Dunántúli Napló, 1949. december (6. évfolyam, 279-304. szám)

1949-12-13 / 289. szám

DUNÁNTÚLI ¥ >LO MegTifaftáb a párfali fira értekezletek a Tájékoztató Iroda határozatait Ünnepélyesen felavatta a pécsi honvédiskola a komlói bányászok által ajándékozott selyemzászlót Megválasztották a MESZHÄRT központi üzemi bizottságát VI. ÉVFOLYAM, 289. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR KKDD, 1949 DECEMBER 13 Hazánk pénzügyei szilárd alapokon nyngszanak, Seflődés&sth vonata töretlen Kossá István pénzügyminiszter elvtárs beterjesztette népgazdaságunk 1950. évi, lényegileg szocialista költségvetését r Héttőn délelőtt ismét nagyjétentö- ségű esemény színhelye volt az or­szággyűlés: Kossá István pénzügymi­niszter elvtárs benyújtotta a Magyar Népkötársaság első költségvetését. Az ülésen megjelent Szakasits Árpád elv­társ, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Dobi István, a mi­nisztertanács elnöke, a kormány szá­mos tagja. A képviselői padsorok, a karzatait zsúfolásig megteltek. Drahos Lajos elvlárs, az országgyű­lés elnöke 11 óra 10 perckor nyitotta meg az ülést, majd Kossá István civ- la's benyújtotta a Magyar Népköztár­saság 1950. évi költségvetését és el­mondotta expozéját. — Az 1950. évi költségvetés benyúj­tása olyan Időpontiban történik, amikor a magyar dolgozó nép sikerrel fejezi be hároméves tervét és amikor az or­szággyűlés törvényerőre emelte, új ötéves tervünket. — Már az 1949. évi, tehát a most befejeződő költségvetés is igen jelen­tős lépés volt előre a szocialista költ­ségvetés felé. A mosf beferjeszfeff 1950. évi költségvetés pedig már erősen megközelíti a szocialista költség- vetést. A szocialista és a tőkés állami költségvetés közötti különbségek egy­aránt megmutatkoznak a bevételek jellegénél és forrásainál, továbbá a felhasználás céljánál és módjánál. A lökés állam bevételei az adók, ame­lyeket a tőkések a dolgozó tömegekre hárítottak át. A mi bevételeink több­sége állami vállalatainktól származik, jórészt azokból a milliárdokból, ame­lyek azelőtt tőkések kezébe vándorol­tak. A régi termelő eszközök újszerű felhasználásával olyan eredményeket érünk el a termelés területén, ame­lyek új és újabb bevételi forrásokat nyitnak meg a költségvetés részére, megváltoztatva annak jellegét, — A tőkés állam költségvetésében a kiadások döntő többsége a tőkés rend fennmaradását, a tőkés és nagy- birtokos osztály munkanélküli jövedel­met biztosító elnyomó gépezet és a bürokrácia fenntartására szolgál. A ml költségvetésűnkben a nép­gazdaság fejlesztésére és népünk szociális és kulturális felemelésére szolgáló kiadások jutottak túl­súlyra. A töltés államok költségvetése a visz- szaélések ezer és egy lehetőségét te­rem tel te meg. Mi költségvetésűnket népi demo­kratikus államunk ellenőrző szer­veinek és magának a népnek tény­leges ellenőrzése alá helyezzük. A beruházások növelik dolgozó népünk életszínvonalát — Hogy m 1950. évi költségvetés áramait kellően tudójuk értékelni, előbb egy pillantást kell vélnünk arra az útra, «melyed ebiion az esztendőben megtettünk. — Dolgozóink lelkes, odaadó munká­ja népgazdaságunk továbbfejlesztését MoCgáíó beruházásokban, a lakosság életszínvonalának nagyarányú emelke­désében is kifejezésre jut. 1949 októ­berében a reálbérek színvonala 37 azázalélcka! múlta felül az 1938. évi ezintet és' 18.6 százalékkal volt ma­gasabb, mint 1948-ban. A hatalmas fej­lődést tükrözi a szerkezeti átalakulás U, amely népgazdaságunkban a há­roméves terv folyamán bekövetkezett és «mely ötéves tervünk számára szilárd gazdasági alapot biztosítja. A hároméves tervvei « nép államának tu­lajdonába összpontosítottuk a termelő eszközök döntő részét és szilárdan kézbe vettük gazdasági életünk irá* nyitó siervert. Hároméves tervünk sikeres végre­hajtása és Pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja politikájának kö­vetkezetes megvalósítása döntővé tette országunkban népgazdasá­gunk állana részét és a további szocialista építésnek megfelelően csoportosította át a termelőeszkö­zöket. — Népgazdaságunknak « 1949. év­ben bekövetkezett jelenfős fejlődése tükrözik az 1949. év államháztartási gazdálkodásában is. A most záruló költségvetés előirányzata 9.3 milliárd forintot tett ki. Ténylegesen a gaz­dálkodás az e'ŐIrányzatot lényegesen meg fogja haladni. Kiadásaink összege az 1949, évben előreláthatóan megközelíti! a 13 milliárd forintot. Az emelkedésből egymagára a három­éves terv felemelt beruházási előirány­zatára egymitliárdot meghaladó össze­get fordítottunk. — Bebizonyosodott: a beruházások nemcsak, hogy nem csökkentik dolgozó népünk élet­színvonalát, ellenkezőleg, lényege­sen emelik külföldi imperialista, úgynevezett segítség nélkül, a Szovjetunió állandó baráti támo­gatásával. Népünk szinte kézzdfogható és állan­dó éle Is z i n vonal emeltet dós e közepette valósítottuk meg terveinket, miközben még állami költségvetésünk is — mint a stabilizáció minden évében — most is felesleggel, előrdálhatótng 50 millió forint többlettel fog zá­rulni. — A megnövekedőit költségvetési kcrclek fedezetét a lényegesen meg­növekedett termelésből befolyó adó­többlettel, valamint a vállalati nyere­ségekkel, új adónemek bevezetése és az adókulcsok fölemelése nélkül is biz­tosítani tudtuk. Hatalmas új bevételek nz állami vállalatok nyereségeiből — A dolgozóknak a munkával szem­ben megváltozóit viszonya a vállalati nyereségeket jelentősen megnövelték cs hatalmas összegű új, szocialista jel. !egű bevétellel gyarapítják a költtség- veíést. 2.4 milliárd forintot tesznek ki előreláthatólag az 1949. évben az ál­lami költségvetésbe befolyó vállalati nyereségek. Ez bizonyítja, hogy vállalatainkat sokkal Jobban vezetjük, mint a ka­pitalisták, hiszen ezeket a nyeresé­geket azok az üzemek fizetik be, amelyek kapitalista vezetés alatt nagyrészt deficitesek voltak és állandóan álaitni tűmogdásí igé­nyeltek. Példa erre, hogy munkásaink, technikusaink, mérnökeink 22.000 újí­tási javaslattal egy év alatt közel 250 millió forint mogtákaritást teltek lehe­tővé. — Munkásigazgatóink a gyárakban, munkáslisztvisc'őink az állami igazga­tásban döntő szerepet játszottak ab­ban, hogy üzemeink vezetése és államigazga- <ásunk irányító munkája jobbá, egyszerűbbé váll és ennek nyomán gazdaságunkban hatalmas sikerek születtek. Államhatalmunkban és gazdaságunk vezető helyein egyre nagyobb számban vesznek köz vederül részt a munkás- osztály és a dől gazt ó parasztság fiai. biztosítva ezzel a munkásosztály vezető szerepét és a dolgozó parasztság be­folyását népgazdaságunk egész terü­letén. — Adórendszerünknek az 1949. év folyamán megkezdett átalakítása, je­lentős egyszerűsítése, számos adónem és illeték összevonás« nemcsak, hogy nem idézett elő zavarokat a bevételek biztosításánál, hanem azok [okozásá­nak iiathatós eszközévé vált Deficit, pénzIeéWékelés a kapSfaiasta országokban, nagyobb kereset, olcsóbb árak, szilárd forint nálunk — Ugyanekkor az imperials ák ki zsákmányolása alatt nyögő nyugat ,tőkés országok korántsem beszélhe' mek ilyen kedvező átlaTrihástarlásj helyzetről. — Az Egyesültl Államok 1949/50. évi köl Eégve' ése 5.5 milliárd dollár hiányt itiányoz elő. Az angol köliségveférs 7 millió fon­tot irányoz ciő hiányként, de tényle­gesen már a költségvetési .év első fele 9,5 millió font ényleges hiánnyal zá­rult. Az 1950. évi francia köl ségve- tésben 280 milliárd frankkal haladják meg a kiadások a rendes költségveté­si bevételeket. Ausztria jövő év: költ«égve ésében 948 millió schilling, a költség ve és főösszegének 10 szá­zaléka szerepel hiányként Az 1949/ 1950-es olasz köl'6égvetésben 207 mi'- liárd líra a-z előirányzott hiány. — Hazánk 1949. évi kedvező álJam- háztam ári helyzc ét helyes hi elpoliti- Itón-k, 'termelésünk gyors felfutása nagy mértékben járult hozzá pénzünk értékének -további megszilárdulásához. A forint vásárlóerejének emelkedése mula'ja, hogy 1919 .tózor végén a nagykereskedelmi árindex 4.1 száza­lékkal, a létfenntartási költségek mu- fatószámR pedig 5.7 százalékkal voll alacsonyabb, min: egy évvel ezelőf. Dolgozóink leliát megnövekedett keresetüket alacsonyabb árak mel­lett tudták vásárlásra felhasználni. — Az imperial».ák főceahosa, Ame­rika Hangjának rémhír tér je sz tea e kö­vetkeztében pedig előkerült a harisnya- szárból és egyéb rejtekhelyekről az a '.öbbszáztnillió focin , amit eddig sem •aiióközegeinikv sem ámít ól roskadozó kirakataink nem tudtak előcsalogatni Hála igen bőséges áru tartaléka inknak — ez az imperialista támadás nép­gazdaságunk ellen — visszájára «11 el. De fel kelt erre figyelnünk azér: is, ment ezek a támadások demokrá­ciánk ellen, megmutattuk, hogy még mindig jelentős bujkáló tőke van spekulációs kézben, amelyek további káros tevékenységének megakadályozása a pénzügyi kor­mányzat egyik fontos feladata les*. — Hatalmasam moginiő'l (termelé­sűnk és a növekvő munikabérezínvonai ellenére a bankjegyforgalom ez év novem­ber végén 11.5 százalékkal alacso­nyabb volt, mint egy évvel ezelőtt. Ugyanakkor a bankjegyeink fedeze é ül! szolgáló arany és devizakészlet meghaladta a tavalyi: é6 emellett itőbb, mint 400 millió forint értékben tar a- lékolunk költségve'ési eszközökből nyersanyagokat., amelyek pénzünknél': az aranynál is szilárdabb fedezed nyújtanak. Sikereink oka — A nyug-a i országokbeli pénz czDmht' mnííl1 iáik értékelések szembetűnően mutalják az import aiis'ia kizsállamányolás terhét nyögő tőkés országok gazdasági ba jai: és ezen országok dolgozóira ne h-ezedő, fokozódó nyomást. A nyuga országokban — a leértékelések követ kéziében — változatlan, bérek mellett jelentős drágulás köve ,keze t be. így például Angliában a bűz-ár 36 száza lékkai emekedett, Franciaországban < tejtermékek, a burgonya, a hús a -to jás drágu: meg. Emelkedett á.l ólában az ipari nyersanyagok ára is. Az előálló terhehet természetesen ezen országok tőkései teljesen a dolgozó nép vállalra igyekeznek hárítani. Ezek a törekvések a dolgozó nép loko zott ellenállása: váltják ki. A nyugati kormányok szóvivői egymásután je. len ették ki, hogy a végrehajt t pénz leértékelés csak akkor vád: ki kedve­ző gazdasági ha üst, csak akkor volt érdeme* végrehajtani, ha az ebből adó­dó t árelőny nem megy veszendőbe a termelési költségek, elsősorban a ni u ni di őre k emelkedése köve kezé­ben. Ennek érdekéiben az angol szak­szervezeti főUpáas főtitkára tol is szó. Htol ia a szakszervezeitekol, hogy te­kintsenek el "minden bérkövele éstői, holott Angliában a reálbérek még an­gol hivatalos saliszlika: ada.ok sze­rint is jelentősen csökkencck. — Ezzel szemben nálunk nincs ár­emelkedés, ellenkezőleg ismételten csökkentettük az árakat. Az uolsó negyedév folyamán például csőkként a zsír ára kétszer is, a hús, a hentesáru, a péksüle-mény, a konfek. cionált ruha ára is csökkeni!. Megszüntettük a jegyrendszer u al­só maradványát a kenyérjegye:. Köszönhetjük ezt mindenekelőtt annak, hogy bennünket a , Szov­jetunió szabadítod fel és a Szovjet­unió támogatott abban, hogy megőrizzük politikai és gazdasági függetlenségünket az Impcrlalisl'ák 'ádáz támadásai ellen. De a Szovjetunió a politikai támo­gatáson túl igen hathatósan előse­gítette népgazdaságunk helyreál­lítását és fejlesztését is. (Lelkes éljenzés.) Köszönhető ez a Magyar Dolgo­zók Pártja helyes, következetes politikájának, amellyel kiszorító'.'a a hatalomból a reakciós erőket, kijelölte az elérendő gazdasági és politikai céloka, kidől. goz:a nemzetgazdaságunk hclyreáili- itásinak és további aj-Ieszi és ének ter­véi, rávezette népünké: a szocializmus útjára, megteremtette egy szebb, bol­dogabb éle lehetőségó!, amely ér: ér­demes küzdeni, dolgozni — és ha kell — áldozatot hozni. — További sikereink biztosítéka, Imgy Pártunk élén a magyar do'gozó népnek olyan kipróbált harcosa, a ma. gyár munkásosztálynak olyan hare- cdtcit vezére, a marxiziitus-letónizmua­rerk olyan kiváló ismerője és hívató« alkalmazója áll, mint Rákosi Mátyás. (Hatalmas taps és éljenzés, a képvi­selői: felállva, lelkesen ünnepük Rákosi elv társai.) — Külföldön gazdasági sikene-rr.kkeí kapcsolatban szívesen használják « „csoda“ kifejezés . Meg kell monda­nunk, hogy hasonló csodák fogmk végbemen­ni bármelyik, ma még kapitalista országban, ha a dolgozók meg- döntlk a kizsákmányolok uralmát, ha megindulnak a szocializmus út­ján — mint ahogy ml már ott menetelünk. Szebb, vidámabb lett az élet — A magyar dolgozók már érzik, hogy az élet egyre szebb, vidámabb le:.- ha­zánkban. Bármerre járunk, ott tótjuk a 'terv tesle'.öltőJi számait, aiz épülő gyárakat, a dübörgő traktorokat, a napfényes, új muTikáslakásoka;, az új modern iskolák»', az árukkal tömött kereskedéseket. Kenyerünk fehérebb és jobb telit. A dolgozó nép fiai és leányai mind nagyobb számban hódi.ják meg a kö­zépiskolákat és a főiskolákat. A mun­kát, őszi ály legfejlettebbjei pedig már « tudományos intézetekben is helyet nyernek. A jól, becsületesen. végzet munka után és annak jutalmául, ha­zánk legszebb, legkorszerűbb fe'szerelt üdülői várják dől gőz ói rr ka'. A kuli ura minden ierüle'e egyaránt népünk köz- kincsévé vált. Az új állam, a dolgo­zók államának rendjét pedig biztosít­ja, a munkásokból, parasztokból álló rendőrségünk és honvédségünk. Né­pünk jóleső érzéssel veszi tudomásul, hogy az egyenruhát ma már a mtm- kAsoí® ály, tebá: saját fiai viselik éa tudja, hogy most már van mtt védeni é* van, akt megvédje. Ezért fordul népünk — elsősorban ifjú­ságunk szfne-java — szere-teltei és klkeeedéssel né pha drone giink felé. — Vívmányainkat az osztályellen­ség, a külföldi imperialisták és ügynö­keik ellen vivőn élesedő ádáz harc közepe Me ér ük el A körülbelül 50 millió forint bevételi többletet népgaz. daságunk erősítésére, népünk életének jobbá, szebbétételére használtuk fel. Az előirányzott költség* velési felesleg 83 millió forint — Tisztelt Országgyűlést — Az 19-19-es évi költségvetés kf- érfékcléro után rátérek az 1950.' évi kőMeégvö'és részle es ismeretesére. Az 1950. év.i költségvetésünk kiadá­sai főösszege 17.454 mill'ó, bevé ell főösszege pedig 17.537 millió, tehát az 1950-re előirányzott költségve­tést felesleg 83 millió forint — Ha az 1950. évi előirányzatot aa

Next

/
Thumbnails
Contents