mezőgazdasági termelés jelentős mérték­ben! túlszárnyalja az 1948 évit, 70 százalékkal több dohányt, 22 száza­lékkal több szénát, 29 százalékkal több lent. 31 százalékkal több bingo »yát, 20 százalékkal több zöldségfélét és 23 százalékkal több szőlőt ter­meltek. A szövetkezetek száma ax 1948 évi 1100-ról 1949-ben 1601-n-, emelke­dett. A szövetkezetek által megművelt földterület az 1948. évi 292.380 hektárról 553.780 hektárra emelkedett. A szövetkezeti szektorban meg­művelt földterület hozama jelentős mértékben túlszárnyalta a magángaz­dálkodásban lévő föld terméshozamát. Az építkezési tervet 123 százalék­ban valósították meg, ami az 1948 évihez képest 45 százalékos emelke­dést jelent A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának fogadása a Moszkvában tartózkodó magyar tudósok tiszteletére Március 27-én a Szovjetunió Tudo­mányos Akadémiáján fogadást rendez­tek a jelenleg Moszkvában tartózkodó magyar tudósok, Alexits György aka­démikus, a Magyar Népköztársaság Tudományos Akadémiája főtitkára, Straub Brúnó, a Magyar Tudományos Akadémia elnökségi tagja éa Györffy Barna, budapesti agrobiológiai intézet vezetője tiszteletére. Sacrgej Vavilov, a Szovjetunió Tudományos Akadémiá­jának elnöke és a fogadáson megjelent neves szovjet tudósok, Volgin, Oparin. Varga, Petrovszkij akadémikusok és mások melegen üdvözölték a magyar vendégeket Vavilov akadémikus a magyar tudó tok kérésére részletesen ismertette a Szovjetunió Tudományos Akadémiájá­nak szervezeti felépítésé:, a tudo­mányos kutatások megszervezését, a szovjet tudományos káderek nevelését és a tudósok kapcsolatait a termelés­sel. Vavilov akadémikus a szovjet tu dósoknak azt a kívánságát fejezte ki, hogy szorosan, termékenyen együttmű­ködjenek a magyar tudósokkal és tá­mogassák őket az új Magyarország tu­dományos munkájának megszervezésé­ben. Az. elmúlt évben — mondotta Va­vilov —, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája több. mint három és fél­ezer tudományos könyvet és folyóirat tot küldött Magyarországra. Alexits György megköszönte a me­leg fogadtatást. Kijelentette, hogy a magyar tudósok élnek azzal a nagy tá­mogatással, amelyben őket a Szovjet­unió Tudományos Akadémiája része­síti. majd azt a kívánságát fejezte ki, hogy még jobban elmélyítsék a tudo­mányos kapcsolatokat a Szovjetunió és Magyarország között. A magyar vendégek a Szovjetunió Tudományos Akadémiája tudományos kutató intézeteinek és laboratóriumai­nak tanu'mnrivozáíára érkeztek a Szovjetunióba Bolgár tütalwss a? EHSZ-né! a [őriig manarchotasiszlák határsér.ései miatt Az Egyesült Nemzetek Szervezeté­nek titkársága közölte, hogy Popto- mov. Bulgária külügyminisztere levelet intézett Trygve Liehez. az ENSZ fő­titkárához. amelyben tiltakozik az ét­ién, hogy február 20-án egy görög re­pülőgép háromszor megsértette a bol­gár államhatárt, március 20-án pedig Kusla falu közelében két görög katona rálőtt a bolgár őrségre. 9z ano«! katonaszökevényed száma: 19.477 Az angol atsóházban Shinwel! nem­zetvédelmi miniszter több kérdésre fejelve kijelentette, hogy a katona- szökevények száma 19.477. Legna­gyobb részük több. mint egy év óta van jogosulatlanul távol. Az önkén tes jelentkezések és a letartóztatások számát majdnem ellensúlyozzák az újabb szökések. Shinwell a továb­biakban beismeri, hogy a katonaszö kevények magas száma »rendkívül aggasztó/* frsöc:a nemzeiqyólés kiüaiIMikai bizUK'w r alimwlwas a’ vitája sarán nssbai'aaüa Í9üa:-Cur:e professzor! A francia nemzetgyűlés külpolitikai bizottsága a kommunista bizottsági ta­gok indítványára 21 szavazattal 2 el­lenében elhatározta, hogy o bizottság­ban folyó ctomerő vita során legköze­lebb meghallgatja Joliot-Carie profesz- szort. A bizottság — mint ismeretes. — most egy baloldali tagok által be­terjesztett javaslatot tárgyal, amely javaslat háborús bűnösöknek minősít1 annak annak az államnak a kormá­nyát, amely az atomfegyvert először használja. Április l.'.iw fogadják cl az MHK .jelentkezési írekéi A Munkára Harcra Kész Sport­mozgalom központi irányító b zott- ság,a közli, hogy az MHK jelent­kezési íveket a próbáztató bizottsá­gok április 15-:g bezárólag fogadjál' e(. Az MHK központi irányító bízott ''ága felhívja az üzemek, gépállomá­sok, állami gazdaságok'.' iskolák é* szervezetek sportfe(e(őse:t, hogy a je.lentfc.yzési iveket kitöltésük után azonnal juttassák el a fenti szervek nek. nem veszik komolyan. A párttag­ság szavaival nem elégedett meg és a hibák felvetése után élesen tette fel a kérdést: hogyan akar­ja kijavítani a titkár elvtárs az elkövetett hibákat. A mohácsi bőrgyárban fejére olvasták a párt­titkárnak. hogy túl sok funkciót tölt be. A nagynyárádi termelő­csoportban a titkár helyesen a jó munka eredményeiről is beszámolt, elmondta, hogy milyen fellendülés következett be a pártszervezet életében a Központi Vezetőség határozata óta. A Kokszmű párt- titkára is kommunista őszinteség­gel bírálta önmagát, de a tagság is megmondta munkájáról vélemé­nyét. Ezek és még számos példa azt mutatja, hogy fordulat érlelő­dik a bírálat, önbírálat területén. Kevés már az olyan titkárunk, aki fél a tagság kritikájától, leg­többen úgy értékelik azt, mint a legnagyobb segítséget, amit a párt- szervezettől kaphatnak, miöt az egyetlen lehetőséget ahhoz, hogy nagy hibákat ne kövessenek el, hogy jól dolgozhassanak. Persze van még ezen a vonalon sok tennivaló is. Több alapszer­vezetben, elsősorban a szigetvári és a szentlőrinci járásban, felszí­nes volt vagy teljesen elmaradt a pártvezetöségek önbírálata. A be­számolókat a titkár elvtársak nem egyszer általános világpolitikai vagy országos kérdésekről tartot­ták meg és nem beszéltek saját községükről, saját munkájukról. Ebbe a hibába esett a pellér- di párttitkár, aki ékesszóló refe­rátumot tartott a kínai forrada­lomról, de hogy Pellérden hogy áll az osztályharc és ő mit tett a vezetőség élén, arról megfeledke­zett. Súlyos fogyatékossága volt általában taggyűléseinknek, hogy nem indult meg elég szélesen a felsőbb pártszervek felé a bírá­lat, ami azt jelenti, hogy alap­szerveink még nem segítik eléggé a leghatásosabb módon a járási bizottságok és a Megyei Bizottsá­gok munkáját. 35/' égezetül két dologra hívjuk * fel pártszervezeteink figyel­mét. Az egyik az, hogy fokozzák az ellenséggel szemben éberségü­ket, mert még néhány taggyűlésen az ellenség hangja is megszólalha­tott. Kátolyban, Királyegyházán és Hirden a kulák, az osztályellen' ség vagy saját személyében vagy ügynökein keresztül támadta Pár­tunk politikáját, a dolgozó nép érdekét. Gondoljunk arra, hogy az új vezetőségek választását nem jó szívvel nézik a szocializmus es­küdt ellenségei, mert tudják, hogy ezzel újabb csapást mérünk rá­juk. Épp ezért ügyeljünk arra, ho|5y a vezetőségekbe becsületes, áldozátkész, szerény dolgozók ke­rüljenek, akik megérdemlik azt a tisztességet, hogy a pártszervezet élén álljanak. Ezt elsősorban az­által érhetjük el, ha a jelölt felett mindenkor önéletrajzának elmon­dása után szavaz a tagság, mert a hozzá intézett kérdések nyomán életének jónéhány addig ismeretlen részlete előjöhet. A merenyei cs a pellérdi pártszervezetben így tud­ták megakadályozni azt, hogy arra méltatlan kerülhessen vezető posztra. A másik dolog, amire fel kell hívnunk a figyelmet az, hogy — különösen a szentlőrinci járásban és Pécseit — nem választanak be a vezetőségekbe megfelelő szám­mal nőket és ifjakat. Ezen a téren csak a pécsváradi járásban vannak jó eredményeink. Ezzel együtljáró hiba az is, hogy különösen a szi­getvári, szentlőrinci és mohácsi já­rásokban sok 50 éven felülit állí­tanak a pártszervezet élére, fiatal, eleven, fejlődőképes káderek he­lyett. pártszervezeteink vezetősegei­*■ nek újjáválasztása komoly lépést jelent a Központi Vezető­ség határozatainak végrehajtásá­ban. De ne felejtsük: ezzel nem fejeztük be munkánkat. Sőt: az új vezetőségekkel tudjuk csak ala­posan végrehajtani azokat a fel­adatokat, amelyeket Rákosi elv­társ elénk tűzött. A jó vezetőségek megválasztásával méltóképpen ké­szülünk felszabadulásunk ötödik évfordulójára. Vezetésükkel bát­ran, győzelmesen haladunk előre a szocializmus építésének útján. I

Next

/
Thumbnails
Contents