Dunántúli Napló, 1950. január (7. évfolyam, 1-26. szám)
1950-01-17 / 14. szám
2 H Ä P L 6 1950 JANUÁR 17 A magyar kormány visszautasítja a hágai Nemzetközi Bíróság jogellenes felhívását A külügyminisztérium tájékoztatási főosztálya közti: Az ENSZ közgyűlés* október 22-i határosa Iában a hágai Nemzetiközi Bíróság véleményét kérte ki ez „Emberi jogokénak Magyarország részéről történt állítólagos megsértés« ügyében. A hágai Nemzetközi Bíróság felszólította a magyar kormányt, hogy c bíróság számára legyen nyilatkozatot sz eljárás lefolytatására. A magyar kűliigyminlsztérinm a Nemzetközi Bíróságnak január 13-áa küldött válaszában hivatkozik arra, a magyar kormány már ismételten kijelentette. hogy az Egyesült Államok és Nagybriíamila kormányának semmi a’apja és joga nem volt arra, hogy az általak mondvacsinált vitás kérdés ürügye alnj.i az ENSZ-hoz forduljanak. Mintán az egész eljárás jogellenes, a magyar kormánynak nein áll módjában résztvenni a hágai Nemzetköz Bíróság előtt lolyansalba tett eljárásban. A magyar külügyminisztérium tehát nem tesz érdemi észrevételeket, csupán tájékoztatás céljából közli az eljárás jogellenességére vonatkozó álláspontját. A bek észérveid ás semmiféle ellenőri joggal nem bízta meg sem az ENSZ-t, sem a hágai Nemzetközi Bíróságot a békeszerződés rendelkezéseinek végrehajtásával kapcsolatban — hangoztatja a magyar válasz. — Egyes nagyhatalmak vállalt kötelezettségeikkel elleniéiben megakadályozták Magyarország felvételét az ENSZ-be és ilyen körülmények között különösen nyilvánvaló, hogy az ENSZ egyetlen szerve sincs feljogosítva arra, hogy a békeszerződés- körfi’i állítólagos vitával foglalkozzék és Magyarország ügyeibe beavatkozzék, A magyar kormány válasza rámutat arra, milyen lehetetlen helyzetet teremtene jog! szempontból és mennyire megingatná a nemzetközi bíráskodásba vetebt bizalmat olyan gyakorlat bevezetése, amely önálló államok szuverén!fáséi a hágj? NcmzetiéSzI Bíróság elölt folyamatba tett véleményezési eljárás igénybevételével kívánná megkerülni és aláássd. Jellemző az Egyesült Államok és Anglia. kormányainak ez ügyben elfoglak magatartására hogy ugyanakkor amikor a hágai Nemzetközi Bíróság már folyamatba te Se eljárását, 1950 január 5-én az amerikai és angol kormány jegyzéket intézeti a magyar kormányhoz, amelyben bejelentik, hogy kinevezték képviselőikéi a békeszerződés állítólagos megsértését kivizsgáló hármas bizottságba és felszólítják a magyar kormányt, hogy ugyancsak nevezze meg képviselőjét. A magyar külngyminlszérium ezekre a jegyzékekre január 16-én átadott válaszjegyzékben megállapítja, hogy az angol és az amerikai kormányok augusztus elsejei jegyzékükben, amelyben a magyar kormányt a hármas döntőbizottság felállítására szólították fel, a maguk részéről elmulasztották döntőbíró személyét megnevezni és ezt a mulasztást csak most néhány hónap elmúltával akarják pótolni. Ez az eljárás annál különösebb, mert közben az amerikai és angol kormány azzal az indokolással fordultak az ENSZ-hez és érték el • hágai Nemzetközi Bíróság véleményének kikérését, hogy: ,,A béke- szerződés által előírt összes lépések megtörténtek és eredménytelenek maradtak.“ Az amerikai és angol kormánynak ez a mostani elkésett lépése világosan bizonyítja, hogy utóbbi indokolás nem felelt meg a valóságnak és így az amerikai és az angol kormány az ENSZ-t megtévesztette. Ezzel az amerikai és angol kormány a kérdésben elfoglalt álláspontjának jog! tarthatatlanságától függetlenül minden kétséget kizáróan maguk tettek tanulságot arról, hogy Magyarország «Ben az „emberi jogok“ megsértésének és a békeszerződés megszegésének ürügye alatt indított kampány kizárólag propagandisztikng célokat szolgált és szolgál. Az a tény, hogy amikor a magyar kormánynak döntőbíróság felállítását javasolták, ők maguk elfelejtették saját döntőbíróikat megnevezni, világosan kimutatja, hogy a kérdés jogi oldalát ők maguk sem vették komolyan — fejeződik be a magyar válaszjegyzék. A magyar kormány végül ismételten leszögezi, hogy semmiféle vitát a békeszerződés értelmezése és végrehajtása tekintetében nem lát fennforogni és az emelt vádak csupán űrügyül szolgálnak az amerikai és az angol kormánynak a Magyar Népköz- társság belügyeibe való beavatkozásra. SZTÁLIN LENINRŐL Egy év alatt majdnem kétmillióval emelkedett az amerikai mimkanélkíiliek száma A newyorki vtUaoyipari munkások szakszervezetének most kiadott közleménye szerint az elsnultt óv végén a munkanélküliek száma az Egye- »ült Államokban 1,900.000-rel volt több, mint 1948 ban. Ugyanakkor a munkanélküliség az 1949. év második felében nagyobb volt, mint az év eleó felében. Rögtönitéiő bíróság eió kertinek egy gyles, deiDÉriciaellenes küíák-szervezei lap A belügyminisztérium sajtóosztálya fcözih Ez év január 3-án a Szcged-Alsó- t&nyához tartozó Lengyelkápolnán állatias kegyetlenséggel megölték Kiss Imre újgazdát, a lengyelkápolnai MDP szervezet volt titkárát. A gyilkosok Kiss Imre kezét hátrakötötték, torkát átvágták, szemeit kiszúrták és összesen 27 késszúrással ölték meg. A nyomo. zás megállapította, hogy a gyilkosságot egy kulákszervezet hajtotta végre, amelynek élén egy Dobó István nevű Jugoszláv kulák állott, akit Titoék tavaly augusztusban küldtek Magyar, országra abból a célból, hogy a gazdag parasztok között népi demokrácia-ellenes szervezetet hozzon létre. A gyilkosságban közvetlen résztvett Császár Antal és ördög Imre helybeli kulák is. Császár Antalt és ördög Imrét elfogták, a bizonyítékok súlya alatt mindketten beismerő vallomást tettek. Ugyan, csak elfogták a szervezetnek 11 kulák tagját. Dobó István szökésben van. Az lállamvédeimi hatóság tízezer (10.000) forint jutalmat tűzött ki annak, aki Dobó István nyomára vezet. A szervezkedés ügyében a nyomozás tovább folyik. A gyilkosokat és a szervezet tagjait rögtönítélő bíróság elé állítják. A népkÖxtárawság ssásxiaja a kínai kereskedelmi hajókon A svéd kormány eligmcrte a Kínai Népköztársaságot A China Merchants Steam Company kínai kereskedelmi hajótársaság tizenhárom hajója vasárnap levette a Kuomintang-zászlót és a népi köztársaság zászlaját tűrte ki. A társaság hivatalos szóvivője közölte a Honkong Standard című toppal» hogy a társaság többi nyolcvan hajója is követi''ezt a példát. A másik na*gy kínai hajótársaság — a Ming Sang Corporation — hajói még nem határoztak magatartásukról és egvetőre zászló nélkül közlekednek. A svéd kormány szombaton elhatározta, hogy elismeri a Kínai Népköztársaságot. La PalSíce nem válik az amerikai liáború kikötőjévé! iVasinrap Franciaország’ több kikötővárosában, fgj a dél nyugat- franciaországi La Pallice kikötővárosban nagyarányú tömeggyűlés zajlott le. A gyűlésen a város lakosságának sokezres tömege egyhangúlag megfogadta: soha sem engedi meg, hogy La Pallice kikötője az amerikai háború kikötőjévé váljék. Szombaton a dunkerquei és oalaisi dokkmunkások a vietnami háború elleni tiltakozásul abbahagyták a munkát. Nagy erővel folytatják akciójukat a háromezer frankos havi bérpótlék kiharcolásáért a különféle szakmák dolgozói. A mozgalom különösen erős a vas- és építőiparban. A vasutasok a kormánynak a vasutak leállítására irányuló intézkedései elleni tudakozásul sok- helyen munkabeszüntetést rendeztek. Mérték után készült szolgálati ruhát kaptak a vasutason A vasutasok szolgálati ruhájukat a múltban mértékvétel nélkül, készen kapták. A dolgozók tehát nem a test- alkatukhoz készült ruhát hordtak. Ezt a tarthatatlan állapotot megszűntették, úgyhogy most az ötéves terv kezdőién már valamennyi vasutas dolgozó mérlek után készülj ruhái kapott. Varsé öt éve szakad Ma öt éve, 1945 január 17-én szabadult fel Varsó. A város nagy- része éltkor már romokban hevert: a németek szisztematikusan pusztították el a szebbnél-szebb varsói épületeket. De ugyanilyen kegyetlen rendszerességgel irtották a város latcosságát is. Európa számos nagyvárosa szenvedte végig a német fasiszták pusztításait, de Varsó egyike a legtöbbet szenvedett városoknak. A felszabadító szovjet hadsereg lehetővé tette, hogy Lengyelország sorsát a nép vegye kezébe s ezzel Varsó sorsa is a nép kezébe került. És a kommunisták vezette lengyel nép Varsóból ismét virágzó fővárost varázsol. Varsó ma már rohamosan fejlődik s ebben a fejlődésben hatalmas része van a Szovjetunió támogatásának, mely Lengyelországot épúgy, mint a többi népi demokráciákat, a felszabadulás első pillanatától fogva testvéri támogatásban részesítette. De elősegítette Varsó fejlődését, a népi demokráciákkal váló baráti jó viszony is, hisz épp a legutóbbi hetekben tökéletesítették Varsó közlekedését 50 MAVAG-gyártmányú autóbnsz- szal. A ma ötéve felszabadult Varsó már eddig is hatalmas mértékben épült újjá és a kommunista vezetés, a Szovjetunió támogatása és a testvéri népi demokráciákkal való együttműködés biztosítja, hogy rövidesen meg szebb, még hatalmasabb fővárosává legyen a megújult Lengyelországnak. JNégv feli (»Iá at a TOI O n Az embersportfogadás harmadik hetére beérkezett. 158.101 fogadólap. Felosztásra kerül 2(50.867.49 forint Tizenkéttalál,'ittál fejenként 21.737.50 forintot nyert 4 pályázó. Tizenegytalálattal fejenként 1010 forintot nyert 86 pályázó, 10 találattal pedig fejenként 149.50 forintot nyert 582 pályázó. A győztes szelvény így fest. III. kerület—Pécel 0:1 2, GSE— KSDSE 3:4 2, Húsos—M. Textil 2:3 2, Phöbusz—Ganz 2:1 1, MKMOSZ— Gázgyár 1:1 x, Elektromos—Csepel 3:6 2, Kistext—MTE 0:1 2, Ganz— MEM ŐSZ 6:3 1, HFSE—Goldberger 2:4 2, P. MEFESZ—KASÉ 42:67 2, Ózd—Péesi Lokomotív 46:51 2, Je- rivani D—VVSZ törölve, Debrecen —Diósgyőr 6:2 1. Közeleg jene ár 21-e, Lenin halálának évfordulója. A nagy halott méltó megemlékezésére részletekben közöljük Sztálin elvtárs mély és csodálatosan szép beszédét, amelyet néhány nappal Lenin halála után, 1924 januáT 28-án a Kreml-beli tanfolyam hallgatóinak ünnepi estjén mondott. L A kőszáli sas Efcsőízben 1803-ban ismerkedtem meg Leninnel. Igaz; hogy az első ismeretség nem volt személyes, hanem látatlanban, levélváltás útján Jött létre. De ettörőlfaetetten benyomást tett rám, meäy nem hagyottéi a párban belüli munkám egész ideje alatt. Szibériában voltam akkor száműzetésben. Mikor Lenin forradalmi tevékenységével a 90-es évek végén és különösen 1801 után, az „Iszkra" kiadása után megismerkedtem, arra a meggyőződésre jutottam, hogy Lenin az én szememben akkoriban nem egyszerű vezetője volt a pártnak, hanem a párt tényieges megteremtője, mert egyedül ő értette meg pártunk belső lényegét és elodázhatatlan szükségleteit Amikor összehasonlítottam pártunk többi vezetőivel, mindig úgy tetszett nelaem, hogy Lenin íegyvertérsai — Plechánov, Martov, Axelrod és a többiek — egész fejjel kisebbek nála, hogy Lenin hozzájuk képest nem egyszerűen a vezetők egyike, hanem magasabb típusú vezető, kőszáli sas, aki a harcban nem ismer félelmet és bátran vezeti a pártot előre az orosz forradalmi mozgalom felderítetlen útjain. Ez a benyomás oly mélyen vésődött telkembe, hogy szükségét éreztem annak, hogy egy akkoriban emigrációban lévő jóbarátom- nak írjak róla és kikérjem véleményét. Rövid idő múlva, amikor már száműzetésben voltam Szibériában — ez 1903 végén történt —, lelkeshangú választ kaptam barátomtól és <?gy egyszerű, de mélyenszántó tartalmas levelet Lenintől, akivel, mint kiderült, barátom közölte levelem tartalmát. Lenin levélkéje aránylag nem volt hosszú, de ez a levél pártunk gyakorlatának merész, rettenthetetlen kritikáját és a pártnak a legközelebbi időszakra szóló egész munkaterve nagyszerűen világos és tömör kifejtését nyújtotta. Csak Lenin tudott a legösszekuszáttabb dolgokról ily egyszerűen és világosan, ily tömören és merészen írni, úgyhogy minden egyes mondat egy- egy lövés. Ez az egyszerű és merész levélke még jobban, megerősített engem abban, hogy Lenin pártunk kő- száli sasa. Nem tudom magamnak megbocsátani, hogy Leninnek ezt a levelét, mint még sok más levelet, a régi illegális pártmunkás szokása szerint, elégettem. Ettől az időtől kezdődik ismeretségem Leninnel. Szerénység Először 1905 decemberében találkoztam Leninnel a bolsevikok tam- merforsi (Finnország) konferenciáján. Reméltem, hogy meglátom pártunk kőszáli sasát, a nagy embert, aki nagy nemcsak politikailag, hanem nagy, ha úgy tetszik, fizikailag is, mert Lenin az én képzeletemben úgy élt, mint egy óriás, aki hatalmas növésű és tekintélyes külsejű. Mekkora volt csalódásom, mikor a legmindennapibb embert pillantottam meg, közepesnél alacsonyabb növésűt, aki semmiben, a szó szoros értelmében semmiben sem különbözött a közönséges halandóktól... Megszokták, hogy a „nagy embernek" rendes«! el keli késnie a gyűlésről, úgyhogy a gyűlés résztvevői szorongó szívvel várják megjelenését, ezenfelül a nagy ember megjelenése előtt az ülés résztvevői figyelmeztetik egymást: „psszt... csendesebben... jön...” Ezt a szertartásosságot nem tartottam feleslegesnek, mert ez imponál, tiszteletet kelt. Mekkora volt csalódásom, mikor megtudtam, hegy Lenin előbb jelent meg a gyűlésen, mint a delegátusok és egy sarokba húzódva, ott egyszerűen elbeszélget, a leg- toózvetlenebb beszélgetést folytatja a konferencia legegyszerűbb delegátusaival. Nem titkolom, hogy ezt akkoriban némely szükséges szabály némi megsértésének tartottam. Csak utólag értettem meg, hogy Leninnek ez az egyszerűsége és szerénysége, az a törekvés, hogy észrevétlen maradjon, vagy legalábbis, hogy ne legyen feltűnő és ne hangsúlyozza magas pozícióját — ez a vonás egyik legerősebb oldala Leninnek, mint az új tömegek, az emberiség legmélyebb „aljáról” való egyszerű és közönséges tömegek új vezérének. A logika ereje Nagyszerű volt Lenin két beszéde, melyet ezen a konferencián mondott: az aktuális helyzetről és az agrárkérdésről. Sajnos, nem maradtak fenn. Ihletett beszédek voltak ezek, melyek az egész konferenciából viharos lelkesedést váltottak ki. ,A meggyőződés rendkívüli ereje, az érvelés egyszerűsége és világossága, rövid és mindenki számára érthető mondatok, semmi póz, semmi megszédítő gesztus és hatásvadászó frázis — mindez előnyösen küKnbő®- tette meg Lenin beszédét a szokásos „parlamenti” szónok beszédeitől De' enge m Lenin beszédének nem ez a sajátossága ejtett foglyul. Lenin beszédeiben engem a .logikának az az ellené rth a tattan ereje nyűgözött te, mely kissé száraz, de a hallgatóságot annál jobban hatalmába keríti, fokozatosan felvillanyozza, hogy aztán, mint mondani szobás, mindenestül rabul ejtse. Emlékszem, a delegátusok közül sokan mondták akkor: „A logika Lenin1 beszédében — valami roppant erejű csáp, amely fogóival minden oldalról körülszorít téged és amelynek öleléséből lehetetlen kiszabadulni: vagy megadod magad, vagy készülj fel teljes vereségre.” Úgy vélem, hogy Lenin beszédeinek ez a sajátossága szónoki művészetének legerősebb oldala. Eüésziifefek Lenin halála évfordulójának méltó megünneplésére Január 21én lesz 26 éve, hogy a szovjet nép a nemzetközi munkás- mozgalom és az egész haladó embe rixég lángeszű vezére, Vladimír Iíjics Lenin örökre lehunyta szeméi. A Mzgyar-Szovjet Társaság szerve zelei országszerte megemlékczési ünnepségeket rendeznek Lenin halálé nak évfordulója alkalmából. A meg emlékező ünnepségeken helyi előadók ismertetik Lenin dicsőséges és harcokkal teli éleiének történetét harcos élet eredményeit, «melyek fejezetei nyitottak az emberiség lórié netében. Az MSZT szervezetének knlfúr- gárdái ünnepi műsorral áldoznak a proletariátus nagy vezére emléké, nek, a Magyar-Szovjel Társaság e* alkatomra külön műsorfüzetet bocsátott a kuífúrgárdák ren ó.elkezés éré. A fővárosban és a vidéken jaaeár 21-én mulatják be az ez alkalomra készített Lcnin dokumenf filmet. fúG Minden*mosdáshoz”! a a a JO
