Dunántúli Napló, 1950. február (7. évfolyam, 27-50. szám)

1950-02-07 / 32. szám

2 NAPLÓ JQSß FEBKUA* y rúságán keresztül vezetett útja a bol­dogulás felé. — Ma mái* útja van a boldogulás­nak. Ma úgy boldogul valaki a cso­portban, hogy többet dolgozik a köz javára. Tehát az egyéni érdeke azonos A klafák új befurakodni A tovább falcban Hegedűs elvtárs ki­fejtette, hogy csoportjaink; minden eredménye a kulákok elleni kemény havoban született meg. A kulákok lát­ják, hogy a termelőcsoportok erősö­dése kizsákmányolási lehetőségeik csöídccntését jelenti és ezért minden erejükkel megpróbálják akadályozni azok fejlődését Támadásukban leg­gyakoribb fegyverük a rágalmazás- Rá­galomhadjáratot indítanak a cGoport, a vetők, a tagság ellen. Több esetben még élesebb eszkö- , zökkcl fámádnak, mint példást a lengyelt ápolna! gyilkosság eseti­ben történt. Van azonban egy másik fajtája ía a kuláktámadásoknak, ami semmivel sem kevósbbé veszedelmes, A kulákok egy része moot úgy akarja megakadályozni a csoportok fejlődését, hogy befurak- szik a csoportba és belülről bomlaszt. Alig van olyan csoportunk, melyet mostanában meg ne környékeztek vol­na a .kulákok. Nekünk ügyelni kelt a ku'ákfá­mndás minden formájára s az éles fegyverrel támadó kutákok ellen az államapparátust keíl igénybe venni, a befurakodókat pedig le kell leplez­ni é» el kell távolítani a csoport­ból. A Szovjelaniának, n Pártnak és Ráköti elvtársnak köszonheíjfik A továbbiakban Hegedűs elvtárs azt a hatalmas segílséget méltatta, me­lyet í-armclócs oi>orf j a ink építésében a Szovjetunió nyújtott dolgozóparaszt - ja ink számára. Hangsúlyozta, hogy a parasztküldötisíaS látogatásában a re­akció kolhozéilenes hazugságainak utolsó maradványai is szerreloszlot- tek és dolgozó parasztságunk ma már tudja, hogy a szovjet kolhozok­ban boldog, szép élet van. A Szovjetunió felszabadítása és példamutatása állal nyújtott hatalmas segítsége mellett, a Párt, Rákosi Má­tyás iránymutatása, vezetése, biztosí­totta a termelőszövetkezeti mozgal­munk előrehaladását. Rákosi Mátyás iránymutatása szerint a mi Pártunk, pártszervezeteink segítenek a terme­lőszövetkezeti csoportoknak. Da ott áll a csoportok melleit az egész államhatalom, melynek segítő • kezét, a gépállomások melleit még számos jelből érzik termelöcsoport- jaink. A csoportoknak nyújtott sokrétű se­gítség ismertetése után Hegedűs elv­társ termclőszöveíkezeti csoportjaink munkájában mutaiikozó hibák és hiá­nyosságok ismertetésére tért át. Komoly sikereket értünk el terme- lőcsop-ortjaink fejlesztésében.*—* mon­dotta -—, de még csak a kezdet kez­detén vagyunk, A dolgozó paraszt­ságnak még csak egész kis hányada van beirt a csoportokban, másrészt pe­dig a termelőszövetkezeti csoportok­ban olyan hibák és hiányosságok van­nak, melyeket ha nem javítunk ki, ko­moly akadályokká válhatnak a fejlő­désben. A legnagyobb hiba, ami termelő- csoportjainkban előfordul, hogy a a tagok által végzelt munkát nem helyesen értékefik és a jö­s 5 HPOIbLO 10-éig I Vég% színes mesefiim. Vigad ax erdő Elfíadásokj 5, 7, 9 órakor. 9RANSA 8-áig ZENÉS F1LM1 Új há® Előadások fél 5. fél 7. fél fl-kor fáklya' KEDDEN—SZERDÁN, SZÜNNAP! wmammmmm lesz a köz érdekével. A ferroeíőcsoporfok _ _ nyugodt, szép, biztos emberi éle­te, hatalmas erőt jelenf termelő- szövetkezeti mozgalmunk iejíődé- n sKeanpootjábóL taktikája: a cw©portba redetmef önnek megfeíe'ően nem {ói osztják eí. Senki előtt sem lehet kétsége«, hogy as a helyes elosztás, hogy mindenki annyit kapjon, mint amennyit dolgo­zott. Ebhez az szükséges, hogy érté­kelni tudjuk a munkát és ezért a munkaegységekkel való számo­lást minden körülmények között be keíl vezetnünk minden cso­portnál és meg kelt ismertetnünk minden egyes csoporffaggal. — Azokat pedig, akiit még ma is megrögzött ellenségei a műnk a - egységnek, meg kell néznünk közelebb, ről. Meg kell néznünk, hogy vagy lusták, vagy pedig spekulánsok, akik mamira nélkül akarnak jövedelemre szert, tenni, ilyeneknek helyük a cso­portban nincs. Másik hiba, az asszonyok és a fia­talok mellőzése a csoportban. Amikor a csoportok felülvizsgálattá megtör­tént, azt tapasztaltuk, hogy csak min­den tizedik férfitag, felesége volt tag­ja a csoportnak. Ahol az asszonyokat mellőzik, olyan kifogásokkal, hogy so­kat beszélnek, nem engedik be a gyű­lésekre, ott az asszonyok gyakran * reakció hat*»« alá kerülnek. Az ftyen asszonyok jelentik aztán ki, hogy nem főznek ebédet a férjüknek, mert bent ran a csoportban- Mihelyt az asz- szonyokat bevonják, azonnal kiderül, hogy jő munkát tudnak végezni és leg­többször belőlük lesznek a cso­port Ugharcosabb fagyai. Fontos az is, hogy ez asoz-anyok munkaegységeit ne férjük könyvé­be írják be, hanem külön, hogy minden asszony kezébe olt le­gyen a bizonyíték, mennyivel járult hozzá a család jobb életéhez. Hason­lóan kell kezelni a fiatalokat is. Harmadik hiányosságként a föld be­vitelének kérdésében vitatkozó elhaj­lásokat kell megemlíteni. Az alapsza­bály úgy rendelkezik, hogy a termelőszövetkezeti csoportok közös művelésébe kell venni a földet, fél, illetve háromnegyed kafaszfrális hold kivé letéve!, családiatok számárak megfelelően. Bár t ermelő sző vétkéé e ti tagságunk nagy része a múlt évi tapasz­talatok alapján megértette, hogy he­lyes az, ha beviszi földijét a közös művelésbe, mert így sokkal nagyobb jövedelemre is tesz szert, még mindig akadnak, akik nincsenek teljesen meg­győződve a csoportok igazságáról és földet hagytak kint, vagy bérletet vet­tek fel, sokszor nem is a maguk, ha­nem a feleségük nevén. Ezt a kétla- ktságot nekünk természetesen meg kell szüntetnünk. Legfőbb feladat a íftbblermelés A hibák ismertetése után Hegedűs elvi ars a feladatok vázolására vért át. — Termelőszövetkezeti csoportjaink fejlődésében ma a legfontosabb fel­adat az, hogy több termelést érjünk el. Ez minden kérdé-ben javulást idéz elő. Ha több a termés, a tagok jöve­delme is több lesz és mindegyre többen látják be, hogy mégis csak érdemes belépni a termelőszövetkezeti Cso­portba. Az országos tanácskozás art a feladatot tűzie a termelőcsoporlok elé, hogy terméseredményeikben átlagosan húsz .«zázntéldcal kelt meghafad- niok az- egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok terméseredmé­nyeit. A további feladatokként Hegedűs elvtárs megjelölte a brigádok és mun­kacsapatok felállítását, a brigádok, a munkacsapatok és az egyének közli verseny megindítását. Bejelentette, hogy az egyéni versenyek fokozására remélhetőleg a közeljövőben már rendelet fog megjelenni, mely in­tézkedik arról, hogy a nővény- fesmetésben, állattenyésztésben kiváló eredményeket elért cso­port tagok magas kitüntetést kap­janak. A szakszerű gazdálkodás elsajátí­tásának fontosságát hangsúlyozta ez­után Hegedűs elvtárs, hogy fejlett szo­cialista nagyüzemi gazdálkodás, csalt a modern tudomány eredményeinek ismeretében folytathatók. Kihangsú­lyoz! a továbbá azt, hogy az egyes csoportok között ki kell alakulni a tapasztalatcsere mozgalomnak, az erős csoportoknak segíteni kell a gyengéb­beket, hogy a meglévő hibákat kikü- szöböljiUt és ezáltal magasabb ered­ményeket érjünk el. Legyenek büszkék azok, akik miniók számává nmfatnalí «lat Végül azt a feladatot tűzte még a itermelőcsopOTioki elé, hogy meg kell nyitni a csoportok kapuit -a feléjük áramló dolgozó parasztság felé a cso­portok 'taglétszámát fokozatosan nö­velni IkeU és cl kell érni, hogy áj cso­portok szerződjenek azáltal, hogy dol­gozó parasztságunk egyre nagyobb és nagyobb része látja meg a működő csoportok példáján kérésziül a fel­emelkedéshez vezető egyetlen utat. Befejezésiül hangoztatta Hegedűs elvtárs, hogy a mostan! csoporttiagok büszkék lehetnek, hogy az úttörők nehéz szerepét vállalták magukra. — Legyenek öntudatosak és büszkék ar­ra, hogy elsőnek léptek a termelőszö­vetkezetek áljára és arra, hogy utat mulatnak a dolgozó parasztság milliói számára. Biztosak lehetnek abban, hogy útjukat tovább támogatja .a Magyar Dolgozók Pártja és annak szeretett vezére Rákosi Mátyás elvi ars. Hegedűs András elvtárs beszámoló­ját hatalmas lelkesedéssel fogadta a tanácskozás. A beszámoló titán a kül­döttek felállva, sokáig éltették a Szovjetuniót, Sztálin elvtánsat. Pár­tunkat Ős bölcs vezetőnket Rákosi elvtársit. Ezután megkezdődtek a fel­szólalások. RájfiííünL, hogy a lusták kardoskodnak az egyen!« ««xtojJkodáí mellett Esőnek Mészáros Pálné a lippóí lermelöcsoport üzemi páni,‘.kára szó­lalt fel. Elmondotta csoportjuk alaku­lásának történetéit, majd így folytatta: A kulákok mindennel ijesztgették csoportunk tagságát, hol azt mondták, ho'gy trágya nem lesz, hol art mond­ták, hogy nekünk nem lesz mát en­nünk, Mi azonban viszavertük a ku- lákok minden támadását és trágya is lett a földünknek, mert lett tehené­szetünk és kenyerünk is lett, mer: na­gyobb termésünk volt, mint akárme­lyik egyénileg gazdálkodó parasznak a faluban. Nálunk többségben vagyunk nők, mert már a megalakulásnál is bevon­juk a nőket, így ma negyvenhét nő és negyven­két férfi dolgozik a csoportban. Az üzemi pártszervezetben is több­ségben vagyunk nők, 'izenhelen vagyunk, tizenhárom férfi­vel szemben. És aki látta munkánkat az nem mondhatja, hogy rosszul dol­goztunk és ebben az asszonyoknak nem kis részük van. — Nálunk -;s volak- nehézségek. — Nálunk is voltak olyanok, akik azt mondták eleinte „egy szívvel, egy szájjal“ kell osztozkodni. Ezalatt az: értették, hogy minden: egyformán osszunk széjjel. Mi asszonyok vol’unl elsősorban, akik azt mondo'uk, nem igazság, az akinek a felesége is dol­gozott, a másiknak nem, <az egyik ké'.szcrannyit végzet,:, mint a másik. Eleinte^ nem akarták megérteni, de ozui'án a csoport tagságának túlnyo­mó része rájött, hogy olyanok kardoskodnak nagyon az egyenlő osztozkodás mellett, akik­nek nem tetszik, ha meg kell fogni a munka.végét. így aztán mégis győzött a munkaegy­séggel való számolás és miután egy- pára: eltávolítottunk a csoportból, nincs semmi néze-teltérés közöttünk. (Jzumi pái'ltítkárok figyelmébe Még egyre szerc'ném az üzemi párt- ti.károk figyelme: felhívni. Voll ná­Jó állapotban lévő irodabútorokat veszünk. Aján­latokat H. 318 számra a ki­adóba kéritek. Inuk ugyanis egy üzemi párttMcár, akit® a párt tagjai féltek, mex.t ál­landóan megtorlásokkal fenyegette őket. Ennek következtében a tagok passzívak voltak, a gyűléseken nem mertek semmihez sem hozzászólni, — Miótla vA a titkárt a megyebizottság segítségével sikerüli: eltávolítani, az­óta a tagságunk aktivizálódott, min­den ülésen bátran szólalnak fel. Mi ezen az eseten keresztül megta­nultuk, hogy amilyen a titkár, olyan a tagság. Mészáros Pálné felszólalá­sát nagy tapssal fogadták a küldöt­tek, maid Mátyás József, az ibafai Petőfi szöveijkezet elnöke szólalt fel. Felszólalá-ában hangsúlyozta a 'anulás kérdését és elmondotta, hogy minden este összejönnek és olva­sókörökben, szemináriumokon ké­pezik magokat. A kővetkező felszólaló Gergely 1st- vénné volt a nagynyáxádá csoport párttitkára. Negyvenkilenc őszén ala­kultunk — mondotta Gergeéyné —, de máris húsz anyakocának váló ólait, hatvan darab sertést befogadó hizlal­dát építettünk fel. Mindezt • saját erőnkből hajtottak végre, mert úgy gondoltuk, ha segít I* bennünket az állam, legebősorban **ját magunkra kell támaszkod­nunk és amit saját erőnkből el tudunk vé­gezni, ahhoz lehetőleg ne kérjünk se­gítséget, A továbbiakban a csoport, (tervet ismertette, majd a következőket mon­dotta: tervünket felbontottuk brigá­dokra és munkacsoportokra. Ezek most már pontosan tudni fogják, hogy milyen munkáit kell nekik elvégezni és mi is ellenőrizhetjük majd, hogy kik, hogyan végezték ei munkájukat. A délszláv dolgozó parasztság I» megindult a termelőcsoportok felé Ezután Taskó József, a pécsváTadi gépállomás helyettes vezetője szólalt fel. Az országos tanácskozáson mon­dotta többek között, tisztázódott, hogy milyen fontos szerep vár a gépállo­mási tanácsokra. Be beli vallanunk, hogy mi ezt eddig nem ismertük fel, mostniár tudjuk, hogy a gépállomási tanácsok munkája lógja biztosítani a szerves kap­csolatot a termelőcsoportok felé és a gépállomási tanácsokkal fokozott mértékben fogjuk, támogatni a ter­melőszövetkezeti csoportok politikai harcát is. Mágocsi Istvánná, dohánygyári é1- munTcálsnő tolmácsolta ezután a mun­kásasszonyok üdvözleté: a tanácsko­zásnak, majd Doszpod József a bel- várdgyulai éisőtípusú termeilőcisopórt küldö'tlte beszélt a szakszerű növény­termesztés kérdéseiről. Felszólalásá­ban hangsúlyozna, hogy annak, hogy megfelelő termés- eredményeket érjünk cl, egyik legfontosabb előfeltétele a «*»k* szerű gazdálkodás és ehhez rengeteget kell tanulniok szakmailag is a itcrmelőcsoporío'knak. A következő felszólaló a kátolyí „December 21“ termelőcsoport küldöt­te volt. — Mi nemrégen, december hu­szonegyedikén, Sztálin elvtárs ezüle- tésnanján alakultunk. Csoportunknak az alakuláskor mindössze 27 tagja volt. de a szám azóta már 61-re növe­kedett. Ez azt bizonyítja, hogy ma már a délszláv dolgozó parasztok között is hatalmas érdeklődés nyilvánul meg a tcrmclőszöreikezet Sránt és megszűnt az az idegenkedés, amit nem is olyan régen, még tapasztalni lehetett. üár«mt mázsával magasabb termésátlag mi ist a® egyéniség gazdálkodóknak Pálinkán Ferenc, az ivánbáttyáni termelőcsoport küldötte volt a követ­kező felszólaló. — Mi már negyven­kilenc tavaszán próbáltunk megalakul­ni, de a kulákok propagandája olyan erős volt, hogy sikerült nekik elriasz- taniok a dolgozó parasztokat. — mon­dotta. — Mikor aztán egyidőre sike­rült elhallgattatni őket, sikerrel ősz- szehoztuk a csoportot és ma már hat­vanhét taggal működünk. Az ősz fo­lyamán a nők és a fiatalok erősen ki­vették a részüket a munkából. Száz­hatvan kataszteri holdat kötöttünk le, szerződéses teremlésre. Decembertől fogva hetente négyszer foglalkoztatjuk este a lagokat. Az egyik este csoportértekezlet van, a másikon üzemi párfnap, a harmadikon Szabad Föld Téli Es­te, a negyediken pedig kultúrmű­sor oa tanulás, vagy lefolyását. — Mi azt tapasztaltuk, bogy nem jó „Gyengeségünk oka : nem volt párísxervcael1« hangsúlyozta a munkaegységgel való számolás jelentőségét, majd a csopor­tokat ért kuláktámadásokkal foglalko­zott. — Minden erővel fel kell ezek el­len venni a harcot — mondotta — » az, hogy ha a csoporttagek hetente, vagy kéthetente jönnek össze. Mi is összeszokunk, megismerjük, megszeret­jük egymást és ugyanakkor elméleti­leg és szakmailag is ‘képezzük magun­kat Ezután Szabó Mária, a babarci ter- m élőerő port küldötte szólalt fel. Fel­szólalásában elmondotta, hogy milyen hatalmas nehézségekkel kellett meg­küzdeni a csoportjuknak. Se állatunk, se pénzünk nem volt. — mondotta. — Ugyanakkor még aszály is súlytott bennünket. Mindezek ellenére kilenc mázsa termésátlagot ér­tünk el búzában, ugyanakkor, még az egyénileg gazdálkodó dolgozó laraszioknak halt mázsájuk is alig temeti. Ezenkívül különösen napraforgóban, de a többi növényekben is fclülmnltuk az egyénileg dolgozó parasztok termé»- átlagait. — Ennek ellenére eok hiba volt ná­lunk. És még sokkal jobb eredménye­ket is elérhettünk volna. De ma már tudjuk, hogy mi volt a hiba: nem volt pártszervezetünk. Ha pártszervezet lett volna, egész biztos eoMcal keve­sebb lett volna a nézeteltérés, minden kérdésre könnyebben meg­találtuk volna a helyes megoldást és sokkal jobb eredményeket tad­tunk volna elérni. Most már van pártszervezetünk és biztosak vagyunk benne, hogy az idén már sokkal jobb lesz a munkánk. Hídvégi Tivadar alispán volt a kö­vetkező felszólaló. Felszólalásában én a közigazgatás részéről ígérem, hogy mindent d fogunk követni, hogy a régi reakciós urak képviselőit, akik akadályt jelentenek * faluk szocialista fejlődésében, minden posztról eltárolj fsuk. Tudjuk azt, hogy minő megtisztelő fel­adat annak a szocialista fejlődésnek érdekében a legkisebbet is tenni, mely a dolgozó parasztságot a jólét soha nem ismert fokára vezeti el. Üdvözlő íáviral Rákosi elvíái'snak Ezután az elnöklő Kaszapovics And- 1 kozás a következő szövegű távíraltal rás képviselő javasolja, hogy a tanács- I üdvözölje Rákosi Mátyás elvlirsat: „Kedves Rákosi Elvtársi Szeretettel üdvözöljük a termelő szövetkezet és gépállomás dolgozói­nak első Baranya megyei tanácskozása alkalmával. Megyénk 81 engedé­lyezel! termelőszövetkezete és hét gépállomása dolgozói nevében ezúttal 1» köszönetét mondunk bölcs és irányi mutató munkájáért, melynek nyomán mi is elindulhattunk boldogabb és szebb élet felé. Kívánjuk, hogy még soká vezesse jó erőben — jó egészségben a nagy Szovjetunió példája nyomán Pártunkat és egész do'gozó népűnket a győ­zedelmes szocializmus felé.“ A tanácskozás résztvevői hatalmas Ic'kesedéssel fogadtak el a javaslatot. Ezután az elnök déM szünetet java- '.oll. Ebédszünet után tovább : ol y lat ód tak a felszólalások. A délután elhang­zott felszólalásokat, valamint Hegedűs elvtárs válaszát, lapunk szerdai szá­mában ismertetjük.

Next

/
Thumbnails
Contents