Dunántúli Napló, 1950. február (7. évfolyam, 27-50. szám)
1950-02-05 / 31. szám
a íifiPLO 1950 FEBRUÁR S IL A hároméves terv 1947 «aguszfos 1 (51 1949 december 31-ig, íeháf két év és öl hónap utalt a hároméves terv előirányzatéi a nép- gazdaság minden Agában túUeljesíteí- tök. Gyáripar A. gyáripar és bányászai termelése 1949-ben 20.6 százalékkal haladta meg a hároméves terv uíob-ő évére előirányzóit termelést. A nehéziparhoz tartozó iparágak termelése elérte az 1938. évi termelés 174 százalékát. A gyáripar legfontosabb terméke! »ck termelése 1949-ben a terv n'olsó évében, 1938-hoz képest o következő smetkedésf mutatja: Ar 19». loTmelM mx 1S3S. évi termrlés százalékában Vasérc 114.0 Bauxit 103.9 Szén ! 26.7 Ásványolaj 1.168.9 Nyersolaj 127.8 Nyersacél 131.2 Aluminium 1.109.8 Szerszámgép 3.040.1 Vágón 320.6 Mozdony 822.3 Teherautó 189.8 Traktor 470.7 Hajó 321.0 Mezőgazdasági gép 331.9 Kerékpár 283.4 Motorkerékpár 7282 Vitlamosencrgi a 1ÓS.5 Cement 162.6 Táh’aűveg 244.4 öblősüveg 149.7 Marőnáírcn 302.4 Szupert oszíát 2G8.4 Péti só 181.7 Növényi olaj 131.6 Papíros-gyártás 145.5 Papírosfeldolgozás 126.9 Pamnlszőve! 119.2 Gyapjúezőveí 125.1 Bőrcípő 121.9 Építőiparban Az építkezések terén a hároméves terv előirányzatát 120 százalékra teljesítettük. Elkezdtük az építőipar gépesítését. Az építőipart túlnyomó részt nagyipari jel!egű iparra szerveztük át. Jelentős ha’adást ériünk el az épílőipar idényszerűségének {elszámolásában. Mezőgazdaság A hároméves terv előírásainak megfelelően a mező gazdaságban ál - la ikon elértük a második világháború előtti 6zínvonnlaf. A szarv a.-marka állományunk 1949 bon az 1938. évi állomány 110 százaléké! érte et, a lóálíomány pedig 74 *záza!ékál. A sertésállomány n tervidőszakban nrntegy két- és félszeresére, a juhállomány kétszeresére növekedett. A törzskönyvezeti szarvas marhák száma fc.'roiaszorcsára, a ser főseké ötszörösére, a jakoké 17- «áiEresre emelkedett. Hetvenhárcm mesterséges megtermékenyítő állomást Icfesílsffünk. Űj növények termesztését honosítottuk meg. A rizs- termő területet 9099 hat. holdról 25 000 ka!. holdr„ növeltük. Elkezdtük a gyapot termesztését. A hároméves terv időszakában hozzáfogtunk a szocializma.- alapjainak lerakásához a mezőgazdaságban. Az állami gazdaságok területe a tervidőszak alatt 50.000 kaf. hold szántóterületről <90.000 kaf. holdra emelte..1 isrtt. A hároméves terv megkezdésekor mezőgazdasági formelőszövelke teleink nem voltak. A terv beíeje zésekor több mint 1500 lemelő*.zö- vefketefi csoport 350.000 ka!, hold földön gazdálkodott. A hároméves terv megkezdésekor nem voltak állami gépállomásaink. A terv beíeje résekor 221 gépál’omás 3.800 Irak torral, nagyszámú más géppel és Máflílőeszközzel működött. Közlekedés A közlekedés lefjesftmónye 1949- hen at áruszállítás terén 143.5 százalék, az ufasszállífás terén 222.4 százaléka volt az 1938. évinek. A gépjárműállomány 1949 decemberében a háborúelőtfinels 188.5 százaléka veit. A teher gépkocsik száma 1938- boz képest két- ós félszeresére, a motorkerékpárok szám* köze! négy- »zeresére emelkedett. Keve^kedeSem A hároméves terv induló4alior a külkereskedelem, yatemiat a négy kereskedelem úgyszólván leljesen a tőkések kezén volt, a kiskereskedelemben pedig az, állam és a szövetkezetek részesedése csupán 3 százalékot ért et. A terv ideje alatt lelje sen állami kézbe került a külkereskedelem és a nagykereskedelem. A kiskereskedelemben az állam és a szöveíkezeíek részesedése 39 százalékra növekedett. Az állami külkeres- kedelmi vállalatok átlát 1949-ben lebonyolított forgatom az 1946/47. évinek 375 százaléka volt. A forgalom egyre nagyobb mértékben s Szovjetunió és a népi demokratikus állarart Ipar Mezőgazdaság Közlekedés Épífési, szociális és kulturális céh; Egyéb (kereskedelem stb.) felé irányult. Az állami kereskedelem különösen a tervidőszak második leiében sikerrel hajtolta végre a Sérv előírásait állami készletek gyűjtésére. Berni« ázások A beruházások terén a hároméves tervet 125.3 százalékra teljesítettük. Két év és öt hónap alatt összesen 10.3 milliárd forintot ruháztunk be a népgazdaságba. A beruházások megír-zlásn a népgazdaság különféle ágai- >n a következő voll: A beruházások megoszlás« százalékban: 31.6 29.0 S 19.0 17.9 2.5 összesen: A beruházások eredményekén! a többi között 7 új bányaüzemet, űj gázkoromgyáraf, két áj érceíőkészífő üzemet, új korszerű vagómszerc'.dit, új hatalmas hajógyári szerelő csarnokot építettünk. Újjáépítettük és részben újjáalakítottuk legnagyobb vases gépipari üzemeinket! a csepeli, diósgyőri, ózdi nehézipari üzemeket, a három Ganz-gyáraí, az Egyesült Izzót. Komoly teljesítményű traktorgyárrá fejlesztettük s Hoiíherr-gyárat. Ugyancsak újjáépítettük erőműveinket, így a máfravidéki, továbbá a csepeli nagynyomású erőművet és más erőművek egész sorét. Új lezdilgyárákat építettünk, a pa- mulfonő orsók számát 100.000-rel nő véltük. Helyreállítottuk és kibővítettük a Péti Nitrogén-műveket. Kor szcrűsíleílük a marőnélroa- és a kén. eavgyárlásf. Jelentékenyen fej esetet (ük a festék- és gyógyszeripar teljesítőképességéi. A beruházások eredményeként újjáépítettük és részben korszerűsítettük vasutj hálózatunkat. Újjáépítettünk hat nagy vasul! Duna- és Tiszaiadéi. Biztosítottuk a vasutak szénára a ísütségea gördülőanyagot. Helyreállítottuk a gazdasági vasutakat. A központi közlekedés terén újjáépítettük egész úthálózatunkat és néhány új korszerű betonút mellett 660 bekötőutat Is megépítettük. Néhány kivétellel újjáépültek közúti hídjaink, így többek közölt újjáépítettük a Margil- hldst, a Lánehfdcf, továbbá a szolnoki, szegedi és vó.sérosnaményi Ti- sza-hidakat. Teljesen újjáépítettük et posta- és távbeszélőléCesítményekel. Mezőgazdasági beruházásaink keretében 4500 új traktort, több mint 1609 cséplőgépet és az egyéb gépok tízezreit adtuk n mezőgazdaságnak. Több, mint 40.000 köbméter új silót, új növényncmesílő telepeket, űj nagy islállólcat, sertéshís’alókat, magtárakat stb. létesítettünk. A hároméves terv időszakában 1200-nál több űj lakóház épült a magyar falvakban és községeidben, VUlamrsítoUunk 455 községet, 23 fanyakőzpontoú, 84 gépállomást és 29 állami gazdaságot A {«■’újításokkal együtt erdősítettünk 102.009 kát. hold teriiV.et. Ontözölté tettünk 26.009 kaf. holdat. A hároméves terv beruházásainak eredményeként helyreállítottunk 1324 álta'ános Iskolát, építettünk 16 új korszerű Iskolát és 24 további iskola építését elkezdtük. Helyreállítottuk középiskoláink túk-yomő részét, valamint egyetemeinkot, felállítottuk az állami (műszaki főiskolát, a közgazdasági tudomány egyetemet, a gazdasági és műszaki akadémiát, a mező- gazdasági akadémiát, megkezdtük a miskolci és a veszprémi műegyetemek építését. Helyreá ütöttünk tói kórházat és 55 ÍGdőbeleggondozót. Építettünk, 29 új kórházi épületet éj 8 új tüdőbe ieggondozót. Létesítenünk 37 úi járási egészségügyi központot és 24 egészségházat. Ui napközioti- konok, bölcsődék, fürdők, szociális otthonok, üdülők százai épüllek a hároméves tervidőszakban. Fttgl a I Ií oz hi tót í *i«g, i e mcl ólt en yséjv. élelssEÍnTOHCtl A hároméves tervidőszakban hatalmas mértékben növekedeít a munkásosztály és általában a dolgozók száma. A közolka'mazottakat nem számítva a foglalkoztatott dolgozók száma 2 év és 5 hónap alatt 390.GÖ0 lövet, azaz 37 százalékkal emelkedőit. A gyáriparban (az építőiparral együtt) « munkáslétszém emelkedése elérte a 60 százalékot. Még nagyobb mértékű volt a foglalkoztatott szellemi dolgozók számának emelkedése. A hároméves terv megvalósfíásá- itak eredményeként, ahogy a terv előírta. az Iparban megszűnt a munka100.0 nélküliség. A terv utolsó évében számos területen már jelentékeny szakmun- káshiány mutatkozott, időszakonkint hiány volt segédmunkásokban Is. — Különösen nagy volt a hiány a műszaki munkftzWilábcn, mérnökökben, technikusokban. Mind nagyobb számban jutottak kereső foglalkozáshoz az ; azelőtt háztartásbeli nők, amit kiie- ( iez az is, hogy amíg a hároméves 1 terv indulásakor a munkára jelentkezőknek, mintegy 40 százaléka volt nö, addig a terv utolsó évében a munkára jelentkezők között a nők száma dórié a 69 százalékot. A hároméves , terv Időszakban új alapokra helyeztük a szakmunkásutánpőtlást. Ennek megfelelően a nagjiparban az iparostannlók száma a terv megkezdése elölt: 11.000-röl 35.000-re emelkedett, A munka termelékenysége a gyáriparban két év és öl hónap alatl 103 százalékkal nőtt és a tervidőszak utolsó évében 1949-ben elérte ' az 1938. év terme'fkenységének 129 százalékát. Az építőiparban a termelékenység emelkedése elmaradt az ál- laiónos emelkedés mögötí. A termelékenység emelkedésében döntő szerepet játszott a munkásosztály államhatalmának kifejlődése és megszilárdulása, « munkás—paraszt- szövetség megerősödése, az egész gyáripar államosítása, mindezek folytán a munkásosztály, a dolgozók viszonyának megváltozása a termeléshez, a munksversenynek tömegmozgalommá válása. Szerepet játszottak emellett a hároméves terv jelentékeny beruházásai, az ipar észszerűbb megszervezésé, az üzemi újítások mindinkább növekvő száma és eredményessége. A hároméves terv előírta, hogy 1950 augusztus elsejére a dolgozók életszínvonalának 8 százalékkal kell meghaladnia az 1938 évii. Ténylegesen a dolgozók reálbére a hároméves terv utolsó évének végére, 1949 decemberére, több mint 40 százalékkal haladta meg az 1933 évit. Az életszínvonal emelése terén tehát a terv előírását mintegy 30 százalékkal túlteljesítettük. A tervidőszakban az egy főre jutó húsfogyasztás 78 százalékkal, a cukorfogyasztás 171 százalékkal, a tejfogyasztás 68 százalékkal, a pamut- szovelé 133 százalékkal, a gyapjú- szöveteké 117 százalékkal, a cipőé 200 százalékkal emelkedett. A dolgozók életszínvonalának emelkedése nemcsak a bérek növekedésében,jutott kifejezésre, hanem abban is, hogy s különféle szociális juttatások a tervidőszak utolsó évében, 1949-ben meghaladták a dolgozók pénztárénak 38 százalékát. Lényegében megjavult a dolgosok egészségügyi ellátása is, A kórházi ágyak száma az 1947-es augusztus elsejei 38 ezerről 1949 december végére 53 ezerre emelkedett; A hároméves terv megkezdése előtt szervezett üdültetés alig volt. 1949- ben több mint 210 ezer dolgozói és családtagot üdüHetíUnk. Elkezdtük korszerű lakóházak és egész lakóleiepek építését. Uj lakótelepekéi épíieílünk a bányavidéken és Budapest egyes munkás-kerületeiben. Hozzáférhetővé teSlfik a tanulást, az általános iskolától a főiskoláig a dolgozók és gyermekeik számára. A felnőttek százezrei vettek részt különféle szakmai, politikai és társadalmi tanfolyamokon. A dolgozók szükség- leiévé vált a könyv, a mozi, a színház, a hangverseny, a múzeum, a képtár. A hároméves terv eredményeként milliós tömegekéi vontunk be a művelődésbe: felszámoltuk a volt uralkodóosztáiych műveltségi monopóliumát. Több mini 29 ezer munkás ét dolgozó paraszt került vezető állásba a népgazdaság és az államgazda- ság minden ágában. Nemzeti jövedelem A hároméves terv előírta, hogy a nemzeti Jövedelemnek a tervidőszakban 82.3 százalékkal kell növekednie. Ténylegesem a terv utolsó évében 1949-ben, a nemzőt! jövedelem 97 százalékkal volt nagyobb, mint a tervet megelőző évben, Kymódon a terv előírását a nemzeti jövedelem növelése terén 108 százalékára teljesítettük. Ezzel 1949-ben elértük az 1938 évi nemzeti jövedelem 124 százalékát, A hároméves terv Idején azonban nemesek jelentősen növekedett a nemzeti Jövedelem, hanem gyökeresen megváltozott elosztása is. Megszüntettük a munkanéikűlf jövedelmet, a kizsákmányolást, a gyáriparban, a bank és hiteléletben, a kül- és nagykereskedelemben. Ez tette lehetővé, Eogy míg a nemzeti jövedelem 1938-bos képesít 24 százalékkal, addig a dolgozók életszínvonala több mint 40 százalékkal növekedett. A hároméves tervet a magyar dolgozó nap szakadatfen harcban, a külső és belső reakciós erők ellen, •« saját erejéből, a Szovjetunió baráti támogatásával, a Magyar Dolgozók Pártjának vezetésével valósította meg. A hároméves terv sikeres befejezés ével lezárult népgazdaságunk helyreállításának korszaka, A hároméves terv eredményei szilárd alapot biztosítanak a? ötéves népgazdasági terv megvalósítására, a jómódú, erős, műveli- szocialista Magyarország felépítésére. Bélseiüntetés és tiltcsisozó sztrájkok Olassersságbcm, iius^frállábcm, iáflwbra és Kwm&dúhmn. A dolgozók háborúé!lenes mozgalma világszerte egyre erősödik OLASZORSZÁG. Torinóban február elsején, Livernoban pedig másodikén elsején, Iá vorn óban pedig másodikén tüntettek »/ olasz dolgozók a De Ga- speri-kormány kálónál kolelezetlség- amerikai fegyver ráki ár ellen. Prátó- ban, Ferrarában, Empolíban és Palcr- moban az elmúlt két nap alatt több tiltakozó sztrájkot'rendeztek a dolgozók. Rómában népes küldöttség kereste fel az amerikai nagykövetséget. A küldöttség határozatot nyújtott át, amely kifejezésre juttatja az olasz dolgozóknak azt az elhatározását- hogy a háború előkészítésének minden megnyilvánulási formája elien harcolni fognak. BELGIUM Belgiumban sikeresen folyik a békepetició aláÍTésgyüjlő hadjárata. A lakosság mindenütt lelkesen csatlakozik a mozgalomhoz. KANADA, A demokratikus körök és szervezetek tevékeny akcióba kezdtek a béke védelmére és az angol és amerikai háborús uszítok teryeinek meghiúsítására- Legutóbb a béke híveinek országos bizottsága a montreali egyetemen tartott gyűlést. A helyi hékebi- zottságok hasonló gyűléseket hívtak egybe Toronto, Hamilton és Windsor városokban is. AUSZTRÁLJA- A békeinozgalom az ausztráliai lakosság minden rétegénél f egyre tevékenyebb támogatásra taláL Az ausztráliai egyetemi hallgatók szövetségének kongresszusa határozatot hozott, amely felhívja a tanulóifjúságot, támogassa a békemozgalmat és követelje, hogy az atombombát nyilvánítsák törvényen kívül állónak. A háborúd lenes haté fokozására hívja fel a világ bányászait a bányászok nemzetközi ipari szakosztálya Az MTI párisi jelentése szerint a Szakszervezeti Világszövetség keretében működő bányászok nemzetközi ipari osztályának vezetősége Párisban tartott ülésén megállapította, hogy a bányászok életszínvonala a Marshall- államokbsn és az Egyesült Államokban szüntelenül romlik, viszont a Szovjetunióban és a népi demokráciákban a bányászok anyagi jóléte és teljesítménye állandóan növekszik. Megállapította azt. is, bogy a tókés államokat, súlyos gazdasági válság fenyegsti, ami a fegyverkezés fokozását és a háborús készülődés gyorsítását vonja maga után. A háborús veszély elhárítása érdekében minden dolgozó és így minden bányász fokozott erőfeszítésére van szükség. Ezért a bányászok nemzetközi ipari szakosztálya elhatározza, hogy május elseje, a dolgozók nemzeti ünnepe alkalmából kiáltványt intéz a világ bányászaihoz, hogy fokozott erővel szálljanak síkra a békéért és vonják szorosabbra az egyes országok bányászai között a dolgozók nemzetközi egységét. a rédiószeininár’uni jövő heti progswa Alapfokú szeminárium (üzemi); Hétfőn; ,,Népköztársaságunk alkotmánya" című szeminárium 16 óra 30 perctói 17 óráig. Kossuth-Rádió. — Szerdán: .,A szíahánov-mozgalomról". Előadás és konzultáció. 16 óra negyven perctől 17 óráig. Kossuih-Rádió. Alapfokú szeminárium (lerüleli — falusi): Szerdán: ,,A MDP parasztpo- lítikája I. rész“. Szeminárium. 19 óra 15 perctől 19 óra 40 percig. Kossuth- Rádió. — Pénteken: „A MDP paraszt- polijikájo II. rési". Előadás és konzultáció 19 óra 15 perctói 19 óra 40 percig. Kossuíh-Rádíó. Rádiószcmi- náriuni III. —- Csütörtökön: A* elmélet jelentősége a munkásmozgalomban. Konzultáció. 19 órától 19 óra 20 percig. Petöfi-Rádíó. A szovjet sajtó a szó vjef-román szerződés megkötésének második évfordulójáról Moszkvai jelentés szerint a szovjet sajtó megemlékezik a Szovjetunió és a Román Népköztársaság' barátsági, együttműködési és kölcsönös segély nyújtási szerződése megkötésének második évfordulójáról. A Pravda megállapítja, hogy a szerződés megkötése fontos határkő a szovjet-román kapcsolatok történetében. A román nép megteremtette valóban diemokraí.ilcus államát. Az Izvesztija megállapítja, hogy # két esztendővel ezelőtt kőlőtt szovjet- román szerződés különösen nagy jelentőséget nyer most, midőn a háborús uszítók lázasan dolgoznak, hogy a nyugatnémet bábállamot a Szovjetunió és a népi demokrácia országai ellen irányuló agresszió hídfőjévé tegyék. roeghylé-s éj fáidalmok etfon gyors és kifünő hotásw szer a cé^beváU ff) ASPIRIN VEv/ tílllU»
