Dunántúli Napló, 1950. január (7. évfolyam, 1-26. szám)
1950-01-25 / 21. szám
4 1950 JANUÄB 25 It & P L Ő MARCEL CACH1N: JZ IGAZI KULTÚRA VÉDELMÉBEN Hogyan beszélnek a Szovjetunió- jról a francia kommun tata- el lenes sajtéban? íme a lényege a.n nak, amit naponként Lehet olvasni újságok ezreiben: „Az orosz lelket nyomorúság, gvűlöiség, propaganda, eröl- • tetett munka, terror kínozza« Minden emberi vonatkozást kiöltek belőle. Meg kell menteni (háborít árán is) a kultúrát és a civilizációt, molyét a kommunista terjeszkedés ve- . wélyezteO A reakciónak ezekkel a szörnyeteg óe lehetetlen állításaival szemben az igazság, a tisztesség és ___ házán!-:' biztonsága ér dekében ismételten. hivatkoznunk kell a józan észre és a francia nép' helyes ítélőképességére. Nem régen igen drágán fizette meg a hi va- talos Franciaország az éppen ilyen nagy hazúgságo-, kát A maihoz hasonlóan gyűlölködő támadások vezettek 1030 előtt a francia-szovjet szerződés megszegéséhez, majd Münchenhez, aztán a háborúhoz, az ország hajójának zátonyra futásához, majd a két hót alatt bekövetkező katonai összeomláshoz és a németekkel való együttműködés gyalázatához. Egyetlen franciának som szabad sohasem elfelejteni ezt a nemzeti tragédiát! A megrágalmazott, lekicsinyelt, sértegetett Szovjetunió megtisztította a világot a hitleri pestistől. Miért sikerűit győznie? Mert erős volt, mert népe ragaszkodott ahhoz a rendszerhez, melyet 6 maga hozott Létre, mert' az országot egy olyan politikai eszme irányította, melynek javára mindönki meghozta a.z áldozatot. 1945-ben senki nem vádolta a „sztálinizmust" azzal, hogy a civilizációt fenyegeti. Valamennyi inai támadója Sztálinnak köszönheti, hogy életét megmenthette! H ogyan áll a dolog ma? A Szovjetunió nem változtatott é'et- formáján. Napról-napra erősödik anyagilag. Napról-napra férfiak és nők tízezreinek hozzáértő munkája emeli az országot még magasabbra, mint 1939-ben. Ámde a kultúra fejlődését keli szemügyre vennünk, ha feleletet akarunk adni az ellenség szégyenteljes vádjaira, melyek a tudatlanok megzavarására törekszenek. Ismételnünk kell: a hatalmas Szovjetunió erkölcsi színvonala sohasem állt a mainál magasabb mi. Állam sehol így nem törődik az egész nép általános műveltségének és igazi erkölcsiségének fejlesztésével. Sehol ennyire uem viselik szívükön a gyermekek sorsát. Sehol nincs több iskola, s nem látogatják őket ily tömegesen. Sehol az iskolákban nem fér össze így a nevelés és a technikai kultúra Sehol nem adnak a gyermekeknek ilyen szép palotákat a városokban. A másodfokú és a felsőfokú oktatást nepa a burzsoázia gyermekei számára tartják fenn, hanem a legalkalmasabb és a legmóltóbb gyermekeknek. Nincs a világou egyetlen ország sem, ahol oly sok könyvtár volna s ezek a múlt ée a jelen műalkotásaiban oly gazdagok lennének, 46 ezernyi színházat A nép tolong a szovjet múzeumokban. S mindenki tudja, hogy a leningrádi képtár a világ leggazdagabb képtárainak egyike. A szovjet írók társadalmi szerepükről a legnemesebb felfogást vallják. Megdicsőitik a munkát, tisztességet szereznek az egyéni teljesítménynek, az önfeláldozásnak, az alkotás örömének. A barátságot tanítják minden uép iránt a földön, mely felszabadítására áhítozik. A tudósók azt vallják, hogy hivatásuk az ember felszabadítása minden alsóbbrendű munka alól éa a termeszét erőforrásainak és hatalmainak megszelídítése. Szüntelenül hangoztatnunk kell, hogy hogy a Szovjetunió a béke országa tehát a magasabb civilizációé! Kivált most szükséges ezt aláhúznunk, amikor a magát öröknek tartó kapitalizmus ismételten arra törekszik, hogy világot romokba döntve mog- mintegy hosszabbítsa uralmát. A földtörténeti ókor utolsó szakaszát nagymérvű eljegesedés és zord, hideg időjárás je’lemzL Állatvilágára jellemző a hüllők kialakulása. A kétéltűek a víz mellé kényszerültek. A gerincesek igazán csők akkor tudtak elterjedni a Földön, mkor a víztől függetlenítették magukat Plz a fejlődés is, — mint az evolúció többi fázisa —, lassan, évmilliók alatt ment végbe. Egyes kétéltű petéi: szárazra kerültek, közülük a vastagabb héj úak, melyek védve voltak a kiszáradástól, megmaradtak. így kiválasztódlak a legéletrevalóbb példányok, s hosszú- hosszú Idő múlva, — generációk ezrei után —, az így kiválasztódott fajták már nem petével, hanem tojás útján szaporodtak. A tojás ellenálló burka megvédte n benne fejlődő állatot az időjárás zordságától, a benne felhalmozódott tartóléktáplálék pedig módot nyújtott arra, hogy a csira tökéletesebben kifejlődhessék. így alakultak ki a hüllők. Ezek már fejlettebb légzőszervekkel és vérkeringéssel bírtál:, tehát több oxigénnel, — több energiával rendelkeztek. Fokozott energiájuk révén fcöny- nyebben és többet mozogták, háttérbeszorítva a kétéltűeket, elárasztották a szárazföldet. Nagyságuk megnövekedett, e kor végén már 3-5 rnéler hosszú hüllők is előfordultak. E fajták meg növényekkel táplálkoztak. A perm-korszak végén, illetőleg a földtörténeti középkor elején jelentek meg az első emlősök is. Evvel aztán le is zárult Földünk ókora, s az időjárás megenyhiilésével elkövetkezett -n középkor. Hogy a középkor állat- és növényvilágát jobban megfigyelhessük, szenteljünk egy kis időt a földkéreg és az időjárás ebben a korban lefolyó változásainak. A perm-korban keletkezett jég olvadni kezdett. Hogy az olvadás okait megérthessük, nézzük meg, milyen okok hozták létre a jegesedést. Ha megvizsgáljuk, hogy az egyes jégkorszakok mikor következtek be, azt látjuk, hegy a nagy hegyképződések lezajlása után. Ezt a jelenséget avval magyarázzuk, hogy a hegyek lúemelkedésével olyan területek keletkeztek, álról a csapadék nem eső, hanem hó formájában hullott le, s ez a lehullott hó meg is maradt. (Ma is vannak ilyen magas hegységek, pl. Himalája, Alpok, Tátra, stb.) Az egymás fölé rétegeződött háta karó egy idő múlva eljegesedett. A jégkéreg egyre vastagodva mindinkább nehézzé vált végül a nagy nyomás következtében a jégkéreg legalsó rétege elolvadt, a jég elkezdett lefelé csuszái, vándorolni, gleccser keletkezett. A gleccserek a síkságra lejutva, a levegőt ott is lehűtötték, tehát o jég alsó határa terjedt Lassan a sík- vidék egy részét is hó és jég., borír tóttá. Ezek szerint a gleccsereket tekintjük a jégkorszak létrehozójának, viszont e zord kor elmúlásáért is felelőssé tehetjük. Ugyanis a gleccserek állandóan koptatták, gyalulták a hegyek, felszínét, — azok mindinkábó alacsonyabbakká váiva már nem felöltek meg a további jegedsedést létrehozható feltéteteknek. Lassan bekövetkezett az olvadás ideje, ezért jellemzi a középkor első harmadát, a, triászt, — a tengerek újabb előnyomulása. A középkor éghajlata elég változatos, a déli féltekén még jég alatt maradt területek mellett megtalálhatjuk Földünk területén a mérsékelt, mediterrán és a trópusi éghajlatot is. A megnövekedőit területi tengerekben megtalálhatjuk eddigi ismerőseink mellett az óriási testű, tengeri sárlec.nyoliat, a szárazföldón pedig a nem sokkal kisebb testű már hússal is táplálkozó óriási gyíkokat, sőt megjelennek a levegőben a madarak ősei is, a repülő hüllők. A középkor második harmadát, — a jurát —; még fokozottabb vízinvá- dó határozza meg. Valóságos, — per- íze nem .bibliai értelmű és vonatkozású, — pár millió évig tartó vízözön jéllerrizi. A tengereknek ezt az elhatalmasodását a szárázföld mozgása idézte elő, csak ahogy az ókor- aan a hegyek kiemelkedése és a tenderek mélyülése a szárazföld megnagyobbodását vonta maga után, így ennek ellenkezője, tehát á hegyek Jekopása és a tengerek glecs- :serbordalékikal ' való fe'töltésc a engerrel borított földfelszín ferje- ilését okozza. Erre a korra tehetjük a pécsi medence szenének celetk ózését. A földtörténeti középkor utoisó izaka a kréta. Mint nevéből röStön landolhatjuk is, ebben a korban ke- efkczeU a krétaközet. Itt ismét a szárazföld kezd terjeszkedni, ríhat ?bben a korban ismét nagy hegysé- jek képződnek, nagy a tűzhányó- evékenysog is. Erre a korra tehető i magyarországi bauxlttelepek ke- etkezésének az ideje is. Áttekintettük Fö'-iünlc körülbelül 140 millió éves szakaszának geoló- HÍáját. E kor lezám'ásávjl kezdőd'!: neg a Föld újk ma. Garami László orvoslanbnllgató ÚJ KÍNA MŰVÉSZETE rA felszabadító háború füzében a kínai műrészét teljesen szabad, népi művészetté vált,A kínai kultúra fejlesztésének az a célja, hogy formája nemzeti, tartalma Igaz, szocialista jellci 4 legyen. Jelentős mértékben fejlődött a kínai nemzeti színjátszás és filmművészet. A régi, korlátolt udvari színházak helyébe új, fiatal színtársulatok léptek, amelyek a realisztikus művészete! ismeri élik meg a nézőkkel. A kínai drámaírók realista müveikben a fr öntésemé nyékét és a parasztok munkáját tárják a né:ük elé. í j Kína dalai a szabaddá lett kínai asszonyokat és n szabad munka örömeit magasztalják. fíj tartalnjnt nyeri a kínai nemzeti tánc is — amelyek a termelési módozatok motívumait mutatják be — a rizs gyűjtését, a kovács munkáját, ii/ffn; más ipari munkákat. Doj-Aj-Leh, a hírneves kínai táncosnő egyik táncában lenyűgöző mű- veszettel két ellentétes személyt, egy öregembert és egy fiatal lánykái ábrázol, .4 vénember a múltat, a leányka a jövőt jelenti. 4 tánc költői ihlettel és a győzelembe vetett hittel var, tele. A festészet ét főleg a grafika ugyancsak a megújulás korszakát éli. <t kínai mesterek rajzai új tartalommal gazdagodtak. .4 plakátok, rajzok és képek a felszabadító háború o föld- oszlás, a nagybirtokosok ellenj harc mozgalmas eseményeit ábrázolÁz edzők is versenyezzenek Nyina Dubinyina 16 éves fiatal leány vök, amikor 1923-ban a Szovjetunió síbajnokságában a 3. helyezést elérte. Eitöi az időtől kezdve mindig a Szovjetunió három legjobb sízője között -találjuk. Kiváló credmé. nyékei ért el és most ugyan már a fialal (izüket tanítja, mégis készül a sí bajnokságokra. 1919-00 tele Syioa Dubinyina számára a 27., sportolással eltöltött tél. A legutóbbi évek során számos élvonalbeli sizőt neveit, akik közül M. Sumajeva az ország legjobbjai közé kerüli. Tanítványaival szemben támasztott követelményei évrői-évre nőnek, technikai és taktikai felkészül’ségüket állandóan fokozza. Du- binyina tudja, hogy az edző nem hi- vatkozhntik csak • régebbi tapasztala laira. Lépés' kell tartania a fejlődéssel és részt kell vennie a versenyeken. ■ Ezért van — mondja Nyina Du- binyina —, hogy teljes erőmmel folytatom magam is edzéseimet és igyekszem minél gyakrabban részivenni a versenyeken. Aliját a líő leesik. Dubinyina megkezdj a íígyakorlalokal. Nagy figyelmet fordít arra, hogy legelőször is visszaszerezze előző évi technikai képességét, amit a nyári szünet meg- ’épázott. Szorgalmasan gyakorol mind a lesi ki ópályán, mind a síkon. Dubinyina pontosan meghatározta hetenként háromszor 'tartott edzése programját. Vasárnap 2—-3 órán keresztül a síkon gyakorolja a különböző járásmódokat, ezzel vezeti be magát az erősebb edzésekhez. Kedden 3—5 kilométert tesz meg síta ■ pakon fokozott sebességgel, majd pedig újra lefutja e távolságot, a lehető leggyorsabb ü'cmbcn. Csütörtökön mindössze két órát tart az edzés és a legnagyobb figyelmet a gyorsaság kialakítására, fokozására fordítja. Egy nagy körben végzi a gyorsasági edzési. Előre (kidolgozóit terv alapján körönként leméri az idői és igyekszik betartani a meghatározott időpontokat. Az új sí-évad kezdetén mindig jobb edzési ájódszertket keres, hogy az elmúlt év hiányait kiküszöbölhesse. Az u'óbbi években jelentékenyen i emelkedett a (technika. V. Srmir- nov, P. Vologyin és sokan másoát megjavították a járás- technikáját, i Dubinyina azért küzd az egyéni technika megjavításáért, hogy lépést tarthasson a fejlődéssel. Az lilén arra tCrskszik, hogy a test hajlását. csökkentse és a lábba’, meg a bottal adó!*, lökést növelje. Aj legjobb edzésnek a versenyt tartja év ez az oka annak, hogy a 43 éves ed-1' zönö a Szovjetunió majd minden síversenyén szerepel. Mindig jó formában érzi magát és •továbbadhatja tanítványainak azt a kidolgozott sítechcikát, amellyel nem rendelkezne, ha nem versenyezne. Dubinyina az! mondja, hogy be kell vezetni az idősebb korosztályhoz tartozó férfiak és nők versenyét, mert sok edző abbahagyta a munkát, A versenyen való részvétel az edzőké: arra ösz’önzi, hogy megjavítsák egyéni lcchnikáj.ukat, ez pedig emeli az. edzőmunka minőségét és ennek segítségéve! még kiválóbb- sporinemze- déket tudnak nevelni a szovjet nép dicsőségére. 'Méú nem nyílik meg a pécsi fssÄsieda ? Elmúlt télen a pécsi úszók a Ja- nusz Pannonius gimnáziumban helyreállítóin i'fcdetíuszodában tatlha'ták ‘éli edzéseiket. A versenyzőkön kívüi a dolgozók is nagy számban keresték fel ezt a téli spor'olá-i lehetőséget. Ebben az évben nem nyiíi meg az uszoda és a szerkesztőséghez már 'öbb levél, érkezett, amelyek írói sürgetik a -megnyitást. — Mi, »por o;ni, úszni vágyó fiata. lók nagyon hiányoljuk, hogy nem nyílt meg az uszoda — írja levelében Győri Kiss Mária, a Népbolt SZÍT sportszakosztály nevében. — Kérjük a Dunántúli Naplót, nézzen u"ána, mi lehet az oka a késedelemnek, ««nely hozzájárulhat ahhoz, hogy visszafejlődik a város úszósportja. — Novemberben ígéretet kapánk, hogy megnyílik az uszoda — írják Matány Anita! és Berkovits Ede. ~ Nekünk, fizikai dolgozóknál; nagyon jól esne munka után egy kis fürdés. Úgy hallottuk, azért nem akarják megnyhani, mert tavaly réfizc'éses voll. Ezt is ki lehetne küszöbölni jó szervezéssel. Eddig a levelek. A városi vízmüvek vezetőségétől a felvilágosítást kaptuk, hogy a* fürdő kezelését átadták a megyei spor fclügyelő-cg- nek. Csernus sportfelügyelőtöl hallottuk, hogy Jilek Emil tanár eziigyben I tárgyalásokat folytat az OSH-val és | a kiadások nagyrészét biztosította. A kiadások, kisebb részének az előteremtése folyamatban van és már úszóoktatót is kijelölt az Országos Sport Hivalaí. Lehetséges, hogy a . legrövidebb időn belül sor kerül megnyitásra. Elkészült az iV'ß SiL sorsolása A tabdarúgóaxővetséig délnyugati kerülete elkészítette az NB IIL páca— kaposvári csoportjának tavaszi sorsolását. A két nagy vetélylárs, a Komló és u DVSK .sorsolása csaknem egyformán nehéz, illetve könnyű, n báxiyász,- c.sapat javára legfeljebb ott billen kissé a mérleg, hogy a rangadót március 26-án Komlón játsszák le. A részletes tavaszi mű?or a kővetkező: Február 86: Marcali DSK—Pécsi Postás, Pécsi KASÉ—Szászvári SZIKE. Komlói SZSE—Simontornyai BTC, Dombóvári VSK—Barcsi MTE, Pécsi Erdőgazdasági NVSE—ZM. Szigetvári AK, PíV.st.ányatelepi MSE—Szekszárdi Törekvés MSE, Bálaszéki VSE—Nagy- m.inyoki Tárna, Nagyatád szabad. Március 5: SBTC—DVSK, Szisz- vár—Komió, P. Postás—P. KASÉ, Szekszárd—Bátnszék, Szigetvár—PMSE, Nagyatádi MTE—Erdőgazdaság, Nagy- mányok—Marcali, Barcs szabad. Március 12: Marcali—P. KASÉ, Komló—P. Postás, DVSK—Szászvár, Erdőgazdaság—Barcs, PMSE—Nagyatád, Bátaszék—Szigetvár, N-agytná nyok—Szekszárd, SBTC szabad. Március 10: Morcüli—Komló. DVSK —P. KASÉ, Erdőgazdaság—Szászvár, PMSE SBTC, Bátaszék—Barcs, Nagy mányok—Nagyatád, Szekszárd—Szigetvár, Postás szabad. Március 26: Komló—DV^K, Nagy atád—Szekszárd, Barcs—Nagyroányok, SBTC—Bátaszék, Szászvár—PMSE, Pos- tás—Erdőgazdaság, Szigetvár—Marcali. P. KAS!' szabad. Április 2: Postás—DVSK, P. KASÉ 1—K o ml ó, Sziget vá i—N agymá n vök, Nagyatád—Bátaszék, Barcs PMSE SBTC—Erdőgazdaság, Szekszárd—Marcali, Szászvár szabad. Április 9: Marcali—DVSK, Erdőgazdaság—P. KASÉ, PMSE P. Postás, Bátaszék—Szászvár Nagymányok— SBTC, Szekszárd—Barcs, Szigetvár— Nagyatád, Komló szabad. Április 2,1: Barcs—Szigetvár, SBTC— Szekszárd, Szászvár—Nagymányok, P. Postás—Bátaszék, P. KASÉ PM.SE, ti omló—Erdőgazdaság, Nagyatád — Marcali, DVSK szabad. Április ,76; SBTC—Nagyatád, Szászvár—Szigetvár, P. Postás—Szekszárd, P. KASÉ- "N agymán vök. Komló' 'Báta- szék, DVSK—PMSE, Barcs—Marcali, Erdőgazdaság srabad. Május H: Marcali—Szászvár. P. Postás—SBTC, P. KASÉ—Barcs, Kom- ! ló—Nagyatád, DVSK—Szigetvár, Er-; «tógazdaság—Nagymányok, PMSE—Bátaszék, Szekszárd szabad. Május 21: Mflrcali—SBTC, Szászvár Barcs, P. Postás—Nagyatád, P. KASÉ Szigetvár, Komló—Szekszárd, i DVSK Nagymányok, Erdőgazdaság:— PMSE, Bátaszék szabad. Május 28: Szekszárd—DVSK, Szí: - «elvár—Komló, Nagyatád P. KASÉ, Barcs P. Postás, SBTC—Szászvár, Bár taszék—Erdőgazdaság, PMSE—Marcali, 1 Nagymányok szabad. Június 11: Bátaszék—DVSK, Nagymányok—Komló, Szekszárd—P. KASÉ, Szigetvár—P. Postás, Nagyalád— Szászvár. Barcs—SBTC, Erdőgazdaság ! —Marcali, PMSE szabad. Június IS: Nagyatád—DVSK, Barns ■ —Komló, SBTC—P. KASÉ, Szászvár— P. Postás, Nagymányok—PMSE, Szekszárd—Erdőgazdaság, Bátaszék—Marcali, Szigetvár szabad. Június 25: Erdőgazdaság DVSK, PMSE—Komló, Bayes—P. KASÉ, ' Nagymányok—P. Postás, Szekszárd ! Szászvár, Szigetvár—SBTC, Nagyatád —Barcs, Marcali szabad. öemhévár—KöíjfSé ÍQ:6 NB Hl. ökölvívó CsB. Komfő, 200 néz«. Eredmények (clőíálfók a dombóváriak): SzMai nagy küzdelemben pontozással jjyőz Bedő ellen, Horváth ragyogó mérkőzésen vc-zit a -szénen fejlődő Guzmics eííen, Hcrgyó kikap Paíseezfől, Apáti legyőzi Dongót, Makkos technikai k. o.-vaí vo'zit Farka.-, ellen. Három versenyzőt a komlói csapat nem tudott kiállítani, így három ^űíyc'Oportban ellenfél ncíkiil győztek a dombóváriak. A mérkőzés Komlón igen nagy közönségsikert aratott. Az ökölvívó NB ül. állása: 1—2. Pécsi KaSE 2 1 1 — 18:14 3 1—2. Dombóvár 2 i 1 — 18:14 3 3. KDSK II. 1 1 — — 10:6 2 4—5, Pécsi Lók. 2 — 1 1 14:18 1 4—5. Barcsi MTE 2 — 1 1 14:18 1 6. Komló 1 — — 1 6:10 — 7. Baja — —— — — Óriási érdeklődéssel fordul Kína rí 'szovjet művészet felé, amelyet máris ismer. Nemrég szovjet művészeti /küldőt ség j'cjrí a felszabadult Irinában és tagjait száz és száz, a kultúra körébe vágó kérdéssel árasztották el. A szovjet művészcsoport nevében Pagyejev jejzte ki legszebben azokat az érzéseket, amelyek eltöltőitek a szovjet küldötteket, „ttar- lozkodásunk minden popja örökké nagyszerű emlékeket jelent számunkra. 4 Szovjetunió és Kína hatalmas földterületen van népeink rnegszámlálha- f atlanok. .4 történelem óriási lendületet adott nekünk, messzire előrc- 'átunk és győzni főjünk." annyira, hozzáférhetők mindenki szá- - mára kivétel nélkül N incs értékesebb intézmény \ Moszkvában, mint a Lenin könyvtár, melyben tízmillió kö.et * van. Do minden városban, faluban, üzemben, városnegyedben könyvek és könyvek, —még a legszerényebb j helyeken is. Mindenki elérheti és . kölosönveheti őket. Vájjon másutt lehetne-e találni olyan valóságos 1 kultúrpalotákat, melyek itt minden 1 üzem tartozékai? A ..tudásszomj ki- ' elégíthet étién falun, városban (egyaránt. Egyetlen egy társa'gó sincs ' napilap, rádió, sőt gyakran techni- ' kai folyóirat nélkül. Joliot-Curie, amikor visszaérkezett Moszkvából, megállapította, hogy ] ,„akiértékelte a tudomány lehetősé- t goit" a szocializmus országában. A ; nagy fiimszakérfő, Louis Daquin el- 1 ámúlt a Szovjetunió művészi óe toch- I nikaüag kiváló filmjei nagy szá- I mán. Milliók látogatják a mintegy 1
