Dunántúli Napló, 1950. február (7. évfolyam, 27-50. szám)
1950-02-07 / 32. szám
DUMÁMTÓL! A Sopfana dolgoiói 108 százalék ps teljesítették az Szem januári előirányzatét Vasárnap ötezren nézték meg az Újító Kiállítást Új 2G0-OS brigád a Szikra-nyomdában Vtt ÉVFOLYAM, 32. SZÁM ARA iß FILLÉR KEDD, 1950 FEBRUÁR 7 GYŐZELMI JELENTÉS Két és fél évvel ezelőtt & magyar dolgozó nép az ország történelme folyamán első ízben látott hozzá, hogy tervszerű gazdálkodással, előirányzott tervek szerinti építéssel a háború pusztította ország helyén gazdaságilag erős, fejlett és a továbbfej iődásra alkalmas országot teremtsen. A hároméves terv elin- fduláoa idején sokan ú<jy hitték még, hogy Pártunk célkitűzései, amelyeket a tervben kellett megvalósítanunk. túlhaladják erőinket Azóta bebizonyosodott, bebizonyították az építőmunka nagy győzelmeiről tanúskodó egyszerű, ds eokatjeletnő számadatok, hogy Pártunk helyesen számolt tervünk reália alapjával: a dolgozó milliókban rejlő hatalmas erőtarialékokkal, a munkások legjobbjainak kezdeményező erejével, e a tervet, három év helyett alig két és fél év alatt nemcsak teljesítettük, de általánosságban túl is teljesítettük. nÁ hároméves tervei a magyar dolgozó nép szakadatlan harcban a külső éti belső reakciós erők ellen, a saját erejéből, a Szovjetunió baráti támogatásával, ' a Magyar Dolgozók Pártjának vezetésével valósította vieg“. — állapítja meg az Országos Tervhivatal jelentése. A szűkszavú mondat mögött két és fél év kemény küzdelme húzódik meg. A hároméves tér/ elején a gyárak nagyrésze még a tőkések kezén volt. A terv első hónapjaiban a tőkés gyártulajdonosok, ahol lehetett szabotáltak, kivonták vagyonukat, minden eszközzel gátolták a tervek végrehajtását Csak az államosítás után, amikor munkásvezetők kerültek a gyárak élére, indulhatott meg az igazi lendületes éa tervszerű mun Ica. A tőkés- , világ azonban nem hagyta, abba kísérleteit hogy a maga uralmát visszahozza. Összeesküvő kísérletek sorát kellett Pártunknak szétzúznia, hogy megvédje a dolgozó nép államát amely a hároméves terv idején kapta meg az első, a dolgozó nép harcainak eredményét kifejező és jövőjét megmutató alkotmányt is. A hatalmas Szovjetunió amely a sztálini ötéves tervük során már a kommunizmus felé halad állandóan, segített, hogy tervünk valóra váljon. Nemcsak azzal, hogy nyersanyagot adott gyárainknak, modern gépeket adott épülő iparunknak, átadta a szocíaÉ lista építés során szerzett felbe- hetetlen értékű tapasztalatait, am azzal is, hogy szilárdan lettünk állt az imperialisták S űggetlenségünk és békés építésünk lien irányuló támadásainak vissza- erősében. , Tervünk sikerének első és legfőbb biztosítéka pedig az volt, hogy az építőmunka élén ott állt .Rziklaszilárdan, győzelemre vezetik® & dolgozó népet a Magyar tártja. Pártunk a belsö- és külső reakció elleni szakadat- harcban erősödve, elnyerve a dolgozó nép egyre hatalmasabb tömegeinek bizalmát és ragaszkodását, az elmúlt két és fél év alatt torOb-cn Tanaiban, egyenesen és biztosan vezette a magyar dolgozókat gazdasági életünk helyreállításában, az ötéves terv alapjainak megteremtésében. így jutottunk odáig, hogy az Országos Tervhivatal számadatokba rögzítve nyilvánosságra hozhatta két és fél év alatt végzett munkánk hatalmas eredményeit, győzelmének híradásaként. A számok, amelyek az ipar egy-egy ágának, a mezőgazdaságnak, közlekedésnek vagy kereskedelemnek fejlődését, a termelés növekedését jelzik, egy- egy súlyos csapást jelentenek ellenségeink számára. Az, hogy nehéziparunk termelése ma 174 százaléka a háborúelőtti termelésnek, hogy harmincszor annyi szerszámgépei, nyolcszor annyi mozdonyt, háromszor annyi vasúti kocsit, majdnem ötször annyi traktort gyártottunk 1949-ben, mint 1938- baa, méltó válasz az imperialistáknak, akik az Egyesült Államokban agyarlakkor a Maxshall-terv segélyével próbálkoztak lassítani a termelés süllyedését — sikertelenül éa a többi imperialista országokban ugyanennek a segélynek a nyomán szerelik le a gyárakat, állítják le és csökkentik az üzeme« termelését A hároméves terv adatainak münden száma egy-egy sikerrel megtett lépést jelent boldog jövőnk B szocializmus felé. Nemcsak az iparban, ahol a termelőeszközök szánté teljes egésze a dolgozó nép kezében van már, hanem a mező- gazdaságban is, ahol a hároméves tervben már megkezdtük a szocializmus alapjainak lerakását. Az állatállomány általános növekedése, a növénytermelés eredményeinek állandó fokozódása dolgozó parasztságunk számára & meghozta a jólétet, s sízzal, hogy a hároméves tervben nyolcszorosára emelkedett az állami gazdaságok területe, és 350.000 holdon kezdtek új módon, termelőszövetkezeti csoportokban gazdálkodni dolgozó parasztjaink 221,' a hároméves tervben létesült gépállomás közel négyezer traktorának és egyéb gépének segítségével, mezőgazdaságunkban is erős alapot kapott a szocialista fejlődés. A hároméves terv a helyreállítás terve volt De nemcsak helyreállítottuk gazdaságunkat, hanem magasabb színvonalra emeltük a háború előttinél. Gyáraink, vasutaink, útjaink nemcsak újjáépültek, de bővültek és korszerűbbé is váltak. Uj iskolák, kórházak, egészségházak épültek fel. De több a hároméves terv helyreállításnál nemcsak azért, mert új épületeket is emeltünk, hanem méginkább azért, mert a hároméves tervben kezdtük meg gazdasági életünk átszervezését a szocializmus felé. Az az ipar, közlekedés, kereskedelem, amelyet a hároméves tervben felépítettünk és továbbfejlesztettünk, nem egyszerű mása a háborelőttánek, hanem annál magasabbrendű, úi szervezetű, új alánokon álló gazdaság. Igazi népgazdaság, amelynek erejét és állandó fejlődését a munkásosztály vezetése, a dolgozó nép nagy tömegeinek felszabadult munkája biztosítja. A dolgozók jobb, magasabb- színvonalú életet kaptak a hároméves tervtől, a tervezett 8 százalék helyett 40 százalékkal élnek jobban, mint a terv előtt. Teljesen megszűnt a hároméves terv végére a munkanélküliség és a mindennapi élet javulásán kívül százezreknek vált lehetővé, hogy minden évben üdüléssel töltsék el fizetett szabadságukat. Ezek a tények isméit elten és egyre nagyobb nyomatékkai bizonyítják dolgozó népünk előtt a három- terv iclszavának igazát: ...Tiéd az ország, magadnak épi- tedr Valamennyi eredmény leghatalmasabb és legdöntőbb jelentősége, egyúttal a hároméves tervben elért győzebneink összege azonban az. hogy a hároméves terv során megleremtettiik az új, szocialista tervgazdálkodás szilárd alapjait. Gyáraink, vasutaink, utaink helyreállítása, az állami gazdaságok és termelőszövetkezeti csoportok megszervezése, a kereskedelem új alapokra helyezése azt jelenti, hogy a hároméves tervben felkészültünk a szocializmus építésére, megteremtettük első ötéves tervünk aíaoíait. De ncm- .caak ezen a téren teremtettük meg. Feji&dSbere, virágzóban iireifa megye termelőszövetkezeti csoportjai Hegedűs András eívtárs tartott beszámolót a termelőcsoportok és gépállomások első megyei tanácskozásán Kilenc óra. A* utolsó helyeket iä elfoglalták már a küldöttek az asztaloknál Forgács Imre, a Magyar Dolgozók Pártjának járási titkára lép a mikrofon elé. CdvözÜ a megjelenteket, Hegedűs András elvtársat a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének mezőgazdasági és szövetkezotpolitikai osztályának vezetőjét, Szikra Sándor elvtáraa.t, a Magyar Dolgozók Pártja. Baranyait! cg yei Bizottságának titkárát, a termelőcsoportok, a gépállomások küldötteit, a Párt, a tömegszervezetek és a szakigazgatás képviselőit. •Ezután javaslatot tesz as elnökség megválasztására. — A tanácskozás díszelnökéül javaslom Rákosi Mátyás elvtársat. Fergeteges taps zúg végig a termen. A küldöttek felállnak. Lelkes, kipirult, mosolygó arcok néznek az emelvény, Rákosi elvtárs képe felé. — Éljen Rákosi — — viharzik a terem hosszó perceken kérésztől — Kijen Rákosi, ütemezi a tap's. Éljen Rákosi elvtárs, mosolyogják a szemek, az arcok, Éljen a mi édesapánk, dobogják a szivek. Éljen a mi szerető, gondoskodó nagy vezérünk, aki utat mutatott nekünk, aki megmutatta merte kell mennünk, aki kézenfogva vezet bennünket a jóiét, a boldogság felé. Hosszú, hosszú percekig nem akar elülni a lelkesedés vihara. Hosszú perceken, keresztül zúg az éljen, dörög a taps, száll az üdvözlés Rákosi elvtárs felé. Ezután kerül sor az elnökség megválasztására, majd Gyenge Károly elvtárs, a Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője nyitja meg a tanácskozást Gyenge elvtárs megnyitója után, a küldöttek tapsai közepette emelkedik szólásra Hegedűs András elvtárs, Pártunk Központi Vezet,őségé Mezőgazdasági és Szövetkezetpolitikai Osztályának vezetője. A dolgozó parasztság tíz- és százezrei figyelik ezt a tanácskozást — A mai tanácskozásunk a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége és a minisztortanáos határozata alapján jött létre — kezdte beszédét Hegedűs elvtárs. — Központi Vezetőségünk és a minisztertanács másfél héttel ezelőtt országos tanácskozásra hivta meg a legjobban dolgozó termelőcsoportok és gépállomások küldötteit Budapestre. Baranya megyéből is sokan vettek részt ezen a tanácskozáson, ahol megtárgyalták a termelőszövetkezeti fisoportok fejlesztésével kapcsolatos legfontosabb kérdéseket. Mai tanácskozásunknak az a célja, hogy megvitassuk az országos tanácskozás határozatát és közösen a csoportok és a gépállomások küldötteivel, a Párt. megyei vezetőivel, az illetékes állami szervek vezetőivel megbeszéljük azokat a feladatokat, melyeknek végrehajtásával új lejlődésnek Idulhaf szövetkezeti mozgalmunk. A következőkben Hegedűs elvtárs a Megyei tanácskozás jelentőségét méltatta, kiemelve azt, hogy ez a tanácskozás is bizonyítja, hogy Pártunk és kormányzatunk a termelőszövetkezeti mozgalom minden egyes kérdését magával a termelőszövetkezetek vezetőivel és tagságával akarja megbeszélni. — Ez a tanácskozás azonban nemcsak a termelőszövetkezeti csoportok szempontjából jelentős, hanem jelenfős az egész dolgozó parasztságunk szem pocijából. Tanácskozásunkat is, úgy mint az országos tanácskozást a dolgozó parasztság tíz- és százezrei, milliói figyelik. Termel ©csoport jaiijk tagságra napról napra nő Hegedűs elvt.irs- ezután termelőszövetkezeti mozgalmunk fejlődésében elért eredményeinket ismertette. — Országos tanácskozásunk elsősorban megállapította, hogy szövetkezeti mozgalmunk, szövetkezeti csoportjaink fejlődőben, virágzásba* vannak. — Szövetkezeteink száma — a határozati javaslat közölte ezeket a számokat, — január hó elején 1520 volt. Azóta ez a létszám tovább gya- gyarapodott, így ma már az engedélyezett termelőszövetkezetek szánja meghaladja az ezerőfszázötveneí. Az engedélyezett, csoportokban hetven, ezer dolgozó paraszt van és ez a szám is az új csoportok alakulásával, a régi csoportoknak az új tagokkal való növekedésével napról-napra nő. Termelőszövetkezeti csoportjainkban ebben az évben már jelentős számban lépnek be birtokkal rendelkező kaparásztok, szegény-parasztok, sőt ha egyelőre kisebb számban is, közép- parasztok. Ezután azokkal az okokkal fog- lalkazott Hegedűs elvtárs, melyek ezt a hatalmas fejődést lehetővé tették. — Mindenek előtt azt kell leszögezni, hogy a régi csoportok jól megálltak a helyüket. Tti Baranyában a remén vp úsztat, fl_ tetve tippól csoport a dolgozó parasztság szeles tömegeinek mutatták meg, hogy a termelőszövetkezeti csoportok milyen sok jól tehetnek számúkra. Nyugodt, szép, biztos emberi élet a csoportokban A régi csoportok az 1948 őszé* megalakult csoportok példáján keresztül ezrek és ezrek tanulták meg a gyakorlatból, hogy mi a termelőszövetkezeti csoport, látták meg a gyakorlatban, hogy mennyivel jobb annak a parasztnak, aki belép a termelőszövetkezeti csoportba, mint annak, aki egyénileg gazdálkodik. — A régebben alakult csoportok példájából, dolgozóparasztságimk mindenek előtt meglátta azt, hogy menynyivel többet tehet termelni a termelő, csoportokban és hogy csoportjaink mennyivel magasabb terméseredményeket értele el az egyénileg! gazdálkodó dolgozó parasztoknál. A doljjo- zóparasztság megnyerése szempontjából, új csoportok alakulása szempontjából döntőek ezek a terméseredmények. De ezek mellett van még egy döntő kérd ép, amire az országos tanácskozáson a küldötteknek egész sora mute- tott rá. Ez az, bogy a termelőcsoportokban a dolgozó parasztság új étele alakult ki- E* itt élet először is szép élet. A régi élet nyomorúságos kínlódás volt a dolgozó parasztság számára. A. mostani élet csoportokban szép. nyugodt élet. A régi életben ha egy dolgozó paraszt előre akart haladni, nem állt előtte más út, mint a kulár kosodás útja. Ha jól akart élni, bu kellett, hogy c?opja testvérét, rokonát, barátját, szomszédját, mindenkit be kellett csapnia * mások nyomoA hároméves tervben elindult munkavcrsenyekből a szocialista versenyzés hatalmas tömegmozgalma nőtt ki, a terv utolsó hónapjaiban kibontakozott a legma- gasabbrendű munkaverseny, a szia- hánovista-mozgalom csirája is. A Hároméves tervben felszabadítottuk a dolgozók millióinak kezdeményező erejét, Pártunk kinevelte a munká3vezetők százezreit és a hároméves terv győzelmével dolgozó népünk hatalmas tömegeit nevelte rá az új, felszabadult, minden eddiginél magasbbfokú, nagyobb termelékenységű szocialista munkára. Pártunk a hároméves terv végrehajtása során számos akadályba ütközött. Ezeket az akadályokat szívós munkával, kemény küzdelemmel legyőzte, de még mindig maradtak akadályozói a szocialista építésnek. A kapitalista múlt hagyományai: a maradi- ság, a bürokrácia és lustaság a ma is teljes erejükkel szabó* áló, rémhírterjesztő, a fejlődés útjában álló kulákok, az imperialisták ügynökei gátolják és akadályozzák munkánkat. Most, amf.kor a hároméves tervben megteremtett alapokról az ötéves terv győzelmes megvalósítására indulunk, ezeket is sorra le kell küzdenílak. Pártunk ereje cs a nagy Szovjet-; unió baráti támogatása, a többi szocializmust építő népi demokrácia barátsága biztosíték árrá, hogy ezeket is leküzdve, az Steves terv során minden eddigi eredményeinket messze felülmúló sikerekről számolhatunk majd be a szocialista építés terén. zaJcat, ka nem látnád, m fényes, «unkátokat, ha időnként nem csilingel- vagy. Dolgozó parasztemberek csíz- asszonyok, fekete téli kabátban, ken- ndor ktdtúrkáz előtt a hangulat, nek egy nagy gyűlésre. Igen, falusi hanem majdnem száznak. Baranya gépállomásainak tanácskozására gyü- jobbjai, a falvak leghaladottabb dolgaik, a traktorosok, ásuián helyezkednek el a küldöttek, tás a belépők ajkát. Valóban a te- ünnepi vörös borítja az egész színbeborítanak mindent, körülölelik látképét. Igen, ők hárman néznek le Őket üdvözli minden belépő egy-egy köszönhetik, hogy ma itt szabad em- hüva, tárgyalhatják harcos jelenük t jffJT e nem látnád az emeletes h den' jóval megrakott kir ne el a villamos, azt hihetnéd, fedte, mában, kucsmában, dolgozó porosz dövel a fejükön Olyan a Doktor S mintha egy nagy faluban készüln gyűlés lesz. De nem, egy falunak, összes termelő csoport, jóinak, összes lehoznék a dolgozó parasztság lei gozó parasztjai és hűséges segítőié A teremben halk zsongás, egyr. Milyen szép — hagyja el a felkiá rém méltó a nap jelentőségéhez, padod. A vörös drapériák szinte ntn, Sztálin és Rákosi elvtársak ári a gyülekező dolgozó parasztokra, meleg piUanatdssal, őket, akilmek bérként, a felemelkedés útját megt és boldog jövőjük kérdéseit. Biszeln&fe Hábosi Mátyás elvtárs
