Dunántúli Napló, 1949. december (6. évfolyam, 279-304. szám)
1949-12-13 / 289. szám
a NAPLÓ *949 DECBMBEK 13 j 1948 évi dSIrálDywtVst hasonltjuk össze, a-z emelkedés 88 százalékos. Ha t tényleges, -közel 13 milliárdos kö'i - ségivetést hasonlítjuk össze az új kő! - ségvetés végszámává:, az emelkedés 36 százalékos. A kél év köl'ségve'ésében jeleri'őd szerkezek» különbségeket ismer ette ezután Kossá pénzéigyml-mezí-er, mint például az 1950. évi kői :ségve lésben vállak-tí forgóalap-jutita ásra 5(X) mii !ió forinto, alapítási és be szerzed költségekre 250 millió forintot fordítunk. Hasonló íriartósok már 1949-ben is jelen,:ős összegben merültek fel azonban a köVségvetés» előirányzatban r.em szerepeltek. Az 19-19 évben is megvoltak a törvénvha ósági útalapok, a tűzoltóság, az állatorvosi in'ézmény s városi kórházak, gyeimíeko: bonok, stb. kiadásai. Mindezek mos eijes egészükben az állami költségvelésben jelentkeznek, an »ly jlymódon egyre, fokozottabb mén ékben neveli fel ? szorosan vett igazgatási és védelmi kiadásokon felül a népgazdaság fejlő ófoé't szolgáló, raiamlnt a siocfáfii és kuhwálús kiadásokat is. A költségve és összegének jelentős emelkedése mindenekelőtt oiyan költségvetés-szerkesztési vál oz-tat ásókra vezethető v;szszia, amel'ye'-ikei köleségvetésünk teljesebbé, á’tekirybe'őbbé válik és amelynek révén nemzeti jövedelmünk egyre nagyobb hányada kerti! az állami költségvetés ellenőrzése alá. Az els«> éviién 7 miSilárdnál Sí>3si®' a bem3aá*«s 1 — Az emelkedés nagyobbik hányada eaortbam rent szerkezet: változássá!, hanem én y leges fejlesz és sei kapcsolatos. Legnagyobb arányú emelkedés a kiadási oldalon az ötéves terv első évére elöldány- boU tervberuházásokra esily Az 1949 évi kereken 3.3 miiHárd forintban el/öträbyzott é« 4.3 milliárd forks: i-ereébe-n ' végrehajtóit beruházásokkal szemben 1950-rc, az ötéves <erv első événe 7 %$. negyed milliárd lórin* beruházást irányoz-lunk elő. A beruházási összegeknek ea az emelkedése világosan mutatja ezt is, hogy költségvetésünk egyre Inkább a szocialista építés és népgazdaságunk erőteljes fejlesztésének tükre. Az 1949 évi kiadási előirányzat 36 •zúzalék a esetit tervbernhazásokra, ezzel szemben a ervberubáxásott az 1950 évi költségvetésben már 41.5 erázaléká' teszik ki az összes kiaciá •oknak. — Második helyen a penzügymi- r-ifiZ'térium kiadásainál rau átkozik a legnagyobbmértékű, 1 mi.iiárd 600 millió forintot ki evő emelkedés. Ez a következő okokra vezethető vissza: 985 millió fori-n- összeggel szerepel a korábbi éve'ben rioüo-kezelésben elszá- molt vállalati forgóalap juttatás, alapítási és átszervezési köl'ség 35 millió fori-n-o-: irányoztunk elő az állami hivatalok, ín-.ézméinyek és vállalatok tűz be'örés, és gépkocsi kátéinak fedezd •ér®. Ugyanakkor nienie.vftetlük állami tolézTnényei-ri-ket és vállalataink»: a biztosi.ási díj fizetése aiól. 25 millió forintot irányoztunk elő az állam részére felajánlót mezőgazdasági ing,-»illanok megvá! ására, 20 millió forinto; á'tami vállalatok által ellátandó köz- igazgatási e vétlen ység -'-tó'.ségeinek fedezésére. A feniiieken felül jelen-'ke ző többletkiadás esősorban az adóigáz- ga'ás állnmoef'ásá-nak következménye Ezek az összegek korábban a városok és községek kiadásai között szerepelek. Erődítjük néphadseregünket — Az em Ikedés összegét tekintw kereken 900 millió forintos többtől lel a hói/védelmi tárca következik. Gazdasági megerősödésünk lehetővé esz!, a nemzetközi helyzet pedig — külőn-ö •en most, amikor a zsákmányra éhes hrrperiaBsla ragadozók dühösen vicsor. patják ránk fogukat — parancsol óan frja elő számunkra, hogy népi demokratikus vívmányaink megvédéséről, a békeszerződés ittál megszabott keretek között, fokozottabban gondoskodjunk. A iw»nvédelemre etőirftnysort kiadások így is az ösiszea kondásoknak csupán 11.7 százalékát réseik ki, messze elmaradva a nyugati államok kiadásaitól. Szemlél e'és-ül hadd ismerte stem, hogy a kálónál kiadások Olaszország költ- •égve! csérnek 19 százaléka, Angi»« kőitöégve ésének 24 százaléka, Franciaország költségvetésének 27 szült 1- léká-t, az Egyesült Államok -köi'ségve- ésének pedig nem kevesebb mint 36 százalékát teszik ki. Mindenki jó' Tidja azonban, hogy ezenkívüt igen sokszor a nyílt kiadások többszöröse van elrejtve különböző c.meken a« im- per iaCits/ta államok köl’oégv el ősében hadügyi célokra. Az 3 -katonai kiadásaik az imperialism hódítás, a rabdo. háború céljai! szo'gálják. A mi hadseregünk erősítése ezzel szemben a béke frontjának meg- szítárdftástát, a békés népek nyugodt fejlődése, termelésünk zavartalanságának biztosítását szolgálja. — A Népgazdasági Tanáes alá !ar- özó hivataloknál jelentkező 600 milliós többet elsősorban az Országos Tervhivatalnál nyersanyag és áPutar- talékokra előirányzóit 500 millió forintos kiadásból ered. Hatalma« fejlődé« előtt a magyar fain ' >— A költségvetés • föMmfvelésügyl tárcánál egy esztendő alatt 36 százalékos fejlesztést Irányoz elő. Horthyék az 1934/35. évben — a mai értékre átszámítva — U0.6 mElió forintot, 1935/36. évben 120.4 millió forintot és ■ legutolsó békeévben, 1937/38-ban pedig 133.2 millió forintot fordítottak a mezőgazdaságra. Hozzá kell tennem, hogy ezt a támogatást ts lényegében az ezerholdasok kapták. Mi olyan arányban fejlesszük mező- gazdaságunkat, hogy csak a fejlesztés többlete a múlt 1 esztendőhöz képest többel tett ki, ~wmmmmaixmt!ütmü&naüimiBsr'Z5l Ne álljon meg félúton 3 Újítsa meg osziálysorsieiyét! Húzás már december 16-án 560.000 iorintot nyelhet! mtizt a Horthy-korszak egy-egy esztendei egész földmívelésügyi költségvetése. Ha ehhez hozzászámítjuk az 1950-re előirányzott 7 és '/j milliárdos beruhá. zásból a mezőgazdaságra eső hatalmas részt, akkor láthatja csak Igazán mindenki, hogy az elkövetkező évben inflyen fejlődés előtt áll a magyar falu. A tervben tenyészállatbehozatalra előirányzott hatalmas összegeken felül 50 mpiió forintot irányoztunk elő az állami mezőgazdasági birtokok és a termelőszövetkezeti csoportok állatállományának fejlesztésére. Apaállatok beszerzésére és pótlására pedig 26.9 mKlió forintot. A mező- gazdasági szakoktatásra 83.4 millió forintot irányoztunk e!ö. Ez (öfcb mint tízszerese- annak az összegnek, amelyet Horthyék 1937/38-ban fordítottak ugyanilyen célra. Mezögazdsági tudományos célokra és kísérletekre 42.3 ntiWó forintot íordiiuuk 1950-ben, mely ha szorosa annak az összegnek — azonos értékben számítva —, »melye! Horthyék 1937/38-ban hasonló célokra fordítottak. — A mi mezőgazdasági, tudományé® és kísérleti intézeteink feladata az a-g- ro'echnika fejlesztése, a korszerű tnezőgazdasági tenreiéa előmozdítása és a Szovjetunió fejlett agrobiológiá- jának meghonosítása. Ezzé! szemben Horthyék a tudományos intézetek támogatására felvett csekély összegeket is sok esetben kétes értékű és hírű lyúkfarinokra és egyéb panamákra» fordították. — Paraszűfjúságu-nk számára mező- gazdasági »'só-, közép- és felsőfokú szakoktatási rendszerünk kiépítésével eddig ismeretlen távlatok nyílnak meg. Termelőszövetkezeti csoportjaink, gépes tra-k tórái! óriásaink ezrével fogják' kapni ezekről az iskolákról és tanfolyamokról rövidesen a müveit, öntudatos, szakmailag képzelt kádereket. Nem lesz olyan magyar falu. amely ne erezné kormányzatunk áldásos gondoskodását. illccnörckedlek szociális és kulturális kiadásai ok \ — Jelentősen emelkedtek szociális 6« kuMu-rális kiadásaink is. A népjóléti mlniszíérlu-mnál 1950-re 258 mjllró forinttal löbbet irányoztunk etlő, mint a most végződő költségvetési évben. — Ezenkívül a közalkalmazottak nyugellátására, jóléti és szociálpolitikai célokra még külön 787 millió forintot ál. ütöttünk be. Az 1950-ps évre az önkormányzatok hatáskörében jelentős szociálpolitikai intézmények kerülnek át, amelyeknek 692.2 millió iorintot kitevő személyi és dologi kiadásai az önkormányzati költségvetésben szerepelnek. — Népi- demokráciánk fejlődésében cl jutót t már odáig, hogy lényegében felszámolta a munkanélküliséget, jelentősen emelte népünk jólétét. Ma már nem a tömegei/ nyomorának enyhítéséről van szó, hanem arról, hogy az egyre magasabb életszínvonalon élő dolgozóinknak üdülőkön, sza- natóriumokfcn, gyermekotthonokon, kórházakon, orvosi rendelőkön, bölcsődéken, keresztül mind több és több szociális vívmányt biztosítson. Az ifjúság toráhbkűp/é* «ének segélyezési előirányzata ÍŐ7.S millió forint — Népünk kulturális színvonalának erne lésére előirányzóit összegek jelon- lős emelkedése nemcsak a vallás- és közokialásügyi minisztériumnál jelentkező 134 millió forint többletkiadás mutatja, hanem azok, a százmilliót lényegesen meghaladó összegek is, ame. lyek a szakoktatás előmozdítása céljából a különböző gazdasági tárcák kiadásai közé vannak beállítva. Csupán az állami kezelésbe veit népi kollégiumokban, több, mint 25.000 munkás és szegényparaszt fiatauak biztosítja kormányzatunk igen kedvező kő:ü,menyek közölt a lov&bbiamrlás lehetőségét. A kollégiumok fenntartására, ösztöndíjakra — tehát ifjúságunk továbbképzésének segélyezésére — 157.5 milliót Irányoztunk elő. — Tekintettel arra. hogy a vallás- ős közoktatásügyi minisztériumon keresztül az egyházak és’ vallásfelekezetek támogatása, itt említem meg, hogy 194». évben nem kevesebb, 78.8 millió forintot adtunk c célra, mént amiből igen jelentős összeget kapott az a katolikus egyház, amelyiknek vezetői ilyen méltányos és nagy áldozatot beleülő támogatás ellenére sem viszonylatiak úgy demokratikus rendünkhöz, • mint, ahogy azt tőlük népünk — az anyagi támogatás úi függetlenül is — joggal elvár Íratná. — Az 1950. évi költségvetésben először szerepei a népművelési tárca, melynek szervezését az tette szükségessé, hogy fejlődésünk a kultúra területén jelen ősén elmaradt népi derítőJOBB R RENYER kráciánk politikai és gazdasági fejlődése mögött. Szükséges volt, hogy állami eszközökkel is elősegítsük a kultúra területén is a felzárkózást a szo. ciaíisla építés egyéb nagy eredményeihez és meggyorsítjuk a marrtizim»* leninizmus behatolását és győzelmét kultúránk minden területén. — A könnyű- és nehézipari minisztérium kültségvetéselőLrányza tárnak emelkedése elsősorban az ipari kutatásokra felvett jelentős összegek következménye. Ipari kutatásra 1950 re 65.2 millió forintot irányoztunk dő. — Költségvetésünk kiadási oldalát általában jellemzi az államigazgatás költségeinek viszonylagos csökkenése, ugyanakkor a népgazdaságunk fejlesztésére előirányzott összegek túlsúlyra jutása. Népgazdaságunk fejlesztését előmozdító kiadások —. köztük az ötéves terv első évének beruházásai— költségvetésünk összkiadásainak 63.8 százalékát teszik ki. Ugyanakkor államigazgatási költségeink az 1949. évi 4.7 százalékról 3 százalékra, az állami és nemzetközi kötelezettségekre fordított kiadások pedig 9.9 százalékról 6 százalékra csökkentek. Ezek a változások jelzik költségvetésünk, lényegesen megváltozott jellegét és arra mutálnák, hogy jelentős előrehaladást tettünk —amint már egyszer mondtam — a szocialista köítségvetés felé. A Szovjetunió példájából merítjük a »zomlidu építés új erőforrásait — Tisztelt Országgyűlés! — Az 1950. évi költségvetési kiadásokat azért lobot 17.4:54 millió forint összegben előirányozni, mert várható bevételeink — melyeket beható számítások alapján mértünk fel — erre teljes fedezetet nyújtanak. — Népgazdaságunk szerkezeti változásai megváltoztatták bevételeink összetételét és forrásait is. Ennek megfelelően a forgalmiadókból és az állami vállalatok nyereségéből eredő bevételeink a költségvetésnek közel kétharmadrészét teszi Forgalmin dókból 8.1 milliárd bevételt irányoztunk elő az évre. 1949 re összesen 4.310 forgalmiadó jellegű bevételt tónk elő, amellyel szemben mar ki. forint 1950. millió iránvoz- az 1950. évi 8.1 milliárdos előirányzat hatalmas emelkedést jelent.. - Annak ellenére, hogy az állami vállalatok nyereségének egy részét forgalmiadévá alakítottuk át. mégis 1950-re vállakv iáinktól további 3.1 milliárd forint nyerő--éget, várunk. Ekkora összeget ajánlottak fe! ugyanis a költségvetési tárgyalásokon állami vállalataink vezetői. Ebben a hatalmas bevétett számban már kifejezésre jutnak a szocialista felhalmozás növekvő forrásai, molyok a tőkés államokban ismeretlenek és amelyele dolgozó népünknek a munkához való új viszonya következ-tében egyre szélesebb arányokban bontakozik ki. — A magyar munkásosztály, melyben tízezrével találhatók olyan dolgozók, akiknek képességei a kapit,v lizmus járma alatt nem bontakozhattak ki, de akiket Pártunk és szakszervezeteink nevelő munkája él-munkásokká és a Sztahánov-mozgalom harcosaivá formál és akiknek munkája nyomán nemcsak a termelés eredményed nőnek viharos gyorsasággal, de a szocialista fejhahnozáu is hatalmas méretekben gyarapodik. — A mi dolgozó népünk a nagy Szovjetunió példájából meríti a szocialista építés ój bt újabb erőforrásait. A termelési idő lerövidítéséért, a termelékenység emeléséért, a gelejt csökkentéséért folytatott mozgalom már nálunk is ke.zd kibontakozni, de ennek erőteljes kifejlesztése, általánossá tétele még előttünk álló feladat. — Bevételeink számbavételénél «I forgalmiadók után nagyságrendben a* ogyenesadók következnek. Ezeknek összegét 4.665 millió forintban irányoztuk elő. A lakosság által fizetett földadót, mezőgazdasági fejlesztési járulékot, kereseti adót, jövedolmé adót és vagyonadót nagyjából a* előző évi szintnek megfelelően irányoztuk ölő. Hazánk minden lin fiáauk kftfeles«ég« a ponlos atliif /.ctís — Ftd kefl számolnunk az adómorál tekintetében fennálló lazaságot is, amely falun és városban még tapasztalható. Ha a, népellenee ITor- thv-rendszer alatt helyes is lett volna. ha Horthyék egyáltalán tűrték volna, az adó nemfizetést, úgy most hazánk minden hű fiának demokratikus kötclcsrcgc, hogy az adófizetésnek pontosan eleget tegyen. Az adóból befolyó állami jövedelmet most nem a népelnyomó csend- őrség, a népellenes közigazgatás fenntartására, nem a gyárosok éj a földbirtokosok here.ségcnok növelésére fordítjuk, hanem a nép tulajdonát. képező új gyárak, új iskolák. A bürokrácia ft'brúmoléoúnnk álján Először szerepel költségvetésünk ben 600 millió forintos' előirányzattal a torvkölcsünb;»! származó bevételek nek az 1950. évre átnyúló része. F.lső torvkölcsöntlnk sikere bizonyítéka többek között annak, hogy dolgozó népünk felismerte a szocialista takarékosság, rzrn új formájú nak jelentőségét és tudja, hogy kölcsönnel saját jobb, boldogabb jövőjének építősét segíti elő. — Bevételeink fejlődés-» nemcsak at. emelkedő eredményekkel, hanem az adórendszer egyszerűsítésével és a pénzügyi igazgatás munkájában mutatkozó javulással is mérhető. Mindkét irányban már az 1949.es évben is jelentős lépéseket tettünk előre. Nyugodtan elmondhatjuk, hogy adórendszerünk még meglévő minden fogyatét^ossága ellenére is ma egységesebb, egyszerűbb, áttekinthetőbb, mint Magyarországon vall. ha Is volt. A városi é* községi lamositáfiával pedig traktorok 6« lakóházak, kórházak, hidak és vasutak, könyvtárak bt kultúrházak épülnek bel fán. Ezek a. bevételek lényegesen hozzájárulnak azoknak az intézményeknek léteefté- séhez és fenntartásához, amelyeknek áldásait és segítségét városi és falusi dolgozóink egyaránt élvezik. Csak demokratikus rendünk ellenségei azok, akik még mindig kí akarják vonni magukat az adófizetés alól. Ezekkel szemben viszont természetesen megengedhetőnek, sőt szükségesnek tartjuk, hogy s rendelkezésünkre álló törvényes eszközökkel kényszeresük őke.t-kötelességük teljesítésére. adóhivatalok ét* megtoreoitAttiik pénzügyi igazgatásunk egysége# szervezetét, amelynek még itt-ott mutatkozó hibáit fokozatosan kiküszöböljük. A pénzügyi igazgatás át.szerve- ' zése sorát) felállítottuk a. központi adóhivatalt, amellyel az álla,mi egy- számlarendszer keretébe tartozó vállalatok összes adókivetési munkál** fait egy helyre összpontosítottuk és az adófizetéseket az inkasszórendha kapcsoltuk be. Ez az intézmény új- szerű szervezetével és a gépkönyve lés alkalmazásával. ügy elemre méltó lépést jelent * bürokrácia felszámolása felé a közigazgatásban. Természetesen az adórendszer egyszerűsítésével és pénzügyi igazgatásunk jóid) megszervezésével nem állhatunk meg a félúton. Ezen a téren az 1950. évre is jelentős további egyszerűsítéseket tervezünk.
