Dunántúli Napló, 1950. február (7. évfolyam, 27-50. szám)

1950-02-26 / 49. szám

2

napió

rmsmjÁn »

,MI nö!< a bányákin i« meg£tljnii a helyünkéi I“

Ezután raünet következett. Szünet ■tán az első felszólaló Ferenczi Ödön, a Győri Vagongyár öntője, munkamód- iw.erét ismertette. Ennek során Rákosi elvtArs közbeszólt. Megkérdezte, menynyivel csökkentette munkája során a aelejtet?

— 0.3 százalékra csökkentettem — hangzik Ferenczi Ödön válasza.

A következő felszólaló Berecz Istvánná, a putnoki bánya csillése volt. Meg akarjuk mutatni, hogy a legnehezebb területen is a férfiakkal egy sorban vesszük ki részünket a szocializmus építéséből.

Ezután Kis* Árpád, a Ganz Villamossági Gyár üzemmérnöke szólalt fel. Arról beszélt, hogy a műszaki értelmi- *ég a fizikai dolgozókkal egyetértésben érhet el sztahanovista eredményeket, majd a rejtett tartalékok felkutatásáról beszélt.

Czottner Sándor nehézipari államtitkár egyik legszűkebb keresztmetszetűnknek a vaskohászatot jelölte meg, majd rámutatott arra, hogy ipari termelésünk másik jzűk keresztmetszete az öntöde. Az öntödék míg nűndíg magas selejtszáza'ékkal dolgoznak, ennek egyik oka Öntőink konzervatív gondolkodása, másik oka pedig a Szta. hánov-mozgalomnak öntödei vonalon történő lassú fejlődése.

Elmondotta ezután, hogy a nehézipar! minisztérium sztahanovista Iskolákat szervez s etekbe az/ iskolákba azokat hívja meg, akik a termelésben sztahanovista módszerekkel már szép eredményeket értek el.

Ezután László Béla, az EMAG művezetője szólalt fel.

— Pártunk felvilágosított bennünket, hogy vizsgáljuk meg munkamódszerünket, észszerüsítéssel, újítással érjünk el magasabb termelékenységet. Amikor először fizetlek ki elvtársainknak újításaikért ezreseket. akkor döbbentünk rá, hogy a munkában ne csak kezünket, hanem eszünket is használjuk.

Így lettem én is újító. Olyan munka- folyamatokat, amelyeket hosszas és nehéz fizikai munkával tudtunk elvégezni. új szerszám konstruálásával gépi munkára vittem át.

A következő • felszólaló, Mohárit,i. Sándorné. a Kistext hefíízőnője munkamódszerét ismertette, majd Kállai László, a diósgyőri sztahanovista kőműves mondotta el, hogyan adja á.t tapasztalatait. TIrabanek Irén. a ÍUiggyantaárngyár kerékpárköpeny- 0S7, tál van a k ifjú munkásnője felszólalásában teljesítménye állandó emelkedéséről számolt be.

A MtaliánoTisla bánvasz «zép lábashoz bútort, rádiót, hnndnt ven

Varga Barnabás tatabányai 6zt:v- hánovista bányász beszámolt arról, hogy a 20 forintos alapkeresetéhez egy műszak alatt 8.5 csille szenet kellett volna termelnie, de tudva, hogy most nem tőkéseknek, hanem saját magának dolgozik, 8 óra alatt 17 csille szenet termelt.

— A múltban egy bányásztársam- ma! együtt családostul egy bútornélküli odúban húzód :unk meg, a földön aludtunk.

Most a demokrácia egészséges •zép lakáshoz juttatott, bútort vettem, képeket, rádiót, feleségemnek pedig vettem keresetemből egy bundái.

(viharos taps), sőt az idén két disznót is vágtam. (Nevetés, nagy taps.)

— Vállalom, hogy az eddigi 204 ■ zúzalékos átlagteljesítményemet hazánk felszabadításának ötödik évfordulójára, április 4-re 220 százalékra emelem fel — fejezte be szavait Varga* Barnabás.

Ezután

inég két bányász állt fel a tanácskozás tagjainak soraiból és bejelentették, hogy jelentősen felemelik teljesítményükéi.

Pée*i sztahanovistát* ícis«ólt»lsisag

Ezután Biniek József, a C epn'i WM sztahanovista esztergályosa szólalt fel, majd Kerner Gáspár tímár- aegéd, az Első Pécsi Bőrgyár sztahanovistája. Elmondott«, hogy új serolókés köszörülési eljárást kísérletezett ki. amelynek segítségével többet és jobban tud termelni. Utána Lindner József, a pécsi fűtőház sztahanovista mozdonyvezetője szóla’t fel.

— A nagybudapeeti pá-rtválaszt- mánv határozata után a hős szovjet, vasutasoktól tanulva, a magyar vas utas dolgozók hatalmas feladatot tűztek ki maguk elé: 2000 tonnás szerelvények továbbítását. Megmozdultak a vasutasok a 2000 tonnáért, a túlsúlyért, az eredmény több millió forint megtakarítás a népnek, a szocializmus építéséhez.

— Akik kételkedtek és lekicsinylőén nyilatkoztak a 2000 tonnás mozgalomról, kénytelenek voltak elismerni, hogy mi léptünk a helyes útra.

Mi valósítottuk meg szokat a nagyszerű eredményeket, amelyek során a pécsi fűtőház személyzete a ma! napig 657 túlsúlyos vonatot továbbított. 115.233 tonnával többet, mint a rendes 1 termelés.

Tehát, ha rendes terhelés mellett továbbítottuk volna vonatainkat,

ér180 vonattal többe; kel’ett volna

indítani. (Zúgó taps.)

— Az, hogy eredményeket is torn el, annak tudható be, hogy szerettem a rámbizott gépet, úgy kezel tem, és úgy foglalkoztam vele, mint a legjobb baráttal, a legjobb segítő társsal.

— Pár nappal ezelőtt abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy megismerkedhettem Pántin elvtárs? sal, a szovjet sztahánovista mozdonyvezetővel.

Rövid beszélgetés alatt hihetetlenül sokai tanultam tőle

Nagy segítséget- nyújtott az 5011 kilométeres mozgalom megindí ásá- nál. Pányin elvtársnak és a Pártnak ezúton mondok köszönetét azokért a Ijasznos útmutatásokért, amelyek le h'-tővé tették, hősre igazgatóságunk lerü’etéről a mai napon, az első napon, az első 500 kilométeres vonat Budapest- Ferencvárosi pályaudvarra befuthat.

A következő felszólaló Törteli Györgvné. a Mirelita mélyhűtő XV csomagolónője volt, majd Imre Jó- 7,sef, a Tejért NV második számú telepének üzemi munkása szólalt fék végül Simon Éva,, az Athenaeum könyvkötészete számozónőjének felszólalása után Margóezi István elnök ebédszünetet jelentett be.

r.ovlfita bányász szólalt feL

— Bízom abban, — mondotta — hogy Pártunk irányításával és kormányunk további támogatásával ötéves tervünket sikeresen be fogjuk fejezni. Csak az a kérésem, hogy küldjenek minél sürgősebben gépeket a bányászoknak, hogy minél többet tudjunk termelni. (Rákosi Mátyás: Igaza -ran, nagyon igaza Tan!)

És ígérem, hogy amint a legelső gépet meg fogom kapni, megcsókolom azt a gépet! (Lelkes, hosszantartó taps.)

Ezután Készéi Sándor, a Lágymányosi Építészeti NV sztahánovista kőművese számolt be munkájáról, majd Margóezi István, a diósgyőri

rwsgrfe olvasatira fetózólalásábai

nagy tape közben jelentette be, hogyt teljesítményüket április 4-re, a fel* SKabadulás ünnepére 400 tonnával emelik.

Ezután hatalmas lelkesedés fogadta a mikrofonhoz lépő Gerő Ernő elvtárs államminisztert, az MDP fő: t :>t k árhely ettaséfc.

Gerd Ernő: A magyar SxtaliánoT-mozgalom a íársadalsBiiaaBk és népgazdaságunk szerkezetében bekövetkezett változásban gyökerezik

— A sz'ahánov-mozgalom Magyar- országon alig néhány hónapos múltra tekiin'het vissza. Ez a mozgalom, nmeiyre a szocializmust építő nép. demokráciánkban óriási jövő vár, ugyanúgy nem la'sankin: bontakozó i ki. hanem „kirobban;“, mini ahogyan ez 15 évvel ezelőtt a Szovjetunióban történt. Az, hogy ez a mozgalom nem íassankint fejlődő!;, hanem íkirobba- násszerfien jelent meg, mindenekelőtt azi bizonyulja, hogy

ti mozgalom 1949 őszére telje« mértékben megérett mozgalom volt nálunk.

De a Sz ahánöv-mozgalom kirobba násszerű hírlclen megjelenése nem je len!:, hogy e mozgalom magától ke- lekezett vo:na.

Ez a mozgalom az egyéni munkaversenynek széleskörű kifejlődése alapján jött létre.

Létrejött azon az alapon, hogy Köz- pon i vezelőségünk, a Magyar Dolgo- ók Pártja, Rakott elvlárs útmu'atá-a alapján, miu'án elhárítottuk a legfőbb akadályodra*, a munkaversenymozga- lom és,főkén*, az egyéni verseny nálunk lömegmozgalom jellegé: öltötte.

— Mindez azonban egymagában még nem hozla volna felszínre, nem

robbantotta volna ki a Srtahánovmozgaimat1. A Sztahánov-mozgalom ki- robbanásszerü megjelenésében még másra is szükség volt.

Kirobbantotta, vulkanikus kitörés módjára felszínre hozta ezt a mozgalmat a nagy Sztálin neve, mlndannyiunk számára a legdrágább és legszereiettebb név, annak a férfiúnak a neve, példája és útmutatása, aki valamennyiünknek, a világ ösz- szes dolgozóinak vezetője As tanító- mestere. Segített felszínre hozni ezt a mozgalmat a magyar újf ó kongresz- szusra hazánkba érkezett kiváló szov jet sztahánovista újítók, Bikov és társainak tapasztalata és közvetlen példamutatása, akik tudásukat, módszerüket szívesen átadták a mi legjobb munkásainknak.

így született meg nálunk a magyar Sztahánov-mozgalom.

A magyar Sztahánov-mozgalomnak kirobbanásszerű megjelenése azi bizonyítja, hogy országunkban ez a mozgalom nem mesterséges dolog, hanem o-lyan valamiről van szó, amely

társadalmunk és népgazdaságunk szerkezetében bekövetkezett alapvető változásban gyökerezik.

Mind a négy sxlátin* aiaptellétei megvan nálunk

Rali ősi etvfári iga al ad Gyurkó Szíván ©Ivlársnak

Az ebédszünet után Pányi Fe- rencné, sztahánovista bolyhozónő nyitotta meg az illést, majd Karsai Béla vegyészmérnök szólalt fel. Gengelirzki János, a WM-varrógép- gvár sztahánovista lakatosa az ifjú munkád brigádok alakításáról beszélt.

—- Az ifjúsági egység mielőbbi megteremtését é* a Pártunk által kitűzött feladatok megvalósítását azzal akarom elősegíteni, hogy április 1-re teljesítményemet GOO százalékra emelem — jelentette ki.

Hevesi Gyula, az Országos Találmányi Hivatal főtitkára felszólalásában a Szlahánov-mogalom egyik súlyponti kérdésének az újításokat jelölte( meg.

l’otykievic Sándorné, a kelenföldi Goldberger gyár előfonónője után Gyurkó István, ormospusztai sztaháifMv/€óI/>to

«netjfióléj ót fóittolmól oűan gyom éi lotunö hutásé szar a (égbevúk

ÄASPIRIN

VSy nititit a

— A Sztahánov-'mozgnlnmró! 1935-ben tartott történelmi jelentőségű beszédében Sztálin megállapította, hogy a Sztahánov-mozgalom keletkezésének négy alapvető feltétele van.

—— Az első feltétel, mint azt Sztálin elvtárs megállapította, a munkások agyagi helyzetének gyors meg javulása. Sztálin elvtárs aláhúzta, hogy ha a munkások jobban élnek,' ha vidámabb j az élet, akkor jobban megy a munka. Ki tagadhatná, hogy ez a feltétel nálunk teljes mértékben megvan? Elmondhatjuk, hogy országunkban a dolgozók életszínvonala jelenleg általánosságban legalább negyven százalékkal magasabb, mint a régi nagytőkés, nagybirtokos Magyarországon volt. Mert nálunk is jobb, szebb, vidámabb lett az élet, nálunk is minden alap megvan arra, hogy jobban menjen a munka.

— A tnásod'k feltétel, amelyre Sztálin elvtái s a Sztahánov-mozgalom keletkezésével kapcsolatban rámutatott, » kizsákmányolás megszűnése. Meg van-e nálunk ez a feltétel? Megvan, búi nem anvira általános jelleggel, mint a Szovjetunióban. a Sztaliánov niozgaloni keletkezésének idejében.

A mi munkásaink, a mi dolgozóink túlnyomó döntő többségükben nem kizsákmányolt proletárok többé, nem tőkés részére termelnek profitot hanem saját maguk, a nép számára végzik, termelő munkájukat. Nem a tőkések zsebelik be termelésük gyümölcsét, hanem

minden, amit létrehoznak, a nép javát szolgálja.

Ennek óriási jelentősége van a Szta- hánovTnozgalom létrejöttében országunkban.

— A harmadik feltétel amelyet Sztálin elvtárs. mint a Sztahánov-mozgalom keletkezésének alapvető tényezőjét jelölték meg, az új technika. Egyesek azt gondolják, hogy ez. a féltőiéi teljességgel hiányzik. Az természetesen igaz, hogy hároméves tervünk elsősorban az ország népgazdaságának helyreállítását tűzte ki feladatul *és az is igaz, hogy a hároméves terv során mi még nem építettünk százszámra új, korszerű üzemeket. De igaz az is, hogy

Ipari termelésünk a hároméves • uinr megvalósításának eredményeként mintegy 50 százalékkal , túlhaladja a háború elűttl termelési színvonalat.

Igaz, hogy mezőgazdaságunkban fa elkezdtük a termelés gí 'ősét s ezen a téren komoly lépéseket tettünk előre. Igaz, hogy jó néhány új üzemet is építettünk és építettünk még több új korszerű üzemrészt, szerelőcsarnokokat és részben sérült üzemeinket nem úgy állítottuk helyre, ahogyan azok régen vollak, hanem a helyreállítással egyben korszerűsítettük is azokat. Másrészt: régi üzemeinkbe sokszor új, korszerű gépet állítottunk be, vagyis üzemeinkbe részben új technikát vittünk. Üzemeink egy részét, ahogy mondani szokás, profilíroztunk, — vagyis vegyeskereskedésből, amilyenek ezek az üzemek a tőkés gazdálkodós idején voltak, — világos, egészséges arcílü üzemeket szerveztünk, Számos helyen megváltoztattuk a technológiai folyamatot fa. Mindez azt bizonyítja, hogy

ha nálunk jelenleg még sokkal kevesebb is az új technika, mint volt a Szovjetunióban a Sztahánov-mozgalom keletkezésekor, mégis helytelen volna azt állítani, hogy nálunk az új technika teljesen hiányzik, hogy eréTt mi a Sztahánov-mozgalomhoz állítólag újl utakon jutottunk volna eb

— Végül a negyedik feltétel, metyet Sztálin elvtárs mint a .Sztahánov-mozgalom keltkezésépek alapját megjelölt: az emberek, akik a technika mestereivé vájlak, akik a technika minden ciinját-binját ismerik, akik teljes mér. tőkben elsajátították a technikát a maguk területén és kj tudják préselni belőle mindazt, ami benne van. Meg vannak e nAhink ezek az emberek? Igen megvannak. I-egjobb képviselőik itt ülnek ebben a teremben: a Magyar Sztnhánovisták Első Országos Tanácskozásának küldöttel. De rajtuk kfvill még sok százan és ezren vannak ilyen emberek mindenféle üzemeinkben, országunkban legkülnf élőbb termelési ágakban.

— Látható tehát, hogy

« Sztahánov-mozgalomnak mind a négy sztálini alapfeltétele kisebb vagy nagyobb mértékben meg Tan országunkban.

S amennyiben egye* feltételek még

hiányosan vannak meg, ezeket pótolja, segít áthidalni a szovjet tapasztalat, * Szovjetunió világító példája. Minél teljesebbé vállnak a még hiányosan meglévő egye.s feltételek, minél inkább haladunk előre a szocializmus építésének útján, a tőké* elemek kiszorításának, felszámolásának útján,

annál Jnttábh kell kibontakozni«

'■ Párt éa a kormány támogatásával és helyes vezetésével a Szfa- hánov-mozgalomnak.

A S/JaSitíttOé-nioígalom szcmiése a termelés vezetésének feladata

— Már említettem, hogy a Sztahánov-mozgalom hirtelen, kirobbanássze- rü megjelenése egyáltalán nem jelenti, hogy ez a mozgalom valami spontán jelenség, vagyis olyan dolog, amely magától jött volna létre. Hasonlóképpen súlyos hiba volna azt gondolni és arra irányt venni, hogy a Sztahánov-mozgalom további fejlődése, megerősödése,, ki terebélyesedébe magától fog menni. A Sztahánov-mozgalom további kifejlődése egész sor olyan körülménytől függ, amelynek megteremtése és biztosítása, rajtunk, a Párton, a szakszervezeteken, társadalmi és tömegszervezeteirJtben és nem utolsó sorban kormányzatunkon és a termelés vezetésén múlik.

_ A Párt, természetesen mindent

ir

ányít és irányítja a munkavereenymozgalmat, a Sztabinov-mozgalmat 1*. mint a munkaver&enymozgalom magasabb formáját

De a Sztahánov-mozgalota közvetlen meg-zervezése, a mozgalom fejlődése, további feltételeink megteremtése elsősorban az üzemi vezetés s «szén túlmenőleg általában a termelés vezetésének feladata.

És «zen a téren nálunk még távolról

sincsen minden rendben. Előfordul, hogy egyes üzemekben, vagy iparágakban megindul a Sztahánov-mozgalom n azután visszaesés következik be. F.z történt bizonyos mértékig a bányászoknál éa bizonyos mértékben az építkezéseknél.

Kfiif»nö<en fel keli fij^yelni arra, ami a bánp<txokaál történ 1-— Különösen

fel kell figyelnünk arra, ami a bányászoknál például Albert-tele- pen történt.

Ismeretes, hogy az Albert-telepi bányászok az elsők között voltak, akik elindították a Sztahánovmozgalmat és kezdetben hatalmas sikereket értek cl. El lehet mondani, hogy az egész ország valósággal lázban volt, napról- napra várva az Albert-telepi bányászok újabb és újabb eredményeit. De né- hányheti nekilendülés és igen komoly sikerek után mintha elvágták volna ezt a mozgalmat Alberlrtelepen. Megvizsgáltuk; mi ennek az oka.

— Kiderült, hogy több ok van.

Az egyik a bányászszakszervezet rossz munkája.

Bányászszakszervezetünknek úgyszólván egész apparátusa Budapesten ül, ahelyett, hogy kinn volna a bányáknál és a bányászoknál. Sem a bányászszakszervezet, sem pedig a bányaipar vezetése nem figyelt fel arra, hogy az Albert-telepi bányászok nagyszerű kezdeményezését felkarolja, támogassa s a mozgalom útjában álló akadályokat elhárítsa. Sem a bányászszakszer.

vezet, sem pedig a bányafpar vezetése nem figyelt fel arra, hogy az Albert- telepen, de

más bányáinkban fs alkalmazott bérrendszer rossz, tarthatatlan, egyenes gátja, féke, akadálya a munkaverseny és a Sztahánov- mozgalom kifejlődésének.

Megtörténik, hogy hirtelen, amikor a sztahanovisták éppen a legnagyobb íeíjesítményt adják, baj van a vi"a- mosenergiaszoígáítatássat. Nőm ritsa eset, hogy amikor sz'.ahánovretc-tt»^ hozzáfognak a termeléshez, amikoi legjobban megy a munka, hirtelen vagy az hiányzik, mert nem törtét»» róla gondoskodás, hogy minden kéznél legyen.

Ax ellenség kc*c

— Az említett jelenségek. nemc-a.k azt bizonyítják, hogy nálunk még a munka megszervezésével távolról sem áll m nden a legjobban, hanem arra is mutatnak, hogy minden valószínűség szerint

számos olyan ven del len esi égben, amely a munkaverscay kiiejlő-