Dunántúli Napló, 1950. február (7. évfolyam, 27-50. szám)

1950-02-26 / 49. szám

»50 FBSBUÄB 20 NAPLÓ dfeéf, «zfahánovlsfáfab fS urna­kájáf akadályozza, ez ellenség keze is benne van. Megbocsáthatatlan bűn voIn.a felté­telezni, mert nálunk népi de­mokrácia, proletárdiktatúra' van, mert üzemeink teljesen állami kézbe kerültek, az ellenség nem próbál behatolni üzemeinkbe és tét­lenül, ölhetett kezekkel nézi a Szia- húnov-mozgalom kifejlődését orszá­gunkban. Mindez arra utal, hogy alaposabban körül kell néznünk az üzemekben is, hogy nyitva kell tartani a szeműnket, hogy fokozottabb éberségre van szűk- ségiink, mint amit eddig tanúsí­tottunk, —1 A munkaverseny és a Sztahá- nov-mozgalom további kifejlesztésének és megerősítésének igen fontos fet­tétele a termeléshez szükséges anyag folyamatos - biztosítása. Kétségtelen, hogy az esetek nagyobb részében, különösen a nehéziparban és főként a gépgyártásnál, amikor az anyag­hiányra hivatkoznak, mint a munka- verseny és a Sztahánov-mozgaíom kifejlesztésének akadályára, nem ab­szolút anyaghiányról van szó, hanem saját szervezetlenségünkről, bürokra­tizmusról, az előrelátás hiányáról, fejetlenségről. A jobbkléznek tudo­másul kell vennie, mit csinál a bal­kéz s az üzemen belül egységes anyaggazdálkodási kell bevezetni. Gerő clvlárs részletes bírálat alá vette a győri vagóngyár anyagelláti- |sácak szervezetlenségét, majd több üzem döntő hiányosságát vetette fel s végül a példák sora után megálla­pította: — Mindez azt bizonyítja, hogy az anyaghiányra való hivatkozás igen sokszor csupán arra szolgál, hogy ezzel taikargas-ák a szervezetlensé­get, a rendetlenséget, a vezetésnek a hibáit a műhelyben, az üzemben esetleg a minisztériumban. vagy Helyes «jyáríásvezetcsf, helyes imsnitatm* gow.1 ást — A Sztahánov-mozgntom s általá­ban a munkaverseny kifejlesztésénél igen ionfos szerepel játszik a gyárfásvezefes, a gyárfás gondos megtervezése, előkészülése, az előrelátás a gyáriás megtervezé­sénél. Hegy ennek elmulasztása milyen ba­jokra vezethet, erre példaként fel­hozta^ Láng-gyár esetét, — A Sztahánov-mozgaíom nem utolsó sorban helyes munka­megosztást is jelent. Jelenti számos esetben az egyes gyár­tási műveletek felbontását vagy pedig azt, hogy egy-egy egyszerű munkafo­lyamatot, amelyet azelőtt minden dol­gozó sajátmaga végzett, most .egy vagy két dolgozó vcg/.i el valamennyiük számára. Ennek a munkamegosztásnak döntő szerepe volt a Sztahár.ov-moz- galom keletkezésekor a Szovjetunió­ban, amikor Sztahánov ahelyett, hogy maga végezte volna el a bányában az ácsolást, csak a fejtéssel foglalkozott és ezzel tízszeres, tizenkétszeres ered­ményt ért el, míg ugyanakkor az ácso­lást más, erre a célra beállított mun­kás végezte. Hasonlóképpen a kőmí­ves sztahánovistáknál a sztahánovista kifejezetten a magas minősítésű szak­munkát végzi, míg a kisebb szaktudást igénylő munkát erre a célra külön be­állított segédmunkás végzi el. Ilyen módon együttes termelé­kenységünk többszöröse annak, mint nrnlt akkor érnénk el, hogy­ha az egész munkafolyamatot egy- egy ember valósítaná meg. Hasonló jelenségek nálunk is tömegé­vel '.alálhatók. — Ismeretes, hogy a munkaverseny kifejlesztésének s részben a Sztahánov- mozgalomnak is egyik komoly akadálya a csoport- normák rendszere volt és részben még ma is ez. üzemeink nagy részénél, helyesen, rá­tértek a csoportnormák felbontására. Számos helyen azonban a csoportnor mák felbontásával kapcsolatban hibát követtek el. Megtörtént például egyik üzemünkben, hogy a csoportr.orma fel­bontása előtt az egész csoportnak hét munkautalványt adtak ki, amely elő­írta, hogy milyen munkafázisokat kell elvégezni, a csoportnorma felbontása után azonban hét helyett 141 munka­utalványt rendszeresítettek. Ez hatal­masan felduzzasztottá az adminisztrá­ciót, amely nem volt képes folyamato­san ellátni a gyártás előkészítését és a megfelelő, rendszeres, hosszabb idő­re szóló munkaadagolást. A munkát csak egy vagy fél napi időre tudták kiadni. Ez természetesen igen komoly akadályává vált a teljesítmény emelé­sének. Ebből következik, hogy a csoportnorma felbontásánál figyelni kell arra, hogy a munká­ul a! ványok számét mérhetetlenül ne növeljük, hanem az azonos jel­legű munkákat egy munkautalvá- nyon adják ki. A műszaki emit ere iá hiányéi pótoíunnl* kcil —■ A Sztahánov-mozgaíom kifejlő­dése nagy mértékben at ól függ, hogy emeljük a munkások szakképzett­ségét, hogy növeljük a termelés­ben a műszaki képzettségű em­berek, művezetők, mérnökök lét­számát és szerepét. Ezen a téren nálunk még nagyon sok a tennivaló. A minisztertanács ismert határozata megadja a lehetőséget ar­ra. hogy új alapokra he'yezzük a szakmunkásképzés,: és a munkások­nak a ovábbképzését, de a határozat magától nem valósul meg. A határo­zat megvalósításához szükséges, hogy az ipari tanulóot honok és ipari ta- nulóískolák rendszerének kifejleszté­se mellett • termelő minisztériumok és az üzemek komolyan foglalkozzanak a szakmunkás képzéssel, a szak­munkások át- és továbbképzésé­vel, s hogy ehhez a szakszerve­zetek minden támogatást meg­adjanak. Hasonlóképpen igen nagy gondo- fordítunk, arra, hogy üzemeink mind többen közép- és felsőfokú rnüízaki képzettségű embert kapjanak. És it: nem várhatjuk be, amig a rendes úton megszokott módszerekkel kap­ják meg üzemeink a számukra szük­séges sokezer műszaké ember:, mű­vezetőket, mérnököket. Néhány éven keresztül a legkü­lönfélébb eszközökkel s mindenek­előtt a munkásokból átképzőit műszaki emberek számú "vk nö­velésével kell q hiányt pótolnunk. — A munkaverseny és a Sztahá- nov-mozfralom kifejlesztésének fon­tos feltéto.lo, hogy üzemeinkben példás rend és tisz­taság legyen. De nemcsak az üzemekben, az üze­mi épületekben kell rendnek és tisz­taságnak lenni, hanem az üzem ud­varán Is. Nem szabad, hogy feles­leges anyag, gúpök, gépalkatrészek szanaszét heverjenek. Uj, magasrendű üzemi kultúrát ke'l bevezetnünk, kultúrmődra kell dolgoznunk, mert a Sztahá- nov-mozga'omnak egyik legjelleg­zetesebb voná-.a a megás terme­lési kullűra. El lehet mondani, hogy ezen a téren a mi üzemeinkben minden rendben van? Sajnos ezt még nőin lehet el mondani. Igaz vannak űzetnek, ame­lyekben ezen a térén jelentékeny előrehaladás történt. De nem kevés még az olyan üzem. ahol ha a mű helyekben van is bizonyos vond. az udvarral, a raktárral vajmi kévés t törődnek. Ennek az állapotnak podig véget kell vetni! A Szfohúnov-mozgatomra /«zií^ség van a mczőírazílaxtágSíísn Is — A Sztahánov-mozgaíom Magyar- országon jelenleg, még csaknem ki­zárólag az iparban és a közlekedés ben van meg. A mezőgazdaságban, még ennek szocialista szektorában sincsen egyelőre igazi Sztahánov- mozgaíom. Nem szükségszerű jelen­ség az, hogy nálunk a mezőgazdaság szocialista szektorában a Sztahánov- mozgalom még szinte ismeretlen. Hi­tzen állami gazda ágainknak az el múlt étek folyamán és főként 1949­ben igen jelentékeny mennyiségű korszerű technikát, traktorokat és egyéb mezőgazdasági gépeket adtunk. Gépállomásainkon az új traktorok és mezőgazdasági gépek ezrei dol­goznak. Ha a mezőgazdaság szocia­lista szektorában még nincsen rgve- lőre komoly értelemben vett Sztahá uov-mozn-ilom. úgy cs elsősorban politikai háírama- radotlságunkftt bizonyítja seen a területen. $ Átadta megbízólevelét J. B. Kmseljov, a sí új szovjet nagykövet Jcvgeniv Dimitrovics Kiszeljov. a Szovjetunió új magyarországi nagykö­vete szombaton dé.bzn ünnepélyes ke­retek között nyújtotta át megbízóle­velét a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának. A nagykövet fogadására az Ország­ház oroszlános főkapuja e'.őtt honvéd díszszázad sorakozott fel zenekarral. Kiszeljov nagykövet a nagykövetség tagjainak kíséretében ellépett a dísz* század arcéle előtt. Az Elnöki Tanács fogadótermében Kállay Gyula külügy­miniszter fogadta a nagykövetet és kí­séretét. Majd bevonultak az Elnöki Tanács vezetői: Szakasits Árpád elnök, Kiss Károly és Nagy Dániel, az Elnöki Tanács alelnökei, Olt Károly, az El­nöki Tanács titkára. Ezután Kiszeljov nagykövet a követ­kező beszéd kíséretében nyújtotta át megbízólevelét az Elnöki Tanács el­nökének: — Elnök Ur! Van szerencsém át­nyújtani önnek a megbízólevelet, amellyel a Szocialista Szovjet Köztár­saságok Uniója Legfelsőbb Tanácsának prezidiuma rendkívüli és meghatalma­zott nagyköveti minőségben akkreditált. Egyben van szerencsém átnyújtani elő­döm visszahívó levelét. A Szovjetunió népeinek nagy megelégedésére a Ma­gyar Népköztársaság és a Szocialista Szovjet Köztársaságok Uniója közötti szoros együttműködés sikeresen lej - lődik az országaink által megkötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződésnek megfele­lően. — A szovjet nép őszinte öröm­mel üdvözli a magyar népnek a Ma­gyar Népköztársaság demokratikus rendszerének további megszilárdítása, állami függetlenségének megszilárdítá­sa, a népgazdaság helyreállítása és fel­lendítése, valamint a kulturális épilő- munka terén kivívott sikereit. — Amidőn a Szocialista Szovjet Köztársaságok Uniója magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykö­veteként rám háruló feladatok megol­dásához hozzáfogok, kérem önt Elnök Ur, legyen meggyőződve arról, hogy minden erőfeszítésem a népeink közöt­ti barátság további megerősödésére, va­lamint. a Szocialista Szovjet Köztár­saságok Uniója és a Magyar Népköz­társaság közötti politikai, gazdasági és kulturális együttműködés továbbfej­lesztésére fog irányulni. Nem lehet két. séges, hogy az országaink közötti ba­rátság és együttműködés megerősödé­se komoly tényező lesz <? béke és tz nemzetközi biztonság megóvása terén. Szakasits Árpád az Elnöki Tanács elnöke válaszában többek közt kije­lentette, hogy a Magytar Népköztá** saság és a Szocialista Szovjet Köz­társaságok Uniója között megkötött barátsági, együttműködési és kölcsö­nös segélynyújtási szerződés egész külpolitikánk alapja, mert e szerző­dés által lett a magyar népi demokrá­cia a nagy Sztálin vezetése alatt álló hatalmas Szovjetunió és a népi de­mokráciák baráti közösségének egyen- rangú tagja, a nemzetközi békefront szilárd bástyája. A beszédek elhangzása után a szov­jet nagykövet bcmufa.ta a nagykö­vetség tagjait az Elnöki Tanács el­nökének, elnökhelyetteseinek és tit­kárának. Amikor Kiszeljov nagykövet el­hagyta az Országházát, Q fogadásra kivonult honvédzenekar a magyar Himnuszt játszotta el. Parisban is kornyékén 200 gyár dolgozója szlrá’ks! Párisi jelentés szerint Parisban és a főváros kornyékén 200-nál több’ nagy gyár áll sztrájkban, több mint 150 ezer dolgozóval. Ezenkívül egy­más után állnak le a nagy vidéki gépkocsi- és vasgyárak. Szombaton délig 37 párlskörnycki építőipari vállalat dolgozói hagyták abba a munkát. — Sete kikötő dokkmunkásai hétfőn 24 órás figyelmeztető sztrájkba léptek. A szombatra virradó éjszaka kétezer rohamrendőr teljesen megszállta a Poissy-1 Fcrd-gyárat. A hatezer Ford-gyári dolgozó sztrájkja már tizedik napja tart. Pedig1 a Sztahánov-mozgalomni szükségünk van a mezőgazdaságban is. De a mezőgazdaságban ugyan­úgy, mint az iparban, vagy a közle­kedésben, a Sztahánov-mozgaíom nőm magától fog kifejlődni. íy fog fejlődni a négy ismert sztálini felté­tel alapján, amelyek kisebb ' vagy nagyobb mértékben mezőgazdasá­gunk szocialista szektorában is meg­vannak és ki fog fejlődni Pártunk irányításúval, az üzemi vezetés és a szakszervezetek hathatós közreműkö­désével. az egyéni munkaverseny kifejlesztésévé!, tömegversennyé vá­lásával. Ezért tehát, ha a mezőgaz­daság szocialista szektorában ki akarjuk fejleszteni a Sztahánov-moz- gatmat, úgy mindenek e'őtt az egyéni munka- versenyt kell fejlesztenünk és ugyanakkor biztosítanunk ke l. hogy elhárítsuk az akadályt azok­nak az óljából, akik ma. már készek arra., hogy a mezőgazdaságban is sztahánovista módszerekkel fejlett, kultúrált szocialista módszerekkel dolgozzanak. ' — A mupkaveraeny és a S&tahá- nov-mozgalom, mint a munkaver- sany magasabb formája, nem képzelhető el a munkások, n műszaki értelmiség rz üzemve­zetés éi általában a termelés c3 bz ipar vezetése s az egyéb gaz­dasági vezetésnek legszorosabb együttműködés nélkül. MsndiaiikáJafo eíi’ek mozgaímáról vnn g*« Ezen a téren főként a sztálini mun- kafelajénlás és a sztálini műszak idején megtettük az első lépéseket. Örömmel keil megállapítani, hogy műszaki értelmiségünk jelentékeny segítséget adott és ad napról napra a Sztahánov-mozgaíom kifejlődésé­hez. De, természetesen ezen a téren még nagyon sokat kell tennünk. Az üzem és a termelés vezetőinek nem szabad elfelejteniük, hogy a munkásokat nemcsak taniteniok kml, hanem íanu'nlok is keli tő­lük­Minél, gyakrabban tanácskozzanak az egyszerű munkásokkal, rendsze­resen szervezzenek üzemi termelési értekezleteket, hallgassanak az egy­szerű dolgozók szavára. Vizsgálják meg Javaslataikat, észrevételeiket, bírálatukat’és hasznosítsák mind­azt, ami alkalmas aarra, hogy a ter­melést megjavítsák, a termelékeny­séget fokozzák s ezzpl'a szocializ­mus építését a maguk területén előre vigyék­— Mi nagy örömmel állapítjuk meg, hogy q Sztahánov-mozgaíom ma már nem egyé3 kiváló teljesít­ményű dolgozóknak az ügye, hanem mindinkább ezrek mozgalmává vá­lik, de ugyanakkor tudnunk kell azt is, hogy a szovjet termelési ered­ményekhez képftst mi raíg a kentei kezdeténél tar­tóik. — A Sztahánov-mozgaíom létre­jötte Magyarországon bizonyítja a szocialista gazdasági rend fölényét a kizsákmányolá­son alapuló tőkés gazdasági rend­del szemben. Bizonyítja Lcnin- Sztálin tanításának győzhetetlen­ségét. Bizonyítja Pártunk, a Ma­gyar Dolgozók Pártja politikai irányvonalának helyességét és el­ismerését a legszélesebb dolgozó tömegek által. Ha a meglévő hiányosságokat ki­küszöböljük, ha a hibákat kijavít­itluoxlia I ns re öokr Az elnöklő Panyi Fcrencné Ikö- szönetet mondott Gerő Ernőnek iránymutató felszólalásáért, mqjd rö­vid szünet után Muszka Imre szólalt fel. Elmondotta, hogyan vált sztaha­novistává s rámutatott, hogy mi­lyen nagy segítséget jelentett szá­mára a szovjet sztahanovisták mun­kamódszereinek megismerése és részletesen beszélt moszkvai útjáról. — Engedjék meg — folytatta —, hogy önkritikát gyakoroljak eddigi munkám felett. Én bizony sokszor féltem attól, hogy valaki elviszi gé­pemről a vándorzászlót. A Szovjet­unióban látottak alapján azonban meggyőződtem arról, nem helyes az, hX tudásunkat megőrizzük magunknak s nem ad­juk át senkinek. Az az üzem dol­gozik jól, ahol sok sztahánovista van és nem egy-két primadonna. Épp ezért indítványozom, hogy áp­rilis 4-re minden sztahánovistának legalább 10—20 neveltje, tanítványa tegyen, akinek átadta munkamód­szerét. Felhívom sztahánovista tár­saimat arra, hogyha üzemükben olyan hibát tapasztalnak, amelyet nem tudnak kiküszöbölni, értesítsék egymást. Az egyik sztahánovista lá­togasson el a másik üzemébe, és együttes erővel törekedjenek a hiba kiküszöbölésére. Ha valakinek jó munkamódszere van. írja meg bro­súrában, vagy írjon könyvet. A leg­szélesebb körökben ismertetni kell a jó munkamódszereket! Muszka Imre nagy tapssal foga­dott beszéde után Natalja Iljicsna Dubjaga Lenin-renddel kitüntetett szovjet sztahánovista szövőnő, a moszkvai városi tanács tagja szó­lalt fel. Hangsúlyozta, hogy ma­gyarországi tapasztalatai nagy él­ményt jelentenek számára. — Minden gyárlátogatás szemlél­tetően bizonyította be — mondot­ta, — hogy milyen energiával, milyen tett­erővel. milyen, céltudatossággal építj a magyar munkásosztály a szocialista Magyarországot. Mint szovjet ember, boldog öröm­mel tapasztaltam azt a szerctetet, amoly a magyar, munkásság részéről irántunk megnyilvánult. — A magyar és a szovjet nép ba­rátsága állandóan fejlődik, erősödik és továbbra is erősödni és fejlődni og, mer juk, ha a Sztahánov-mozgaíom út­jában álló akadályokat elhárítjuk, ha a számos területen megmutat­kozó szervezetlenséget, bürokratiz­must, fejetlenséget felszámoljuk, — s erre Pártunk vezetésével, Rákosi elvtárs vezetésével kétségtelenül ké­pesek vagyunk, — akkor a Sztahá- nov-mozgalom mai első eredményei újabb és újabb eredményekkel, újabb és újabb sikerekkel fognak kibővülni és a munkaverseny s a Sztahánov-rnozgalom kifejlődése út­ján még inkább meggyorsul előre­haladásunk a szocializmus építésé­nek útján! fikája cs felhívása alapja az elvtársi együttműködés és segítség. A szovjet és a magyar népnek egy­aránt az a törekvése és kívánsága, hogy biztosítsa a tartós békét. A sztahánovista mozgalom egyik zá­loga ennek a békének. Dubjága felszólalása után Ajtai Miklós könnyűipari minisztériumi államtitkár mondott beszédet. Kije­lentette, hogy az ipari minisztériu­mok munkájuk központjába állítot­ták a munkaverseny kérdését. Fehér József a lágymányosi Gold* berger-gyár szövőmesterc, Bözsöny Lajos, a Lampart ifjúmunkás öntője, Harmati Sándor, a borsodmcgyci párt. bizottság megyei titkára után a szta­hánovista tanácskozás első napjának utolsó felszólalója Lengyel József, szia. hánovista mozdonyvezető, az 500 kilo­méteres mozgalom elindítója volt. Ezután az elnöklő Kassai Béla a ta­nácskozás első napját bezárta és beje­lentette, hogy a tanácskozás vasárnap reggel 9 órakor folytatódik. Változások a kormányban A Magyar Távirati Iroda jelentig A minisztertanács folyó hó 24-i ülésén Dobi István, a minisztertánio* elnöke bejelentette, hogy Kossá I't- ván pénzügyminiszter, Ortutay Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter és . Darvas József építésügyi minisz­ter miniszteri tisztségükről lemcnd- bk. A minisztertanács a lemondási*-" kát tudomásul vette és felterjesztett« a Népközársnság Elnöki Tanácsához. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa^ folyó hó 25-én ülést tartott, amelyért' Olt Kárpty bejelentette, hogy titkári tisztségéről lemond. Az Elnöki Ta­nács a lemondást tudomásul vett« éi ‘a titkári teendők ideiglenes ellá­tásával Szabó Piroska tanácstagot bízta meg. A Népköztársaság Emfki Tanácsa ezután Kossá István, Ortu- tay Gyula éi Darva3 József lemon­dását elfogadta és mi’ni-'zteri tisztsé­gük alól felmentette. Olt Károlyt p< nzügymiriszterré, Darvas Józsefet vallás- és közoktatásügyi m niszterré, Sándor Lá-'zíót pedig építésügyi ml- riszterré egyhangúlag megválasztotta. Az új miniszterek Szakasits Árpid, a Népközfársa-ág Elnöki Tanácsa elnöke kezébe a hivatalos e‘>küt te­tetlek.

Next

/
Thumbnails
Contents