Dunántúli Napló, 1950. február (7. évfolyam, 27-50. szám)

1950-02-26 / 49. szám

4 NAPLÓ 1950 FEBRUAR 26 MAß A r KÜLPOLITIKÁBAN Sorna leplezódnek le az imperia­listák kémügynökségei a népi de­mokratikus országokban. Kiderült, hogy az amerikaiak és cimboráik sajátságos módon értelmezik a dip­lomáciai kapcsolatokat, úgy ahogy azt Vogeler a Standard-per során vallotta: „Az amerikai politika szempontja az, hogy a diplomáciai kapcsolatok kiépítése a népi • demo­kratikus országokkal és a Szovjet­unióval a kémtevékenység, a hír­szerzés szempontjából fontos.” Az összeesküvésnek ez a szokat­lan lánca először Lengyelországban bomlott meg, ahoi a francia követ­ség tagjairól bizonyosodott be, hogy egész tevékenységüket a katonai kémkedések és gazdasági szabotá­zsok kötötték le. A lánc újabb, még jelentősebb részét a Magyar Nép- köztársaság hatóságai ragadták meg, amikor felgöngyölítették az angolszászok nagyszabású magyar- országi kártevését. A Standard-per éles reflektorfénnyel világította meg az egész amerikai uralkodó osztály alávalóságát, a burzsoázia és a hadi­gépezet „összeházasodását”, a Wail Street és az amerikai militarizmus teljes összefonódását. Nemcsak Vo­geler amerikai ezredes és Sanders angol kapitányról volt itt szó, ha­nem Chaplinről, a kitessékelt követ­ről és az amerikai-angol követségek több magasrangú beosztottjáról is, akiken keresztül a szálak egészen Washingtonig, a Fehér Házig hú­zódtak. Ez a per is megmutatta, hogy az imperialisták középponti kérdése, egyetlen célja az új világ­háború kirobbantása és követségei­ket minden külföldi politikai és gazdasági szervükkel együtt ennek az alávaló célnak a szolgálatába ál­lították. A harmadik láncszemet Bulgária zúzta széjjel. Itt sem kisebb sze­mély, mint Donald Reed Heath, az USA szófiai követe volt a szervez­kedő kémbanda gazdája, tanács­adója és szükség esetén bujtatója, külföldre szöktetője. A bolgár kor­mány ezt közölte az amerikai kor­mánnyal és kérte: hívja vissza le­leplezett követét Szófiából. A durva válasz az volt, hogy az USA meg­szakította diplomáciai kapcsolatait Bulgáriával. Joggal írja jegyzékében a bolgár kormány: „Az amerikai kormánynak teljesen önkényes és a diplomáciai gyakorlattal, valamint az érvényben lévő nemzetközi jog­szokásokkal szöges ellentétben álló lépése minden törvényes és erkölcsi alapot nélkülöz.” Az amerikai burzsoázia tehetetlen dühhel veszi tudomásul, hogy hábo­rús gépezetének egyik fontos részét a népi demokráciák kemény ökle széjjel-töri. Szomorúan látja, hogy a népi demokráciák tovább szilárdít­ják belső biztonságukat, növelik a háború kirobbantása ellen harcoló béketábor hatalmas erejét. A népek egysége és cselekvése A békotábor nemcsak a kémek, imperialista ügynökök leleplezésével folytatja támadását, sikereinek so­rozatát. A Béke Hívei Világkongresz- szusának Bizottsága felhívással fordult a világ valamennyi országá­nak parlamentjéhez: tárgyalják meg és foglaljanak állást a fegyverkezési verseny megszüntetése, az atom­bomba használatának eltiltása, az indonéziai, maláji és vietnami há­borúk végetvetése, a béke hívei ül­dözésének megszüntetése, az ideg­háború felszámolása és a nagyhatal­mak békeegyezménykötése ügyé­ben. „A népek egységétől és cselek­vésétől függ a világ sorsa” — szól a felhívás zárómondata, amely a het­venhat országban szélesen kibonta­kozott békemozgalomnak újabb ha­talmas lendületet adott. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a csehszlovák országgyűlés elsőknek fogadta el ünnepélyesen a világ minden dolgozójának érdekeit szol­gáló felhívást. De nemcsak a nép: demokratikus országok képviselő­testületei állásfoglalásáról van szó, hanem a kapitalista országok parla­mentjei is rövidesen kénytelenek lesznek a béke problémáinak ilyen nyílt megfogalmazása mellett vagy ellen szavazni. A békefront Dél-Amerikátó! Finn­országig lendületes szervező és fel­világosító munkát végez, újabb bé­kére vágyó és-a békéért küzdeni is hajlandó milliókat van be az impe­rialisták bűnszövetkezete ellen. Kü­lönösen Franciaországban és Olasz­országban, az imperialisták tervei­ben középponti helyet elfoglaló euró­pai országokban élénk a béke tábo­rának kezdeményezése. A tömeg- tüntetések és sztrájkok szakadatla­nul követik egymást és ezek során edződik, kovácsolódik törhetetlen egységbe a munkásosztály és veic együtt a dolgozó társadalom egésze. Moat a párisi vasutasak és autó­ipari munkások több mint ötven- ezres tömege vonult fel a kapitaliz­mus nyomorpolitikája ellen és a mély válságra jellemző: a Renault- gyárat a francia rendőrség hernyó­talpas tankokkal foglalta el. Az osz­tályharc valóban harci formákat öl­tött. A sortüzekkel, könnyfakasztó bombákkal, tankokkal szemben új­ra és újra felsorakozó tömegek bi­zonyítják, hogy erejük törhetetlen, hogy addig küzdenek, míg a győ­zelmet ki nem harcolják. A béketábor erőinek felvonultatá­sát nem kis mértékben szolgálta a szovjet hadsereg 32-ik. évfordulójá­nak világméretelvben történt ünnep­lése. „A Szovjetunió fegyveres erői — mondja a Bolsevik Párt Központi Bizottságának felhívása — félelme­tes figyelmeztetést jelentenek a tá­madók minden fajtája és a világ­uralomra törők számára.” Ezért kö­szöntötték számtalan országban lel­kesen a Szovjet Hadsereget, amely- ről 'a nagy Sztálin azt mondottá: „A mi hadseregünk, valamennyi ország munkásainak hadserege.” Jellemző jelentés Rendkívül jellemző jelentést adott ki az Egyesült Nemzetek Szövetsé­gének titkársága „Az 1949, évben végbement főbb gazdasági változá­sod” címmel. Tudnivaló, hogy az ENSZ titkárságától távol ál! a ka­pitalizmus válságának bebizonyítása, sőt annak ellenkezője a célja: min­den erejével szépíteni akarja a ka­pitalizmus rút ábrázatát. De a ka­pitalizmus halálos betegségben szen­ved, s ezen semmiféle szépítgetés, kendőzés nem tud segíteni. így tör­tént, hogy az ENSZ titkársága is kénytelen-kelletlen arról számolt be, hogy a kapitalista országok gazda­sági helyzete a rohamos romlás útján van. Mint a számadatok — amelyek, hangsúlyozzuk, távolról sem reálisak! — bizonyíják: a ka­pitalista országok ipari termelése 1949 harmadik negyedében 12%-ka! csökkent, ezen belül az Amerikai Egyesült Államoké pedig 18%-kai. A termelési adatok zuhanása mellett csak két dolog emelkedik: a munka- nélküliek száma és a létfenntartási költségek. Az ENSZ titkárságának kiértéke'ése szerint az USÁ-ban 1949-ben 94.5% -kai ugrott a teljes és 111% -kai a részleges munkanél­küliek száma, ugyanakkor Ausztrá­liában és Belgiumban kétszeresére, Franciaországban 2.6-szer.esére, Svájcban 3.2-szeresére emelkedett a munkanélküliek tömege, míg a re­kordot Finnország viszi el, ahol 420 % -Icai több a munkanélküli, mint 1948-ban» volt. Ez a helyzet az úgy­nevezett ■ civilizált országokban és a .kép- természetesen még katasztróíá- lisabb a délamerikai, afrikai és ■ázsisíneImaradott országokban. A kapitalista csödlömeg felsoro­lása után az ENSZ titkárságában nem volt kellő bátorság, hogy rész­letesen ismertesse a Szovjetunió és a népi demokráciák gazdasági éle­tének nagyszerű fellendülését, a dől- j gozók jólétének állandó emelkedé- i sét. Annyit azonban, ha tetszik, ha nem, meg kellett állapítaniok, hogy ezekben az országokban a termelés emelkedik, a reálbérek növekszenek, az árak csökkennek, nyoma sincs a gazdasági nehézségeknek, válságok­nak. A Nagy Októberi Szocialista For­radalom évfordulóján Malenkov elvtárs békés versenyre, szólította fel a kapitalista országokat. Az ENSZ titkárságának jelentése is azt mutatja, hogy a békés versenyben messze alul marad a végóráit élő kapitalizmus a fejlődő, új társada:- mi rendszerrel, a kommunizmussal szemben. Es mert a békés versenyt vállalni nem merik, az imperialis­ták minden igyekezetükkel az úi háborút szervezik, nem számolva azzal,' hogy az általuk kirobbantott harmadik világháború örökre el­ásná az egész világén a dolgozó em­beriség leggyűlöltebb ellenségét, az anr.yi nyomorúságot, vért és köny- nyet fakasztó gyűlölt kapitalista rendszert. | íl&nüttzS'kaíaftács J wík Ue&é&ett f A lengyel építőiparban hatalmas for­Í radalom zajlóit ’e A szótár új sza­vakkal gazdagodott. Ilyenekkel: vülárn- f módszer, liömü'vcshármas, futósza ag­! rendszer. A norma szó is új értelmet kapott. Minden megváltozott a lengve! építőiparban, de legfőképpen maga az Member és a dolgozóknak a munkához való viszonya. t Egy napon új kőművesek is jelentek imeg az állványon. Eleinte bizony cso­dálkoztak rajtuk az emberek. Nőkkő- f művest azelőtt el sem tudtak képzelni. t Az első két jelentkező Iréna Koziol, ^és Kazmiera VVysocka azonban nem tö-i >rödött azzal, bogy egyesek furcsának' a tartották munkájukat. Mindketten ha-1 f marosan élmunkássá lettek. A két kő-1 f rmiyesno 270 százalékos normát telje- £ sít. f A köművesnök továbbképző tanfo- ( J lyamra járnak, megismerkednek az úji imesterség minden fortéjával. A hatéves! ( tervben egyre több nőt állítanak be az.( építőiparba. Különösen beváltak a női1 t íelvonókezelők és gépészek, r Az építkezésben foglalkoztatott nők ( {száma egyre növekszik. 1949 januárja-, Jüan még csak az összes dolgozóknak! iü.9 százaléka volt nő. Augusztusban! Í ez az arány 8.2 százalékra emelkedett. I Most már több mint 20 ezer munkásnő1 dolgozik az építőiparban, akik közül j ( ezernél többen végezték el a tovább-( kén*» szaktanfolyamokat, j __ u»„,_ A belgrádi Amerika Hangja „ÉS MÉGIS MOZOG A FOLD!" A Reichstag felgyujtása A XVII. században Galilei, a fizika megalapítója, inkvizíciói törvényszék előtt állt, ahol rá, mint eretnekre, ha­lálos ítélet várt. Ö akkor eltökélten ki­áltotta bírói felé; ,,/?s mégis mozog a Föld!“ S ez a tudományos tétel ké­sőbb az egész emberiség közkincsévé lett. Három évszázaddal később Di­mitrov, a proletariátus egyik nagy ve. zére, fasiszta törvényszék előtt állt, ahol rá, mint kommunistára, halálos ítélet várt. És 6 akkor mély meggyő­ződéssel ismételte meg Galilei szavait: „És mégis mozog a Földi A történe­lem kereke előre mozog... S ezt a kereket, amelyet a proletariátus for­gat ... semmiféle irtó rendszabállyal, börtönbüntetéssel, halálbüntetéssel mozgásában feltartóztatni nem lehet. Ez a kerék forog és forogni fog a kommunizmus végső ggözelméigl“ * Tizenhét ér muH el azóta. 1933 február 27-én este a német rá­dió szertcsugározta a világba a hírt: lángba borult a német birodalmi gyűlés épületei A tett színhelyén elfogták az egyik gyujtogatót, akinek zsebében Van der hűbbe névre szóló holland útle­velet és kommunista párttagsági köny vet találtak. Másnap a hivatalos jelen té.s azt állította, hogy a Reichstag fel gyújtása a Németországi Kommunists Párt műve, ez lett volna a jel a fogy veres felkelésre. Azonnal megindultál a letartóztatások, csak Berlinben a: első éjjel 1500 embert vetettek bőr tönbe. Az elsők között voltak a kom •nunista vezetők és képviselők: Ezekután teljesen világossá vált ! .Reichstag felgyujtásának provokációs célja: A Ilitler-klikk ezt választotta üriigyü a hatalom teljes kézbe kapa Tintására. Március 9-én bekövetkezett a Reichs tag-égés ügyének sorsdöntő fejleménye Annak a koholmánynak alapján, hogj együtt látták Van der hubbeval, bűn részességgel gyanúsítva letartóztattál a politikai emigránsként Németország ban élő Georgi Dimitrov.ot, azonban o Bulgáriai Szakszervezeti Szövetség vol főtitkára, aki 1910 óta volt a Bulgá riai Kommunista Párt Központi Bízott, ságának tagja, a legkevésbé sem bizo nyúlt hálás fogásnak Hitlerek kezében Megtagadta a célzaios rendőrségi jegy zökönyvek aláírását: álláspontját égj magaszírkeSztette nyilatkozatban sző. gezle le. Abból kiderült, hogy hűbbel soha életében nem látta, a Reichstag felgyujtásának idején pedig nein is Berlinben tartózkodott, hanem Mün­chenben. Közben külföldön megindult a harc Dimitrov megmentéséért. A Szovjetunió­val az élen a világ proletariátusa meg- mozdult Dimitrovért. A tudomány, a művészet, az igazságszolgáltatás légki­válóbbjai adlak kifejezést együttérzé­süknek. A nemzetközi proletariátus akciója egy héttel a per kezdete e’ölt csúcs­pontja felé közeledelt, hondonhan ösz- szeiilt a Nemzetközi Jogász Vizsgáló­bizottság, hogy világosságot derítsen a Reichstag felgyujtásának körűimé, aycire. Ez az úgynevezett „Londoni illenper“ lerántotta « leplet a náci provokációról. A birodalmi gyűlés fel- gyújtásának valódi hátterét a híressé A* amerikai lobog7 váll Barna Könyvben tették közzé. A Barna Könyv napvilágra hozta, hogy Van der Lubbe, a gyenge jellemű, be­folyásolható kőmüveslegény hatalmi és szereplési vágytól hajtva játszotta el a neki kiosztott szerepet. Lubba (tőring megbízottainak csapatával egy 'öldalatti folyosón keresztül a Reichs. •agba jutott. A válogatott SA-vezérek mindegyikének már előre kijelölték azt a helyet, ahol a gyújtogatást meg kell kezdeniök. A provokáció végre­hajtása után a gyújtogatok ugyanazon az úton,, amelyen jöttek, vissza is tér. lek —, Lubbe pedig egyedül maradt vissza a "birodalmi gyűlés épületében. 1933 szeptember 21-én Lipcsében megkezdődött a per. A kommunista és szocialista, sőt még a baloldali polgári újságírók részvéte­lét sem engedélyezték, a szovjet tudó­sítókat pedig csak ellenintézkedések megtétele után engedték be a tárgya-' fásra. A tárgyalásokat rádión közvetítették — Dimitrov első kihallgatásáig. Ekkor az egész koholmányhalmaz recsegva- ropogva összeomlott: Dimitrov nem védekezett, hanem támadott. Leleplezte a nyomozó hatóságokat és az egész fasiszta rendszert. Dimitrovtól többíz­ben megvonták a szót, sőt időnként kizárták a tárgyalásról. A bíróság el­nöke dühében azt kiabálta: ,,Külföldön már az a vélemény, hogy nem én ve­zetem a tárgyalást, hanem maga!“ A bíróság végül mégis kénytelen volt fel­menteni Dimitrovot, míg Lubbet le­nyakazták. Azonban Dimitrov élete a felmentés kimondásával még nem volt bizton­ságban. Nem bocsátották szabadon, átvitték a Gestapo berlini katakom. hóiba. Félő volt, hogy Bulgáriába to- hmcolják, ahol 1923-ban a népfelkelés vezetéséért halálra ítélték. Bármeny­nyire is szomjaztak a fasiszta bandi­ták Dimitrov elvtárs vérére, Hitlerék vágyánál erősebbnek bizonyult — a Szovjetunió erejet A Szovjetunió nyo­mására 1934 február 27-én, a Reichs- tag-égés első évfordulóján a börtön­hatóságok kivitték Dimitrovot a repít, lőtérre, ahol fogcsikorgatva kénytele­nek voltak közölni vele, hogy „kiuta­sították a Szovjetunióba.“ * Tizenhét év múlt el azóta. 19i5-ben: a véres hatalomra jutát drámáját, a lipcsei pert rendező fa­siszta hordát besöpörlek a történelem süllyesztőjébe. 1950-ben: a neuryorki boszorkányperi, a kommunistaelenes hajszát rendező imperialisták teljes erejükben élesztgetik a fasizmus szel­lemét. Nem történt volna semmi válto­zás a XVII. század inkvizíciója és a XX. század hitlerizmusa óta? Nos, egy és más azért azt mutatja, hogy a történelem kereke mozog elő" re. Időközben a lipcsei halálraítéltből a megujhodott Bulgária miniszterel­nöke lelt, aki halálában is segíti har­cos élete példájával népét és az egész szocialista tábort, amelybe most már a Szovjetunió vezlésével beletartozik a népi demokráciák erős baráti lánca Berlintől Pckingig, hogy a még elnyo­móit népekkel együtt megmutassák az imperialistáknak: Mégis mozog a Föld: Ma olyan korban élünk, mikor minden át a kommunizmushoz vezeti Kis Tamás.

Next

/
Thumbnails
Contents