Dunántúli Napló, 1950. január (7. évfolyam, 1-26. szám)
1950-01-05 / 4. szám
i NAPLÓ 1950 JANUÁR 5 EQY ÜZEMI KULTÜRCSOPORT A FEJLŐDÉS ÚTJÁN Nem kelül mesSsze mennünk, hogy számos ’ kézzelfogható jelét fedezzük fel a szűkkörű klubpolitikának, az egyesületi sovinizmusnak. Ez a sovinizmus : elfogultságból, ön-tömjénez«V ből, pökhendlségből, a másik lenézéséből és nem egyszer a másik egyesület elleni gyűlöletből áll. Hogyan várhatjuk az- új magyar sport fejlődését, ha. eltűrjük soraink között a sovinisztákat, az elvakult, a másikat spcJJ vonalon nem segíteni, hanem, eltiporni akaró egyéneket? Nézzük meg például a pécsi labdarúgás évek óta vajúdó kérdését, amelynek kórokozó bad-busaként majdnem mindenki igen helyesen, a iklubsovini-z- must tartja, de eddig még senki sem látott hozzá,. hogy a pécsi sportot ebből a betegségből kigyógyitsa. Természetesen nem azt akarjuk mondáid, hogy az egyesületeknek no legyenek szurkolóik, mert azokra szükség van. Szeresse a sportrajongó a csapatot,, de úgy, hogy a -másikat ne becsmérelje. Vannak Pécsett szurkolok igen nagy számban, akik vasárnap esténként amint kézbeveszik a lapot, elsősorban őzt -nézik, vájjon kikapottba a másik csapat. Csak azután keresi a saját csapatának az eredményét. Az egyik vasárnapon fordult elő, hogy az itthon játszó két pécsi csapat rosszul szerepelt, A mérkőzés után két diákfiú tárgyalta az eredményeket és a nyomda előtt, érdeklődtek, mi volt a harmadik csapat eredménye. Amikor megtudták, hogy a harmadik idegenben vereségei, szenvedett, ,,Na, akkor jól van!” felkiáltással, vidáman mentek haza. Íme már az ifjúságot is megfertőzte •;u egyesületi sovinizmus! És gondoljunk a sok botrányra, a játékvezetők szidalmazására, az ellenfél játékosának becsmérlésére, Ivét nem a sovinizmus idézi elő ezeket? Nem -is Olyan régen történt meg, hogy pécsi pályán az udvarias taps helyett füttykoncert fogadta a pály | a lépő vendégcsapatot és a vendéglátó egye* sülét vezetői a páholyban felállva járták elől a „jó” példával. Azután itt voltak a játékvezetők -sértegetései és nem egyszer a tettleges báretabnaizás, amit egy tizenegyes, vagy a nézők szerint jogtalanul megadott vagy meg nem adott gól váltott ki. Hol van itt a,z ellenfél megbecsülése? A legtöbben elnézik saját játékosuktól a legsúlyosabb sportszerűtlen játékot, de ha az ellenfél egy , kicsit keményen, játszik, már nyomdafestéket nemtűrö szidalmakat szórnak felé. Láttunk aa ősszel olyan megnyert mérkőzéseket, ahol döntően játszott közre, hogy a nézők szinte terrorizálták a játékvezetői. Az egyesületi sovinizmusra vezethető vissza az is, hogy míg az őszi NB Il-es -mérkőzéseken a legtöbb esetiben még ezer néző sem volt, ugyanakkor pl. a Lokomotív-Bőrgyár hazai rangadóra hatezer ember jetent meg, akik nagyrésze nem a jó sportért ment ki a pályára, hanem az Izgalmait, vagy ahogy eokan mondották, a „hatiakirtj” kereste ott. Igen sok nézőt ismerünk, aki egész héten derék munkával, példátmuíatő szorgalommal építi a szocializmust, vasárnap délután azonban megváltozik, gazembernek tartja az ellenfél szurkolóját, vagy játékosá-t, aki nincs vele egy véleményen. A legnagyobb baj, hogy ilyenek a vezetők között is akadnak, akiik elmulasztják a hibákat elsősorban magukban -keresni Nem szabad elfeledni, hogy a reakció a sport-közönség soraiban is megbújik és ott használja fel a kedvező alkalmat a zavartkel-tésre és az egyesületi sovinizmus mérgével fertőzi meg igein sokszor a jóimluiatúakat is. Ezek az emberek szántszándékkal áriam akarnak a sportnak, a demokráciának és termesze lesen ártanak a pécsi sport kérdésének is. Ezeknek az egyesületi vezetőknek és szurkolóknak köszönhető, hogy nincs Pécsett egyet- értéss hogy a pécsi labdarúgóegyesü- leiek éveken keresztül hiába közeledtek egymáshoz, mindig elmérgesedett a helyzet és ezért -nem lehetett eddig Pécsnek NB I-es labdarúgócsapata. Az első lépés a fejlődés felé, hogy; a vezetőségekből kiűzzék a még megbúvó sovinisztákat és a mérkőzéseket végre megtisztítsuk a zavartkeltőktől. Ha ez megtörténik, akkor kezdődhetnek csak et azok a tárgyalások, amelyek hivatva lesznek majd megtenni a gyakorlati lépéseket a felemelkedés- felé. így nyertek bajnokságot a nagykozárí labdarúgók Jós!aíain'< a vasárnapi TOTO-ra Az eheti szelvényen'már négy Téli Kupa mérkőzés szerepel. BMTE— POSTÁS: Jobb csapat a budafoki, amellett saját ot.honában játszik, 1, 1. ~ pesterzsébeti vasas—magyar PAMUT: Jobban szerepelt a hazai csapat ősszel csoportjában, győzelme valószínű, 1, X. — FÁSOK— MÁVAG: Szoros eredmény várható, a két csapat között nincs nagy tudásbeli különbség, a gépgyáriak hajszállal esélyesebbek, 2, 1. — K. LOMBIK -—'ELEKTROMOS: Az Elektromos sokkal jobban szerepelt az ősszel meg- ifitotí csapatával, esélyese a találkozónak, 2, x. — UTE—KISTEXT: NB 1. férfi kézilabda: A (textileseik sokkal jobbak teremben, így esélyesek, bár éppen ezen a mérkőzésen fordulhat elő meglepetés, 2, 1. — GANZ VILLAND —GANZ TE: Itt is sokkal jobb a Villany, nem is nagyon várható fordított eredmény, 1, 1- — BUDAKALÁSZ —RÁKOSPALOTA: A rákospalotai vasutas csapat a jobbik, de a budakalásziak lelkesebbek, 2, 1. — MIÉ— ELEKTROMOS NB I. férfi kézilabda: Határozottan jobb csapat az MTE. bár a Tromos a meglepetések csapata, 1, 2. — SOPRONI MEFESZ—SZEGEDI POSTÁS: Az újonc soproni csapat a legjobb vidéki csapat, a szegediekkel szemben is esélyes, 1, 1. — ÖZD1 VA- SAS—TF MEFESZ: Az újonc ózdiak meglepetésre képesek a náluknál jobb pestiekkel szemben, 2, 1. — KRILJA SZOVJETOV—MOSZKVAI SZPARTÁK jégkorong: Teljesen nyi’tt mérkőzés, bármelyik győzhet, 2. 1, — Nagykozdrbcm a felszabadulás óta igen nagy érdeklődés nyilvánul meg a sport iránt. A nagykozáriak nagyon büszkék labdarúgó csajiatukra. Beneveztek az alapfokú bajnokságba és csoportjukban az első helyen végeztek. Valamennyi mérkőzésüket megnyerték, gólarányuk is igen jó, 2S:S. A legutóbb elbeszélgettünk Fuska Miklós EPOSZ spórtfelelősscl a nagykő- zári sportéletről. — Nálunk a fiatalság körében igen nagy az érdeklődés a sport iránt — mondotta. — Amikor beneveztünk az alapfokú bajnokságba, sportpályánk nagyon rossz állapotban volt és felszerelés terén sem álltimk a leg job. ban. A fiúk azonban a maguk erejéből rendbehozták a pályát, a felszerelés hiányon pedig úgy segítettünk, Hogy kultúrműsorokat rendeztünk cs ennek bevételéből vásároltunk mezeket. Elmondotta még Fuska sporttórs, hogy a közeljövőben röplabda és asztali tenisz felszerelést kapnak, aminek nagyon örülnek. — Végtelenül hálásak vagyunk népi demokráciánknak, hogy szabadon sportolhatunk. Biztosan tudjuk, hogy ha továbbra is szorgalmasan dolgozunk, akkor az ötéves terv során további támogatásokban részesülünk — fejezte be Fuska Miklós. A lelkes nagykozárí fiatalok meg is érdemlik a támogatást, , mert jól dolgoznak. Nemcsak a sportban, hanem a munkában is az élen járnak. Pótmérkőzések: CSEPEL—CEGLÉD NB I. birkózás: Biztos hazai győzelem, 1, 1. — DIÓSGYŐR—RÁKOSPALOTA NB I. birkózás: Minden eredmény lehetséges, 2, 1. — ÓZDI VASAS—SZÉKESFEHÉRVÁRI DSE NB I. kosárlabda női; Csak a hazai pálya jelent előnyt, 1, 2. — CS. DZERZSINYEC — SZVERDLOVSZKI DINAMÓ jégkorong: A vendégcsapat erősebb, bár itt a hazai környezet dönthet, 1, 2 Alapfokú bajnokság Villányi csoport: 1. Nagyharsámy 5 5 ------ 33:0 10 2. Villány 4z. 5 3 11 2:6 7 3. Nagybudmér 4 2 — 2 11:7 4 4. Kisiippó 3 1 — 2 6:0 2 5. Ivánbattyán 4 — 1 3 3:25 1 6. Pécsdcvecscr 3------3 0:17 — Bo dai csoport: 1. Abaliget 2. (Bakonya 3. C-íebény-Hert. 4. Nagyváty 5. Boda 6. Dinnyeberki 1 14:7 9 2 7:12 5 4 2—2 12:7 4 4 1 2 1 11:7 4 3 4:14 3 2 3:3 1 5 4 — 5 2 1 5 1 1 5 — 1 * Vasárnap Debrecenben tartják meg az elmaradt labdarúgó bajnoki mérkőzést a Debreceni Lokomotiv és a Szombathelyi Lokomotiv között. Ä küzdelem nemcsak a bajnoki pontokért megy, de egyben a vasutas futball hegemóniáért is. A bajnoki táblázaton a szombathelyi vasutasok, jobban végeztek, mipt a debreceniek. $ .r emelkedni fog. — Miro készülnek még? I _ F.o-vik na*» I ÖSSZ0ÜI a kultúr- I 1 bizottság s akkor határoz á részletekről. Egy háromfelvonásba, háladószellemű színdarabot is betanulunk hamarosan. — Ideológiai képzés? — Folyik. Dolgozóink lelkiismeretesen, járják a szemináriumi előadásokat 'és igen szép számmal vásároltak könyveket, a megszervezett akciótól függetlenül is.' Könyvtárunkat igen sokan használják. Csak ezeknek a tényeknek köszönhetjük, hogy az üzem dolgozói magatartása sokat változott az utóbbi időkben. Mindegyikünk igyekszik öntudatos dolgozóvá válni. * örvendetes változás ez. Az üzem dolgozói, Sátori József kultúrfelelős- sel az élen, felismerték a kulturális munka fontosságát és — úgy látszik a nyilatkozatból is — a helye,s utat választották. Igen dicsére treraéltó, hogy a dolgozóknak eszébe jutott az írókkal, előadókkal való kapcsolat felvétele. Komoly eredményekre vezethet ez a szándék. A „Dólsajt NV“ biztosan komoly eredményeket ér .el majd a termelésben is, hiszen a képzett, művelt dolgozók a fizikai munka területén sem maradnak alul. — Mit jelent a gyakorlatban a költségvetésben előirányzott összeg? „raj tot. Ebből havonta 150 forintot köit- hottink könyvekre, jelmezkölcsönzó- sekre hetven forintot, a díszletek karbantartására és kiegészítésére ötven forintot, a kultúrterem díszítésére hatvanhat, szövegkönyvek vásárlására 48 forintot és a" tánccsoport oktatói díját hatvan forintban állapították meg. — A fentieken kívül mi szerepel még az ötéves terv első évének programjában!'? , — Komolyabb kultúresteket kívánunk már ebben a hónapban is rendezni. Ezért érintkezésbe lépünk az írókkal, előadókkal, hogy színvonalassá tegyük az esteket. Ezenkívül csoportos látogatásokat szervezünk meg irodalmi, művészeti megnyilvánulásokra — tárlatokra, felolvasó- estekre — is ugyanúgy, ahogy már sikerült megszervezni a színház és mozilátogatásokat is. Tessék megírni, hogy a „Sztálingrádi csatát“ énnek az üzemnek száztíz dolgozója nézte végig. Negyvennégy színházbérlet van munkásaink tulajdonában. Jó a színház, valószínű, hogy ez a szám Az ötéves terv megindulása at üzemek kultúrmunkájába is éppen- úgy erősebb lendületet visz, mini minden más gazdasági, ipari vonalon Üj, fokozottabb igényű programok összeállítását igényli és lelkiismeretesebb, olmélyülöbb munkát az illeté- keséktől A szocializmus építéso nem enged lanyhulást semmilyen vonalon, sőt újabb, súlyosabb feladatokat keli végrehajtani. Amint azt az ötéves terv költségvetése mutatja, igen nagy súlyt helyez kormányzatunk a szélesebb tömegek kulturális felemelkedésének kérdésére. Az iskolák számának gyarapítása, felszerelésének gazdagítása, az újabb színházak építése, az újabb népnevelő tanfolyamok létesítése, a kollégiumok számának növelése mintmegannyí bizonyítóka ennek. A hároméves terv megépítette az alapot az ötéves terv alá; kezdhetjük munkánk következő részét, az ötéves terv pontos, jó végrehajtását, I «.v -in-mi I kultúrcsoportok, az L———J üzemi kultúrpolitika nem kevésbé fontos része az ötéves terv kuitúrprogramjának, ezért fokozott éberséggel kell a kuitúrcsopor- tok működése felé is tekinteni, mert aránylag ezen a vonalon akad a legtöbb .elhajlás. Hónapokkal ezelőtt foglalkoztunk már a pécsi „Délsajt NV" kulturális viszonyaival s akkor még igen kezdetleges formában találtuk az üzem szellemi munkáját. Most, az ötéves terv indulásakor ismét meglátogattuk az üzemet, hogy lássuk: haladt-e, romlott-e az akkori állapot,? Sátori József, a Délsajt NV kultúr, felelőse, ő nyilatkozik eddigi munkásságáról és a jövő tervekről. — A Naplóban megjelent cikket követően — kezdi — azonnal hozzáfogtunk a komolyabb munkához és azóta nem múlott el hónap anélkül, hogy legalább három kulturális megmozdulásunk ne lett volna. Legutóbb Sztálin elvtárs születésnapján rendeztünk komolyabb kultúrműsort. Kár, hogy nem volt itt senki a Naplótól, mert javunkra szolgált volna, I nem I nií vagyunk a hiI nem | ^f3a;Cj — vetjük közbe — hanem az üzem kultúrfele- lősei. Úgyszólván semmiféle kapcsolatot nem tartottak fenn a sajtóval, annak ellenére, hogy felkértük erre az elvtársakat, — Ez igaz, — ismeri el Sátori elvtárs — komoly hibát követtünk el ezzeL De Ígérem, ezt sürgősen kiküszöböljük. A jövőben kiépítjük az élénkebi) kapcsolatot a sajtóval is. — Milyen működést fejtettek ki még legutóbb — kérdezzük. — Pártnapok kultúrműsorát szerveztük meg, a tánccsoportunk jóné- hányszor szerepelt. Még vendégünk Is volt, Gordon Zsuzsa, a pécsi Nemzeti Színház művésznője személyében, aki szavalt egyik műsorunk alkalmával — Az ötéves terv megindulása mit Jelentett a kultúrosoporr.nak? — Igen sokat. Költségvetésben biz- kosi tettük a csoport munkásságának támogatását anyagilag is, drapériákat vettünk máris a színpadhoz,'kellékeket, tükröket, festékeket, maszkírozószereket stb. Megfestjük a kultúrterem számára Sztálin elvtárs nagy olajképét is. Fasizmust propagál és háborúm készít elő az amerikai filmgyártás leges iteszuiexKei teiakasztanak, majd . pedig a levegőben függő ember kezét levágják. A „Kolerádéi terület" című filmben a sheviffnek az a kedvenc szórakozása, hogy korbáccsal véresre-veri a ipezteleu nők hátát. Ä kegyetlenség kultusza a fajgyűlöletet' és a kommunistaellenes propagandát szolgáló filmekben éri el tetőpontját. Az ilyen filmekben a kínzások és gyilkosságok nyomon követik egymást. ' Az amerikai Daily Worker emlékeztet, arra, hogy annakidején hasonló állati;rs filmekkel készítették elő a háborúra a németeket is és rámutat, hogy a hollywoodi filmstúdiókban ugyanilyen célokkal készülnek a filmek az amerikai közönség részére. A hollywoodi filmgyárak boszorkány konyhájában az utóbbi idők ben új recept szerint készítik a fii ' meket. A legfőbb téma most a ke gyetlenkedés és gyilkosság. Ez a-té ma nem új az amerikai filmgyártó történetébon. A kivitel azonban néni változást mutat: a gyilkosságoka ' most má.r olyan szadista részletes seggel adagolják a nézőknek, miníh: valósággal tanfolyamot akarnának tartani nékik a gyilkosságok módsze reiről íme néhány példa: A „Halál csók ja" című filmben például az őrül gyilkos egy sokemeletes ház, lépcső jón hajítja le áldozatát: egy riiagá val tehetetlen beteg öregasszonyt Egy másik filmben azzal teszik pró bára a nézők idegeit, hogy. egy tö röttkarú fekvő beteg embert külön Á rádiőszemináriumok programja január 14-ig lámhoiszán. Pénteken, január 13-án: Népgazdaságunk ötéves terve. Előadás és kon zultáció 19.15—19.40-ig a Kossuth- rádió huliámliosszán. Alapfokú szeminárium (rádiószeminárium II.) Üzemi csoportok részére: Szerdán, január 11-én: Milyen volt a magyar dolgozó nép élete a kapitális a rendszerben? Előadás és Kon. Zultáció 16.30-—17.00-ig a Kossuth- rádió hullámhosszán. Alapfokú szeminárium (Rádiósze minárium I.) falusi és lakóterület csoportok részére: Pénteken, január 6-án: Milyen vol a magyar dolgozó nép élete a kapi talista rendszerben? Előadás és kon zultáció 1915—19.40-ig a Kossuth rádió hullámhosszán. Szerdán, január 11-én: Milyen vo! a magyar dolgozó nép élete a kapi talista rendszerben? Szeminárun 19,15—19.40-ig a Kossuth-rádió hu! inckben gazdag és teremtő embernek, a háborúutáni sztálini ötéves terv élenjáró szovjet munkásának alakja. Pantijelev művét a bolsevik önkritika harcos szelleme hatja ‘ át. A pártszerű gondoskodás mindig megmutat, ja az elbeszélés főhősének a kérdések helgcs megoldásának átjár. Döntő .erénye az elbeszélésnek, hogg egészében átvonul a nygy Sztálin alakja. A történet Sztálin szavaival kezdődik, hagy az emberek, a káderek döntenek cl mindent. Altulwv u legválságosabb pillanatban, amikor kételkedni kezd, meg tud-e birkózni nehéz feladatával munkahelyén, Sztálin beszédére gondot — uz 1937-ben tartott beszédre — s amikor felidézi magában, hite Visszatér. Érzi, kötelessége megbirkózni a feladattal, amelyet rábíztak, a Bolsevik Párt tagjára, mert a bolsevikek nem szoktak visz- szariadni a felelősségtől. Pantüejcv, a szovjet iró jól mutatja meg a nép és a Párt bős embereinek teremtő munkáját, azoknak a hősöknek a munkáját, akik a | kommunizmus építését szer. I ve zik. I hogy Pantijelev éppen az ő gyárukat írta le. Pantijelev gyárának rendkívüli tisztasága nem ünneplőruha, hanem a kommunizmust építő szovjet emberek áj munkakultúrájának szín. helye. A’ világon páratlan munkának, a kommunizmus építésének szentelj elbeszélését a szerző. Kifejezőkészségének egyik sajátossága, Itogg az emberi jellemeket is eleven eredetiségükben és sokrétűségükben mutatja be. Az elbeszélés hősei a napi életben mutatkoznak meg előttünk és az emberekkel való érintke- zősükben kibontakoznak jellemük fövanásai, sajátságai. Látjuk a föhnst, Pavel Altulwv művezetőt, izgalmas beszélgetésben a nártszervező- vel, a gyári ifjúság élenjáróival, közös alkotó munkában a mérnökkel, beszélgetni a gyárigazgatóval. Látjuk a súlyos vívódást, a teremtő kutatást, az éles önkritika pillanataiban, a legnagyobb örömben, a siker okozta gy ö n yör őség ben. Varázslat a- san alakul ki előttünk az értelmes és akaraterői, érzclsaktól jobbra és balra pázsit és úfra sok-sok virág, magukba szívják a nap melegét és élőmül; rajtuk a szivárvány minden színe. A hársfák lombja felett csendes morajlás, mintha az öreg erdő meséje folytatódnék. A morajlás azokból az épületekből érkezik, ahova a fasor vezet. Betonból és üvegből emelt épületek. A nehéz oszlopok, gerendák és a tetőzet könnyűnek hit szik, kecsesek. Ezt a színezés is teszt- világosszürke, szalmasárga, vajszin. Az üveget a bctónfalak hatalmas, résein hófehér keretekbe ágyazták. Az ablakokban, a falakon széles tartókban, minden emeleten virág ...“ Nem üdülőhely, gyártelep ez a fénnyel és levegővel teli vidék. Az. „Első hét“ című elbeszélésben a táj és uz emberek annyira élctszc- -űck és ugyanakkor annyira tipikusak is, hogy a Szovjetunió számos üzemének nunkásai a „Novif Mir" szer. ';i sztőségéhez intézett levelikben — az elbeszélés m cycle ne.se után — állították, A kommunizmus építői A szovjet irodalom egyik fő feladata a munka emberének ábrázolása és a figyelemreméltó munkateljesítmények leírása. A nép egye. tames munkalendületének- Ugfontosabb szakaszai tükröződnek vissza Gladkov „Cement“, Katajcv „Hajrát“, Panova „Fehéren izzik az acél“, Azíajcv „Távol Moszkvától“ és más ismert művekből is. A muríka és az élet ösz- rzefonódása, a szellemi és fizikai munka közti ellentét eltűnése egyre jellemzőbb vonása a szocialista lársada. lömnek; az irodalom nem mehetett el némán emellett. E tekintetben különös érdeklődésre tarthat számot stz idén megjelent müvek közül Pantijelev „Az első hét“ című nagy elbeszélése, amelyet a „Novij Mir“ ez évi 10. száma közölt. „Kerek virágágy, közepén 'Sztálin bronszobra. Aszfaltút a virágágy körül, vöröslő szőlővenyigék, szálegyencsek, mint a bambusz, apró levelekkel borítva. Olyan, mint valami élő függöny. Az út 9 fasorba kanyarodik amelyen fiától hársfák illata kísér ti nuámölcsösia. A hárAümí az egészséges sport fejlődését gátolja. Harcot kell indítani az egyesületi sovinizmus ellen
