Dunántúli Napló, 1950. február (7. évfolyam, 27-50. szám)

1950-02-16 / 40. szám

DUNÁNTÚLI

MI ÚJUL F

APLO

Rákosi Mátyás elvíárs társzava a Központi Vezetőség február 10-i ülésén

A Sopiana-gépgyár gyürííshertge.-brigádja megfogadta, hogy 300 százaléknál többet termel

A maisi termelőcsoport csatlakozott a mezőhegyesiek versenyfelhívásához

VIL ÉVFOLYAM, 40. SZÄM

ARA S0 FILLÉR

CSÜTÖRTÖK, 1950 FEBRUÁR 16

Szovjet^—kínai közlemény

a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság között aláírt

szerződésről és megállapodásokról

A TASZSZ Jelenti Moszkvából: Az otóbbi klóban tárgyalások folytak J. V. Sztálin, a Szovjetunió minisztertanácsának «ksS'ke, A. J. Visinszktj, a Sxovjettnú kílHJfyroiníazfiere, flletóteg Mao-Ce-Tung, a Kínai Nápköztársaság központi népi kormányának elnöke és C*a-En-Laj, a kínai állami közigazgatási tanácsának elnöke, kül- ügymindszter között A tárgyalások

Köszöntjük a Magyar-Szovjet Barátság Hónapját

Országszerte ma kezdődik el a ! Magyar-Szovjet Barátság Hónapja, amelyre a Szovjetunió nagynevű tudósai, művészei és a legjobb szfcahánovisták látogattak el ‘ hozzánk, népünk legkedvesebb vendégeiként, bogy tudásukkal, '} tapasztalataikkal új távlatokat 1 nyissanak előttünk, s ezzel még erősebbé, még szorosabbá tegyék népünk és a szovjet nép közötti baráti kapcsolatokat. A Magyar- Szovjet Barátsági Hónap folyamán sorra követik egymást a színpompás kultúrcsemények és a realista művészet nyelvén tolmácsolják egymás felé a nagy szocialista Szovjetunió és a . példamutatás nyomán a szociaGzmus felé tartó hazánk dolgozóinak szeretetéit, megbecsülését és barátságát.

Ez a hónap hű tolmácsolója lesz népünlk szeretetének és ragaszkodásának a szabadságát kivívó nagy Szovjetunió felé. A Magyar- Szovjet Barátság hónapjában ismét alkalma nyílik népünknek kinyilvánítani mély háláját felszabadítója, segítője, támogatója és tanítója iránt. A magyar-szovjet barátságnak szentelt hónap minden napja ismét bizonyítéka lesz annak, amit Rákosi elvtárs Moszkvában, a Bolsevik Párt Központi Vezetőségének ülésén mondott: „Ebben az ünnepi órában újból hangsúlyozni kívánjuk, hogy minden sikerünk kiindulópontja és szilárd alapja a hatalmas Szovjetunió és elsősorban Sztálin elvtárs segítsége és támogatása volt és ma is az. Dolgozó népünk nemcsak mint igen nagy, a korszakot átalakító államférfiként tanulta meg tisztelni és szeretni Sztálin elv- társat, hanem egészséges proletár ösztönével felismerte, hogy az új világot kovácsoló nagy vezér a dolgozó nép igazi melegszívű és megértő barátja. Sztálin elvtársat ma már nemcsak a Szovjetunióban, hc.nem a magyar munkások és dolgozó parasztok is édesatyjuknak nevezik

Még csak másfél hónapja, hogy az ország dolgozói a szocialista munka hatalmas eredményeivel fejezték ki a dolgozók nagy vezére, Sztálin elvtárs iránt érzett forró szeretetüket. Számtalan olyan eredmény, mint Barna Jenőnéé, a Magasépítési NV mohácsi építkezésénél, aki 180 százalékot ajánlott fel és a norma 2894 százalékát teljesítette, vagy a Zsolnay- gyáré, ahol az egész gyár ért cl a felajánlott 119 százalék helyett 193 százalékos teljesítményt a sztálini műszakban, bizonyították, hogy a magyar dolgozók mélyen átérzik, mit köszönhetnek a Szovjetuniónak és Sztálin elvtársnak, akinek neve a dolgozók millióinak tudatában szoros egységbe fonódik a szocializmus országával.

Ennek a szeretetnek, hálának és ragaszkodásnak mély gyökerei vannak. A Sztálin vezette felsza badftó Szovjet Hadsereg a magyar

dolgozók előtt egyet Jelent a szabadsággal, egyet jelent a háború megszűnésével, az építő békével, Népi demokráciánk fejlődése során a dolgozók hatalmas tömege látta meg, hogy a béke és a sxocializnrus útján csak a Szovjet- unió segítségével indulhattunk el. Láthatták, hogy míg az imperialisták kezdettől fogva felhasználták a belső reakció minden erejét, hogy hatalmukba kaparintsák az országot, addig a Szovjetunió önzetlenül, baráti módon sietett segítségünkre, élelemmel, gépekkel, a hadifoglyok hazabocsátásával, a jóvátétel enyhítésével. Dolgozó népünk, — mint Rákosi elvtár« mondotta — „egészséges proletár- i ösztönével-* már akkor jól megér- j tette, hogy mit jelent számunkra a Szovjetuniónak és nagy vezérének Sztálinnak barátsága.

A felszabadulás óta eltelt öt év alatt bőségesen nyílt alkalma dolgozó népünknek megtanulni azt, hogy mit jelent a szocialista Szovjetunió barátságát élvezni. Megtanulhattuk ezt akkor, amikor a dolgozó nép ellen összeesküvő bitangok mesterkedését az imperialisták külső nyomással akarták segíteni és a Szovjetunió I erélyesen és határozottan síkra- szállt népi demokráciánk igaza mellett, függetlenségünk megvé-! déséért. Megtanulhattuk, milyen 5 felbecsülhetetlen értékű kincset ■ jelent számunkra az, hogy fejlő- elésünkben felhasználhatjuk a baráti Szovjetuniónak a szociatizmu; építésében szerzett gazdag ta- I pasztalafait. Ezek a tapasztalatok segítettek bennünket abban, hogy saját erőnkből újjáépítsük a lerombolt országot és a dolgozó nép ma már a „békeéveknél" magasabb életszínvonalat élvez.

Dolgozó népünk jól tudja, hogy •oha el nem múló hálával tartóik mindezért a segítségért. De nég a közeli múltba sem kell risz- zanyulnunk azért, hogy megtalál- * a szálakat, amelyek szorosra uztk barátságunkat a nagy Szov- etunióva.1 Éppen a Magyar-Szövet Barátság Hónapjában kerül sor i magyarországi sztahanovisták ílso ^ tanácskozására. Sztahánov í szovjet bányász indította el a \ no2galmat, a szocialista munik-a- ■erseny legmagasabb formáját, mely sutba dob minden elavult echníkai normát és az új techni- :át kihasználó űjtípusú munkás ncgteremtésével létrehozza a májasabb termelékenységű igazi szocialista munkát. A legjobb sztahá- lovisták, akik kimagasló eredményeiket értek el a Sztahánov kez- [eményezte magasabb termelé- :enységü munkában, látogattak el lozzánk és tanították meg a ma- jyar munkásokat is a munka új nódszereire. Ma — az ö tanítá- uk és példamutatásuk nyomán — lár ott tartunk, hogy alig néhány '.ónap leforgása után a Sztahá- iov-mozgalom széles elterjedtséA lentemlttett szerződőét és megái iapodásolcsit s Szovjetunió részéről A. J. Visinszkij, a Kínai Népközlár »aság részéről Csu-En-Laj Irta alá.

A barátsági, szövetségi és kölcsönös segélynyújtási szerződésnek, valamint a kínai Csan-Caung vasútra, Port-ArÜnura és Datnyijra vonatkozó megállapodásnak aláírásával kapcsolatosan Csu-En-Laj és Visinszkij jegyzéket váltott, amely szerint az 1945 augusztus 14-én Kína és a Sovjet- unió között szerződés, illetőleg megállapodások érvényüket vesztették és a két kormány a Mongol Népköztár- caság fűgge.len helyzetét az 1945. évi népszavazás és a Kínai Népköztársaságnak & Mongol Népköztársasággal létesített diplomáciai kapcsolata eredményeképpen teljesen biztosítottnak lá’íja.

Egyidejűleg Csn-En-Laj és Vi- sinszkij jegyzéket váltott a szovjet kormánynak arra a határozatára vonatkozólag is, hogy ellenszolgáltatás nélkül átadta a Kínai Népköztársaság kormányának azt a vagyonát, amely Majndzsuriában japán tulajdonosoktól jutott a szovjet gazdasági szervek birtokába, valamint, hogy a szovjat kormány ugyancsak ellenszolgál tat ás nélkül átadja a Kínai Népköztársaság kormányának a pekingi egykori katonai városrész valamennyi épületét.

Barálsági, szövetségi és kölcsönös segéiynyujfási szerződés a Szocialista Szovjet Köztársaságok

ShíW~í»Ím VíirafiS c li ííz-üf é

sinszkij, a Szovjetunió Külügyminiszterét, a Kínai Népköztársasáig központi népi kormánya — Csu-En-Lajt, Kína állami közigazgatási tanácsának elnökét, külügyminisztert.

A két meßhaisalmazogt képviselő kicserélte, megvizsgálta, alakilag megfelelőnek és teljesen rendben levőnek találta a megbízatásokat és az alábbiakban egyezett meg*.

1. CIKKELYí

A szerződő két fél kötelezi magát, hogy együttesen megtesz minden lehetséges lépést, hogy Japán, vagy bármely olyan állam részéről, amely közvetlenül vagy közvetve támadó cselekményben egyesül Japánnal, — megakadályozza az agresszió megismétlődését, a béke megbontását. Abban az esetben, ha a szerződő felek valamelyikét Japán vagy Japánnal szövetséges állam részéről támadás éri és ilyen módon hadlállapotba terül, akkor a másik szerződő fél haladéktalanul katonai és egyéb segítséget nyújt neki minden rendelkezésére álló eszközzel

A szerződő felelt kijelentik azt Is, hogy az őszinte együttműködés szellemében készek résztvenai minden olyan nemzetközi cselekményben, amelynek célja a béke és a biztonság megszilárdítása az egész világon. Teljes egészében lailba vetik erőiket e célok mielőbbi megvalósítása érdekében.

2 CIKKELY)

Mindkét szerződő fél kötelezi magát, kölcsönös egyetértéssel arra törekszik, hogy a második vllághúború- bell szövetségesekkel együtt minél rö- videbb idő alatt békeszerződést kössön Japánnal.

3. CIKKELY:

A szerződő felek egyike sem kőt

a másik szerződő fél ellen irányuló szövetséget, nem vesz részt a másik fé* elten Irányuló koalícióban, cselekményben vagy rendszabályban.

4. CIKKELY)

A szerződő felek a béke és as egyetemes biztonság megszilárdításának érdekeitől vezéreltetve tanácskozni fognak egymással minden fontos nemzetközi kérdésben, amely n Szovjetunió és Kína közős érdekeit érinti.

5. CIKKELY)

A szerződő felek kötelezik magukat. hogy a barátság és együttműködés szellemében, az egyenjogúság, a kölcsönös érdekek, az állami szuverenitás és területi épség . tiszteletben- tartása, valamint a be nem avatkozás elveinek megfelelően fejleszteni és erősíteni fogják a Szovjetunió és Kína gazdasági kapcsolatait, minden lehető gazdasági segítséget megadnak egymásnak cs megvalósítják & szükséges gazdasági együttműködést.

6. CIKKELY)

A jelen szerződés ratifikálásának napjától kezdve érvényes. A ratifikációs okmányok kicserélése Peklng- ben fog megtörténni.

A jelen szerződés 30 évig érvényes. Ha a szerződő felek az érvénytartam lejárt« előtt egy évvel nem közllk a szerződés felbontására irányuló kívánságukat, okker további 5 évig érvényben marad és ennek a szabálynak megfelelően hosszabbítódik meg.

— Megszövegezve Moszkvában, 1950. február 14-én, két példányban, mindkettő orosz és kínai nyelven. Mindkét szöveg egyaránt hheles.

A Szocialista Szovjet Köztársságok Szövetsége Legfelső Tanácsa elnökségének meghatalmazásából:

A. VisInszklJ.

A Kínai Népköztársaság központi népi kormányának megbízásából) Csu-En-Laj.

géről adhatunk számot és sztahá- novistáink már saját tapasztalataik megbeszélésére ülhetnek össze.

Az elmúlt év során látta vendégül a Szovjetunió a magyar dolgozó parasztok küldötteit is, akik hazatérve, számot adhattak a szocialista mezőgazdaság ná’unlc még csodálatosnak tűnő fejlettségéről. Ezeknek a küldötteknek a beszámolói adtak hatalmas lendületet termelőszövetkezeti mozgalmunknak és ma már a Déldunán’úl megyéiben is a termelőszövetkezeti csoportok számának nagyarányú növekedéséről, az állami gazdaságok és gépállomások ha- talmasütemü fejlődéséről számolhatunk be, a Baranyában, Somogybán és Tolna megyében a Termelőszövetkezeti Csoporton és Gépállomások Országos Tanácskozása után megtartott megyei tanácskozásokon is.

Most, a Magyar-Szovjet Barátság Hónapjában a kulturális eseményeknek jut a főszerep abban, hogy a nagy Szovjetunió és a magyar nép barátságán híven kifejezzék. De lehetetlen, hogy a szovjet kultúra nagyszerű termékei, az irodalom, film, színművészet és költészet remekei mögött ne lássuk a Szovjetunió bará sá- gának ezeket a tényeit is, lehetetlen, hogy amikor a két ország

kultúrája közötti baráti kapcsolatot erősítjük, ne erősítsük egyúttal a magyar dolgozók háláját« szeretetét, ragaszkodását is a bennünket felszabadító, épftőmun- kánkban segítő és ellenségeink elleni küzdelmünkben támogató Szovjetunió iránt, A Magyar- Szovjet Barátság Hónapjának minden napja "kifejezése lesz ezért annak, hogy a magyar dolgozó nép mély hálával és szeretettel áll a nagy Szovjetunió mellett, élvezve megbecsülhetetlen barátságát és vele együtt küzdve az imperialista háborús uszítok ellen a vilájg dolgozóinak szabadságáért, a vi- Iád nénr inek békéiéért.

torán megvizsgálták a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság viszonyára vonatkozó fontos politikai és gazdasági kérdéseket.

A tárgyalások, amelyek a szívélyesség és a kölcsönös baráti segítség légkörében folytak„ megszilárdították i kit fél törekvését, hogy minden erővel erősítsék és fejlesszék baráti is együttműködési kapcsolataikat. A tárgyalások megszilárdították azt a iSvánságukat is, hogy együt/jmfiköd- ienek az egyetemes béke és a népek úztensága érdekében. A tárgyalások izza.1 fejeződlek be, hogy a Kremlben ebrttár 14-én aláírták:

1. A Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság barátsági, szövetségi és kölcsönös segélynyújtási szerződését.

2. A kínai Csang-Csung vasútra. Port-Arthurra és Datnyijra vonatkozó megállapodást, melynek értelmében i Japánnal kötendő békeszerződés aláírása után a kínai Csag-Csüng rasuíaf a Kínai Népköztársaság tét- es tulajdonába adják át és a szövet csapatokat kivonják Port-Arthur- bót.

3. Azt a megállapodást, amelynek irfelmében „ Szovjetunió kormánya hosszúlejáratú gazdasági hiteti nyuj* i Kínai Népköztársaság kormánya, iák, hogy az ebből fizethesse a Szovjetunióból érkező ipari és vasúti elszerelés; szállítmányokat.

jt. ja/tiairaja oíovjbi rvoziarsasagok Szövetsége Legfelső Tanácsának elnökségét és a Kínai Népköztársaság központi népi kormányát eltölti az elhatározás, hogy a Szocialista Szovjet Köztársaságok Szövetsége és a Kinai Népköztársaság barátságának és együttműködésének megszilárdításával közösen megakadályozzák a japán imperializmus újjáéledését és az agresszió megismérlödését japán vagy bármely más állam részéről, amely Japánnal támadó cselekmények bármilyen formájában egyesül.

Eltölti őket az a kívánság, hogy az Egyesült Nemzoiek céljainak és elveinek megfelelően megszilárdítsák a Távolkeleten és az egész világon a tartós békát és az egyetemes biztonságot. Mélységes meggyőződésük, hogy a Szocialista Szovjet Köztársaságok Szövetsége és a Kínai Népköztársaság jószomszédi és baráti kapcsolatainak megszilárdítása megfelel a Szovjetunió és Kína népei alapvető érdekeinek. Elhatározták, hogy e célból megkötik a jelen szerződést és megbízottáikként megjelölték:

A Szocialista Szovjet Köztársaságok Szövetsége Legfelső Tanácsának elnöksége — Andrcj Januárjevics Vi-