Dunántúli Napló, 1950. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1950-01-17 / 14. szám

A magyar kormány TÍsszaaia«í(|a a hágai Nemzetközi Bíróság jogellenes felhívását Ünnepélyes szakszervezeti napon osztják ki az éímunkás-jelvényeket és jutalmakat Csak jó felvilágositó munka,biztosítja a szerződéskötés várható eredményét Támogassuk és fejlesszük a tömegek kezdeményezéséi ftlMó készenlét az mm Istenre ez as olasz dolgozók válasza Gasperi kinevezésére A Pravda a közelmúltban rendkívül tanulságos cikkben foglalkozód a tömegek kezde­ményezésének támogatásával és kifejlesztésével. A szíaháno vista mozgalmunk . kibontako­zása szempontjából jelentős cik­ket szósz éri ní közöljük. A nagy Lenin már 1919-ben üd­vözölte az első kommunista szom­batokat, amelyekben a kommuniz­mus igazi csiráit látta. Vladimir lljics a tömegek forradalmi kezde­ményezésének további fejlesztését sürgetve, azt tanította, hogy az új megmozdulás minden megnyilvá­nulását gondos támogatásban keli részesíteni és minden rendelkezésre álló eszközzel elő kell segíteni an­nak kibontakozását A szovjet társadalmi rendszer minden feltételt megteremtett a milliók lelkes alkotó munkájára'. Országunk dolgozói, akik nem semmittevőknek és kizsákmányo- 1 óknak, hanem saját maguknak, saját társadalmuknak dolgoznak, a történelemben elsőízben nyertek lehetőséget arra, hogy bátor, alko­tó kezdeményezésüket valóban tö­megméretekben kibontakoztassák. Ennek egyik legszebb btzonyité- ka a Sztahánov-mozgalom, amely különös erőre! tárta fel a szocia­lista rendszer előnyeit. Azét a rendszerét, amely olyan munka- l termelékenységet tud biztosítani, amely a kapitalizmus feltételei kö­zött elérhete.len. Napról-napra több lesz a sz'tahánovista, emelke­dik munkájuk kultúrája, mind újabb formákban nyilatkozik meg alkotó kezdeményezésük. „Minden eszközt, amely emelni képes a munkásosztály kulturális erői fejlettségének színvonalát, minden eszközt, amely előmozdít­hatja a munkásosztályban azon ké­pességek kialakulásai., amelyek se­gítségével igazgatni tudja orszá­gát, iparát, minden ilyen eszközt, — tanítja Sztálin elvtárs — a leg­alaposabban ki kell használnunk.“ A _ Kommunista Párt, melyet Sztálin elvtárs útmutatásai vezet­tek, egész munkájában a dolgozók széles tömegeire támaszkodik, szüntelen ösztönzi és támogatja al­kotó kezdeményezésüket, emeli aktivitásukat a kommunizmus meg­valósításáért folytatóit harcban. Egész országunkat nagyszerű al­kotó lendület hatja át. A szovjet emberek kezdeményező ereje nap. mint nap felszínre bukkan abban a nagyszerű versenyben, amelyet a szovjet nép a háború ui'áni sztálini ötéves terv határidöclötti teljesí­téséért folytat. A pártszervezetek támogatják és tömegméretekben terjesztik a dolgozók kezdeménye­zéseit. Néhány hónanig, múlt év máiu- sában Marija Rozsnyóvá és Lídia Kononyenko. á kupnvinoi íinom- posztó-gyár két munkásnője ja­vaslatot terjesztett elő olyan ver­seny megszervezésére, amelvnck célja a nyersanyaggal való takaré­koskodás előmozdítása. A javasla­tot támogatta a gyár pártszerve­zete, majd pedig gyorsan elterjedt csaknem valamennyi könnyűipari vállalatnál és követ'ökre talált az ország legkülönbözőbb részein. Az elmúlt évben a Murigmi fa­lus! szovjet, fSztnolenszki terület. Pocsinkovoi körzeti lentermelői versenyt hirdettek magas lenter­més biztosítására nagvobb területe­ken. A lenl'ermelő kolliozparasztok kezdeménye zásét melegen helye­selte a Párt területi bizottsága és fgy a kezdeményezés elteriedt a terület valamennyi koíhozában. Ez a verseny segítette hozzá a szmo- Ienszki terület kolhozait, bogv olyan magas terméseredményeket érjenek el a lentermelés terén, amilyent soha azelőüt A hasonló példák százai ékes­szólóan bizonyítják: milyen hatal­mas arányokat ölt egyik napról a másikra a dolgozók kezdeményezé­se. E példák ezen túlmenően arról tanúskodnak, hogy a pártszerveze­tek kaposolatai állandóan erőseb­bek lesznek a tömegekkel, hogy a Párt állal végzeit szervezési és politikai munka színvonala sza- ícadatlanul emelkedik. A tapasztalat azt mutatja, hogy bármely alulról kiinduló kezde­ményezés akkor jár a legtöbb eredménnyel, ha figyelmet tanúsí­tanak iráníia, ha ki tudják elemez­ni a jelenséget, ha ki tudják érté­kelni a tényeket és fel tudnak emelkedni az állam általános ér­dekeinek magárté-éig. A gorkiji „Molotov" autógyárban az egyik műhely főnöksége néhány tucat új, § nagy au/lomata gép megrendelését kérte. A kommunistáik tiltakoztak ez ellen és kimutatták, hogy ha a rendelkezésre álló gépi berendezést helyesen használják fel, a termelést újabb gépek bevezetése nélkül is lehet emelni. A műhely pártszer­vezete javaslatokat gyűjtött össze arra vonatkozólag, hogyan lehet­ne jobban kihasználni a szerszám­gépeket. A kommunistáknak, akiket az üzem pártbizottsága Is támoga­tott, igazuk lelt. A tovább: gép- rendeléseket felére csökcntett'ék. Csakis az a pártszervezet áll feladatai magaslatán, amely a tö­megek kezdeményező készségének vezetésével párhuzamosan maga is mindenütt kezdeményez és keresz­tülviszi az újításokat. A pártbi­zottságnak állandóan az egyszerű R munkások gyakorlati tevékenyéé- jj gére kell támaszkodnia, figyelmes tanulmányozás tárgyává kell tennie javaslataikat és ugyancsak az 5 feladata az. hogy mindaz, ami ér­téke, a gyakorlatban is megvaló­suljon. Azok a vezetők, akik elha­nyagollak, vagy figyelmen • kívül hagyják a dolgozók tapasztalatait, bizony nem naivon irígylésreméli'ó helyzetbe kerülhetnek. Mit lehet monda.ni például az Ufai Városi Pártbizottság állásfoglalásáról a helví kommunista mozdonvépítők értékes kezdeményezőével kapcso­latban. akik azt a célt tűzték ma­guk elé, hogv az ci szakai munka- csoportok teljesítménvét a napnál: csoportok színvonalára emelik. Egyedül azért, mert a kezdemé­nyezés nem a városi bizottságból indult ki, hanem a szfabánovisták- •' ól. az üzem alap-szervétől, ,,helyi" jellegűnek tekintették és nem tar­tották szűk'•édesnek ePcrjeszlcsét más vállalatoknál. A munkások soraiból kiinduló kezdeménvezés- sel szemKen tanúsított bürokratiz­mus lefékezte a fontos, hasznos ügv kifejlődését. ■ _A ^ dolgozók kezdeményezése iránti hasonló álláspont megen­gedhetetlen és a legteljesebb mér­tékben ellentmond a párímunka elveinek. A Bolsevik Párt a leé'e- vékenvebb támogatást követeli minden olvan javaslat számára amely közös üdvünk megjavítására ’Vánvul. A bolseyikok közvet’en kötelessége tehát az. horfy saiát magok is kezdeményezők legyenek munkájukban, támogassanak m'n- der>í‘. ami élenjáró és úi. kímélet­lenül haroolianak a közömbös,cég. az elbizakodottság. a gondolati renvheség, ez újítókkal és kezde­ni énvezéseikkel széniben tanúsított bürokratizmus ellen. A kezdeményező készeéd. mint ’z úi iránti rnkon-szenv egyik ki­fejezője, elválaszt'iata'lan jellem­vonása a. bolsevikoknak. Létreiötto és fejlődése az eleven, gyakorlati Az olasz államelnök szombaton éjjel újból De Gasperitt bízta meg kormány- alakítással. Ezzel az imperialisták olasz- országi kirendeltsége hivatalosan tud­tára adta az olasz hépnek, hogy folytatni kívánja a nyílt elnyomás és a terrorista módszerek politiká­ját. A kommunista és szocialista lapok vasárnapi cikkei világosan mutatják, hogy az olasz nép harcának új szakasza kezdődik. Az Unita „Modena emberének” nevezi De Gasperit és hangoztatja, hogy. az az út. amelyet az imperialisták választot­tak, szerencsétlenséghez vezet. A lap megállapítja, hogy De Gasperi kor­mányzásának szociális mérlege az utol­só két hónap alatt: 41 halott és 300 sebesült — De Gasperi miniszterelnöki kije­lölése — folytatja az Unita — azt a kötelességet rója ránk, hogy minden ed­diginél nagyokba rár.yú agi-tációs és szervezési munkába kezdjünk. A dolgozó népnek a munkásosztály vezetése alatt állandó készenlétben kell lennie — a törvényes önvéde­lem jogán. Hasonló szellemben ír a baloldali szocialista Avanti is. De Gasperi és társai a maguk részé­ről nagyarányú ködösítő propaganda­hadjáratba kezdtek. Azt akarják bizo­nyítani, hogy Olaszország a keresztény 'demokrata párt uralma alatt valóságos földi paradicsommá változott. A kor­mánypárti lapok De Gasperi január 3-i beszámolójára hivatkoznak, amit a minisztertanács előtt mondott el. De Gasperi beszámolója során kije­lentette, hogy ,.az olasz kormány ez időszak alaft a tökéletesebb nemzetközi együttműködésre törekedve, nagyban hozzájárult külpolitikai téren az embe­riség megbékítéséhez és haladásához, Scelba belügyminiszter gyümölcsö­ző munkássága pedig elősegítette a társadalmi rend biztosítása terén elért sikereket A külkereskedelmi mérleg javult, az élelmezési helyzet normálissá vált, Fanjoni miniszter hétéves terve, amely lakóházak építését írja elő, hatvanezer embernek adott munkát.” Ezt mondotta De Gasperi. És mit mondanak a tények? Az olasz gazdasá­gi élet nem képes kilábolni a válságból. A legfontosabb nemzeti iparágak, mint a hajóépítő-, 3 gépkocsi, a iémfeldolgo- zó és a textilipar felbomlóiéiban van. Az olasz nép helyzetét még elvisel­hetetlenebbé teszi a krónikus munka­nélküliség. Olaszországban ezldöszerint több mint kétmillió teljesen munkanél­küli, kétmillió nem teljes munka­hetet dolgozó részleges munkanél­küli és másfélmillió olyan mezőgazdasági munkás van, aki évenként csupán né­hány hónapot dolgozik, ezenkívül egy- |millió munkában megrokkant személy és nyugdíjas, aki olyan nyomorúságos tevékenységhez kapcsolódik, táma­sza a tömegekkel fenntartott szo- rof kapcsola tiak. A mindennapos munkában kifejezésre jutó kezde­ményező készség a szovjet embe­rek azon törekvését testesíti meg, hogy fáradhatatlanul törjenek előre hogy a mát nagyobbá és jobbá varázsolják, mint, amilyent a tegnap volt, a holnapot jobbá, mint a ma. A kezdeményezésnek minde­nütt, mindenben meg kell nyilvá­nulnia, így a felsőbb pártszervek utasításainak teljesítésében is. Ezen utasítások végrehajtása el­képzelhetetlen anélkül, hogy ész­szerűen ki ne választanák a meg­felelő munkaformákat és módsze­reket, amelyek viszont éppen az bért kap, hogy az még legelemibb élet­szükségletednek fedezésére sem ele­gendő. Egyidejűleg a kormány foly'otiosan növeli a katonai kiadásokat. Olasz­ország katonai költségvetése a múlt évihez képest 39 milliárd lírás emelke­dést mutat. Az Egyesült Államok most már nem­csak gazdasági, hanem katonai viszony­latban is szoros ellenőrzést gyakorol Olaszország felett; amerikai hadihajók tartózkodnak olasz kikötőkben, az amerikaiak át­szerelik az olasz repülőtereket, az amerikai tengerészgyalogság ki­képzése olasz területen folyik. Scelba „gyümölcsöző" tevékenységét már egymagában az ie teljes megvilá­gításba helyezi, hogy a módénál gyilkosság megrendel­je, Arturo Musco rendőrparancsnok a múltban Mussolini fasiszta rend­őrségének tagja volt Mindezt tudja az olasz nép és ezért tömörül még szorosabban az Olasz Kommunista Párt körül, amely most újabb, minden eddiginél etszániabb harcba vezeti a békéért, a demokráciá­ért a háború és az imperializmus ellen. Schumcm és Ádercouer marakodása . a bonni „baráti találkozón66 Bonni jelentés szerint Schuman fran­cia külügyminiszter „baráti” bonni lá­togatása még élesebben felszínre hozta a két USA csatlós kormány ellentéteit, Adenauer — a Reuter jelentése sze­rint — a hivatalos tárgyalások megkez­dése előtt „mintegy Schuman feje fö­lött” éles franciaellenes nyilatkozatot tett a Saar-kérdésben. Kijelentette, hogy a Saar-vidék Német­ország része, Franciaországnak nincs joga közvetlenül tárgyalni a saar-vidé- ki kormánnyal, majd azzal fenyegető­zött, hogy ha Franciaország figyelmen kívül hagyja Németországnak a Saar- vidékre vonatkozó érdekeit és ellenveté­seit, úgy ezzel „rendkívül megnehezí­tené a francia-német megegyezést”. A sarokba szorított Schuman ezek után azt jelentette ki, hogy a bonni kormánynak a Saar-kér­désben elfoglalt álláspontja tartha­tatlan. Ilyen előzmények után a vasárnapi hivatalos tárgyalások semmi eredményt sem hoztak. Schuman visszautasított! Adenauer előző napi kijelentését és hangsúlyozta, hogy a Saar-vidék nem tekinthető a ,,német szövetségi köztár­saság” részének. A tárgyalásokat kö­vető sajtófogadáson bevallotta, hogy Adenauer és közte semmiféle megegyezés nem jött létre és elutasította az Adcnauerék által követelt saarvidéki népszava­zás gondolatát. A bonni tárgyalásokkal foglalkozva a londoni Times is rámutat a tárgyalások kudarcára. Rendkívül jellemző a New- york Times kommentárja, amely a bon­ná kormány álláspontját támogatva élesen támadja Franciaországot. Kanálnyi homokkal nem lehet fgátssakadást betömni Kodíimal végződő!! A brit birodalomhoz tartozó álla­mok colombói értekezlete szombaton befejeződött. A Reuter jelentése szeriül az értekezletről kiadott semmitmondó hivatalos nyilatkozat hangsúlyozza, hogy az államszövetség tagjai „egysé­ges szellemben” ítélik meg a világ ügyeit. A nyugati sajtó kénytelen be­vallani. hogy az értekezlet résztvevői a leglé­nyegesebb kérdésben nem tudtak megegyezni. „A colombói értekezlet merő szem­fényvesztés és képmutatás volt“ írja a Daily Worker. A francia hírszolgálat londoni tudó­sítása a colombói értekeztél vissz­hangjával foglalkozva rámutat, az angol kormány igyekszik el­oszlatni azt a benyomást, hogy az értekezlet kudarccal végződött. A konzervatív Observer azon pa­naszkodik, hogy az Indokína kérdé­sében felmerült ellentétek semmiféle i colontbói éríeliczlcí közös megoldást nem tettek lehetővé. Rendkívül pesszimista a Times kommentálja is. Megállapítja, hogy Indokína lehetno egy „kommunistaeliencs front" veze­tője, itt azonban minden Bao-Dal uralmától és a franciáktól függ, akik­re India, Pakisztán és Ceylon gyanak­vással tekint. A Times megállapítja azt is, hogy a japán béketárgyalás feltételeiről sem sikerült a colomból konferencián határozatot hozni A Daily- Worker vezércikke a többi között a kővetkezőket írja: A colom­bói értekezlet merő szemfényvesztés és képmutatás. Szóba sem került olyan javaslat, hogy végetvessenek a Malájában és Vietnamban dühöngő háborúnak. A munkáspárti Imperialisták úgy viselkedtek Colomboban, mint azok a fejvesztett emberek, akik egy kanálny; homokkal akartaik gátszakadást betömni. adott , konkrét körülményekből, a helyi feltételekből következnek. Megtanítani a munkást arra, hogy alkotó módon fogjon hozzá munkájához, a munkást átnevelni a kezdeményezés szellemében, annyit jelent, mint még inkább fe­lelőssé tenni a munkájáért, kifej­leszteni benne az újnak érzését A kezdeményezés a munkában nem öncél. A kezdeményezés el­választhatatlan a mindennapos és a legkisebb részletekre is kiter- iedő szervező munkától. Ha kez­deményezés jött létre, ha azt egy­szer értékesnek ismerték el, nyomban meg kell határozni to­vábbi fejlődésének útját is. Min­den kezdeményezést megfelelő szervező munkának kell kísérnie. A kettő között semmiféle szaka­dék sem lehet! A pártszervezet és vezetőinek harcos, lelkes kezdeményezése végeredményben az egész párt- munka színvonalától függ. A dol­gozók alkotó kezdeményező mun­katársakká csakis a fejlett pár- tonbelüli demokrácia körülményei között válhatnak, ott ahol lüktető eszmei élet folyik, ahol minden hasznos javaslat cs bíráló meg- jegvzés megszívlelésre talál. Vigyük bele a kezdeményezés bolsevik lendületéi helyi párt- szervezeteink munkájába, legyen a bolsevik kezdeményezés dőntő mozzanat a kommunista építéssel kapcsolatos munkánk valamennyi területén! ........“—•»

Next

/
Thumbnails
Contents