Dunántúli Napló, 1950. február (7. évfolyam, 27-50. szám)
1950-02-05 / 31. szám
DUNÁNTÚL] Űíívozöllfik a fepmí‘I6«iz3ve<k»,zp(f! C‘í»p<t>píok és gépállomások küldötteii A miniszter tanács, rendezte a vasún és postai munkavállalók fizetését 111 1 " 4 Már három 20Q-as brigád versenyes egymással a Bőrgyárban VIL ÉVFOLYAM. 31. SZÁM ARA Svö FILLÉR VASÁRNAP, 1930 FEBRUAR 3 Üdvözöljük a termelőszövetkezetek és gépállomások dolgozásnak megyei tanácskozását Pártánk Megyei Bizottsága és a Mezőgazdasági Igazgatóság tanácskozásra hívtta össze a mai napon • termelőszövetkezeti csoportok én gépállomások dolgozóinak küldötteit. Az új fala és az új mezőgazdaság úttörői, a falu átalakítói, a szocializmus építésének élharcosai jönnek össze szerte a megyéből, bogy megtárgyalják és kicseréljék eddigi tapasztalataikat. A megyei tanácskozáson 81 engedélyezett termelőszövetkezeti csoport és 7 gépállomás, mintegy 3500 dolgozójának 160 küldötte, nők, férfiak ás ifjak vesznek részt. Megbeszélik &z eddigi megtett utat Rákosi elvtársinak az országos tanácskozáson mondott útmutatása alapján és az országos tanácskozás határozataihoz csatlakozva, megjelölik az előttük álló feladatokat, melyek végrehajtásával ' megszilárdítják eddig elért eredményeinket és újabb lendületet adnak termelőszövetkezeti mozgalmunknak. Komoly és szép eredményekről szániolhal'.nak be a küldöttek s Rákosi elvtárs emlékezetes kecs.ke- beszéde óta eltelt idő alatt a terme! őözö vetkezeti mozgalom Baranya megyében is letette a vizsgát, megállta a helyét, melv gyökeret eresztett. A termelőszövetkezetek tagsága előtt már bebizonyosodott, hogy helyes volt az az út, amit Rákosi elvtárs ajánlott, melyre Pártunk vezette őket és melyet szélesre taposott előttünk a Szovjetunió kolhozparasztsága. Az igaz, hogy nem volt sírna az út, eok nehéz akadállyal kellett megküzdeni. Különösen az elsőknek, akik a kulák támad ás szakadatlan pergőtüzében rakták le megyénkben a termelőszövetkezeti mozgalom alapkövei?.. Elmondhatják a küldöttek, hogyan küzdöttek le azokat a naponta jelentkező ellenségei» támadásokat, amelyeket a kulákok és bérenceik indí ottak ellenük és amelyek szüntelenül nehezítették a csoportok egészséges fejlődését. • Ebből a harcból Pártunk, odaadó támogatása, körültekintő vezetése segítségével győzelmesen kerüllek ki. Elmondhatják például a duna- szekcsői termelőcsopori tagjai, milyen nehézségek mellett tudták a befurakodott Horváth nevezetű kulákot csoportjukból kizárni vagy a márihéméndi termelőszövetkezeti csoport tagjai hogvan dobták ki Lénárd Miklós volt telepfelügvelő kulákot, aki a terme'őszövetkezeti tagok nyakán ugyanúgy akart t.o- vább^lősködni. mint ahogvan egész életéken mindig más munkáin után élt. De a dunas.zekcs5sz:get:ek, a tmagvarbólyiak, a pécsváradisk és a többiek is «okát beszélgetnek arról, hogy miiven harcot kellett megvívni a befurakodó ellenség ellen! Ezeknek a csoportoknak a pé'dáia lebegjen a megve termelő- szővekőzeteinek tagsága előtt. vizsgálják meg, nincS-e náluk is bent az ellenség, nmet«d esetleg eddig még nem ismertek fel. A megye ternmlősznvet.kezetíynek hfildötfoj rna kícseré1;k termelési tapasztalataikat is. Büszkén számolhatnak be arról, hotfv már az első aratásnál is magasabb fnrmá*- eredmót\\)f>bef értek el az egyénitea gasdnlkrid á parasztok termésátlagánál A Unnóiaknsk. bár mó<t nem volt fö’dk'V' n-.KT- srifívs a muH évben, mégis 20—25 százalékkal magasabb vo'* a termésátlaguk az ugyanazon határban dolgozó egyéni parasztgazdaságok termésátlagánál. Sőt árpából 40 százalékkal magasabb volt a termésük: míg az egyénileg dolgozó parasztgazdaságokban 10 mázsa termett, addig a lippói termelöszövetkeze! árpa- termébe 14 mázsa volt (katisztrális holdanként. De ugyanilyen eredményekről számolhatnak be a remén yposztalak, a dtmaszekcsószi- gertiek és még jónéhány más csoport is. ötéves tervünkéit épftö, dolgozó népünk éppen a mostani időkben teszi le a vizsgát a régi, a kapitalizmust jellemző technikai normák széttörésében és egy új, a szocializmust jellemző munkastílust alaki. ki egyre szélesebb és szélesebb területen. A munkaversennyel, sztahánoYÍsta-mozgalommal, újításokkal a termelékenységnek eddig még csak a Szovjetunióban ismert magas fókái érjük el és ezzel meggyorsítjuk a szocializmus építését. Mezőgazdaságunk szocialista fejlődésében is csak úgy lehet az eddigieknél nagyobb eredményeket elérni, ha a termelékenységet a mostaninál magasabb szintre ernel- fük. Múlt évben alakult iermelő-szö- vetkezetemk Pártunk irányításával, kormányunk támogatásával többségükben már magasabb terméseredményeket értek el, túlszárnyalták az egyéni-,_ kis- és közép- paraszti gazdaságok terméseredményeit és ezzel tagjaiknak az egyénileg dolgozó parasztokénál lényegesen több jövedelme! biztosítottak. A reménypusztai csoportnál például 8—9000 forint volt a tagok átlagjövedelme. Az eddig szerzett tapasztalatok kicserélése alapján ezeket a terméseredményeket még fokozni lehet és fokozni is kell, hogy méltó kővetői lehessünk a világ legfejlettebb parasztságának, a Szovjetunió szocialista mezőgazdaságának. A csoportok termelési színvonalának emeléséhez a közös növény- termesztés és állattenyésztés területén meg is van minden előfeltétel. Az időben elvégzett őszi vetés, az őszi mélyszántás 100 százalékos elvégzésével a talaj megfelelő őszi előkészítése megtörtént, a termelési szerződések kötésével a csoportok szántóterületük mintegy 50 százalékára minőségi vetőmag, de a szükséges műtrágya is, Pártunk és kormányunk támogatása révén biztosítva van. A csoportok elkészítették ütemtervüket, ameV alapján a tavaszi munkát megfelelően lehet megszervezni, a munka- szervezet megszilárdításávalA termelés, emelésével kapcsolatos feladatok fon'.oaságát csak aláhúzza, hogy a tanácskozás nem sokkal a tavaszi munkák megkezdése előtt ül ösisze. A tavaszi ta- ' aimtmkák gondos elvép‘zésé'r,,l termelőszövetkezeti csoportjainknak pé'dát kell mu'alnink az egyénileg dolgozó parasztok előtt! Most megtárgyaliák a termelőcsoportok és génállomások dolgozóinak küldöttei az országos tanácskozásnak a termelés emelésére vonakoző határozatát: hogyan fogiák jobban m^g'zervezrv' az eddiginél ís a munkát, területük fel - osztását brigádok, tnuntmesanatok között, hogvan szervezik mes a mn oikia ver s’ ti vt, megvizsgál i ák hogv a nők bevonása miiven nrob. ’émá* ielent az egve-s csoportokban. Úgy ál1-e a helvzet, min1 Líonőn, vagv Nagykozáron, ahol a nőt t-gok többségb-ni vannak vagv nedig úgv-e, mint Egvhára.shirat'7 tán. (Vsárdon. D’tinveberkin. ahol egyáltalán nincsen nőtagja a csőAz Országos Tervhivatal jelentése ez 141. éti, valamint i báreaéves terv vépliajtásárél Az 1949. évi terv Az 1949. évi tervelőirányzat a hároméves tervnek két év és öt hónap alatt való teljesítése érdekében az eredetinél gyorsabb ütemű fejlődést írt eíő. A népgazdaság tényleges fej' tödése 1949-ben azonban az év felemelt előirányzatát is általában túlhaladta. Gyáripar A gyáriparban a termelési terv teljesítése és a termelés növekedése az előző évhez ‘ képest a következő volts IPARÁGAK: A termelés 049-beu t948-boz képest százalékban Tervfeljesifé* s««Z4tlékj}an Bányászat 111-5 104.1 Kohászat 115.2 107.1 Vas- és fémipar 1343 115.0 Gépgyártás 143.8 109.7 ViUamosenergía termelés US.7 107.2 Építöanyagipar 136.4 . 117.8 Üvegipar 100.7 109.1 Vegyészeti ipar 163.3 119.5 Faipar 129.7 ’ 1153 Papír oripar 162.3 126 2 Sok szorosífótpar 159.6 122.0 Bőripar 138.4 118.0 Gumiipar 1322 108.6 Textilipar 126.4 109.4 Ruházatiipar 161.6 116.4 Mezőgazdasági ipar 163.8 ion Összege«* 1949-ben tehát a tervelőirányzatot minden iparág túlteljesítette 1948-hoz képest a gyáripari termeté» 42,4 százalékkal emelkedett. *1*3.4 *08 8 A gyáripar legfontosabb termékei ban a terv teljesítése (gyáripar) 1949» ben a következő volt: A termelés 194S-ben IPARÁGAK» 1948-hoz képest zázalékbati lemctjcstlCT 8*azAlcki>4H Vasérc 114.8 121.1 Bauxit 117.2 1253 Szén 111.5 102.7 Ásványolaj 103.6 993 Nyersvas 1115 993 Nyersacél 1153 109.8 A unt infom 159.0 116.7 Szerszámgépek 1863 92.0 Vágón 1173 84.2 Mozdony 125.0 104.0 Teherautó 165.0 132.6 Traktor 218.7 116.0 Haló 1230 1C8.4 Kerékpár 167.7 113.1 Motorkerékpár 236.0 107-6 Viltamosenergia 116.7 107.2 Cement 174.8 137.9 Karónáfron 194.7 100.0 Műtrágya 1S7.1 104.4 Növényi olaj 117-0 101.0 Papirosgyárfás 1333 114.8 Papírosfcidolgozá* 319.7 148.9 Pamutszöve! 118.6 107.0 Gyapjúszövet 121.4 101.6 Bőrcipő 115.9 107.4 A termelés tehát a gyáripar leg fontosabb termékeiben az előző évhez képest mindenütt emelkedett Néhány termék termelésénél a lelW emel termelési előirányzatot nem sikerűd elérni. A szerszámgépgyártás, nál az elmaradás oka főként a magas öntödei sefojt. Epilűrpar Az építőipar a két ízben is leieméit 1949 évi építkezési tervet 115.8 százalékra leliesítette 1949..ben ez építőipar termelése 1948 hoz képest több mint két és félszeresére nőtt. Az építőipari termelés a harmadik negyedévében 75 százalékkal !&• lülmúiia a második negyedévit és a negyedik negyedévben, tehát a téli hónapokban is, tovább emelkedett Ebben jelentős része volt az 1949 július 17-i minisztertanácsi határozat, nak az építőipar kérdéséről. Mezőgazdaság A mezőgazdaság a termelési előirányzatot 1949-ben összértékben 100.7 százalékra teljesítette. Az állat- tenyésztés terén a teljesítés 1193 százalék volt A szántóföldi termelésnél a fervteljesífés gabonafélékben 110 százalék, olajos növényekben 163 százalék, rostos növényekben 166 százalék. Gyenge volt ezzel szemben főleg a kapások terméseredménye, különösen a cukorrépáé. Ebben az időjárás alakulása mellett része volt » kaíákság szabotátásénak és az agro- tech ikai előírások elhanyagolásának. Közlekedés A vasút az 1949. évi szállítási tervet 107 százalékra teljesítette 1949- ben a vasutak 500.000 vagonnal, a tehergépkocsik 11.003 tonnával iöbb éra}, a vasutak 12 millióval, a távolsági autóbuszok 10 millióval több utast szállítottak, adut az, előző évben. Kereskedelem Az átfomi nagy- és kiskereskedelem eladási forgalma 1949_ben meghaladta a 21 milliárd forintot A tár- sadalmaaitoli kereskedelem forgalmát 140 állami nagykereskedelmi vállalat és mintegy 7000 állami és szövetkezeti bolt, üzlet és áruház bonyoti. tolta le. Foglalkorfafottdág, termelékenység, műn linkére k 1949-ben a gyáriparban, a bányászatban és az építőiparban nagymértékben megnőtt a foglalkoztatottak száma. A gyáriparban a munkástól» szám 82.000 fővel, s bányászatban 11.000 fővet, az építőiparban 69 000 fővel emelkedett. így az ipar említet! e bárom területén a raunkáslétszára ,egy év alatt összesen 162.000 fővet növekedett. A munka termelékenysége 1949 folyamán 24.6 százalékkal emelkedett, A gyáriparban havonta kifizetett bérösszeg januártól decemberig 172 millió forintról 250 millió forintra nőtt. Az egy munkavállalóra eső áflag&ete eef 16.7 százalékkal emelkedett A dolgozók reálbére, az árcsökkenést Íj, figyelembe véve, 22.5 százalékkal növekedett. portnak vagv csak az utóbbi napokban veitek fel már tagot. Ugyanakkor rámutatnak arra, hogv milyen módon tudták elérni azt, hogy a női tagok aktívák lettek csoportiukban és mennyire lendítette előre a csoport munkáját a nők ak ivizálása. A megye egyénileg gazdálkodó parasztságának szeme most a mi munkánkon van. A faluban mindenki, a szegény- és középparasztság, de a kulák is árgus szemekkel tekint felénk, várakozásteljesen vagv ellenségesen nézi, vizsgálja eredményeinket. Megyénkben 81 községben van termelőszövetkezeti csoport, de nincs a megvében olyan község ahol ne érdeklődnének i'Tmelfíszövelkezei! alakítása iránt Igen sok edvénileg dolgozó paraszt már gondolkodik afelett, hogv jó lenne belépni s ebben r. iekintetben ma már az Ormányság sem kivétel! A helyi, vagy egy-ke. közeli termelőcsoport működéséről azonban nem lehet átfogó képet kapni, nem látni világosan hová, merre is vezet a termelőszövetkezeti mozgalom útja. Most elsőízben lesz alkalmuk az egyénileg dolgozó parasztoknak is teljes tájékoztatást kapni. És ha látni fogják, hogy nemcsak a maguk környékén, hanem megveszerte és országosan nő, erősödik a közösen termelő dolgozó parasztok tábora, sok gondolkodóból csoporttag lesz, sok közömbösből pedig érdeklődő. a jó példán okuló dolgozó paraszt. A termelőszövetkezeti mozgalom nyomán egyre jobban kivlrul az éle! a falvakban és mint a Szovjetunióban, úgy nálunk is meg fog szűnni fokozatosan a falu és a város közötti különbség- A Szovjetunió példája nyomán, a szovjet nép és annak bölcs vezére, a magyar nép nagy barátjának Sztálinnak és legjobb magyar tanítványának, a mi szeretett vezérünknek és tanítónknak, Rákosi ( elvtársnak vezetésével megyünk ^ a mezőgazdaság szocialista fejlődésének útján, építjük a termelőszö- veökezeti mozgalmat a gépállomások dolgozóival és az egész munkásosztállyal szoros szövetségben, A tanácskozás résztvevői —- k»- zótük a szigetvári járásból érkezőket külön is — szeretettel üdvözöljük az első tanácskozás alkalmával Legyenek büszkék arra, hogy ők az úttörői az új életnek. Az ö szívós munkájukra cs harcukra számít Pártunk, honná nyunk, az egész magyar dolgozó nép, boldog jövőnk építésében. Hnnkó Janó*
