Dunántúli Napló, 1950. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1950-01-10 / 8. szám

I A hároméves íert beraházássS lényegesen megkönnyítessék a mnwkát a Bőrgyárban ' i»JWn»rJ—i m m* * mtrntiim»-' Jégl Jakab, Világos József és Kincses József a legjobb bárányul traktorosok A muiiltásbíróság csütörtökön tárgyalja Sitnor Dénes és öt vádiotlársa bűnperét KEDD, 1950 JANUAR 10 A FEJLŐDÉS GONDJA Három ówel ezelőtt még a mun­kanélküliség okozott komoly gon­dot a kormánynak. Szükségmúnká- kat szervezték, hogy a munkanél­külieket legalább néhány hétig ke­resethez, munkához juttassák. Jó- néhányezer család élt máról-kol- nápra, kereset nélkül hónapokig Rákosi elvtárs azonban a három­éves terv elindt.ása előtt bejelen­tette, hogy a hároméves terv lénye­gében megszünteti a munkanélküli­séget. Az azóta eltelt idő, a terv győzelmes befejezése bebizonyí­totta: Pártunk most is pontosan betartotta adott szavát. „Megálla­pítható, hogy Magyarországon a gyáripari munkások munkanélküli­sége megszűnt és a munkanélküli­séget munkaerőhiány váltotta fel." ■— mondja a minisztertanácsnak vasárnap megjelent határozata, amely már c jelentkező munkaerő- hiány leküzdésére látott napvilá­got, Uj gond jelentkezett az ötéves terv megindításával. Ez a gond azonban gyökerében más, éppen az ellenkezője a három évvel ezelőtti­nek. De éppen ellenkezője azoknak a gondoknak is, amelyekkel a ka­pitalista országok küzdenek Ame­rikában, Angliában, Franciaor­szágban és mindenütt, ahol tőké­sek az ország bitorlói, milliók lé­zengenek munka nélkül, tömegük állandóan növekszik, ma már több minit negyven millióra rúg a szá­muk. A mi gondunk ezzel szemben az, hogy honnan teremtsük elő az országot újjáformáló, hatalmas öt­éves tervünk végrehajtásához a Kziiksóg'As munkások tíz- és százez­reit? tíz a gond nem a válság gondja, hanem a fejlődésé, a szo­cialista építésé. Hasonló problémák mutatkoztak h. Szovjetunióban is a szocialista építés kezdetén. Az óriási lendü­lettel ífejlődő szovjet iparnak nem állt rendelkezésére elegendő ipari munkás és a meglévő munkásság is „hullámzott", vándorolt egyik üzemből a másikba. Sztálin elvtárs a gazdasági vezetők 1931. évi érte­kezletén beszélt ezekről a problé­mákról, Első feladatként jelölte meg a munkaerő kérdésének meg­oldását. „Mindenekelőtt arról van szó — mondotta — hogy az üze­meket el kell látni munkaerővel". És rámutatott arra, hogy ezt meg­oldani csak a munkaerő szervezett toborzásával lehet. Ez a dolog első vésze. A második az, hogy a tor borzott munkások ott is maradja­nak az üzemekben. „Ahhoz, hogy üzemeink számára a munkaerőt biztosítsuk, el kell érnünk azt, hogy a munkásokat az iparágakhoz kössük és az egyes üzemek mun- kásállományát többé-kevésbé állan­dósítsuk" — állapította meg Sztá­lin elvtárs és ennek a kérdésnek megoldására a hel^s bérpolitikát, a munkásokról való szociális gon­doskodást jelölte meg, A Szovjetunió tápasztalata, Sztá­lin elvtárs lángelméje támogat má bennünket is nehézségeink megol­dásában. A Szovjetunióban, az első ötéves terv idején felmerült problémához. hasonló nehézségein­ket most Sztálin elvtárs bölcs út­mutatása nyomán tudjuk és fogjuk megoldani. A mi nehézségeink is a munka- hiányából és a meglévő munka­erők vándorlásából adódnak. A mi­nisztertanács határozata a sztálini útmutatás nyomán most gondosko­dik a munkaerő szervezett toborzá­sáról, a rendszeres, és tervszerű szakképzésről, gazdasági rendsza­bályokkal, a táppénz emelésével, a vándorló munkások kedvezményei­nek megvonásával szűnteti meg a munkaerő vándorlását, tudásának megfelelő helyre küldi a műszaki képzettségű dolgozókat.és feltárja a munkaerő új tartalékait: a nőit dolgozók és a mezőgazdaságból [ felszabadulok tömegeit­Újabb állomást, újabb forduló­pontot jelent fejlődésünkben a minisztertanács határozata. Ez a határozat nem jelent kevesebbet, mint azt, hogy végre teljesen meg­szabadultunk a kapitalizmus egyik áikos örökségétől a munkanélküli­ségtől és azt is jelenti, hogy mun­kánkat most már más módon, a szocialista építés módján kell foly­tatnunk. Fáradságos munkával kell felkutatnunk a felesleges és nélkülözha.ő munkaerőket, a ka­pun belüli munkanélkülieket, hogy azokat termelékenyebb munkára állíthassuk be- Meg kell küzdénünú egy csomó olyan elavult előítélet­tel, mint az, hogy a nőknek nem való a termelőmunka. Kíméletlen harcot kell folytatnunk a maradi- ság ellen, hogy minél hatalmasabb tömegek tanuljanak és képezzék magukat. Meg kell birkóznunk a lustasággal, nemtörődömséggel, kapzsisággal, a múlt bűneként meg­maradt alantas emberi tulajdon­sággal, hogy mindenki képességei­nek megfelelő munkát végezzen. Ezek a feladatok a szocialista épí­tésnek, a szocialista társadalom kialakításának feladatai. A minisztertanács határozata nem jelent váratlan, előre nem lá­tott nehézséget Azt, hogy a mun­kaerőhiány problémája bekövetke­zik, mi már akkor tudtuk, mikor még a munkanélküliek ezrei vártak munkára. Előre számítottunk arra hogy fejlődésünk során szükségsze­rűen elkövetkezik az a pont, ami­kor új módon kell gondoskodnunk arról, hogy tz üzemek munkapad­jai mellé elegendő új szakmunkás kerüljön, de előre tudtuk azt is a Szovjetunió tapasztalatai alap­ján —, hogy milyen módon tudunk majd erről gondoskodni. A határozat végrehajtásában komoly szerep vár minden olyan tényezőre, amely irányítóén hat a gazdasági építőmunkára, első­sorban a Pártra és közvetlenül a dolgozók nagy tömegszervezetére: a szakszervezetekre. A szakszer­vezet a kapitalizmusban a dolgo­zók gazdasági harcainak eszköze, a munkanélküliség elleni harc bá­tor szervezője volt- Most új, ös­szehasonlíthatatlanul nagyobb je­lentőségű harcot kell indítania fel­világosítással, szervezőmunkává’ a munkaerőhiány ellen. A dolgo­zók érdekei ma nem pillanatny’ követelésekért, hanem az egész dolgozó nép jövőjéért folyó har­cöt követelnek, amelyben azt kell megszervezni, hogy mindenki ké­pességei szerint dolgozzon és a teljesítményének megfelelő bért élvezhesse. Ezt a harcot a Párt iránymuta­tásával, a Szovjetunió tapaszta­latai alapján győzelemre is visz- szük! Uj munkások ezrei kerül­nek a gyárakba, segédmunkások ezrei szakmunkássá válnak, a szakmunkások a sztahanovista is­kolákban tanulják meg a szocia­lista munka legújabb vívmányait, elsajátítják a munka tudományát A nők igazi egyenjogúsága kifeje­zésre jut azzal, hogy a férfi mel­lett mindenütt ott találjuk majd a női munkást, a női mérnököt, a női sztahanovistákat. Szo,ca!ista emberek millióit neveljük ki a mai gyermekekből, akik a kapi­talizmus rémét, a munkanélkülisé­get mát csak hírből fogják ismer­ni. Olyan gépeket állítunk mun­kába, amelyek felmentik az em­bert a munka neheze alól, hogy I magasabbrendű munkát végezhes­sen. Ez lest méltó végrehajtása a! most hozott minisztertanácsi ha­tározatna! iitaáSjaia öt stinitisási gyilkoltak sney Sóéiba pribékjei Az újabb vérfürdő hatalmas felháborodást váltott ki egész Olaszországban Római jelentés szerint Modena vá­rosa a Scelba pribékek újabb véres provokációjának színhelye volt hétfőn délelőtt. A városban hétfőn regijei ál­talános sztrájk kezdődött a béremelési követelések elutasítása és a sorozatos munkáselbocsátásoik elleni tiltakozásul. A sztrájk során az Orsi vasgyár munkásai megszállták a gyárat, miután a gyár igazgatósága elrendelte a gyár bezárását és a munka beszün­tetését. 10 óra 20 perckor nagyobb réndőrkülöníknény jelent meg a gyár elŐHt és puskából, revolverekből és golyószórckból tüzelni kezdtek a gyárát meg­szálló munkásokra. A modenai munkáskamara a súlyos események láttán közbelépett és ki­jelentette, hogy a munkásokat fölhívja a gyár élhagyására, ha a rendőrség a tüzelést beszünteti. Miközben a mun­káskamara felhívását hangszórókon I közvetítették a munkásoknak, a tüze­lés a rendőrök részéről tovább folyt. A remíőrsortűznek az eddigi je­lentének szerint öt halálos áldoza­ta, két életveszélyes és húsz sebe- sülíje van. A véres rcniiőrsörtüz híre óriási ; felháborodást keltétt egész Olaszor­szágban. Modenában a késő délutáni órák­ban még tart a munkásság nagy­szabású tiltakozó felvonulása. Az AFP jelentése szerint körülbelül 10.000 munkás vesz részt az utcai fel­vonulásban. A véreskezű Scélba pán­célautókat vonultatott fel és készen­létbe helyezáe a katonaságot. Modenával megszakadt a telefon­összeköttetés. Déli 12 órákor Bo­lognában Is általános sztrájk kez­dődött. Kedden egész Em3ia tartományban általános sztrájk lesz, tekintettel a vé­res modenai eseményekre, az Olasz Általános Szakszervezeti Szövetség végreliajtóbizdttsága rendkívüli ülésre ült össze, Ugyancsak összeült az Olasz Kommunista és Szocialista Párt összekötő bizottsága is. Modenában a helyzet rendkívül fe­szült. A város utcáin páncélautók cir­kálnak és a kormány jelentős rendőri, kato­na] erősítéseket gyűjtött egybe. Mint az AFP tudósítója jelenti, a tö­megekben igen erős a nyugtalanság. A telefonösszeköttetés az esti órákig nem állt helyre. Az Általános Olasz Szakszervezeti Szövetség végrehajtóbdzottsága hétfőn délután tartott rendkívüli ülésen elha­tározta, hogy a modenai véres rendőr- Sortűz elleni til fokozásul az olasz vasmunkások kedden 24 órás országos sztrájkot tartanak. Ugyancsak kimondotta a végrehajtó- bizottság, hogy Emília tartomány ösz- 6zes dolgozói kedden általános tiltako­zó sztrájkba lépnek. üeÉiílerísr a mMhlszalszervezslek elles Nawyorki jelentés szerint a mexikói kormány fokozza támadását a dolgo­zók szervezőiéi ellen és rendőr} meg­torló intézkedésekkel próbálja meg akadályozni a demókraükus mozga­lom növekedését. Mint az ,,El Populat“ cfmű mexi­kói lap közli a kőolajipari munkások szakszervezetének kongren'zusiA rendőrök és detektívek jelentek meg éj a törvényesén megválasztott de!«. Státusokat és szakszervezeti vezetőket erőszakkal eVávoiitoHák a kongreez- SZúsról. Ez á durva provokáció nagy felháborodást vál!6:t ki a mexikói nép széles köreiben. Ae asiggol dolgöäök il agy gyűlései® és fáklyás funtfeíésen keltek Máéi a kéke jftiéllfeif és a feá1bos*&§ politika ellesi Az MTI londoni je leölése szervái az angol békebizottság nagygyűlést. Iár­tott a Hydé-parkbán. A háromnapos nagygyűlés egyik főszonöka, Hutchin­son, független munkáspárti képviselő I hangoztatta, hogy minden angol vá­lasztó követelje képviselőjétől jelöl a Iküszöbönálló választásokon a bekepo- jlitikál és ne háborús politikát folylas- json a parlamentben. Ennek a politikának főbb pontjai: j Az Atlanti Egyezmény felmondása, továbbá annak kijelentése, hogy Alig- jiia cánk akkor indít háborút, ha tc- I Hitelét ellenséges élözönlés érné Anglia szüntesse meg Összes háborús Szövetségeit és hívja fel az Egyesült jÁllatitok kormányát, hogy vonja visz- !sza tégy verés erejét Anglia tér illetőről, I végül mindenekelőtt kövessen Anglia baráti nblitikáf és fejlessze kéréskede'mé! a Szovjetunióval és a népi demo­kratikus államokkal. Kfipdclpjn a pón* és ItaiugsQK SJ.fíveíségt* ellesi 1 Stanley Evans anglikán lelkész, az Angol—Szovjet Társaság elnöke beszé­dében kijelentette: Ugyanolyan elszán­tan keli dolgoznunk a békéért, ni hit áhogyan a háborúban dolgozóink. A nagytőkések, a fégyvé.rgyarosök, a hagy laptulajdonösólí, a reakció poli­tikusai és püspökök sZenlségtélen Szö­vetsége el akarja gáncsolni a béke ügyét. A pénz és hazugság szövetsége ellen a béke és az igazság szö­vetségével kell küzdenünk — mondotta Stanley Evans. A nagygyűlés határozatban fejezte ki aggodalmát és felháborodását Nyu- gathémelország felfegyverzéjén»k terve miatt. Sürgette a kormányt, h-gy dől gozza ki az egységes, Németország megteremtését és határo­zott békejavftslatokkal hárítsa él a harmadik világháború 'veszedelmét — beleértve az atombomba éitPUkál és a fegytérkezc-sck általános csökkenté, sít. A gyűlés után negyedé*, éríöhl hosszúságra terjedő fáklyAsmenet vonult végig Loudöú nyugati né­gyedének főútvonalain, ilyen jfelszavhkáí hang őzt áí.Va: Ném harcolunk a Wall Siréétírtl A hévé­ért harcolónk! Küldjétek háza a jenki bombázókat! Hatalmas békciwivieíé* a E-!»l»r”TÍiIéJi<,a Düsseldorfban szombaton este ha­talmas tömegtüntetés folyt le, az első három tervezett tömegn’.grhazdulás közül, — amelyen a Rajna- és a Ruhr-vidék dolgozói tízezres létszámban veitek részt, hogy ország-világ előtt hitet te­gyenek a nyugati hatalmak Rühr- diktátmua és Ny ugat-Német or­szág rert'.iiltarizálása ellen. A tüntető tömegek ujjongó ünneplés­sel fogadták Franciaország, Bcgiutn, Hollandia, Svédország és Anglia bal­oldali munkásmozgalmi vezetőinek megjelenését és ez a lelkesedés tető­pontját crte el, amidőn megérkezett Max Reimann, a Német Kommunista Párt elnöke. Max Réimánn elvtárs beszédében ki­jelentette, hogy a h’éfnct Demokrati­kus köztársaság létrejötte az egységes, békeszerető demokratikus Németország megteremtésének alapját képezi. A Ruhr-vidék soha főbbe nem lehet központja egy, a némát nép részéről kiinduló imperialista tá­madásnak, hanem ip*ra csak a világ békéjét szolgálhatja. Végül Reimann felhívta NyugatNS- metország lakosságát, elsősorban az ifjúságot, ■ teljes erővel szálljon síkra Nyugat-Német ország remilitarizálása ellen. A német nép — mondotta — csak akkor élhet gazdásági és politi­kai biztonságban, ha megoltalmarj.uk a békét és ha az egységes, független demokratikus Németország az egész német nép hazája lesz. í*-j nwiw it>awee»—i'*wjj.n.u«jagK kart« M Mr ■ — »y»» SzfrW 25.088 »site! tiásfáss 14Ó.000 kanadai vasutas sztrájkba lép, ha nem teljesítik bérköveteléseiket Montreali jelentés szerint Pennsy- vania, Kentucky és Virgina államok­ban hétfőn 25.000 amerikai szénbá­nyász beszüntette a munkát tiltako­zásul az ellen, hogy a szénbánya vállalatok nem haj­landók aláírni az új kollektív szerződést — jelcnlj a kanadai rádió. A többi amerikai szénbányában a bányászok demokratikusmár több mint egy hónap óta csak háromnapos munkahéten hajlandók dolgozni. Kanada legnagyobb transzkontinen­tális vasú vonalán hétfon a szónhiáúy következtében életbelépett a személy- szállitóforgalcm 25 százalékos csök­kentése. 140.00Ó kanadai vasutast képvise­lő kel szakszervezel általános sztrájkot jelentett be, na nem teljesítik bérköveteléseiket, -

Next

/
Thumbnails
Contents