Dunántúli Napló, 1950. február (7. évfolyam, 27-50. szám)

1950-02-26 / 49. szám

FLO 1950 FEBRUAR 26 Az esküm ez — míg lélegzik a szánt kitariok én és védem a hazámat, erőmmel és eszemmel igazán szolgálom, hogyha eile nsége támad. Kicsiny gondokra gondom se legyen, hazám sorsát segítsem válni jóra, új munka láza dobbantsa szívem, hogy bizton keljek hord riadóra. Testvérem, ki az arcvonalba állsz,’ ' * én melletted vagyok, veled egyszerre lépek. Ma harcmezőmon, munkámnál találsz, lőszert küldök neked és kenyeret a népnek. Elvtárs, te hős, én esküszöm neked s mint hő ísú, úgy esküszöm hazámnak, hogy odaadok életet, hevet, ' ha kint a fronton életemre várnak. Eszünk világos, szándékunk acél, az ellenséget megveri hazám. Az esküm ez — amíg a szívem él, büszkén tekinthet Sz’álin énreám. Vaszilíj Lebegyev-Kunsacs' Dél-Dunántúl kultúréletében —1400 fő látogatja. Siófokon a tjza bad Föld Téli Estik keretén belül kul* (úr’.’érrenyífcet is rendeznek, a kultúl- c.soporí úgyszólván minden alkalommal fellép, színessé téve az eöadásökát. Igen jelentős munkát végez itt a helyi MNDSZ-s/ervezef. Tolnában 129 községben folynak Szabad Föld Té i Esték. Ezek között a legjobban megszervezett előadások Madocsán cs Fehöpetcrd-ptisztán föly. nak. Fürgédén és Döbröközön még cl ‘sem kezdték. Ajánljak a tolnai Nép­művelési Központnak, hogy sürgősen vizsgálja ki az ilyen eseteket. Komoly politikai hiba ez s le kell váltani az olyan ügyvezetőket, akik vagy tehetet­lenségüknél fogva, vagy ellenséges magatartásuk eredményeképpen szabo­tálják a népi kultúra ügyét. Szeren­csére az ilyen esetek csak kis szám­ban fordulnak elő. A központi irányító szervek rugal­massága is elengedhetetlen feltétele egy megye kuffúrdlefének: Az egyéni kezdeményezések, vagy a hivatali kö­zösség szorgalma, muc'takedvc a me­gyére is ráüti bélyegét. A pécsi, illet­ve a baranyai Népművelési Központ például állandó kiállHáf.t tart hivatali helyiségében, ponyva-színdarab} űzet ek- ből. Egymás szomszédságában hever­nek a legkülönbözőbb helyről jött- de „egykelap" alá tartozó (üZetecSk-ék. Ott nyugszik „Betyár Bandi", a népszín­mű. a „C’gány mint halál” című bo­hózat. a ..Szerelmi tanfolyam" cs ha­sonló más rettefietck. A kezdeményezés kitűnő, de igen jó lenne ezekből is „vándorkiállítást" szervezni, hadd érezzék, mit „vesztetlek" falusi dol­gozóink. Piispökltndasdőtf például Nagy La­jos ügyvezető a sztálini M,ajánlások során különmunkára, vállalkozott, mely szerint a község viítidork-önyv- táráriak forgalmát és taglétszámát 2Ú0 százalékkal felemeli. Nagy Lajos rima ke-tfősv.ízat. de 2.590 százalékot, teljesített. Mint elmondotta: sztmr- IVes agifíieióval érte e! ezt a kitűnő eredményt, gyűlésekre, párt napokra vitte magával a könyvtár részlegeit, ismertette a könyvek tartalmát (te­hát el is ovasta!) s minijén nap tar­tott könyvtár-órát. Szederkényben -t lő kön!/vi't o Iratnak a dobj őzök egy hónap alatt s ennek a fele ideo­lógiai mii! Kétszázhuszonegy olvasó vesz kezébe könyvet nap-mint-nap Szederkényben. ' Moháé",-sziget 101 ■olvasója, 150 könyvet olvas havonta, Toirramegyélmtt most szervezik a kör­zeti könyvtárat, amelyet, SzeksZár- dón helyeznek el r, ezenkívül 25 alap könyvtár működik rövid időn belül ebben a. megyében is. Pol-f/oző paruszfságunk kulturális s zív vonala szeminelláthafó ómét ke­dést mutat. A kultúTlidzah is gomba- módira szaporodnak az országban. Az elmúlt vasárnap, a Magyar-FzrtVjei Barátság Hónap keretében avatták fef Berzencén a legújabb kultúrbá- z.af. A né'/}/ világos, tágas helyiség- bőt úttá klubnak brr/rífrft színpada rab, nagy könyvtára, olvasót er rím stb. A kultúra frontját kell nagyon érősíié tennünk rnóst,, rriert olt támad minden erejével az ellenség. A szel­lemi czin vonul emelés«.' szoros tarto­zéka- az újjáépítésnek is. Lenin elv- társ mrindőtta egyszer Zetkin Klá­rának- egy beszélgetés' Során: A niü- eletlén*ég rosszul fér meg, rggáltn hibán nem tér össze az újjáépítés S étádat óival“. Ezért kell erőnek erejével fokozni a szellemi harcot és sikeres győze­lemnek kell születnie a mostani kul- iúrforradalmunkból. Ezért kell min­den kis tanyán pontosan. íc'ki'sme- fefPWBTl végrehajtani a Párt által ki­dolgozott terv részleteit is. ezért in­dultak és indulnak meg. országszerte szakelőadások, ezért szaporodnak (láptól-napra a kultúrnti honok, je­lénnek meg a könyvek tízezrei és ezért viszik a mozit ős a ■színházat, falura. végrehajiásálioz a béke. kell: szePemi felemelkedésünk érdekében folyta­tott harcunk a békéért fólifó ki'iide- lém is egyúttal. Értbe;ő hát az is, ín; éberség hiányával vádoljuk azokat —- niég a párteinberekre is gondo­lat'r • akik a művelődé* ügyét má­sodsorban tartják számon a végre­hajtandó feladatok között,. A Nép- mii vélésüigy í Jlinisztéríum létrejötte is bizonyítéka árinak, hogy a Párt rrii'yeu nagy jelentőséget tulajdonít a kultúra ügyének. ííév.ai e'vá s minisztériuma máris a Párt által megjelölt irányba fordította műve­lődésünk politikáját. $ ezzel egyide­jűleg megkérd té a kultúra frontján megbújt reakció felszámolását is. Számos, eddig működő kulturális té­nyezőt elmozdított s helyébe új. megbízható kádereket állított Az in tézkedémk hatása máris mutatkozik. Csak néhány új adatot említünk, hogy az olvasó némi képet kapjon kultúr/órrádalimink állásáról, eddigi eredményeiről. Baranyában például — a pécsi Népművelési Központtól kapott ér­tesüléseink szerint —« húsz ifjúbb község kap ,.normál-filmes“ mo‘At tínég március hónap folyamán: Mu- gyaébóly, ErdrwinecskC, Babarc, Uj- petre, (tsáriyos/.ró, Palőtabozsök. Berkesd. Somberek. Király egy ház a. Fám tógát-puszta. Egyházaslraraszti. Kapos székelő. Fátorhely-puszta. Egy- bázaskozár. Mokényps. (Töresd, Mária- kéménd. Drávaszaboles, Xagyfeozár és Ormány-pusz.ta. Ezekben a falvak ban márciustól állandó rhózik mű­ködnek majd s hogy ez mit jelérit, a gyakorlatban, azt nem kel! részle­tezni azoknak, akik látták a „Kor­mány tagjá‘--t. az „Egv igaz cmbóf‘*-t, a „Sztálingrádi essfá‘‘-f g a többi Ha­talmas szóvifit filmalkotást, A falusi kul>úrooporiok működése rrtég nagyon «ok helyütt, tel­jesen nrtrodnyik utakon jár, vagy egy­általában nem dolgozik. Legtöbb esel: ben a helyi lömegstervezefck nemtörő­dömsége e hiányosságok okozója. A nemtörődömség éppúgy bun, mint a kultúrmunkák akadályozása. A párt- szervezetek kötelessége a község nyu­godt ku’furátis cle'ének biztosítósa, a kulturális megnyilvánulások legmesz- szebbiPínö támogatása. Természéíesen már ezen a vonalon is akadnak kiemel­kedő jó példák. Soipogvban Siófok a legk'tűnőhb kit! hír műnk jlf kiejtő, teg- mozgó’masabb kuli úr él el ej e'ö község. Nem véletlen, hogy Siófokon a Sza­bad Föld Téli Estéket állandóan 1100 Jb/ek az eredményei’ szépek, de sok még a tennivaló. A re­akció még mindig itt tartja legerősebb állásait, és a nemtörődömség, az elha­nyagolt könyvtár, a teljesen ki nem selejtezett könyvtár, a csak úgy mellé­kesen látogatott előadások, mind mind az ellenség segítését jelentik. A Szovjetúnló hallatlanul gazdag szellemi élete, nyolcezer munkás klub­ja, pcraszl-huHúrháza, könyvtárai tíz­ezre a példakép. A GORKIJ-SZÍNHÁZ A moszkvai Művész Színház és Gorkji neve a kultúra történetében szorosan öszekapcsolődik. Színház és író még soha nem találtak ennyire egymásra. A Művész-Színház adta elő Gorkij első drámait: a „Kispolgárok‘‘-at, az „Éjjeli menedékhely"-e\ és a többit. Már első drámáiban félzendiilt Gorkij forradal­mi hangja.. A „Kispolgárok" főpróbája idején a cári hatóságok a színházba és a színház köré fegyveres rendőr- osztagokat rendellek ki, a színház előtti téren lovascsendőrök száguldot­tak. S valóban, elsőként a „Kispolgá­rok■“ mutatta be színpadon a lövendő hírnökét, a forradalmi munkás alak­ját. Gorkij optimista és lázadó Szellemű drámái kiváltották a demokratikusan gondolkodó tömegek elismerését és együttérzését. Kocsaloo szerint: a kö­zönség úgy fogadta az „Éjjeli mene­dékhely" című darabot, mint fergcle­get — a forradalmat jelző vihármada- rat. A szovjet uralom éveiben a megúj- hodott színházba Gorkij a legkedvel­tebb íróként, kora első színpadi szer- zőjeként vonult be. A színház és a kö­zönség egyaránt őszinte lelkesedéssel és nagy szeretettel fogadta műveit.- A Művész Színház 1932 óta viselt Gorkij nevét. Nemcsak nevében, ha­nem szellemében is valóban Gorkij színháza. A haladó, forradalmi művé­szetet szolgálja. Gorkij műveiben rea­lisztikus egyszerűségre törekszik, bá­tor és férfias, a meggyőződés lángoló szenvedélyével fejezi ki a haza alapve­tő érdekeit, az ellenséggel szemközti engesztelhetetlenséget. Gorkij alkotó eszméi erőteljesen ha­tottak a színház fejlődésére. A Gorki.j- Szíiiház rátalált a művészet legszebb, legkorszerűbb útjára és értnek során gazdagította, továbbfejlesztette az Orosz irodalom klasszikus hagyomá­nyait. Előadásaiban maradéktalanul megnyilatkozott Gorkij harcos eszméje, amely a nép győzelmét és a bürzsoá életforma halálraítéllségét hirdette. A bemutatott darabokban híven ábrázolja .a bolsevikok hősi magatartását, egyút­tal éles párhuzamot von a kommunista magatartás cs az ellenség jcltcmtelcn- séye között. A moszkvai Művész — most Gorkij — színház fejlődésének irányát hosszú időre meghatározták a Gorkij színmű­veiben rejlő forradalmi hagyományok. EGY SZOVJET KÖNYV Arkadij Pervcncev: Tüzes föld A Nagy Honvédő Háború egy mére­téiben kicsiny, do következményeiben ■nagyjelentőségű szakaszát írja meg Pcrvencev ragyogó tollal, a szocialista realizmus tiszta, egyszerű, de annál kifejezőbb eszközeivel. Az öntudatos bazaflságf olyan példáit állítja elénk, amilyenre csak a szovjet hazát, és sza­badságol' védelmező liarcosok képesék. Egy szovjet harccsoprtft partraszál­lást erőszakol ki a németek kezében lévő Krim.-félszigetcn. Kevesen vannak, keskeny földsávon vetik meg lábukat, mögöttük a tenger, előttük az ellenség, teljes felkészültséggel. A maroknyi szovjet haderő mégis hősiesen állja a harcot, nem engedi ki kezéből a hídfő­állás Es elérik a nagy Célt: amíg ők elszántan küzdenek a túlerő ellen. Tol- buchin marsall lóereje a krimi nemei erők hátába kerül és elvágja mögöttük a visszavonulás útját. Krím felszaba­dul és elhárul a Berlin íeíé vezető út utolsó akadálya. Pervcncev regénye a csekély, de an- nál elszántabb partraszálló erők hősi harcairól számol be. Müvében regény- hős nincs, hősök annál többen. A köz­katonák. az altisztek, a tisztek, a lá­nyok, akik az egészségügyi szolgálatot látják el, magától értetődő természe­tességgel áldozzák életüket. A szovjet katona hősiességéről beszélni — mond­ja Pcrvencev — olyan szószaporílás, mintha megállapitgr.ók. hogy az épkéz­láb ember két lábon jár. Pcrvencev regénye a szovjet hősies­ség nagy eposza, a szocialista ember hazafiasságának magával ragadó, példa, mutató höskölíeménye. (Dante kiadás.) A koponyatető sima volta emberi származást, bizonyíts míg lapos hom­loka, a homiokeresz. kiugrása majomi vonás. A combcsont egyes tulajdon, ságai ugyancsak emberiek, de ezen is akadnak az emberszabású majmokra jellemző görbületek ős dudorok. Lát­hatjuk, hogy az 1909-as évek tudósai a legnagyobb zűrzavarban vitáztak a lelet hoVatartozandóságáról. Majomemberünk magassága 170 cen­timéterre tehető. Combosont járói és koponyájáról arra lehet következtetni, hogy már két lábon járt ugyan, de még nem egészen kiegyenesedve. A kopo- nyatétőröl látható, hogy az agyvelő úgynevezett beszédközpont ja már mara­dandó nyomot hagyott a belső felszí­nen. Ez a nyom kétszerese a majomé­nak, de csak fele a ma élő ember koponyáján tatálható hasonló benyo- maloknak. A jávai lelet azonban nem egyedül­álló bizonyíték. Egymás után kerültek elő a tudomány igazát, a fejlődéselmé­let győzelmes voltát igazoló leletek. A bizonyítékok ilyen láncolata elől kénytelen volt a reakció visszavonunk. Már nem a származástan hiányzó bi- ■zonyitókalt kifogásolta, hanem az em­beri „méhóságérzetet" hozta fel, mint „döntő" körülményt a származástan ellen.-Erre csak azt válaszolhatjuk: A származástan, a fejlődéselmélet a tö­kéletlentől a tökéleteshez való haladás tana, melyet semmiféle reakciós ködö­sítés nem tud elhomályosítani. Amikor a lények beszélni kezdtek nevetséges, idézzük eredetiben Né­met hy Gyula dr. reakciós és tudo­mánytalan munkájának idevonatkozó szakaszatf „Az embernek szellemi lelke van. amely lényegileg, nemcsak fokozat szerint különbözik az állati létektől s éppen ezért C3ak külön teremtés által jöhet létre, még abban az esetben is, ha az ember teste az állatéból fejlő­dött ..." Azt hisszük ehhez nem kell magyarázat, csak azt érdemes hozzá­fűzni, hogy azóta bebizonyosodott a szellem fokozatos, darwini fejlődése is. Lássuk azonban, hogy mi i* Sz a „hiányzó láncszem". Haeckéf, — német tudós, Darwin tanainak követője, —- egy „majomem- bért" tételezett fel, melyet a majmok és az ember közős ősiének tartott. Az egykori földtani viszonyok, éghajlati és természeti körülmények fígyolembe- vételével továbbá a földön található állal i maradványokból arra a követ­keztetésre jutott, hogy elméleti ősünk a i'.zanda szigetek táján élhetett. Ezt at elméletét magáévá tette Dubois holland tudós. Előbb Szumátra, majd Jáva szigetén kutatott, ásatQtt; Négy évi megfeszített munka után végre eredményt ért el. Legelőször egy fo­gat, majd egy koponyatetöt és egy combesontof, majd ismét, egy fogat, leg­végül pedig egy alsó állkapcsot és egy fogat talált. A latot leglényegesebb része a koponyatető és a combcsont. A ko- ponyalöredékböl levont következteté­sek arra mutattak, hogy egy 900 köb­centiméter befogadóképességű kopo­nyával állunk szemben, mely körülbelül félúton áll az ember és a majomko- ponya között. Egy emberi koponya be­fogadóképessége áthág 1500 köbcenti­méter, egy got illáé viszont csak 500. A I ermé.stetes k'váló sztárnak af em­ber fejlődésében is óriási szerep ju­tott, sőt mondhatjuk, hogy döntő té­nyezőként működött c* nagy befolyása, vott abban, hog.y állati ősökből em­berré lettünk. Ez a kiválasztás főttig S szellem’ fejlődés irányában föítéot. Ez a fejlődés folyamatos és még nap­jainkban is tart. Ez a kristálytiszta, tudományosan bizonyított (e bizonyítékokra sorjában fnajd kitérünk) származásfan és fej­lődéselméletet. különösön az emberre vonatközó részét, a legdurvább és tel­jesen tudománytalan támadások érték, főleg a kezdeti időkben, mikor is egyes döntő bizonyítékoknak. így pél­dául az ember és a majomös közötti átmenetet (rzonyíló leleteknek híjjávai voltunk. E támadásokban természete­sen előljárl a tudomány mindenkori legerősebb kerékkötője; a klérus te vezetésével egy csomó áltudományos okoskodó. Ezek nem a teljés darwini elméletet támadták, hiszen ez már ak kör is lehetetlen volt. hanem, mint már fent. említettük, csakis az émhert akar­ták a fejlődés tanának szabályai ától kiemelni. Ez a törekvés azonban a „Kiáryzó láncszem'' — a jávai majomember koponyatete. jének és combcsontjának — feltalálá­sával, és azt követően, — még számos, — a származástant igazoló lelet nap« fényre jutása után —- csődöt mondott. Az antidarwinista „bölcsek" ezek után kénytelenek voltak lemondani az emberi test kiemeteéröl és megeléged­tek avval, hogy azt állították, hogy az evolúció útján kifejlődött és a mainak megfelelő emberi testbe a lélek nem szellemi fejlődés, hanem Isten közvetlen beavatkozása következtében került. Hogy ez az állítás mennyire } A filmen kfirPs/fiil triejfinuérkndhe:tick a falun ólő dől* ffozók a Szovjetunió póldámufafó, nagyszerű gazdaságával, kultúrájával. Április végéig 20 keskenyfilmveti- tőgépet kftp Barariyáihrgye, Somogy vhtíónt most kapott újabb harminc dia;yozUlv-vrtítógépct ad eddigi Hz mellé, azonkívül 15 beépiteíY tiangós- filmvetítőgépét: kap február végé felé. Tolnom egyében az eddigi öfi diopozitiv-gép mellé újabb S darab érkézért az ötéves terv első két Hó­napjában, ebből kettővel a Párt fa­lujáról vógziik ú f tőr Őntu n k ájuk a t. Somogy két keskenyfilmvetitöf kap a ezekből — Ugyanúgy, mint Birs lírában — úgynevezett ..kiskörzeti'' mozik lesznek. Ez annyit, jelen*. ho?v «gy vetítőgép négy falut iát el majd, héfenkénti vetítésekkel. Ezenkívül a megyék Népművelési Központjai új. Szovjet keskertyfilm- vetifőgépeket is kapnak, (Somogy ötöt, Baranya szintén) és áramfej­lesztőket is a gépek mellé. Ezekkel a* új. kitűnő mozigépekkol a Nép­művelési Központok járják majd azo­kat. a falvakat, amelyekbe egyelőre nem jutott állandó, vagy körzeti ve tf tőgép. | A körzeti könvvfárak vonalán is állandó javulás észlelhető. Sóihogyban .?.? alapkönyvtár és 3t vdnAorkönyvfár működik igen szép eredménnyel. Már olyan könyvtáro­sok is akadnak, akik a szovjet pél­dák nyomán, kimagasló teljesítmé­nyeket értek el a könyv népszerűsí­tése térén. \t(srt e terv

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents