Dunántúli Napló, 1950. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1950-01-25 / 21. szám

1950 JANUÄR 2S N A P L O A jó népnevelőmunka eredményeként KOMLÓN MEGSOKSZOROZÓDOTT AZ EGYÉNI VERSENYZŐK SZÁMA Aki szombaton bement * komlói szakszervezeti helyiségbe, az első pil­lanatban nyugodtan azt hihette volna, hogy gyűlést tartanak. A délutános harmad váltásakor a bányászok nagy­számban keresték lel a szakszervezett helyiséget, hogy bejelentsék: egyéni versenyre akarnak lépni ők is, hogy ’részesei legyenek az egyre szélesedő tömegmozgalomnak ami egyik motorja az ötéves tervnek. ß névnapi agitációs munkának meg is lett a sikere — újságolta örőmmej Zsubla part titkár elvtárs. Négy napig jártuk a bányát a szakszervezeti veze­tőséggel együtt és olyan lendületet vett az egyéni verseny, hogy ilyenhez hason­ló lelkesedést csak a sztálini műszak­ban tapasztaltunk. — Már kilencvennél is több egyéni versenyzőnk van szombat óta — teszi hozzá Ham elvtárs és mindketten büsz­kék az elért eredményre. Jogosan büsz­kék! v A múlt héten a komlói pártbizottság, az alapszervezetekkel és a szakszerve­zettel közösen készítették elő a szak­szervezeti napot, ahol a dolgozók leg­jobbjait élmunkás jelvénnyel tüntették ki és ezt a munkát jól összekötötték az egyéni verseny kiszélesítésével. — Zfeubla elvtárs a szakszervezeti napon újra kifejtette az egyéni verseny jelen­tőségét és a dolgozók lendületes ver- senyrelépése megkezdődött. Az első jelentkezések csütörtökön délután kezdődlek és ekkor 18 bá­nyász (öltötte ki a versenyszerződési lapot, ami most ott fekszik Bánvölgyi elvtárs harmad-tiíkár asztalán- — Az egyik lapon ezt olvassuk: • „Magamévá tettem a szocialista munkaverseny jelentőségét és a szocializmus építésének érdekében vállalom, hogy az teddigi 120 szá­zalékos átlagteljesítményemet 150 százalékra emelem. Legifjabb Schneider József." Következett a péntek és újabb öt bányász csatlakozott az egyéni ver­senyhez. Szombton azután megtett az OB iroda és az asztal mellett egymás után Írták alá a dolgozók a versenyszerző­dést élénken bizonyítva, hogy a kom­lói bányászokban fokozódik a munka­lendület az ötéves terv megvalósítá­sára. Nagy János vájár versenyszerzó- déséhen elvállalta, hogy eddigi 110 százalékos átlag'eljesí ményét 130 szá zalckra emeli. Imre Pál 140 százalék­ról 160 százalékra, Reinhard: Péter 120-ról 150 százalékra, Móka József 110-ről 150 százalékra emeli teljesít­ményét, És lehelne sorolni *z egyéni versenyzők felajánlásait is tovább. De nemcsak a vájárok, hanem a csapatok is kötöttek versenyszerződést ■ ,n csapat az eddigi 100 [§y 3 <3*3S százalékos átlagtelje­......—.....— cftményét az egyéni ve rseny során 115 százalékra emeli. A 68-as csapa: 110 százalékról 125 százalékra emeli teljesítményét. A 14- es csapat 110 százalékról 125 száza­lékra. Ugyanígy csatlakoztak az egyéni versenyhez a biztosító csapatok lag- jai is és a lendület nem hagyott alább — mert ahogy Bánvölgyi elvtárs mondja — Ma délután is jönnek vagy húszán. A komlói Kossuth aknán a mu!- hét csütörtökéig 28 egyéni verseny­zőt .tartottak nyilván, ez a szám azó-a megnövekedőit. Jól szélesítik ki Kom­lón az egyén versenyt. Bevonják a széles tömegeket ebbe a magasabb- rendű termelésbe és eredményeik a közeljövőben meg is mutatkoznak. 90 új egyéni versenyző volt a szombati napon Komlón és számuk azóta is emelkedik. ELMÉLET És Taggyűlések előtt A harkányi termelőcsoport neve ,Első Konferencia“ lelt B/Ta, január 25-én már második napja tart a termelőcsoportok és gép- l’-3- állomások kiiidöfteinck őrs - ágos tanácskozása. Döntő jelentőségű ez a tanácskozás, melyen a dolgozó parasztok leghaladottabb képviselői beszélik meg mezőgazdaságunk fejlődésének kérdéseit a magyar nép ve­zetőivel. Számos csoport üdvözölte az első országos konferenciát, számos csoportnál emlékeztek meg róla csoportértekezleten ünnepélyes keretek közt. Legszebben azonban mégis Harkányban ünnepelték. Hogyan, hisz Har­kányban nincs is TSZCS — mondhatná valaki. De igen. Már Harkányban bt van. Az országot tanácskozás előestéjén január 23-án esje 7 órakor alakították meg. A s*#l)Äfian Tátriti leltet a füstöt és a füst szaga összekeveredik «B áradó bekecsek és csizmák illatá­val. Még jönnek egypIran, helyet szo­rítanak azoknak is, közben pedig ál­landóiam folyik a beszélgetés. Az asz­tal előtt Gyöngyösi Gábor tíz hol­das régi gazda magyaráz. — A fiam elmegy katonának, a Iá* nyomj rövidesen férjhez megy. Nem lesz ez baji Hisz én nem tudok amy- nyi munkaerőit adni, amennyi a tíz holdhoz kell. Megmagyarázzák neki: van olyan aki csak két holdat hoz be és három munkaerőt és ott lesz a gépállomás ts. A nehéz munkát gé­pek fogják végezni. Ilyen és hasonló kérdőnek várnak még tisztázásra. Ezért kellett apró­lékos, felvilágosító munkát foly­tatni már hónapok óta azok közt, akik hajlandóságot* mutatják a cso­portba való belépésre. Persze nem ez Tolt az egyet len feltétele a csoport megalakulá­sának. — ^ Döntő volt — mond ja még a gyűlés előtt Jéger József a helyi szervezet titkára - hogy sikerült le- választanunk a középparasztokat 0 kalákáktól. Eddig Harkányon mind­össze 4 kulákoí htnert a közvélemény és számos kulák volt középparaszfnak nyilvánítva. Aztán jiszráziuk ezt a kérdést és lelepleztük a középparaszt­nak álcázott kulákokat. Azóta dön­tően megváltozott a kőzépparaszitok hangulata is és a középparasztok römo ma már a kiisparasztokkal együtt dolgozik és magáévá teszi Pártunk politikáját. Közben megkezdődik a gyűlés. Nagy M. János, a földm í vessző veik ez ett ügy- vezs‘ője beszél. Először arról, hogy kinek köszönhetjük, hogy most meg­alakulhat a csoport és egy fejlettebb termelési formába lép a harkányi dol­gozó parasztok egy része. Idősebb és fiatalabb arcok néznek rá. Minden arcon látni, hogy érzik: úgy van ahogy Hagy elvtárs mondja: a Szovjetuniónak, a dicsőséges szov­jet Hadseregnek, a nagy Sztálinnak. És a Pártnak. Páriánknak, mely eddig is "rányitott bennünket, Rákosi «Ívtársnak, aki... Hogy telnek meg a szemek lelke­sedéssel, a lelkesedés csillogásával és hogy tapsolnák ezek ia dolgozó pa- ■ Taszítok, Nyolc-gáz párttag talán köz­tük, de értik, tudják, hogy Rákosi elvíárs édesapja valamennyinek. Aztán ismét a kérdések. Mennyi földet lehet kinn hagyni? Mennyi ál­latot? Egy hold — másfél hold, elég lesz arra, ami a ház körül szükséges. Ló nem kell oüllhoti. Egy tehenet, disznót a házi szükségletre, haromfit, amennyit akarnak. Aztán kifogynak a jÓFOf: fU.... JÍ kás21'rno3dásho2«ho2,/iáf'ar 'tok i R* 3já kérdésék. És elhangzik a felszólítás: — Aki elhatározta, hogy belép, írja alá az ívet. Pillanatnyi csend. Komoly percek. Pedig belül nagy zaj van. Bent esz egyszerű ruha alatt nem egyben most szakadnak el az előítéletek láncát Nem’ egy most töri szét az évtizedek alatt rárakódott kemény páncélt, ami eddig fojtogatta ugyan, de úgy érez­te, hogy védi is. Már kezdett rájön­ni. hogy osak nyűg, hogy csak teher, de kitömi eddig mégse mert belőle. Most, most ledobják. Várhelyi .János íép elsőnek az asztalhoz. 13 holdas régi középpa­raszt, két éven kérész, ül volt minta- gazda.7Valami jó érzés fénylik az a.rcán. ahogy vísszaegyenesedik. Ta­lán a jövő ígéretét érezte meg, vagy arra jött rá. hogy nem is olyan erős az a páncél. Hisz nem is volt pán­cél, cserép volt: levette magáról, föld- hözvágta és darabokra törött. Ni, ott taposnak már a darabjain a többiek is; Valkai Márton 6 holdas orosházi telepes, özvegy Szabó Péter- né 4 holdas kisparasrt aztán megint egy régi közép paraszt: Saorlai Sán­dor 14 holdja von, egy pár lova csi­kója, 3 szarvasjószág van az istálló­ban, 2 amyagöbe az ólban. De járt a Szovjetunióban, hónapokon keresztül dolgozott egy kolhozban Kiograd mel­lett és ott megrémült számolni is. Ki tudta számolni most is asz év végén, hogy ha mindent kifizetett, mi maradt ruhára, szórakozásra. — Nem sok, — állapította meg. Most belép, hogy eztán jusson erre is jobban. Széftöri a láncokat. És a tiibbleK is. A község leg­becsületesebb dolgozó parasztjai. Ra- bocki István a bíró, Da mid a András, a ÜÉFOSZ elnök. Jaksó János ter­melési felelős, Bódi Sándor 13 holdas középparaszt egymásután törik szét a fojtogató páncélt. Mosímár felszaba­dultan, viccelődve. A harminckét megjelent dolgozó paraszt közül 2S-an aláírták és ezzel megalakult a har­kányi ... Arám, de mi legyen a neve? — Vö­rös Csillag — indítványozzák. Nem rossz, de ilyen már van. — Sarló és kalapács!? Aztán ismét Nagy elvtárs áilíli5 fel. — A múltban a főjegyzőig is alig juthatott cl egy dolgozó paraszt, most a Párt Központi Vezetősége és a minisztertanács hívta meg tanács­kozásra a legjobb csoportok képvi­selőit. Döntő fontosságú lesz ez a ta­nácskozás mindnyájunk életében... — Javasolom, nevezzük a csoportot harkányi „Első Konferencia“ III. típu­sú termelőszövetkezeti csoportnak. 28 dolgozó paraszt. 28 új csoportig éljenzése voit a válasz Békés József. J övő héten összeülnek a pártszer­vezetek tagjai, hogy megvitassák: mit végzett a pártszervezet az ötéves terv első hónapjában- A taggyűlések­nek most különös jelentőséget ad az, hogy a pártszervezetek további munká­ja atáól függ: meglátják-e vezetői és tagjai a munkájukban mutatkozó ered­ményeket, hogyan ítélik meg, észreve- szik-e egyáltalán a hibákat? Ez fogja meghatározni, hogy a pártszervezet mi­lyen munkát feji majd ki az ötéves tervben, meg tudja-c szilárdítani és nö­velni eredményeit, ki tudja-e küszöböl­ni a hibákat, ami egyúttal azt is je­lenti: képes lesz-e a maga területén győzelemre vinni az ötéves tervet. Ez a taggyűlés azt értékeli ki, hogy városon és falun, üzemekben, állami gazdaságokban, gépállomásokon és ter­me! őcsoportokban mennyire segítettje elő a pártszervezet az első hónapban az ötéves terv' sikerét. Az üzemekben & pártszervezetek ti .kára arról számol majd be, hogy mennyire tudta a párt- szervezet megoldatni döntő feladatát: az egyéni verseny tömegmozgalommá tételét, mit tett azért, hogy a dolgozók hatalmas tömege csatlakozzék a szo­cialista versenyben állókhoz. Számot ad a tagság előtt arról, hogy a párt- szervezet milyen munkát fejtett ki a csoportos normák és a tervelőirányzat egyéni normára és egyéni tervre való felbontásáért. A taggyűlés bírálja fe­lül azt is, hogy sikeresen hnjiotiák-e végre a pártszervezetnél Pár'unk Po­litikai Bizottságának határozatát, amely az elméleti színvonal emelésére szólí­totta fel a pártszervezetek vezetőségét és tagságát. O lyan, kérdések ezek, amelyekről beszámolni csak alapos és lelki­ismeretes előkészületek után szabad. A pártszervezet- vezetőségének felül kell vizsgálnia egész havi munkáját, hatá­rozott és igazságos véleményt kell ar­ról alkotnia s a párttítkárnak beszá­molójában ezt a véleményt kell a tag» ság elé tárnia. De nem elég a taggyűlésre csak a párttitkárnak és a vezetőségnek készül­nie, hanem fel kell készülnie minden egyes tagnak. A párton belüli demo­krácia azt jelenti, hogy az egyszerű párttagnak joga és egyú'tal kötelessé­ge, hogy véleményt mondjon a vezető­ség munkájáról, megbírálja azt, rámu­tasson jó és rossz oldalára, kiegészítse vagy helyreigazítsa a vezetőség véle­ményét, aktívan közreműködjön a párt- szervezet munkájának megjavításában. Az üzemekkel egyidöben tartják meg taggyűléseiket megerősödött állami gaz­daságaink, gépállomásaink és megnö­vekedett számú termelőszövetkezeti csoportjaink pártszervezetei és a falusi dolgozó parasztság pártszervezetei is. A mezőgazdaság szocialista és szocia­lista jellegű szektoraiban a legfonto­sabb kérdés az, hogy mennyire erősí­tették meg a szocialista építés, élcsa­patát. a szocializmusért folyó harc erős fegyverét: a partszerveze et. Az első hónap tapaztalaifai alapján számot kel! adni a pártszervezeteknek arról is, hogy a dolgozó parasztságnak milyen nagy tömegét mozgósították as ötéves terv sikeréért, milyen eredmény nye! dolgoztak az ötéves terv népsze­rűsítéséért. A falusi pártszerveze efc vezetőinek most kell véleményt monda- niok arról, hogy munkája milyen ered­ménnyel járt a szerződéses termelési kiterjesztése tterén, milyen újabb sike­reket könyvelhet el a pártszervezet a dolgozó parasztságnak a tervgazdálko­dásba való bevonásával vagy milyen mulasztások fordultak elő ezen a té­ren. A termelőszövetkezeti csoportban már el kellett készülnie az ezévi üzem- tervnek. A taggyűlésen a párttítkárnak arról is be kell számolnia a tagság előtt, hogy a helyes üzomterv elkészí­tése érdekében mit tett a pártszervezet és ez azt jelenti: hogyan gondoskodott arról, hogy az öéves terv első évében a termelőszövetkezeti csoport gazda­ságilag is erős támasza legyen a mező- gazdaság szocialista építésének. M inden taggyűlésen a párttagok éles, bíráló írekintefe elé kerül a pártszervezet vezetőségének munká­ja, amelyről most a taggyűlés álla­pítja meg. hogy az osztályharc leg­élesebb fegyverét, győzelmeink szer­vezőjét, a Párt« mennyire erősít« te. Elbírálják, hogy mii yen eredményeket ért el a pártszervezet a legjobbaknak, a termelésben és osrlályhaacban élen­járóknak a párttagok soraiba vajó bevonásával, hogyan nevelő elveink­hez még hivebh. a szocailizmus épí­téséért folyó küzdelemben még követ­kezetesebb. igazi kommunistákká a párttagokat. A párttagság mos: kéri számon a pártszervezet vezetőségétől, hogy mi- ;efl a Páré elméleti színvo­nalának emeléséért a raagn területén, milyen gondot fordított arra, hogy a Párt tagjai minél jobban megismer­kedjenek a marxizmus-lcninizmus el­méié ével és minél jobban magukévá tegyék azt. A taggyűlésen dől el az is, hogy a pártszervezetek vezetősége megér­ti-e és helyesen értékeli-e a párton belüli demokráciát. Megmutatja srtv hogy a párttagságot a kritikával és önkritikával, a kommunisták egyik legfőbb fegyverével felfegyverezté-e? A taggyűlések feladata, hogy bátran bontakozzék ki rajta az alulról jövő bírálat, a tagság részéről a vezető­ségnek nyújtott legnagyobb segítség. A taggyűlésen be fog bizonyosod­ni, hogy valamennyi párttszerve. zetünknek része volt azokban a hatal­mas eredményekben, amelyeket Pár« búnk az egész országban elért, dtó előkerülnek azok a hibák is, amelyek: mellet;; eddig vezetőségeink elsiklot- tak. A taggyűlés feladata, hogy eze­kéit a megállapított eredményeket ai pártszervezet megszilárdítsa és to­vábbfejlessze, a hibákat pedig kijavít* sa. Ennek a sikerétől függ az, bogy a pártszervezet harcunk legközelebbi szakaszában az élcsapathoz méllró módon állja meg helyét. Ezért készül­jünk lelkiismereiieeoa a taggyűlésekre 1 fl präg monarcltoíasisíta kormány sorozatosan terroris a csoportokat dobo t a Bolgár népköztársaság területére A TASZSZ jelenti: A Bolgár sajtó­központ közlése szerint Görögország kártevő banditacsoportokat dobott át a bolgár határon, az athéni kormány katonai osztagai pedig provokációs cselekményeket hajlottak végre Bul­gária déli határán és összeibközése- ket okoztak. A közlemény elmondja, hogy az Athéntől 70 kilóméterre délre fekvő Lavrion táborban megalakították ér, 1949 október 11-én Szvilengrád kör­nyékén átdobták a Bolgár Népköz- társaság területére Nikola ftadoszlá- vov Mutavcsiev bandáját. Kesébb az athéni rendőriönökség az amerikai fő­hadiszállás utasításainak megfelelően több más, Görögországban kiképzett romboló és provokációs bandát do­bott át bolgár területre. A közlemény egész sor 1949 de­cemberében és 1950 januárjában tör­tént esetet sorol lel. amelyeknek so- Tán görög fegyveres erők megsértet­ték a bolgár határt, elhajtották bol­gár parasztok háziállatait, átlövőidé*-, tek bolgár területre. A Bolgár Népköztársaság kormánya szükségesnek tartja tudatni — hang­súlyozza a közlemény —, Jhogry a leg­határozottabb intézkedéseket teszi a bolgár—görög határ rendjének és biztonságának megóvása érdekében. Kiállításokat rendeznek a talvakban az állami kereskedelmi vállalatok Az Üveg- és Porcellánértékesítő NV, a Vegy (nagykereskedelmi NV, a Sportszerkereskcdelmi NV, a „Cse­pel” NV és a Könyvterjesztő NV azokban a vidéki falvakban, ahol még nem működik állami kereske­delmi vállalat, vándorkiállítást ren­dez. A vándorkiállítások február 3-án 5 tájközpontból indulnak szét és' 9 héten át járják a falvakat. Minden helységben négy napig vn- tózkodnak.

Next

/
Thumbnails
Contents