Dunántúli Napló, 1950. február (7. évfolyam, 27-50. szám)
1950-02-26 / 49. szám
V 1050 FEBRUÁR 26 NAPLÓ Amire eddigi taggyűléseink tanítanak Pártunk Központi Vezetőségének nagyjelentőségű ülése után országszerte összeültek a megyei, városi és járási pártválasztmányok, hogy Rákosi elvtárs bölcs és kemény- szavú útmutatása nyomán a helyi pártszervek munkáját is elbírálják és . meghatározzák a legközelebbi időben elvégzendő feladatokat. Sorra tartják most már taggyűléseiket az alapszervezetek is, hogy a náluk elért eredményeket megállapítsák, hibáikat feiszinrehozzák és azok kijavítása, munkájuk megjavítása érdekében maguk elé tűzzék a szükséges feladatokat. 'p' zek a taggyűlések, amelyeken tagságunk Rákosi elvtárs beszédét és a Központi Vezetőség határozatát vitatta meg, ismét Pártunk erősödéséről és fejlődéséről tettek tanúbizonyságot. Taggyűléseink túlnyomó többségében jelentős lépéssel jutottak előbbre afelé, hogy minden tag résztvegyen az alapszer- vezet problémáinak és feladatainak megvitatásában. Sokkal többen jelentek meg ezeken a taggyűléseken, mint az eddigieken és a résztvevő elvtársak egyre aktívabbak, egyre többen szólnak hozzá a kérdésekhez. A hozzászólások minősége is javult, egyre több a helyes, konkrét javaslat. Mckényesen egy helyi példa alapján a tagság vetette fel: ezentúl éberebben figyelik az ellenséget, minden gyanús esetet megvizsgálnak. A tagság javasolta azt is, hogy a pártiskolát végzetteknek bátrabban adjanak pártmunkát. Rákosi elvtárs beszédének meg- Gzívlelése nyomán máris egyre jobban érvényre jut alapszervezeteink- bzn a kritika. Elmondhatjuk, hogy valamennyi taggyűlésen hangzott el bírálat nemcsak a vezetőségtől a tagság felé, de a tagok is bírálták felszólalásaikban a vezetőséget. Az ezen a téren megtett gyors haladást s-kkor mérhetjük le igazán, ha ösz- szehasonlítjuk a közelmúlttal, amikor igen kevés helyen találkozhat-, tunk akár a kritika legkezdetlegesebb formájával is, sőt olyan esetek fordultak elő, mint Bikaion, ahol közel harminc dolgozó paraszt párttagot zárt ki a vezetősg, túlnyomó- i észt azért, mert kifogásolták munkáiét. önbirdlatot gyakorolni kommunista módon, megtalálni a hibát saját magunkban és saját 'munkánkban, tokkal la nehezebb, mint mást bírálni. Természetes, hogy ezen a téren nem Mutatkozik olyan éles fordulat, mint ji bírálatnál. Mégis, igen nagy ered-, menye a most zajló taggyűléseknek, hogy sok helyen a vezetőség és a tagság egy része sem elégedett meg »sások hibáinak feltárásával, hanem saját fogyatékosságait, hibáit is igyekezett felszínre hozni. A taggyűlések és az ezeket elő- készítő vezetőségi ülések, pártmunkásértekezletek során ismét nyilvánvalóvá lett alapszervezeteink- i.ek sok olyan fogyatékossága, amelyek kijavítása komoly munkát ad pártszervezeteink vezetőségének és. tagságának egyaránt. A legkomolyabban mutatkozó hiba ». most zajió taggyűlésekkel kapcso- l'afban az volt, hogy a vezetőség sokhelyütt nem fordított elég gondot Rákosi elvtárs beszédének és a APOLL® 26-á‘g & R HINDU FILM d Az élet vándora; a E Q Előadások 3, 5, 7, 9 órakor. & Hétfőn, február 27-én E 'a LUDAS MATYI Előadások» 5, 7. 9 órakor. 2 UK'ÄNIA 26-áig S 8 Az önfeláldozó hazaszeretet 1 W1 13 iilmje! ls ZÓ JA 1 Hétfőn, február 27-én 3 8 LUDAS MATYI E % Előadások fél 5, fél 7, fél 8-koi r X lS B FÁKLYA 26-áig 1 VOLGA MENTÉN s MESE A HŐS KATONÁRÓL 5 E Előadások 5—10-ig. Vasárnap d. e. 10—1-ig. é d. u. 5—10-ig. 6 HÉTFŐTŐL—SZERDÁIG V SZÜNNAP! n Központi Vezetőség határozatának tanulmányozására. Rákosi elvtárs beszéde olyan útmutatással szolgál pártfunkcionáriusaink számára, amely nem egy rövid szakaszra, hanem igen hosszú időre meghatározza munkájukat, megszabja fejlődésük irányát. Ezt a beszédet újra ós újra alaposan és elmélyülten át kell tanulmányozni, minden mondatát megfontolni és saját munkánkra alkalmazni. Pártfunkciónáriusaink — főleg a falusi pártszervezetek vezetői — még nem fogták fel teljes egészében ennek hatalmas jelentőségét. Mágoeson még a vezetőség tagjai sem olvasták el a Központi Vezetőség határozatát és csak egészen felületesen nézték át Rákosi elvtárs beszédét. Szalántán a taggyűlést előkészítő vezetőségi ülés nem tárgyalta meg a Központi Vezetőség határozatát, de számos más pártszervezetünknél elégedett meg a párttitkár elvtárs azzal, hogy éppen csak beszámolója elkészítéséhez olvasta el Rákosi elvtárs beszédét. A Központi Vezetőség határozatának és Rákosi elvtárs beszédének hiányos tanulmányozásából azután sok más hiba is eredt. így elsősorban az, hogy ott, ahol a pártszervezet. vezetői ilyen felületesek vedlőik, nem sikerült a beszámoló sem, helytelen irányba siklott maga a taggyűlés is. A bánya iga zgatóságon ezen a! taggyűlésen is csak a szervezet apró-cseprő 'ügyeivel foglalkoztak. Rákosi elvtárs beszédének meg nem értéséből, a beszéd tanulmányozásának elhanyagolásából eredt az is. hogy a szenfegáti állami gazdaság párttitkára beszámolójában hibát hibára sorolt fel, mert azt hitte, hogy a feladat most csak a hibák megkeresése. Buzgalmában annyira ment, hogy már nemlétező hibákat is szemére vetett a tagságnak. Az ilyen helytelen, pesszimista beszámoló többet árt, mint használ, a pártszervezet és önmagunk erejének lebecsüléséhez vezet. Szászváron is rosszul órtették meg az önbírálat feladatát, A párttitkár elv társ, ahelyett, kegy alaposabban áttanulmányozta volna a határozat és Rákosi elvtárs beszédének erre vonatkozó részét, beszámolójában kijelentette: „Ezentúl havonta egyszer összeülünk és megbíráljuk egymást és önmagunkat1*. Az önbírálat alkalmazása nem ilyen mechanikus feladat! Számos más példa is mutatja, hogy pártszervezeteink vezetői nem értették meg eléggé: mit jelent Rákosi elvtárs beszéde és a Központi Vezetőség határozata. omoly fejlődés mutatkozik a **■ taggyűlések előkészítésében. Ferenc-aknán, igen helyesen, áttértek az egyszerű kihirdetésről arra, hogy a bizalmi hálózat mozgósításával készítsék elő a taggyűlést. Me- kényesen és Szászváron is a jó előkészítő munka biztosította - a taggyűlés eredményességét. Még mindig sok azonban ezen a téren a hiányosság is. A vezetőség sok helyen megelégszik azzal, hogy hirdetéssel, dobolással hozza a tagság tudomására, hogy mikor tartja a taggyűlést, másutt a vezetőség nem mozgatja meg_ aktíváit, hanem ehelyett maga a párttitkár járja végig az elvtársakat. Gyakori még, hegy bár a bizalmiakkal hivatják össze a taggyűlést, de megfeledkeznek arról, lesz a taggyűlés tárgya, hogy arra kellően felkészülhessenek. Az előkészítés munkájára sokszor a járást bizottságok sem fordítanak elég gondot. Kirívó példa erre a pécsi járási bizottság egyik tagja, alti megelégedett azzal az „előkészítéssel”, hogy az alapszervezet titkárának kezébe nyomta a Központi Vezetőség határozatának szövegét, meghagyta, hogy „aztán jól előkészítsék a taggyűlést”, s azzal odébbállt. A pártszervezetekkel való foglalkozás terén egyébként is mutatkozik lazaság a járási bizottságok részéről. Például Garén legfeljebb negyedévenként egyszer jelenik meg a járási bizottság valamelyik munkatársa. Kevés alapszervezeti vezetőségünk tanulta még meg: hogyan készítsen olyan beszámolót amely nemcsak az eredményeket és hibákat tárja fel, hanem meghatározza a feladatokat is. Sok taggyűlésen a beszámoló úgy hat, mintha valami panasznap anyagának az Ismertetése lenne. Felsorolják ugyan a hibákat, még úgynevezett „önkritikát” is gyakorolnak az elvtársaink, de elmulasztják hozzátenni, hogy ezeket a hibákat hogyan akarják kiküszöbölni vagy az eredményeket hogyan akarják megszilárdítani. Pártszervezeteink vezetőinek azt kell szem előtt tartaniok: a beszámoló arra való, hogy a tagság megértse, tanuljon belőle, saját véleményével gazdagítsa és azután a pontosan megfogalmazott célok végrehajtásának nekilásson. Az eddig lezajlóit t a egy it lések la pasztalatai jól megvilágítják pártszervezeteink vezető; előtt feladataikat. Ezek közül az. első és legfontosabb az. hogy tanulmányozzák elme. lyülten Rákosi elrtárs beszédét és a Központi Vezetőség határozatát. Át. tanulmányozva, a beszéd alapján vizsgálják meg saját pártszervezeteiket, munkájukat, vonják le a tanulságokat Rákosi elotárs bölcs útmutatásából a saját munkájuk, pártszervezetük számúra. Rákosi elvtárs beszédének szelleméből meg keli tanulnia minden párt- funkcionáriíwnnk, hogy mi a jelentősége a bírálatnak és önbírálalnak, s meg kell tanulniuk azt helyesen alkal mázni. Különösen meg kell lar.ulniok az ön bírálat gyakorlását, ágtj, hogy a megbírált hibák megszüntetésének, módját is azonnal vessék fel. A megtalált és feífedett hibát kiküszöbölet- lenii] hagyni — lehetetlenségre vall és a mi pártfunkciónáriusaink nem tehetetlen siránkozó emberek, hanem kommunisták. A taggyűléseken most sem és ezután sem szabad háttérbe szorítani a tag- és tagjelöltfelvétel ügyét, sőt még az. eddiginél is gondbsabban kell a tagjelöltek kérdésével foglalkozni. El( kell érnünk, hogy a tagjelölt felvétel külsőségei és a tagságnak a felvételkor elhangzó hozzászólásai 's megírni, lássák: milyen nagy megtiszteltetés, dl. csííség az élcsapat soraiba kerülni. PUT iudez nem egy két napra szóló feladat. Hosszú, szívós munkával kell pártszervezeteink vezetőinek és tagságának magáévá tenni, a gyakorlatban megvalósítani Rákosi elvlárs útmutatását. Fáradhatatlan nevelő és szervező munkával keli níeglaimlmink és megtanítanunk a kritika—önkritika fegyverének helyes, építő alkalmazásúi. nehézségeket és akadályokat nem ismerő, kitarló munkával kell arra törekednünk, hogy Pártunkat a magunk területin egyre közelebb emeljük nagy példaképünk, a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjának színvonalához! A némelbólyi állami gazdaság versenyre hívja az ország valamennyi állami gazdaságát a répaveiőmagtermesztés minőségi és mennyiségi fejlesztésére A németbólyi állami gazdaság dolgozóinak pénteken megtartott üzemi ér- teke7.ieten nagyjelentőségű versenykihívás született meg a répavetöinag minőségének emelésére és termésátlagának növelésére. A második világhábo. rú előtt répavelőmag szükségletünket nagyrészt külföldről kellett fedeznünk. A felszabadulás után megindult répa- velöinag-nemesilés és termelés következtében ebben az évben az állami gazdaságok már annyit termelnek, hogy a jövő évi Velőmag teljes egészében biztosítva lesz. Az üzemi értekezleten Jónás György - né üzem: párttitkár és /Búrnál Gyula vállalatvezető megnyíló szava': és a Köztársasági induló eléneklése ulán Czégénv József, a DÉFOSZ megyei tér melé.si és versenvfelelöse tartott beszámolót. Megemlékezett arról a kiváló eredményről, amelyel a németbólyi állami gazdaság a répavetőmag-termesz- lés terén már az elmúlt évben felmutatott. Az értekezlet határozata érteimében a németbólyi állam; gazdaság dolgozói a következő felhívással fordulnak az ország valamennyi állatni gazdaságának dolgozóihoz: „Mi, a Németbólyi Állami Gazdaság dolgozói, az ötéves terv kezdetén megértve azt a feladatunkat, hogy a termelőszövetkezeti csoportokat és do'gozó parasztságunkat a legjobb minőségű vetőmaggal lássuk el, üzemi gyűlésünkön a következő határozatot fogadtuk el: Vállaljuk, t hogy maghozórépánkat úgy válogatjuk kj és ültetjük e1, a ta- lajelőkészitést úgy végezzük, hogy kiültetett magrépánk április X5-ére 00 százalékban megeredjen. Vállaljuk, hogy gondos ápolással, a répaiölt! állandó gyomtalanításával, a permetezések időbeni végrehajtásával, a magpergést megakadályozó behor- dással az üzemtervünkben előirányzóit répamaglermelés átlagunkat 20 százalékkal felemeljük. Vállaljuk, hogy az aratás és a cséplés Idejének és módjának helyes megválasztásával, valamint a mag helyes kezelésével a termelt magmennyiség átlagosan 76 százalék csiraképességü, 98 százalék tisztaságú, 15 százalék víztartalmú lesz. Gazdaságaink termelékenységének emelését úgy mozdítjuk elő, hogy eddiginél johb munkaszervezéssel, brigádmozgalommal a répa előállítást árát 5 százalékkal csökkentjük. Felhívjuk az ország valamennyi ré- pamaglerntelő állami gazdaságát, területi brigádját, hogy csatlakozzon versenykihívásunkhoz. amelynek célja a minőségi vetőmagtermelés emelése, a külföldi behozatal csökkentése és ezen keresztül öléves tervünk győzelmének elősegítése." Az Állami Gazdaságok Baranyanie- gyei Központja a németbólyi állami gazdaság versenykihívásához csatla. kozva, kihívja az ország valamennyi megyei központját a következő ver senypoulok „szerint: A Baranyamegyei Központ vállalja, hogy a megye területén: 1. az elültetett magrépa április lá-ére 90 százalékban megered. 2. a megyére előirányzóit magrépa- termelés-áttngunkat 20 százalékkal felemeljük, 3. a termelt mag átlagosan 76 százalék csíraképességű, 98 százalék lisz. taságú, 15 százalék víztartalmú lesz. Elbírálás a pécsi norma szerint. A pécsvidéki; aknákon megindult a verseny A SZTAHANOVISTA CÍMÉRT A sztahánovista kongresszus küldöttei már egy napja tanácskoznak. Egy napja beszélnek a pár hónappal ezelőtt született magyar sztahár.ovista- mozgalomról, hogy lemérjék eredményeit, megszabják tennivalóit, a fejlődést, a jobb jövő, az öléves terv mielőbbi sikeres megválóéi!ása érdekében. Az itthonmaradt dolgozók élénk érdeklődéssel fordulnak ezen a két napon Budapest felé. Útmutatást várnak a dolgozók a kongresszustól és ezt eredményekkel akarják fogadni: több- termeléssel és a S^aliánov-Ma'oni továbbfejlesztésével. Az új vívmányok, tx új munkamódszerek eddig még soha nem ragadták egyszerre magukkal az egész dolgozó tömeget. Voltak mindig olyanok, akik hogy a tagokkal közöljék azt is: mi* ^kételkedve, vagy rosszindulatúlag fo gadták a kezdeményezést, a dolgozók legjobbjainak a törekvését. Ezeket szavakkal nemigen lehetett meggyőzni, de meggyőzték őket a tények. így volt Sztahánov is a Dqnyec-medencei bányász- akinek eredményét eleinte kételkedve fogadlak, de ott is győztek a tények. A Sztabánov-mozgalom elterjedt a föld egyhatodán és mint a forradalom, hosszú éves tapasztalataival, eredményeivel átcsapott hozzánk is, ide a pécsvidéki ezénmedencébe. Ennek eredményei már mutatkoznak és ezért fordulnak olyan nagy érdeklődéssel a pécsvidéki bányászok a sztahanovista-kongresszus felé. A Molnár-fejtés dolgozói február 21- én felkeresték a műszaki irodát, hogy írásba fektessék le' célkitűzésüket, a Párt és a szakszervezet, valamint az üzemvezetőség előtt. Jől átgondolták mielőtt az elhatározás megszületett benn ült. Gondosan meg is fogalmazták és így kezdték el: ,,Mi a csapat tagjai megértettük Rá. kosi elvtársnak a Központi Vezetőség ülésén elmondott beszédét és a Központi Vezetőség határozatát. Ennek tudatában cs a közeledő sztahánovista- kongresszus tiszteletére szlahánovista- brigádot alakítunk és elvállaljuk, hogy teljesítményünket az eddigi 160 százalékról 200 százalékra emeljük.” így folytatták: ,.A 8 órai munkaidő teljes kihasználásával és az igazolatlan műszakmulaszlás kiküszöbölésével a brigád eredményeit állandósítjuk, kiküszöböljük a kampány szerűséget". A fejtés lejárata a szállító folyosó. Ott áll a csille, mellette az odahordott gerendák. Nincs kijárata a szta- i.ánovisla-csapal lejtésének. ' Echter Antal párttitkár elvtárs bosszúsan csóválja a fejét és később tudjuk meg, hogy csütörtökön kapott megbízást Sárdi Károly elvtárs az üzemvezető séglöl, hogy hajtsa ki a kijáratot. Veszélyes, meredek fej lés. A csapat tagjai előrehajtották a pasztákat és munkájuk nyomán hatalmas íir tátong a 4. szinten lévő fejtésben. — Jobban is állhatna a fejtés — mondja Echter elvfárs. A hiba nem a dolgozóknál van. Á kihajtásra nem adlak utasítást az üzem vezetői és kicsit fékezni kell az iramot. Ez az első, ami szembetűnik a fejtésben. Nincs meg a műszaki vezetőség részéről az a támogatás, amit a Molnár-fejtés dolgozói megérdemelnének, vagy az, amit megkaptak a pártszervezet vezetőségétől és Echter elvtúrstól. De ez a hiányosság nem változtat seromij a fejtés dolgozóinak lelkesedésén. — Majd Sárdi elvtárs kihajtja — mondja Kalauz elvtárs, a csapat egyik sztahánovistája — és lesz még ennél Ls nagyobb eredmény. Sztahánovista? Igen. Először a sztálini műszakban döntötte meg minden addigi eredményét 425 százalékos teljesítménnyel. Utána is szép eredményei voltak. Igaz, hogy ingadozott 130 és 200 százalék között, de nem a salát hibájából. Nem volt meg a lehetőség. De a jő munka megadta. A pártszervezet vezetősége felfigyelt, a csapatban dolgozó egyes vájárok kiváló teljesítményeire éa most összevonva azokat, olyan munkahelyre állította őket, ahol szaktudásuk és öntudatok segítségével kifejthetik1 képessegeiket. Szívesen beszélnek munkájukról. Kalauz István elvtárs elmondja a csapat munkamódszerét, amit a fejtésben alkalmaznak. — A pasztát a szén keménysége miatt először kidöngetjük alul és utána kezdünk felülről résein! és munkánk könnyebb, több a termelés. Persze vannak, akik nem szívesen veszik tudomásul a sztahanovista-csapatok eredményét. Protekciót hangoztatnak és nem akarják tudomásul venni a fejlődést, a termelés új módját, ami rohamléptekben honosodik meg a pécsvidéki bányákban. így Széchenyi- aknán is. Hatan vannak a csapatban egy har, madban. Uj munkamódszerük és len dületük a hat csillés előirányzatot 12 csille teljesítményre emeli. 60—65 csille szenet termelnek ki naponta hatan. Molnár József csapatvezető, Kalauz István, Bősz Antal, Vágner György és két csillés. Szerdán indították a munkát és azóta állandóan 200 százalékon felül termellek és 10 ember munkáját végzik el. Molnár elvlárs, a fiatal csapatvezető lendületesen fejti a csillogó szenet. Négy lelkes bányász újszerű munkája lendületet ad a termelésnek cs eredményeik iovábbviszik a mozgalom terjedését. Nincsenek mér egyedül, nyomukban ott járnak a Kotocs-fcjtés bányászai, akiknél semmivel sem kisebb a lelkesedés, mint a Molnár-fejtésben. Az egyik fiatal segédvájár mondta: — Megmutatkozik, hogy eAcl a versenyzési formával lehet előrehaladni, de az eredményeken kívül küzdeni kell a régi meggyökeresedett lelfogás ellen is. Sztahánovista címért indult a verseny még Széchcnyi-aknan a Glock- fejtésben. a Leisz-fejtésben cs még két helyen, ami bizonyítéka a Sztahánov mozgalom elterjedésének és annak, hogy lerembolódik a fal. amit olyan sokáig döngetett a dolgozók termelési lendülete. Nincs is különösebb akadálya a terjedésének. Pécsbányalclepen is győznek már a szlalini-müszak óta a tények és a naponta születő új eredmények minden szónál többet mondanak. Forradalmat, visznek a munkába a sztahánovista bányászok. A pártszervezet jól támogatja a kezdeményező bányászokat, de több támogatást várunk a műszaki vezetőségtől, akiknek legyen szívügyük a Szlahánovmozga- lom! Az új vívmányok, az új munkamódszerek lassan magukkal ragadják a széles tömegeket és a kételkedőket meggyőzik az eredmények, a kezdeményezőknek pedig áj lendületet ad a szlahánovista-kongresszijs ,.i- !-i'ja: .a '! Kászon József.
